0

Élősködők (Parasite, 2019)

írta Gőbel Ágoston

Mától VOD-n is elérhető az idei Oscar-nyertes film,
ebből az alkalomból közöljük Gőbel Ágoston (oceanjaro.blogspot.com) írását.

Magyar idő szerint február 10-én hajnalban 92. alkalommal adták át az Amerikai Filmakadémia legrangosabb elismeréseit, az Oscar-díjakat. Az eseményen a koreai Bong Joon-ho Élősködők című alkotása kapta a legjobb filmnek járó szobrot, amit nyugodtan nevezhetünk filmtörténeti jelentőségűnek, hiszen először nyert a főkategóriában nem angol nyelvű film.

Olvasd tovább

0

Heti tévé- és streaming-premierek

TÉVÉPREMIER

Tóth Barnabás (Újratervezés, Susotázs) Oscar-shortlistig jutó alkotása, az Akik maradtak annyi fesztiválsiker és mozivetítés után a tévében is landol: május 17-én, azaz HOLNAP 21.15-től a Duna TV-n látható! Az intim hangulatú, érzékeny filmről kritikánk itt olvasható.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Párhuzamos univerzumok

Elpusztíthatja-e holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek?

Négy éve jelent meg A sci-fi politológiája című ismeretterjesztő könyv. A tanítva szórakoztató kötet jól ismert tudományos-fantasztikus filmek, sorozatok és regények segítségével világított meg mindenkit érdeklő és érintő társadalmi, politikai problémákat. A szintén társadalmi kérdéseket vizsgáló Fantasztikus világok, majd a pedagógiai szempontokat megjelenítő Nevelj Jedit! a szerzők, a vizsgált műfajok és a felhasznált tudományos eszközök körét is kinyitotta. A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria, a Deadpool, a Kapcsolat vagy a Trónok harca mellett számos további népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik. A műfaji sokféleség mellett a kötet fő újdonsága, hogy a társadalomtudományok mellett a természettudományok kiváló és elismert magyar képviselői is képviseltetik magukat benne. Az új kötetekben így nemcsak politológiai, pedagógiai, jogi, közgazdaságtani és viktimológiai, de pszichológiai, csillagászati, asztrofizikai vagy éppen geológiai szempontok is hangsúlyosan megjelennek.

A kötet szerzői: Bokor Nándor, Filippov Gábor, Flach Richárd, Gáspár Attila, Hraskó Gábor, Miyazaki Jun, Lápossy Attila, Nagy Ádám, Orosz László, Pirkhoffer Ervin, Pongrácz Máté, Radó Péter, Torbó Annamária, Tóth Csaba, Vancsó Éva, Vinkó József, Zsótér Indi Dániel. (Forrás)

Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok, Athenaeum, 350 oldal, 2019, 3999 Ft

0

Hírcsokor

Alaposan összeveszett az Universal/Comcast stúdió és két mozilánc-szervezet Hollywood jövőjén. Történt, hogy még a járvány elején a stúdió egyből fizetős streamingre tette fel pár, bemutatás előtt álló filmjét. Ezek közül a Trollok a világ körül minden addigi digitális bevételi rekordot megdöntött: 100 milliót hozott három hét alatt a stúdiónak. Ezen felbuzdulva Jeff Shell, az NBC/Universal elnöke bejelentette, hogy innentől kezdve minden filmjüket a mozis bemutatóval egyidőben online is elérhetővé teszik. (Wall Street Journal) Adam Aron AMC-mozihálózat-főnök erre nyílt levélben reagált, miszerint a stúdiónak a járvány csak kapóra jön, hogy véghezvigye régóta dédelgetett tervét, a mozi- és VOD-premier között húzódó ún. forgalmazási ablak teljes bezárását. Emiatt ők teljesen felhagynak az Universal filmjeinek bemutatásával. (Deadline) Sőt, a Universal-bojkotthoz csatlakozott a Cineworld is (nálunk ők üzemeltetik a Cinema City-ket). (Variety) Az ügynek még biztosan lesz folytatása.

Részben a járvány miatt, de az Amerikai Filmakadémia is változtatott az Oscar-szabályokon, mégpedig kettőt:

  1. A 2020-2021-es díjszezon során kivételesen eltekintenek a filmek jelölésének mozibemutatós feltételétől, vagyis moziba szánt, de online premier keretében bemutatott filmek is versenyezhetnek. Ha újra kinyitnak a mozik, visszaáll az eredeti előírás, ám a mozipremieres városok körét bővítik: New York, San Francisco, Chicago, Miami és Atlanta van a kalapban.
  2. Tartós változtatás a legjobb hangvágás és legjobb hangkeverés összevonása legjobb hang kategóriává.

A díjátadót 2021. február 28-ra tervezik. (Hollywood Reporter)

Sok filmet elhalasztottak már, de a Warner egyelőre ragaszkodik a Christopher Nolan-féle Tenet mozipremierjéhez: július 17. Mivel a Disney július 24-re (nálunk 23-ra) csúsztatta az élőszereplős Mulant, az amerikai mozihálózatok óvatosan, de hajlanak arra, hogy ehhez a két nyári látványfilmhez igazítsák újranyitásukat. (Hollywood Reporter)

Tom Hanks és felesége még a járvány elején kapta el a koronavírust, amiből mindketten szerencsésen felgyógyultak. Hanks pedig nem lenne méltó önmagához, ha nem ajánlotta volna fel a vérét a a vakcina-kísérletekhez. Jófej. (NPR)

A LEGO cég ötéves kizárólagos szerződést kötött filmfejlesztésekről a Universallal, miután a Warner nem újította meg a lejáró szerződést. A döntés csak részben meglepő, hiszen sikeresek voltak ugyan a legósfilmek (Lego-kaland 1-2, Lego Batman, Lego Ninjago), de folyamatosan csökkenő bevételt produkáltak. (Deadline)

Úgy tűnik, lesz Whitney Houston-életrajzi film: Anthony McCarten (A mindenség elmélete, A legsötétebb óra, Bohém rapszódia, A két pápa) körmöli a forgatókönyvet a művésznő hagyatékkezelőjének áldásával. A tervezet munkacíme egyelőre I Wanna Dance With Somebody, rendezőnek Stella Meghie-t akarják. (Deadline)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Bódy Gábor-összes 1-2.

Kevés olyan filmrendezőt ismer a filmtörténet, akiben a mesterségbeli tudás – az anyag (a celluloid, a videószalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete – és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében – volt olvasható az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2006-ban megjelent 1. kötetének fülszövegén. A helyzet azóta sem változott, így ha lehet, még jobban hiányzott a háromkötetesre tervezett vállalkozás folytatása, amelyre majdnem másfél évtized után kerül sor.

Az 1. kötet részben a film “filozófusát”, a filmről gondolkodó Bódyt mutatta be elméleti írásainak, elemzéseinek, javaslatainak, illetve a Filmiskola című, a Magyar Televízió számára készült oktatási anyag forgatókönyvének közreadásával; másrészt a “poéta”, a művész tevékenységét is felidézte filmtervek, forgatókönyv-vázlatok, valamint a Magyar Dezső rendezésében megvalósuló, Bódyval együtt jegyzett Agitátorok forgatókönyvének és az Amerikai anzix forgatókönyv-változatainak publikálásával. Jelen kötet ez utóbbit folytatja és egészíti ki Bódy két egész estés játékfilmje forgatókönyvének, illetve hozzájuk kapcsolódó, különféle jellegű írásoknak a megjelentetésével. A forgatókönyvek általában nem fedik teljes mértékben a megvalósult filmet – különösen így van ez Bódy esetében. A Psychének több forgatókönyv-változata ismert, a Kutya éji dalának viszont nem létezett hagyományos értelemben vett forgatókönyve.

A filmekhez legközelebb álló írásos anyagok közreadásával (a forgatókönyv mellett szinopszissal, jelenet- és dialóglistával, vázlattal, bevezetővel, jegyzettel, interjúval, levéllel stb.) betekintést nyerhetünk az alkotó műhelyébe, és nyomon követhetjük a mű születését a koncepció kialakításától a film megvalósításának küszöbéig. Az Egybegyűjtött filmművészeti írások végre teljessé váló kiadása reményeink szerint újabb lendületet adhat a Bódy Gábor művészete körül zajló termékeny eszmecserék folytatásának. Munkái a filmtörténeti kánonban kivívott rangos helyük mellett így maradhatnak a magyar filmkultúra élő, szerves, jó értelemben vett provokatív, szellemi frissességükből mit sem veszítő darabjai. (Forrás)

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2., MMA Kiadó, 333 oldal, 2020, 5900 Ft
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1., Akadémiai Kiadó, 454 oldal, 2006, 2700 Ft

0

Vimeo-premier: Békeidő

Április 23-tól, azaz mától Magyarországon és Romániában is online lesz látható Hajdu Szabolcs (Macerás ügyek, Fehér tenyér, Délibáb, Ernelláék Farkaséknál) új, Békeidő című filmje, amit választható román és angol felirattal tesznek közzé a Vimeón. Az alkotók közlése szerint ez az első magyar nagyjátékfilm, ami a neten debütál. A Békeidő egy filmantológia lesz több, egymásba kapcsolódó történettel, amely “különböző emberi viszonyokban járja körül a dominancia és kiszolgáltatottság kérdését, képzelet és valóság határán.” A cselekmény egy éjszaka alatt zajlik, megismerhetjük benne egy protestáns pap családjával vívott konfliktusát, egy politikai aktivista nő tizenéves lányának kalandjait, egy középkorú színész házassági válságát, valamint egy híres színházrendező és fiatal pártfogoltjának történetét.

Bár a filmnézés számunkra elsősorban közösségi élmény, és az Ernelláék Farkaséknál lakásmozis forgalmazása is ezt szolgálta, a jelenlegi helyzetben mégis úgy éreztük, a magunk módján mi is segíthetünk az embereknek tartalmasan eltölteni ezt a nehéz időszakot. Így jött az ötlet, hogy a Békeidő című filmmel nem várjuk ki a moziforgalmazás és filmfesztiválok feléledését, hanem online mutatjuk be. Nem utolsó sorban megtekintése kiváló alkalom független magyar filmalkotók támogatására

– indokolta a döntést Török-Illyés Orsolya, a film egyik főszereplője és producere.

Rajta kívül a Békeidő főbb szerepeiben Sárosdi Lilla, Szabó Domokos, Hajdu Lujza, Hajdu Szabolcs, Schilling Árpád, Wrochna Fanni és Földeáki Nóra lesznek láthatóak. A film operatőre Bántó Csaba, vágója Kővári Szabolcs, zenéjét a Freakin’ Disco szerezte, a producerek között pedig ott van Jim Stark, aki olyan filmeken is dolgozott már, mint a Kávé és cigaretta, a Törvénytől sújtva vagy az Éjszaka a földön. (Index)

Előzetes a hajtás mögött:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Film és a Franco-diktatúra

A spanyol történelem és filmtörténet meghatározó periódusáról, a Franco-korszak mozijáról írt aprólékosan kidolgozott, informatív könyvet dr. Lénárt András, az SZTE Hispanisztikai Tanszékének munkatársa. Spanyolországban a polgárháborút követően a köztársaságpártiak felett győzedelmeskedő, ultrakonzervatív Francisco Franco tábornok szilárdíthatta meg a hatalmát 1939 és 1975 között. Mint minden rezsim, a gondosan kiépített Francó-i állam is több periódusra osztható a keménykezű irányítástól az enyhülés politikájáig, de a rendszer sosem hagyhatta, hogy a társadalomhoz fűződő kapcsolatát a véletlenre bízza. A politikai berendezkedés minden kétséget kizáróan igyekezett a fő ideológiát – amely leginkább a nemzeti katolicizmus fogalmával írható le – egyértelműen és magas hatékonysággal célba juttatni, de külön hangsúlyt fektetett a nemzetközi viszonyrendszerben eltöltött helyzetre is. Franco figyelme kortársaihoz hasonlóan hamar a filmipar felé irányult, a fő irányelvek diktálása mellett minden szintre kiterjedő cenzúrát is bevezetett, sőt, a filmgyártásban is kipróbálta magát.

A korszak filmtermését és -előállítási szokásait vizsgálja Lénárt András könyve, aki saját hasonló témájú doktori disszertációját kiegészítve jelentette meg hiánypótló művét. A kiadvány tehát elsősorban tanulmány: változatos megközelítésmódról tesz tanúbizonyságot és roppant mennyiségű adatot tartalmaz. Nem a könnyedebb filmtörténeti leírások sorát erősíti. Minőségi összevetést nyújt Németország, Olaszország és Oroszország diktatúráival, a hasonlóságok és különbségek felsorakoztatásával szépen kidomborítja a spanyol helyzetre jellemző karakterisztikus jegyeket. A mű propagandatörténeti és -elméleti oldala kifejezetten erős: a hispán sajtó és állami intézmények átalakításáról, oktatási-nevelési módszerek megváltoztatásáról, ideológiai és kulturális életéről is kerek képet kapunk.

A könyv első fele történelmi háttérképet fest, ezután foglalkozik a cím által is jelzett témával: a Franco-diktatúra filmtermésével. A művet színesítik az olyan kuriózumokat bemutató kitérők, mint XIII. Alfonz spanyol király története, aki nagy pornórajongóként az 1920-es évek valamennyi (!) erotikus filmjét beszerezte és magángyűjteményében őrizte. Érdekes és hosszabb kifejtést is érdemlő az a megállapítás is, amely a korszak magyar filmjeivel húz párhuzamot: ahogy nálunk, úgy Spanyolországban is az ellenzéki kultúra kényszerült a cenzúra miatt árnyaltabb fogalmazásmódra, így a 20. századi spanyol kultúra számos kiemelkedő alkotása születhetett meg a korszakban – csak épp a rendszer nem engedte moziba a filmeket. A spanyol cenzúra működéséről sok újdonságot nem lehet elmondani, de a konkrét példák izgalmassá teszik a könyvet: az egyház nyomására az 1953-as John Ford film, a Mogambo esetében a megcsalás motívuma miatt Grace Kelly és Donald Sinden által alakított házaspárt az utószinkronban testvérpárrá változtatták kockáztatva még a vérfertőzés vádját is. Szintén erősíti a könyvet a polgárháborús időszak filmtermésének formanyelvi elemzése, és a korszak leghíresebb (vagy leghírhedtebb) alkotásainak bemutatása is, mint például A faj – Raza, amelynek forgatókönyvírója maga a Caudillo, Francisco Franco volt, cselekménye természetesen a tábornok idealizált életútját dolgozta fel. Lénárt András könyve egy olyan témát dolgoz fel, amelynek magyar nyelven nem túl bő irodalma lelhető fel, emiatt hiánypótló mű. (Forrás)

Lénárt András: A spanyol film a Franco-diktatúrában – Ideológia, propaganda és filmpolitika. Jatepress Kiadó, 256 oldal, 2018, 3780 Ft

2

27 jó folytatás James Gunn szerint

James Gunn, a Marvel kirúgott, majd visszavett üdvöskéje koronavírus-járvány idején is pörög a twitteren: épp a(z időközben bevállalt) Öngyilkos osztag-folytatás utómunkálatait végzi (állítólag sem ezzel, sem a Galaxis őrzőinek harmadik részével nem lesz csúszás). Tegnap pedig megosztott ugyanitt egy listát arról, szerinte mely folytatás-filmek jobbak az első részeknél. Íme:

Olvasd tovább