0

Tíz dolog: így készült a Pesti balhé

Július 30-ától látható a hazai mozikban az őrült képrablás, az annál is őrültebb barátság és egy nagy szerelem történetét elmesélő magyar vígjáték, a Pesti balhé. A közelgő premierre várva összeszedtük a film legfőbb balhés kulisszatitkait.

1. Az első ötlettől a bemutatóig 5 év telt el. A fordított képrablásba keveredő gyerekkori banda története 2015. karácsonyán merült fel a rendezőben, Lóth Balázsban, aki utána Kis-Szabó Márkkal és az egyik főszerepet is elvállaló Inotay Ákossal két éven át dolgozott a forgatókönyvön. Utána egy évet ölelt fel az előkészítés, amiből sok időt az filmbeli elithelyszínek felkutatása, letárgyalása vitt el. Valamint ekkor készült el a forgatás alapját biztosító 450 oldalas technikai forgatókönyv is, amiben minden jelenet képről-képre ki lett dolgozva. A forgatás 2019. nyarán zajlott, a bemutató: 2020. július 30.

Olvasd tovább

0

And We Go Green (2019)

írta Nikodémus

Alejandro Agag makacs ember. Olyan, aki a legkisebb részletekre is odafigyel, ha valamit sikerre akar vinni. A rajtjelző lámpa elromlása márpedig fontos részlet, főleg akkor, ha egy bőségesen beharangozott, vadiúj autóverseny-sorozat első futamának rajtjakor történik. Lehetne mindez önmagán túlmutató szimbólum, de az And We Go Green nem akar metaforát növeszteni az esetből: derék dokumentumfilmként ironikusan csipkelődik kicsit, aztán továbblép. Napjaink egyik legfelkapottabb versenysorozata, a Formula-E tuti megér egy hőskölteményt, de szerencsére ebben sincs részünk, inkább csak abban, hogy testközelből figyelhetjük egy teljesen új motorsportág születését.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Film noir-történet

A film noir („fekete film”) filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként.

Hollywood klasszikus film noir időszakát általában az 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé teszik. Ehhez a korszakhoz társítják általában a kontrasztos fekete-fehér képi világot, melynek gyökerei a német expresszionista fényképezésig nyúlnak vissza, míg sok történet és klasszikus noir szemléletmód Amerikában a nagy gazdasági világválság idejének krimi iskoláiból származik. (Wikipédia)

Grób László átfogó könyve bemutatja a klasszikus amerikai film noir történetét, amelyet szoros összefüggésben tárgyal az amerikai krimiirodalommal; részletezi a műfaj kialakulását, ismerteti a reprezentáns alkotásokat, és felvázolja társadalmi-gazdasági hátteret. (Forrás)

Grób László: Az amerikai film noir története – 1940-1960, Attraktor, 344 oldal, 2020, 3900 Ft

0

Három hang kavarog a szélben – Ennio Morricone pályaképe

2020. július 6-án, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone, a világ talán legismertebb filmzeneszerzője. A közel 400 film, melyhez kísérőzenét írt, felsorolhatatlan, dallamvilága eltéveszthetetlen, jelentősége felmérhetetlen. Egy hosszú, gazdag életmű westerntől westernig, kísérletezéstől a szakralitásig.

írta Nikodémus

Morricone 1928. késő őszén egy ötgyermekes római családba született. Édesanyja rövidáruboltot vezetett, ő azonban édesapja hivatását követte: korán felismert tehetsége révén s Szent Cecília Konzervatóriumba került trombitásként, majd kitanulta a hangszerelést és a zeneszerzést is. Nagy hatással volt rá szüleinek mély katolikus hite és apja muzikalitása. Eleinte slágerek hangszerelését bízták rá az akkor bevett gyakorlat szerint egy-egy neves szerző neve alatt. Saját neve először egy 1959-es film, az Egy barát halála stáblistáján tűnt fel, ám még sok megaláztatást kellett elviselnie: a rendezők gyakran egyszerűen kidobták gondosan megkomponált kísérőzenéjét.

Olvasd tovább

0

Retró: 30 éves az Angyalbőrben sorozat

Igazi kordokumentum, de nem úgy: készítése átívelt a rendszerváltozáson, s az épp kimúló rendszer egyik emblematikus intézményéből, a katonaságból csinált amolyan késő-Kádár-kori viccet – jó sok humorral, némi pucérkodással és pár nyugati sitcomos panellel. Az összesen 13 részt megért Angyalbőrben így is kultikus lett, Gát György producer a Linda után másodszor is megcsinálta a sikert.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

The Current War (2017) / Radioactive (2019)

írta Nikodémus

Manapság közkeletű (s mélyen leegyszerűsítő) értelmezésként él a közvéleményben, hogy a szabadság nem más, mint végtelen lehetőségek azonnal kihasználható tárháza. Társadalmi keretekről, erkölcsi megfontolásokról vagy a tények tiszteletéről alig hallani, és immár három nemzedék közös élménye, hogy a szabadság kiküzdendő érdem helyett hétköznapi valóság. Többek között ennek veszélyeiről gondolkodtat el két, nemrég bemutatott film, nézőjét a másfél évszázaddal ezelőtt berobbant tudományos-technikai forradalom hőskorába repítve.

Olvasd tovább

1

Merre tovább, mozifilm?

Vírusjárvány után, kultúrharc közben

Mire e sorok megjelennek, nagy eséllyel túlleszünk az idei koronavírus-járvány első hullámán. Az eddigi életvitelünket felforgató pandémia számos tanulsággal szolgált már eddig is, s mint annyi minden más, maga a szórakoztatóipar sem lesz már ugyanaz, mint azelőtt. A filmvilág mostanság új szavakat tanul: távolságtartás, online fesztivál, streaming-bemutató.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Hollywood királynője

A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani.Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be. (Forrás)

Erin Carlson: Meryl Streep, Hollywood királynője, Kossuth Kiadó, 352 oldal, 2020, 4500 Ft

0

Droidzaj: Trailerzenék 6.

írta Minime

Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!

Ninja Tracks

A 2004-ben alapított produkciós céget Kaveh Cohen komponista és zenei producer vezetése alatt Los Angeles-i központtal találhatjuk meg a szakma berkeiben. A tulajdonos mellett két kiemelt zeneszerzőt említhetünk meg az állandó munkatársak között, mégpedig Collin Perry-t és Michael Nielsen-t. Triumvirátusuk több száz hosszabb-rövidebb zenei tételt dolgozott ki az elmúlt 14 évben, amelyek mozifilmek, tévéfilmek, számítógépes játékok előzeteseihez és zenei betéteihez készültek.

A cég az elmúlt években folyamatos bővítéseken esett át és lehetőséget kínált feltörekvő újonc zeneszerzők munkáinak bemutatására, akár vendégkomponistaként, akár hivatalos munkatársként. A korábban ismertetett zenei produkciós cégekhez hasonlóan a Ninja Tracks is próbál önálló zenei előadóként megjelenni a piacokon, így saját szerzeményeiket rendszeresen megjelentetik saját albumokként és zenei kiadványokként, meglehetősen nagy sikerrel. A vezető komponisták pedig előszeretettel vállalják különböző díjátadók és koncertek, valamint nagy volumenű rendezvények zenei anyagának összeállítását és munkálatait.

Következzen néhány szerzemény kedvcsinálóként:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Körhinta a viharban

Igaz-e, hogy a Rákosi-korszak szocreál termelési és nevelési filmjei fonák – öntudatlan – disztópiák? Mi a különbség a példázatos és mitizáló történelmi film típusa között? Kijelenthetjük-e, hogy a Fábri Zoltán által rendezett sematikus Vihar szoros „rokonságban” áll az 1945 utáni magyar filmművészet egyik első remekművével, a Körhintával? Hogyan jelenik meg a pártállammal szembeni társadalmi autonómia vágya Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmjében? Lehetséges-e, hogy Bacsó Péter 1970-es Kitörése Kovács András 1968-ban forgatott reformista Falakjának közvetlen kritikája? Igaz-e, hogy a disztópiákat ábrázoló filmekből megérthetjük a szabadság kultúráját napjainkban is fenyegető totalitarizmus természetét? Hogyan vonul végig az apokalipszis problémája Tarr Béla életművén? Milyen megoldást kínál a nihilizmus „betegségére” Pasolini a Teorémában és testvérfilmjében, a Disznóólban? Íme néhány kérdés, amelyek felmerülnek e könyv lapjain. A filozófusként indult Pólik József filmesztétikai írásai a magyar és egyetemes filmművészet tájain barangolnak, hol gondolkodásra ösztönző, felemelő remekműveket, hol félresikerült, a hatalomnak kiszolgáltatott művészet esendőségéről tanúskodó alkotásokat interpretálva. (Forrás)

Pólik József: Körhinta a viharban – Filmesztétikai írások, A kortársfilmtudomány kulcskérdései 6., Debreceni Egyetemi Kiadó, 280 oldal, 2019, 3900 Ft

0

Retró: 30 éve ért véget a Linda sorozat

Csak pár ikonikus beállítás: tojásföld-törő főcím, védjegyszerű sikongatások, sárga Babetta, és amikor a főszereplő kilép a klumpájából, már mindenki tudja, mi következik. A nyolcvanas évek magyar kultsorozatát Bruce Lee- és Jackie Chan-filmek ihlették, ám a karatézó rendőrnő hatására egyre többen kezdtek küzdősportokat tanulni, és a rendőrnek jelentkezők száma is megnőtt. Három évtizede, hogy három évadnyi uralkodása után véget ért a Linda sorozat.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Vívódó művészkelkek – Ralph Fiennes-portré

Legkedvesebb hőseit Ralph Fiennes nem csak eljátssza, rendezi is

Legyen szó egy náci munkatábor szadista tisztjéről (Schindler listája), egy kalandutazó magyar grófról (Az angol beteg), egy zsidó család szépreményű fiáról (A napfény íze) vagy a Harry Potter-sorozat rettegett Voldemortjáról, Ralph Fiennes összes szerepében igyekszik valami emberit felmutatni. S miközben hozzá illő mellékszerepeket vállal Hollywoodban, egyre figyelemreméltóbb rendezői életművet épít.

A hatgyermekes angol művészcsaládba született Ralph Fiennes útja szinte egyenes volt a színjátszáshoz: kezdeti festői ambícióit félretéve elvégezte a királyi színészi akadémiát (Royal Academy of Dramatic Art), 1987-től pedig angol Királyi Nemzeti Színház, majd a Shakespeare-társulat tagja lett. Filmszerepeiben is tetten érhető e korai tapasztalat: gyakran vállalja történelmi figurák megformálását, és vonzódik a klasszikus drámairodalom nagy tépelődőihez. Első rendezésében mégis egy radikális modernizálást hajt végre.

írta Nikodémus

Olvasd tovább