0

Könyvajánló – Amerikai lázadó

Clint Eastwood Hollywood egyik legnagyobb élő legendája, az amerikai mozitörténet számos kiemelkedő alkotását köszönhetjük neki. Marc Eliot kíméletlen őszinteséggel ír Eastwood életének csúcs- és mélypontjairól, művészi sikereiről és bukásairól, valamint arról az izgalmas és összetett kapcsolatról, amely mesterségéhez fűzi. A szerző részletes kutatómunkát követően mutatja be, hogyan lett az egyetemről kibukott, becsvágy nélküli élvhajhászból Hollywood „szexi lázadója”, és végül minden várakozásra rácáfolva egy többszörös Oscar-díjas alkotó. A könyv kiemelt figyelmet szentel Eastwood több évtizedes, töretlenül sikeres életművének legjobb, hamar klasszikussá vált filmjeire: Egy maréknyi dollárért, Piszkos Harry, Nincs bocsánat, A szív hídjai, Titokzatos folyó, Millió dolláros bébi, Gran Torino. A minden korábbinál részletesebb életrajz páratlan betekintést kínál Clint Eastwood magánéletébe és munkájába. A hollywoodi legenda, aki a „Névtelen férfi” szerepével vált világszerte híressé az 1960-as években, a filmtörténet megkerülhetetlen alakjává vált. (Forrás)

Marc Eliot: Amerikai lázadó – Clint Eastwood élete és filmjei, Kossuth Kiadó, 416 oldal, 2021, 3360 Ft

0

Könyvajánló – Hollywood brigantija

Quentin Tarantino egyedi és utánozhatatlan stílusának köszönhetően vált nemzedéke egyik ünnepelt rendezőjévé. Harminc év alatt kilenc filmet készített, és páratlan nagyságú rajongótábor alakult ki körülötte. Ian Nathan, a filmekkel foglalkozó újságíró átfogó és részletes képet nyújt Tarantino teljes életművéről. Sorra veszi a korai forgatókönyveket (Tiszta románc, Született gyilkosok), az átütő sikert arató első rendezést, a Kutyaszorítóban-t, majd a korszakalkotó mesterművet, a Ponyvaregényt. És persze a további, meghatározó műveket, mint a Kill Bill első és második része, a Becstelen brigantyk, a Django elszabadul, vagy a legutóbbi opuszát, a Volt egyszer egy Hollywoodot. A kultikus filmek fotóival és a színfalak mögötti felvételekkel gazdagon illusztrált kötet bemutatja Quentin Tarantino sajátos stílusának születését, ihletének forrásait és kedvenc színészeivel kialakított szoros együttműködését. Mindazt, ami a filmtörténet egyik legmerészebb és leginnovatívabb alkotójává tette. (Forrás)

Ian Nathan: Quentin Tarantino, Hollywood brigantija, Kossuth Kiadó, 176 oldal, 2020, 5942 Ft

0

Könyvajánló – Latin mozi kétszer

Az Isten városa brazil karneválja, a Bábel kontinenseken átívelő drámája, A víz érintése kopoltyús szeretője – az utóbbi néhány évtized latin-amerikai rendezői lebilincselő képekkel és különleges történetekkel rázták fel a filmvilágot, magyar nyelven mégis csak elvétve olvashattunk róluk. A Kino Latino Árva Márton szerkesztésében arra vállalkozik, hogy 15 alkotó portréját megrajzolva vezessen be alig ismert birodalmukba. A Prizma folyóirat kötetében többszörös Oscar-díjasok és feltörekvő fiatalok, elmélyült elemzések és egzotikus különlegességek is helyet kaptak. Többek között kiderül, hogyan boldogulnak az olasz maffiózók a szocialista Kubában, miért csapták ki a filmiskolából Alfonso Cuarónt, miből merít ihletet a kultikus szürrealista mester, Alejandro Jodorowsky és álmodnak-e az amazonasi indiánok hallucinogén növényekkel. (Forrás)

A Lénárt András legújabb könyve, a Film és történelem Latin-Amerikában című kötet Latin-Amerika kapcsán ismerteti a történelemtudomány és a filmtörténet közös vizsgálati területeit, középpontban elsősorban 20. századi történelmi témák, események és személyek filmtörténeti-filmpolitikai vonatkozásaival. Röviden a tartalomból: a film szerepe Latin-Amerika történelmében; Kolumbusz Kristóf a filmvásznon; a spanyol-amerikai háború (1898) és 20. századi következményeinek ábrázolása; Amerika-közi filmkapcsolatok: Hollywood és a jószomszédság-politika; gyermekrablás, terror, puccs és diktatúra Latin-Amerikában; Kuba közelmúltja filmen. (Forrás)

Árva Márton (szerk.): Kino Latino – Latin-amerikai filmrendezőportrék, Prizma könyvek 2., Tudással a Jövőért K. Alapítvány, 332 oldal, 2020, 3990 Ft

Lénárt András: Film és történelem Latin-Amerikában – A 20. század a filmtörténet tükrében, Jatepress, 144 oldal, 2020, 2520 Ft

0

Könyvajánló – McConaughey zöldlámpája

Brutális finomságok, szépségek, elhasalások. Szerelmeslevél az élethez. Ötven éve élem ezt az életet, negyvenkét éve próbálom kiókumlálni a rejtélyét. Lejegyzek sikereket és kudarcokat, örömöket és bánatokat, dolgokat, amik ámulattal töltenek el, és dolgokat, amiktől kirobban belőlem a nevetés. Hogyan legyek igazságos. Hogyan stresszeljek kevesebbet. Hogyan érezzem jól magam. Hogyan bántsam kevésbé az embereket. Hogyan bántsanak engem kevésbé. Hogyan legyek jó ember. Ha az ember tudja, hogyan és mikor boldoguljon az élet kihívásaival – hogyan viszonyuljon relatívan az elkerülhetetlenhez –, akkor élvezheti a sikernek azt az állapotát, amit úgy nevezek, ,,elkapni a zöldlámpát.” Belátásaim és meglátásaim, ráérzéseim és megérzéseim, lazaságaim és cikiségeim. Brutális finomságok, igazságok és szépségek. Megúszások, lebukások és elhasalások, ahogy az élet akadálypályáján próbáltam szlalomozni.
Reményeim szerint ez egy jó ízű orvosság, két aszpirin a betegszoba helyett, űrhajó a Marsra, amihez nem kell pilótaengedély, templomi élmény, amihez nem kell újjászületni, könnyes nevetés. Egy szerelmeslevél. Az élethez. Ez a könyv a zöldlámpákról szól, és arról, hogy a sárga és a piros is előbb-utóbb zöld lesz. Sok szerencsét.

Matthew McConaughey (1969-) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész. Legfontosabb filmjei és tévésorozatai: Mielőtt meghaltam, A Wall Street farkasa, Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?, Pénz beszél, Trópusi vihar, Magic Mike, Mud, A törvény nevében (True Detective). (Forrás)

Matthew McConaughey: Zöldlámpa, 21. Század Kiadó, 297 oldal, 2020, 4990 Ft

0

Könyvajánló – A Netflix-sztori

Reed Hastings most megjelent könyve elsőként mutatja be a kulisszák mögül a világ egyik legsikeresebb vállalatának cégfilozófiáját. Az a szabály, hogy nincs szabály! Aki a Netflixnél dolgozik bárhol a világban, kellő teret, önállóságot kap a kibontakozáshoz, egy bajnokcsapat tagja, nem egy családé. A jó Netflix-vezető biztosítja az alkalmazottaknak a megfelelő információt, kontextust ad, nem pedig csak irányít. A legnagyobb kockázat nem az, ha hibázunk, hanem ha nem változtatjuk meg az irányt, amikor a piaci környezet változik. Ilyen és ezekhez hasonló vezetési elvekről vall először Reed Hastings elnök, a Netflix alapítója a már itthon is kapható könyvében. A történet izgalmas, személyes történeteken, több száz vállalati interjú alapján mutatja be azt is, hogy a szabad felhasználói élmény megteremtése mindent visz a vállalatnál. Hogyan lett egy postai dvd-kölcsönzőből a világ egyik legkeresettebb szolgáltatása? Mit is jelent a Netflix kultúra? Többek között ezek is kiderülnek a kötetből! (Forrás)

Reed Hastings, Erin Meyer: Az a szabály, hogy nincs szabály – A Netflix és a megújulás kultúrája, Barecz &Conrad Books, 256 oldal, 2020, 3950 Ft

0

Könyvajánló – Egy galaxissal odébb

Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz? A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény. A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük. (Forrás)

Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb – Fantáziavilágok valóságai, Athenaeum, 364 oldal, 2020, 4299 Ft

0

Könyvajánló – Esszék a sorozatok világáról

Sorozatokból sokat, sokszor, sokféleképp fogyasztunk. Habzsoljuk őket, mint a szórakoztatóipar bármely más termékét, de néha jogosan érezhetjük úgy, hogy az egyszerű, passzív fogyasztásnál több történik eközben velünk: valódi művet élvezünk. Bár egyre nehezebb tájékozódni a sorozatipar tartalompiacot elárasztó dömpingszériái között, időnként mégis rátalálunk egy-egy olyan sorozatra, amelyre szívesen szánunk minőségi időt. De mi az, ami megragad minket egy sorozatban? Mi köt össze időben és témában egymástól távol eső szériákat? Hogyan reflektálnak a korszellemre a készítők és hogyan kísérlik meg befolyásolni azt? Hol húzódik a határ az esztétikai és a marketingszempontok között? Mikor válik propagandaeszközzé egy széria és mikor használja a nézőt észrevétlenül? Egyáltalán, meg tudjuk-e találni azokat a minőségi sorozatokat, amelyek mondanak is számunkra valamit, nem csak megerősítik azt, amit eddig is tudtunk? A Spoiler című esszékötet ilyen és ehhez hasonló kérdések körbejárására vállalkozik. (Forrás)

Zsolnai György: Spoiler – Esszék a minőségi sorozatok világáról, Szépirodalmi Figyelő, 152 oldal, 2020, 2500 Ft

0

Könyvajánló – Adolf Zukor- és William Fox-életrajz magyarul

A Magyarok Hollywoodban könyvsorozat részeként először vehetjük kézbe magyarul Adolf Zukor és William Fox életrajzi köteteit. Az újonnan megjelenő könyveket a szerkesztők, Takó Sándor és Kollarik Tamás mutatták be. Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítójának, az amerikai filmgyártás atyjának önéletrajzi kötetét az Egyesült Államokban 1953-ban adták ki, itthon A közönség sohasem téved címmel jelenik meg. Szintén első alkalommal kerül a magyar könyvesboltokba Fried Vilmos, ismertebb nevén William Fox, a 20th Century Fox alapítójának, a hangosfilm úttörőjének 1933-as életrajzi regénye, az Upton Sinclar bemutatja: William Fox.

Takó Sándor, a kötetek kiadója és szerkesztője a bemutató alkalmával elmondta: „A két kötet a Magyarok Hollywoodban induló könyvsorozatunk keretében jelenik meg. A munka a két életmű hazahozatalával nem befejeződött, inkább elkezdődött, a sorozat keretében több további kiadványon is dolgozunk. Közülük is kiemelném a jövő évben megjelenő Hollywood és a magyarok című ismeretterjesztő kötetünket.”

Kollarik Tamás, a kötetek szerkesztője és ötletgazdája Egri Lajos A drámaírás művészete című műve után újabb fontos kulturális érték magyar változatán dolgozhatott: „A két életút és életrajz messze túlmutat személyes sorsok bemutatásán, komoly tanulságokat hordoz, összekötnek kultúrákat és nemzeteket. Ami Liszt és Bartók a zenében, Kubala és Puskás a labdarúgásban, az Zukor és Fox az egyetemes filmkultúrában. Magyar földön születtek, kulcsfontosságú szerepet játszottak Hollywood „feltalálásában”, és életük végéig büszkén vallották magukat magyar amerikainak, nem elfeledkezve a gyökereikről.” A könyvbemutatón részt vett a kötetek kiadását támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter-helyettese, Rétvári Bence, aki kiemelte a két filmes jelentőségét: „Ők fektették le a mai napig uralkodó hollywoodi stúdió- és sztárrendszer alapjait. Zukor volt az első amerikai nagyjátékfilm producere, míg Fox a hangosfilm úttörője a tengerentúlon. Filmjeik nyerték el a filmtörténelem első Oscar szobrait 1929-ben.”

A két kötetet együtt kedvezményesen, 6000 forintos áron megvásárolható a kiadó oldalán a MAGYARFILM2020 kuponkód alkalmazásával. (magyar.film.hu)

0

Könyvajánló – A cápától a Schindler listájáig

Steven Spielberg nem véletlenül vált a filmtörténet egyik legsikeresebb rendezőjévé: ösztönös stílusérzékével már pályafutása kezdetén hátborzongató hatékonysággal tudta nézőit a moziszékekbe szegezni. A hetvenes évek óta generációk nőttek fel a filmjein izgulva: A cápa, az E. T., a Jurassic Park, a Ryan közlegény megmentése vagy a Különvélemény hatása máig nem fakult meg, a rendező legtöbb munkája akárhányszor újranézhető. Ez a könyv magyar nyelven először elemzi átfogóan Spielberg eddigi életművét: az olvasmányos, gyakran személyes hangvételű esszék elsősorban a filmek gyártástörténetére és stílusára fókuszálnak, de a rendező életútja is gyakran visszaköszön bennük. (Forrás)

Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei – A cápától a Schindler listájáig, Scolar, 304 oldal, 2020, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Zsugabubus

Mario Girotti, azaz Terence Hill a zsivány kamasz, az akrobatikus tornász, a szerény családapa, és nem utolsósorban a világhírű színész. A könyvből nemcsak a vidám olasz komédiás filmes karrierjét ismerhetjük meg, de a világ egyik legzárkózottabb színészének személyiségébe és életébe is mélyebb bepillantást nyerhetünk.

A kötetből kiderül, hogyan élte át a kis Mario a világháborús bombázásokat, a menekülttáborban eltöltött időszakot, a gyermekkorát meghatározó ministráns éveket, de az is kiderül, miért gyötörték rémálmok harmincéves koráig és miért vált színésszé, noha sohasem szeretett volna az lenni. A könyv kiemelt terjedelmet szentel Terence Hill és Bud Spencer barátságának és közösen átélt kalandjainak. Megtudhatjuk, hogyan készültek egymástól eltérő módon a forgatásokra, mivel töltötték az idejüket a felvételek szüneteiben, hová repültek a forgatások után, de arra is választ kapunk, hogy miért nem járt Zsugabubus kaszinóba Bud Spencerrel. Terence Hill a könyvben először beszél arról, hogy mit érzett fia elvesztésekor, illetve hogy másodhegedűsnek érezte-e magát Bud Spencer oldalán. Arra is fény derül, miért ivott whiskey-t forgatás alatt, kik a kedvenc színészei és futballistái, miért fontos számára a spirituális elmélkedés, és mit gondol rólunk, magyarokról. Ez a könyv teljes körűen, érdekes anekdotákon és szórakoztató kalandokon keresztül mutatja be azt a legendát, aki köztudottan viszolyog a rivaldafénytől és az interjúktól. A kötet minden magánéleti és forgatásokkal kapcsolatos kérdésre választ ad, kivéve arra, amelyre nem létezik felelet: mi az a kifürkészhetetlen összetevő, amely Terence Hillt, Bud Spencer mellett, korunk egyik legkedveltebb európai színészévé teszi.

Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere. (Forrás)

Király Levente: Zsugabubus – Hihetetlen történetek Terence Hilltől, Macro-Media Bt., 216 oldal, 2020, 3990 Ft

0

Könyvajánló – Tom Hanks szerint a világ

Korunk egyik legsikeresebb filmszínészének és legmenőbb világsztárjának életrajzát Gavin Edwards (Bill Murray és a TAO), a New York Times bestsellerszerzője írta meg. Edwards Tom Hanks szenvedélyes, örömökben, sikerekben, marháskodásokban és jótéteményekben gazdag életét dolgozta fel olvasmányos, informatív és humoros biográfiájában. Bemutatja többek között Hanks távolról sem idilli gyermekkorát, rázós első házasságát, karrierjének mélységeit és magaslatait, valamint sokak által csodált és irigyelt boldogságát élete szerelmével, Rita Wilsonnal.

Edwards elkalauzolja az olvasót Hanks életének kulisszái közé és mögé, részben a színész segítségével, aki saját maga is beszámol több mint 60 év történéseiről, szomorú és boldog eseményeiről, szenvedélyeiről és hobbijairól, munkájáról és magánéletéről, életfilozófiáiról és jótanácsairól. Hanks életének számos fontos és kevésbé fontos szereplője is szót kap a könyvben – Steven Spielbergtől kezdve egészen addig a New York-i taxisofőrig, aki először nem vette fel Hankset, majd mégis, végül meghívást kapott a színész Broadway-premierjére. Robert Sikoryak fantáziadús illusztrációi frappáns összefoglalói az egyes fejezeteknek.

Manapság a kedvességnek igencsak rossz híre van a világban. Kultúránk a legnagyobb szekálókat és gúnyolódókat jutalmazza. Az, hogy az ember elgondolkodik a szenvedélyesen optimista és páratlanul sikeres Tom Hanks életén, eseménydús pályáján és rögeszméin, nem feltétlenül mutatja meg számára a helyes ösvényt. De megmutatja, hogy a kedvesség nagyszerű úti cél lehet. (Forrás)

Gavin Edwards: Tom Hanks szerint a világ, Kossuth Kiadó, 399 oldal, 2020, 4500 Ft

0

Könyvajánló – Hollywoodi Reneszánsz

A hatvanas évek második felében Hollywood a tönk szélére jutott, a nagy költségvetésű produkciók zöme elbukott a mozikban. Egy ideig úgy tűnt, az álmok gyára örökre bezárja kapuit, de végül nem így történt: a pangás filmforradalmat érlelt, virág nőtt a romokon. A könyv ezt a korszakot, a hatvanas-hetvenes évek amerikai filmreneszánszát vizsgálja meg, melyben a filmek arculata és világképe, értékszerkezete és formája is módosult, új értelmezést nyert.

A szerző a hollywoodi filmek formai megoldásainak vizsgálatára fókuszál, és ezzel összefüggésben az európai művészfilmből eredő inspirációkat igyekszik feltérképezni. A Hollywoodi Reneszánszot tágabb formatörténeti keretbe helyezve tárgyalja: az új típusú művek sajátosságait nemcsak az európai (pre)modern, hanem az óhollywoodi jelenségekkel is összeveti, továbbá a korszakot egybekapcsolja napjaink tendenciáival, így a kortárs filmkultúra vizsgálatához is fogódzókat nyújt. A filmtörténeti trendek felvázolását részletes esettanulmányok – mások mellett Stanley Kubrick, Dennis Hopper, Clint Eastwood, Francis Ford Coppola, Robert Altman, Arthur Penn munkásságáról írt fejezetek – egészítik ki. Számos meghatározó alkotás (például a Bonnie és Clyde, a 2001: Űrodüsszeia vagy a Nashville) bemutatása mellett több filmről e kötetben olvasható először részletes elemzés, nem csupán a magyar, de a nemzetközi szakirodalomban is. A könyv olvasmányosan megírt tudományos szakmunka, amely nemcsak a teoretikusok, hanem a gyakorlati szakemberek – kivált a filmdramaturgok –, sőt a szélesebb közönség – minden filmrajongó – érdeklődésére is számot tart.

Pápai Zsolt filmtörténész, kritikus. Az ELTE BTK Filmtudomány tanszékének adjunktusa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem külsős oktatója. 1994 óta publikál filmkritikákat, tanulmányokat, interjúkat. A Filmvilág folyóirat külső munkatársa; 2002 és 2011 között a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat munkatársa volt. (Forrás)

Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz – Formatörténet és európai hatáskapcsolatok a hatvanas-hetvenes években, Gondolat, 574 oldal, 2020, 4500 Ft