0

Robin „Kingsman” Hood – rendhagyó kritika

írta Minime

A történet, amelyet már jó páran nagyon sokféleképpen vászonra vittek, ezúttal Otto Bathurst debütáló rendezéseként futott be a mozikba. Robin Hood történelmi alapokat sem nélkülöző, népmesei elemekkel tarkított szövevényes históriája, feldolgozottságának tükrében és ennek elképesztő ötletgazdaságában már számos alkotásnak adott táptalajt, amelyek hol így, hol úgy sikerültek. Volt már itt komédiás verzió, drámaibb hangvételű, Oscar-díjakra pályázó alkotás és kőkemény kalandfilm is. Azonban a jelenkor mozirajongóinak igényeihez mindenképpen igazodva kellett egy nagyon cool és újszerű feldolgozás, amely mind játékidőben, mind szereplők tekintetében, mind pedig a sztori történelmi hitelességének és komolyságának szempontjait totálisan elhanyagolva, egyértelműen eléri a fiatalság és az ironikusok ingerküszöbét is.

Olvasd tovább

0

A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer)

írta Nikodémus

1956 egy csoda. Egy kicsi nép Európa közepén megelégeli a rákényszerített elnyomást, és mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, egyszerűen kihajtja fejét a rabigából, feláll, és szabad népként kezd el viselkedni. Egyre fogyatkozó szemtanúk számolnak be a magyar forradalom és szabadságharc 13 napjának euforikus hangulatáról, ami példátlan élmény nemcsak hazánk, de a világ történelmében is. Hogy a nagyhatalmak vezetőit hogy érintette mindez, azt tudjuk, egy szomszédos állam egyszerű fiának-lányának nézőpontja azonban többnyire feledésre van ítélve. Lars Kraume filmjének, A néma forradalomnak talán ez a legfőbb értéke: történelmi távlat helyett kortárs szemszögből láttatja a magyar forradalmat és annak leverését.

Olvasd tovább

1

Sztálin halála / Lajkó – Cigány az űrben

írta Nikodémus

Jót röhögni a saját nyomorunkon – ez igazi XX. századi, közép-európai találmány. Talán a Föld egyetlen más tájékán sem sűrűsödik össze komédia, tragédia, groteszk irónia és a tékozlás dzsentri gesztusa úgy egy-egy művészeti alkotásban, mint felénk. Lehet hozni példának a lengyel drámairodalmat, a cseh abszurd filmet, vagy a megunhatatlan klasszikus A tanút: olyan esszencia, amelyen könnyen mulatunk, ám rendkívül nehezen tudunk közelíteni hozzá. Idén két film próbálta meg a (szinte) lehetetlent. s ugyan félsikert arattak, ez az agykikapcsoló kortárs filmdömpingben felér egy győzelemmel.

Olvasd tovább

1

Rövidfilm: Október 23. percről percre

Nem tudunk róla, hogy az 1956. október 23-án Budapest utcáin lejátszódó eseményekről filmhíradó készült volna, hogy mozgóképen tudósítson a tervezett felvonulásról. Mégis, már a tüntetés megkezdése előtt is készültek felvételek: a Rákóczi úton, a Felszabadulás téren (ma: Ferenciek tere), majd a Petőfi-szobornál. Az első helyszínen talán a Filmművészeti Főiskola kamerája rögzített néhány eseményt, a másodiknál ismeretlen operatőr készített felvételeket a Petőfi-szoborhoz tartó, feltehetőleg a jogi karról érkező diákokról. E két felvétel jogtiszta kópiájával sajnos nem rendelkezünk. A Petőfi-szobornál gyülekező egyetemistákat, főiskolákat már több, számításunk szerint három kamera filmezte. Becsléseinket az egy időben több helyről készített felvételekre alapozzuk. A téren dolgozó operatőrök közül egyedül Tóth Jeant tudtuk az MTI fotója alapján azonosítani: ő a HDF (Híradó- és Dokumentumfilmstúdió) operatőre volt; feltételezzük, hogy a többiek is. (Forrás)

0

Az igazak (The Right Stuff, 1983)

írta Nikodémus

Különös rejtekutakon jár néha egy-egy film, még Hollywoodban is. Miközben a Star Wars és Michael Bay elterjesztette a jó hangos, lángcsóvákkal járó robbanást, a végtelen üzemanyag- és levegő-készleteket az űrben, született A jedi visszatér évében egy csöndes, akkurátus film az amerikai űrhajózás kezdeteiről. Ha kedvelted A számolás jogát, izgatott, miket csinál Matt Damon a Mentőexpedícióban, izgultál az Apollo 13-on vagy lenyűgözött a Csillagok között, érdemes egy próbát tenni mindannyiuk ihletőjével, a valaha volt talán legakkurátusabb űrhajózós-filmmel. Az igazak, amely bemutatása idején akkora bukás volt, hogy magával rántott egy produkciós céget, s ma már filmtörténeti mérföldkő, ezen a napon lett 35 éves.

Olvasd tovább

1

Az első ember – a kulisszák mögött

A hatszoros Oscar-díjas Kaliforniai álom (La La Land) című musical díjnyertes rendezője, Damien Chazelle, illetve a film szintén Oscar-nyertes főszereplője, Ryan Gosling ismét együtt dolgoztak, hogy Az első ember címmel vászonra vigyék az Apollo 11 és Neil Armstrong holdraszállásának történetét, illetve az odáig vezető évtizedes utat. A bensőséges történetet Armstrong nézőpontjából ismerjük meg. A film alapjául James R. Hansen könyve szolgált, és azt meséli el, milyen győzelmet aratott Armstrong, a családja, a munkatársai és az egész ország azzal, hogy megvalósult a történelem egyik legveszélyesebb küldetése – és milyen árat kellett fizetniük érte.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: A merénylet (2018)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A Nyugat történelme manapság újra alkonyatba fordul: föl-fölriadó megrendüléssel, de leginkább csöndes beletörődéssel vesszük tudomásul a terrorakciókról, merényletekről érkező újabb és újabb híreket. Százhúsz éve, a látszólag békés, ám belülről szintén forrongó Európában azonban orvul meggyilkoltak valakit, aki tényleg nem tehetett semmiről. Erzsébet királyné, Magyarország rajongott „Sissi”-je esett áldozatul egy olasz anarchista tőrének, s mire kísérője, a magyar származású Sztáray Irma fölocsúdott a döbbenetből, a politikába sosem avatkozó, közkedvelt uralkodónő már menthetetlen volt. Pejó Róbert az ő visszaemlékezései alapján készítette el történelmi tévéfilmjét, kutatva, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia.

(Megjelent: Új Ember, 2018. szeptember)

0

Csuklyások – BlacKkKlansman – a kulisszák mögött

A számos díjjal kitüntetett Spike Lee rendező egy valódi amerikai hős igaz történetét meséli el. A hetvenes években járunk, Amerikában egyre nőnek a társadalmi feszültségek, mert erőre kaptak a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő polgárjogi mozgalmak. Ron Stallworth (John David Wasington) az első afroamerikai nyomozó a Colorado Springs-i rendőrségnél. Érkezését kétkedve, sőt nyílt ellenszenvvel fogadják a testület tagjai. Stallworth elhatározza, hogy nevet szerez magának és övéinek, bizonyítván rátermettségét, ezért veszélyes küldetésre adja fejét: úgy dönt, beépül a Ku Klux Klanba és leleplezi őket. Telefonon kapcsolatba lép a szélsőséges szervezettel, fehér fajgyűlölőnek adva ki magát, és hamarosan eljut a legbelső körig. Még a Klan Birodalmi Varázslójával, David Duke-kal (Topher Grace) is sikerül kapcsolatot kiépítenie, aki nagy becsben tartja Ront, amiért a Fehér Amerika felemelkedésének szenteli életét. Ahogy egyre bonyolultabbá válik a fedett nyomozás, Stallworth tapasztaltabb kollégája, Flip Zimmerman (Adam Driver) vesz részt a személyes találkozókon a Klan tagjaival, s fontos információkat szerez nagyszabású terveikről. Stallworth és Zimmerman együtt vágnak neki, hogy legyőzzék a KKK-t, amelynek valódi célja, hogy tompítsa erőszakos retorikáját a szélesebb szavazóközönség megnyerése érdekében.

Olvasd tovább

0

Napszállta (Sunset) előzetes

Megjött az első mozgókép Nemes Jeles László (Saul fia) új filmjéhez, ami a Velencei Filmfesztiválon debütál, s szeptember 27-én itthon is bemutatják.

Szinopszis: 1913 nyara, Budapest – a béke utolsó napjai. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle – a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel. (Index)

0

Örök tél

írta Nikodémus

Amikor azt hittük, holokauszt-témában nem lehet már újat mondani a mozivásznon, jött Nemes Jeles László filmje, a Saul fia, s megérdemelten vívta ki a világ megrendültséggel vegyes csodálatát. Köbli Norbert forgatókönyvíró és Szász Attila rendező (A berni követ, Félvilág) legújabb közös tévéfilmje nem tör hasonló magaslatokra, az Örök tél mégis mérföldkő a kommunizmus rémtetteiről szóló mozgóképek lassan gyarapodó sorában, mert végre nem magyaráz, hanem megmutat.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Föltámadott a tenger (1953)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A kommunista Rákosi-rendszer nem bízta a véletlenre öndicsőítését: a Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem című történelmi szuperprodukció forgatókönyvén Illyés Gyula is ügyködött, főbb szerepeit a kor magyar sztárszínészeire (Görbe János, Makláry Zoltán, Básti Lajos, Darvas Iván, Szirtes Ádám, Bárdy György, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre) bízták, rendezésében pedig Ranódy László mellett Nádasdy Kálmán és Szemes Mihály is közreműködött. A forradalom kitörésétől a nagyszebeni győzelemig tartó cselekmény természetesen nem hagyja ki az erőltetett osztályharcos utalásokat (sőt, itt-ott történelmet is hamisít), de a látvány lenyűgöző. Aki tévében akarja nézni:  Duna World, 21.35.

5

Kincsem

írta Nikodémus

2017-12-kincsem-1

Kérdezhetnéd, hogy mire ez az írás éppen most. Hisz a film megfutotta a maga (nagyonis jó) pályáját: kilenc hónappal ezelőtti bemutatója óta 450 000 nézőnél tart, nemrég jött ki DVD-n, és hamarosan elfoglalja megérdemelt helyét a tévék ünnepi műsorkínálatában. S jól van ez így. Talán épp ez utóbbi az ürügy, hogy néhány sor mégis kerüljön a blogra Herendi Gábor filmjéről, mely tizenkilencre lapot húzva kockáztatott, és nyert.

Olvasd tovább