0

Hírcsokor

Disney-hírek:

Tavaly decemberben mi is beszámoltunk róla, hogy a Disney 52,4 milliárd dollárért megvette a 20th Century Fox stúdiót. A tranzakció még messze nem volt végleges, többek között bizonyos, trösztellenes vizsgálódások miatt (közben pedig született egy precedensértékű ítélet AT&T és Time/Warner ügyben), a Universalt is birtokló Comcast pedig úgy döntött, rálicitál az egeres cég ajánlatára: ugyanazért a csomagért 65 milliárdot ajánlott a Fox-tulajoknak. Úgy tűnik, a Disney beszáll a versenybe, ugyanis a napokban 71,3 milliárdra emelte ajánlatát. Ez az első ajánlatban is meglévő 13,7 milliárdos adósságátvállalással együtt összesen 85 milliárdos vételárat jelentene. Elképesztően gigantikus összeg, ám az még rémisztőbb, hogy a Disney úgy tűnik, simán kifizetné. (Ign)

A Solo: Egy Star Wars történet gyatra bevételei elgondolkodtatták a Lucasfilmet arról, tovább tolja-e az SW-spinoff filmeket. A Solo-film bukását ugyanis sokan annak tulajdonítják, hogy meg kellett küzdenie a vészesen közeli Bosszúállók: Végtelen háborúval, amivel szemben csúnyán alulmaradt. Az első ijedtség után Kathleen Kennedy valószínűleg marad a stúdió élén, ám a már előkészített Kenobi-filmet leállították (Stephen Daldry állítólag már május elején otthagyta a projektet), a Boba Fett-filmről tárgyaló James Mangold útját pedig finoman kiadták (a producer Simon Kinberg lett volna). A hírek szerint a Lucasfilm ehelyett a már gőzerővel készülő IX. részre és Rian Johnson új trilógiájára fókuszálna. (Collider) A stúdió cáfol és tagad. (ABC News)

Eközben a Marvelnél öröm és ujjongás az élet: a harmadik Bosszúállók túl a kétmilliárdon, júliusban érkezik A Hangya és a Darázs, a rajongókat meg már a jövőre debütáló Marvel Kapitány izzítja. Kevin Feige ennek fényében bátrabban evezhet merészebb vizekre: állítólag Cate Shortland (Lore, Berlin Syndrome) rendezheti a régóta húzódó Fekete Özvegy-filmet, várhatóan Scarlett Johanssonnal.

A Pixarnál elégedetten figyelik a Hihetetlen család második részének kasszarobbantását (180 millió dollárt hozott a nyitóhétvégén, ami új animációs rekord), Brad Bird le is nyilatkozta, hogy ellenérzései dacára lehet, hogy lesz harmadik rész is. A cég jövőjét még erősebben befolyásoló hír, hogy John Lasseter, miután múlt novemberben kiderült, régebb óta helytelenül viselkedett a cégen belül női munkatársaival, egy önkéntesen kivett fél év szabadság után végleg távozik a stúdiótól. Üresen maradt helyét megkettőzik (Lasseter ugyanis 2006 óta a Disney Animation kreatív főnöke is volt egyben), a Pixar élére a rutinos Pete Docter (Szörny Rt., Fel!, Agymanók), a Disney Animation igazgatói székébe pedig Jennifer Lee (Rontó Ralph, Jégvarázs) kerül. (Ign)

…és a többi:

Chloe Moretz (Hit-Girl) nyilatkozta, hogy Matthew Vaughn Kick-Ass-tervei ide vagy oda, egy esetleges folytatásban már nem venne részt. (Ign)

Régóta próbálják már Hollywoodban Enzo Ferrari életét filmre vinni. Michael Mann régóta igyekszik tető alá hozni a mozit a Warnernél, a Foxnál pedig egy olyan projekt fejlesztésébe fogtak, ami arra koncentrál, miként fejlesztették ki a Ford GT40 szupersportautót, amivel az amerikai autóóriás a hatvanas években megtörte a Ferrarik Le Mans-i egyeduralmát. A Ford vs. Ferrari fedélzetén már ott van James Mangold rendező, a John-Henry Butterworth író testvérpár, Christian Bale (Ken Connye fejlesztőmérnök), Matt Damon (Carroll Shelby fejlesztőmérnök) és Jon Bernthal (Le Iacocca Ford-vezér). (Variety)

A Paramount a Sonyt kopizza: állítólag másodszor is újraindítják a Tini Nindzsa Teknőcök-franchise-t, mivel a 2014-es reboot második része anno befürdött a kasszáknál. A felkért író Andrew Dodge (Szaftos szavak). (The Hollywood Reporter)

Simon Pegg egy interjúban azt mondta, hogy szó sincs a stafétabot átadásáról, ha Tom Cruise-on múlik, nyugodtan készüljünk a Mission Impossible-franchise következő részére. (CinePop)

0

Top 10+10: Remake nemváltással

Az, hogy Hollywood lassan két évtizede már teljesen ráállt önmaga kizsákmányolására, nem újdonság. A nagy remake-hullámot azonban átszínezik aktuális divatok: mostanság épp a női egyenjogúság van terítéken, a producerek azonban egyenlő fizetés és elbánás helyett nemváltásban gondolkodnak. Unalmas a bevált recept? Kavard meg egy kis gender-piszkálással, szól a mondás manapság a nagy stúdiók környékén. Nézzük, miből készült vagy készül az utóbbi időben női/férfi remake!

írta Nikodémus

Girl power-ügyben amúgy már háromszor írtunk Top10-et, íme: 1, 2, 3.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Az isteni Marlene

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és C. W. Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét. (Forrás)

C. W. Gortner: Az isteni Marlene – Életrajzi regény, Tericum Kiadó, 480 oldal, 2017, 4170 Ft

0

Sosem voltál itt (You Were Never Really Here, 2017)

írta Nikodémus

A kiégettség kortünet, s egyben tabu. Foghatjuk túlhajszoltságunkra, a nap mint nap ránk ömlő információ-áradatra vagy személyes kapcsolataink lassú kihűlésére, nem ússzuk meg a szembenézést, mely csak akkor gyógyít, ha még fáj. A Sosem voltál itt főhősének egyáltalán nem fáj már semmi – és ez rémisztőbb bármilyen csapdában vergődő lélek rúgkapálásánál.

Olvasd tovább

0

London Fields előzetes, poszter, kép

Mindenki Nicola Six-et (Amber Heard) akarja, ő pedig kikezd mindenkivel. A London Fields csaknem négy éve leforgott már, aztán jogi viták kezdődtek Mathew Cullen rendező és a producerek között (mi más, mint a végső vágás joga felett), ráadásul főszereplőnk már nincs olyan felhőtlen viszonyban a filmben felbukkanó Johnny Deppel, mint azelőtt. Magakelletés a köbön – idén végülis a mozikba küldik.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva.
A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet.

Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. (Forrás)

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe – Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben, Gondolat Kiadó, 224 oldal, 2018, 3 400 Ft