0

Az Úr sötét anyagai a HBO-n – A kulisszák mögött

November elején debütált az HBO GO-n a Philip Pullman nagy sikerű regényfolyama alapján készült Az Úr sötét anyagai című sorozat. A premier alkalmából Angyalosy Eszter, Gyárfás Dorka, Kovács Gellért és Tasnádi István beszélgetett könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról.

A „fantoméhség” kialakulása

Gyárfás Dorka, a wmn.hu újságírója és szerkesztője volt az esemény moderátora, aki bevezetőjében megemlítette, hogy ugyan a filmes adaptációk történelme gyakorlatilag egyidős a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások az utóbbi években szaporodtak meg. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy ez a jelenség többek között annak folyománya, hogy korábban sosem látott éhség van a tartalomra. Kovács Gellért Filmszerész szerint a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok harca őrületes sikeréhez is, ami korántsem volt borítékolható. Ugyan a regényfolyamnak volt rajongótábora, de közel sem akkora, hogy biztos legyen a bombasztikus nézettség, ráadásul kockázatos volt egy olyan történetet kisképernyőre vinni, amiben például megölik a főhőst. „Kiderült, hogy az emberek vevők arra, hogy egy ilyen kegyetlenebb narratívával szembesüljenek, ez valamilyen szinten áttörés volt.”

Olvasd tovább

1

Ahol a vadak várnak (Where the Wild Things Are, 2009)

írta Nikodémus

A világ kegyetlen. Szembejön, beléd rúg, vérig sért, és még csak ott se hagy: mindig veled marad, az elviselhetetlenségig. Nem tudsz mást tenni, mint visszaadod neki, ami jár: jön a frusztráció, a düh, az ordítozás. Mind menekülés, hogy lerázhasd magadról azt a terhet, amit az élet jelent. Sírni, örülni, feloldódni, elkülönülni – a tiszta érzelmek lehengerlő intenzitását nem lehet egy egész életen át bírni. Tán épp ezért növünk fel. A gyerekkor mélységes érzelmi rémületességéről nem sokan mernek beszélni, hát még filmet forgatni, ráadásul úgy, hogy Amerika egyik legkedveltebb mesekönyvét veszik hozzá alapul. Tízéves Spike Jonze éjsötét drámája, ami gyerekmozinak álcázza magát.

Olvasd tovább

0

Az Aranypinty – A kulisszák mögött

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, Theo azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: előbb jómódú nevelőszülőkhöz kerül, majd részeges, szélhámos apjával tart Las Vegasba, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad a felbecsülhetetlen értékű festmény, Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

Donna Tartt Az Aranypinty című regénye 2013 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt: 40 héten át szerepelt a New York Times bestseller-listáján, a kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben Pulitzer-díjat hozott szerzőjének.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Irodalomra közelítő kamera

Sághy Miklós tanulmánykötete az irodalmi adaptáció elméleti és gyakorlati-esztétikai kérdéseit tárgyalja. Többek közt olyan témaköröket vizsgál, mint a hűség vagy hűtlenség mibenléte, az irodalom és a filmművészet hierarchikus szemlélete, multi- vagy monomediális megközelítése, illetve a filmtörténeti korszak, az írói kultusz, az emlékezetpolitika, a fennálló ideológia és a rendezői stílus hatása a megfilmesítés folyamatára. A magyar alkotásokat előtérbe állító elemzések különböző – és gyakorta eltérő teoretikus keretrendszert igénylő – módszereket, megközelítéséket alkalmaznak, jóllehet kezdőpontjukat minden esetben a szoros szöveg- és mozgóképolvasás határozza meg. A komparatív analízisek egyfelől feltárják a filmes és irodalmi művek összehasonlításban megmutatkozó sajátosságait, másfelől pedig az elemzési módszerek alapos bemutatásával kínálnak példát az irodalmi adaptációk több szempontú megközelítésére. A kötet mind a szakmai, mind a filmművészet iránt érdeklődő, szélesebb olvasóközönség számára is izgalmas és tanulságos olvasmány lehet. (Forrás)

Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera – A XX. századi magyar irodalmi művek filmes adaptációi, Kalligramm, 209 oldal, 2019, 3000 Ft

0

Az – Második fejezet (It: Chapter Two)

írta Minime

Az első részről itt olvashatsz.

Két esztendőnyi várakozás előzte meg a film mozikba érkezését, amelyről egyébként gyakorlatilag mindenki tudhatta előre, mit tartogat számunkra, hiszen az olvasók és az 1990-es tévéfilm nézői is ismerték a befejezést. Azonban az első fejezet egy olyan jól irányzott gyomrossal gondolta át Stephen King klasszikusát, amellyel a jelenkor mozinézőinek is szívébe férkőzött. Andy Muschietti rendezhette meg a folytatást is, és Gary Dauberman maradt a forgatókönyv alkotója, az eredeti hármasból, akik az első fejezetet csinosítgatták éveken át.

Olvasd tovább

0

Durrellék – 4. évad

írta Nikodémus

Nagyjából egy évvel ezelőtt kellemesen meglepett egy napfényes, jókedvű sorozat, ami Gerald Durrell korfui gyerekkorának sokadik megfilmesítéseként végre eltalálta az arányokat. A Durrellék (The Durrells In Corfu) persze nem sikerült tökéletesre, ám a csodálatos környezet, a jellegzetesen angol humor és az enyhén szappanoperás jelleg épp megfelelő volt egy könnyed nyári sorozatélményhez. Azóta becsorgott a negyedik, záróévad is, mely nem újít (miért is tenné?), hanem biztos léptekkel halad tovább az eddig kitaposott ösvényen.

Olvasd tovább

0

Testvérlövészek (The Sisters Brothers, 2018)

írta Nikodémus

Lövések dördülnek a vaksötétben. Épp csak a torkolattűz parázslik fel, majd kiáltás hallatszik. Nem halálhörgés, nem is diadalüvöltés: bizonytalankodó kurjantások. Megvan? Sikerült? Hol a többi? Pár pillanatra a néző is elveszti a fonalat, aztán kiderül minden: egy éjszakai rajtaütést izgulhattunk végig. Hangzatos főcím, napszítta kopár táj vagy diadalmas filmzene helyett ilyen szokatlanul kezdődik Jacques Audiard (Halálos szívdobbanás, A próféta, Rozsda és csont, Dheepan – Egy menekült története) legújabb, Patrick DeWitt regényéből készült filmje, a március legvégén itthon is bemutatott Testvérlövészek, és a meglepetéseknek még nincs vége.

Olvasd tovább

0

Kedvencek temetője – A kulisszák mögött

A film Stephen King azonos című regényén alapul, főhőse dr. Louis Creed orvos (Jason Clarke), aki feleségével, Rachellel (Amy Seimetz) és két gyermekükkel Bostonból egy Maine állambeli kisvárosba költöznek. Clark titokzatos temetkezőhelyet fedez fel az erdő mélyén, otthonuktól nem messze. Amikor bekövetkezik a tragédia, a doktor különös szomszédjától, Jud Crandalltől kér tanácsot, ami végzetes láncreakciót indít el: elszabadul az elképzelhetetlen gonosz, s ez rettenetes következményekkel jár.

Olvasd tovább

0

Testvérlövészek – A kulisszák mögött

„Ha testvéred vagy rokonod van, ebből a helyzetből nem menekülhetsz – mondja a film egyik főszereplője és producere, John C. Reilly. – Örökre össze vagytok kötve. Nincs más választásod, így rendelte a sors, a vér kötelez. Nem tudsz kiszállni, már csak az a kérdés, hogy meddig bírod.” Jacques Audiard rendező mint korábban, ezúttal is a vérségi kötelék problémáit boncolgatja – most éppen a westernműfaj keretein belül. Új filmjét áthatja korábbi alkotásainak feszültsége (A próféta /The Prophet/, Rozsda és csont /Rust and Bone/, Dheepan – Egy menekült története). Audiard és gyakori munkatársa, Thomas Bidegain Patrick de Witt Testvérlövészek (The Sisters Brothers) című regénye alapján írták a film forgatókönyvét, amelyre Reilly és felesége, Alison Dickey 2011-ben opciót szereztek producerként.

Olvasd tovább

3

Zöld könyv / Megbocsátasz valaha?

írta Nikodémus

Tudjátok, van az a tipikus Oscar-aspiráns filmtípus, amit a díjszezonra készítenek el kiemelkedő mesteremberi hozzáértéssel, divatos témában, szívhez szóló üzenettel csak azért, hogy az Akadémia jól megszórja februárban mindenféle aranyszobrocskákkal. Aztán eltelik pár év, és már a kutya sem emlékszik rá. Weinsteinnek volt hasonló taktikája a közelmúltból (no meg vastag pénztárcája és agresszív marketingfogásai), s miután ő kikerült a képből, abban reménykedtem, további tér nyílik a szabálytalanabb filmeknek – hát, tévedtem. A Zöld könyv (a magyar utótagot hagyjuk) és a Megbocsátasz valaha? némi idő eltelte után pont ugyanúgy fog eltűnni a nagy filmes süllyesztőben, mint pl. A király beszéde. S ennek nem a tartalom-túlkínálat az oka, hanem az, hogy mindkét film tulajdonképpen felháborítóan jelentéktelen.

Olvasd tovább

1

Filmek a netről: Megbízható úriember (1984)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Gontrán Alfréd – barátainak csak Fred – (Lukács Sándor) nem egy aggodalmas típus. Amint reggel (pontosabban késő délelőtt) felkel, egyből megragadja a napot. Bármit hoz az este, tárt karokkal fogadja, s némi ügyeskedéssel mindig kikaparja magának a gesztenyét. Mindehhez csupán sármját és behízelgő stílusát kell bevetnie – ez elég könnyen megy neki –, s máris megvan a zsákmány. Fred persze nem horgász, s nem is tolvaj vagy zenész, hanem selyemfiú. Mestersége a csábítás, hölgyről hölgyre repked, s akkor sem rebben a szeme, amikor a II. világháború előestéjén Magyarország új urai egy elűzött zsidó gyárának névleges vezetésére kérik fel. A Szobotka Tibor regényéből Málnay Levente rendezésében készült, holnap 21.20-tól az M3-on elkapható tévéfilm kitűnően ábrázolja a minden erkölcsi aggályon túllépő opportunista örök (és sajnos manapság is aktuális) figuráját, aki a folytonos kalandot hajszolva öntudatlanul asszisztál egyre nagyobb szörnyűségekhez. (megjelent: Új Ember, 2019. február)

0

Két királynő – a kulisszák mögött

A Két királynő dr. John Guy Queen of Scots: The True Life of Mary Stuart (A skótok királynője: így élt valójában Stuart Mária) című történelmi monográfiáján alapul. A film Stuart Mária (Saoirse Ronan) hányatott életét meséli el, aki Franciaország királynője lett 16 évesen, amikor pedig megözvegyült, mindössze 18 éves volt. Nem volt hajlandó újra férjhez menni, inkább szülőhazájába, Skóciába ment, hogy visszakövetelje őt jogosan megillető trónját. A születési jog szerint Máriának volt egy trónkövetelő riválisa I. Erzsébet (Margot Robbie) személyében, aki Anglia királynőjeként uralkodott. A korábbi közvélekedéssel ellentétben dr. Guy kutatásai új eredményt hoztak: ezek alapján Mária rátermett politikus és céltudatos vezető volt, aki szövetséget akart kötni unokatestvérével, Erzsébettel. Mária olyan korban küzdött örökségéért, amikor a szuverenitásra törekvő női uralkodókat undorító pokolfajzatoknak bélyegezték. A trónjukért folytatott harcban Mária és Erzsébet eltérő stratégiákat alkalmaztak, ami a házasságot és a gyermekvállalást illeti. Mária ellen folyamatos karaktergyilkosság zajlott, elképesztő hazugságokat terjesztettek róla, szexuális kicsapongásokkal vádolták. Árulás, lázadás és összeesküvések keserítették meg a két királynő életét – közeledésük nem volt lehetséges, és mindketten megtapasztalták, milyen szörnyű árat követel a hatalomért folytatott harc.

Olvasd tovább