0

Schumacher

írta Nikodémus

Beharangozták leleplezőnek, mindent feltárónak, definitívnek (legendaképzőnek csak azért nem, mert főhőse már most is legenda), és a család bevonásával persze azt is reméltük, hogy megtudunk valamit, milyen állapotban van minden idők legsikeresebb Forma 1-es pilótája. A Netflix legújabb doksija a száguldó németről pedig olyan, mint a mesebeli leány: jön is meg nem is, hoz is meg nem is. Fölényes profizmussal elkészített munka, kerek összefoglalása egy mítosz születésének, túl sok újdonságot azonban nem tudunk meg főszereplőjéről.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – John le Carré galamb-alagútja

A New York Times-bestseller életrajzi kötet a többek között a Suszter, szabó, baka, kém és a The Night Manager – Éjszakai szolgálat legendás szerzőjétől. John le Carré mindig a legidőszerűbb politikai kérdéseket feszegette a regényeiben, legyen szó a brit hírszerzésnél töltött szolgálatáról a hidegháború idején, az új világrend kialakulásáról a kilencvenes években, vagy az írói karrierjének késői csúcspontjáról, amikor Hollywood sorra filmesítette meg a műveit. Ebben az életrajzi könyvben olyan eseményeket mutat be, amelyeknek részese volt, azzal a morális kétértelműséggel, ami a regényeit is áthatja. Többek közt olvashatunk egy bejrúti szálloda papagájáról, ami a gépfegyverropogást és Beethoven V. szimfóniáját tökéletesen utánozza; a temetetlen holtak ruandai múzeumáról, ahol a szerző az országban lezajlott vérengzés után járt; 1982 szilveszteréről, amit együtt ünnepelt Jasszer Arafattal és parancsnoki karának tagjaival; egy német terrorista nővel létrejött találkozójáról a Negev-sivatag börtönében; a Nobel-díjas Andrej Szaharovról, a nagy atomfizikusról, szovjet ellenzékiről; két korábbi KGB-főnökkel folytatott beszélgetéséről. De olvashatunk arról is, hogyan készült Alec Guinness George Smiley szerepére, amit a Suszter, szabó, baka, kém és a Csapda című regényekből a BBC által készített legendás tévéfilmekben játszott, vagy arról a női segélyszervezeti munkásról, akiről a szerző az Elszánt diplomata főhősét mintázta. John le Carré mindegyik történetet izgalmasan és friss humorral meséli el, miközben arra késztet minket, hogy gondoljuk át újra a jól ismertnek hitt eseményeket és embereket. A Galambok alagútja bepillantást enged az író több mint hat évtizedes útjába, amelynek során mindig azt az emberi szikrát kereste, amely annyira élővé teszi minden regényalakját. (Forrás)

John le Carré: Galambok alagútja – Történetek az életemből, Agave, 324 oldal, 2017, 3480 Ft

0

Könyvajánló – Horrorok és szörnyek keringője

Mitől lesz egy film hátborzongató? A történet, a stílus, a díszlet, a zene vagy mindezek összessége hordozza magában a félelemkeltéshez szükséges energiát? Ez a könyv a maga töredékes módján erre a kérdésre keresi a választ: az 52 hátborzongató film egy vállaltan szubjektív válogatáson keresztül mutatja be a filmi hátborzongatás széles spektrumát. A 2018-ban megjelent 52 kultfilm szerzője most is sokféle filmet vizsgál olvasmányos esszéiben: a horrorfilm klasszikusaitól kezdve (Frankenstein menyasszonya, Psycho) modern remekműveken át (Iszonyat, Ragyogás, A bárányok hallgatnak) a kortárs kultfilmekig (Tűnj el!, Fehér éjszakák) tart a válogatás, de terítékre kerülnek határfeszegető kísérleti alkotások és hollywoodi blockbusterek is. (Forrás)

A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek? Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert. (Forrás)

Lichter Péter: 52 hátborzongató film – A Psychótól a Fehér éjszakákig, Scloar, 280 oldal, 2021, 3999 Ft
Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában, Athenaeum, 309 oldal, 2021, 4499 Ft

0

Top 5+1 érdekesség az Így vagy tökéletes-ről

Augusztus 19-től lesz látható a hazai mozikban az új magyar romantikus vígjáték, az Így vagy tökéletes. A sok humorral elmesélt érzelmes történet az ezoterikus sikerkönyv szerzőnő és a magát tehetséges szépírónak gondoló, kiégett reklámguru hazugságokkal, önbecsapásokkal teli kapcsolatát követi nyomon, amibe belekeveredik a nagyszájú kolléga, a felnőtt tinilány, pár megbízhatatlan pasi, az életunt műkritikus meg a dögös reklámszépség is.

1. A nézők érdeklődést egyből felkeltő filmcím kulcsfontosságú tényező a romantikus vígjátékoknál. A készítők ezúttal is hosszasan mérlegelték az ideális elnevezést, de amíg rátaláltak az Így vagy tökéletesre, addig a Verne Gyula a Holdon munkacímet kapta tőlük a film, ami a kész alkotás egyik ikonikus, és nagyon vicces jelenetében elhangzó párbeszédre utal. Ez a dialógus egyébként benne van a mozikba kerülő, végső változatban.

Olvasd tovább

0

Emésztő tűz – Perzsa nyelvleckék / Új világrend (2020)

írta Nikodémus

Másfél éve egy parányi, szabad szemmel láthatatlan kórokozó alaposan elbánt a világgal. Veszteségeinket siratva talán kevésbé vettük észre, de a koronavírus-járvány bizony rávilágított, mennyire ingataggá válhat az a társadalmi-gazdasági rend, amiben eddig éltünk. Miközben a nyári uborkaszezonban minden (még a kurrens mozikínálat is) arra biztat, hogy élvezzük ki a pihenés jól megérdemelt perceit, két nemrégiben bemutatott film a közhangulattal dacolva csendesen figyelmeztet, milyen törékeny az ember hétköznapi biztonságérzete.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Végszónak sem rossz

Miért állt át analógról digitális fotózásra Nádas Péter? Milyen számítógépes játékon játszik Enyedi Ildikó? Ki az igazi hippi: Martin Amis vagy Ian McEwan? Miképp veszélyezteti Karl Ove Knausgard férfiasságát a nyilvános babakocsitologatás? Hogyan került Zadie Smith Esterházy Péter társaságában egy toscanai outletbe? Miért pofozta fel Margaret Atwood Elisabeth Mosst? Melyik kölcsönzőben szerezte Bödőcs Tibor orbáni pókhasát? Mit gondolnak a hírességek Trumpról? És Philip Rothról? És a teniszről? Mindezt megtudhatjuk Köves Gábor második kötetéből, akinek interjúi a kétezres évek óta jelennek meg a Magyar Narancsban, ahol jelenleg szerkesztőként dolgozik. A köztes időben iskolapadokban és mozikban ült, innen, a mozikból ered krónikus New York-mániája. Interjúalanyai közül talán Margaret Atwoodot és Patti Smitht “üldözte” a leghosszabban. Akadnak még be nem teljesült interjúálmai. (Forrás)

Köves Gábor: Végszónak sem rossz, 21. Század Kiadó, 384 oldal, 2021, 3990 Ft