2

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 3. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

A Star Trek elhagyása és a Battlestar Galactica megalkotása között mindössze négy év telt el, mégis sok mindent kellett még tanulnia a későbbi showrunnernek ahhoz, hogy 2003-ban magáénak tudhassa a saját sorozatát. A bejegyzéssorozat záró részében ezt a rövid, de eseménydús időszakot dolgozzuk fel.

Olvasd tovább

1

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 2. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

Folytatódik a Battlestar Galactica alkotójának élettörténete, ebben a fejezetben egy igen hosszú és fontos periódust ölelünk föl, a Star Trek-éveket. Kitérünk azokra az emberekre, azokra az eseményekre, amelyek meghatározták az író jövőjét és a saját hozzáállását a szakmához. Végigvesszük a legnagyobb sikereket és legnagyobb bukásokat.

Olvasd tovább

1

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 1. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

A következő hetekben a Battlestar Galactica első számú showrunnerének életét fogom minden eddiginél nagyobb alapossággal feldolgozni (ha most meg kéne neveznem, hány forrásból dolgoztam, bizony bajban lennék). A nem mindennapi történetet azoknak is ajánlom, akiket egyébként nem foglalkoztat a tévéműsorok háttere, Ron Moore karrierjéről ugyanis mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy átlagos.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Aminek álmodom

Az Aminek álmodom teljesen egyedi könyv, amely betekintést nyújt David Lynch életébe és alkotásaiba a szerző saját szavain, vallomásain, filmes nyelvén, valamint a legközelebbi munkatársai, barátai és családtagjai nyilatkozatain keresztül. Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit. Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak – ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket. Az Aminek álmodom mérföldkő, egy kötet, amely bemutatja korunk legrejtélyesebb, meghökkentően eredeti művészének életét és gondolkodásmódját, miközben sorra ismerjük meg Radírfej, Az elefántember, a Dűne, a Kék bársony, a Veszett a világ, a Twin Peaks, a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem!, a Lost Highway – Útvesztőben, a Straight Story, a Mulholland Drive – A sötétség útja, az Inland Empire és a Twin Peaks: A visszatérés titkait, és a művek hátterében rejlő történeteket. (Forrás)

David Lynch, Kristine McKenna: Aminek álmodom, Athenaeum, 640 oldal, 2018, 4999 Ft

0

Könyvajánló – Jávor Pál, aki kétszer halt meg

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál! Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.

De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között. (Forrás)

Vajda Pierre: Ripityom – Jávor Pál, aki kétszer halt meg, Athenaeum, 447 oldal, 2018, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Steve McQueen titka feltárul

„Milliók szerették a filmjeit, de nagyon kevesen ismerik a történetét. (…) Mélyen megindított, amikor Greg Laurie elmesélte nekem, hogyan talált hitet és reményt Steve McQueen élete végén. Mindenki ismeri Steve-et mint amerikai ikont, de kevesen tudnak életének erről a fejezetéről, és én örülök, hogy Greg rávilágított.” (Mel Gibson Oscar-díjas rendező és színész)
„Steve McQueen volt az egyik hősöm kisfiú koromban.” (Franklin Graham)
„Ezt a fajta bizsergést érezzük akkor is, amikor Isten megérinti a szívünket, és kifordít bennünket.” (Ken Mansfield, a Beatles Apple Records volt amerikai menedzsere, producer, szerző)
„Hálás vagyok Gregnek, amiért időt szánt a kutatásra, és arra, hogy megossza a nagy amerikai ikon, Steve McQueen hagyatékát.” (Levi Lusko sikerkönyv-szerző) (Forrás)

Greg Laurie, Marshall Terrill: Steve McQueen – Egy amerikai ikon titka feltárul, Immanuel Alapítvány, 2018, 3750 Ft

0

Könyvajánló – Mágia és mesterség

Ingmar Bergman svéd filmrendező épp száz éve, 1918. július 14-én született. Ennek alkalmából ajánljuk e vaskos, igényes kötetet. Győrffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Győrffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexander-hez, a Suttogások és sikolyok-hoz vagy éppen A nap végé-hez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható. (Forrás)

Győrffy Miklós: Mágis és mesterség – Ingmar Bergman művészete, Európa, 528 oldal, 2014, 4265 Ft

0

Könyvajánló – Talán mindenütt voltam

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, 25 éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: a Szindbád filmművészeti kánonunk megingathatatlan darabja, különféle “minden idők legjobb filmje” listák biztos és előkelő helyezettje; az Elégia pedig hasonló pozíciót foglal el a rövidfilmek mezőnyében. Munkáit bemutatójuk után sokan és lelkesen méltatták, ahogy halálát követően is rengeteg megemlékezés született róla. Miért szükséges mégis újabb könyvben felidézni Huszárik Zoltán írásait, interjúit, s monografikus igényű áttekintést nyújtani filmes életművéről? A tiszteleten, megbecsülésen, a filmek felelevenítésén, életben tartásán, aktualizálásán, az emlékezésen túl mi indokolhatja ezt a vállalkozást? Mindenekelőtt az elemző dialógus igénye. Mert akinek a műveivel beszélgetünk, az velünk van. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán, DVD- melléklettel, Magyar Művészeti Akadémia, 282 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Az isteni Marlene

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és C. W. Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét. (Forrás)

C. W. Gortner: Az isteni Marlene – Életrajzi regény, Tericum Kiadó, 480 oldal, 2017, 4170 Ft

0

Könyvajánló – Viszlát, Roger Moore!

A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még tavaly tavasszal, néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi. A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálnak, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezen kívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tévő kém álarca mögött. A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről, és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.

„Öregedni lehet méltósággal vagy morgolódva. Én kombinálom a kettőt.”

Sir Roger Moore 1927-ben született Londonban. Egy ideig animátor-gyakornokként, majd a szerencsés véletlennek köszönhetően statisztaként dolgozott, ezt követően a Royal Academy of Dramatic Art (RADA) hallgatója lett. Egy év után felfüggesztette tanulmányait, és színházakban kezdett játszani. A kötelező honvédelmi szolgálat után számos színdarabban és tévéműsorban szerepelt. Az 1950-es évek elején Amerikába költözött, ahol előbb az MGM, majd a Warner Brothers stúdióknál dolgozott. Az 1960-as és 1970-es években végül két brit tévésorozat, Az Angyal és a Minden lében két kanál tette széles körben ismertté. 1973-ban alakította először James Bondot az Élni és halni hagyni című filmben, ezután még hat alkalommal bújhatott a 007-es ügynök bőrébe. 1991 óta az UNICEF jószolgálati nagykövete, jótékonysági tevékenysége érdemeként 2003-ban lovagkereszttel jutalmazták. 2017 májusában, kilencvenedik életévében hunyt el. (Forrás)

Roger Moore: Viszlát… – Önéletrajz, Kossuth kiadó, 208 oldal, 2018, 3200 Ft

Részlet a kötetből:

Olvasd tovább

0

Ferrari: Race to Immortality / 312B: Where the Revolution Begins

írta Nikodémus

Barkarügyezés, óraátállítás, zimankó, Forma-1-es idénykezdet – jó sűrűre sikerült az elmúlt hétvége.
Midőn Hamilton, Vettel, Alonso és a többiek kocsiba szálltak Melbourne-ben,
mi nosztalgiázunk egy kicsit.

Elég ránézni a két plakátra, hogy rádöbbenjünk, bő évtized alatt anno mennyit változott az autósportok királykategóriájának becézett Forma-1 világa. Ez legalább izgalmas, ugyanis két, tavaly készült dokumentumfilmünk becsapós: azt ígéri, elvisz a Ferrari legendáriumának mélyére, ám végül mindkettő megmarad könnyed vasárnap délutáni szórakozásnak. Ami nem baj, ám a vérmes F1-szurkolókon kívül keveseket elégít ki.

Olvasd tovább