0

Filmek a netről: A háromszáz éves ember (1914)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt működő Filmarchívum a szeptember negyedikén induló Budapesti Klasszikus Film Maratonon mutatta be az 1914-ben készült A háromszáz éves ember című némafilm rekonstrukcióját. A fiatal magyar arisztokraták szereplésével készült, eredetileg 50 perces film ugyan elvesztett, de egy sokáig elfeledett, jelenetfotókat őrző fényképalbum alapján most megelevenedik egy tízperces kisfilmben. További háttér itt olvasható a filmről.

0

Az Úr hangja előzetes

Pálfi György (Hukkle, Taxidermia, Final Cut, Szabadesés) legújabb filmjéhez megjött az első teaser. Péter (Polgár Csaba) egy titokzatos balesetekről szóló dokumentumfilmben felismeri az apját, elkezd nyomozni, és egészen Amerikáig jut. A film Stanislaw Lem azonos című novellájának átdolgozásával készült. Az Úr hangja december 20-án jön a magyar mozikba. (Index)

0

Takaréklángon – Fahrenheit 451 (2018)

írta Nikodémus

Elég csak ránézni a mozibemutató-naptárra vagy a tévécsatornák és streaming-szolgáltatók idei kínálatára, hogy észrevegyük: újra divatba jött a társadalomtudatos scifi. Az okok összetettek, ám valószínűleg több ez, mint a szocio-borzongásra vágyók igényeinek menetrendszerű kielégítése: újra a korszellem részévé lett a baljós jövőtől való rettegés. A felhozatal pedig imponáló: igényes filmek (Expedíció, Hang nélkül) és sorozatok (Black Mirror, Westworld) egész sora vizslatja az emberiség rendeltetését, ám hol marad George Orwell 1984-e mellett a modern társadalmi utópiák másik nagyapjának tekinthető Fahrenheit 451? Ray Bradbury klasszikusának újbóli megfilmesítésére ezúttal az HBO vállalkozott – felemás sikerrel.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva.
A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet.

Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. (Forrás)

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe – Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben, Gondolat Kiadó, 224 oldal, 2018, 3 400 Ft

1

Hang nélkül (A Quiet Place)

írta Minime

A csend nyomasztó szimfóniája.

John Krasinski társíró-rendező-főszereplő egy olyan „misztikus” témát ragadott meg és ábrázolt filmjében, amelynek a mindennapi életünkben egyre kevésbé élvezhetjük áldásos és megnyugtató hatását, ez pedig nem más, mint a csend. Minden előnye ellenére azonban a csend tud félelmetes, nyomasztó és ijesztő lenni, amitől megfagy az ereinkben a vér, amikor halljuk saját szívverésünket, és minden apró neszre összerezdülve, a levegő surranását is kiáltásként érzékelve roppan össze minden biztonságérzetünk. A csend paradox módon sugall egyfajta biztonságot és kelt félelmet, amelyet Krasinski mozijában mindkét aspektusból egyértelműen megtapasztalhatunk.

Olvasd tovább

3

Ready Player One

írta Minime

A popkultúra gigantikus vizuális ikonja.

Steven Spielberg legújabb rendezése, amely a filmmel azonos című Ernest Cline-regény alapján készült, nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint megidézni egy olyan korszak emlékeit, amelyet a nézők nagy része ismerősként üdvözöl saját múltjának részeként, bemutatni egy lehetséges jövő keserű képét, valamint üzenetet küldeni a jelenben önmaguktól vagy mások által kirekesztett virtuális menekültek számára, akik egyelőre kénytelenek beérni egy gigantikus és meseszerű virtuális valóság áldásai és átkai nélkül.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Ready Player One

A Spielberg-rendezte, itthon holnap debütáló megfilmesítés alkalmából.

2044-et írunk, és a valóság elég ronda egy hely. Az emberiség nagy részéhez hasonlóan a gimnazista Wade Watts is azt a kiutat látja zord környezetéből, hogy bejelentkezik az OASIS-ba, a világméretű virtuális utópiába, ahol az avatárján keresztül mindenki szabadon tanulhat, dolgozhat, és szórakozhat. Ugyancsak az emberiség nagy részéhez hasonlóan Wade is arról álmodozik, hogy ő találja meg elsőként a virtuális világ elrejtett kincsét. A szimuláció tervezőjeként ismert James Halliday ugyanis ördögi feladványt hagyott maga után, amelynek leggyorsabb megfejtője szédületes vagyonra és hatalomra tehet szert.

A Halliday által kifundált feladatok sikeres teljesítéséhez a popkultúra megszállott ismeretére van szükség, Wade pedig éppúgy otthon van a Gyalog galoppban, mint a Pac-Manben, a Rush életművében vagy az animékben. Amikor a tizennyolc éves srác hosszú évek kitartó munkája után megoldja az első feladványt, hirtelen a figyelem középpontjába kerül, és ez életveszélybe sodorja. Egyes játékosok ugyanis még a gyilkosságig is hajlandóak elmenni a mesés nyeremény megszerzéséért.

Ernest Cline első regénye a 2011-es megjelenést követően megkapta a rangos Prometheus-díjat, és mostanra a popkulturális irodalom egyik legfontosabb kortárs művévé vált. Több millió példányban adták el, világszerte óriási rajongótábora van, és elkészült belőle már a nagyköltségvetésű film is: Steven Spielberg rendezésében 2018 márciusában mutatják be a hazai mozik. (Forrás)

A könyvről kritika itt, ízelítő itt olvasható.

Ernest Cline: Ready Player One, fordította: Roboz Gábor, Agave könyvek, 464 oldal, 2015, 3780 Ft

0

Tragikus dominanciaharc – 50 éves A majmok bolygója

írta Nikodémus

2018-02-majmok-bolygója-1

(A kép innen való.)

Félévszázada, 1968. február 8-án mutatták be A majmok bolygóját.
Az évfordulóról egy hosszabb elemző-ismertető írással emlékezünk meg.

Habár nevezhető evolúciós tanmesének vagy társadalmi példabeszédnek is, Pierre Boulle 55 éve megjelent regénye és a belőle készült film-sorozat, A majmok bolygója valódi értelmében tulajdonképpen tükröt tart az emberiség elé. S ebbe őszintén belenézni szerfölött kellemetlen élmény. A tükörnek persze fel lehet róni, hogy torzít, ám mégis bennünk motoszkál a nyugtalanító érzés, hogy valójában mi vagyunk érzékcsalódás áldozatai, s a kegyetlen igazságot önámításunk takarja el előlünk.

Olvasd tovább

0

Replicas – Keanu Reeves újra scifiben

John posztja

Kijött Keanu Reeves következő filmjének előzetese, melynek címe: Replicas. A scifi-thrillerben Will Foster (Keanu Reeves) szintetikus biológus egy autóbalesetben elveszíti a családját, melybe nem tud belenyugodni, és megpróbálja őket klónozással visszahozni. A rendező Jeffrey Nachmanoff, aki eddig főképp sorozatok rendezésében vett részt, illetve producerként tevékenykedett, valamint neki köszönhetjük a 2008-as Az áruló című filmet Don Cheadle-lel a főszerepben.

1

Röviden: Revolt

Ha a Világok harcából kivesszük a termetes költségvetést és Steven Spielberget, akkor mi lett volna? Nem kell egészen az Asylum-művek színvonalára gondolni, ahhoz a szinthez képest viszont tegyünk hozzá még pár százezer dollárt, tehetségesebb színészeket. Így kapjuk meg a Revolt sci-fit, amelynek minden porcikájáról süt, hogy kőkeményen a B kategóriában a helye.

revoltposter

Olvasd tovább

1

Röviden: Védelmezők (The Guardians)

guardians2Az orosz X-Men – nagyjából ennyi juthatott eszünkbe az első előzetes láttán. A lényeg, hogy még a hidegháború alatt a genetika bevetésével létrehoztak néhány különleges képességgel bíró embert. Van itt nagy erejű medveember, rendkívül gyors, görbe kardokkal felfegyverzett férfi, köveket-sziklákat mozgató és használó alak, illetve a dögös vízilány. Az évek során nyomuk veszett, eltűntek a figyelő szemek elől, ám amikor egy közös(en utált) ismerősük a hazát fenyegeti ismét be kell vetniük magukat. Elena Larina őrnagy a film Nick Fury-ja, ő hozza össze a nagy csapatot.

Nem vádolhatóak azzal az alkotók, hogy túl sokat foglalkoztak volna forgatókönyvvel tulajdonképpen az egész olyan, mintha pár összefirkált papírlap alapján dolgoztak volna. Sablonosnál is sablonosabb a cselekmény, a szövegeket pedig jobb, ha nem értékeljük. Felkeresik a rendkívüli négyest, harcba indulnak, csúnyán elbuknak, majd némi upgrade-et követően újra nekiveselkednek. Tulajdonképpen az akciójelenetek jó része eléggé pofás, ám önmagában mindez kevés. Agyatlan durrbelebumm non stop hősködést könnyen ki lehetett volna hozni belőle, de eléggé félresikerült, ráadásul gyermeteg is. Olykor az Asylum trashcég munkáihoz hasonlít, a főgonosz eléggé röhejesen néz ki. Gyenge eresztés, bár a tizenéves korosztálynak valószínű, hogy tetszeni fog. Olvasd tovább

14

Valerian és az ezer bolygó városa (Valerian and the City of a Thousand Planets)

valerianposter

Ha valaki azt csinál, amit csak szeretne, hiszen úgymond önmagának a főnöke és éppen olyasmin dolgozik, amelyet éppen egy általa hőn szeretett dolog ihletett, akkor tulajdonképpen addig-addig ügyködik, farigcsál és csiszol, míg elégedetten dől hátra és eléri azt a pontot, hogy dagadó mellekkel adja át a nagy művet. Luc Besson gyerekkorában odavolt a Valerian képregényért, főleg annak főhősnőjéért Laureline-ért, és mivel egy neves francia stúdió irányítója, meg is valósíthatta a nagy álmát, és filmet készíthetett az alapanyagból. Saját bevallása szerint az Avatarnak rendkívül hálás, hiszen James Cameron sci-fije után ugyan kukázta az addigi elképzeléseit, de legalább sokkal jobb forgatókönyvet készített. Olvasd tovább