0

Röviden: Last Flag Flying (2017)

írta Nikodémus

Sal (Bryan Cranston) évtizedek óta működteti lepukkant kocsmáját. Egyik este váratlan vendég toppan be hozzá: Larryvel (Steve Carrell) még a hadseregből ismerik egymást, sülve-főve együtt voltak, s Larry megkéri régi haverját: látogassák meg együtt harmadik társukat, az azóta lelkésszé lett Richardot (Laurence Fishburne). A tiszteletes otthonában aztán kiböki hősünk jövetele célját: az iraki háborúban nemrég elvesztett fiát szeretné hazahozni és eltemetni. A három cimbora útra kel, hogy szembenézzen a gyásszal, a kortárs Amerika közállapotaival (2003-ban járunk), s persze egy kis kaland sem árt. Richard Linklater Darryl Ponicsan regényéből készült Last Flag Flying című filmje nagy empátiával és megkapó humorral közelít témájához, s miközben hőseit végigutaztatja a vidéki Amerikán (színésztriónk remekel a szerepekben), könnyű kézzel dob fel súlyos kérdéseket nézőjének: mi a valódi hazaszeretet? Törődik-e valaki a kisember problémáival? Fontosabb-e a rút igazság a nehezen kiküzdött megbékélésnél? Számadással tartozunk-e életünk döntéseiért embertársainknak? Larry, Sal és Richard a zárójelenetben végül egy felbontatlan levél köré csoportosul. Hiába a közösen átélt kalandok, a gyászmunka még csak most kezdődik.

(Megjelent: A Szív, 2018. november)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Péntek esti Kádár-mozi

Hét évvel ezelőtt, 2011 júliusában bejárta a magyar sajtót a hír, hogy megtalálták Kádár titkos filmarchívumát. Később ennek több cáfolata is megjelent. Az azonban tény, hogy Kádár János és szűk köre 23 éven keresztül péntekenként összejárt mozizni. Ezt járja körül most Gál Mihály könyvében, a Péntekre javasoljuk! című kötetben. A könyvből megtudhatják az olvasók, milyen filmeket nézett Kádár János az MSZMP többi vezetőjével péntek délutánonként a Filmfőigazgatóság Báthory utcai vetítőjében. A katalógust levéltári kutatáson alapuló tanulmány egészíti ki. A szerző filmátvétellel foglalkozó kötetéhez hasonlóan forrásértékű munka a Kádár-korszak kultúrtörténetéhez. (Forrás: 1, 2)

Részletes kritika a könyvről itt olvasható.

Gál Mihály: Péntekre javasoljuk! – Az MSZMP vezetőinek vetített filmek 1966-1989, Clipperton, 296 oldal, 2016, 4000 Ft

0

Ha nem zavar a reklám: Trezor tévépremier

Egy forradalom bizony nagy kalamajkát képes okozni – a felkelők között is, de még nagyobbat a hatalom soraiban. 1956 október végének forró napjaiban elveszik a Belügyminisztérium szigorúan titkos trezorjának kulcsa. Az elvtársak kétségbeesnek, s egyikük (Scherer Péter) megbíz egy tíz éve börtönben ülő lakatost (Anger Zsolt), törje fel a veszélyes titkokat őrző széfet. A hajdanvolt bankrabló sikerrel jár, ám egészen mást talál a feltáruló ajtó mögött, mint amire számított. Különös, kiszámíthatatlan játszma kezdődik a felek között, a forradalom örvénye pedig egyre csak dagad kint, a pesti utcákon. Bergendy Péter a 2011-ben nagy sikerrel bemutatott A vizsga után újra Köbli Norbert forgatókönyvíróval karöltve jár a végére egy izgalmas történelmi helyzetnek, legújabb filmjük – mely a Duna TV-n ma 19.45-kor debütál – a történelem sodrában vergődő kisember választási lehetőségeit firtatja. (Megjelent: Új Ember, 2018. november)

Trezor Trailer

Íme az előzetes! Várható bemutató: novemberben

Közzétette: Trezor – 2018. október 9., kedd

 

0

A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer)

írta Nikodémus

1956 egy csoda. Egy kicsi nép Európa közepén megelégeli a rákényszerített elnyomást, és mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, egyszerűen kihajtja fejét a rabigából, feláll, és szabad népként kezd el viselkedni. Egyre fogyatkozó szemtanúk számolnak be a magyar forradalom és szabadságharc 13 napjának euforikus hangulatáról, ami példátlan élmény nemcsak hazánk, de a világ történelmében is. Hogy a nagyhatalmak vezetőit hogy érintette mindez, azt tudjuk, egy szomszédos állam egyszerű fiának-lányának nézőpontja azonban többnyire feledésre van ítélve. Lars Kraume filmjének, A néma forradalomnak talán ez a legfőbb értéke: történelmi távlat helyett kortárs szemszögből láttatja a magyar forradalmat és annak leverését.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kultfilmkalauz

„A Casablanca nem egy film, hanem filmek” – írja Umberto Eco, és ugyanez áll a kötetben bemutatott többi kultuszfilmre is. De mi az, hogy kultfilm? Nehéz a kérdésre egzakt választ adni, hiszen a címke nem a filmek valamely „sajátnak” tételezett tulajdonságára, hanem inkább az utóéletére utal. Olyan alkotásokéra, amelyeknek viszonylag szűk, de elkötelezett rajongótáboruk van, és amelyek mindig más és más oldalukat mutatják meg attól függően, hogy hol, mikor és kivel nézzük őket, milyen filmes előképeink vannak, vagy éppenséggel a rendelkezésünkre áll-e olyan útmutató, amely friss szempontokat kínál a befogadáshoz. Lichter Péter kalauza épp ilyen: a Prizma folyóirat munkatársának személyes hangvételű esszékötete komoly filmes szaktudást felvonultató, mégis pörgős, lebilincselő olvasmány, amelyből megtudhatjuk például, hogyan forradalmasította Stanley Kubrick a filmzene-használatot, milyen törvényi változások tették lehetővé a függetlenfilmesek elindulását, hogyan befolyásolta az ötvenes-hatvanas évek tinédzsergenerációja, vagy éppen a nyolcvanas évek videokazetta-forradalma a filmes zsánerek alakulását, vagy hogy mire véljük, ha már épp bekészítettük a popcornt, és akkor egyszer csak kiderül, hogy a sorozatgyilkosunk egy gumiabroncs. (Forrás)

Lichter Péter: 52 kultfilm – A Szárnyas fejvadásztól a Feltörő színekig, Scolar, 272 oldal, 2018, 2999 Ft

1

Amerikai história X (1998) – Tíz fontos dolog

Az én Mein Kampfom – ezzel a címmel ír házidolgozatot Danny Vinyard (Erward Furlong) a suli töriprojektjére, jókora botrányt okozva. Az igazgató (aki történetesen fekete), békésen próbálja rávezetni a fiút a neonáci eszmék értelmetlenségére, ezért előre kijelölt történetek újraírását kéri a sráctól. Ez lesz az Amerikai história X. Danny Vinyard ugyanis bálványozza bátyját, a hírhedt neonáci Dereket (Edward Norton), ám ő a börtönből szabadulva már egész más nézeteket vall. A valódi tanítómester így az élet lesz (fekete-fehérben és színesben) mindkettőjük számára, kegyetlen hangszerelésben. Húsz éve ezen a napon mutatták be a máig talán legfelkavaróbb skinhead-mozit Tony Kaye rendezésében – mi tíz fontos – és SPOILERES – dolog egybegyűjtésével emlékezünk és biztatunk az újranézésre.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

1

Sztálin halála / Lajkó – Cigány az űrben

írta Nikodémus

Jót röhögni a saját nyomorunkon – ez igazi XX. századi, közép-európai találmány. Talán a Föld egyetlen más tájékán sem sűrűsödik össze komédia, tragédia, groteszk irónia és a tékozlás dzsentri gesztusa úgy egy-egy művészeti alkotásban, mint felénk. Lehet hozni példának a lengyel drámairodalmat, a cseh abszurd filmet, vagy a megunhatatlan klasszikus A tanút: olyan esszencia, amelyen könnyen mulatunk, ám rendkívül nehezen tudunk közelíteni hozzá. Idén két film próbálta meg a (szinte) lehetetlent. s ugyan félsikert arattak, ez az agykikapcsoló kortárs filmdömpingben felér egy győzelemmel.

Olvasd tovább

0

Halloween – a kulisszák mögött

Jamie Lee Curtis ismét egyik leghíresebb szerepében, Laurie Strode megformálójaként látható, aki utoljára csap össze a maszkos Michael Myersszel. Negyven évvel vagyunk a tragikus Halloween-éjszaka után, amikor Laurie kis híján Myers ámokfutásának áldozatává vált.

Malek Akkad családjának cége, a Trancas International Films a kezdetektől a Halloween-filmek gyártója, ezért nagy örömmel vállalkozott arra, hogy friss megközelítéssel térjen vissza a klasszikus történethez, és hasonló gondolkodású partnerre talált Jason Blum producer személyében. Akkadot régóta lenyűgözte, ahogyan Blum a bénító rémületet magas minőséggel ötvözi, ezért lelkesen fogott munkához a producerrel, aki régi rajongója édesapja életművének… és képes arra, hogy új életet leheljen a klasszikus franchise-ba.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Sára + Gaál, 80 + 5

A 2013. november 28-án az akkor 80 éves Sára Sándor operatőr és filmrendező ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és jelen születésnapi kötetben (mely öt évvel később, ma is nagy haszonnal forgatható) a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Pro Patria – Sára 80, Magyar Művészeti Akadémia, 516 oldal, 2014, 4655 Ft

Gaál István (1933-2007) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is készített mindössze nyolc játékfilmet, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és a sienai kismesterek kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket. A születésnapi kötetet az ELTE-konferencián, a korábbi Gaál István Filmnapokon elhangzott tanulmányokból, visszaemlékezésekből, illetve Gaál Istvánnak főleg a pásztói tematikus Filmnapokhoz (Mesterek és pályatársak, Választott hazák) kapcsolódó leveleiből, írásaiból állították össze. (Forrás)

Pintér Judit, Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban – Gaál 80, Magyar Művészeti Akadémia, 250 oldal, 2014, 3610 Ft

0

Az igazak (The Right Stuff, 1983)

írta Nikodémus

Különös rejtekutakon jár néha egy-egy film, még Hollywoodban is. Miközben a Star Wars és Michael Bay elterjesztette a jó hangos, lángcsóvákkal járó robbanást, a végtelen üzemanyag- és levegő-készleteket az űrben, született A jedi visszatér évében egy csöndes, akkurátus film az amerikai űrhajózás kezdeteiről. Ha kedvelted A számolás jogát, izgatott, miket csinál Matt Damon a Mentőexpedícióban, izgultál az Apollo 13-on vagy lenyűgözött a Csillagok között, érdemes egy próbát tenni mindannyiuk ihletőjével, a valaha volt talán legakkurátusabb űrhajózós-filmmel. Az igazak, amely bemutatása idején akkora bukás volt, hogy magával rántott egy produkciós céget, s ma már filmtörténeti mérföldkő, ezen a napon lett 35 éves.

Olvasd tovább

1

Az első ember – a kulisszák mögött

A hatszoros Oscar-díjas Kaliforniai álom (La La Land) című musical díjnyertes rendezője, Damien Chazelle, illetve a film szintén Oscar-nyertes főszereplője, Ryan Gosling ismét együtt dolgoztak, hogy Az első ember címmel vászonra vigyék az Apollo 11 és Neil Armstrong holdraszállásának történetét, illetve az odáig vezető évtizedes utat. A bensőséges történetet Armstrong nézőpontjából ismerjük meg. A film alapjául James R. Hansen könyve szolgált, és azt meséli el, milyen győzelmet aratott Armstrong, a családja, a munkatársai és az egész ország azzal, hogy megvalósult a történelem egyik legveszélyesebb küldetése – és milyen árat kellett fizetniük érte.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig

Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.

A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)

Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft

Olvasd tovább