0

Loving Vincent (2017) / Maudie (2016)

írta Nikodémus

A festőfilmek elsődleges kérdését, miszerint át lehet-e ültetni az alkotó vizuális világát mozgóképre, a legtöbb életrajzi mozi simán kikerülni. Képeskönyvvé degradálja az életművét vagy elmeséli a művész életét. Nincs ezzel gond, számtalan kitűnő biográfiát láttunk már, a Loving Vincent viszont merészen nagyobb ambíciókat sző. A Maudie nem, ám mégis teljesebb élmény.

Olvasd tovább

2

Solo: Egy Star Wars történet (Solo: A Star Wars Story)

írta Nikodémus

A kritika spoilermentes.

Vérmes rajongók, örök kétkedők, nyugi: a Solo: Egy Star Wars történet rendben van. Hogy ez pontosabban mit jelent a két tábornak, avagy az egyszerű mozinézőnek (és hát ne legyenek illúzióink a Disney elsősorban őket célozza az újabb és újabb filmekkel), arról alább még lesz szó, de ahogy Minime kolléga tette a Deadpool 2-nél, úgy itt is szentelnünk kell egy bekezdést a rendhagyóan fajsúlyos előzményeknek.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Három Syd Field-kötet

Syd Field a nemzetközi forgatókönyvírás legelismertebb szakértője, a Forgatókönyv című könyve pedig világszerte a forgatókönyvírók bibliája. Az ötlettől a karakterig, a nyitójelenettől a kész könyvig – Syd Field műve könnyen elsajátítható szabályokat és módszereket kínál kezdő és gyakorló írnók számára. (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyv – A forgatókönyvírás alapjai, Cor Leonis kiadó, 290 oldal, 2011, 3990 Ft

Syd Fieldnél senki sem tud többet a forgatókönyvírásról. A hollywoodi bennfentes a Forgatókönyv című bestsellere folytatásában most a forgatókönyvírók új nemzedékével osztja meg titkait, meglátásait, anekdotáit. A Forgatókönyvírók kézikönyvéből kiderül, hogy milyen a jó ötlet, milyen a profi szerkezet, megtudhatod, hogyan keltsd életre a karaktereket, hogyan írj párbeszédet, vagyis hogyan dolgozd fel ötletedet sikeres, profi forgatókönyvvé. Akár kezdő vagy, akár profi, ha követed Field tanácsait, végül a kezedben lesz egy kész, eladható forgatókönyv! (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyvírók kézikönyve – A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései, Cor Leonis kiadó, 295 oldal, 2012, 3990 Ft

Az írás folyamata valójában nem egyéb, mint átírás. De vajon mit és hogyan kell megváltoztatni? Minden forgatókönyvben vannak problémák. Így volt ez a Die Hard – Az élet mindig drága vagy a Rés a pajzson esetében is – és ezeket nem is javították ki. Miattuk maradt kis híján dobozban A szakasz, de Oliver Stone átírta az első tíz oldalt, és a film klasszikus lett. Minden forgatókönyvíró szembesül a problémákkal – csakhogy a jó író a kreatív megoldások ugródeszkájának tekinti őket. A könyvben a népszerű szerző, Syd Field, akinek évente ezernél is több forgatókönyv megy át a kezén, lépésről lépésre bemutatja, hogyan lehet észrevenni és kijavítani a forgatókönyvek jellemző hibáit. Olyan szakmai titkokat árul el, amelyek naggyá tették a remekműveket, és amelyekkel a reménybeli forgatókönyvírók is eséllyel pályázhatnak a sikerre. A könyvből megtudhatjuk, mitől működnek a legjobb történetek; hogyan lehet hatásos az első tíz oldalunk – a Thelma és Louise és a Farkasokkal táncoló példáinak segítségével –; hogyan adjunk magunknak álomfeladatot éjszakára; hogy felszabadítsuk kreatív énünket; hogyan építsük fel a karaktereket a tetteik segítségével, ahogy Quentin Tarantino teszi; hogyan szedjük össze magunkat, ha falnak ütköztünk; és hogyan küzdjük le az alkotói válságot egyszer s mindenkorra. (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyvírók munkafüzete – Avagy így vesszük észre, így oldjuk meg, ha gond van a forgatókönyvvel, Cor Leonis kiadó, 317 oldal, 2013, 3990 Ft

0

Filmek a netről: Szíriusz (1942)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Nem csalás, nem ámítás, itt az első magyar sci-fi mozi! Hamza Dezső Ákos korának elismert műfajfilmese volt, a háborús Magyarország virágzó filmiparában nekivágott hát egy tudományos-fantasztikus film készítésének. Sergius professzor (Baló Elemér) a kalandvágyó Tibor Ákos grófnak (Szilassy László) mutatja be először legújabb csodaszerkezetét, melynek segítségével állítólag utazni lehet az időben. A fiatal, fess gróf él a lehetőséggel, és visszautazik Mária Terézia korába, hogy ott találkozzon a titokzatos szépségű Rozalinával (Karády Katalin) és saját ükapjával. A Szíriusz persze inkább szerelmi melodráma (és óvatos oldalvágás a képzelt náci felsőbbrendűségnek, erős társadalmi töltettel), de azért finoman elgondolkodtat az időutazás-paradoxonok némelyikén. A látvány itt-ott pedig még mai szemmel is lenyűgöző.

0

Kutyák szigete (Isle Of Dogs)

írta Nikodémus

Életünket, szeretteinket biztonságban akarjuk tudni – alapvető emberi igény ez, s annál szomorúbb, hogy sokaknak bizony még manapság sem adatik meg. Étel, ital, otthon, szabad gondolat, szó és cselekvés: megannyi természetesnek tekintett adottság a nyugati ember számára. A világ azonban fordul, s úgy tűnik, nem a mi javunkra: Wes Anderson korábbi témáit részben hátrahagyva erről is mesél legújabb filmjében, a május elejétől itthon is vetített Kutyák szigetében.

Olvasd tovább

1

Könyvajánló – Final Cut

A tankönyvről: Ez egy tankönyv, amelynek az a célja, hogy segítsen a Final Cut című filmet eljuttatni a nézőkhöz. Eljuttatni technikai értelemben, ugyanis jogi okok miatt a film csak oktatási segédanyagként jelenthet meg. És eljuttatni pedagógiai értelemben, amennyiben a kötet célja, hogy a Pálfi György filmje kapcsán a filmes vágás- és montázstechnika, valamint a felmerülő kulturális és jogi kérdések közül vezesse elő a legfontosabbakat. A kötet elsődleges célközönsége a mozgóképkultúrával foglalkozó, azt tanuló középiskolás korosztály, illetve az egyetemek és főiskolák alapszakos hallgatói, de természetesen rajtuk kívül minden filmszerető nézőnek, olvasónak ajánljuk szeretettel.

A Final Cut-ról: És milyen az igazi férfi? Hát sármos, mint Marcello Mastroianni a La dolce vitában, de azért izmos is, mint Brad Pitt a Harcosok klubjában. Kisfiús, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban… vagy inkább, mint Alain Delon a Rocco és fivéreiben, csak kicsit magasabb – legalább, mint Belmondo. Lehengerlő, mint Clark Gable, és néha, persze, mélabús, mint Tony Leung Chiu Wai a Szerelemre hangolvában. Határozott, mint Sean Connery, vagy Daniel Craig, mikor James Bond, de azért öntörvényű és kiszámíthatatlan is, mint Latinovits a Szindbádban, és néha kicsit esetlen, mint Chaplin a Modern időkben, közben persze titokzatos és kicsit félelmetes is, mint Gary Oldman a Drakulában és nagyon vicces, mint Woody Allen az Annie Hallban.
És milyen az igazi nő? Biztosan kiszámíthatatlan és ösztönös, mint Lollobrigida, de közben kecses és összeszedett, mint Audrey Hepburn. Kislányos, mint Audrey Tatou, ugyanakkor hideg és távolságtartó, mint Greta Garbo. Bolondos és közvetlen, mint Julia Roberts, de a mosolya olyan, mint Ava Gardneré. Igazi asszony, akár csak Sophia Loren, de az se baj, ha egy kicsit Monica Belluccira is hasonlít… és közben légies, akár Liv Tyler, amikor tündét alakít. Tudja, mit akar, akár Sharon Stone, de egyszerre elveszett és ártatlan, mint Szeleczky Zita. Ja, és olyan odaadással tud csókolni, mint Kim Novak.
…Te jó ég, mi van, ha ezek ketten találkoznak?! (Forrás)

Pálfi György, Varga Balázs: Final Cut – Hölgyeim és Uraim – Tankönyv + DVD (A Színház és Filmművészeti Egyetem Oktatási segédanyaga), L’Harmattan, 210 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Elégtétel (Eidurinn, 2016)

írta Nikodémus

Új stílus hódít az európai művészfilmes színtéren: kimért képek, ritkás szavak, lassú tempó. A bő egy évtizede megfigyelhető irányzat filmjei – nem függetlenül az épp északi tájakon született dogmafilmes eszközök, valamint a skandináv bűnügyi regény-elemek használatától – minden beállításukban jelentőségteljessé igyekeznek emelkedni, s jó posztmodern alkotáshoz illően ezzel leplezik a koherens mondanivaló hiányát. Baltasar Kormákur legújabb, az idei Titanic Filmfesztiválon nálunk bemutatott mozija, az Elégtétel (Eidurinn) örömteli kivételnek ígérkezett.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A film mint mozgás

Gazdag történeti, elméleti és esztétikai gondolatgyűjteményt kínál a szerző, mely alighanem minden filmrajongó figyelmére érdemes. A filmszakma szereplőit pedig ő maga így szólította meg egy televíziós interjújában félig humorosan, félig komolyan: „Azért kellett megírnom ezt a könyvet, mert tudom, hogy aki egyszer elolvassa, soha többé nem mer rossz filmet csinálni.” A film mint mozgás jól rendszerezett eszmefuttatásait mintegy kétszázötven világfilm és jónéhány magyar film elemzése, sokszor meghökkentő összevetések, fekete-fehér és színes fotók támasztják alá.

Noha a könyvben minden benne van, amit az új, digitális korszakváltás idején a film szépségéről tudni kell, mégsem egyszerű összefoglalása ez a filmvarázs százhúsz év alatt született és mai elméleti magyarázatainak. A szerző kiindulópontja szerint a film nem audiovizuális, hanem kinetovizuális művészet, azaz nem a hang és a kép, hanem a mozgás és a kép művészete. E látszatra egyszerű tétel kibontásakor A film mint mozgás egyfelől legendákat búcsúztat, másfelől számos új fogalommal és megfigyeléssel szolgál. Ilyenek az itt először megfogalmazott valóságtöbblet-elmélet, a filmszerű mozgások elmélete, az autoszelekciós szerepválasztás leírása, a szín-montázzsal, a totálkép művészi rangjának visszaadásával kapcsolatos megfontolások. Mindez fölös tudományoskodás nélkül, közérthető, olvasmányos stílusban. (Forrás)

Bokor Pál: A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról, Atlantic Press, 576 oldal, 2015, 6800 Ft

Az eddig megjelent kritikákból:

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Örökbefogadás (1975)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Kata (Berek Kati) negyvenéves korára magára marad. Férje meghalt, gyereke nincs, nős szeretője pedig nem vállalja fel kapcsolatukat. A kicsi, szerényen berendezett Duna-menti lakásban ordít a magány. Csakhamar intézetis lányok érkeznek a faluba, s egyikük, a visszahúzódó Anna (Vígh Gyöngyvér) közeledni kezd az asszonyhoz. Rokonlelkek találnak egymásra, s bár végül mindkettőjük vágya teljesül, mégsem lesznek boldogok. Mészáros Márta Arany Medve-díjas filmje, az Örökbefogadás klasszikus révbeérés-történet helyett komor színekkel festi le két súlyosan sebzett lélek bolyongását a Kádár-korszak fásultságba merevült Magyarországán. Hernádi Gyula és Grunwalsky Ferenc érzékeny forgatókönyve a lényegre szorítkozik, Koltai Lajos kamerája empatikus egyszerűséggel siklik, a színészek pedig megindító eszköztelenséggel játszanak. Akarhatjuk-e ép ésszel, hogy vágyaink mindent felülírjanak? Képesek vagyunk-e felvállalni, hogy sebzők és sebezhetők vagyunk? Tudunk-e ragaszkodás nélkül szeretni?

(Megjelent: Új Ember, 2018. március)

0

Könyvajánló – Főszerepben Budapest

A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében.Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon.Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz. (Forrás)

Basa Balázs, Názer Ádám: Itt forgott – Főszerepben Budapest (Nemzetközi filmek), Akadémiai Kiadó, 248 oldal, 2014, 3500 Ft

1

A Marvel-moziverzum első tíz éve

Már csak egy nap, és eljő a mozikba Thanos, hogy tíz év türelmes építkezését beteljesítse, és alaposan megritkítsa az elmúlt évtized alatt megszeretett szuperhőseink táborát. A Disney legnagyobb újkori pénznyomdájának sztoriját épp ezért (no és a DC-kínlódással való összevetés kedvéért) érdemes kicsit áttekinteni (s persze újraolvasni a kritikákat). Jöjjön hát a felvezetés: 10 év, 18 film, egyetlen hatalmas történet, Kevin Feige vezényletében.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Film és erotika

A Douglas Keesey és Paul Duncan által szerkesztett hiánypótló kötet Neumann Anna fordításában a kezdetektől napjainkig elemzi a filmek szexuálisan izgató jeleneteit, amelyek jól tükrözik a befogadó közönség tűrés- avagy ingerköszöbének változásait. A könyv nagyalakú, 300 színes képet tartalmazó albumként a Taschen kiadó gondozásában jelenik meg. (Forrás)

Douglas Keesey, Paul Duncan (szerk.): Erotika a filmben, fordította: Neumann Anna, Taschen / Vince Kiadó, 192 oldal, 2007, 4995 Ft

A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem. (Forrás)

Kelecsényi László: FilmSZEXtétika, Scolar Kiadó, 160 oldal, 2014, 2450 Ft