0

Egy évem Salingerrel (My Salinger Year, 2020)

írta Nikodémus

A rendező egyik korábbi filmjéről itt írtunk.

Meleg színek, kellemes háttérzene, bögrényi illatos kávé és egy jó könyv – mi sem kell több egy csöndes elmélyültségben töltött estéhez. S ugyanennyi elég Philippe Falardeu Joanna Rakoff könnyed önéletrajzi lektűrjéből készült új filmjéhez is, amely értelmünk helyett beleérzésünkre próbál támaszkodni – talán túlságosan is, ám ha betekinthetünk egy menő New York-i irodalmi ügynökség kulisszái mögé, megcsodálhatjuk két kiváló színésznő finom összjátékát, és integethetünk J. D. Salingernek (persze szigorúan csak távolról), egyáltalán nem bánjuk a könnyen csúszó nyári filmélményt.

Olvasd tovább

0

Never Give In (2021) / All or Nothing (2018–)

Több mint játék – Futball-világtrendek egy angol iparvárosból

írta Nikodémus

Elég hozzá négy kis bója, egy rongylabda, pár lelkes srác, megfűszerezve némi gömbérzékkel és elszántsággal, mi az? Világszerte milliók művelik ezt a csaknem százhatvan éve feltalált sportot, amit úgy hívnak, futball. Játsszák bár a brazil favelákban, az angol gyepen vagy a magyar grundon, hatása felmérhetetlen – testmozgásként, közösségteremtő erőként és kulturális faktorként egyaránt. Utánajártunk a labdarúgás világtrendjeinek.

Olvasd tovább

0

Fekete özvegy (Black Widow)

írta Minime

Az MCU negyedik fázisának indító alkotása, amely a többszöri megjelenési dátummódosítás után végre a mozikba érkezett, Scarlett Johansson jutalomjátékaként és fontos új szereplők, valamint „helyszínek” bemutatásának eszközeként funkcionáló legújabb Marvel-kaland. Nagyon sokan és sokáig vártunk rá. Rengeteg kecsegtető és hálistennek ismét manipulált előzetes után végre megnézhetjük a teljes és végre „valós” anyagot.

Olvasd tovább

0

Felfelé a lejtőn (The Climb, 2019)

írta Nikodémus

Furcsa dolog a barátság. Tapasztaltuk-e már, hogy a rég várt találkozás végül csalódást okozott? Készülünk, tervezünk, ám amikor végre eljön a pillanat, az első tekintetből már rádöbbenünk, hogy egy másik emberrel szorítunk kezet. S cseveghetünk mindenféléről (beleértve a melót, családi állapotunkat, a kézműves söröket vagy az időjárást), érezzük, hogy az a kamaszkori egy húron pendülés végleg elveszett. Valamiért mégsem bánjuk. Ilyesféle regisztereket szólaltat meg lelkünkben Michael Angelo Covino első nagyjátékfilmje, a két évvel ezelőtt Cannes-ban már díjazott Felfelé a lejtőn (The Climb), melynek mozibemutatóját annyi más, jobb sorsra érdemes filmmel együtt elsodorta a koronavírus-járvány.

Olvasd tovább

1

Halálos iramban 9. / Senki / Démonok között 3. / The Ice Road / A holnap háborúja

írta Minime

Halálos iramban 9. (Fast 9) – Dominic Trotyettó (Vin Diesel) és szedett-vedett bandája ismét arra kényszerül, hogy szembenézzen a múltjával és megküzdjön démonaival. Természetesen a család az első, tehát egy rokoni szálak nélküli bűnszervezet közös kajálásai, rongálásai és agyament akciói immáron kilencedik alkalommal futnak be a mozikba családterápia címszó alatt. Tolvajok, gyilkosok, autószerelők és hackerek, akik már gyakorlatilag az egész világot lezúzták és legyőzték, ezúttal kemény fába vágják a fejszéjüket, ugyanis a különc öcsike (John Cena) lesz az ellenfél és ő mindent is, mindenkitől is, jobban tud, sőt valójában ő is csak egy családi trauma elszenvedését követően válik szuperbűnözővé. Mindig előkerül valami eddig ismeretlen rokon, feltámadnak szükségtelen karakterek, visszatérnek gonoszok epizodistának és természetesen milliárdos károkat okozva szembenéznek a „családdal.” Halálosan unalmas már ez a gagyi sorozat, de kiszolgálja a nézői igényeket, és ez számomra borzasztóan szomorú, hiszen az önismétlő, buta, látványorientált baromságok iránti igényt testesíti meg. Borzalom, hogy ilyen kivételes képességű emberek autók bütyköléséből élnek, miközben bármelyik nívósabb titkosszolgálat vagy terrorelhárító egység adna nekik rendes állást az ő képességeikkel. Borzalom, hogy Paul Walker szelleme az asszonyt küldi akciózni a gyerekek mellől és ő otthon marad. Justin Lin követte el egyébként ezt a teljesen felesleges baromságot. Sőt még állítólag lesz 10. is. Brrr. Egyébként sok állam költ elképesztő összegeket honvédelemre, hírszerzésre, pedig elég néhány rapper, autószerelő, hacker, rokon és haver, akit háborúkat vívnak meg bárki helyett, csupán az elvek miatt. Értékelés: 20 %

Olvasd tovább

0

Hang nélkül 2. (A Quiet Place Part II)

írta Minime

Az előző részről itt olvashatsz.

John Krasinski továbbszőtte saját mély hallgatásba burkolózó történetének szövetét és megörvendeztetett minket nézőket, kiváló filmjének szinte tűkön ülve várt folytatásával. A korántsem egyedi, ám mégis rendhagyó alkotás, amelyet sokan félreértelmezve szoft-horrorként vártak, valójában 2018. legnagyobb „durranása” volt, mind drámai elemeit, színészi játékát és történetvezetését tekintve. Egy igazi klasszikus, amiből a 21. században eddig nagyon kevés született. A folytatás célja pedig hálistennek nem a monumentális tétek emelése, a nagyobb költségvetésből kihozható gigaprodukció lett, hanem ugyanaz a mély, érzelmes és értelmes film, amelyre mindennél jobban szüksége van a szellemileg erősen hanyatló új generációs mozinézőnek.

Olvasd tovább

0

Egy igazán dühös ember (Wrath of Man)

írta Minime

Guy Ritchie rendező ezúttal egy 2004-es francia, Nicholas Boukhrief által rendezett krimi újrájával jelentkezett be a mozikba. A főszerepre Jason Statham jelentkezett be és újra láthatjuk a mostanában kevésbé mozgalmas mozis karriert befutó Josh Hartnettet, valamint Scott Eastwoodot és Andy Garciát is.

A sztori egy magányos és titokzatos fickó, Patrick „H” Hill (Statham) történetét követi nyomon, aki jelentkezik a Fortico biztonsági és pénzszállító céghez páncélkocsi sofőr és kísérő állásra. Miután éppen hogy sikerül a bekerüléshez szükséges minimum-elvárásokat teljesítenie, azonnal a mélyvízbe dobják, hiszen a cég autóit az utóbbi időben több támadás is érte, amely halálos áldozatokat is követelt, így a zökkenőmentes munkavégzéshez az újonc mielőbbi alkalmazása is szükséges. Az első kellemetlen élményt viszonylag hamar kénytelen átélni főhősünk, ám reagálása a kocsit ért támadásra és tetteinek profizmusa azt sejteti, többről van itt szó, mint egy csendes, mogorva újonc kezdő lépéseiről. Fellépése és helytállása elismerést hoz H számára, ám a háttérben megbúvó valós motivációjáról és személyének mélyebb megismeréséről csak lépésről lépésre adagolt információkkal leszünk felvértezve. Megismerjük kicsit őt, megismerjük, mit szeretne, és azt is, miért szeretné ezt a problémát megoldani.

Olvasd tovább

0

Super 8 (2011)

írta Nikodémus

Mégis mit keres itt ez a film, kérdezheted, és igazad van. A Super 8, noha egy tíz évvel ezelőtti mozinyár egyik kellemes látványfilmje volt, nem nagyon ragadt meg a kollektív emlékezetben. Időről időre leadják a tévében, kedves-aranyos családi időtöltés, de semmi különös. Két mentségem van csupán, hogy tíz év elteltével írjak erről a filmről: egyrészt az, hogy akkoriban valamiért elkerülte a Filmdroid figyelmét, másrészt ha mostanában újrázzuk Joe, Alice és a többiek kalandját, rájöhetünk, milyen az, amikor JJ. Abrams formában van.

Olvasd tovább

0

Kilenc hónap háború (2019)

írta Nikodémus

Kényelmes dolog háborút nézni karosszékünkből, az otthon melegében. Fokozottan így van ez, ha a fegyveres konfliktus tőlünk messze van – legyen szó időbeli vagy földrajzi távolságról. Hisz ki ne figyelné jóleső izgalommal egy régmúlt vagy egzotikus tájakon lezajlott fegyveres összecsapás fikciós dramaturgia szerint összevágott és kielemzett, ismeretterjesztő műsorrá kerekített változatát? Épp ezért ránt ki minket komfortzónánkból Csuja László dokumentumfilmje, a Kilenc hónap háború, amelynek szűk nyolcvan percnyi játékideje elég ahhoz, hogy zsigeri élménnyé tegye a háborút nézője számára.

Némi háttérinfót a film születéséről itt olvashatsz.

Olvasd tovább

0

Az igazság bajnokai (Riders of Justice)

írta Nikodémus

Alexandriai Eukleidész óta tudjuk, a kör a legtökéletesebb mértani alakzat. Forgatható, tükrözhető bárhogy, szimmetriáját és lenyűgöző egyszerűségét sosem veszíti el. Ilyen köröket ró örömében kék biciklijével egy kislány a karácsonyi hóba filmünk zárójelenetében. Lehetne ez egy giccses családi mozi fináléja is, ám mire idáig eljutunk, már rég világos számunkra, hogy ilyesmiről szó sincs – talán csak erős idézőjelek között. A forgatókönyvíró-rendező és a főszereplő nevére pillantva persze már előre sejthettük volna a dolgot: akik másfél évtizede elhozták nekünk az Ádám almái-t, azoktól most sem várhatunk szabályos filmet. Anders Thomas Jensen és Mads Mikkelsen közös őrülete, Az igazság bajnokai (Riders Of Justice) laza, mint egy kocsmai beszélgetés, féktelen, mint egy szombat esti buli, és még szíve is van. Drámában, sötétségben és abszurd humorban megáztatott nagy szíve.

Olvasd tovább

0

Röviden: A halottak hadserege / Bűntudat nélkül / Spirál / Boss Level / Monster Hunter

írta Minime

A halottak hadserege (Army of the Dead) – Zack Snyder író-rendező, azért valljuk meg őszintén, nagyot húzott az Igazság Ligájával, ami sokak számára végre feltette őt is a rendezői térképre úgy istenigazából. Ezért is várták olyan sokan a zombis-bankrablós történetének bemutatóját, mert mindenki azt remélte, megismétli a DC-vel elért sikerét.  Az 51-es körzetben furikázó katonai konvoj balesetet szenved, és a szállított konténerből kiszabadul egy zombiszerű szupervalami, ami módszeres alapossággal teszi el láb alól a katonákat, ám valójában csak magához hasonló zombilényekké változtatja őket. Miután kellően elszaporodtak, gyakorlatilag megfertőzik teljes Las Vegas-t, és az amerikai kormány kénytelen fallal körülvenni a város maradékát, hogy a fertőzést kordában tartsák. Hosszas huzavona után az elnök úgy dönt, atomot dob a kaszinóvárosra, hiszen ez tök jó kampányfogás, és amúgy is július 4-e lesz. Azonban ahol kaszinó van, ott széf is, pénz is. Szóval Bly Tanaka (Hiroyuki Sanada) kaszinótulajdonos felbéreli a korábbi zombiirtó zsoldost, Scott Ward-ot (Dave Bautista), hogy még a zombik kinyírása előtt rabolják ki a kaszinóját, amelynek a széfjében felejtett kb. 200 millió dollárt, persze csakis a bombázás előtti napon. Ward összetoborozza régi zsoldoscsapatát, mindenkinek ígér a jutalmul szánt 50 millióból valamennyit, és belevágnak a lehetetlenbe. Átkelni Zombielanden és meggazdagodni anélkül, hogy meghalnál. A film hatalmas potenciállal bírt, de a hosszú játékidő, a „viccesen” megemlített alternatív és kihasználatlan lehetőségek nyakon öntve a túltolt érzelmeskedéssel sajnos villámgyorsan megtörik a néző lendületét. Romerói babérokra nem olyan nehéz törni, de hasonló anyagból, hasonló kultuszt teremteni ma már nem könnyű. Bautista nagyon igyekszik, hogy játékával kápráztasson el minket, de neki sem sikerül az áttörés, a többiek közül vannak, akik egész jól hozzák a karaktereiket, de még ez sem segít. Sajnos ez egy elszalasztott lehetőség Snydertől a további felemelkedésre, vagy csak beárazta magát ezúttal sokkal olcsóbbra. Egyszer nézhető. Értékelés: 40 %

Olvasd tovább

0

Kizöldül az élet – Minari (2020)

írta Nikodémus

Már tudjuk, nem tarolt az idei Oscar-átadón. Az esélyesek közé is szinte az utolsó pillanatban került, egy vírusjárvány miatt két hónappal meghosszabbított díjszezon során. Lee Isaac Chung önéletrajzi elemekből írt és rendezett filmjét végül elhomályosította A nomádok földje, mely az Amerikai Filmakadémia ítészei szerint frissebbnek, aktuálisabbnak, méltóbbnak bizonyult. De jobbnak is? A Minari semmiben sem marad el Cholé Zhao immár Oscar-nyertes alkotásától, tematikai hasonlóságai ellenére mégis gyökeresen más film.

Olvasd tovább