FilmDROID HBO GO
Jóbarátok (Friends) 1-10. évad
Könyvajánló – Hollywood brigantija
Quentin Tarantino egyedi és utánozhatatlan stílusának köszönhetően vált nemzedéke egyik ünnepelt rendezőjévé. Harminc év alatt kilenc filmet készített, és páratlan nagyságú rajongótábor alakult ki körülötte. Ian Nathan, a filmekkel foglalkozó újságíró átfogó és részletes képet nyújt Tarantino teljes életművéről. Sorra veszi a korai forgatókönyveket (Tiszta románc, Született gyilkosok), az átütő sikert arató első rendezést, a Kutyaszorítóban-t, majd a korszakalkotó mesterművet, a Ponyvaregényt. És persze a további, meghatározó műveket, mint a Kill Bill első és második része, a Becstelen brigantyk, a Django elszabadul, vagy a legutóbbi opuszát, a Volt egyszer egy Hollywoodot. A kultikus filmek fotóival és a színfalak mögötti felvételekkel gazdagon illusztrált kötet bemutatja Quentin Tarantino sajátos stílusának születését, ihletének forrásait és kedvenc színészeivel kialakított szoros együttműködését. Mindazt, ami a filmtörténet egyik legmerészebb és leginnovatívabb alkotójává tette. (Forrás)
Ian Nathan: Quentin Tarantino, Hollywood brigantija, Kossuth Kiadó, 176 oldal, 2020, 5942 Ft
Tüzet gyújtani jötten – Megtérés és határhelyzet jezsuita szemmel
írta Nikodémus
Jezsuita misszió egy távoli, vad vidéken? Izgalmas alaphelyzet, melyből bizsergető kalandfilmet, erkölcsi példabeszédet és komor drámát is ki lehet hozni, sőt, mindhármat egyszerre. Hollywood időről időre belefog kereszténység és egzotikum sajátos viszonyának tárgyalásába, ám az eredmény, talán részben akaratlanul is a megtérés valódi indítéka felőli faggatózássá alakul. A mély személyességgel ugyanakkor kevéssé fér össze a mozis kasszasiker, így filmjeink, A misszió (1986), A fekete köpeny (1991) és a Némaság (2016) inkább csendesen megbújnak az álomgyár perifériáján.
Az írás két korábbi kritika alapján készült: A misszió / Fekete köpeny, Némaság.
Heti streaming-premierek
Godzilla Kong ellen (Godzilla vs. Kong)
írta Minime
Az univerzum előzményei: Godzilla, Kong: Koponya-sziget, Godzilla II.
Blockbuster a láthatáron, éljen! Legendary Pictures, szörnyuniverzum, titánok csatája, ennél mi lehetne szórakoztatóbb ilyen ínséges időkben, amikor a napi betevő ízét az Operett-törzs Barátok közt-fordulatosságú epizódjai édesítik meg? Adam Wingard, remek, a csávó, akinek még nem volt jó filmje, na majd most megoldja. Félretéve ezt a kis cinikus bevezetőt, megpróbálom komolyra fordítani a kritika további részét. Rettentően egyedi ötlettől vezérelve a stúdió fejesei úgy döntöttek, a mozivásznakon és az HBO Max-on sem férhet el két alfahím (nőstény) egymás mellett, ezért tereljük össze őket, és hadd szóljon.
Futnak, és nem lankadnak meg
Negyven éve mutatták be a Tűzszekereket
írta Gőbel Ágoston
Egyre nehezebb olyan alapművet találni, amit évtizedekkel premierje után is előszeretettel választanak filmklubok szervezői, gyerekeknek szóló (táv)mozis programok koordinátorai, családok, filmkedvelők. Az 1981. március 30-án bemutatott Tűzszekerek szerintem ilyen film. Közös pont sokunk számára. Kevés alkotás emeli fel a lelket annyira, mint ez a film.
Emlékszem, életem első középiskolai médiagyakorlatán ültem ötödmagammal, amikor azt a feladatot kaptuk a műhelyvezető tanárunktól, hogy keressünk közös élményeket az életünkből. Többnyire nem ismertük egymást, viszont nagyjából egykorúak voltunk, így kihívást jelentett a feladat. Már nem emlékszem a pontos részletekre, de az bennem maradt, hogy rövid idő alatt két ilyen „közös pontot” is találtunk, amiből az egyik az olimpiai eszmével való első találkozás volt. Egyikünk sem egy konkrét olimpia egy konkrét versenye kapcsán értette meg a sport egyetemes jellegét, az ötkarikás játékok szellemiségét, hanem a Tűzszekerek megtekintése során. Megállapítottuk, hogy kevés alkotás emeli fel a lelket annyira, mint ez a film.
Amit magaddal viszel – A nomádok földje (Nomadland)
írta Nikodémus
Világcsavarogni alapvetően az ifjúság műfaja – ám mivel a hippikorszak immár félévszázada lecsengett, az egykori lázadók öltönyt húztak, menő vállalati irodákba költöztek, és egykori eszméiket feledve nekiálltak pénzt keresni. Jó sok pénzt… Kitartó munkálkodásuk következménye az a csaknem milliónyi nincstelen, aki a 2008-as gazdasági válság miatt veszítette el megélhetését. Chloé Zhao (Songs My Brothers Taught Me, The Rider) legújabb, Oscar-várományos filmje, a Jessica Bruder tényfeltáró könyve alapján készült A nomádok földje (Nomadland) róluk szól.
Heti streaming-premierek
Formula 1: Drive to Survive – 3. évad
írta Nikodémus
Az előző évadokról itt és itt olvashatsz.
Ahogy a koronavírus miatt szinte minden más, a szórakoztatóipari cirkusz is nagyjából leállt. Szándékosan nem írtam sportot, mert a Forma-1 (vagy mondjuk az európai csúcsfutball és az amerikai NBA) – lássuk be – legalább annyira egy gigantikus pénznyomda, mint atléták nemes küzdelme. Eszemben sincs kispórolni belőlük az utóbbit, ám a járvány és annak kezelése elég világosan megmutatta, hogy efféle sportágakban nem feltétlenül azok kulcsszereplőinek (sportolók, edzők, csapatfőnökök) szava dönt. A Netflixnek mindenesetre jó alkalmat kínált ez, hogy szokatlan hangütésben számoljon be egy szokatlan forma-1-es idényről. Ez nagyrészt be is jött – nekik is, nekünk is.
Heti streaming-premierek
Könyvajánló – Latin mozi kétszer
Az Isten városa brazil karneválja, a Bábel kontinenseken átívelő drámája, A víz érintése kopoltyús szeretője – az utóbbi néhány évtized latin-amerikai rendezői lebilincselő képekkel és különleges történetekkel rázták fel a filmvilágot, magyar nyelven mégis csak elvétve olvashattunk róluk. A Kino Latino Árva Márton szerkesztésében arra vállalkozik, hogy 15 alkotó portréját megrajzolva vezessen be alig ismert birodalmukba. A Prizma folyóirat kötetében többszörös Oscar-díjasok és feltörekvő fiatalok, elmélyült elemzések és egzotikus különlegességek is helyet kaptak. Többek között kiderül, hogyan boldogulnak az olasz maffiózók a szocialista Kubában, miért csapták ki a filmiskolából Alfonso Cuarónt, miből merít ihletet a kultikus szürrealista mester, Alejandro Jodorowsky és álmodnak-e az amazonasi indiánok hallucinogén növényekkel. (Forrás)
A Lénárt András legújabb könyve, a Film és történelem Latin-Amerikában című kötet Latin-Amerika kapcsán ismerteti a történelemtudomány és a filmtörténet közös vizsgálati területeit, középpontban elsősorban 20. századi történelmi témák, események és személyek filmtörténeti-filmpolitikai vonatkozásaival. Röviden a tartalomból: a film szerepe Latin-Amerika történelmében; Kolumbusz Kristóf a filmvásznon; a spanyol-amerikai háború (1898) és 20. századi következményeinek ábrázolása; Amerika-közi filmkapcsolatok: Hollywood és a jószomszédság-politika; gyermekrablás, terror, puccs és diktatúra Latin-Amerikában; Kuba közelmúltja filmen. (Forrás)
Árva Márton (szerk.): Kino Latino – Latin-amerikai filmrendezőportrék, Prizma könyvek 2., Tudással a Jövőért K. Alapítvány, 332 oldal, 2020, 3990 Ft
Lénárt András: Film és történelem Latin-Amerikában – A 20. század a filmtörténet tükrében, Jatepress, 144 oldal, 2020, 2520 Ft
Vélemény: Zack Snyder Hollywood ügyeletes kóklere?
írta Nikodémus
Nem kérdés, hogy írásom főszereplője, Zack Snyder manapság az egyik legmegosztóbb rendező Hollywoodban. Masszív rajongótábora kitartóan élteti (s épp most érte el, hogy egy nagystúdió dollármilliókat fektessen idolja félbehagyott filmjének kipofozásába), ellenfelei folyamatosan gyalázzák. Messze áll tőlem az indulatosság, ám én sem tudok elmenni amellett, Snydert a hype néhány éve mennyire túlértékelt alkotóvá tette. A most következő néhány sor tehát nem egy szabályos rendezői portré lesz (azt úgyis megkapjátok más filmes oldalakon top 10-ekkel, érdekességekkel, miegymással), inkább egy sarkos vélemény, érvekkel alátámasztva, s közben az álomgyár kortárs trendjeit is felrajzolva. Kezdjünk bele!