0

Schumacher

írta Nikodémus

Beharangozták leleplezőnek, mindent feltárónak, definitívnek (legendaképzőnek csak azért nem, mert főhőse már most is legenda), és a család bevonásával persze azt is reméltük, hogy megtudunk valamit, milyen állapotban van minden idők legsikeresebb Forma 1-es pilótája. A Netflix legújabb doksija a száguldó németről pedig olyan, mint a mesebeli leány: jön is meg nem is, hoz is meg nem is. Fölényes profizmussal elkészített munka, kerek összefoglalása egy mítosz születésének, túl sok újdonságot azonban nem tudunk meg főszereplőjéről.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – John le Carré galamb-alagútja

A New York Times-bestseller életrajzi kötet a többek között a Suszter, szabó, baka, kém és a The Night Manager – Éjszakai szolgálat legendás szerzőjétől. John le Carré mindig a legidőszerűbb politikai kérdéseket feszegette a regényeiben, legyen szó a brit hírszerzésnél töltött szolgálatáról a hidegháború idején, az új világrend kialakulásáról a kilencvenes években, vagy az írói karrierjének késői csúcspontjáról, amikor Hollywood sorra filmesítette meg a műveit. Ebben az életrajzi könyvben olyan eseményeket mutat be, amelyeknek részese volt, azzal a morális kétértelműséggel, ami a regényeit is áthatja. Többek közt olvashatunk egy bejrúti szálloda papagájáról, ami a gépfegyverropogást és Beethoven V. szimfóniáját tökéletesen utánozza; a temetetlen holtak ruandai múzeumáról, ahol a szerző az országban lezajlott vérengzés után járt; 1982 szilveszteréről, amit együtt ünnepelt Jasszer Arafattal és parancsnoki karának tagjaival; egy német terrorista nővel létrejött találkozójáról a Negev-sivatag börtönében; a Nobel-díjas Andrej Szaharovról, a nagy atomfizikusról, szovjet ellenzékiről; két korábbi KGB-főnökkel folytatott beszélgetéséről. De olvashatunk arról is, hogyan készült Alec Guinness George Smiley szerepére, amit a Suszter, szabó, baka, kém és a Csapda című regényekből a BBC által készített legendás tévéfilmekben játszott, vagy arról a női segélyszervezeti munkásról, akiről a szerző az Elszánt diplomata főhősét mintázta. John le Carré mindegyik történetet izgalmasan és friss humorral meséli el, miközben arra késztet minket, hogy gondoljuk át újra a jól ismertnek hitt eseményeket és embereket. A Galambok alagútja bepillantást enged az író több mint hat évtizedes útjába, amelynek során mindig azt az emberi szikrát kereste, amely annyira élővé teszi minden regényalakját. (Forrás)

John le Carré: Galambok alagútja – Történetek az életemből, Agave, 324 oldal, 2017, 3480 Ft

0

Könyvajánló – Horrorok és szörnyek keringője

Mitől lesz egy film hátborzongató? A történet, a stílus, a díszlet, a zene vagy mindezek összessége hordozza magában a félelemkeltéshez szükséges energiát? Ez a könyv a maga töredékes módján erre a kérdésre keresi a választ: az 52 hátborzongató film egy vállaltan szubjektív válogatáson keresztül mutatja be a filmi hátborzongatás széles spektrumát. A 2018-ban megjelent 52 kultfilm szerzője most is sokféle filmet vizsgál olvasmányos esszéiben: a horrorfilm klasszikusaitól kezdve (Frankenstein menyasszonya, Psycho) modern remekműveken át (Iszonyat, Ragyogás, A bárányok hallgatnak) a kortárs kultfilmekig (Tűnj el!, Fehér éjszakák) tart a válogatás, de terítékre kerülnek határfeszegető kísérleti alkotások és hollywoodi blockbusterek is. (Forrás)

A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek? Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert. (Forrás)

Lichter Péter: 52 hátborzongató film – A Psychótól a Fehér éjszakákig, Scloar, 280 oldal, 2021, 3999 Ft
Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában, Athenaeum, 309 oldal, 2021, 4499 Ft

0

Top 5+1 érdekesség az Így vagy tökéletes-ről

Augusztus 19-től lesz látható a hazai mozikban az új magyar romantikus vígjáték, az Így vagy tökéletes. A sok humorral elmesélt érzelmes történet az ezoterikus sikerkönyv szerzőnő és a magát tehetséges szépírónak gondoló, kiégett reklámguru hazugságokkal, önbecsapásokkal teli kapcsolatát követi nyomon, amibe belekeveredik a nagyszájú kolléga, a felnőtt tinilány, pár megbízhatatlan pasi, az életunt műkritikus meg a dögös reklámszépség is.

1. A nézők érdeklődést egyből felkeltő filmcím kulcsfontosságú tényező a romantikus vígjátékoknál. A készítők ezúttal is hosszasan mérlegelték az ideális elnevezést, de amíg rátaláltak az Így vagy tökéletesre, addig a Verne Gyula a Holdon munkacímet kapta tőlük a film, ami a kész alkotás egyik ikonikus, és nagyon vicces jelenetében elhangzó párbeszédre utal. Ez a dialógus egyébként benne van a mozikba kerülő, végső változatban.

Olvasd tovább

0

Emésztő tűz – Perzsa nyelvleckék / Új világrend (2020)

írta Nikodémus

Másfél éve egy parányi, szabad szemmel láthatatlan kórokozó alaposan elbánt a világgal. Veszteségeinket siratva talán kevésbé vettük észre, de a koronavírus-járvány bizony rávilágított, mennyire ingataggá válhat az a társadalmi-gazdasági rend, amiben eddig éltünk. Miközben a nyári uborkaszezonban minden (még a kurrens mozikínálat is) arra biztat, hogy élvezzük ki a pihenés jól megérdemelt perceit, két nemrégiben bemutatott film a közhangulattal dacolva csendesen figyelmeztet, milyen törékeny az ember hétköznapi biztonságérzete.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Végszónak sem rossz

Miért állt át analógról digitális fotózásra Nádas Péter? Milyen számítógépes játékon játszik Enyedi Ildikó? Ki az igazi hippi: Martin Amis vagy Ian McEwan? Miképp veszélyezteti Karl Ove Knausgard férfiasságát a nyilvános babakocsitologatás? Hogyan került Zadie Smith Esterházy Péter társaságában egy toscanai outletbe? Miért pofozta fel Margaret Atwood Elisabeth Mosst? Melyik kölcsönzőben szerezte Bödőcs Tibor orbáni pókhasát? Mit gondolnak a hírességek Trumpról? És Philip Rothról? És a teniszről? Mindezt megtudhatjuk Köves Gábor második kötetéből, akinek interjúi a kétezres évek óta jelennek meg a Magyar Narancsban, ahol jelenleg szerkesztőként dolgozik. A köztes időben iskolapadokban és mozikban ült, innen, a mozikból ered krónikus New York-mániája. Interjúalanyai közül talán Margaret Atwoodot és Patti Smitht “üldözte” a leghosszabban. Akadnak még be nem teljesült interjúálmai. (Forrás)

Köves Gábor: Végszónak sem rossz, 21. Század Kiadó, 384 oldal, 2021, 3990 Ft

1

Röviden: Az Öngyilkos Osztag / Dzsungeltúra / Szörnyella

írta Nikodémus

Az Öngyilkos Osztag (The Suicide Squad, 2021) – Az évszám demonstratív kiírása nem véletlen: ettől eltekintve csupán egy ártatlan határozott névelő választja el a Warner legújabb szuperhősmoziját az öt évvel ezelőtti, csúnya katasztrófával végződő próbálkozástól. Arra is jött rendesen a hype-vonat, ezúttal pedig az a James Gunn volt a húzónév, aki trashfilmes előzmények (pl. Super) után két Galaxis őrzői-adaptációval elég alaposan letette a névjegyét a szomszédban (aztán kirúgták, aztán visszavették, tudjuk a sztorit). Derekasan igyekszik is bebizonyítani, hogy mennyire más ez az őrület, amiben a képregénygősök B-csapatja csapatja – jó sikamlósan, véresen. De azon túl, hogy a forgatókönyv most normálisan meg van írva, és bőven repkednek a húscafatok meg az egysorosok, ez a film tulajdonképpen nem különbözik túlságosan rosszemlékű elődjétől. Amott zenés klipekben mutatkoztak be a karakterek, itt meglehetősen egyszerű indirekt párbeszédekben (még jó, hogy nem fordulnak ki a kamerának), és az öncélú erőszakorgia meg a bizarr feketehumor ellenére gyakorlatilag megismétlik önnön útjukat, csak más avatár alatt (Idris Elba Bloodsportja egyenesen ordítja, hogy ő eredetileg Will Smithnek készült). Gunn pedig sajnos nem elég bátor ahhoz, hogy a végére ne formálja jóságossá figuráit, akik természetesen az igazi főellenség ellen fordulnak a megfelelő pillanatban (családozás szerencsére azért nincs). Tudom, súlyos pénzekből készült stúdiófilmet nézek, szóval mit is vártam? Talán többet egy mocskosszájú, cafatos, de végülis felszínes polgárpukkasztásnál?

Olvasd tovább

0

Idő – A kulisszák mögött

A mindig elgondolkodtató történeteket mesélő M. Night Shyamalan rendezte az Idő (Old) című filmet, amelyben egy család nyaralni megy az érintetlen trópusi tengerpartra, és rádöbbennek, hogy néhány órásra tervezett ottlétük alatt villámgyorsan öregszenek – az egész életük lezajlik mindössze egyetlen nap alatt.

Nem túlzás azt állítani, hogy az Idő története egy ajándékozással kezdődött. M. Night Shyamalan rendező különleges meglepetést kapott a három lányáról apák napjára: a Sandcastle (Homokvár) című bizarr, meditatív, gondolatébresztő képregényt, amely a francia Pierre Oscar Lévy író és Frederick Peeters grafikus 2011-es közös alkotása. A képregény azonnal beindította a rendező fantáziáját. Miután befejezte Estrail 177 című trilógiáját (A sebezhetetlen /Unbreakable/, Széttörve /Split/, Üveg /Glass/), Shyamalan nekilátott az Idő forgatókönyvének megformálásához. Célja az volt, hogy a történetet egzisztenciális thrilleré alakítsa, amely az emberiség nagy rejtélyeinek kérdéseit boncolgatja: halandóság, megbánás, szerelem, elköteleződés és az idő természete. A középpontban rendkívül provokatív kérdések állnak. Ha csak egy nap maradna az életedből, mit tennél ezalatt? Kivel töltenéd el ezt az időt? Mi lenne a legfontosabb számodra?

Olvasd tovább

0

Egy évem Salingerrel (My Salinger Year, 2020)

írta Nikodémus

A rendező egyik korábbi filmjéről itt írtunk.

Meleg színek, kellemes háttérzene, bögrényi illatos kávé és egy jó könyv – mi sem kell több egy csöndes elmélyültségben töltött estéhez. S ugyanennyi elég Philippe Falardeu Joanna Rakoff könnyed önéletrajzi lektűrjéből készült új filmjéhez is, amely értelmünk helyett beleérzésünkre próbál támaszkodni – talán túlságosan is, ám ha betekinthetünk egy menő New York-i irodalmi ügynökség kulisszái mögé, megcsodálhatjuk két kiváló színésznő finom összjátékát, és integethetünk J. D. Salingernek (persze szigorúan csak távolról), egyáltalán nem bánjuk a könnyen csúszó nyári filmélményt.

Olvasd tovább

0

Never Give In (2021) / All or Nothing (2018–)

Több mint játék – Futball-világtrendek egy angol iparvárosból

írta Nikodémus

Elég hozzá négy kis bója, egy rongylabda, pár lelkes srác, megfűszerezve némi gömbérzékkel és elszántsággal, mi az? Világszerte milliók művelik ezt a csaknem százhatvan éve feltalált sportot, amit úgy hívnak, futball. Játsszák bár a brazil favelákban, az angol gyepen vagy a magyar grundon, hatása felmérhetetlen – testmozgásként, közösségteremtő erőként és kulturális faktorként egyaránt. Utánajártunk a labdarúgás világtrendjeinek.

Olvasd tovább

0

Nyolc dolog: így készült a Becsúszó szerelem

Csütörtöktől nézhető a hazai mozikban az ősz romantikus vígjátéka, a Becsúszó szerelem, ami érzelmes, humoros történetén keresztül bepillantást enged a focidrukkerek lelkes, de ellentmondásos világába, az örökbefogadás bonyodalmaiba és a gyerekvárás mindenki életét, fenekestül felforgató helyzeteibe. A premierre várva összeszedtünk pár, a filmmel kapcsolatos kulisszatitkot.

1. A forgatókönyvet jegyző Bárány Mártonnak és a rendezést is elvállaló Nagy Viktor Oszkárnak régi terve volt egy olyan film, ami a focis szubkultúrát emberi oldaláról közelíti meg. Első perctől egy könnyedebb stílusú, humoros történetben gondolkoztak, amihez valós helyzetekből merítettek ötletet, de a megvalósítás során az érzelmekre, a humorra helyezték inkább a hangsúlyt.

Olvasd tovább

0

Szilaj: Zabolátlanok – A kulisszák mögött

A film hatalmas kalandjának középpontjában egy eltökélt kislány áll, aki helyét keresi a világban, és igaz társra talál, amikor találkozik egy vadlóval. A Szilaj: Zabolátlanok (Spirit: Untamed) a korábbi nagy siker, a Szilaj, a vad völgy paripája szellemében fogant.

Lucky Prescott soha nem ismerte igazán édesanyját, Milagro Navarrót, a félelmet nem ismerő lovas kaszkadőrt, aki Miraderóban, a határszéli kisvárosban kápráztatta el a közönséget. Elhunyt édesanyjához hasonlóan Lucky sem az a kimondottan normakövető teremtés, amit nagynénje, Cora néni komoly aggodalommal figyel. Lucky egy keleti parti városban nőtt fel Cora vigyázó tekintetétől kísérve, de miután a kelleténél több rossz fát tesz a tűzre, Cora összepakol, és visszaköltöznek Miraderóba a lány apjához, Jimhez. Lucky nem érzi jól magát a zajos vasútmenti városban, de megbékél a helyzettel, miután találkozik Szilajjal, a hozzá hasonlóan szabad szellemű musztánggal, és megismerkedik két helyi lovas lánnyal, Abigaillel és Pru Grangerrel. Pru apja, Al Granger istállótulajdonos Lucky apjának legjobb barátja. Egy gonosz lóidomár és emberei befogják Szilajt és a többi paripát, hogy elárverezésük után munkaló legyen belőlük. Lucky összefog társaival, hogy ezt megakadályozzák. A lányok életük addigi legnagyobb kalandjára indulnak, hogy megmentsék a lovat, akinek Lucky a szabadságot és életcélját köszönheti, és segített neki felfedezni édesanyja mexikói származásának örökségét.

A Szilaj: Zabolátlanok a 2002-es, Oscar-jelölt Szilaj, a vad völgy paripája történetének újabb fejezete, és kapcsolódik az Emmy-díjas tévésorozathoz is (Szilaj, szabadon száguldó).

Olvasd tovább