0

Könyvajánló – Jankovics Marcell

Jankovics Marcell hihetetlenül szerteágazó munkásságát szinte lehetetlen egyetlen könyvben összefoglalni. E kötet a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó tevékenységének legfontosabb területeit, legérdekesebb részleteit és összefüggéseit igyekszik megragadni, bemutatni. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg: értő elemzése új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a reneszánsz műveltségű gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik. Az MMA Kiadó gazdagon illusztrált, impozáns albuma részint jól ismert, részint korábban még nem közölt képekkel kelti életre Jankovics Marcell páratlanul sokszínű életművét. (Forrás)

Hoppál Mihály, Varga Zoltán (szerk.): Jankovics Marcell (monográfia), MMA Kiadó, 304 oldal, keménytáblás, 2019, 6800 Ft

0

Könyvajánló – Alex és Andy

Korda Sándor (Alexander Korda) és Vajna András György (Andy Vajna) – két filmproducer, akiknek személyét már életükben legendák övezték. Eltérő történelmi kor szülöttei, teljesen más Magyarországról vándoroltak ki, egészen másfajta filmeket hoztak létre, másként alakult az életútjuk, ugyanakkor szembeszökőek a közöttük meglevő hasonlóságok is: mindketten tehetségesek, kockázatvállalók – mondhatni, kalandorok –, sokfelé éltek a világban, szerették a luxust, a szép nőket, de ami a legfontosabb: a bőrük alatt is film volt. Rendkívüli érzékkel találtak rá azokra a témákra és formákra (Korda rendezőként is), amelyekkel meghódították a széles közönséget. Mindketten igazi hajóskapitányok voltak, akik nem szerettek felettesnek dolgozni. A maguk útját kívánták járni, főnökként irányítani stábokat, vállalatokat, gyárakat. Mindketten számtalan filmet gyártottak, filmvállalatokat alapítottak és vezettek, filmgyárat építettek, komoly díjakat nyertek és otthonosan mozogtak világhírű filmsztárok körében csakúgy, mint hatalmas pénzek fölött diszponáló üzletemberek vagy politikusok között. Alex és Andy – róluk lesz szó – és még sok minden másról is. (Forrás)

Pataki Éva: Alex és Andy – Két magyar filmcézár itthon és másutt, Athenaeum, 240 oldal, 2019, 3999 Ft

0

Villámportré: Fernando Meirelles

Fernando Meirelles legújabb filmje, A két pápa már elérhető a Netflixen.

Hat éve valami olyasmi történt, ami addig hosszú évszázadokig egyszer sem: a katolikus világ két, egymás után következő spirituális vezetője úgy adja át egymásnak a stafétabotot, hogy az egyikük halálát sem követeli. XVI. Benedek pápa lemondásának és Ferenc pápa megválasztásának rendkívüli történetét Fernando Meirelles vitte vászonra a Netflix produkciójában.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Kis SW-hangoló: JJ. Abrams-portré

Az izgága, szemüveges geek ötvenen túl végül beteljesíthette álmát: megrendezhette gyerekkori fantáziáinak folytatását. Kétszer. JJ. Abrams a Star Wars Disney-korszakában elsőre kézenfekvő választás volt, másodszorra kényszer szülte, de oda se neki: ő, aki mindeddig elindítani meg folytatni szokott franchise-okat, most lehetőséget kapott arra, hogy lezárjon egyet. A kedvencét. A IX. epizód, azaz a Skywalker korának közelgő premierje alkalmából érdemes hát elmerülni Hollywood egyik legmenőbb filmkreátorának életművében.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Mr. Hollywood

Návai Anikó exkluzív fotókat és beszélgetéseket tartalmazó interjúkötetében arra vállalkozott, hogy egy ismert ember mindmáig ismeretlen arcát fedje fel az olvasónak.

„Bevallom, azért írtam meg ezt a könyvet, mert meg akartam fejteni Andy Vajna titkát. Azért beszélgettem Arnold Schwarzeneggerrel, Sylvester Stallone-nal, Antonio Banderasszal, Michael Douglasszel, Oliver Stone-nal, Joe Eszterhassal, Andy volt üzlettársával, Mario Kassarral, híres producerekkel, PR-osokkal és Andy magánéletének legfontosabb szereplőivel, hogy összeálljon ez a mozaik.
Harmincnégy évig voltunk barátok, és a halála után jöttem rá, mennyire nem ismertem.
Pedig ott voltam élete legfontosabb, legkritikusabb, legtragikusabb állomásainál, amikor az ember védtelen. De az ő arca ritkán rezdült. A sikereire lekezelően, a kudarcaira erővel válaszolt. Mind a kettőt lenyelte, mint akinek egyik sem számít. Nevetni ritkán, sírni csak egyszer láttam. Hiába kutatok az emlékeimben, soha nem örült felhőtlenül semminek. És soha nem bízott meg igazán senkiben.
A gyanakvása saját magát sem kímélte. Ezért kérdezgettem egyre gyakrabban, hogy mikor kezdi végre szeretni magát. Mert megérdemelte volna: rengeteg embernek segített.
Büszke volt rá, hogy ismerik, és szerette volna, ha szeretik. Mégsem engedett senkit olyan közel, hogy fájjon, ha elveszítené.
Okos ember volt, de nem bölcs ember. Ha bölcs lett volna, az élete nem úgy alakul, és nem úgy ér véget, mint egy görög sorstragédia.” (Forrás)

Interjú az íróval a könyvről.

Návai Anikó: Mr. Hollywood, Mr. Hungary, Central Könyvek, 240 oldal, 2019, 4590 Ft

0

Top 10: Tíz sztár, aki ellenáll(t) a szuperhősfilmeknek

A héten újra debütál a mozikban a képregény-univerzum legikonikusabb gonosztevője, Joker. Todd Phillips Martin Scorsese által felügyelt alkotása ezúttal kizárólag főszereplőjére koncentrál, és az előzetes hírek szerint egészen egyedi alakítást láthatunk a főszereplő Joaquin Phoenixtől. A különc viselkedéséről és gondos szerepválogatásáról ismert színész most csábult el először a szuperhősfilmek világába, merész (és úgy tűnik, díjakban is gyümölcsöző) vállalkozásának ürügyén nézzük azokat a hollywoodi sztárokat, akik eddig következetesen távol tartották magukat mindenféle köpenyes hőstől!

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Fábri-portré

Fábri Zoltán, a magyar film egyik meghatározó személyisége 1952-ben készítette az első, 1983-ban utolsó filmjét, és épp negyedszázada, 1994-ben halt meg. Épp elég idő, hogy a hosszú pálya ellenére elfelejtsék, mint a magyar filmtörténet oly sok alkotóját, hiszen a film az újdonságok művészete. Szerencsére a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Magyarok rendezőjére nem ez a sors várt. Filmjei a nemzeti köztudat részét alkotják. Pályája azonban nemcsak saját, sokszor tragikusan szemlélt sorsára jellemző, hanem a magyar film emelkedő és ellapályosodó szakaszaira egyaránt. Marx József monográfiája ezért nemcsak egy filmrendezői pálya első teljes feldolgozását nyújtja, hanem az egyik „főszereplő” révén bevezet a magyar film legjelentősebb időszakának történéseibe is. (Forrás)

Marx József: Fábri Zoltán, Vince Kiadó, 232 oldal, 2004, 3495 Ft

0

De profundis – The Dirt / Heavy túra / A sötétség gyermekei (2018)

írta Nikodémus

Minden művészet annyit ér, amennyit mozdítani tud egy határhelyzetbe került lelken. Kegyetlen mérce, de sokan vallják igazságát. Persze nem mindegy, milyen irányba lök az adott mű adott pillanatban, s itt mutatkozik meg a művészet – és ezen belül is talán a legtestetlenebb ág, a zene – misztériummal felérő hatalma: felemelhet vagy letaszíthat. Sokan már ennyivel is beérnék a popkultúra csömört okozó áradásában: mindegy, mi ér, csak legyen hozzá közöm. Marcel Duchamp műtárgyként kiállított vécécsészéje óta provokációnak nevezzük az ilyesmit, s számosan akadnak, akik így tekintenek a rock különböző válfajaira, azokon belül pedig különösen is a metálzenére. Gyors egymásutánban három film is kijött a közelmúltban, mely ennek a különös szubkultúrának a viszonyaival foglalkozik – hol botrányos, hol kedélyes, hol drámai hangnemben, ám rendre kizárólag a felnőtt nézőket megszólítva.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Robin

Robin Williams az egyik legkedveltebb és legtöbbször félreértett szórakoztatóművész volt, akit eleinte komikus zseniként ismert meg a világ. Ünnepelt filmjeit a magyar közönség is ismerte és szerette, a mai napig népszerű filmjei közé tartozik a Holt költők társasága, a Jó reggelt, Vietnam!, A halászkirály legendája, az Aladdin vagy a Mrs. Doubtfire. Williams rögtönző-tehetségének köszönhetően számtalan különböző karaktert keltett életre, a Good Will Hunting-béli alakítása az Oscar-díjat is meghozta számára. Géppuskatűzként pattogó humorbombáival mindenkit levett a lábáról, ám a vidám bohócszerep mögött ellentmondásos érzelmek és az önbizalomhiány végtelen mélysége feszült. Dave Itzkoff, a New York Times kulturális újságírója leleplező erejű életrajzában arra vállalkozott, hogy a sikerek mellett felfedje a színészóriás rendkívüli küzdelmét, amelyet az alkoholfüggőséggel és a depresszióval folytatott – ezekről a témákról Williams nyíltan beszélt az előadásai és az interjúk alkalmával egyaránt. A lenyűgöző portréban szó esik a férfi utolsó éveit megkeserítő betegségről is, amelynek szomorú következményéről a rajongók nem sejthettek semmit. A családtagokkal, barátokkal és kollégákkal készített száznál is több interjú, illetve az alapos kutatómunka nyomán megszületett Robin újszerű módon jeleníti meg azt az embert, aki munkásságával milliók életére volt nagy hatással. (Forrás)

Dave Itzkoff: Robin (ford. Mohai Szilvia), Partvonal Kiadó, 550 oldal, 2019, 4999 Ft

2

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 3. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

A Star Trek elhagyása és a Battlestar Galactica megalkotása között mindössze négy év telt el, mégis sok mindent kellett még tanulnia a későbbi showrunnernek ahhoz, hogy 2003-ban magáénak tudhassa a saját sorozatát. A bejegyzéssorozat záró részében ezt a rövid, de eseménydús időszakot dolgozzuk fel.

Olvasd tovább

1

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 2. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

Folytatódik a Battlestar Galactica alkotójának élettörténete, ebben a fejezetben egy igen hosszú és fontos periódust ölelünk föl, a Star Trek-éveket. Kitérünk azokra az emberekre, azokra az eseményekre, amelyek meghatározták az író jövőjét és a saját hozzáállását a szakmához. Végigvesszük a legnagyobb sikereket és legnagyobb bukásokat.

Olvasd tovább

1

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 1. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

A következő hetekben a Battlestar Galactica első számú showrunnerének életét fogom minden eddiginél nagyobb alapossággal feldolgozni (ha most meg kéne neveznem, hány forrásból dolgoztam, bizony bajban lennék). A nem mindennapi történetet azoknak is ajánlom, akiket egyébként nem foglalkoztat a tévéműsorok háttere, Ron Moore karrierjéről ugyanis mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy átlagos.

Olvasd tovább