0

Droidzaj: Trailerzenék 6.

írta Minime

Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!

Ninja Tracks

A 2004-ben alapított produkciós céget Kaveh Cohen komponista és zenei producer vezetése alatt Los Angeles-i központtal találhatjuk meg a szakma berkeiben. A tulajdonos mellett két kiemelt zeneszerzőt említhetünk meg az állandó munkatársak között, mégpedig Collin Perry-t és Michael Nielsen-t. Triumvirátusuk több száz hosszabb-rövidebb zenei tételt dolgozott ki az elmúlt 14 évben, amelyek mozifilmek, tévéfilmek, számítógépes játékok előzeteseihez és zenei betéteihez készültek.

A cég az elmúlt években folyamatos bővítéseken esett át és lehetőséget kínált feltörekvő újonc zeneszerzők munkáinak bemutatására, akár vendégkomponistaként, akár hivatalos munkatársként. A korábban ismertetett zenei produkciós cégekhez hasonlóan a Ninja Tracks is próbál önálló zenei előadóként megjelenni a piacokon, így saját szerzeményeiket rendszeresen megjelentetik saját albumokként és zenei kiadványokként, meglehetősen nagy sikerrel. A vezető komponisták pedig előszeretettel vállalják különböző díjátadók és koncertek, valamint nagy volumenű rendezvények zenei anyagának összeállítását és munkálatait.

Következzen néhány szerzemény kedvcsinálóként:

Olvasd tovább

0

Röviden: A Fire Saga története / Artemis Fowl / Force Of Nature / You Should Have Left / Éjjeli ragadozó

írta Minime

Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története (Eurovision Song Contest: The Story of Fire Saga) – Lars Erickssong (Will Ferrell) gyerekkori álma, hogy megnyerje az Eurovíziós dalfesztivált, oldalán Sigrit Ericksdottir-ral (Rachel McAdams), akivel közösen alkotják a Fire Saga elnevezésű formációt. Husavik izlandi kisvárosának parkolóőre és általános iskolai tanítónője tehát nagy álmokat szövöget. Van bennük akarat, némi tehetség és társul melléjük számos balszerencsés esemény, mitikus és kevésbé folklóros balszerencse. Erick szkeptikus apja, Erick (Pierce Brosnan) sem könnyíti meg a dolgukat, hiszen fiát és álmát semmibe sem nézi. Sigrit pedig, mint a kisváros legszemrevalóbb teremtése, kissé furán mutat a mamlasz, de eltökélt Lars oldalán. Kettejük története ez a film, ami megidézi az Eurovíziós dalfesztiválok giccstől és ripacskodástól fuldokló világának minden sarkalatos aspektusát, és azért a néző eszébe juttatja, hogy néhány igazán kiváló előadó és sláger is hírnevet szerzett magának, ezen az igazából komolyan soha nem vett eseményen. Ferrell, mint társíró gondoskodik a rá jellemző és a nézők számára egyre inkább terhet jelentő bugyuta humorának jelenlétéről, míg McAdams a naiva-komika mezsgyén letolja a vászonról behemót, ám éneklésben abszolút nem tehetségtelen színésztársát. A filmet a Netflix készítette el, David Dobkin rendezésében, akinek volt már ennél jobb munkája is. Egy igazi klasszikus vígjáték is lehetett volna, ha kevésbé PC, és mer bátrabb lenni, de azért annyira így sem rossz. A film legnagyobb értékeként mindenképpen ki kell emelni Molly „My Marianne” Sandén svéd énekesnőt, aki McAdams karakterének hangját prezentálja, valami elképesztően igényes és gyönyörű énekléssel, különösképpen a Hometown című dal tekintetében. Azonban a film ezzel együtt sem felejthetetlen élmény. Értékelés: 50 %

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Körhinta a viharban

Igaz-e, hogy a Rákosi-korszak szocreál termelési és nevelési filmjei fonák – öntudatlan – disztópiák? Mi a különbség a példázatos és mitizáló történelmi film típusa között? Kijelenthetjük-e, hogy a Fábri Zoltán által rendezett sematikus Vihar szoros „rokonságban” áll az 1945 utáni magyar filmművészet egyik első remekművével, a Körhintával? Hogyan jelenik meg a pártállammal szembeni társadalmi autonómia vágya Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmjében? Lehetséges-e, hogy Bacsó Péter 1970-es Kitörése Kovács András 1968-ban forgatott reformista Falakjának közvetlen kritikája? Igaz-e, hogy a disztópiákat ábrázoló filmekből megérthetjük a szabadság kultúráját napjainkban is fenyegető totalitarizmus természetét? Hogyan vonul végig az apokalipszis problémája Tarr Béla életművén? Milyen megoldást kínál a nihilizmus „betegségére” Pasolini a Teorémában és testvérfilmjében, a Disznóólban? Íme néhány kérdés, amelyek felmerülnek e könyv lapjain. A filozófusként indult Pólik József filmesztétikai írásai a magyar és egyetemes filmművészet tájain barangolnak, hol gondolkodásra ösztönző, felemelő remekműveket, hol félresikerült, a hatalomnak kiszolgáltatott művészet esendőségéről tanúskodó alkotásokat interpretálva. (Forrás)

Pólik József: Körhinta a viharban – Filmesztétikai írások, A kortársfilmtudomány kulcskérdései 6., Debreceni Egyetemi Kiadó, 280 oldal, 2019, 3900 Ft

0

Retró: 30 éve ért véget a Linda sorozat

Csak pár ikonikus beállítás: tojásföld-törő főcím, védjegyszerű sikongatások, sárga Babetta, és amikor a főszereplő kilép a klumpájából, már mindenki tudja, mi következik. A nyolcvanas évek magyar kultsorozatát Bruce Lee- és Jackie Chan-filmek ihlették, ám a karatézó rendőrnő hatására egyre többen kezdtek küzdősportokat tanulni, és a rendőrnek jelentkezők száma is megnőtt. Három évtizede, hogy három évadnyi uralkodása után véget ért a Linda sorozat.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Vívódó művészkelkek – Ralph Fiennes-portré

Legkedvesebb hőseit Ralph Fiennes nem csak eljátssza, rendezi is

Legyen szó egy náci munkatábor szadista tisztjéről (Schindler listája), egy kalandutazó magyar grófról (Az angol beteg), egy zsidó család szépreményű fiáról (A napfény íze) vagy a Harry Potter-sorozat rettegett Voldemortjáról, Ralph Fiennes összes szerepében igyekszik valami emberit felmutatni. S miközben hozzá illő mellékszerepeket vállal Hollywoodban, egyre figyelemreméltóbb rendezői életművet épít.

A hatgyermekes angol művészcsaládba született Ralph Fiennes útja szinte egyenes volt a színjátszáshoz: kezdeti festői ambícióit félretéve elvégezte a királyi színészi akadémiát (Royal Academy of Dramatic Art), 1987-től pedig angol Királyi Nemzeti Színház, majd a Shakespeare-társulat tagja lett. Filmszerepeiben is tetten érhető e korai tapasztalat: gyakran vállalja történelmi figurák megformálását, és vonzódik a klasszikus drámairodalom nagy tépelődőihez. Első rendezésében mégis egy radikális modernizálást hajt végre.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Droidzaj: Trailerzenék 5.

írta Minime

Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!

Twelve Titans Music

A produkciós cég alapítója egy bizonyos David Travis Edwards zeneszerző, aki 2014-ben Kaliforniában hozta létre önmaga által is „butik ügynökségként” működő zenei irodáját, amelyben az eddigiekben bemutatott alakulatokhoz hasonlóan szinte állandó jelleggel változik a szerzői és előadói kör személyi állománya. A közreműködők között felfedezhető többek között Mark Petrie, Max Cameron és James Riordan Norman neve is. Eközben Edwards természetesen a saját útját is járja, amely mentén számos TV-sorozat, film, sportesemény és dokumentumfilm zeneszerzői feladatkörében kellett és kell helytállnia a trailerekhez komponált tételek és az önálló albumok forgalmazása mellett. Sőt, több kollégájával együtt közreműködik a Fringe Element zenei produkciós formációban is, amely szintén a mozgóképes világ zenei aláfestéséért dolgozik egyre sikeresebben.

Következzen néhány szerzemény kedvcsinálóként:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Forgatókönyv-kalauz

A Story az egyik legfontosabb könyv a forgatókönyvírás témájában: a klasszikussá vált dialektikus, drámaelméletre alapozó forgatókönyv-megközelítést továbbviszi és a forgatókönyvet narratív struktúrájában fogja meg, különös hangsúlyt fektetve a nézőre tett érzelmi hatásra. Robert McKee könyve kötelező olvasmánynak számít több filmes egyetemen is, eddig több mint húsz nyelvre fordították le.

Senki nem képes megmondani, hogy mi eladható és mi nem, mi lesz kasszasiker és mi teljes fiaskó, mert ezt senki nem tudhatja előre. A hollywoodi bukások ugyanazon pénzügyi számítások alapján készülnek, mint a nagy kasszasikerek. Ebben a művészetben semmire sincs garancia. Ezért van az, hogy annyian gyötrődnek azon, hogy ‘betörjenek’, hogy ‘megcsinálják a szerencséjüket’, vagy szenvednek ‘kreatív nézetkülönbségek’ miatt.

Robert McKee 1984 óta tartja híres Story-szemináriumait szerte a világban. Temérdek hollywoodi filmkészítő tartja legfontosabb mesterének, inspirációforrásának az idén hetvenéves forgatókönyvírót, aki a mai napig konzultánsként több amerikai stúdió produkciójában. A Story az egyik legfontosabb könyv a forgatókönyvírás témájában: a klasszikussá vált dialektikus, drámaelméletre alapozó forgatókönyv-megközelítést továbbviszi és a forgatókönyvet narratív struktúrájában fogja meg, különös hangsúlyt fektetve a nézőre tett érzelmi hatásra. McKee könyve kötelező olvasmánynak számít több filmes egyetemen is, eddig több mint húsz nyelvre fordították le. A Story kötelező szakirodalomként szerepel számos neves amerikai és európai egyetemen filmes szakán. Elsősorban forgatókönyvírók számára íródott, napjaink legelismertebb ilyen tárgyú munkájaként tartják számon. 2000-ben elnyerte a legjobb nemzetközi mozgóképes szakkönyvnek járó díjat (International Moving Image Book Award). Elsődleges célközönségén kívül hasznosan forgathatják mindazok, akik rendezői, produceri ismereteiket szeretnék kiegészíteni, vagy filmkritikusként, filmelmélet-íróként szeretnék tökéletesíteni a forgatókönyvek felépítésével kapcsolatos ismereteiket – de minden irodalmár, drámaíró, dramaturg a polcára teheti, sőt, az is, aki csak egész egyszerűen kíváncsi a történet működésének titkára. (Forrás)

  • “Hihetetlen reveláció és tisztánlátás, szenvedélyes előadásban.” Mark Rydell rendező (A rózsa, Vágyak vonzásában, Aranytó – Oscar-díj)

  • “McKee az írás Stanyiszlavszkija.” Dennis Dugan író-rendező (New York rendőrei, Hill Street Blues)

  • “…stimuláló, innovatív, felfrissítően praktikus.” Lawrence Kasdan író (Star Wars: A Birodalom visszavág, A jedi visszatér, Több mint testőr), rendező (Silverado)

Robert McKee: Story – A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei, ford. Jakab-Benke Nándor, Zágoni Balázs, Filmtett Egyesület, 356 oldal, 2019, 4990 Ft

0

A Willoughby testvérek (The Willoughbys)

írta Nikodémus

Anyuka, apuka és gyerekek élnek felhőtlen boldogságban egy nagy, zegzugos kastélyban, ahol minden nap ezer kaland várja őket, este pedig a szülők ölelő-ringató szeretete… nos, ezek azok a közhelyek, amiket Lois Lowry kedvelt gyerekregénye elkerül. Jó messziről… A négy Willoughby testvér ugyanis súlyos szeretethiányban szenved: szüleik kizárólag egymással vannak elfoglalva, s ügyet sem vetnek utódaikra. S mi a megoldás? Válogatott veszélyekkel teli utazásra kell őket küldeni, miközben a porontyok megpróbálnak maguk boldogulni. A gyerekfantázia persze kevéssé gondolkodik okokban és következményekben, így a fabula még mulatságosabb lesz… pláne ha azt közben a házimacska meséli nekünk, ironikus kiszólásokkal.

A Netflix első egészestés animációs vállalkozása derűs vagánysággal robog szembe a mindannyiunk által ismert gyerekmese-toposzokkal, s miközben a lurkók dőlnek a nevetésről, mi, felnőtt nézők itt-ott elmorzsolunk egy könnycseppet. Bizony, hiszen a film a merészen kanyargó történet egy-egy pontján megrendítő erővel szól gyerekkori magányról, az érzelmi biztonság hiányáról, kínzó árvaságról és sötét múltbéli traumák feldolgozatlanságáról. A Willoughby testvérek lassan megtanulják értékelni mindazt, ami adatott nekik: a türelmet, a kreativitást, az együttműködést – de legfőképpen egymást és családjukat, legyen az bármilyen tökéletlen. A film reflektál az Amerikában súlyos gondokat okozó gyerekárvaság társadalmi problémájára, és frappáns kritikával illeti az életüket páros önzésben, habzsoló fogyasztás jegyében eltöltő párokat is. Ám ami a legfontosabb: megtanít a hálára – annak megköszönésére, ami természetesnek tűnik, pedig tudjuk, ajándékba kaptuk.

(Megjelent: A Szív, 2020. június)

Olvasd tovább