FilmDROID 
A hatszoros Oscar-díjas Kaliforniai álom (La La Land) című musical díjnyertes rendezője, Damien Chazelle, illetve a film szintén Oscar-nyertes főszereplője, Ryan Gosling ismét együtt dolgoztak, hogy Az első ember címmel vászonra vigyék az Apollo 11 és Neil Armstrong holdraszállásának történetét, illetve az odáig vezető évtizedes utat. A bensőséges történetet Armstrong nézőpontjából ismerjük meg. A film alapjául James R. Hansen könyve szolgált, és azt meséli el, milyen győzelmet aratott Armstrong, a családja, a munkatársai és az egész ország azzal, hogy megvalósult a történelem egyik legveszélyesebb küldetése – és milyen árat kellett fizetniük érte.
Röviden: Egy kis szívesség / Peppermint / Anon / Unfriended: Dark Web / Látlak
írta Minime
Egy kis szívesség (A Simple Favor) – Stephanie Smothers (Anna Kendrick) egyedülálló anyuka, akit a hétköznapok gondjai nyomasztanak. Videobloggerként próbálja eltartani magát és gyermekét. Az iskolában megismerkedik fia barátjának anyukájával, Emily Nelsonnal (Blake Lively), aki sajátos életfelfogás és nevelési elvek mentén gardírozza csemetéjét, és szenvedélyes kapcsolatban él férjével, Sean-nal (Henry Golding). A két anyuka eltérő habitusuk ellenére is barátságot köt, és furcsán sajátságos kapcsolatot alakít ki. Egy napon azonban, amikor Emily megkéri Stephanie-t, hogy hozza el a fiát a suliból, előbbinek egyszerűen nyoma vész. Stephanie-t megijeszti barátnője eltűnése, és felvillanyozza Sean gyengéd közeledése. Nyomozásba kezd titokzatos barátnője előéletét illetően, és számos sötét titokra bukkan. Paul Feig rendezése alapvetően rendelkezik minden olyan thrillerekbe ágyazható sémával, amelyből egy igazán jó filmet lehetne készíteni, ha nem venné elő azokat a kliséket, amelyek a középszer zálogai. Hiába van két gyönyörű és remekül játszó színésznője, ha történet kiszámítható, és avatott filmrajongók számára egyáltalán nem tartalmaz semmilyen hozzáadott értéket. Kendrick aranyosan és esetlenül talpraesetten játssza a szingli, ám rendkívül éles elméjű anyuka szerepét, Blake Lively pedig maga a tökéletes „femme fatale”, de valamiért nem működik a film kémiája. Jessica Sharzer forgatókönyve olyannyira kiszámíthatóvá teszi a filmet és a szereplők lépéseit, hogy a nézőnek igazából nincsen más dolga, mint a megtekintés közben popcorn-t majszolni, és ha férfi az illető, gyönyörködni a főszereplők dögösségén. Újabb mozi, amiben több volt, mint amit kihoztak belőle. Értékelés: 60%
Heti bemutatók
Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig
Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.
A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)
Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft
UIP hírlevél
Ryan Gosling semmi pénzért nem menne a Holdra
Az első Holdra lépő embert, Neil Armstrongot alakítja Ryan Gosling Az első ember című filmben, de nem kapott kedvet az űrutazáshoz. „Csodálatos élmény volt eljátszani, hogy fölmegyek a Holdra, de köszi, itt megállok, ennyi épp elég volt” – mondja a színész a Space.com-nak adott interjújában.
Az Armstrong feleségét, Janetet alakító Claire Foy ennél megengedőbb: „Ha már mondjuk négyezerszer elmentek oda, én is beszállnék egy űrhajóba.” (Mivel 46 éve senki nem szállt le a Holdra és jelenleg nem is terveznek ilyen űrutazást, a színésznő kijelentése talán nem is olyan merész.)
(First Man – hazai bemutató: 2018. október 18.)
InterCom hírlevél
Venom mindent letarolt
A jóslatok ezúttal valóra váltak, sőt: a legvadabb álmok is szerénynek bizonyultak. A Venom (Venom, már a mozikban) megostromolta a világ mozijait, és elsöprő sikert aratott: a bemutatója utáni első hétvégén már összesen több mint 207 millió dollárért vettek rá jegyet! A testében bujkáló földönkívüli gonosszal küzdő Tom Hardy belopta magát a világ szívébe: októberben még soha, egyetlen filmnek sem sikerült ilyen népszerűvé válnia. 58 ország összesen 20800 mozitermében mutatták be egyszerre, és 57 országban rögtön a toplista első helyére került: az Észak-Amerikán kívüli bevétel 127 millió dollárra rúg.
Ezen kívül az Egyesült Államokban még 80 millió dollár volt a bevétel – ez 20 millió dollárral ver rá az eddigi legsikeresebb októberi bemutatóra, a 2013-as Gravitáció-ra.
A magyar nézők is egyértelműen a laza humor és a kemény akciók mellett tették le a voksukat: egyetlen hétvégén több mint 104 ezren voltak kíváncsiak a Venom-ra.
Utøya, július 22.
írta Nikodémus
Úgy tűnik, szeretjük viszontlátni saját traumáinkat a mozivásznon vagy a tévéképernyőn: az ezredforduló átmeneti eszképizmusa után újra virágzik az igaz történet alapján készült mozgóképek zsánere. Persze maga az élet általában nem elég ütős: a klasszikus álomgyári recept szerint kicsit kezelésbe kell venni az „alapanyagot”: végy némi thrillert, egy kis melodrámát, végül a fináléba boldog megkönnyebbülést… s már kész is van a következő Oscar-vadász műremek. Ezek az alkotások – legyenek bár nagyok vagy kicsik, mívesek vagy ügyetlenek – többnyire a feszültség kijátszására, majd annak megnyugtató feloldására építenek: izgulj csak, kedves néző, s közben szórakozz. Erik Poppe szeptember végén itthon is bemutatott, Utøya, július 22. című mozifilmje sok mindent szeretne, de megnyugtatni biztos nem.
Röviden: Titokzatos folyó (2003)
írta Nikodémus
Három jóbarát (Sean Penn, Tim Robbins, Kevin Bacon) baseball-ozik Boston munkásnegyedének egyik utcáján. Hirtelen ötlettől vezérelve frissen kiöntött aszfaltozásba karcolják nevüket. A jó móka akkor szakad félbe, amikor megjelenik két mogorva rendőr, és egyiküket elviszi. Húsz évvel később egy fiatal lány holttestét találják meg a közeli parkban. A két esetet a három barát személye köti össze, kiknek élete örökre megváltozott azon a bizonyos őszi napon. Ez a komor alkonyi hangulat lengi be Clint Eastwood talán legjobb rendezését; a Dennis Lehane regényéből készült bűnügyi mozi sok-sok posztmodern elmejáték után visszatalál gyökereihez: bűn és bűnhődés anatómiáját mutatja be, s közhelyes válaszok helyett nyugtalanító kitartással kérdez. Ítélkezhetem-e a felfoghatatlan tragédia miatt józan eszét vesztett felebarátom felett? Létezik-e isteni igazságszolgáltatás ezen a földön? Mitévők legyünk, ha a sors arca groteszk vigyorba fordul?
Az idén 15 éves filmet ma a Duna TV adja 21.25-kor.
(Megjelent: Új Ember, 2018. október)
Venom
írta Minime
Az elmúlt héten megérkezett a mozikba Venom sokak által várt karakterének élőszereplős első felvonása. A Sony-Marvel koprodukciót Ruben Fleischer rendező (Zombieland, 30 perc vagy annyi se, Gengszterosztag) vihette vászonra Scott Rosenberg, Jeff Pinkner és Kelly Marcel forgatókönyve alapján. A főszerepre pedig sikerült megnyerni a sokak által szintén nagyon kedvelt színészt, Tom Hardy-t. Az alapanyag adott volt a lény képregényes eredettörténetének vizualizálására, és a stúdió a pénzt sem sajnálta a projektből. Joggal reménykedhettek a nézők, hogy ezúttal is egy szórakoztató nagyszabású produkciót kapunk a bővebb MCU keretein belülről.
Heti bemutatók
UIP hírlevél
Máris berzenkednek Ryan Gosling űrhajós filmje miatt
Szeptember elején a velencei fesztiválon volt Az első ember című film világpremierje, és már akkor kitört egy vita vele kapcsolatban. A produkció Neil Arsmtrong életrajzából készült, és azt a tízéves küzdelmet meséli el, amelynek eredményeként az első ember a Holdra léphetett. A filmet már most többszörös Oscar-várományosnak tartják, van azonban valami, ami bántja egyesek csőrét. Miközben dokumentarista hitelességgel mutatnak be mindent, ami a holdraszállással kapcsolatos, kimaradt az a jelenet, amikor Armstrong és Buzz Aldrin kitűzik az amerikai lobogót Földünk útitársa felszínén. Egyes bírálók szerint emiatt a film nem eléggé hazafias.
Az első embert jegyző Damian Chazelle Oscar-díjas rendező erre azt válaszolta, hogy mindez nem politikai állásfoglalás akar lenni, csupán arról van szó, hogy a film Armstrong érzelmeire és tapasztalataira koncentrál, ebből a szempontból pedig nem perdöntő jelentőségű, amikor társával kitűzik a zászlót.
Ryan Gosling tréfával ütötte el a dolgot, mondván, mivel ő kanadai színész, az amerikai zászlót illetően nála „kognitív torzítás” léphet fel, talán ezért nem tartja jelentősnek a problémát.
Neil Arsmtrong fiai, Neal és Eric, akik tanácsaikkal segítettek a film alkotóinak, egyáltalán nem érzik gondnak a zászlóügyet, de azt mondják, nem akarnak senkit befolyásolni, aki megnézi a filmet, döntse el mindenki maga, mit gondol erről. A DigitalSpy pedig rámutat, hogy amikor Armstrongot a Holdon látjuk, a háttérben szinte végig ott van az amerikai zászló, akárcsak az egész filmben, hiszen a NASA épületein és az amerikai portákon is mindig ott leng a csillagos-sávos lobogó.
A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a zászló-probléma már a holdraszállás idején is megjelent, sokan kifogásolták ugyanis, hogy űrhajósok nem az ENSZ, hanem az USA lobogóját tűzték ki a Holdon.
(First Man – hazai bemutató: 2018. október 18.)
Filmek a netről: A merénylet (2018)
Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.
A Nyugat történelme manapság újra alkonyatba fordul: föl-fölriadó megrendüléssel, de leginkább csöndes beletörődéssel vesszük tudomásul a terrorakciókról, merényletekről érkező újabb és újabb híreket. Százhúsz éve, a látszólag békés, ám belülről szintén forrongó Európában azonban orvul meggyilkoltak valakit, aki tényleg nem tehetett semmiről. Erzsébet királyné, Magyarország rajongott „Sissi”-je esett áldozatul egy olasz anarchista tőrének, s mire kísérője, a magyar származású Sztáray Irma fölocsúdott a döbbenetből, a politikába sosem avatkozó, közkedvelt uralkodónő már menthetetlen volt. Pejó Róbert az ő visszaemlékezései alapján készítette el történelmi tévéfilmjét, kutatva, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia.
(Megjelent: Új Ember, 2018. szeptember)