0

Könyvajánló – Az ismeretlen Uránia

Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált, többszerzős monográfiája. A többéves kutató- és előkészítő munka eredményeként megvalósuló kötet a 122 éves Uránia – eleinte: Tudományos Színház, később: filmszínház, ma: Nemzeti Filmszínház –, valamint a neki otthont adó móros-keleties épület, az idén 125 éves Rimanóczy-ház szövevényes múltjával ismerteti meg az olvasót. A könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot, és a kiadó forgalmazásában kapható az Uránia pénztárában.

„Kik és milyen célból építették ezt a különleges épületet? Honnan ered móros jellege, mik lehettek előképei? Ha mulató volt eredetileg, hogyan lett belőle 1899-ben jeles tudósaink összefogása nyomán Tudományos Színház? Mivel foglalkozott a gyakorlatban ez az ős-Uránia, amelyben »a legelső magyar filmlaboratórium« is működött, és amelynek az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot köszönhetjük? A táncművészetnél maradva: mikor és milyen alkalomból lépett fel az Uránia színpadán Isadora Duncan? Hogyan alakult az intézmény sorsa később, amikor a magyar némafilm fénykorának gálamozijaként több Korda-film ősbemutatójának helyszíne is lett? Miként igazodott ez az »új« Uránia – immár a filmélet reprezentatív helyszíneként – a huszadik századi magyar történelem drámai fordulataihoz, és ki mindenki fordult meg a falai között a magyar filmtörténet, kultúrtörténet, politikatörténet szereplői közül? Magyarán: milyen örökséget hordoz ez az építészeti és kulturális kincs, amely ma Nemzeti Filmszínházunk?” (részlet a fülszövegből)

A kötet megjelenését egy filmtörténeti évfordulóhoz időzítettük: 120 éve készült az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotás, A táncz, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója a magyar filmtörténet nyitánya. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát. (Forrás)

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A mozisátortól a tévétoronyig

A mozisátortól a tévétoronyig című filmtörténeti tanulmánykötet a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány együttműködésének eredményeként jelent meg a napokban; a bemutatóra a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében került sor. A Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből alcímmel megjelent kötet alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy.”

A kötet a romániai magyar filmkészítés történetének legfontosabb mozzanatait járja körül. Első része mozitörténeteket mutat be Aradtól Kolozsváron át Sepsiszentgyörgyig és Csíkszeredáig, majd a következő két fejezet az erdélyi magyar filmkészítés kettős „peremvidéken” történt kibontakozásáról beszél: az itt élő filmesek a második világháború előtt „a magyar filmgyártás peremén” alkottak, a második világháború után viszont a „a román filmgyártás peremére” kerültek. A tanulmányfüzér a némafilmes korszak nagy nemzetközi sikereitől az 1989-es rendszerváltásig fogja át a romániai magyar filmtörténet fejezeteit, mozaikszerűen, „egyfajta képbe helyezési kísérlet” formájában: „A képkivágás folyamatos korrekcióra szorul, de első zoomnak talán megteszi.”

A kötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd és Gergely Zsuzsa mutatta be. A bemutató eseménye a Facebookon itt található. (Forrás)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Egy híres barátság története

A fantasy műfaj két legsikeresebb szerzője, J. R. R. Tolkien és C. S. Lewis negyven éven át voltak közeli barátok. Az Oxfordi Egyetem két fiatal oktatóját a középkori irodalom és az észak-európai mitológia szeretete hozta össze. A kezdetben ateista Lewis megtérésében (és többek között a Narnia krónikái című fantasy-mese-sorozatának megszületésében) nagy szerepet játszottak a katolikus Tolkiennal folytatott rendszeres beszélgetések, felolvasások, míg Lewis támogatása és biztatása nélkül sosem született volna meg Tolkien tollából az évszázad fantasy-trilógiája, A Gyűrűk Ura. Colin Duriez szerző a két író barátságának elbeszélésével kíséri végig intellektuális és hitbeli fejlődésüket és sorsuk alakulását. (Forrás)

Colin Duriez: Tolkien és C.S. Lewis – Egy híres barátság története, Harmat Kiadó, 288 oldal, 2016, 3500 Ft

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Amerikai lázadó

Clint Eastwood Hollywood egyik legnagyobb élő legendája, az amerikai mozitörténet számos kiemelkedő alkotását köszönhetjük neki. Marc Eliot kíméletlen őszinteséggel ír Eastwood életének csúcs- és mélypontjairól, művészi sikereiről és bukásairól, valamint arról az izgalmas és összetett kapcsolatról, amely mesterségéhez fűzi. A szerző részletes kutatómunkát követően mutatja be, hogyan lett az egyetemről kibukott, becsvágy nélküli élvhajhászból Hollywood „szexi lázadója”, és végül minden várakozásra rácáfolva egy többszörös Oscar-díjas alkotó. A könyv kiemelt figyelmet szentel Eastwood több évtizedes, töretlenül sikeres életművének legjobb, hamar klasszikussá vált filmjeire: Egy maréknyi dollárért, Piszkos Harry, Nincs bocsánat, A szív hídjai, Titokzatos folyó, Millió dolláros bébi, Gran Torino. A minden korábbinál részletesebb életrajz páratlan betekintést kínál Clint Eastwood magánéletébe és munkájába. A hollywoodi legenda, aki a „Névtelen férfi” szerepével vált világszerte híressé az 1960-as években, a filmtörténet megkerülhetetlen alakjává vált. (Forrás)

Marc Eliot: Amerikai lázadó – Clint Eastwood élete és filmjei, Kossuth Kiadó, 416 oldal, 2021, 3360 Ft

0

Könyvajánló – Hollywood brigantija

Quentin Tarantino egyedi és utánozhatatlan stílusának köszönhetően vált nemzedéke egyik ünnepelt rendezőjévé. Harminc év alatt kilenc filmet készített, és páratlan nagyságú rajongótábor alakult ki körülötte. Ian Nathan, a filmekkel foglalkozó újságíró átfogó és részletes képet nyújt Tarantino teljes életművéről. Sorra veszi a korai forgatókönyveket (Tiszta románc, Született gyilkosok), az átütő sikert arató első rendezést, a Kutyaszorítóban-t, majd a korszakalkotó mesterművet, a Ponyvaregényt. És persze a további, meghatározó műveket, mint a Kill Bill első és második része, a Becstelen brigantyk, a Django elszabadul, vagy a legutóbbi opuszát, a Volt egyszer egy Hollywoodot. A kultikus filmek fotóival és a színfalak mögötti felvételekkel gazdagon illusztrált kötet bemutatja Quentin Tarantino sajátos stílusának születését, ihletének forrásait és kedvenc színészeivel kialakított szoros együttműködését. Mindazt, ami a filmtörténet egyik legmerészebb és leginnovatívabb alkotójává tette. (Forrás)

Ian Nathan: Quentin Tarantino, Hollywood brigantija, Kossuth Kiadó, 176 oldal, 2020, 5942 Ft

0

Könyvajánló – Latin mozi kétszer

Az Isten városa brazil karneválja, a Bábel kontinenseken átívelő drámája, A víz érintése kopoltyús szeretője – az utóbbi néhány évtized latin-amerikai rendezői lebilincselő képekkel és különleges történetekkel rázták fel a filmvilágot, magyar nyelven mégis csak elvétve olvashattunk róluk. A Kino Latino Árva Márton szerkesztésében arra vállalkozik, hogy 15 alkotó portréját megrajzolva vezessen be alig ismert birodalmukba. A Prizma folyóirat kötetében többszörös Oscar-díjasok és feltörekvő fiatalok, elmélyült elemzések és egzotikus különlegességek is helyet kaptak. Többek között kiderül, hogyan boldogulnak az olasz maffiózók a szocialista Kubában, miért csapták ki a filmiskolából Alfonso Cuarónt, miből merít ihletet a kultikus szürrealista mester, Alejandro Jodorowsky és álmodnak-e az amazonasi indiánok hallucinogén növényekkel. (Forrás)

A Lénárt András legújabb könyve, a Film és történelem Latin-Amerikában című kötet Latin-Amerika kapcsán ismerteti a történelemtudomány és a filmtörténet közös vizsgálati területeit, középpontban elsősorban 20. századi történelmi témák, események és személyek filmtörténeti-filmpolitikai vonatkozásaival. Röviden a tartalomból: a film szerepe Latin-Amerika történelmében; Kolumbusz Kristóf a filmvásznon; a spanyol-amerikai háború (1898) és 20. századi következményeinek ábrázolása; Amerika-közi filmkapcsolatok: Hollywood és a jószomszédság-politika; gyermekrablás, terror, puccs és diktatúra Latin-Amerikában; Kuba közelmúltja filmen. (Forrás)

Árva Márton (szerk.): Kino Latino – Latin-amerikai filmrendezőportrék, Prizma könyvek 2., Tudással a Jövőért K. Alapítvány, 332 oldal, 2020, 3990 Ft

Lénárt András: Film és történelem Latin-Amerikában – A 20. század a filmtörténet tükrében, Jatepress, 144 oldal, 2020, 2520 Ft

0

Könyvajánló – McConaughey zöldlámpája

Brutális finomságok, szépségek, elhasalások. Szerelmeslevél az élethez. Ötven éve élem ezt az életet, negyvenkét éve próbálom kiókumlálni a rejtélyét. Lejegyzek sikereket és kudarcokat, örömöket és bánatokat, dolgokat, amik ámulattal töltenek el, és dolgokat, amiktől kirobban belőlem a nevetés. Hogyan legyek igazságos. Hogyan stresszeljek kevesebbet. Hogyan érezzem jól magam. Hogyan bántsam kevésbé az embereket. Hogyan bántsanak engem kevésbé. Hogyan legyek jó ember. Ha az ember tudja, hogyan és mikor boldoguljon az élet kihívásaival – hogyan viszonyuljon relatívan az elkerülhetetlenhez –, akkor élvezheti a sikernek azt az állapotát, amit úgy nevezek, ,,elkapni a zöldlámpát.” Belátásaim és meglátásaim, ráérzéseim és megérzéseim, lazaságaim és cikiségeim. Brutális finomságok, igazságok és szépségek. Megúszások, lebukások és elhasalások, ahogy az élet akadálypályáján próbáltam szlalomozni.
Reményeim szerint ez egy jó ízű orvosság, két aszpirin a betegszoba helyett, űrhajó a Marsra, amihez nem kell pilótaengedély, templomi élmény, amihez nem kell újjászületni, könnyes nevetés. Egy szerelmeslevél. Az élethez. Ez a könyv a zöldlámpákról szól, és arról, hogy a sárga és a piros is előbb-utóbb zöld lesz. Sok szerencsét.

Matthew McConaughey (1969-) Oscar-díjas és Golden Globe-díjas amerikai színész. Legfontosabb filmjei és tévésorozatai: Mielőtt meghaltam, A Wall Street farkasa, Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt?, Pénz beszél, Trópusi vihar, Magic Mike, Mud, A törvény nevében (True Detective). (Forrás)

Matthew McConaughey: Zöldlámpa, 21. Század Kiadó, 297 oldal, 2020, 4990 Ft

0

Könyvajánló – A Netflix-sztori

Reed Hastings most megjelent könyve elsőként mutatja be a kulisszák mögül a világ egyik legsikeresebb vállalatának cégfilozófiáját. Az a szabály, hogy nincs szabály! Aki a Netflixnél dolgozik bárhol a világban, kellő teret, önállóságot kap a kibontakozáshoz, egy bajnokcsapat tagja, nem egy családé. A jó Netflix-vezető biztosítja az alkalmazottaknak a megfelelő információt, kontextust ad, nem pedig csak irányít. A legnagyobb kockázat nem az, ha hibázunk, hanem ha nem változtatjuk meg az irányt, amikor a piaci környezet változik. Ilyen és ezekhez hasonló vezetési elvekről vall először Reed Hastings elnök, a Netflix alapítója a már itthon is kapható könyvében. A történet izgalmas, személyes történeteken, több száz vállalati interjú alapján mutatja be azt is, hogy a szabad felhasználói élmény megteremtése mindent visz a vállalatnál. Hogyan lett egy postai dvd-kölcsönzőből a világ egyik legkeresettebb szolgáltatása? Mit is jelent a Netflix kultúra? Többek között ezek is kiderülnek a kötetből! (Forrás)

Reed Hastings, Erin Meyer: Az a szabály, hogy nincs szabály – A Netflix és a megújulás kultúrája, Barecz &Conrad Books, 256 oldal, 2020, 3950 Ft

0

Könyvajánló – Egy galaxissal odébb

Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz? A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény. A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük. (Forrás)

Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb – Fantáziavilágok valóságai, Athenaeum, 364 oldal, 2020, 4299 Ft

0

Könyvajánló – Esszék a sorozatok világáról

Sorozatokból sokat, sokszor, sokféleképp fogyasztunk. Habzsoljuk őket, mint a szórakoztatóipar bármely más termékét, de néha jogosan érezhetjük úgy, hogy az egyszerű, passzív fogyasztásnál több történik eközben velünk: valódi művet élvezünk. Bár egyre nehezebb tájékozódni a sorozatipar tartalompiacot elárasztó dömpingszériái között, időnként mégis rátalálunk egy-egy olyan sorozatra, amelyre szívesen szánunk minőségi időt. De mi az, ami megragad minket egy sorozatban? Mi köt össze időben és témában egymástól távol eső szériákat? Hogyan reflektálnak a korszellemre a készítők és hogyan kísérlik meg befolyásolni azt? Hol húzódik a határ az esztétikai és a marketingszempontok között? Mikor válik propagandaeszközzé egy széria és mikor használja a nézőt észrevétlenül? Egyáltalán, meg tudjuk-e találni azokat a minőségi sorozatokat, amelyek mondanak is számunkra valamit, nem csak megerősítik azt, amit eddig is tudtunk? A Spoiler című esszékötet ilyen és ehhez hasonló kérdések körbejárására vállalkozik. (Forrás)

Zsolnai György: Spoiler – Esszék a minőségi sorozatok világáról, Szépirodalmi Figyelő, 152 oldal, 2020, 2500 Ft

0

Könyvajánló – Adolf Zukor- és William Fox-életrajz magyarul

A Magyarok Hollywoodban könyvsorozat részeként először vehetjük kézbe magyarul Adolf Zukor és William Fox életrajzi köteteit. Az újonnan megjelenő könyveket a szerkesztők, Takó Sándor és Kollarik Tamás mutatták be. Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítójának, az amerikai filmgyártás atyjának önéletrajzi kötetét az Egyesült Államokban 1953-ban adták ki, itthon A közönség sohasem téved címmel jelenik meg. Szintén első alkalommal kerül a magyar könyvesboltokba Fried Vilmos, ismertebb nevén William Fox, a 20th Century Fox alapítójának, a hangosfilm úttörőjének 1933-as életrajzi regénye, az Upton Sinclar bemutatja: William Fox.

Takó Sándor, a kötetek kiadója és szerkesztője a bemutató alkalmával elmondta: „A két kötet a Magyarok Hollywoodban induló könyvsorozatunk keretében jelenik meg. A munka a két életmű hazahozatalával nem befejeződött, inkább elkezdődött, a sorozat keretében több további kiadványon is dolgozunk. Közülük is kiemelném a jövő évben megjelenő Hollywood és a magyarok című ismeretterjesztő kötetünket.”

Kollarik Tamás, a kötetek szerkesztője és ötletgazdája Egri Lajos A drámaírás művészete című műve után újabb fontos kulturális érték magyar változatán dolgozhatott: „A két életút és életrajz messze túlmutat személyes sorsok bemutatásán, komoly tanulságokat hordoz, összekötnek kultúrákat és nemzeteket. Ami Liszt és Bartók a zenében, Kubala és Puskás a labdarúgásban, az Zukor és Fox az egyetemes filmkultúrában. Magyar földön születtek, kulcsfontosságú szerepet játszottak Hollywood „feltalálásában”, és életük végéig büszkén vallották magukat magyar amerikainak, nem elfeledkezve a gyökereikről.” A könyvbemutatón részt vett a kötetek kiadását támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter-helyettese, Rétvári Bence, aki kiemelte a két filmes jelentőségét: „Ők fektették le a mai napig uralkodó hollywoodi stúdió- és sztárrendszer alapjait. Zukor volt az első amerikai nagyjátékfilm producere, míg Fox a hangosfilm úttörője a tengerentúlon. Filmjeik nyerték el a filmtörténelem első Oscar szobrait 1929-ben.”

A két kötetet együtt kedvezményesen, 6000 forintos áron megvásárolható a kiadó oldalán a MAGYARFILM2020 kuponkód alkalmazásával. (magyar.film.hu)

0

Könyvajánló – A cápától a Schindler listájáig

Steven Spielberg nem véletlenül vált a filmtörténet egyik legsikeresebb rendezőjévé: ösztönös stílusérzékével már pályafutása kezdetén hátborzongató hatékonysággal tudta nézőit a moziszékekbe szegezni. A hetvenes évek óta generációk nőttek fel a filmjein izgulva: A cápa, az E. T., a Jurassic Park, a Ryan közlegény megmentése vagy a Különvélemény hatása máig nem fakult meg, a rendező legtöbb munkája akárhányszor újranézhető. Ez a könyv magyar nyelven először elemzi átfogóan Spielberg eddigi életművét: az olvasmányos, gyakran személyes hangvételű esszék elsősorban a filmek gyártástörténetére és stílusára fókuszálnak, de a rendező életútja is gyakran visszaköszön bennük. (Forrás)

Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei – A cápától a Schindler listájáig, Scolar, 304 oldal, 2020, 3999 Ft