0

Könyvajánló – Mágia és mesterség

Ingmar Bergman svéd filmrendező épp száz éve, 1918. július 14-én született. Ennek alkalmából ajánljuk e vaskos, igényes kötetet. Győrffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Győrffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexander-hez, a Suttogások és sikolyok-hoz vagy éppen A nap végé-hez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható. (Forrás)

Győrffy Miklós: Mágis és mesterség – Ingmar Bergman művészete, Európa, 528 oldal, 2014, 4265 Ft

0

Könyvajánló – Talán mindenütt voltam

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, 25 éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: a Szindbád filmművészeti kánonunk megingathatatlan darabja, különféle “minden idők legjobb filmje” listák biztos és előkelő helyezettje; az Elégia pedig hasonló pozíciót foglal el a rövidfilmek mezőnyében. Munkáit bemutatójuk után sokan és lelkesen méltatták, ahogy halálát követően is rengeteg megemlékezés született róla. Miért szükséges mégis újabb könyvben felidézni Huszárik Zoltán írásait, interjúit, s monografikus igényű áttekintést nyújtani filmes életművéről? A tiszteleten, megbecsülésen, a filmek felelevenítésén, életben tartásán, aktualizálásán, az emlékezésen túl mi indokolhatja ezt a vállalkozást? Mindenekelőtt az elemző dialógus igénye. Mert akinek a műveivel beszélgetünk, az velünk van. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán, DVD- melléklettel, Magyar Művészeti Akadémia, 282 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Az isteni Marlene

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és C. W. Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét. (Forrás)

C. W. Gortner: Az isteni Marlene – Életrajzi regény, Tericum Kiadó, 480 oldal, 2017, 4170 Ft

0

Könyvajánló – Viszlát, Roger Moore!

A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még tavaly tavasszal, néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi. A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálnak, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezen kívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tévő kém álarca mögött. A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről, és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.

„Öregedni lehet méltósággal vagy morgolódva. Én kombinálom a kettőt.”

Sir Roger Moore 1927-ben született Londonban. Egy ideig animátor-gyakornokként, majd a szerencsés véletlennek köszönhetően statisztaként dolgozott, ezt követően a Royal Academy of Dramatic Art (RADA) hallgatója lett. Egy év után felfüggesztette tanulmányait, és színházakban kezdett játszani. A kötelező honvédelmi szolgálat után számos színdarabban és tévéműsorban szerepelt. Az 1950-es évek elején Amerikába költözött, ahol előbb az MGM, majd a Warner Brothers stúdióknál dolgozott. Az 1960-as és 1970-es években végül két brit tévésorozat, Az Angyal és a Minden lében két kanál tette széles körben ismertté. 1973-ban alakította először James Bondot az Élni és halni hagyni című filmben, ezután még hat alkalommal bújhatott a 007-es ügynök bőrébe. 1991 óta az UNICEF jószolgálati nagykövete, jótékonysági tevékenysége érdemeként 2003-ban lovagkereszttel jutalmazták. 2017 májusában, kilencvenedik életévében hunyt el. (Forrás)

Roger Moore: Viszlát… – Önéletrajz, Kossuth kiadó, 208 oldal, 2018, 3200 Ft

Részlet a kötetből:

Olvasd tovább

0

Ferrari: Race to Immortality / 312B: Where the Revolution Begins

írta Nikodémus

Barkarügyezés, óraátállítás, zimankó, Forma-1-es idénykezdet – jó sűrűre sikerült az elmúlt hétvége.
Midőn Hamilton, Vettel, Alonso és a többiek kocsiba szálltak Melbourne-ben,
mi nosztalgiázunk egy kicsit.

Elég ránézni a két plakátra, hogy rádöbbenjünk, bő évtized alatt anno mennyit változott az autósportok királykategóriájának becézett Forma-1 világa. Ez legalább izgalmas, ugyanis két, tavaly készült dokumentumfilmünk becsapós: azt ígéri, elvisz a Ferrari legendáriumának mélyére, ám végül mindkettő megmarad könnyed vasárnap délutáni szórakozásnak. Ami nem baj, ám a vérmes F1-szurkolókon kívül keveseket elégít ki.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Egyedül szembejövet

Morsányi Bernadett Dobai Péter-monográfiája nemcsak egy részben ismert, részben elfelejtett, részben félrevonult alkotó egészében izgalmas és felkavaró életművét rajzolja újra, hanem egy olyan szellemi perspektívát rekonstruál, amely átható fényt vet mintegy ötven év kormozgásaira, felragyogtatva annak egyes sűrűsödési és csúcspontjait is. A Dobai-életmű komplexitásával együtt egy lehetséges, de sok érdek által félretolt, alternatív irodalmi gyakorlatot mutat fel, amelyet a képi gondolkodás (film) és a nyelvi rendszerkutatás formaalkotó érvénnyel alakított. A világhírű Mephisto (Szabó István filmje) írója, a filmtörténeti jelentőségű Archaikus torzó alkotója, a Csontmolnárok (regény) és az Imago (elbeszélés) képalkotója, a Kilovaglás egy őszi erődből és az Egy arc módosulásai (verseskötetek) képinyelvi mesterpionírja egyenként és együtt utánozhatatlan modellt alkot, amelyben az esendő és heroikus élet merevül időtlen műalkotásba. Ez a könyv sokat tesz azért, hogy ismerjük Dobai Pétert, az emlékezetünk épségéhez nélkülözhetetlen alkotót. (Szkárosi Endre) Morsányi Bernadett 1981-ben született Budapesten, író, irodalomtörténész. Kötete: A Sehány éves kisfiú és más (unalmas) történetek (2015). (Forrás)

Morsányi Bernadett: Egyedül szembejövet – Dobai Péter (és) művészete, L’Harmattan, 272 oldal, 2016, 2900 Ft

Beszélgetés a szerzővel (Budapest, 2017. február 15.):

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kármentő Éva: Muszter

MUSZTER (német szó) jelentése: minta. A filmes zsargonban az előző napon leforgatott, másnapra előhívott, felhangosított, de még vágatlan anyag elnevezése. Kármentő Éva önéletrajzi visszaemlékezése filmként kezdődött, kamera előtt mondta el a saját és felmenői történetét, ennek a leiratát olvashatjuk az első fejezetben. Miután enyhült a kényszer, ami arra hajtotta, hogy elmondja az emlékeit a soáról, és megemlékezzék a családjáról, akik közül már senki sem élt, úgy érezte, folytatnia kell a történetét. Mi több, ahogy ő fogalmaz, rákapott az írásra, hiszen „majdnem olyan szórakoztató dolog, mint a filmvágás, amit egész életemben műveltem.” Aktív élete egybeesett a magyar film egyik fénykorával, történeteiből nemcsak híres rendezőkről, színészekről hallhatunk, hanem megismerhetjük a „szürkék” munkáját is, első asszisztensekét, fővilágosítóként, kameramanokét és így tovább, akik „a hátukon hordták a filmeket, sokszor szó szerint is. Szobrot érdemelnének, de csak a feledés jutott nekik.” A magánéleti szál pedig annak az erős, önálló, karakán asszonynak a sorsát mutatja, aki azt látta, hogy már az anyja nemzedéke is dolgozott. Minta tehát állt a korosztálya előtt, csak azt nem mondták meg nekik, hogyan kell megküzdeni a családi hétköznapokkal, ha akár hetekig, hónapokig reggeltől estig benn kell maradni munkában, a vágószobában. (Forrás)

Kármentő Éva: Muszter – Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől, Múlt és Jövő Alapítvány, 316 oldal, 2017, 3900 Ft

A könyvbemutató (2017. június 7., Budapest, Uránia Filmszínház):

Olvasd tovább

1

Elit játszma (Molly’s Game)

írta Minime

Aaron Sorkin „belenyúlt a tutiba.” Molly Bloom korábbi olimpiai aspiráns sízőnő, majd a hollywoodi elit és a new yorki alvilág pókerjátszmáinak szervezőjeként szerzett hírnevet. Életrajzi művét az író-rendező Sorkin szinte tökéletesen adaptálta a mozivászonra. A filmben jelen van minden, ami a kapzsi, mértéktelenül mohó és erkölcstelen viselkedésmódot példázza az amerikai felső tízezer köreiből.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Doku-fenegyerekek

Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. A hatvanas évektől radikálisan megújuló műfajban számos jelentős alkotás tanította önismeretre, árnyalt gondolkodásra, bátor szembenézésre és megalkuvás nélküli számvetésre a nézőket. Ezek között is egyéni hangot ütöttek meg a szociografikus érzékenységű testvérpár revelatív filmjei: a Vannak változások, a Ne sápadj! vagy a Törvénysértés nélkül. A később, már egyénileg készített művek is a legfontosabb társadalmi kérdéseket feszegették s feszegetik a mai napig, nem egyszer viharos polémiát provokálva. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának (illetve pályafutásainak) legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a – részben közös – életművek megszülettek, s ezen életművek kapcsán kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. A kötet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata megbízásából készült. A könyv DVD-melléklettel kapható az Írók Boltjában (1061 Bp., Andrássy út 45.) és a Fókusz Könyváruházban (1072 Bp., Rákóczi út 14.), valamint megrendelhető a bookline.hu-n. (Forrás)

Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek (DVD-melléklettel), Magyar Művészeti akadémia, 328 oldal, 2017, 4800 Ft

0

Battle of the Sexes / Borg/McEnroe

írta Nikodémus

A tenisz ugyebár úri sport (no és idősebb tesója, a krikett), a foci pedig a proletárok szórakozása. Ma, amikor mindkettőt (sőt, minden tévéképes sportágat) felzabálta már a szórakoztatóipar, szinte kivehetetlenek már ezek az apró különbségek, noha pár évtizede komoly jelentősége volt még mindennek. Erre világít rá két, frissen kijött teniszfilm: győzelem és vereség relativitásáról, sporton túlnövő társadalmi ügyekről regélnek, s közben finoman pedzegetik a média hatalmát is.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Két Makk Károly-kötet

0mk1Makk Károly utolsó olvasmánya a saját életrajza volt – ennek a könyvnek a kézirata, amelyet halála előtt egy héttel fejezett be. De a sors úgy rendezte a dolgot, hogy ő és a szerző már nem tudhattak közösen örvendeni a kiadott műnek. Egyedül maradtunk hát a róla szóló emlékeinkkel, ő már ezek gazdagításában nem segíthet. Nem marad más hát, csak a remény, hogy ez a közösen összehozott mű segíti majd megőrzi ennek a nagy és izgalmas életútnak a fordulatait. (Forrás)

Gyöngyösi Zoltán: Makk Károly nyomában, Unicus, 448 oldal, 2017, 5460 Ft

0mk2Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára. (Forrás)

Makk Károly: Szeretni kell, Kossuth, 468 oldal, 2014, 3990 Ft