0

Rövidfilm: Szépleányok

Ma 33 éve, hogy önkezével vetett véget életének Magyarország első szépségkirálynője, Molnár Csilla. A rendszerváltás küszöbén megtartott, botrányosra sikerült szépségversenyről és annak utóhatásairól nincs jobb kordokumentum, mint ez a film, melyet Dér András és Hartai László forgatott a verseny fordulói közben. Aki olvasni is szeretne mellé, annak itt és itt némi háttéranyag a tragikus sztoriról.

Olvasd tovább

0

A Mandák Ház lelkésze – Premier előtt

Bolba Márta a budapesti VIII. kerület evangélikus lelkésze, szegények támogatója, a társadalmi egyenlőség mélységes híve. A Mandák Ház a kerület szegényebb negyedében található, de a lelkésznő gyülekezetébe a kerület gazdagabb részében, a Palotanegyedben található templom is hozzátartozik. Márta házában békét teremt, a hivatalban és az utcán véleményt formál, egyházában a szociálisan érzékeny elveket képviseli. Az általa vezetett közösség éppen ezért társadalmilag sokrétű. Szerdai vacsoráin a helyi lakók, környékbeli nincstelenek, menekültek, civil szervezetek képviselői egyaránt részt vesznek, kortól, vallási és politikai hovatartozástól függetlenül. Takács Mária rendező (Meleg férfiak, hideg diktatúrák, Eltitkolt évek) dokumentumfilmje egy társadalompolitikai kérdésekben is állást foglaló, háromgyerekes lelkésznő egy évét mutatja be, aki nem enged a humanista alapértékekből. Az őszi premier előtt június elején külön is bemutatott film a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra Program keretében készült. További támogatók: Holland Nagykövetség Emberi Jogi Alap, Filmjus Alapítvány.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kinek a történelme?

Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, 1956 és az azt követő megtorlás. A XX. századi magyar történelem nagy traumái. A múlt olyan eseményei, amelyeket máig nem dolgozott fel a társadalom; az emlékezeti munka hiánya rányomja bélyegét mindennapjainkra, tisztázatlan múltbéli történeteink nyomasztó árnyékként vetülnek a jelenre. Sokféle módja lehet a kollektív emlékezet ápolásának, a múlt feldolgozásának. A történelem megítélésének és művelésének lehetőségei átalakultak az elmúlt évtizedekben. Egyre inkább elfogadott, hogy a történelem társadalmi diskurzus, és nem kizárólag a tudományosság szűk keretei között lehet értelmezni, hanem meg lehet jeleníteni, sőt létre lehet hozni történeti narratívát más médiumon, kulturális szférában is. A dokumentumfilm az egyik lehetséges eszköz ehhez: segíthet megszabadulni a múlt nyomasztó terheitől. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában.

Sárközy Réka az ELTE Bölcsészkarán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát. 1995 óta az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm és a történelmi fényképek. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet több mint 15 000 digitális fényképet tartalmazó jelenkortörténeti fotóadatbázisának egyik létrehozója. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, Elbeszélt múltjaink címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. 2011 és 2014 között Bolyai János kutatói ösztöndíjas. Óraadóként tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. (Forrás)

Sárközy Réka: Kinek a történelme? – Emlékezet, politika, dokumentumfilm, Gondolat, 286 oldal, 2018, 3400 Ft

0

Rövidfilm: Szomszédaink, a magyarok 1. – Kárpátalja

Ma van 99 éve, jövőre pedig egy évszázada lesz annak, hogy a trianoni békeszerződés folytán Magyarország gyakorlatilag önmagával lett határos. Az azóta kisebbségi létbe szorult honfitársaink hétköznapjait, küzdelmeit és örömeit mutatja be újszerűen Zámborszki Ákos rendező és Galán Angéla riporter. Íme az első epizód, amelyet hamarosan még újabbak követnek. A vállalkozásról bővebben itt olvashatsz.

0

Take the Ball, Pass the Ball (2018)

írta Nikodémus

Nagyjából tíz éve (egészen pontosan május 27-én) volt egy olyan Bajnokok Ligája-döntő,
ami később futballkorszak-nyitánynak bizonyult: pitbullok a báránykák ellen,
pressing a labdabirtoklás ellen, és az előzetes jóslatok ellenére győzedelmeskedett a katalán szív.
A Barcelona FC Guardiola-korszakáról készült dokumentumfilm.

A foci globális biznisszé válásával természetszerű volt, hogy megjelennek az első olyan filmek, amelyek enyhe játékfilmes beütéssel rajzolnak körbe gigasztárokat, klublegendákat, fényes korszakokat és csúnya bukásokat. A hollywoodi dramaturgia persze mindig mesterkélt marad egy kicsit, ám a két iparágat összekötő sztárkultusz (no és az irgalmatlan pénz) bőven feledteti ezt az apróságot. A Graham Hunter könyve alapján készült Take the Ball, Pass the Ball dokumentumfilm is épp csak ennyit tesz: hozza a kötelezőt, kellemes szórakozást ígérve.

Olvasd tovább

0

Rövidfilm: Túl az ígéret földjén

Húsz évvel ezelőtt ezen a napon játszották minden idők talán legidegtépőbb BL-döntőjét. Adott két csapat. Az egyik toronymagas esélyesként szántott végig a mezőnyön, a másikban egy (később kiderült, megismételhetetlen) saját nevelésű generáció élezte oroszlánkörmeit. A Bayern München gyors gólt lőtt, végig vezetett és uralta a meccset, hogy aztán a Manchester United mutassa meg újra (immár sokadszor), hogy sohasem szabad feladni. A Vörös Ördögök triplázásának valószínűtlen sztoriját elsőkézből hallhatjuk a főszereplőktől.

0

Brexitannia (2017) / Brexit: Háborúban mindent szabad (2019)

írta Nikodémus

Mikor e sorokat írom, még nem biztos, hogy Nagy-Britannia is választ-e magának európa-parlamenti képviselőket – ez a tény önmagában tökéletesen jellemzi, milyen bohózattá süllyedt a Brexit körüli politikai kötélhúzás, melynek főszereplői mintha bizarr táncot lejtenének az egyre döbbentebb publikum előtt. Milliónyi kidobott kompromisszum-tervezeten, számtalan újrakezdett tárgyaláson és leszavazáson, valamint három kilépési céldátumon vagyunk túl, s még mindig képtelen bárki megmondani, kilép-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból vagy sem. Ez a tanácstalanság paradox módon úgy szivárog be észrevétlenül két, frissen elkészült filmbe is, hogy azok eredetileg csupán magával a szavazással és annak közvetlen utóhatásaival foglalkoznak.

Olvasd tovább

0

Formula 1: Drive to Survive – 1. évad

írta Nikodémus

Régóta érett ez már: végre hivatalos dokumentumfilm-sorozat készült a Forma 1 világáról. A száguldó cirkuszt bő két éve Bernie Ecclestonetól átvevő amerikai Liberty Mediától számítani lehetett valami hasonlóra, a mélynövésű angol úr ugyanis nem mutatott különösebb érdeklődést az időközben globális sportággá fejlődő Forma 1 promóciója iránt. Az amerikaiak pedig ránéztek a nézettségi adatok kormegoszlására, és rájöttek, hogy újítani, fiatalítani kell: lett hivatalos facebook- és YouTube-csatorna, podcast, twitter- és instafiók, hogy a közösségi médián szocializálódott fiatal generációját is megnyerje magának az autóversenyzés királykategóriája. A terv része lehetett egy nagyszabásúbb, kulisszák mögé kalauzoló sorozat is, melynek persze megvolt a kockázata ebben a felfoghatatlan pénzeket és súlyos titkokat mozgató bizniszben. A partner az új idők szavának megfelelően a Netflix lett (a producer pedig a Senna– és Amy Winehouse-dokuról ismert Asif Kapadia), amely a 2018-as szezonról egy egészen profin összerakott dokusorozatot forgatott le.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Elpusztítani mindent

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Van egy katolikus templom Erdélyben, Zalatnán, amelynek fala kormos. Immár százhetven éve. Emlékeztet az értelmetlen erőszak pusztítására, bűnbánatra és megbocsátásra, s tanít – közösen emlékezni és tanulni a múltból. 1848-49 közkedvelt értelmezési terében könnyű azonosítanunk jókat és rosszakat. Többek között ezért is kényelmetlen Bicskei Éva filmje (ma a Duna TV-n 21 órától), mely a magyar forradalom és szabadságharc eddig kevéssé ismert oldalát mutatja be. Könnyű volna azzal elintézni, hogy a Habsburgok ugrasztották egymásnak a Kárpát-medence nemzeteit a nagy felfordulásban, ám a hadjáratokat kísérő atrocitások, bosszú fűtötte megtorlások és kegyetlen mészárlások részletes története rádöbbent minket, hogy hamis az egyoldalú áldozati vagy elkövetői kép. Elszámolnivalónk van: bocsánatot kérni és megbocsátani – hogy a korom a zalatnai templomfalon túl lelkünkről is leperegjen már végre. (Megjelent: Új Ember, 2019. március)