1

Hidegháború / Roma (2018)

írta Nikodémus

Egészen különös, hogy a mostanság folyton a trendiséget hajszoló Amerikai Filmakadémia két, ennyire régimódi filmet futtat az Oscar-szezonban. A botrányok, a politikai korrektség-mánia és a vastag aktuálpolitizálás hisztériájában igazi felüdülés leülni a Hidegháború vagy a Roma elé, mert régimódiságuk elsősorban nem fényképezésükben, tempójukban vagy hangvételükben áll, hanem abban, hogy képekben mesélnek. Komoly bátorságra vall ilyesmit bevállalni sztoriközpontú, direkt látványra gyúró (és CGI-licitáló) világunkban, Pawel Pawlikowski (Ida) és Alfonso Cuarón (Harry Potter és az azkabani fogoly, Az ember gyermeke, Gravitáció) mégis imponáló magabiztossággal ad leckét a filmvilágnak mozimágiából (ennek fényében pláne ironikus, hogy mexikói rendezőnk a Netflixen tündököl 10 Oscar-jelöléssel). Közös az önéletrajzi ihletettség, a választott operatőri technika, a társadalmi-közéleti hangoltság és a rajongó filmszeretet, épp csak a cselekmény játszódik a Föld két ellentétes pontján.

Olvasd tovább

0

Behódolás – Két királynő / A kedvenc

írta Nikodémus

Mi lett volna, ha? – tesszük fel az elcsépelt, mégis lényegbevágó kérdést egy-egy életfordulónkra vagy a világ folyásának keresztútjára visszatekintve. Talán elégedetlenségből, talán kíváncsiságból? Esetleg az önfelmentés szándékával? Egy biztos, a történelem nem ismétli önmagát, hogy megadasson a valódi újrakezdés lehetősége. Mégis, olykor szeretünk visszahelyezkedni, beleképzelni magunkat abba a pillanatba, amikor talán másképp, másfelé fordul a nagy kerék… Különböző nézőpontból ugyan, de ezt az anakronizmust működteti buzgón két idei kosztümös történelmi filmünk, a január-február fordulóján bemutatott Két királynő és A kedvenc.

Olvasd tovább

0

Két királynő – a kulisszák mögött

A Két királynő dr. John Guy Queen of Scots: The True Life of Mary Stuart (A skótok királynője: így élt valójában Stuart Mária) című történelmi monográfiáján alapul. A film Stuart Mária (Saoirse Ronan) hányatott életét meséli el, aki Franciaország királynője lett 16 évesen, amikor pedig megözvegyült, mindössze 18 éves volt. Nem volt hajlandó újra férjhez menni, inkább szülőhazájába, Skóciába ment, hogy visszakövetelje őt jogosan megillető trónját. A születési jog szerint Máriának volt egy trónkövetelő riválisa I. Erzsébet (Margot Robbie) személyében, aki Anglia királynőjeként uralkodott. A korábbi közvélekedéssel ellentétben dr. Guy kutatásai új eredményt hoztak: ezek alapján Mária rátermett politikus és céltudatos vezető volt, aki szövetséget akart kötni unokatestvérével, Erzsébettel. Mária olyan korban küzdött örökségéért, amikor a szuverenitásra törekvő női uralkodókat undorító pokolfajzatoknak bélyegezték. A trónjukért folytatott harcban Mária és Erzsébet eltérő stratégiákat alkalmaztak, ami a házasságot és a gyermekvállalást illeti. Mária ellen folyamatos karaktergyilkosság zajlott, elképesztő hazugságokat terjesztettek róla, szexuális kicsapongásokkal vádolták. Árulás, lázadás és összeesküvések keserítették meg a két királynő életét – közeledésük nem volt lehetséges, és mindketten megtapasztalták, milyen szörnyű árat követel a hatalomért folytatott harc.

Olvasd tovább

0

Robin „Kingsman” Hood – rendhagyó kritika

írta Minime

A történet, amelyet már jó páran nagyon sokféleképpen vászonra vittek, ezúttal Otto Bathurst debütáló rendezéseként futott be a mozikba. Robin Hood történelmi alapokat sem nélkülöző, népmesei elemekkel tarkított szövevényes históriája, feldolgozottságának tükrében és ennek elképesztő ötletgazdaságában már számos alkotásnak adott táptalajt, amelyek hol így, hol úgy sikerültek. Volt már itt komédiás verzió, drámaibb hangvételű, Oscar-díjakra pályázó alkotás és kőkemény kalandfilm is. Azonban a jelenkor mozirajongóinak igényeihez mindenképpen igazodva kellett egy nagyon cool és újszerű feldolgozás, amely mind játékidőben, mind szereplők tekintetében, mind pedig a sztori történelmi hitelességének és komolyságának szempontjait totálisan elhanyagolva, egyértelműen eléri a fiatalság és az ironikusok ingerküszöbét is.

Olvasd tovább

0

A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer)

írta Nikodémus

1956 egy csoda. Egy kicsi nép Európa közepén megelégeli a rákényszerített elnyomást, és mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, egyszerűen kihajtja fejét a rabigából, feláll, és szabad népként kezd el viselkedni. Egyre fogyatkozó szemtanúk számolnak be a magyar forradalom és szabadságharc 13 napjának euforikus hangulatáról, ami példátlan élmény nemcsak hazánk, de a világ történelmében is. Hogy a nagyhatalmak vezetőit hogy érintette mindez, azt tudjuk, egy szomszédos állam egyszerű fiának-lányának nézőpontja azonban többnyire feledésre van ítélve. Lars Kraume filmjének, A néma forradalomnak talán ez a legfőbb értéke: történelmi távlat helyett kortárs szemszögből láttatja a magyar forradalmat és annak leverését.

Olvasd tovább

1

Sztálin halála / Lajkó – Cigány az űrben

írta Nikodémus

Jót röhögni a saját nyomorunkon – ez igazi XX. századi, közép-európai találmány. Talán a Föld egyetlen más tájékán sem sűrűsödik össze komédia, tragédia, groteszk irónia és a tékozlás dzsentri gesztusa úgy egy-egy művészeti alkotásban, mint felénk. Lehet hozni példának a lengyel drámairodalmat, a cseh abszurd filmet, vagy a megunhatatlan klasszikus A tanút: olyan esszencia, amelyen könnyen mulatunk, ám rendkívül nehezen tudunk közelíteni hozzá. Idén két film próbálta meg a (szinte) lehetetlent. s ugyan félsikert arattak, ez az agykikapcsoló kortárs filmdömpingben felér egy győzelemmel.

Olvasd tovább

1

Rövidfilm: Október 23. percről percre

Nem tudunk róla, hogy az 1956. október 23-án Budapest utcáin lejátszódó eseményekről filmhíradó készült volna, hogy mozgóképen tudósítson a tervezett felvonulásról. Mégis, már a tüntetés megkezdése előtt is készültek felvételek: a Rákóczi úton, a Felszabadulás téren (ma: Ferenciek tere), majd a Petőfi-szobornál. Az első helyszínen talán a Filmművészeti Főiskola kamerája rögzített néhány eseményt, a másodiknál ismeretlen operatőr készített felvételeket a Petőfi-szoborhoz tartó, feltehetőleg a jogi karról érkező diákokról. E két felvétel jogtiszta kópiájával sajnos nem rendelkezünk. A Petőfi-szobornál gyülekező egyetemistákat, főiskolákat már több, számításunk szerint három kamera filmezte. Becsléseinket az egy időben több helyről készített felvételekre alapozzuk. A téren dolgozó operatőrök közül egyedül Tóth Jeant tudtuk az MTI fotója alapján azonosítani: ő a HDF (Híradó- és Dokumentumfilmstúdió) operatőre volt; feltételezzük, hogy a többiek is. (Forrás)

0

Az igazak (The Right Stuff, 1983)

írta Nikodémus

Különös rejtekutakon jár néha egy-egy film, még Hollywoodban is. Miközben a Star Wars és Michael Bay elterjesztette a jó hangos, lángcsóvákkal járó robbanást, a végtelen üzemanyag- és levegő-készleteket az űrben, született A jedi visszatér évében egy csöndes, akkurátus film az amerikai űrhajózás kezdeteiről. Ha kedvelted A számolás jogát, izgatott, miket csinál Matt Damon a Mentőexpedícióban, izgultál az Apollo 13-on vagy lenyűgözött a Csillagok között, érdemes egy próbát tenni mindannyiuk ihletőjével, a valaha volt talán legakkurátusabb űrhajózós-filmmel. Az igazak, amely bemutatása idején akkora bukás volt, hogy magával rántott egy produkciós céget, s ma már filmtörténeti mérföldkő, ezen a napon lett 35 éves.

Olvasd tovább

1

Az első ember – a kulisszák mögött

A hatszoros Oscar-díjas Kaliforniai álom (La La Land) című musical díjnyertes rendezője, Damien Chazelle, illetve a film szintén Oscar-nyertes főszereplője, Ryan Gosling ismét együtt dolgoztak, hogy Az első ember címmel vászonra vigyék az Apollo 11 és Neil Armstrong holdraszállásának történetét, illetve az odáig vezető évtizedes utat. A bensőséges történetet Armstrong nézőpontjából ismerjük meg. A film alapjául James R. Hansen könyve szolgált, és azt meséli el, milyen győzelmet aratott Armstrong, a családja, a munkatársai és az egész ország azzal, hogy megvalósult a történelem egyik legveszélyesebb küldetése – és milyen árat kellett fizetniük érte.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: A merénylet (2018)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A Nyugat történelme manapság újra alkonyatba fordul: föl-fölriadó megrendüléssel, de leginkább csöndes beletörődéssel vesszük tudomásul a terrorakciókról, merényletekről érkező újabb és újabb híreket. Százhúsz éve, a látszólag békés, ám belülről szintén forrongó Európában azonban orvul meggyilkoltak valakit, aki tényleg nem tehetett semmiről. Erzsébet királyné, Magyarország rajongott „Sissi”-je esett áldozatul egy olasz anarchista tőrének, s mire kísérője, a magyar származású Sztáray Irma fölocsúdott a döbbenetből, a politikába sosem avatkozó, közkedvelt uralkodónő már menthetetlen volt. Pejó Róbert az ő visszaemlékezései alapján készítette el történelmi tévéfilmjét, kutatva, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia.

(Megjelent: Új Ember, 2018. szeptember)

0

Csuklyások – BlacKkKlansman – a kulisszák mögött

A számos díjjal kitüntetett Spike Lee rendező egy valódi amerikai hős igaz történetét meséli el. A hetvenes években járunk, Amerikában egyre nőnek a társadalmi feszültségek, mert erőre kaptak a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő polgárjogi mozgalmak. Ron Stallworth (John David Wasington) az első afroamerikai nyomozó a Colorado Springs-i rendőrségnél. Érkezését kétkedve, sőt nyílt ellenszenvvel fogadják a testület tagjai. Stallworth elhatározza, hogy nevet szerez magának és övéinek, bizonyítván rátermettségét, ezért veszélyes küldetésre adja fejét: úgy dönt, beépül a Ku Klux Klanba és leleplezi őket. Telefonon kapcsolatba lép a szélsőséges szervezettel, fehér fajgyűlölőnek adva ki magát, és hamarosan eljut a legbelső körig. Még a Klan Birodalmi Varázslójával, David Duke-kal (Topher Grace) is sikerül kapcsolatot kiépítenie, aki nagy becsben tartja Ront, amiért a Fehér Amerika felemelkedésének szenteli életét. Ahogy egyre bonyolultabbá válik a fedett nyomozás, Stallworth tapasztaltabb kollégája, Flip Zimmerman (Adam Driver) vesz részt a személyes találkozókon a Klan tagjaival, s fontos információkat szerez nagyszabású terveikről. Stallworth és Zimmerman együtt vágnak neki, hogy legyőzzék a KKK-t, amelynek valódi célja, hogy tompítsa erőszakos retorikáját a szélesebb szavazóközönség megnyerése érdekében.

Olvasd tovább

0

Napszállta (Sunset) előzetes

Megjött az első mozgókép Nemes Jeles László (Saul fia) új filmjéhez, ami a Velencei Filmfesztiválon debütál, s szeptember 27-én itthon is bemutatják.

Szinopszis: 1913 nyara, Budapest – a béke utolsó napjai. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle – a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel. (Index)