0

Könyvajánló – A megtévesztés dramaturgiája

Görcsi Péter kötete az első magyar nyelvű monográfia Martin McDonagh drámáiról és filmjeiről. Az 1970-ben született angol-ír drámaíró, filmrendező és forgatókönyvíró első drámái az 1990-es évek végén jelentek meg, és szinte azonnal meghozták számára a nemzetközi sikert. A 2000-es években bemutatott újabb darabjai nemcsak népszerűségét fokozták, hanem a tudományos érdeklődést is felkeltették. Az általa írt és rendezett filmek Oscar-díjat (Six Shooter, Három óriásplakát Ebbing határában) és BAFTA-díjat (In Bruges/Erőszakik) nyertek. Darabjait már 1997 óta játsszák Magyarországon, az elmúlt két évtizedben több mint harminc magyar bemutatója volt. Drámái közül a legnépszerűbbek közé tartozik a The Beauty Queen of Leenane (Leenane szépe, illetve Piszkavas címen is játszották), a The Lonesome West (Vaknyugat), a The Cripple of Inishmaan (A kripli) és a The Pillowman (A Párnaember). Görcsi Péter könyvének első két fejezete azt vizsgálja, hogy McDonagh művei hogyan kapcsolódnak a huszadik századi ír, illetve angol drámatörténeti hagyományokhoz, valamint hogy művészete miért számít kivétel(es)nek a vele együtt induló brit kortársak között. A kötet harmadik fejezete pedig árnyalt és tüzetes értelmezését adja a McDonagh-drámák és filmek tér- és időkezelésének, a nyelvhasználatnak, az erőszak szerepének, a művek enigmatikusságának és főbb dramaturgiai sajátosságainak. (Forrás)

Görcsi Péter: A megtévesztés dramaturgiája – Martin McDonagh drámái és filmjei, Kronosz, 297 oldal, 2017, 2660 Ft

1

Falvédőre való – The Guernsey Literary and Potato Peel Pie Society / Könyvesbolt a tengerparton

írta Nikodémus

Úgy tűnik, Ray Bradbury komor jóslata a szemünk láttára lesz valósággá: az okoseszközök korában nem kell semmilyen rémes diktatúra ahhoz, hogy kihaljon a könyv szeretete, az emberek egyszerűen önként hagynak fel az olvasással. A tanév kezdetén pedig rendre visszatér az örök téma a tízmillió önjelölt pedagógus országában: mit vagy mit ne adjunk gyermekeink kezébe, hogy felnőve művelt, széles látókörű polgárokká váljanak? Idén augusztusban két olyan film is debütált (az egyik a mozikban, a másik a Netflix streaming-szolgáltatón), melynek története könyvek körül forog. Mindkét kosztümös dráma a II. világháború utáni Angliába repíti nézőjét, ám az olvasáshoz kevéssé csinál kedvet.

Olvasd tovább

0

Játszani is engedd? – Haverok harca / Éjszakai játék

írta Nikodémus

Újra divatba jött a társasjáték: miután a kétezres évek generációja olyan könnyen elfeledte szülei, nagyszülei kedvenc elfoglaltságát, a jelenkor fősodratú geek-kultúrája megváltozott formában ugyan, de visszahozta a játéktábla körüli klasszikus izgalmakat. Miközben egyre terjednek a kreatív ötleteken alapuló, igényes kivitelezésű és bonyolult szabályrendszerrel rendelkező társasjátékok, Hollywood is felfedezte magának, mit jelent játszani. Mivel a közös játék önfeledt örömét többnyire csupán ártatlan családi filmek illusztrálhatnák, az álomgyár inkább a kockázatosabb utat választja, s megpróbálja a játékszenvedély lelki mozgatórugóit feltárni – felemás sikerrel.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Bécs, Budapest, Hollywood

„Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – állt állítólag a figyelmeztető felirat egy magyar származású hollywoodi producer irodájának falán. Fantasztikus karrierek, mesés történetek világába kalauzol Muszatics Péter könyve a hollywoodi közép-európaiakról. A Bécs, Budapest, Hollywood június elején jelent meg az Ünnepi Könyvhétre a Kossuth Kiadó gondozásában. Muszatics Péter a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere és 12 éve a legnagyobb magyar filmes rendezvény, a miskolci Jameson CineFest egyik főszervezője. A CineClassics programsorozat kurátora, melynek keretében 2010 óta számos világhírű, közép-európai származású filmest mutattak be, így például Emeric Pressburgert, a Korda-testvéreket, Kertész Mihályt, a stúdióalapító Zukor Adolfot, André De Tothot, Trauner Sándort, Gabriel Pascalt, Billy Wildert, Oscar-díjas, nagy hatású alkotókat – közülük sokan szerepelnek a Bécs, Budapest, Hollywood című könyvben is, melynek megírását részben a CineClassics konferenciái, vetítései, előadásai inspirálták. A 2017-ben, a Magyar Nemzeti Filmarchívum által elindított Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik fókuszában részben szintén a közép-európaiak állnak (a fesztivál idén szeptember 4. és 9. között lesz), akik a háborúk, forradalmak, népirtások sújtotta Európából, az összeomló Osztrák-Magyar Monarchiából kerültek a 20. század első felében Amerikába, és a legnépszerűbb művészeti ág, a film aranykorában képi formába öntötték az új világ álmait.

A Bécs, Budapest, Hollywood lapjain felbukkan Erich von Stroheimtől Billy Wilderig, Molnár Ferenctől, Wes Andersonig, Ernst Lubitschtól, Quentin Tarantinóig a filmvilág krémje, és közben talán választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mi a siker, a „human touch”, az emberi érintés, a hatásos történetmesélés egyik titka – amit a legtehetségesebb emigránsok Közép-Európából vittek magukkal Hollywoodba. A Bécs, Budapest, Hollywood-ot is bemutatták május 31-én, csütörtökön 11 órakor, az Örkény Könyvesboltban (Szent István körút 26.) a Kossuth Kiadói Csoport ünnepi könyvhétre megjelenő könyveinek nyilvános sajtótájékoztatóján. A könyv első dedikálása a Vörösmarty téren, az Ünnepi Könyvhéten június 10-én, vasárnap 11 órakor lesz a Kossuth Kiadó standjánál. (Forrás)

Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood – Ausztria-Magyarország hatása az amerikai filmre, Kossuth, 176 oldal, 2018, 2990 Ft

A szerző beszél könyvéről:

Olvasd tovább

0

Önkiteljesítés felmosóval – Joy (2015)

írta Nikodémus

Ez a cikk nemrég, bő két éve íródott, ám pár dologgal még ártatlanabbak voltunk:
nem volt Weinstein-botrány,
nem volt #MeToo, és Jennifer Lawrence sem nőtt
önmagán túlmutató ikonná (avagy SJW-rá, kinek ahogy tetszik).
Érdekes lehet újraolvasni a későbbi fejlemények tükrében.

David O. Russell legújabb filmje egyszerre több is, kevesebb is egy szokványos karriertörténetnél. A címszereplője után Joynak keresztelt alkotás humoros-lendületes óda egy talpraesett háziasszonyhoz, aki tehetségével és kitartásával éri el, hogy egyáltalán életpályát választhasson magának.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Jelentések Vietnamból

1968-nak, a többek között Vietnam-ellenes tüntetések csúcsévének ötvenedik évfordulóján újra megjelent magyarul a vietnami háború egyik irodalmi alapvetése. Michael Herr az Esquire magazin haditudósítójaként utazott Vietnamba 1967-ben. Egy olyan igaz történettel tért haza, amely testközelből mutatja be a csatatér tébolyát és poklát, és átélhetővé teszi, a háború miért gyakorolt olyan vonzó és pusztító hatást fiatal férfiak egy teljes generációjára. Beszámolóját nem is igazán erőszakossága, mint inkább őszintesége teszi hátborzongatóvá. Az eredetileg 1977-ben megjelent könyv az úgynevezett új újságírás irányzatának úttörő képviselője, és a mai napig a vietnámi háborús tematika egyik legnagyobb klasszikusának tartják. Részben Herr műve, a Jelentések ihlette Francis Ford Coppola 1979-es Apokalipszis most, illetve Stanley Kubrick 1987-ben bemutatott Acéllövedék című filmjét, amelynek a szerző társ-forgatókönyvírója volt. (Forrás)

Ízelítő a kötetből itt olvasható.

Michael Herr: Jelentések, Gabo, 304 oldal, 2018, 3990 Ft

0

Srác biciklivel / Greenberg / Még egy év (2010)

írta Nikodémus

Srác biciklivel: Duna TV, ma 22.16

A kamaszkort rendszerint drasztikus átalakulásként, milliónyi út merész kipróbálásaként és a korlátok feszegetéseként éljük át s írjuk le – ahogy erről számtalan film mesél, megteremtve a coming-of-age sajátos filmművészeti alműfaját. Ám mi a helyzet akkor, ha a serdülés jellemző tünetei elhatalmasodnak rajtunk, s nem engednek? Három közelmúltban készült film, a Srác a biciklivel, a Greenberg és a Még egy év megrendítő látlelet a végzetes tévutakról.

Olvasd tovább

1

Egy különc srác feljegyzései (The Perks of Being a Wallflower, 2012)

írta Nikodémus

„Mosolyogj, légy önmagad, és minden rendben lesz.” – e buta szentenciát nem az őszinte barát tanácsolja a történet fordulópontján, hanem az értetlen szülő traktálja vele gátlásos főhősünket. Nem szokványos kamaszfilm kerekedik tehát Stephen Chbosky maga megrendezte regényéből, a hazájában nagy kultusznak örvendő Egy különc srác feljegyzései című könyvből.

A film öt évvel ezelőtt jelent meg itthon – sajnos csak DVD-n.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Solo: Egy képes útmutató

Ismerd meg a galaxist a tolvaj, katona és kalandor Han Solo segítségével! Ereszkedj le a Korélia alvilági bandáinak legmélyebb bugyraiba, tudd meg, hogyan ismerkedett meg Han és Csubi, nézd meg, kik vendégeskednek Dryden Voss luxusjachtján, tanulmányozd a szabakk-kártyajátékot – ismerkedj meg a szabályokkal és a szabályszegőkkel, s találd ki, hol tartja Lando Calrissian a köpenygyűjteményét! A Lucasfilmmel közösen alkotott és az elismert Star Wars-szakértő, Pablo Hidalgo által írt könyv segítségével tanulmányozhatjuk a Solo: Egy Star Wars-történet című filmben látható új világokat, szereplőket, járműveket, és a karaktertervezés kulisszái mögé is bepillantást nyerhetünk. (Forrás)

Pablo Hidalgo: Solo – Egy Star Wars-történet – Képes útmutató, Kolibri, 128 oldal, 2018, 4999 Ft

0

A hihetetlen család 2. (Incredibles 2)

írta Nikodémus

Brad Bird és a Pixar előtt gigantikus akadály tornyosult, de legyőzték: A hihetetlen család második része felnő az elvárásokhoz, ügyesen építi tovább az első rész legendáriumát, számtalan poénnal nevettet meg – csak épp az a zsenialitás szorult ki belőle, ami elődjének minden percét áthatotta. Maga a film erről persze kevéssé tehet, hiszen mióta Irdatlanék első kalandját szűk másfél évtizede bemutatták, felnőtt egy egész generáció, a tömegkultúra léptéket váltott, a multiplexeket pedig elárasztották a szuperhősfilmek. A nagy össznépi túladagolásba pedig nehéz még egy okos találatot bevinni.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Mágia és mesterség

Ingmar Bergman svéd filmrendező épp száz éve, 1918. július 14-én született. Ennek alkalmából ajánljuk e vaskos, igényes kötetet. Győrffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Győrffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexander-hez, a Suttogások és sikolyok-hoz vagy éppen A nap végé-hez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható. (Forrás)

Győrffy Miklós: Mágis és mesterség – Ingmar Bergman művészete, Európa, 528 oldal, 2014, 4265 Ft

0

Merülés a szerelembe (Submergence)

írta Nikodémus

Wim Wenders zseni: örökre beírta magát az egyetemes kultúra nagykönyvébe. Skarlát betű-adaptációja, a Párizs, Texas és még vagy tucatnyi filmje remekmű, s mind közül a legnagyobb a Berlin felett az ég. Ismerek valakit, aki minden évben rituálisan megnézi egy művészmoziban. Mert kapaszkodót nyújt, reményt ad. Persze ahogy minden, a film médiumáról következetesen gondolkodó alkotó, az idősödő Wenders fejében is megfordult már a gondolat, érdemes-e egyáltalán játékfilmet forgatni: kétségeire bizonyíték az utóbbi évek szaporodó dokumentumfilm-termése. Mostanság viszont gyors egymásutánban háromszor is fikciós történet felé fordult a német rendező: legújabb filmje, az itthon még június végén bemutatott Merülés a szerelembe (Submergence) szinopszisa komoly ambíciókról árulkodik.

Olvasd tovább