0

Könyvajánló – Star Wars-tól a Bosszúállókig

Az elmúlt években az amerikai filmstúdiók sosem látott mértékben nyúlnak bevált receptekhez, ismert filmekhez. Futószalagon készülnek a folytatások, bővül egy-egy film univerzuma egyre újabb kapcsolódó részekkel. Ez a franchise-gondolkodás, amely a bejáratott termékek mellett tör pálcát, nem keresi az újat, igyekszik a biztosra, a biztos sikerre menni. Ennek eredményeképp sosem látott számban készülnek különféle filmfranchise-ok újabb és újabb darabjai. Ha megnézzük a 2019-es év globális mozibevételi toplistáját, az első tíz között nem találunk eredeti történetet. Olyan sikerfilmekről van szó, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora, a Pókember: Idegenben, Az oroszlánkirály, a Jégvarázs 2, vagy a Toy Story 4.

A Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében a filmtörténet legsikeresebb hollywoodi franchise-ait tekinti át a Star Wars-tól kezdve a Marvel-moziuniverzumon át a Halálos iramban-filmekig bezárólag. A horror, sci-fi, akciófilm, vígjáték, fantasy és képregényfilm műfaj áttekintése mellett külön fejezetben szerepelnek a legnépszerűbb animációs film franchise-ok. Az animációs film mellett zömmel ezek a műfajok adják a legismertebb, legnépszerűbb filmeket, amelyekből könnyel számos folytatás készülhet. A legnépszerűbb thriller, kalandfilm, katasztrófafilm példák egy önálló fejezetben találhatók, de szó esik a Rockyról, az Ocean’s Eleven-ről és A hét mesterlövészről is.

A műfajok és franchise-ok áttekintése előtt egy rövid fogalomismertető igyekszik eligazodást nyújtani a manapság oly gyakran használt szakkifejezések között, s tisztázni, mit jelent a prequel, sequel, remake, spin-off, vagy rip-off. (Forrás)

Dr. Kárpáti György: Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében, Vertigo Média Kft., 290 oldal, 2020, 3490 Ft

0

Könyvajánló – Filmtörténeti kalandozások

Ez könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem “összegyűjtött művek”, nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben.

Zalán Vince, a kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott “filmművészeti kánonnal”, olykor meg utat engednek “egyéni bolondériáinak.” De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai remélhetőleg sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.

Zalán Vince: Kalandozások – Egy filmkritikus feljegyzéseiből, Gondolat, 324 oldal, 2020, 3400 Ft

0

Könyvajánló – A Jóbarátok-generáció

Jó reggelt! Tényleg 1994-et írtunk, amikor a televízió műsorra tűzte az első epizódot? Abban az évben, szeptemberben hat barát ücsörgött a kedvenc kávézójukban, hogy szexről, párkapcsolatokról, munkáról meg az élet egyéb dolgairól trécseljenek – és a mai napig újabb és újabb rajongók fedezik fel Rachel, Ross, Joey, Chandler, Monica és Phoebe életét. A sorozat – tehetséges megalkotóinak köszönhetően – szőröstül-bőröstül bekebelezte a fiatal közönséget. A Jóbarátok volt e korszak legkedveltebb és a legnagyobb hatású televíziós programja. Soha nem tartottak szünetet. De pillantsunk csak bele, mi zajlott a színfalak mögött!

Saul Austerlitz, a popkultúra ismert krónikása, exkluzív interjúkat készített az írókkal, a rendezővel, a producerekkel és a stáb tagjaival a sorozat történetéről, amely a Netflixen jelenleg is meghökkentő népszerűséggel éli utóéletét. Izgalmas részleteket közöl a forgatás körülményeiről, a Super Bowl-ról, londoni utakról, leszbikus esküvőkről, frizuradivatokról, szupersztárok cameóiról vagy a millió dolláros szerződésekről. A Jóbarátok az új műsorokkal is felveszi a versenyt. Előkelő helyet foglal el televíziós adások népszerűségi listáin, az ismétlések is ott vannak a Top 10-ben! A Jóbarátok a 90-es évek televíziós szimbólumává vált, öröksége és sikere a legmerészebb ábrándokat is túlszárnyalja. Ez a letehetetlen, vidám, humoros könyv is ezt bizonyítja. (Forrás)

Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció – Mi zajlott a színfalak mögött?, 21. Század Kiadó, 430 oldal, 2020, 4490 Ft

0

Könyvajánló – Ennio Morricone, a Maestro

A Maestro – egyszerűen csak így hívták a szakmában Ennio Morriconét, akit hazájában nemcsak Olaszország büszkeségeként, de az évszázad zeneszerzőjeként is emlegetnek. Filmek százaihoz komponált remekművei ma is visszacsengenek az emberek fülében. Zenéinek többsége jócskán túlnőtt a filmeken, önálló életre kelt, sláger- és lemezlisták éllovasa lett. A műfaji korlátokat nem ismerő Maestro tehetsége vígjátékban, drámában, krimiben éppúgy megmutatkozott, mint sci-fiben, horrorfilmben vagy épp háborús történetben. Morricone kétségkívül a filmvilág megkerülhetetlen alakja volt: hangjegyekben szólaltatta meg azt, ami a filmszalagon megnyilvánult, sőt a zenei hatásokkal sokszor javított akár a forgatókönyv, akár a képi megjelenítés esetleges hiányosságain. Ezért is lett ő a Maestro, akinek munkásságát 2007-ben Oscar-életműdíjjal honorálták. Valójában azonban a legkevésbé sem érdekelte a dicsőség. A rendkívül szerény muzsikusról lepergett minden magasztalás. Végtelenül alázatos ember volt, aki egész életét arra tette fel, hogy a közönség szórakoztatására komponáljon.

A könyv érdekes történeteken keresztül mutatja be azt a kisfiút, akit az iskolában csodagyerekként tartottak számon, miután hatévesen már zenét szerzett. Ennio – aki valójában orvos szeretett volna lenni – sokszor éjszakai bárokban trombitált, hogy eltartsa szegénysorban tengődő családját. A háború alatt ugyanis gyakran előfordult, hogy nem volt mit enniük. A kezdetekben Dan Savio és Leo Nichols álnéven dolgozó zeneszerző úgy vélte, zenéi egy titokzatos, földöntúli világból jönnek. Ennek a világnak a nyomába eredünk, hogy megismerjük az évszázad zeneszerzőjének titkait és megfejtsük azt is, hogy a magyarokat rendkívüli módon szerető világhírű olasz komponista miért nyilatkozta azt, hogy: “A szívem Budapesté!”

Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere. (Forrás)

Király Levente: A Maestro – Ennio Morricone – Exkluzív beszélgetés Ennio Morriconéval, a filmzene halhatatlan legendájával, Macro-Media Bt., 230 oldal, 2020, 3990 Ft

0

Könyvajánló – Film noir-történet

A film noir („fekete film”) filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként.

Hollywood klasszikus film noir időszakát általában az 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé teszik. Ehhez a korszakhoz társítják általában a kontrasztos fekete-fehér képi világot, melynek gyökerei a német expresszionista fényképezésig nyúlnak vissza, míg sok történet és klasszikus noir szemléletmód Amerikában a nagy gazdasági világválság idejének krimi iskoláiból származik. (Wikipédia)

Grób László átfogó könyve bemutatja a klasszikus amerikai film noir történetét, amelyet szoros összefüggésben tárgyal az amerikai krimiirodalommal; részletezi a műfaj kialakulását, ismerteti a reprezentáns alkotásokat, és felvázolja társadalmi-gazdasági hátteret. (Forrás)

Grób László: Az amerikai film noir története – 1940-1960, Attraktor, 344 oldal, 2020, 3900 Ft

0

Könyvajánló – Hollywood királynője

A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani.Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be. (Forrás)

Erin Carlson: Meryl Streep, Hollywood királynője, Kossuth Kiadó, 352 oldal, 2020, 4500 Ft

0

Könyvajánló – Körhinta a viharban

Igaz-e, hogy a Rákosi-korszak szocreál termelési és nevelési filmjei fonák – öntudatlan – disztópiák? Mi a különbség a példázatos és mitizáló történelmi film típusa között? Kijelenthetjük-e, hogy a Fábri Zoltán által rendezett sematikus Vihar szoros „rokonságban” áll az 1945 utáni magyar filmművészet egyik első remekművével, a Körhintával? Hogyan jelenik meg a pártállammal szembeni társadalmi autonómia vágya Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmjében? Lehetséges-e, hogy Bacsó Péter 1970-es Kitörése Kovács András 1968-ban forgatott reformista Falakjának közvetlen kritikája? Igaz-e, hogy a disztópiákat ábrázoló filmekből megérthetjük a szabadság kultúráját napjainkban is fenyegető totalitarizmus természetét? Hogyan vonul végig az apokalipszis problémája Tarr Béla életművén? Milyen megoldást kínál a nihilizmus „betegségére” Pasolini a Teorémában és testvérfilmjében, a Disznóólban? Íme néhány kérdés, amelyek felmerülnek e könyv lapjain. A filozófusként indult Pólik József filmesztétikai írásai a magyar és egyetemes filmművészet tájain barangolnak, hol gondolkodásra ösztönző, felemelő remekműveket, hol félresikerült, a hatalomnak kiszolgáltatott művészet esendőségéről tanúskodó alkotásokat interpretálva. (Forrás)

Pólik József: Körhinta a viharban – Filmesztétikai írások, A kortársfilmtudomány kulcskérdései 6., Debreceni Egyetemi Kiadó, 280 oldal, 2019, 3900 Ft

0

Könyvajánló – Forgatókönyv-kalauz

A Story az egyik legfontosabb könyv a forgatókönyvírás témájában: a klasszikussá vált dialektikus, drámaelméletre alapozó forgatókönyv-megközelítést továbbviszi és a forgatókönyvet narratív struktúrájában fogja meg, különös hangsúlyt fektetve a nézőre tett érzelmi hatásra. Robert McKee könyve kötelező olvasmánynak számít több filmes egyetemen is, eddig több mint húsz nyelvre fordították le.

Senki nem képes megmondani, hogy mi eladható és mi nem, mi lesz kasszasiker és mi teljes fiaskó, mert ezt senki nem tudhatja előre. A hollywoodi bukások ugyanazon pénzügyi számítások alapján készülnek, mint a nagy kasszasikerek. Ebben a művészetben semmire sincs garancia. Ezért van az, hogy annyian gyötrődnek azon, hogy ‘betörjenek’, hogy ‘megcsinálják a szerencséjüket’, vagy szenvednek ‘kreatív nézetkülönbségek’ miatt.

Robert McKee 1984 óta tartja híres Story-szemináriumait szerte a világban. Temérdek hollywoodi filmkészítő tartja legfontosabb mesterének, inspirációforrásának az idén hetvenéves forgatókönyvírót, aki a mai napig konzultánsként több amerikai stúdió produkciójában. A Story az egyik legfontosabb könyv a forgatókönyvírás témájában: a klasszikussá vált dialektikus, drámaelméletre alapozó forgatókönyv-megközelítést továbbviszi és a forgatókönyvet narratív struktúrájában fogja meg, különös hangsúlyt fektetve a nézőre tett érzelmi hatásra. McKee könyve kötelező olvasmánynak számít több filmes egyetemen is, eddig több mint húsz nyelvre fordították le. A Story kötelező szakirodalomként szerepel számos neves amerikai és európai egyetemen filmes szakán. Elsősorban forgatókönyvírók számára íródott, napjaink legelismertebb ilyen tárgyú munkájaként tartják számon. 2000-ben elnyerte a legjobb nemzetközi mozgóképes szakkönyvnek járó díjat (International Moving Image Book Award). Elsődleges célközönségén kívül hasznosan forgathatják mindazok, akik rendezői, produceri ismereteiket szeretnék kiegészíteni, vagy filmkritikusként, filmelmélet-íróként szeretnék tökéletesíteni a forgatókönyvek felépítésével kapcsolatos ismereteiket – de minden irodalmár, drámaíró, dramaturg a polcára teheti, sőt, az is, aki csak egész egyszerűen kíváncsi a történet működésének titkára. (Forrás)

  • “Hihetetlen reveláció és tisztánlátás, szenvedélyes előadásban.” Mark Rydell rendező (A rózsa, Vágyak vonzásában, Aranytó – Oscar-díj)

  • “McKee az írás Stanyiszlavszkija.” Dennis Dugan író-rendező (New York rendőrei, Hill Street Blues)

  • “…stimuláló, innovatív, felfrissítően praktikus.” Lawrence Kasdan író (Star Wars: A Birodalom visszavág, A jedi visszatér, Több mint testőr), rendező (Silverado)

Robert McKee: Story – A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei, ford. Jakab-Benke Nándor, Zágoni Balázs, Filmtett Egyesület, 356 oldal, 2019, 4990 Ft

0

Könyvajánló – Ang Lee és társai: a tajvani filmről

A kelet-ázsiai szigetország, Tajvan filmművészete a nyolcvanas években jelent meg a nemzetközi színtéren. A tajvani új hullám legjelesebb alkotói, Hou Hsiao-hsien és Edward Yang, majd a kilencvenes évek nagyjai, Ang Lee és Tsai Ming-liang sorra aratták a nemzetközi fesztiválsikereket, és nem maradtak ismeretlenek a magyar moziközönség előtt sem. A tajvani film azonban jóval gazdagabb néhány jelentős szerzőnél. Ez a kötet a történelmileg és kulturálisan sokszínű ország filmkultúrájának sokoldalúságát varázsolja az olvasó elé az 1980-as évektől napjainkig.

A nemzetközi szerzőgárdát felvonultató tanulmánykötet utánajár a tajvani új hullám születéstörténetének, bemutatja a populáris film kétezres évekbeli felemelkedését és legnépszerűbb műfajait, és feltárja a mai tajvani film legjelentősebb rendezőinek sajátos stílusát. A könyv egyszerre tartalmaz filmtörténeti tanulmányokat, közöl szerzői portrékat és részletes filmelemzéseket, valamint kínál kulturális-társadalmi értelmezéseket a tajvani filmmel kapcsolatban. Olvashatunk többek között a tajvani őslakosok filmi ábrázolásának sajátosságáról, a japán gyarmati múlt terhével való birkózásról és az iránta érzett nosztalgiáról, a szemlélődés és a lassúság sajátos művészi kultúrájáról. Mindeközben képzeletben bebarangoljuk a gyönyörű szigetet, Ilha Formosát, ahogy a portugál felfedezők egykoron elnevezték.

A hiánypótló kötet egyaránt izgalmas olvasmány azok számára, akiket Tajvan sajátos történelme, kultúrája, társadalma érdekel, és a filmrajongók számára, akik szívesen indulnak felfedezőútra az élő történelemmel bíró távoli sziget mozgóképes kincsei nyomában.

Robert Ru-Shou Chen a tajpeji National Chengchi University professzora, filmtörténész, filmkritikus. Stőhr Lóránt a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, filmtörténész, filmkritikus. (Forrás)

Robert Ru-Shou Chen, Stőhr Lóránt (szerk.): A kortárs tajvani filmművészet, Gondolat, 365 oldal, 2020, 3400 Ft

0

Könyvajánló – Párhuzamos univerzumok

Elpusztíthatja-e holnap egy aszteroida a Földet? Lehetünk-e fiatalabbak a saját gyermekünknél? Megjósolható-e a jövő a tudomány segítségével? Vannak-e jogaik a majmoknak? Hány neme lehet egy földönkívülinek? Hogyan építsünk életképes diktatúrát? Gazdasági hiba volt-e a Birodalom presztízsberuházása, a Halálcsillag megépítése? Cersei Lannister vagy Daenerys Targaryen kormányzott-e jobban? Na és mitől leszünk szerelmesek?

Négy éve jelent meg A sci-fi politológiája című ismeretterjesztő könyv. A tanítva szórakoztató kötet jól ismert tudományos-fantasztikus filmek, sorozatok és regények segítségével világított meg mindenkit érdeklő és érintő társadalmi, politikai problémákat. A szintén társadalmi kérdéseket vizsgáló Fantasztikus világok, majd a pedagógiai szempontokat megjelenítő Nevelj Jedit! a szerzők, a vizsgált műfajok és a felhasznált tudományos eszközök körét is kinyitotta. A Párhuzamos univerzumok tizenöt tanulmánya a Star Wars, a Star Trek, a Harry Potter-széria, a Deadpool, a Kapcsolat vagy a Trónok harca mellett számos további népszerű sci-fi, horror, fantasy és disztópia tudományos szempontú elemzésére vállalkozik. A műfaji sokféleség mellett a kötet fő újdonsága, hogy a társadalomtudományok mellett a természettudományok kiváló és elismert magyar képviselői is képviseltetik magukat benne. Az új kötetekben így nemcsak politológiai, pedagógiai, jogi, közgazdaságtani és viktimológiai, de pszichológiai, csillagászati, asztrofizikai vagy éppen geológiai szempontok is hangsúlyosan megjelennek.

A kötet szerzői: Bokor Nándor, Filippov Gábor, Flach Richárd, Gáspár Attila, Hraskó Gábor, Miyazaki Jun, Lápossy Attila, Nagy Ádám, Orosz László, Pirkhoffer Ervin, Pongrácz Máté, Radó Péter, Torbó Annamária, Tóth Csaba, Vancsó Éva, Vinkó József, Zsótér Indi Dániel. (Forrás)

Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk.): Párhuzamos univerzumok, Athenaeum, 350 oldal, 2019, 3999 Ft

0

Utóhatás és előzmény: SW VII-IX. regényben elbeszélve

írta Nikodémus

2014. április 25-ét örökre megjegyezték a világ Star Wars-rajongói: az immár másfél éve tulaj Disney ekkor törölte el az SW Expanded Universe-t, annak összes regényével, képregényével, videójátékával, fanfiction-jével és egyebével, hogy helyet készítsen saját, új filmes trilógiájának, és mellesleg új, valamelyest koherensebb kánont hozzon létre. A lépés meglehetősen barátságtalannak tűnt egy olyan mozimítosz esetében, ahol a filmek kisebb-nagyobb hiányait a rajongók töltötték meg élettel, magyarázattal, odaköltött történetekkel. No de lássuk, mit sikerült az egykori Timothy Zahn– és Kevin J. Anderson-regények helyébe léptetni!

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Bódy Gábor-összes 1-2.

Kevés olyan filmrendezőt ismer a filmtörténet, akiben a mesterségbeli tudás – az anyag (a celluloid, a videószalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete – és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében – volt olvasható az Egybegyűjtött filmművészeti írások 2006-ban megjelent 1. kötetének fülszövegén. A helyzet azóta sem változott, így ha lehet, még jobban hiányzott a háromkötetesre tervezett vállalkozás folytatása, amelyre majdnem másfél évtized után kerül sor.

Az 1. kötet részben a film “filozófusát”, a filmről gondolkodó Bódyt mutatta be elméleti írásainak, elemzéseinek, javaslatainak, illetve a Filmiskola című, a Magyar Televízió számára készült oktatási anyag forgatókönyvének közreadásával; másrészt a “poéta”, a művész tevékenységét is felidézte filmtervek, forgatókönyv-vázlatok, valamint a Magyar Dezső rendezésében megvalósuló, Bódyval együtt jegyzett Agitátorok forgatókönyvének és az Amerikai anzix forgatókönyv-változatainak publikálásával. Jelen kötet ez utóbbit folytatja és egészíti ki Bódy két egész estés játékfilmje forgatókönyvének, illetve hozzájuk kapcsolódó, különféle jellegű írásoknak a megjelentetésével. A forgatókönyvek általában nem fedik teljes mértékben a megvalósult filmet – különösen így van ez Bódy esetében. A Psychének több forgatókönyv-változata ismert, a Kutya éji dalának viszont nem létezett hagyományos értelemben vett forgatókönyve.

A filmekhez legközelebb álló írásos anyagok közreadásával (a forgatókönyv mellett szinopszissal, jelenet- és dialóglistával, vázlattal, bevezetővel, jegyzettel, interjúval, levéllel stb.) betekintést nyerhetünk az alkotó műhelyébe, és nyomon követhetjük a mű születését a koncepció kialakításától a film megvalósításának küszöbéig. Az Egybegyűjtött filmművészeti írások végre teljessé váló kiadása reményeink szerint újabb lendületet adhat a Bódy Gábor művészete körül zajló termékeny eszmecserék folytatásának. Munkái a filmtörténeti kánonban kivívott rangos helyük mellett így maradhatnak a magyar filmkultúra élő, szerves, jó értelemben vett provokatív, szellemi frissességükből mit sem veszítő darabjai. (Forrás)

Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 2., MMA Kiadó, 333 oldal, 2020, 5900 Ft
Bódy Gábor: Egybegyűjtött filmművészeti írások 1., Akadémiai Kiadó, 454 oldal, 2006, 2700 Ft