0

Könyvajánló – Bergman 100

Tavaly született száz éve az egyetemes filmművészet és az európai modernizmus egyik legnagyobb alakja, Ingmar Bergman. Munkássága – színházi rendezései kivételével – jól ismert hazánkban: ma már filmtörténeti klasszikusnak számító filmjeit (mint A hetedik pecsét, A csend, a Persona, a Suttogások, sikolyok vagy a Fanny és Alexander) bemutatták, irodalmi forgatókönyveit, regényeit, önéletrajzát kiadták Magyarországon is. Az elmúlt évtizedekben számos magyar szerző értelmezte Bergman művészetét: a filmtörténészek mellett esztéták (többek között Balassa Péter, Kovács András Bálint, Radnóti Sándor) és költők (mint Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János), vagy a társtudományok olyan neves képviselői, mint Mérei Ferenc pszichológus. Miközben egybegyűjtjük az immár klasszikusnak számító magyar nyelvű Bergman-esszéket, számos új, kifejezetten a kötet számára készült tanulmányt is közlünk. Ily módon a tematikus rendszerezésű fejezetekben régi és új Bergman-olvasatok folytatnak párbeszédet egymással, s kerülnek a korábbi szövegek más fénytörésbe, míg az újak eddig kevéssé hangsúlyozott, sokszor meglepő szempontokkal állnak elő. A kötetben olvasható szövegek így nemcsak magáról Bergmanról, de a máig terjedő hazai Bergman-recepcióról is képet adnak, a régi és mai gondolatok dialógusa pedig kísérlet arra, hogy Ingmar Bergman művészete eleven maradjon – a következő száz évben is.

Gelencsér Gábor, Murai András (szerk.): Bergman 100 – Régi és új írások Ingmar Bergman művészetéről, Gondolat, 386 oldal, 2018, 3500 Ft

0

Könyvajánló – Stan Lee fantasztikus élete

A nagyszerűen illusztrált képregény-memoárban Stan Lee – a képregény-műfaj legendás alakja, a Pókember, az X-Men, a Bosszúállók, a Hihetetlen Hulk és számos egyéb Marvel-szuperhős megálmodója és társalkotója – a modern képregény létrejöttének történetét meséli el. Stan Lee (teljes nevén Stanley Martin Leeber, becenevén: the Man) nem igényel külön bemutatást. A képregények történetének legismertebb, legendás alakjaként ő jelentette a fő kreatív hajtóerőt a Marvel Comics szerkesztőségében. Karrierje során ő keltette életre és emelte be a köztudatba, a mainstream popkultúrába a világ legismertebb képregényhőseinek és leghírhedtebb gonosztevőinek némelyikét. Történetei, melyek tele vannak gátlásokkal küzdő szuperhősökkel és mindaddig példátlanul összetett lelkivilágú rosszfiúkkal, ragyogó elmésséggel és lélektani finomsággal egészítették ki a műfajt, amely azelőtt főként a jó és gonosz örök küzdelmének lapos és közhelyes ábrázolásaira korlátozódott. Lee az emberivel egészítette ki az emberfelettit, és ezáltal a 20. századnak új mitológiát alkotott.

A Colleen Doran által gyönyörűen illusztrált memoárban Lee ugyanazzal az utánozhatatlan szellemességgel, elevenséggel meséli el élettörténetét, mint amit a képregények világába is bevezetett. Az oldalakat lapozva végigkísérhetjük Stan Lee életét a szegénység sújtotta manhattani gyerekkorától kezdve első képregényírói szárnypróbálgatásán át a második világháború alatt létrehozott katonai kiképzést szolgáló oktatófilmjein keresztül a Marvel birodalom 1960-as évekbeli felemelkedéséig. Betekintést nyerhetünk a mozifilmek készítésének érdekes és izgalmas világába, továbbá egy műfaj és nagyívű karrier lenyűgöző történetébe.  A humoros, megindító és őszinte memoár a képregények és képregényalbumok rajongóinak és gyűjtőinek minden korosztálya számára nélkülözhetetlen olvasmány. (Forrás)

Peter David, Colleen Doran, Stan Lee: Fantasztikus életem (keménytáblás képregény), ford. dr. Sámi László, Kossuth Kiadó, 192 oldal, 2019, 3990 Ft

0

Könyvajánló – Robin

Robin Williams az egyik legkedveltebb és legtöbbször félreértett szórakoztatóművész volt, akit eleinte komikus zseniként ismert meg a világ. Ünnepelt filmjeit a magyar közönség is ismerte és szerette, a mai napig népszerű filmjei közé tartozik a Holt költők társasága, a Jó reggelt, Vietnam!, A halászkirály legendája, az Aladdin vagy a Mrs. Doubtfire. Williams rögtönző-tehetségének köszönhetően számtalan különböző karaktert keltett életre, a Good Will Hunting-béli alakítása az Oscar-díjat is meghozta számára. Géppuskatűzként pattogó humorbombáival mindenkit levett a lábáról, ám a vidám bohócszerep mögött ellentmondásos érzelmek és az önbizalomhiány végtelen mélysége feszült. Dave Itzkoff, a New York Times kulturális újságírója leleplező erejű életrajzában arra vállalkozott, hogy a sikerek mellett felfedje a színészóriás rendkívüli küzdelmét, amelyet az alkoholfüggőséggel és a depresszióval folytatott – ezekről a témákról Williams nyíltan beszélt az előadásai és az interjúk alkalmával egyaránt. A lenyűgöző portréban szó esik a férfi utolsó éveit megkeserítő betegségről is, amelynek szomorú következményéről a rajongók nem sejthettek semmit. A családtagokkal, barátokkal és kollégákkal készített száznál is több interjú, illetve az alapos kutatómunka nyomán megszületett Robin újszerű módon jeleníti meg azt az embert, aki munkásságával milliók életére volt nagy hatással. (Forrás)

Dave Itzkoff: Robin (ford. Mohai Szilvia), Partvonal Kiadó, 550 oldal, 2019, 4999 Ft

0

Könyvajánló – Kinek a történelme?

Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, 1956 és az azt követő megtorlás. A XX. századi magyar történelem nagy traumái. A múlt olyan eseményei, amelyeket máig nem dolgozott fel a társadalom; az emlékezeti munka hiánya rányomja bélyegét mindennapjainkra, tisztázatlan múltbéli történeteink nyomasztó árnyékként vetülnek a jelenre. Sokféle módja lehet a kollektív emlékezet ápolásának, a múlt feldolgozásának. A történelem megítélésének és művelésének lehetőségei átalakultak az elmúlt évtizedekben. Egyre inkább elfogadott, hogy a történelem társadalmi diskurzus, és nem kizárólag a tudományosság szűk keretei között lehet értelmezni, hanem meg lehet jeleníteni, sőt létre lehet hozni történeti narratívát más médiumon, kulturális szférában is. A dokumentumfilm az egyik lehetséges eszköz ehhez: segíthet megszabadulni a múlt nyomasztó terheitől. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában.

Sárközy Réka az ELTE Bölcsészkarán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát. 1995 óta az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm és a történelmi fényképek. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet több mint 15 000 digitális fényképet tartalmazó jelenkortörténeti fotóadatbázisának egyik létrehozója. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, Elbeszélt múltjaink címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. 2011 és 2014 között Bolyai János kutatói ösztöndíjas. Óraadóként tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. (Forrás)

Sárközy Réka: Kinek a történelme? – Emlékezet, politika, dokumentumfilm, Gondolat, 286 oldal, 2018, 3400 Ft

0

Könyvajánló – Biomozi

A Hódosy Annamária irodalom- és ökokritika-kutató tollából frissen megjelent könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. Az alcímben is szereplő terminus, az “öko­kritika”, a kultúrkritikai irányzatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondolkodásmód kialakításához is, amely a TV vagy a számítógép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. (Forrás)

A könyv fejezeteibe itt olvashatsz bele.

Hódosy Annamária: Biomozi – Ökokritika és populáris film, Tiszatáj könyvek, 380 oldal, 2018, 3490 Ft

1

Könyvajánló – Így filmeztünk: interjúválogatás

Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg. A kettős múltidő kettős retorikát is eredményez: a szocializmus évtizedei alatt a megnyilatkozók őszinteségük ellenére óhatatlanul igazodnak a kor politikai elvárásaihoz. A kötet egyediségét mégis ez adja: az olvasó úgy kaphat képet egy – Ranódy László szavaival – páratlanul izgalmas időszakról, hogy azt nem filmtörténészek utólagos interpretációja, hanem az azt megélők élményszerű, sokszor anekdotikus és nagyon is emberi visszaemlékezései teszik színessé. Szekfü András interjúválogatása számtalan eddig ismeretlen történetet, információt, filmtörténeti adalékot – azaz valódi kincseket menekít ki a magnószalagról e könyv lapjaira. (Forrás)

Szekfü András: Így filmeztünk – Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból, MMA Kiadó, 324 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Arat a Halál

Ha már végjáték, ha már képregény, akkor…

Mit gondolnál az életről, ha a Halál lenne a nővéred? Sápadt, fiatal lány fekete ruhában. Ajkán huncut mosoly. Fejébe húzva kalap. Nyakában ősi szimbólum. Elsőre bárki lehetne, egy egyszerű járókelő a sok közül. Aztán amikor már azt hiszed, szerencsésen megúsztad azt az iménti balesetet, kézen fog, hogy mutasson valamit… Ebben az igényes kivitelű kötetben az élő Halál a főhős. De jobb, ha elfelejted a csontvázakat, a kaszát és a fekete csuklyát – ez a Halál kézen fog és kacagva rángat magával egyik kalandból a másikba. Neil Gaiman, a Sandman: Az álmok fejedelme és az Amerikai istenek többszörösen díjnyertes, New York Times-bestseller írója visszatér a Sandman-világba, hogy ezúttal Morpheus nővére, a játékos, kedves Halál szemszögén keresztül mutassa meg azt. A kezdet és a vég, szerelem és félelem, élet és halál – minden más színt kap a kötet lapjain, amelyben immár klasszikussá vált képregényeket vehet kezébe az olvasó, először magyar nyelven. Rajzolók: Chris Bachalo, Mark Buckingham, Michael Dringenberg, P. Craig Russell, Malcolm Jones III, Colleen Doran, Dave McKean. (Forrás)

Itt beleolvashatsz a kötetbe.

Neil Gaiman: Death – Halál: Teljes gyűjtemény, fordította: Bayer Antal, Benes Attila, Holló-Vaskó Péter, Totth Benedek, Fumax, 304 oldal, 192 x 284 mm, 2018, 8495 Ft

0

Könyvajánló – Két kötet a csillagok útján

Hivatalos: folytatódik A scifi politológiájával kezdődött sorozat! Tóth Csaba könyvét azóta két újabb, a sci-fi és a fantasy világát tudományos szempontból vizsgáló kötet követte. Most készül a sorozat negyedik, két kötetes darabja, amely a tavaszi Budapesti Könyvhétre (2019. április 25-28.) jelenik meg. Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója nem is sejthette, hogy A scifi politológiája címmel megjelent (és azóta már újra ki is adott) kötetével egy komplett könyves univerzumot teremt majd. Az Athenaeum Kiadó látott fantáziát a folytatásban, így jelenhetett meg a Fantasztikus világok című tanulmánygyűjtemény, amelybe társadalomtudósok és újságírók írhattak egy-egy scifi alkotás társadalomtudományi kérdéseiről. A sorozat harmadik kötete, a Nevelj Jedit! már a pedagógiára fókuszált.

A negyedik kötettel kapcsolatban a szemfülesek már gyanakodhattak: Szabó Tibor Benjámin kiadóvezető ugyanis kiposztolt egy fotót a Facebookra, amelyen Tóth Csabával, Filippov Gáborral (a Fantasztikus világok szerzője) és Nagy Ádámmal (a Nevelj jedit! szerkesztője) látható. Mint a kiadótól megtudtuk, ők hárman lettek az két kötetesre tervezett anyag szerkesztői. A két kötet címe Csillagok útján és Egy galaxissal odébb lesz. A projekt ismét újít, ugyanis ezúttal már nem csupán társadalomtudományi témájú tanulmányok szerepelnek majd a könyvben, hanem a tervek szerint a természettudományok felé is nyitnak, új szerzőkkel. A projekt további újítása, hogy a korábbi kötetekkel ellentétben a különféle tudomány-népszerűsítő írások végén az egyes szerzők megoldási javaslatokkal is élnek.

A tervek szerint a két kötet olyan popkulturális termékekkel foglalkozik majd, mint például a Star Wars, a Star Trek, a Csillagok között, a Harry Potter, vagy a Trónok harca stb. A kiadó azt kérte, hogy a felkért szerzők kilétét egyelőre ne áruljuk el, csak annyit mondhatunk, igen nagynevű tudósok és egy komoly író is szerepel közöttük. Remélhetőleg mindenki elkészül majd időben a vállalt feladatával, így egy igazán színvonalas könyveket vehetünk majd kezünkbe. És hogy mikor? Ahogy a korábbi években, ezúttal is a könyvfesztivált célozta meg a kiadó, azaz 2019 tavaszára várható a két kötet megjelenése. (Ziro.hu)

0

Könyvajánló – Filmeskönyv 2.0

Ez a könyv filmeseknek és leendő filmeseknek készült. Azoknak, akiket érdekel a film hatásmechanizmusa, a filmnyelv szerkezetének elemei, az, hogy ezekből a film hogyan épít képsort és történetet, és hogy napjainkban milyen irányokba fejlődik tovább a klasszikus filmnyelv. Nem recepteket próbál adni, hanem inkább abban segít, hogy ki-ki elkészíthesse a saját receptjeit.
A Filmeskönyv első kiadása teljesen kifogyott a boltokból, és már én is szétosztogattam minden elérhető példányomat. Mikor nekiláttam a második kiadásnak, először is kölcsön kellett kérnem egy példányt egy vágó barátomtól. Hamar rájöttem, hogy sok helyen szorul változtatásra az első kiadás, részben, mert azóta sokat változott maga a filmkészítés is, részben mert úgy éreztem, néhány dolgot ma már máshogy fogalmaznék meg. Amikor pedig a javításnak nekiláttam, sok helyen az az érzésem támadt, hogy ki is kell egészítenem az eredeti szöveget. Így néhol kisebb betoldásokkal, máshol komplett fejezetekkel egészítettem ki az eredeti könyvet, ami a végén kb. másfélszeresére duzzadt az első kiadásnak. Tettem bele többek közt egy szómagyarázatot, amely a filmes szakkifejezéseket magyarázza el. Remélem, ez a második kiadás nemcsak azoknak lesz érdekes, akik először találkoznak a könyvvel, hanem azoknak is, akik az első kiadást már olvasták. (A szerző)

A kötet itt megrendelhető.

Szabó Gábor: Filmeskönyv – Hogyan kommunikál a film?, 2. kiadás, Magánkiadás, 2019, 3990 Ft

*

Az alábbi vélemények a Filmeskönyv 1. kiadása után íródtak:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Nevelj Jedit!

Valóban olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a messzi-messzi galaxis jedi-nevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi Maru-próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a hibbant-szigeteki “új iskola?” Pennywise vagy a felsőbb éves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere? Tóth Csaba, A scifi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelésoktatás területének avatott kutatója mutatja be a scifi, a fantasy és a horror világának iskolai és iskolán túli tanulási sajátosságait. A Nagy Ádám szerkesztésében megjelenő antológia további szerzői Boráros-Bakucz András, Feleky Mirkó, Galuska László Pál, Horváth László, Karlowits-Juhász Orchidea, Körtvélyesi Franciska, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová és Svitek Szilárd. A gyakorló tanárokon és pedagógushallgatókon túl a tanulás háttere iránt érdeklődők vagy kezdő szülők számára is izgalmas olvasmányt nyújt a kötet. Mert ki mondta, hogy a tanulás nem lehet szórakoztató? (Forrás)

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj Jedit! – A képzelet pedagógiája, Athenaeum, 350 oldal, 2018, 3699 Ft

0

Könyvajánló – Aminek álmodom

Az Aminek álmodom teljesen egyedi könyv, amely betekintést nyújt David Lynch életébe és alkotásaiba a szerző saját szavain, vallomásain, filmes nyelvén, valamint a legközelebbi munkatársai, barátai és családtagjai nyilatkozatain keresztül. Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit. Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak – ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket. Az Aminek álmodom mérföldkő, egy kötet, amely bemutatja korunk legrejtélyesebb, meghökkentően eredeti művészének életét és gondolkodásmódját, miközben sorra ismerjük meg Radírfej, Az elefántember, a Dűne, a Kék bársony, a Veszett a világ, a Twin Peaks, a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem!, a Lost Highway – Útvesztőben, a Straight Story, a Mulholland Drive – A sötétség útja, az Inland Empire és a Twin Peaks: A visszatérés titkait, és a művek hátterében rejlő történeteket. (Forrás)

David Lynch, Kristine McKenna: Aminek álmodom, Athenaeum, 640 oldal, 2018, 4999 Ft

0

Könyvajánló – A kortárs tömegfilm / Filmfilozófia

A kortárs tömegfilm (tömegkultúra, műfajok, médiumok) egy olyan előadás-sorozat jegyzete, amely a kérdéskörrel most ismerkedő diákok tájékozódását hivatott elősegíteni. Bár elsődleges célzottjai a Sapientia EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakán tanuló alap- és mesterképzéses diákok, a jegyzet hasznos lehet a magyar nyelvű média szakok közössége, valamint az érdeklődő nagyközönség számára is, lévén, hogy kortárs médiakultúránk egyik fontos vetületét, a tömegfilmet dolgozza fel, és teszi komplexitásában érthetővé. (Forrás)

Virginás Andrea: A kortárs tömegfilm (tömegkultúra, műfajok, médiumok) – Egyetemi jegyzet, Ábel Kiadó, 132 oldal, 2016, 3610 Ft

A világot már hallgatólagosan meg tudjuk fejteni, még mielőtt azt nyelvileg megpróbálnánk kifejezni. Felismerünk egy arckifejezést, és megértjük anélkül, hogy pontosan körül tudnánk írni, hogy mit is fejez ki ez az arc. (…) Kant fogalmaival a szemlélt dolog formája beindítja a képzelőerő spontán sematizmusát, ami annak felfogását/megjelenítését lehetővé teszi, még mielőtt le tudnánk írni, hogy pontosan mihez is hasonlít – másképp fogalmazva, mielőtt fogalmak alá tudnánk hozni ezt a különös megjelenést. A nyelv előtti értelemképződés, mint a szemléletek fogalom nélküli egységének lehetősége már Kant harmadik Kritikájában jelen van mint az esztétikai beállítódás jellemzője, mégis óvatosan kell bánnunk ezzel a kijelentéssel, mivel Kant a felfogásnak ezt a módját sohasem különíti el teljesen a fogalmaktól, legyenek azok akár az értelem vagy az ész fogalmai. A reflektáló ítélőerő működésében megjelenő sémaképződés, bár nem az értelem fennhatósága alatt áll, mégis összhangban működik vele; ahogyan az érzéki, esztétikai eszmék esetében is azt találjuk, hogy az érzéki minőségekkel telített értelemtöbblet az ész fogalmaihoz/ eszméihez válik hasonlatossá (az előszóból). (Forrás)

Gregus Zoltán: Észlelés és értelemképződés a filmművészetben, Egyetemi műhely, 214 oldal, 2016, 2840 Ft