0

UIP hírlevél

Publikálta nikodemus

Erről is Spielberg tehet

Az ŰrDongó című film története egy mondatban: kiszolgáltatott, szeretnivaló lény érkezik a Földre az űrből, összebarátkozik egy kamaszlánnyal, és együtt indulnak új kalandok felé. Aki a homlokára csap, és azt mondja, hogy ez akár az E.T. szinopszisa is lehetne, az jól asszociál. A párhuzam nem véletlen, mert az ŰrDongó ötlete is az E.T. alkotójától, Steven Spielbergtől származik. Ezt Travis Knight, az ŰrDongó rendezője árulta el a minap. Az a javaslat, hogy a Transformers-filmek egyik hőse önálló történetet kapjon, a többi stúdiófőnöknek is tetszett, mert a sorozat ugyan milliárdos bevételeket hozott az évek során, többekben megfogalmazódott a gondolat, hogy a Michael Bay neve fémjelezte örökös robbantgatás és zúzás mellett egy kis szív is elkelne a Transformerek történetében.
Spielberg egyébként az összes Transformers-filmnek executive producere volt, és az ŰrDongót is ebben a minőségében jegyzi.
Az elővetítések után az ŰrDongó kritikai fogadtatása több mint pozitív. Az első értékelések szerint ez a legjobb Transformers-film, mert jó ízléssel alakították ki az arányokat: látványos akciók, elmélyült érzelmek, magas színvonalú színészi munka és hangulatos nyolcvanas évekbeli retrófíling tartják ébren a közönség érdeklődését.

(BumbleBee – hazai bemutató: 2018. december 20.)

Olvasd tovább →

0

Röviden: Ragadozó városok / Csuklyások / Ami nem öl meg / Defekt / Megan Leavey

Publikálta Minime

írta Minime

Ragadozó városok (Mortal Engines) – Peter Jackson produceri felügyelete alatt készült gigaprodukció, amelyet Christian Rivers rendező álmodott a mozikba, valamint az alkotáshoz Philip Reeve azonos című regénye alapján a Walsh-Boyens-Jackson triumvirátus kreált szkriptet. A távoli jövőben az apokalipszis maradványai között már csak gépesített városok jelentik a túlélést, amelyek közül a nagyok bekebelezik a kicsiket, és elpusztítva azokat egyre növekednek, miközben útjuk során sáskahadként pusztítják a Föld megmaradt kincseit. London egyike ezen hatalmas monstrumoknak, amelynek ambiciózus és kegyetlen vezetője, Thaddeus Valentine (Hugo Weaving) titokban sötét tervet szövöget és egy martalóc leányzó – Hester Shaw (Hera Hilmar) – merényletének tárgyává is válik. Hester édesanyja halálát tulajdonítja ugyanis a londoni előkelőnek. Eközben Tom (Robert Sheehan), a feltörekvő londoni ifjú akaratlanul is az események középpontjába sodródik, és sorsa végleg összefonódik Hester és Thaddeus végzetével. Valentine ugyanis olyan eszközök birtokába jut, amellyel megváltoztathatatlanul átírná a városok, a világ és a benne élők egész életét. Eközben a városból kidobott menekülő fiatalok kénytelenek számos más veszéllyel is szembenézni, beleértve egy félig ember-félig robot embervadászt, Shrike-ot (Stephen Lang) – akihez Hester személyesen is kötődik –, valamint a prédára vadászó városok ellen szerveződő Ellenállással is sikerül összefutniuk. Eközben pedig titkos tervei megvalósítása közepette Valentine-nak is számot kell vetnie hazugságaival lánya, Katherine (Leila George) irányában. A mozi elképesztően monumentális, ahogyan Peter Jackson rendezései is azok voltak a Tolkien-érából származó művei tekintetében, Rivers sikeres tanítványnak bizonyult tehát. Ugyanakkor a gigantikus látványt nem segítik a színészek kevésbé kiforrott alakításai és a narratíva, valamint az adaptált forgatókönyv logikai bukfencei, hiányosságai és zökkenői sem. Mindenképpen rendhagyó alkotás az idei mozikínálatból, de korántsem annyira jó, mint azt a hype alapján várhatnánk. Gyakorlatilag kijelenthető, hogy sokban hasonlít a Star Wars: Új Remény történetvezetéséhez és dramaturgiájához, sőt szinte más környezetben, de lemásolja azt. A látvány viszont grandiózus. Értékelés: 70%

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Vissza a jövőbe képregény

Publikálta nikodemus

Fluxuskondenzátorokat beizzítani, mert Marty McFly és a Doki visszajönnek a jövőből! Így igaz, ha téged is rabul ejtett valaha az időutazás, vagy csupán maradtak még benned kérdések a trilógiát követően, akkor most ezekre mind választ kaphatsz ebben az új, 152 oldalas, kemény fedeles kiadásban. Az IDW 2015. október 21. indított sorozatához visszatért az eredeti trilógiát megálmodó Bob Gale is, hogy John Barber (Transformers) és Erik Burnham (Ghostbusters) írókkal együttműködve választ adjon olyan kérdésekre, amelyek már a ’80-as évek óta foglalkoztatják a rajongókat. Az első öt füzetet csokorba szedő gyűjteményes kötetben minden kalandot másik rajzoló formált, így a sokszínűség végig garantált. A vizuális csúcsra járatás olyan alkotók kezében van, mint Dan Schoening (Ghostbusters), Brent Schoonover (Batman ’66), Marcelo Ferreira (Angry Birds, Transformers), Erik Evensen (Ghostbusters), és még sokan mások.

Az első kötetben olyan 1,21 gigawatt energiával felvillanyozó történetek lapulnak, melyek elregélik a Doki és Marty első találkozását, Lorraine és George hajszáját Calvin Marty Klein után, Biff juraidőszakbeli kiruccanását, valamint a Doki első jövőbeli vizitjét. És ha mindez nem volna elég, még egy kifejezetten impozáns címlap galériával is találkozhatsz a könyv végén!

A Panel Kalandor kiadó célkitűzése, hogy olyan képregényeket hozzon el a magyar olvasókhoz, melyek bebizonyítják, hogy miért is a képregény a legjobb történetmesélési médium. A Vissza a jövőbe – Elfeledett regék és alternatív idősíkok kizárólag a kiadótól lesz kapható, előrendeléssel, előfizetéssel, mely a panelkalandor@gmail.com e-mail címen intézhető. Van facebook oldal is, akit érdekel a könyv, már rendelheti is 3980 Ft-ért, szállítással. (Forrás, Kritika)

Bob Gale, John Barber, Erik Burnham: Vissza a jövőbe – Elfeledett ​regék és alternatív idősíkok, ford.: Tóth Mátyás, Panel Kalandor, 152 oldal, Pécs, 2018, 3980 Ft

Olvasd tovább →

2

15 éves a Kontroll – Tíz sztori

Publikálta nikodemus

Metróban, BKV-ellenőrökkel forgatni Magyarországon egy misztikus thrillert? Tiszta őrület volt ez már annak idején is. Antal Nimródot azonban csak a lehetetlen vállalkozások érdeklik, talán ezért is lett instant kultmozi elsőfilmje. November 20-án volt tizenöt éve, hogy bemutatták a Kontrollt. Az évforduló alkalmából jöjjön tíz sztori a film kulisszatitkaiból.

írta Nikodémus

Olvasd tovább →

0

A Grincs – a kulisszák mögött

Publikálta nikodemus

Az Illumination és a Universal Pictures nyolcadik animációs filmje A Grincs, amely Theodor Geisel (azaz Dr. Seuss) közkedvelt meseregényének újabb adaptációja. A történet hőse egy cinikus, zsémbes manó, aki elhatározza, hogy ellopja a karácsonyt, de egy kedves kislány hatására eláll szándékától. A vicces, inspiráló és vizuálisan lenyűgöző A Grincs univerzális történetet mesél el a jóindulat megváltó erejéről és az igazi karácsonyi hangulatról. A film eredeti változatában az Oscar-jelölt Benedict Cumberbatch kölcsönzi hangját a Grincsnek, aki Kobak-hegyen magányosan él hűséges kutyájával, Maxszal. Lakhelye egy barlang, amely telis-tele van a kényelmét szolgáló mindenféle fura kütyükkel. Embert csak akkor lát, ha a szomszédos Kifalvába látogat bevásárolni.

Olvasd tovább →

0

Robin „Kingsman” Hood – rendhagyó kritika

Publikálta Minime

írta Minime

A történet, amelyet már jó páran nagyon sokféleképpen vászonra vittek, ezúttal Otto Bathurst debütáló rendezéseként futott be a mozikba. Robin Hood történelmi alapokat sem nélkülöző, népmesei elemekkel tarkított szövevényes históriája, feldolgozottságának tükrében és ennek elképesztő ötletgazdaságában már számos alkotásnak adott táptalajt, amelyek hol így, hol úgy sikerültek. Volt már itt komédiás verzió, drámaibb hangvételű, Oscar-díjakra pályázó alkotás és kőkemény kalandfilm is. Azonban a jelenkor mozirajongóinak igényeihez mindenképpen igazodva kellett egy nagyon cool és újszerű feldolgozás, amely mind játékidőben, mind szereplők tekintetében, mind pedig a sztori történelmi hitelességének és komolyságának szempontjait totálisan elhanyagolva, egyértelműen eléri a fiatalság és az ironikusok ingerküszöbét is.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Átkelések / Forgatott könyvek

Publikálta nikodemus

Pócsik Andrea Átkelés című könyve a magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. (Forrás)

Pócsik Andrea: Átkelések – A romaképkészítés (an)archeológiája, Gondolat, 312 oldal, 2017, 3800 Ft

Gelencsér Gábor Forgatott könyvek című, nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya. (Forrás)

A könyvről kritika itt olvasható.

Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek – A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között, Kijárat, 565 oldal, 2015, 3325 Ft

0

Egy nap

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

Anna (Szamosi Zsófia) a tükör előtt készülődik: arcán fáradtság, tekintetében törődöttség. De nincs nyugalma: gyerekzsivaj szűrődik be a fürdőszobán kívülről, s egy különös beszélgetés, amit férje folytat egy harmadik féllel. Mi még nem sejtjük, a nő arcán viszont látszik, pontosan tudja, miről van szó. Kimegy, felveszi kabátját, felhúzza csizmáját, és elindul a városba. Szabolcs (Füredi Leo) kedvesen búcsúzna még, de Anna keze élettelenül kisiklik karjai közül. Ebben az egy mozdulatban minden benne van, ami az Egy nap című film lényegét adja. Szilágyi Zsófia itthon novemberben bemutatott elsőfilmje megérdemelten nyert díjat Cannes-ban.

Olvasd tovább →