0

Könyvajánló – Sára + Gaál, 80 + 5

A 2013. november 28-án az akkor 80 éves Sára Sándor operatőr és filmrendező ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és jelen születésnapi kötetben (mely öt évvel később, ma is nagy haszonnal forgatható) a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Pro Patria – Sára 80, Magyar Művészeti Akadémia, 516 oldal, 2014, 4655 Ft

Gaál István (1933-2007) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is készített mindössze nyolc játékfilmet, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és a sienai kismesterek kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket. A születésnapi kötetet az ELTE-konferencián, a korábbi Gaál István Filmnapokon elhangzott tanulmányokból, visszaemlékezésekből, illetve Gaál Istvánnak főleg a pásztói tematikus Filmnapokhoz (Mesterek és pályatársak, Választott hazák) kapcsolódó leveleiből, írásaiból állították össze. (Forrás)

Pintér Judit, Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban – Gaál 80, Magyar Művészeti Akadémia, 250 oldal, 2014, 3610 Ft

1

Rövidfilm: Október 23. percről percre

Nem tudunk róla, hogy az 1956. október 23-án Budapest utcáin lejátszódó eseményekről filmhíradó készült volna, hogy mozgóképen tudósítson a tervezett felvonulásról. Mégis, már a tüntetés megkezdése előtt is készültek felvételek: a Rákóczi úton, a Felszabadulás téren (ma: Ferenciek tere), majd a Petőfi-szobornál. Az első helyszínen talán a Filmművészeti Főiskola kamerája rögzített néhány eseményt, a másodiknál ismeretlen operatőr készített felvételeket a Petőfi-szoborhoz tartó, feltehetőleg a jogi karról érkező diákokról. E két felvétel jogtiszta kópiájával sajnos nem rendelkezünk. A Petőfi-szobornál gyülekező egyetemistákat, főiskolákat már több, számításunk szerint három kamera filmezte. Becsléseinket az egy időben több helyről készített felvételekre alapozzuk. A téren dolgozó operatőrök közül egyedül Tóth Jeant tudtuk az MTI fotója alapján azonosítani: ő a HDF (Híradó- és Dokumentumfilmstúdió) operatőre volt; feltételezzük, hogy a többiek is. (Forrás)

0

InterCom hírlevél

Legendás Johnny Depp

Két évvel ezelőtt minden rajongóban bennrekedt a szusz, amikor a Legendás állatok és megfigyelésük vége előtt két perccel felbukkant a vásznon Johnny Depp. A Harry Potter-előzménysorozat legjobban őrzött titka volt, hogy ő játssza Dumbledore és a varázsvilág egyik legnagyobb ellenségét, Gellert Grindelwaldot. A háromszor is Oscar-díjra jelölt színész azóta egyszer sem nyilatkozott a különleges szerepről, ám most, hogy közeledik az új rész, a Legendás állatok – Grindelwald bűntettei (Fantastic Beasts: The Crimes of Grindelwald, hazai bemutató: november 15.) bemutatója, megtörte a csendet, és beavatta az Entertainment Weekly munkatársait a szereppel kapcsolatos gondolataiba. Az interjúból az is kiderül, hogy sok szabadságot kapott Gellert Grindelwald megjelenésének kialakításában. Azt például, hogy figurájának kétféle szeme legyen, ő találta ki.
– A felemás szem nem egyszerűen poén; a figurát jellemzi – magyarázta Depp. – Grindelwald számomra két ember. Ikerpár egy testben. Mintha mindkét szeméhez tartozna egy-egy agy. Van egy albinó ikertestvére, és akit mi látunk, a kettő közé szorult. Nincs veszélyesebb egy olyan álmodozónál, aki ragaszkodik a nagy terveihez, és hatalma van, hogy megvalósítsa őket. De közben jót akar. Számomra Grindelwald furamód szerethető figura. És persze, nagy, félelmetes varázsló…

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Szokatlanul nagyot kaszálhat a Halloween

Most startol Észak-Amerikában a Halloween, amely a negyven évvel ezelőtti John Carpenter-féle klasszikus folytatása, figyelmen kívül hagyva az időközben gyártott féltucatnyi franchise-epizódot. A Universal stúdió szerényen 50 millió dollárra becsüli a nyitó hétvégi bevételt, szakértők azonban a 70 milliót sem tartják kizártnak a Variety szerint, tekintve, hogy a film csaknem 4000 vásznon kerül a közönség elé, és rendkívül jó az előzetes visszhangja. (A Rotten Tomatoes portálon 86 százalékon áll.)
A film alkotói mindenesetre borítékolják a sikert, a producer, Jason Blum már megemlítette, hogy készen állnak a folytatásra. Ezzel zárójelbe kerül az eredeti célkitűzés, miszerint a mostani Halloween zárja a sorozatot: valószínűleg inkább egy új széria kezdete.
A Halloweenben a klasszikus film immár hatvanéves hősnője (Jamie Lee Curtis) ismét szembesülni kénytelen Michael Myersszel, az elmebeteg gyilkossal, de most már lánya és unokája is életveszélybe kerül.

(Halloween – hazai bemutató: 2018. október 25.)

Olvasd tovább

0

Az igazak (The Right Stuff, 1983)

írta Nikodémus

Különös rejtekutakon jár néha egy-egy film, még Hollywoodban is. Miközben a Star Wars és Michael Bay elterjesztette a jó hangos, lángcsóvákkal járó robbanást, a végtelen üzemanyag- és levegő-készleteket az űrben, született A jedi visszatér évében egy csöndes, akkurátus film az amerikai űrhajózás kezdeteiről. Ha kedvelted A számolás jogát, izgatott, miket csinál Matt Damon a Mentőexpedícióban, izgultál az Apollo 13-on vagy lenyűgözött a Csillagok között, érdemes egy próbát tenni mindannyiuk ihletőjével, a valaha volt talán legakkurátusabb űrhajózós-filmmel. Az igazak, amely bemutatása idején akkora bukás volt, hogy magával rántott egy produkciós céget, s ma már filmtörténeti mérföldkő, ezen a napon lett 35 éves.

Olvasd tovább

1

Az első ember – a kulisszák mögött

A hatszoros Oscar-díjas Kaliforniai álom (La La Land) című musical díjnyertes rendezője, Damien Chazelle, illetve a film szintén Oscar-nyertes főszereplője, Ryan Gosling ismét együtt dolgoztak, hogy Az első ember címmel vászonra vigyék az Apollo 11 és Neil Armstrong holdraszállásának történetét, illetve az odáig vezető évtizedes utat. A bensőséges történetet Armstrong nézőpontjából ismerjük meg. A film alapjául James R. Hansen könyve szolgált, és azt meséli el, milyen győzelmet aratott Armstrong, a családja, a munkatársai és az egész ország azzal, hogy megvalósult a történelem egyik legveszélyesebb küldetése – és milyen árat kellett fizetniük érte.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig

Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.

A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)

Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft

Olvasd tovább

1

UIP hírlevél

Ryan Gosling semmi pénzért nem menne a Holdra

Az első Holdra lépő embert, Neil Armstrongot alakítja Ryan Gosling Az első ember című filmben, de nem kapott kedvet az űrutazáshoz. „Csodálatos élmény volt eljátszani, hogy fölmegyek a Holdra, de köszi, itt megállok, ennyi épp elég volt” – mondja a színész a Space.com-nak adott interjújában.
Az Armstrong feleségét, Janetet alakító Claire Foy ennél megengedőbb: „Ha már mondjuk négyezerszer elmentek oda, én is beszállnék egy űrhajóba.” (Mivel 46 éve senki nem szállt le a Holdra és jelenleg nem is terveznek ilyen űrutazást, a színésznő kijelentése talán nem is olyan merész.)

(First Man – hazai bemutató: 2018. október 18.)

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

Venom mindent letarolt

A jóslatok ezúttal valóra váltak, sőt: a legvadabb álmok is szerénynek bizonyultak. A Venom (Venom, már a mozikban) megostromolta a világ mozijait, és elsöprő sikert aratott: a bemutatója utáni első hétvégén már összesen több mint 207 millió dollárért vettek rá jegyet! A testében bujkáló földönkívüli gonosszal küzdő Tom Hardy belopta magát a világ szívébe: októberben még soha, egyetlen filmnek sem sikerült ilyen népszerűvé válnia. 58 ország összesen 20800 mozitermében mutatták be egyszerre, és 57 országban rögtön a toplista első helyére került: az Észak-Amerikán kívüli bevétel 127 millió dollárra rúg.
Ezen kívül az Egyesült Államokban még 80 millió dollár volt a bevétel – ez 20 millió dollárral ver rá az eddigi legsikeresebb októberi bemutatóra, a 2013-as Gravitáció-ra.
A magyar nézők is egyértelműen a laza humor és a kemény akciók mellett tették le a voksukat: egyetlen hétvégén több mint 104 ezren voltak kíváncsiak a Venom-ra.

Olvasd tovább

1

Utøya, július 22.

írta Nikodémus

Úgy tűnik, szeretjük viszontlátni saját traumáinkat a mozivásznon vagy a tévéképernyőn: az ezredforduló átmeneti eszképizmusa után újra virágzik az igaz történet alapján készült mozgóképek zsánere. Persze maga az élet általában nem elég ütős: a klasszikus álomgyári recept szerint kicsit kezelésbe kell venni az „alapanyagot”: végy némi thrillert, egy kis melodrámát, végül a fináléba boldog megkönnyebbülést… s már kész is van a következő Oscar-vadász műremek. Ezek az alkotások – legyenek bár nagyok vagy kicsik, mívesek vagy ügyetlenek – többnyire a feszültség kijátszására, majd annak megnyugtató feloldására építenek: izgulj csak, kedves néző, s közben szórakozz. Erik Poppe szeptember végén itthon is bemutatott, Utøya, július 22. című mozifilmje sok mindent szeretne, de megnyugtatni biztos nem.

Olvasd tovább