0

Röviden: Top Gun: Maverick / Az elveszett város / Toszkána

írta Nikodémus

Top Gun: Maverick – Itt igazából egy szép, hosszú méltatásnak kellene állnia a régimódi (“igazi”) moziélményről és kihalófélben lévő zászlóvivőiről, mert Tom Cruise új filmje bőven megérdemelné. Az eredeti után (végülis) 36 évvel bemutatott Top Gun: Maverick ugyanis jobb film, noha játszik a kultuszteremtő első rész remake-elésével – és persze csúcsra járatja a nosztalgiát. Van mit, ugyanis a Cruise-t sztárrá varázsoló eredeti egyfajta nyolcvanas évek-időkapszula vékonyka történettel, macsó-pózolással és szédítő akciójelenetekkel. A menőzést ezúttal szerencsére ízlésesen csinálják, a történet sajnos maradt vékonyka, az akciójelenetek, nos, azok kötelezővé teszik a moziban nézést. A történet szerint a mindig lázadozó Mavericket egy különleges küldetés miatt hívják vissza a Top Gun-pilótaképzőbe, hogy az aktuális ifjú titánoknak mutassa meg, hogy még nem járt el felette az idő. Joseph Kosincki (Tron: Örökség, Feledés) leplezetlenül, de elegánsan idézi meg a 1986-os klasszikus látványvilágát, ügyesen kanyarintja a sztorit, Cruise pedig finom öniróniával adja az öregedő, de azért még kompetens főszereplőt. A cselekménybe még egy szerelmi szál is belefér (Jennifer Connelly elragadóan bájos), Val Kilmer beugrója szívszorító, az utolsó félóra pedig olyan látványt kínál, amit tényleg nem láttál még moziban. Konkrétan fenn ülünk a repülőgépeken a pilótákkal (színészekkel) együtt, semmi kamu, csak tiszta adrenalin, gyönyörűen fényképezve. Hiába kultikus az eredeti, filmként jobb ez a kései (de nem megkésett) folytatás, amely militarista propaganda helyett büszkén hirdeti a valódi moziélmény erejét.

Olvasd tovább

0

Röviden: Mátrix: Feltámadások / Pókember: Nincs hazaút / Free Guy

írta Nikodémus

Mátrix: Feltámadások (The Matrix Resurrections) – Sosem voltam oda különösebben a Mátrix világáért, de azt el kell ismernem, hogy a 22 évvel ezelőtti első film minden filozófiai zagyvasága ellenére stílus- és trendteremtő volt. A folytatások minőségét fedje jótékony homály, ám annyit megadhatunk nekik, hogy végül lezárták Neo (Keanu Reeves) és Trinity (Carrie-Anne Moss) kalandjait, ám a stúdió csak nem nyughatott. Végül a rendező testvérpár egyik tagját sikerült rávenniük arra, hogy részt vegyen a régóta tervezgetett bőrlehúzásban, és a végeredmény bizonyos vonatkozásaiban merész, nagyrészt azonban mégiscsak kiszámítható lett. A film egész ügyesen indít: megcsavarja a korábbi trilógiát, önironikusan beszólogat saját magának (és persze a Warnernek), miközben szép lassan kiemeli az életközepi válságán és visszatérő rémálmain tépelődő Thomas Andersont. Reeves nem egy színészisten, de remekül hozza a tétova ötvenest, aki szerelmes lesz. Vagyis elkezd emlékezni egy nő láttán a kávézóban. Lana Wachowski nem titkolta, hogy ezúttal alapvetően egy romantikus sztorit írt-rendezett két kedvenc figurájának, úgyhogy tegyünk mi is így, és engedjük el a körítést: az akciókat (ötlettelenek és agyonvágottak), a filozófiai hátteret (Coelho már megint beköszön), a mellékszereplőket (sajnos érdektelen szinte mind) és egyáltalán azt, hogyan lehetséges ez a folytatás a főszereplők egykori halála után. A stúdió a változatosság kedvéért ezúttal nem számolgatja a pénzt (merthogy jókora bukásnak tűnik a film), és ez talán elég ahhoz, hogy ne készüljön még egy sírrablás. Aki pedig a megfelelő (tini)korban látta az első filmet, és azóta felnőtt, fájóan érteni fogja azt a mélabús első félórát.

Olvasd tovább

0

Nincs idő meghalni (No Time To Die)

írta Nikodémus

Ez konkrétan a két évvel ezelőtti plakát.
Nem sikerült megfelelő minőségben frissebbet találnom…

James Bond prémiumtermék. Az öltönyök, az órák, a csinos nők, az Aston Martinok mindezt csupán erősítik, így hát komoly óvatosságra van szükségük a producereknek, hogy ne telítsék a piacot. Míg a kezdetekkor csaknem minden moziszezonra jutott Bond-film, mostanság egyre nőnek a premiereket övező távolságok. A Nincs idő meghalni kétszeresen is rosszul járt: Daniel Craig vonakodása és a produceri problémák mellé a koronavírus is felzárkózott. No de megérte-e a mindösszesen hat évnyi várakozás? Lássuk hát, mire jutott végül Craig deklaráltan utolsó Bond-szerepében!

Olvasd tovább

0

Sebzetten is csőre töltve

A James Bond-mitológia színe és fonákja

írta Nikodémus

Megnyerő vonások és atletikus mozgás, elegáns zakó és méregdrága luxus, nyaktörő akciók és pikáns kalandok – ez mind James Bond, ahogyan a nagyvászonról ismerjük. Ötvenkilenc év és huszonnégy egészestés mozifilm formálta popkulturális ikonná a világmentő brit titkosügynök alakját (menetközben pedig sikerült feltalálni az akciófilm műfaját és a franchise-formátumot), melynek lényege a változó korszellem hatására épp mostanság alakul át végleg. Hogy mivé és hogyan, azt a héten mozikba kerülő legújabb küldetésből (Nincs idő meghalni) megtudhatjuk, ám az eddigi életmű alapján mégis érdemes közelebbről is megvizsgálni a Bond-mitológia színét és fonákját.

Olvasd tovább

0

Halálos iramban 9. – A kulisszák mögött

Nem számít, milyen gyors vagy, a múltad elől úgysem menekülhetsz. Az F9 a Halálos iramban sorozat kilencedik része. A saga húsz év alatt összesen több mint ötmilliárd dollárt hozott a konyhára. Dominic Toretto (Vin Diesel) visszavonultan él Lettyvel és kisfiával, Kis Briannel, de tudják, hogy a veszély mindig ott ólálkodik a láthatár mögött. A mostani fenyegetés arra kényszeríti Domot, hogy szembenézzen múltjának bűneivel, ha meg akarja menteni szeretteit. Csapata összegyűlik, hogy megakadályozzanak egy világméretű összeesküvést, amit a világ legveszélyesebb gyilkosa és autóversenyzője vezet, méghozzá Dom elfelejtett öccse, Jacob (John Cena). Az F9-cel visszatér Justin Lin rendező, aki a 3-6. részt készítette, miután a Halálos iramban világsiker lett. Az új rész története is az egész világ körül játszódik, Londontól Tokióig, Közép-Amerikától Edinburgh-ig, illetve egy azerbajdzsán bunkertől Tbiliszi zsúfolt belvárosáig. A régi barátok feltámadnak, az egykori ellenségek reaktiválják magukat, a történelem újraíródok, és a család jelentősége sem volt még soha nagyobb.

Olvasd tovább

0

Egy igazán dühös ember (Wrath of Man)

írta Minime

Guy Ritchie rendező ezúttal egy 2004-es francia, Nicholas Boukhrief által rendezett krimi újrájával jelentkezett be a mozikba. A főszerepre Jason Statham jelentkezett be és újra láthatjuk a mostanában kevésbé mozgalmas mozis karriert befutó Josh Hartnettet, valamint Scott Eastwoodot és Andy Garciát is.

A sztori egy magányos és titokzatos fickó, Patrick „H” Hill (Statham) történetét követi nyomon, aki jelentkezik a Fortico biztonsági és pénzszállító céghez páncélkocsi sofőr és kísérő állásra. Miután éppen hogy sikerül a bekerüléshez szükséges minimum-elvárásokat teljesítenie, azonnal a mélyvízbe dobják, hiszen a cég autóit az utóbbi időben több támadás is érte, amely halálos áldozatokat is követelt, így a zökkenőmentes munkavégzéshez az újonc mielőbbi alkalmazása is szükséges. Az első kellemetlen élményt viszonylag hamar kénytelen átélni főhősünk, ám reagálása a kocsit ért támadásra és tetteinek profizmusa azt sejteti, többről van itt szó, mint egy csendes, mogorva újonc kezdő lépéseiről. Fellépése és helytállása elismerést hoz H számára, ám a háttérben megbúvó valós motivációjáról és személyének mélyebb megismeréséről csak lépésről lépésre adagolt információkkal leszünk felvértezve. Megismerjük kicsit őt, megismerjük, mit szeretne, és azt is, miért szeretné ezt a problémát megoldani.

Olvasd tovább

0

Super 8 (2011)

írta Nikodémus

Mégis mit keres itt ez a film, kérdezheted, és igazad van. A Super 8, noha egy tíz évvel ezelőtti mozinyár egyik kellemes látványfilmje volt, nem nagyon ragadt meg a kollektív emlékezetben. Időről időre leadják a tévében, kedves-aranyos családi időtöltés, de semmi különös. Két mentségem van csupán, hogy tíz év elteltével írjak erről a filmről: egyrészt az, hogy akkoriban valamiért elkerülte a Filmdroid figyelmét, másrészt ha mostanában újrázzuk Joe, Alice és a többiek kalandját, rájöhetünk, milyen az, amikor JJ. Abrams formában van.

Olvasd tovább

0

Godzilla Kong ellen (Godzilla vs. Kong)

írta Minime

Az univerzum előzményei: Godzilla, Kong: Koponya-sziget, Godzilla II.

Blockbuster a láthatáron, éljen! Legendary Pictures, szörnyuniverzum, titánok csatája, ennél mi lehetne szórakoztatóbb ilyen ínséges időkben, amikor a napi betevő ízét az Operett-törzs Barátok közt-fordulatosságú epizódjai édesítik meg? Adam Wingard, remek, a csávó, akinek még nem volt jó filmje, na majd most megoldja. Félretéve ezt a kis cinikus bevezetőt, megpróbálom komolyra fordítani a kritika további részét. Rettentően egyedi ötlettől vezérelve a stúdió fejesei úgy döntöttek, a mozivásznakon és az HBO Max-on sem férhet el két alfahím (nőstény) egymás mellett, ezért tereljük össze őket, és hadd szóljon.

Olvasd tovább

0

Tenet

írta Nikodémus

Nem spoilerezünk (a kép innen való.)

Ne próbáld érteni, érezd – szól ki a nézőnek Christopher Nolan legújabb filmjében (és egyúttal kritikusok százainak is – akik használják is rendesen ezt a mondatot, mint valami kapaszkodót), és mintha öntudatlanul hűteni próbálná a gigantikus elvárásokat. Legkésőbb A sötét lovag óta elképesztő felhajtás övez minden Nolan-premiert, amihez idén ráadásul a koronavírus-járvány is hozzátett. A Tenet azonban nem megváltó, nem orákulum, csak egy film – és annak sem a legelmésebb, mert hiába a bonyolult felszín, izgalmas rétegek nemigen akadnak a a mélyén. Csupán néhány közhely.

Olvasd tovább

1

Tyler Rake – A kimenekítés (Extraction)

írta Minime

A mozik zárva tartása miatti ínséges időkben, az egyébként csak egy „rövidet érő” filmek is terítékre kerülhetnek. Ennek okán esik a következőekben szó a Netflix legújabb üdvöskéjéről, amit a Russo tesók szállítottak, ezúttal Ande Parks-szal társulva, a rendezést pedig Sam Hargrave korábbi kaszkadőr koordinátor rendezői debütálásává avanzsálták. A főbb szerepekre a bollywoodi sztárokon kívül sikerült megnyerniük Thor-t (producerként is) és Jim Hopper seriffet is.

Olvasd tovább

0

Sonic, a sündisznó – A kulisszák mögött

A világszerte roppant népszerű videójáték alapján készült Sonic, a sündisznó azt meséli el, hogy az univerzum leggyorsabb tüskéshátúja miként talál otthonra az általunk benépesített planétán. Az akcióvígjáték történetének középpontjában az a küzdelem áll, amelynek keretében Sonic és legjobb barátja, Tom (James Marsden) harcba indulnak a világuralomra törő, rettentően gonosz dr. Robotnyik (Jim Carrey) ellen.

Sonic villámgyors kis energiabomba, igen csinos csomagolásban, ahogyan ő jellemzi magát. A sors úgy akarta, hogy különlegességéhez méltó ellenfelek fenekednek rá, ezért menekülnie kell anyabolygójáról, védelmezője és barátja, Hosszúkarom, illetve egy varázsgyűrű segítségével. Az utazás célpontja a Föld nevű bolygó. Hosszúkarom búcsúzóul azzal a bölcs tanáccsal látja el a sünit, hogy mindig rohanjon, és Sonic ezt az intelmet nem felejti sohasem. Sonic gyorsan berendezkedik bolygónkon, egy idilli kisvárosban, a montanai Green Hillsben takaros kis kuckót rendez be magának, olvasgatja kedvenc szuperhősös képregényét (a Villámot, mi mást) és nézi kedvenc filmjét (naná, hogy a Féktelenült Keanu Reevesszel a főszerepben). Mivel szuperszonikus sebességgel közlekedik, a szomszédok nem is tudnak róla. Sonic azonban szívesen barátkozik a helybeliekkel, különösen a seriffel, Tommal, aki imádja a fánkot, amiért a süni Fánkkirálynak becézi. Tom feleségét, Maddie-t pedig Perec Kisasszonynak hívja, mivel a fiatal hölgy szenvedélyesen jógázik, és mindenféle tüneményes pozitúrába képes tekergetni a végtagjait.

Olvasd tovább

7

Six Underground – Hatan az alvilágból (6 Underground)

írta Minime

A Netflix ezúttal merészet húzott, ugyanis összekapta a sokak által már régóta lesajnált Michael Bay rendezőt, a Wernick-Reese (Deadpool, Zombieland) írópárost és Hollywood kétségtelenül legeladhatóbb individuális portékáját, Ryan Reynolds-ot, hogy közösen alkossanak valami rendhagyót, és ezt mind együtt R kategóriában.

Olvasd tovább