0

Könyvajánló – Biomozi

A Hódosy Annamária irodalom- és ökokritika-kutató tollából frissen megjelent könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. Az alcímben is szereplő terminus, az “öko­kritika”, a kultúrkritikai irányzatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondolkodásmód kialakításához is, amely a TV vagy a számítógép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. (Forrás)

A könyv fejezeteibe itt olvashatsz bele.

Hódosy Annamária: Biomozi – Ökokritika és populáris film, Tiszatáj könyvek, 380 oldal, 2018, 3490 Ft

0

Sztalker (1979)

írta Nikodémus

Nevezték már „földiesített” scifi-nek, válságfilmnek, zarándokmozinak, allegorikus emberiség-odüsszeiának, kataklizma-látleletnek, ám e billogokat négy évtizede szelíden leveti magáról Andrej Tarkovszkij alkotása, a Sztalker, s bár megjelenése óta köteteken keresztül elemezték, nézőjében mégis valami megfogalmazhatatlant indít el újra meg újra. A nagy orosz rendező saját bevallása szerint is legtökéletesebb rendezése kerek negyven éve, 1979. májusában mutatkozott be a nagyvilágnak.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Két kötet a csillagok útján

Hivatalos: folytatódik A scifi politológiájával kezdődött sorozat! Tóth Csaba könyvét azóta két újabb, a sci-fi és a fantasy világát tudományos szempontból vizsgáló kötet követte. Most készül a sorozat negyedik, két kötetes darabja, amely a tavaszi Budapesti Könyvhétre (2019. április 25-28.) jelenik meg. Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója nem is sejthette, hogy A scifi politológiája címmel megjelent (és azóta már újra ki is adott) kötetével egy komplett könyves univerzumot teremt majd. Az Athenaeum Kiadó látott fantáziát a folytatásban, így jelenhetett meg a Fantasztikus világok című tanulmánygyűjtemény, amelybe társadalomtudósok és újságírók írhattak egy-egy scifi alkotás társadalomtudományi kérdéseiről. A sorozat harmadik kötete, a Nevelj Jedit! már a pedagógiára fókuszált.

A negyedik kötettel kapcsolatban a szemfülesek már gyanakodhattak: Szabó Tibor Benjámin kiadóvezető ugyanis kiposztolt egy fotót a Facebookra, amelyen Tóth Csabával, Filippov Gáborral (a Fantasztikus világok szerzője) és Nagy Ádámmal (a Nevelj jedit! szerkesztője) látható. Mint a kiadótól megtudtuk, ők hárman lettek az két kötetesre tervezett anyag szerkesztői. A két kötet címe Csillagok útján és Egy galaxissal odébb lesz. A projekt ismét újít, ugyanis ezúttal már nem csupán társadalomtudományi témájú tanulmányok szerepelnek majd a könyvben, hanem a tervek szerint a természettudományok felé is nyitnak, új szerzőkkel. A projekt további újítása, hogy a korábbi kötetekkel ellentétben a különféle tudomány-népszerűsítő írások végén az egyes szerzők megoldási javaslatokkal is élnek.

A tervek szerint a két kötet olyan popkulturális termékekkel foglalkozik majd, mint például a Star Wars, a Star Trek, a Csillagok között, a Harry Potter, vagy a Trónok harca stb. A kiadó azt kérte, hogy a felkért szerzők kilétét egyelőre ne áruljuk el, csak annyit mondhatunk, igen nagynevű tudósok és egy komoly író is szerepel közöttük. Remélhetőleg mindenki elkészül majd időben a vállalt feladatával, így egy igazán színvonalas könyveket vehetünk majd kezünkbe. És hogy mikor? Ahogy a korábbi években, ezúttal is a könyvfesztivált célozta meg a kiadó, azaz 2019 tavaszára várható a két kötet megjelenése. (Ziro.hu)

0

BSG-retró: Ilyen is lehetett volna

Bryan Singer és a cylonok

írta Freevo

Március 20-án volt kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A korábbi hetekben körbejártuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo kulisszatitkokat leleplező írását szíves engedélyével közöljük.

Kevesen tudják minálunk, hogy a Battlestar Galactica felújításának ötlete nem Ron Moore és David Eick fejében fogalmazódott meg először. Az eredeti BSG atyja, Glen A. Larson maga is tervezgetett egy Battlestar Atlantis című előzmény-sorozatot, és Richard Hatch, az ős-Apollo, ismertebb nevén Tom Zarek, évekig kampányolt a folytatás mellett. Ő odáig jutott, hogy saját pénzből leforgatott egy három perces kamutrailert, hátha ráharap valamelyik stúdió, de a terve nem jött be, bármennyire is hatásosra sikerült a projektje.

Végül nem mások, mint Bryan Singer és Tom DeSanto vették kezelésbe az ügyet. A rendező és a producer épp túl voltak az X-Men forgatásán, amikor DeSanto szóba hozta kollégájának a régi álmát, hogy folytassa a BSG-t. Singernek, aki gyerekkori rajongója volt a sorozatnak, rögtön megtetszett az ötlet, és szerepet akart vállalni a projektben. A Universal stúdió azelőtt évekig hallani sem akart a dologról, mert nem ők birtokolták a szerzői jogokat, de miután a páros filmje kiválóan teljesített a mozikban, rögtön kinyílt az ő pénztárcájuk is. Megszerezték a szükséges jogokat, és áldásukat adták egy kétórás minisorozat forgatására, amely úgynevezett backdoor pilotként szolgált volna egy lehetséges sorozat számára, ha jó nézettségi adatokat ér el. Ismerős a történet?

Olvasd tovább

0

BSG-retró: 10 dolog, amiért érdemes újranézni a Battlestar Galacticát

Március 20-án volt kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. Az elmúlt és további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Ezúttal rendhagyó módon, top10-zel buzdítunk az újranézésre.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Nevelj Jedit!

Valóban olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a messzi-messzi galaxis jedi-nevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi Maru-próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a hibbant-szigeteki “új iskola?” Pennywise vagy a felsőbb éves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere? Tóth Csaba, A scifi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelésoktatás területének avatott kutatója mutatja be a scifi, a fantasy és a horror világának iskolai és iskolán túli tanulási sajátosságait. A Nagy Ádám szerkesztésében megjelenő antológia további szerzői Boráros-Bakucz András, Feleky Mirkó, Galuska László Pál, Horváth László, Karlowits-Juhász Orchidea, Körtvélyesi Franciska, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová és Svitek Szilárd. A gyakorló tanárokon és pedagógushallgatókon túl a tanulás háttere iránt érdeklődők vagy kezdő szülők számára is izgalmas olvasmányt nyújt a kötet. Mert ki mondta, hogy a tanulás nem lehet szórakoztató? (Forrás)

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj Jedit! – A képzelet pedagógiája, Athenaeum, 350 oldal, 2018, 3699 Ft

2

Alita: A harc angyala (Alita: Battle Angel)

írta Minime

James Cameron hosszú-hosszú éveken át magának tartogatott és mélyen dédelgetett álma válik valóra a mozikban ezúttal, azonban nem a „nagymester” saját akaratának alkotófolyamata által, hanem mintegy „kiközvetített” munkaként landolt Robert Rodriguez rendező kezében. Az Avatar-folytatásokkal bíbelődő guru személyes jó kapcsolatuk és hasonló rajongásuk miatt szavazott kollégájára, és csupán a produceri és forgatókönyv-adaptálási feladatokra szánta rá az idejét. Időnként, amikor egy nagy rendező elkötelezi magát egy projekt mellett, képes olyan beleéléssel megalkotni álmát, ahogyan azt Cameron tette az Avatar vizualitása esetében. Az Alita-projekt azonban, amely a másik nagy álma volt, lassan kicsordogált a kezéből, és Rodriguez kamerái előtt landolt. Vajon hiba kölcsönadni az álmainkat másnak, akár egy hasonló rajongói nézőponttal rendelkező kollégának?

Olvasd tovább

0

Ragadozó városok – a kulisszák mögött

Amikor évszázadokkal azután, hogy egy kataklizma, a Hatvanperces Háború elpusztította a civilizációt, felbukkan egy titokzatos fiatal nő, Hester Shaw (Hera Hilmar), aki megállíthatja Londont, a hatalmas, lánctalpakon gördülő várost, amely mindent elnyel, ami az útjába kerül. A dühödt, édesanyja kínzó emléke által motivált lányhoz csatlakozik a Londonból elűzött Tom Natsworthy (Robert Sheehan) és Anna Fang (Jihae), a veszedelmes bűnöző, akinek vérdíj van a fején. Philip Reeve hét év alatt írta meg első regényét, a Ragadozó városokat, amely 2001-ben jelent meg. „A nagy ötlet az volt, hogy lánctalpakon közlekedik egy város – meséli Reeve. – De aztán felmerült a kérdés: ugyan miért közlekedne egy város lánctalpakon? Egyszer csak rájöttem, ennek csak akkor van értelme, ha a nagy lánctalpas város kergeti a kisebbeket, aztán bekebelezi őket, és hirtelen összeállt a kép.” A regény hatalmas siker lett, több rangos díjat nyert, s végül tetralógiává állt össze.

Olvasd tovább

2

Top 10 autós franchise

Az ember legjobb barátja… az autó, legalábbis Amerikában biztosan, ahol bizonyos vidékeken kilométereket kell menni ahhoz is, hogy bevásároljunk. Így alakulhatott, hogy az autó arrafelé elsősorban a kőkemény macsóság szimbóluma lett, míg Európában inkább az önállóság és a sebesség szinonimájaként vagy egyfajta művészi-mérnöki alkotásként tekintenek rá. Miközben egy kis sárga Bogárhátú épp most hódítja meg a mozivásznakat, összeszedtük, milyen autós franchise-ok születtek eddig a filmvilágban. (Volt már autós top10-ünk, de az inkább egyedi filmekről szólt.)

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Az igazak (The Right Stuff, 1983)

írta Nikodémus

Különös rejtekutakon jár néha egy-egy film, még Hollywoodban is. Miközben a Star Wars és Michael Bay elterjesztette a jó hangos, lángcsóvákkal járó robbanást, a végtelen üzemanyag- és levegő-készleteket az űrben, született A jedi visszatér évében egy csöndes, akkurátus film az amerikai űrhajózás kezdeteiről. Ha kedvelted A számolás jogát, izgatott, miket csinál Matt Damon a Mentőexpedícióban, izgultál az Apollo 13-on vagy lenyűgözött a Csillagok között, érdemes egy próbát tenni mindannyiuk ihletőjével, a valaha volt talán legakkurátusabb űrhajózós-filmmel. Az igazak, amely bemutatása idején akkora bukás volt, hogy magával rántott egy produkciós céget, s ma már filmtörténeti mérföldkő, ezen a napon lett 35 éves.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: A háromszáz éves ember (1914)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt működő Filmarchívum a szeptember negyedikén induló Budapesti Klasszikus Film Maratonon mutatta be az 1914-ben készült A háromszáz éves ember című némafilm rekonstrukcióját. A fiatal magyar arisztokraták szereplésével készült, eredetileg 50 perces film ugyan elvesztett, de egy sokáig elfeledett, jelenetfotókat őrző fényképalbum alapján most megelevenedik egy tízperces kisfilmben. További háttér itt olvasható a filmről.

0

Az Úr hangja előzetes

Pálfi György (Hukkle, Taxidermia, Final Cut, Szabadesés) legújabb filmjéhez megjött az első teaser. Péter (Polgár Csaba) egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismeri az apját, elkezd nyomozni, és egészen Amerikáig jut. A film Stanislaw Lem azonos című novellájának átdolgozásával készült. Az Úr hangja december 20-án jön a magyar mozikba. (Index)