0

Magyar menyegző

írta Nikodémus

Röppenő szoknyák, csattanó csizmaszárak, szilaj népimuzsika és tradicionális magyar népművészet mindenütt, bárhová nézünk. Az idén bemutatott Magyar menyegző lehetne egy giccses mozgóképeslap rég elfeledettnek tartott paraszti kultúránkról (néha közel is kerül hozzá), Káel Csaba rendező azonban fontosabbat állít ennél: emléket. Legfőképpen a magyar táncház-mozgalomnak, amely világszinten is egyedülálló kezdeményezésként milliókkal szerettette meg az autentikus magyar néphagyományt.

Olvasd tovább

0

Nouvelle Vague / Blue Moon

írta Nikodémus

Richard Linklater láthatóan a hetedik ikszhez közeledve sem lassít: a texasi filmrendező a közelmúltban egyszerre két vadonatúj filmmel is jelentkezett, amiket nem csak a sűrű gyártási naptár, hanem témájuk is összeköt. Mind a Nouvelle Vague – Az új hullám, mind a Blue Moon (Kék Hold) a művészlét örök dilemmáiról szól ugyanis, reflektálva többek között alkotójuk vívódásaira.

Olvasd tovább

0

Sehol se otthon / Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől

írta Nikodémus

Persze, fel kell vázolni a pályafutást, a magánéletet meg a nagy áttörést (esetleg a bukást), de mindenkit egyetlen dolog izgat: mi a titok? Hollywood zenész-életrajzi filmjei (amely műfaj az utóbbi években jókora lökést kapott) jórészt ezt próbálják megfejteni, aztán bemutatni. Két amerikai ikon került sorra nemrég a csekklistán: Bob Dylan és Bruce Springsteen egyaránt nemzeti kincs az amerikaiaknak, és persze jó alapanyag egy lélekboncolós drámához. De sikerült-e megfejteni a titkot?

Olvasd tovább

0

Hírek – Godzilla Minus Zero (2026) -Teaser Trailer

Három hete jelent meg a Godzilla Minus Zero (2026) kedvcsináló ajánlója, a filmet pedig 2026 november elején láthatjuk a vásznon.
Rendkívül fontos ez a bejelentés, mert a japánok az előzményfilmmel, a Godzilla Minus One-nal (2023) megmutatták Hollywoodnak, hogyan is lehet potom 15 millió dolláros büdzséből 116 millió dolláros bevételt generálni világszerte (ennek nagyjából a fele az Egyesült Államokból folyt be), miközben már a folytatással szépen, csendben visszaveszik az eredetileg is Japánból származó szörnyeteg kultuszát és ami talán  a legfontosabb, visszaállítják a renoméját.
A Godzilla Minus One nem kifejezetten a kaijut teszi a film központjába, hanem a Hirosima-Nagaszaki tragédia után felbukkanó nukleáris szörny megjelenésére fűzi fel a japán nép összetartó erejének történetét. Ha még nem láttátok, mindenképp pótoljátok.

0

Az utolsó viking (Den sidste viking)

írta Nikodémus

A rendező előző filmjéről itt olvashatsz.

Annyi szavunk van a bolondra: féleszű, bugris, ütődött, golyós, tébolyult… Anders Thomas Jensen legújabb filmjéhez pedig bizony jó sok szinonimát össze kell szednünk (többek között ehhez a cikkhez is), hogy legalább nagyjából körülírhassuk, miről is van tulajdonképpen szó. Az utolsó viking a rendezőtől megszokott stílusban, merész kanyarokkal és meghökkentő humorral mesél saját személyes valóságaink átjárhatóságáról.

Olvasd tovább

0

Hamnet

írta Nikodémus

Shakespeare-ről szóló Top10-ünk itt.

Életrajzból magyarázni életművet? Egyszerre kézenfekvő és közhelyes megoldás; olyasmi, amit a kortárs irodalomtudomány ma már ritkán alkalmaz, a filmipar viszont (főként a midcult presztízsfilm) annál buzgóbban, változó eredménnyel. Chloé Zhao rendező, miután céltalanul kóborló, sebzett lelkű főhőseivel Oscar-díjig (A nomádok földje), majd Marvel-mozi (Örökkévalók) levezényléséig jutott, most visszatérne a gyökerekhez. Hamnet című díjvárományos filmje a „Bárd” feltételezett magánéletébe nyújt bepillantást, jórészt feleségének küzdelmein keresztül.

Olvasd tovább

0

Csak egy baleset (Yek tasadof-e sadeh)

írta Nikodémus

Döbbenetes társadalmi látkép bontakozik ki szemünk előtt Jafar Panahi legújabb filmjéből, melyre ráerősítenek a forgatás körülményei és az iráni rendező hányattatásai is. A tavaly Cannes-ban Arany Pálmát nyerő alkotás ugyanis titokban, gerilla-módszerekkel forgott, mégpedig úgy, hogy Panahi saját hazájában immár 16 éve el van tiltva választott hivatásának gyakorlásától.

Ez a háttér pedig egyszerre illusztrál és magyaráz: érthetővé teszi a nagyszabású, drága jelenetek hiányát, a viszonylag kevés helyszín és a kézikamera használatát, illetve megvilágítja, miért is az a film témája, ami. A Csak egy baleset egyszerre szól az iráni muszlim rezsim konkrét történelmi hatásáról és általában arról, hogyan nyomorít meg egy diktatúra egy egész társadalmat. S persze a véletlenről, amely olyan események láncolatát indítja el, amik végzetesek minden érintett szereplő számára.

Olvasd tovább

0

Érzelmi érték (Sentimental Value)

írta Nikodémus

Mikor e sorok születnek, még nem tudni, kap-e Oscart Joachim Trier legújabb filmje, ám a tavalyi Cannes óta tartó diadalút ritkán ennyire megérdemelt. Az Érzelmi érték úgy mesél generációkon átívelő traumákról, a művészet terápiás hatásáról és a kiengesztelődés mindig megújuló esélyéről, hogy voltaképpeni főszereplője mindvégig egy családi ház.

Ez az Oslo egyik nyugalmas negyedében álló vöröstéglás otthon az élettere egyetlen család négy generációjának: falai között öröm, bánat, boldogság és tragédia keveredik, s amint az első jelenetben meglátjuk belső tereit, rögtön egy átlagos skandináv otthonként rögzítjük magunkban. Fehér falak, éles árnyékok, északi visszafogottság, átgondolt praktikum. Ide érkezik meg Gustav (Stellan Skarsgård), a neves filmrendező, hogy régesrég elhagyott feleségének temetése után találkozzon a rokonsággal. Lányai, Nora (Renate Reinsve) és Agnes (Inga Ibsdotter Lilleaas) különbözőképpen fogadják: a húg melegen üdvözli, a nővér kimért és rideg marad. Másnap őt hívja meg apja egy kávéra, hogy közölje vele, új filmen dolgozik, és szeretné, ha a címszerepét a színházi színészként dolgozó nő játszaná el. Nora hallani sem akar a dologról: olvasatlanul dobja vissza a forgatókönyvet, és feldúltan hagyja ott Gustavot, aki egy félszeg mosollyal nyugtázza kudarcát. Látható, hogy mindkettőjükben viharok dúlnak, s hogy mifélék, az az elkövetkezendő másfél órányi játékidő tétje.

Olvasd tovább

0

Christy / Zúzógép

írta Nikodémus

Christy Martin és Mark Kerr. Két élsportoló, akik a ringen belül mindent elértek, amit akartak, ám sokkal izgalmasabb mindaz, ami azon kívül történt velük. A róluk szóló életrajzi filmeket a közelmúltban mutatták be, ám David Michôd és Benny Safdie alkotása nem a hagyományos hollywoodi szabású sportfilmeket idézi. A Christy és a Zúzógép egyaránt kőkemény lélektani dráma, s hőseik útja fontos tanulsággal szolgál önmagunk határairól, versengési és elengedési stratégiáinkról.

Olvasd tovább

0

Roofman – A besurranó (Roofman)

írta Nikodémus

Ki ne akarná újra élni a gyerekkorát, s beszabadulni egy hatalmas játékboltba, hogy mindent, de tényleg mindent kipróbálhasson? Filmünk hőse megkapja ezt a lehetőséget, de nem egészen úgy, ahogy előzőleg számított rá. Jeffrey Manchestert (Channing Tatum) A Roofman – A besurranó című filmben ugyanis a szükség viszi rá a játékbolti tartózkodásra – persze ettől még irtó vicces szituációkat szül a dolog. Aminek főként a néző örülhet, mert romantikus klisék helyett életszagú történetet kap.

Olvasd tovább

0

Túl az eseményhorizonton – Scifi sorozatok a korszellem tükrében

Érkezzék bármilyen távoli jövőből is, a scifi túlnyomórészben korunkról szól. S többnyire figyelmeztet: erőforrásaink bűnös pazarlására, az emberi hübriszre vagy éppen a kozmosszal szembeni jelentéktelenségünkre. Mégis kérdés, érdemes-e a korszellem érintését keresni egy olyan műfajban, ami általában tudományos, de inkább fantasztikus világokat tár elénk – és ritkán nyújtja az otthonosság érzését. Nemrég megjelent három kortárs scifi-sorozat a bizonyíték rá, mennyire érzékenyen tud reagálni a szórakoztatóipar jelenkorunk tektonikus változásaira.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Rajtakapva / A menekülő ember / Szivi, ne!

írta Nikodémus

Évtizedes szokás Hollywoodban, hogy a művészi igényű független-filmekkel befutott, díjakkal frissen kidekorált rendezőnek kedve szottyan egy stúdiómozit rendezni. A producerek ilyenkor kapva kapnak az alkalmon: pénz, paripa, fegyver egyaránt rendelkezésre áll, de hiába a mégoly nemes szándékok, a végeredmény leggyakrabban felemásra sikerül. Idén Darren Aronofsky, Ethan Coen és Edgar Wright döntött úgy, hogy lazul egyet, ám hogy összességében miként sikerült a Rajtakapva, a Szivi, ne! és A menekülő ember, nos, az megér egy hosszabb töprengést.

Olvasd tovább