0

InterCom hírlevél

Hollywood nem volt, hanem van

Quentin Tarantino 9. rendezése, a Volt egyszer egy… Hollywood (Once Upon a time… in Hollywood, már a mozikban) megállíthatatlannak látszik. A Brad Pitt, Leonardo DiCaprio és Margot Robbie főszereplésével készült film, amely a hatvanas évek mozibizniszéről mesél Tarantinótól szokatlan nosztalgikus, de a mesterhez illően véres hangulatban, nemcsak az idei Oscar-esélyesek egyik biztosnak látszó befutója, hanem a közönség is imádja. A világon összesen már több mint 310 millió dollár bevételt hozott, vagyis a jövő héttől – amikor előre láthatóan meghaladja a Becstelen brigantyk 321 millió dolláros összbevételét – ez lesz minden idők legsikeresebb Tarantino filmje.
Az elsöprő sikerhez a magyar nézők lelkesedése is hozzájárult: itthon szerdán, szeptember 11-én vásárolták meg a filmre a 300 000-ik mozijegyet, és ez a szám még nem a végső: a Volt egyszer egy… Hollywood továbbra is ott látható majdnem minden hazai moziban.

Olvasd tovább

0

Bűnből faragott hármasoltár – A törvény nevében (True Detective) – 1-3. évad

írta Nikodémus

Az igazán jó krimi tulajdonképpen dráma: a klasszikus tragédia alapvonalait őrzi, amennyiben a bűnügy rejtvény-logikája helyett a bűn sajátos természetére koncentrál. A bűn ugyanis nem társadalmi probléma vagy erkölcsi megingás, hanem egzisztenciális esemény. A bűnt megtapasztalván a nyomozó (s vele a néző) megrendül, hiszen érzi, hogy maga a lét sérült – a társadalmi igazságosság érvényesítése kevés a gyógyításhoz. Emiatt hazug Columbo, Petrocelli, Don Matteo és a többi, epizódonként kerekre formált sorozat, ahol a főhős szinte játszi könnyedséggel oldja meg az aktuális esetet, hogy a játékidő végére mindig helyreálljon a világ rendje. Az efféle posztmodern krimik (vagy akár a Dr. Csont és a Helyszínelők) áradatában igazi felüdülés volt az HBO A törvény nevében (True Detective) sorozata, melynek három, külön-külön történetet felvázoló évada szokatlan, ám megérdemelt sikert aratott. A sugárzással egyidőben születő hosszas elemzések és rajongói teóriák alaposan körüljárták a 2014-ben indult, idén befejeződött sorozat világát, egyvalami azonban kimaradt az értelmezésekből: az író-kreátor Nic Pizzolato hősein keresztül az isteni erényekről, pontosabban azok dermesztő hiányáról gondolkodik.

Olvasd tovább

0

Downton Abbey film – A kulisszák mögött

Megszületett a világszerte híres és kedvelt Downton Abbey sorozat világában játszódó nagyszabású mozifilm. A Crawley család és a szolgálatukban álló elszánt személyzet a Downton birtok fennállásának legfontosabb pillanatára készülődik. Az angol király és királyné látogatásának hírére felbolydul az egész ház, botrányok, románcok, intrikák kezdenek kibontakozni, és az események olyan fordulatot vesznek, hogy hirtelen egész Downton jövője forog kockán…

Olvasd tovább

0

Az – Második fejezet (It: Chapter Two)

írta Minime

Az első részről itt olvashatsz.

Két esztendőnyi várakozás előzte meg a film mozikba érkezését, amelyről egyébként gyakorlatilag mindenki tudhatta előre, mit tartogat számunkra, hiszen az olvasók és az 1990-es tévéfilm nézői is ismerték a befejezést. Azonban az első fejezet egy olyan jól irányzott gyomrossal gondolta át Stephen King klasszikusát, amellyel a jelenkor mozinézőinek is szívébe férkőzött. Andy Muschietti rendezhette meg a folytatást is, és Gary Dauberman maradt a forgatókönyv alkotója, az eredeti hármasból, akik az első fejezetet csinosítgatták éveken át.

Olvasd tovább

1

Box Office: Megjött a bohóc

Szenilla posztja

Globális viszonylatban nem, az USA-ban viszont hozta az első hétre várt bevételt az Az – Második fejezet. A nagyobb stúdiók nem véletlenül nem időzítettek premiert a hétre. A 35 milliós költségvetésből készülő film műfaja ellenére 91 millió dollárral nyitott, ami ugyan 32 millióval alulmúlja az első rész belépőjét, többszöröse annak, amit a top10 többi versenyzője együttesen össze tudott szedni. Igaz, utóbbiakat már legalább harmadik hete játsszák a mozik. A premier óta elég sok negatív kritikát kapott, meglátjuk, az erős kezdés mire lesz elég.

6 milliót hozott, ezzel második helyen áll a Támadás a Fehér Ház ellen 3. A hazai bevétel ezzel 53,5 millió dollár. A széria többi részét egyelőre nem sikerült utolérnie, de további 9 millióval még jó lehet a második helyre. 5,4 millió dollárral harmadik a Jó srácok, ami ezzel negyedik hete van a dobogón.

Az oroszlánkirály 4,2 millióval növelte már eddig is tetemes bevételét a nyolcadik héten: hazai viszonylatban 529 milliónál, globálisan 1,6 milliárd dollárnál jár. Eddig 6 rekordot tart, holtversenyben a Titanic-kal. (35-tel abszolút rekorder a Bosszúállók: Végjáték, mögötte a Star Wars: Az ébredő Erő 15 rekorddal). Sok helyen csak most mutatták be, így egy helyet javított az Overcomer, ami 3,25 millió dollárral az ötödik. Hajszállal lemaradva mögötte a Halálos iramban: Hobbs és Shaw, amelynek hazai bevétele ugyan 164 millióra rúg, de már aligha lesz nyereséges.

A héten 2,3 millió is elég volt a hetedik helyhez, így – bár már ötödik hete fut – felkerülhetett a tízes listára a The Peanut Butter Falcon, melyben egy 22 éves Down-szindrómás fiú próbálja a nevelőotthonból megszökve valóra váltani az álmát. Őt követi nagyjából 1500 dollárnyival lemaradva a Lidérces mesék éjszakája. Négy helyet rontott, ezzel kilencedik az Aki bújt, a listát pedig 2,17 millióval a Dóra és az elveszett Aranyváros zárja, amely bár múlt héten már búcsúzott a legjobb 10 közül, egy helyet javítva úgy tűnik, még visszatért egy körre. Kiszorult viszont a top10-ből a Volt egyszer egy… Hollywood, a Pókember: Idegenben, és mindössze négy hét elteltével az Angry Birds 2. is.

0

InterCom hírlevél

Joker mindent visz!

Joker nevethet a végén. Végre megvolt a sokat emlegetett, rejtélyes és minden ízében különlegesnek ígérkező képregény-eredetfilm, a Joker (Joker, hazai bemutató: október 3.) premierje a Velencei Filmfesztiválon. És a reakciók alapján egyértelműnek tűnik, hogy Todd Phillips (akit eddig az egészen más műfajú Másnaposok-trilógia rendezőjeként ismertünk) és a számtalan rajongó kritikát bezsebelő, a szerep kedvéért három hónapon át naponta egy almán élő Joaquim Phoenix főszereplő nagyon nagyot alkotott.
A vetítés után a fesztiválközönség nyolc percen át állva ünnepelte őket, és az ezt követő előrejelzések még egy kicsit feljebb csavarták az elvárásokat. A szakemberek szerint Gotham City őrült és veszélyes bohóca csupán a premiert követő első hétvégén legalább 70-95 millió dollár bevételt hoz majd az Egyesült Államokban, és ezzel nemcsak a Venomot, hanem az Aquamant is túlszárnyalja. Márpedig a Venom végül 850 milliót gyűjtött, és természetesen következett a folytatás. Ráadásul a Joker-t valószínűleg még az Oscar-díj nevezések híre is támogatni fogja –a ki látta Phoenix izzóan őrült Jokerét, nem kételkedik ebben.
A film eddig minden nézőjét padlóra küldte: mindenki azt írja róla, hogy letaglózó erejű, nyers és kegyetlen: nem tagozódik bele egyetlen korábbi DC-univerzumba sem – teremtett magának egy sajátot.

Olvasd tovább

0

Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

írta Nikodémus

Sok művész nagy, szinte egyetlen vágya, hogy megragadhassa a korszellemet. Egész életművek telnek el a siker legkisebb jele nélkül, gyakran fájó hibázásokkal. Schwechtje Mihálynak összejött a páratlan bravúr: mindjárt legelső nagyjátékfilmjével sikerült a korszellem szíve közepébe találnia.

Eszter (Herr Szilvia) visszahúzódó tini, aki a mangák világában talál menedéket. Angoltanára (Polgár Csaba) az egyetlen, aki megértéssel közeledik hozzá, ezért a lányt alaposan megviseli, amikor a fiatal férfi bejelenti, itt hagyja az iskolát, és más városba költözik. Eszter messengerén azonban hamarosan bejelentkezik valaki, és egy igen különös, baljós kapcsolat veszi kezdetét. Szégyen és vágyakozás, bájos kamasz-szerelem és felnőttes felelősségérzet ütközik Eszter lelkében, s a néző gyakran úgy érzi, ezek az ütközések bizony egyúttal keveredések is – hiszen a határok egyre inkább elmosódnak.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Mozgókép és paragrafusok

Mozgókép és paragrafusok címmel jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet egy a filmgyártás intéz­ményi és jogi szabályozási kérdéseivel kapcsolatos filmszakmai kiadványt. A filmszakma intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozó könyvet Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja és Varga Balázs, az ELTE Filmtudományi Intézetének oktatója szerkesztette. A könyv már kapható a könyvesboltokban, de később elérhető lesz online is az érdeklődők számára a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet weboldalán.
A könyvben tanulmányok olvashatók az állami támogatások uniós szabályozásáról, a Kreatív Európa programról, az Európai Tanács filmtámogatási programjáról. Fejezetet szenteltek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási rendszerének. A közvetett állami támogatás tagállami mintáit és a koprodukciós lehetőségeket bemutató írások is olvashatók a kötetben. Egy-egy fejezetet szól Szerbia és Románia, valamint a visegrádi országok támogatási rendszereiről. A könyv utolsó fejezeteiben interjúkat találnak az olvasók alkotókkal, producerekkel (VAN, Saul fia, Félvilág).
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Fundamenta profunda sorozatában most megjelenő kötet olyan újdonság, amely egyedülállóan járja körbe a filmes szakterület jogi, igazgatási és támogatási környezetét. (Forrás)

Bővebb olvasnivaló a könyvről itt.

Kollarik Tamás, Varga Balázs (szerk.): Mozgókép és paragrafusok – A filmgyártás intézményi és szabályozási kérdései, Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2018

0

Felhívás: 22. Faludi Filmszemle és Fotópályázat

A Faludi Ferenc Akadémia 22. alkalommal rendezi meg nemzetközi tematikus filmszemléjét, melyhez immár 10. alkalommal fotópályázat is kapcsolódik. Az idei mottó a Hívás. A témához kapcsolódó filmmel vagy fotóval, október 18-ig bárki pályázhat a Faludi Ferenc Akadémia honlapján.

A Faludi Nemzetközi Filmszemle a magyar jezsuita rendtartomány által huszonkét éve létrehozott filmszakmai rendezvény, melyhez tizedik éve fotópályázat is társul. A rendezvény alapvető célja, hogy a vizuális kultúra világán keresztül teremtő párbeszédet indítson el társadalmi kérdésekről, és kreativitásra buzdítsa az alkotókat.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Jó nagyot csavartak a The Invisible Man-en

Végre nyilvános a készülő The Invisible Man szinopszisa, és annyira modern lett, hogy az eredeti regény szerzője, H. G. Wells sem ismerne rá. A klasszikus regényben és a belőle készült 1933-as filmben egy tudós felfedezi, hogyan válhat láthatatlanná. Csakhogy nem tud visszaváltozni, ezért hosszas őrlődés után bűnözésre adja a fejét, mielőtt megőrülne.
Nos, az új változatnak egy nő a főhőse, akit a Szolgálólány meséje című sorozat főszereplője, Elizabeth Moss alakít. A történetben Cecilia (Moss) bántalmazó kapcsolatban él egy milliárdos tudóssal (Oliver Jackson-Cohen). A tudós meghal, de Cecilia sejti, hogy igazából csak megrendezték a halálát. Ceciliának az lesz a mániája, hogy a férje láthatatlan emberként üldözi, és szeretteit is fenyegeti. Mivel a félelme megalapozott, a The Invisible Man izgalmas thrillernek ígérkezik.
A Universal stúdió új filmje a Universal Monsters Universe nevű, újraindított (?) franchise újabb darabja, amellyel a stúdió harmincas évekbeli klasszikus szörnyfilmjeit élesztik újjá modern interpretációban. Legutóbb Tom Cruise vitte sikerre (?) A múmiát a sorozat első részeként.

(The Invisible Man – hazai bemutató: 2020. március 19.)

Olvasd tovább