FilmDROID 
Space Jam: Új kezdet (Space Jam: A New Legacy) (6) 120 perc
Fekete özvegy (Black Widow)
írta Minime
Az MCU negyedik fázisának indító alkotása, amely a többszöri megjelenési dátummódosítás után végre a mozikba érkezett, Scarlett Johansson jutalomjátékaként és fontos új szereplők, valamint „helyszínek” bemutatásának eszközeként funkcionáló legújabb Marvel-kaland. Nagyon sokan és sokáig vártunk rá. Rengeteg kecsegtető és hálistennek ismét manipulált előzetes után végre megnézhetjük a teljes és végre „valós” anyagot.
Szilaj: Zabolátlanok – A kulisszák mögött
A film hatalmas kalandjának középpontjában egy eltökélt kislány áll, aki helyét keresi a világban, és igaz társra talál, amikor találkozik egy vadlóval. A Szilaj: Zabolátlanok (Spirit: Untamed) a korábbi nagy siker, a Szilaj, a vad völgy paripája szellemében fogant.
Lucky Prescott soha nem ismerte igazán édesanyját, Milagro Navarrót, a félelmet nem ismerő lovas kaszkadőrt, aki Miraderóban, a határszéli kisvárosban kápráztatta el a közönséget. Elhunyt édesanyjához hasonlóan Lucky sem az a kimondottan normakövető teremtés, amit nagynénje, Cora néni komoly aggodalommal figyel. Lucky egy keleti parti városban nőtt fel Cora vigyázó tekintetétől kísérve, de miután a kelleténél több rossz fát tesz a tűzre, Cora összepakol, és visszaköltöznek Miraderóba a lány apjához, Jimhez. Lucky nem érzi jól magát a zajos vasútmenti városban, de megbékél a helyzettel, miután találkozik Szilajjal, a hozzá hasonlóan szabad szellemű musztánggal, és megismerkedik két helyi lovas lánnyal, Abigaillel és Pru Grangerrel. Pru apja, Al Granger istállótulajdonos Lucky apjának legjobb barátja. Egy gonosz lóidomár és emberei befogják Szilajt és a többi paripát, hogy elárverezésük után munkaló legyen belőlük. Lucky összefog társaival, hogy ezt megakadályozzák. A lányok életük addigi legnagyobb kalandjára indulnak, hogy megmentsék a lovat, akinek Lucky a szabadságot és életcélját köszönheti, és segített neki felfedezni édesanyja mexikói származásának örökségét.
A Szilaj: Zabolátlanok a 2002-es, Oscar-jelölt Szilaj, a vad völgy paripája történetének újabb fejezete, és kapcsolódik az Emmy-díjas tévésorozathoz is (Szilaj, szabadon száguldó).
Heti bemutatók
Könyvajánló – Az ismeretlen Uránia
Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált, többszerzős monográfiája. A többéves kutató- és előkészítő munka eredményeként megvalósuló kötet a 122 éves Uránia – eleinte: Tudományos Színház, később: filmszínház, ma: Nemzeti Filmszínház –, valamint a neki otthont adó móros-keleties épület, az idén 125 éves Rimanóczy-ház szövevényes múltjával ismerteti meg az olvasót. A könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot, és a kiadó forgalmazásában kapható az Uránia pénztárában.
„Kik és milyen célból építették ezt a különleges épületet? Honnan ered móros jellege, mik lehettek előképei? Ha mulató volt eredetileg, hogyan lett belőle 1899-ben jeles tudósaink összefogása nyomán Tudományos Színház? Mivel foglalkozott a gyakorlatban ez az ős-Uránia, amelyben »a legelső magyar filmlaboratórium« is működött, és amelynek az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot köszönhetjük? A táncművészetnél maradva: mikor és milyen alkalomból lépett fel az Uránia színpadán Isadora Duncan? Hogyan alakult az intézmény sorsa később, amikor a magyar némafilm fénykorának gálamozijaként több Korda-film ősbemutatójának helyszíne is lett? Miként igazodott ez az »új« Uránia – immár a filmélet reprezentatív helyszíneként – a huszadik századi magyar történelem drámai fordulataihoz, és ki mindenki fordult meg a falai között a magyar filmtörténet, kultúrtörténet, politikatörténet szereplői közül? Magyarán: milyen örökséget hordoz ez az építészeti és kulturális kincs, amely ma Nemzeti Filmszínházunk?” (részlet a fülszövegből)
A kötet megjelenését egy filmtörténeti évfordulóhoz időzítettük: 120 éve készült az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotás, A táncz, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója a magyar filmtörténet nyitánya. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát. (Forrás)
A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.
Felfelé a lejtőn (The Climb, 2019)
írta Nikodémus
Furcsa dolog a barátság. Tapasztaltuk-e már, hogy a rég várt találkozás végül csalódást okozott? Készülünk, tervezünk, ám amikor végre eljön a pillanat, az első tekintetből már rádöbbenünk, hogy egy másik emberrel szorítunk kezet. S cseveghetünk mindenféléről (beleértve a melót, családi állapotunkat, a kézműves söröket vagy az időjárást), érezzük, hogy az a kamaszkori egy húron pendülés végleg elveszett. Valamiért mégsem bánjuk. Ilyesféle regisztereket szólaltat meg lelkünkben Michael Angelo Covino első nagyjátékfilmje, a két évvel ezelőtt Cannes-ban már díjazott Felfelé a lejtőn (The Climb), melynek mozibemutatóját annyi más, jobb sorsra érdemes filmmel együtt elsodorta a koronavírus-járvány.
Halálos iramban 9. / Senki / Démonok között 3. / The Ice Road / A holnap háborúja
írta Minime
Halálos iramban 9. (Fast 9) – Dominic Trotyettó (Vin Diesel) és szedett-vedett bandája ismét arra kényszerül, hogy szembenézzen a múltjával és megküzdjön démonaival. Természetesen a család az első, tehát egy rokoni szálak nélküli bűnszervezet közös kajálásai, rongálásai és agyament akciói immáron kilencedik alkalommal futnak be a mozikba családterápia címszó alatt. Tolvajok, gyilkosok, autószerelők és hackerek, akik már gyakorlatilag az egész világot lezúzták és legyőzték, ezúttal kemény fába vágják a fejszéjüket, ugyanis a különc öcsike (John Cena) lesz az ellenfél és ő mindent is, mindenkitől is, jobban tud, sőt valójában ő is csak egy családi trauma elszenvedését követően válik szuperbűnözővé. Mindig előkerül valami eddig ismeretlen rokon, feltámadnak szükségtelen karakterek, visszatérnek gonoszok epizodistának és természetesen milliárdos károkat okozva szembenéznek a „családdal.” Halálosan unalmas már ez a gagyi sorozat, de kiszolgálja a nézői igényeket, és ez számomra borzasztóan szomorú, hiszen az önismétlő, buta, látványorientált baromságok iránti igényt testesíti meg. Borzalom, hogy ilyen kivételes képességű emberek autók bütyköléséből élnek, miközben bármelyik nívósabb titkosszolgálat vagy terrorelhárító egység adna nekik rendes állást az ő képességeikkel. Borzalom, hogy Paul Walker szelleme az asszonyt küldi akciózni a gyerekek mellől és ő otthon marad. Justin Lin követte el egyébként ezt a teljesen felesleges baromságot. Sőt még állítólag lesz 10. is. Brrr. Egyébként sok állam költ elképesztő összegeket honvédelemre, hírszerzésre, pedig elég néhány rapper, autószerelő, hacker, rokon és haver, akit háborúkat vívnak meg bárki helyett, csupán az elvek miatt. Értékelés: 20 %
Freaky – A kulisszák mögött
A filmet ezen a héten mutatják be itthon a mozik.
A Freaky merészen csavar egyet a testcserélős filmek műfaján: ezúttal egy kamaszlány költözik egy könyörtelen sorozatgyilkos testébe, és viszont. A 17 éves Millie Kessler (Kathryn Newton /Hatalmas kis hazugságok/) a túlélésre játszik a Blissfield High középiskolában, ahol nap mint nap meg kell küzdenie a gonosz évfolyamtársak ármányaival. Ám az igazi megpróbáltatások akkor kezdődnek, amikor őt szemeli ki magának a Böllér becenevű hírhedett sorozatgyilkos (Vince Vaughn), és innentől a gimis gyötrelmek csak apró diáktréfáknak tűnnek. A Böllér misztikus azték tőrje drámai fordulatot idéz elő: Millie és a gyilkos testet cserélnek, és a lánynak mindössze 24 órája van arra, hogy visszafordítsa a helyzetet, különben örökre egy középkorú elmebeteg testében ragad.
Heti bemutatók
Halálos iramban 9. – A kulisszák mögött
Nem számít, milyen gyors vagy, a múltad elől úgysem menekülhetsz. Az F9 a Halálos iramban sorozat kilencedik része. A saga húsz év alatt összesen több mint ötmilliárd dollárt hozott a konyhára. Dominic Toretto (Vin Diesel) visszavonultan él Lettyvel és kisfiával, Kis Briannel, de tudják, hogy a veszély mindig ott ólálkodik a láthatár mögött. A mostani fenyegetés arra kényszeríti Domot, hogy szembenézzen múltjának bűneivel, ha meg akarja menteni szeretteit. Csapata összegyűlik, hogy megakadályozzanak egy világméretű összeesküvést, amit a világ legveszélyesebb gyilkosa és autóversenyzője vezet, méghozzá Dom elfelejtett öccse, Jacob (John Cena). Az F9-cel visszatér Justin Lin rendező, aki a 3-6. részt készítette, miután a Halálos iramban világsiker lett. Az új rész története is az egész világ körül játszódik, Londontól Tokióig, Közép-Amerikától Edinburgh-ig, illetve egy azerbajdzsán bunkertől Tbiliszi zsúfolt belvárosáig. A régi barátok feltámadnak, az egykori ellenségek reaktiválják magukat, a történelem újraíródok, és a család jelentősége sem volt még soha nagyobb.
Heti bemutatók
Könyvajánló – A mozisátortól a tévétoronyig
A mozisátortól a tévétoronyig című filmtörténeti tanulmánykötet a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány együttműködésének eredményeként jelent meg a napokban; a bemutatóra a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében került sor. A Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből alcímmel megjelent kötet alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy.”
A kötet a romániai magyar filmkészítés történetének legfontosabb mozzanatait járja körül. Első része mozitörténeteket mutat be Aradtól Kolozsváron át Sepsiszentgyörgyig és Csíkszeredáig, majd a következő két fejezet az erdélyi magyar filmkészítés kettős „peremvidéken” történt kibontakozásáról beszél: az itt élő filmesek a második világháború előtt „a magyar filmgyártás peremén” alkottak, a második világháború után viszont a „a román filmgyártás peremére” kerültek. A tanulmányfüzér a némafilmes korszak nagy nemzetközi sikereitől az 1989-es rendszerváltásig fogja át a romániai magyar filmtörténet fejezeteit, mozaikszerűen, „egyfajta képbe helyezési kísérlet” formájában: „A képkivágás folyamatos korrekcióra szorul, de első zoomnak talán megteszi.”
A kötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd és Gergely Zsuzsa mutatta be. A bemutató eseménye a Facebookon itt található. (Forrás)