FilmDROID NETFLIX
Az éjféli égbolt (The Midnight Sky) (13+) 122 perc
Könyvajánló – Adolf Zukor- és William Fox-életrajz magyarul
A Magyarok Hollywoodban könyvsorozat részeként először vehetjük kézbe magyarul Adolf Zukor és William Fox életrajzi köteteit. Az újonnan megjelenő könyveket a szerkesztők, Takó Sándor és Kollarik Tamás mutatták be. Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítójának, az amerikai filmgyártás atyjának önéletrajzi kötetét az Egyesült Államokban 1953-ban adták ki, itthon A közönség sohasem téved címmel jelenik meg. Szintén első alkalommal kerül a magyar könyvesboltokba Fried Vilmos, ismertebb nevén William Fox, a 20th Century Fox alapítójának, a hangosfilm úttörőjének 1933-as életrajzi regénye, az Upton Sinclar bemutatja: William Fox.
Takó Sándor, a kötetek kiadója és szerkesztője a bemutató alkalmával elmondta: „A két kötet a Magyarok Hollywoodban induló könyvsorozatunk keretében jelenik meg. A munka a két életmű hazahozatalával nem befejeződött, inkább elkezdődött, a sorozat keretében több további kiadványon is dolgozunk. Közülük is kiemelném a jövő évben megjelenő Hollywood és a magyarok című ismeretterjesztő kötetünket.”
Kollarik Tamás, a kötetek szerkesztője és ötletgazdája Egri Lajos A drámaírás művészete című műve után újabb fontos kulturális érték magyar változatán dolgozhatott: „A két életút és életrajz messze túlmutat személyes sorsok bemutatásán, komoly tanulságokat hordoz, összekötnek kultúrákat és nemzeteket. Ami Liszt és Bartók a zenében, Kubala és Puskás a labdarúgásban, az Zukor és Fox az egyetemes filmkultúrában. Magyar földön születtek, kulcsfontosságú szerepet játszottak Hollywood „feltalálásában”, és életük végéig büszkén vallották magukat magyar amerikainak, nem elfeledkezve a gyökereikről.” A könyvbemutatón részt vett a kötetek kiadását támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter-helyettese, Rétvári Bence, aki kiemelte a két filmes jelentőségét: „Ők fektették le a mai napig uralkodó hollywoodi stúdió- és sztárrendszer alapjait. Zukor volt az első amerikai nagyjátékfilm producere, míg Fox a hangosfilm úttörője a tengerentúlon. Filmjeik nyerték el a filmtörténelem első Oscar szobrait 1929-ben.”
A két kötetet együtt kedvezményesen, 6000 forintos áron megvásárolható a kiadó oldalán a MAGYARFILM2020 kuponkód alkalmazásával. (magyar.film.hu)
Röviden: Karácsonyi ének (2019) / Egy nagyon angolos botrány (2018) / Tudhattad volna minisorozat
írta Nikodémus
Karácsonyi ének (A Christmas Carol, 2019) – Dickens regényét nagyjából ezredszerre dolgozzák fel az épp aktuális alkotók, s a népszerű kisregényből már eddig is annyiféle verziót láttunk, amiből nehéz volna “autentikusat” választani. Nem is kell: a viktoriánus korabeli Anglia nagy ismerője épp ilyen színes és sokrétű meseként képzelhette el művének világát. A BBC most az elég jó pedigréjű Steven Knight irányítása mellett gondolta újra mindenki kedvenc karácsonyi meséjét, ám jó lesz, ha vigyázunk a már beizzított családi vetítéssel: Nick Murphy rendezése minden, csak nem gyerekbarát. A háromszor egy órányi minisorozat megtartja ugyan a kisregény főbb cselekményszálait, ám bizonyos részeket alaposan továbbgondol (járunk a túlvilágon, a purgatóriumban, a múltban, a jövőben stb.), s a dialógusokat ennek megfelelően teljesen újraírja. A borzongató horrorelemek és a lélektani hitelesség a forgatókönyvíró Knight érdeme, a hangulat csillagos ötös, a színészgárda pedig elsőrangú, élen Guy Pearce-szel, aki szerencsére nem a sokszor látott morgolódós Scrooge-t akarja eladni nekünk századszorra, hanem egy rideg racionalitással érvelő, mélyen cinikus és megkövesedett lelkű figurát állít elénk. A feldolgozás nagy erénye, hogy könnyfacsarás nélkül tágítja ki főszereplője életének múltbéli történéseit, hozzájárulva annak összetett lelki portréjához, egyúttal felrajzolva a mából már idillinek láttatott korabeli Anglia nyomorgó társadalmát. Van olyan pillanat, ahol felszisszentem, hogy ez már talán túl sok (pl. a bentlakásos iskola vagy az egykori üzlettárs átejtése), de a minisorozat többnyire elegánsan simítja bele narratívájába összes innovációját. Csillogás helyett kosz, fénysorok helyett sötét árnyak – izgalmas, kijózanító interpretáció, szigorúan felnőtteknek.
Heti streaming-premierek
Családi kötelékek (Crímenes de familia)
írta Nikodémus
Pont egy évtizede történt: egy argentin filmről beszélt az egész világ. Juan José Campanella rendezése, a Szemekbe zárt titkok (El secreto de sus ojos) jött, látott, és mindenkit lenyűgözött. A bámulatos arányérzékkel építkező film poros tárgyalótermi szappanoperából hamar hangulatos krimibe vált, hogy a fináléban egy szívszorító dráma bontakozzon ki előttünk a múlt megváltoztathatatlanságának keserű felismeréséről. Kapott is számtalan elismerést (köztük Oscar-díjat), nagyjából olyasféle tündérmesét kanyarítva alkotója köré, mint néhány évvel később a Saul fia. A zsáner azóta alaposan elterjedt Dél-Amerika feltörekvő filmrendezőinek körében, a Netflixen már elérhető Családi kötelékek (Crímenes de familia) azonban másolás helyett felérni szeretne a hírneves elődhöz.
Heti streaming-premierek
Könyvajánló – A cápától a Schindler listájáig
Steven Spielberg nem véletlenül vált a filmtörténet egyik legsikeresebb rendezőjévé: ösztönös stílusérzékével már pályafutása kezdetén hátborzongató hatékonysággal tudta nézőit a moziszékekbe szegezni. A hetvenes évek óta generációk nőttek fel a filmjein izgulva: A cápa, az E. T., a Jurassic Park, a Ryan közlegény megmentése vagy a Különvélemény hatása máig nem fakult meg, a rendező legtöbb munkája akárhányszor újranézhető. Ez a könyv magyar nyelven először elemzi átfogóan Spielberg eddigi életművét: az olvasmányos, gyakran személyes hangvételű esszék elsősorban a filmek gyártástörténetére és stílusára fókuszálnak, de a rendező életútja is gyakran visszaköszön bennük. (Forrás)
Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei – A cápától a Schindler listájáig, Scolar, 304 oldal, 2020, 3999 Ft
Hallgat róluk az evangélium – Apasorsok a filmvásznon
írta Nikodémus
„Daddy issue” – mondja az angol kissé lazáskodva, de mindenképp találóan. Igen, mindannyiunknak van „apa-ügye”, legyen az a viszony rendezett vagy rendezetlen, erős vagy szakadozó, nyomasztó vagy fölszabadító. Woody Allentől George Lucason, Steven Spielbergen át Christopher Nolanig filmrendezők sokasága gondolkozott már saját apjához – vagy apaként gyermekeihez – fűződő viszonyán, Hollywoodban azonban mégis csupán az utóbbi évtized szült kifejezetten apa-gyermek viszonyt tematizáló filmeket.
Fakuló idill
Az amerikai mozgókép társadalomképét oly sokáig mélyen átitató (neo)protestáns etika sokáig érvényesült a szülő-gyerek kapcsolatokat ábrázoló filmekben is, melyek jórészt a klasszikus családmodellt állították a néző elé követendő példának. Úgymint: az apa keresi a kenyérre valót a munkahelyen, az anya pedig otthon neveli a gyerekeket. A fárasztó hétköznapok után a vacsoraasztal körül, hétvégén pedig kalandos kirándulás vagy házkörüli foglalatosság révén egyesül boldog harmóniában a család. A korabeli film többnyire a magányos hősként bemutatott férfi dilemmáit emelte ki, illetve akkor beszélt a családról, ha az imént lefestett idillt valami fenyegette; legyen az egzisztenciális (állásvesztés, jelzálog-kölcsön) vagy erkölcsi veszély (csábító harmadik személy, lelketlen hivatalnok-állam).
Heti streaming-premierek
The Social Dilemma / The Great Hack (2019)
írta Nikodémus
Le tudod-e tenni okostelefonodat legalább öt percre? Meg tudod-e állni, hogy folyton utánakapj, hogy megnézd legújabb üzijeidet? Képes vagy-e mondjuk naponta félórányi időre elzárni az információ-cunamit, és egyszerűen csak saját magaddal lenni? Talán vállrándítással elintézed, talán fölényesen kuncogsz, de ezek bizony nagyon komoly dilemmák, s a közösségi média elmúlt tíz évének elképesztő térhódítása után most már tényleg ideje, hogy számbavegyük annak árnyoldalait. Két nemrég készült sláger-dokumentumfilm segít nekünk ebben, s most felejtsük el egy pillanatra annak mélységes iróniáját, hogy egy tökélyre fejlesztett algoritmust működtető streaming-csatorna kínálja saját kritikáját, a The Social Dilemma és a The Great Hack igenis fontos film. Előbbi talán kissé tankönyvízű, utóbbi meg széttartó, dehát az igét terjeszteni kell – azt pedig jól teszik, mindannyiunk okulására.
Heti streaming-premierek
Könyvajánló – Zsugabubus
Mario Girotti, azaz Terence Hill a zsivány kamasz, az akrobatikus tornász, a szerény családapa, és nem utolsósorban a világhírű színész. A könyvből nemcsak a vidám olasz komédiás filmes karrierjét ismerhetjük meg, de a világ egyik legzárkózottabb színészének személyiségébe és életébe is mélyebb bepillantást nyerhetünk.
A kötetből kiderül, hogyan élte át a kis Mario a világháborús bombázásokat, a menekülttáborban eltöltött időszakot, a gyermekkorát meghatározó ministráns éveket, de az is kiderül, miért gyötörték rémálmok harmincéves koráig és miért vált színésszé, noha sohasem szeretett volna az lenni. A könyv kiemelt terjedelmet szentel Terence Hill és Bud Spencer barátságának és közösen átélt kalandjainak. Megtudhatjuk, hogyan készültek egymástól eltérő módon a forgatásokra, mivel töltötték az idejüket a felvételek szüneteiben, hová repültek a forgatások után, de arra is választ kapunk, hogy miért nem járt Zsugabubus kaszinóba Bud Spencerrel. Terence Hill a könyvben először beszél arról, hogy mit érzett fia elvesztésekor, illetve hogy másodhegedűsnek érezte-e magát Bud Spencer oldalán. Arra is fény derül, miért ivott whiskey-t forgatás alatt, kik a kedvenc színészei és futballistái, miért fontos számára a spirituális elmélkedés, és mit gondol rólunk, magyarokról. Ez a könyv teljes körűen, érdekes anekdotákon és szórakoztató kalandokon keresztül mutatja be azt a legendát, aki köztudottan viszolyog a rivaldafénytől és az interjúktól. A kötet minden magánéleti és forgatásokkal kapcsolatos kérdésre választ ad, kivéve arra, amelyre nem létezik felelet: mi az a kifürkészhetetlen összetevő, amely Terence Hillt, Bud Spencer mellett, korunk egyik legkedveltebb európai színészévé teszi.
Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere. (Forrás)
Király Levente: Zsugabubus – Hihetetlen történetek Terence Hilltől, Macro-Media Bt., 216 oldal, 2020, 3990 Ft