0

Könyvajánló – Talán mindenütt voltam

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, 25 éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: a Szindbád filmművészeti kánonunk megingathatatlan darabja, különféle “minden idők legjobb filmje” listák biztos és előkelő helyezettje; az Elégia pedig hasonló pozíciót foglal el a rövidfilmek mezőnyében. Munkáit bemutatójuk után sokan és lelkesen méltatták, ahogy halálát követően is rengeteg megemlékezés született róla. Miért szükséges mégis újabb könyvben felidézni Huszárik Zoltán írásait, interjúit, s monografikus igényű áttekintést nyújtani filmes életművéről? A tiszteleten, megbecsülésen, a filmek felelevenítésén, életben tartásán, aktualizálásán, az emlékezésen túl mi indokolhatja ezt a vállalkozást? Mindenekelőtt az elemző dialógus igénye. Mert akinek a műveivel beszélgetünk, az velünk van. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán, DVD- melléklettel, Magyar Művészeti Akadémia, 282 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Az isteni Marlene

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és C. W. Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét. (Forrás)

C. W. Gortner: Az isteni Marlene – Életrajzi regény, Tericum Kiadó, 480 oldal, 2017, 4170 Ft

0

Könyvajánló – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva.
A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet.

Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. (Forrás)

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe – Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben, Gondolat Kiadó, 224 oldal, 2018, 3 400 Ft

0

Könyvajánló – Ezerszemű filmhíradó

A híradóműfaj kutatása a történettudomány, a kommunikációelmélet és az esztétika határterületén helyezkedik el, és számos résztémára bontható. A filmhíradó a két világháború közötti Magyarország új tömegkommunikációs eszköze, amely nem csak az információközlés, de a befolyásolás lehetőségeit is kibővíti, mert a szerkesztők – az események dokumentálásán túl – a közönség identitásának formálására is törekednek. A kötet bemutatja a hazai filmhíradók fejlődésének kezdeteit, az 1931–1944 között Magyar Világhíradó címmel forgalmazott mozgóképek intézményi hátterét, formai és tartalmi sajátosságait – jelezve ezzel a korabeli médiatörténet néhány fontos állomását.

Barkóczi Janka (1983) filmkritikus, filmesztéta. Doktori tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában folytatja a magyar filmhíradók és a politikai kommunikáció témájában. Írásai rendszeresen jelennek meg hazai és külföldi kiadványokban, blogot is vezet a témáról. Kutatási területe a vizuális propaganda, valamint a mozgókép és a történelem viszonya. (Forrás)

Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó – Vizuális propaganda Magyarországon 1930-1944, L’Harmattan, 138 oldal, 2017, 2390 Ft

0

Könyvajánló – Kép, mozgókép, megértés

Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való „dolgai”, vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk. Egy ilyen módszer a reflektív tudományosság ellen érvel – a fenomenológia elmélete azonban nem tartozik az egyszerű olvasmányok közé. Nincs ebben ellentmondás? Nos, ha van, az feltétlenül termékenynek mondható, amelyet e könyv első, elméleti fejezetei bizonyítanak. A látszólagos ellentmondás másik feloldása pedig a további, elemző fejezetekben rejlik, amelyekben a szerző fenomenológiai megközelítését, elemzésmódját konkrét filmekre, életművekre és a film különböző megnyilvánulási formáira alkalmazza, nevezetesen Abbas Kiarostamira, Roy Anderssonra és a videóművészetre. A könyvben kidolgozott fenomenológiai filmelemzés elmélete ezen a módon is eljut a „dolgokhoz” – az olvasó pedig egy igen meggyőző elemzői attitűd megismerésétől az elemzett „dolgok” jobb megismeréséhez. Azaz: vissza a filmekhez. (Gelencsér Gábor docens, ELTE) (Forrás)

Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés – Egy fenomenológiai filmelemzés elmélete, L’Harmattan, 202 oldal, 2017, 2490 Ft

0

Könyvajánló – Három Syd Field-kötet

Syd Field a nemzetközi forgatókönyvírás legelismertebb szakértője, a Forgatókönyv című könyve pedig világszerte a forgatókönyvírók bibliája. Az ötlettől a karakterig, a nyitójelenettől a kész könyvig – Syd Field műve könnyen elsajátítható szabályokat és módszereket kínál kezdő és gyakorló írnók számára. (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyv – A forgatókönyvírás alapjai, Cor Leonis kiadó, 290 oldal, 2011, 3990 Ft

Syd Fieldnél senki sem tud többet a forgatókönyvírásról. A hollywoodi bennfentes a Forgatókönyv című bestsellere folytatásában most a forgatókönyvírók új nemzedékével osztja meg titkait, meglátásait, anekdotáit. A Forgatókönyvírók kézikönyvéből kiderül, hogy milyen a jó ötlet, milyen a profi szerkezet, megtudhatod, hogyan keltsd életre a karaktereket, hogyan írj párbeszédet, vagyis hogyan dolgozd fel ötletedet sikeres, profi forgatókönyvvé. Akár kezdő vagy, akár profi, ha követed Field tanácsait, végül a kezedben lesz egy kész, eladható forgatókönyv! (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyvírók kézikönyve – A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései, Cor Leonis kiadó, 295 oldal, 2012, 3990 Ft

Az írás folyamata valójában nem egyéb, mint átírás. De vajon mit és hogyan kell megváltoztatni? Minden forgatókönyvben vannak problémák. Így volt ez a Die Hard – Az élet mindig drága vagy a Rés a pajzson esetében is – és ezeket nem is javították ki. Miattuk maradt kis híján dobozban A szakasz, de Oliver Stone átírta az első tíz oldalt, és a film klasszikus lett. Minden forgatókönyvíró szembesül a problémákkal – csakhogy a jó író a kreatív megoldások ugródeszkájának tekinti őket. A könyvben a népszerű szerző, Syd Field, akinek évente ezernél is több forgatókönyv megy át a kezén, lépésről lépésre bemutatja, hogyan lehet észrevenni és kijavítani a forgatókönyvek jellemző hibáit. Olyan szakmai titkokat árul el, amelyek naggyá tették a remekműveket, és amelyekkel a reménybeli forgatókönyvírók is eséllyel pályázhatnak a sikerre. A könyvből megtudhatjuk, mitől működnek a legjobb történetek; hogyan lehet hatásos az első tíz oldalunk – a Thelma és Louise és a Farkasokkal táncoló példáinak segítségével –; hogyan adjunk magunknak álomfeladatot éjszakára; hogy felszabadítsuk kreatív énünket; hogyan építsük fel a karaktereket a tetteik segítségével, ahogy Quentin Tarantino teszi; hogyan szedjük össze magunkat, ha falnak ütköztünk; és hogyan küzdjük le az alkotói válságot egyszer s mindenkorra. (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyvírók munkafüzete – Avagy így vesszük észre, így oldjuk meg, ha gond van a forgatókönyvvel, Cor Leonis kiadó, 317 oldal, 2013, 3990 Ft

1

Könyvajánló – Final Cut

A tankönyvről: Ez egy tankönyv, amelynek az a célja, hogy segítsen a Final Cut című filmet eljuttatni a nézőkhöz. Eljuttatni technikai értelemben, ugyanis jogi okok miatt a film csak oktatási segédanyagként jelenthet meg. És eljuttatni pedagógiai értelemben, amennyiben a kötet célja, hogy a Pálfi György filmje kapcsán a filmes vágás- és montázstechnika, valamint a felmerülő kulturális és jogi kérdések közül vezesse elő a legfontosabbakat. A kötet elsődleges célközönsége a mozgóképkultúrával foglalkozó, azt tanuló középiskolás korosztály, illetve az egyetemek és főiskolák alapszakos hallgatói, de természetesen rajtuk kívül minden filmszerető nézőnek, olvasónak ajánljuk szeretettel.

A Final Cut-ról: És milyen az igazi férfi? Hát sármos, mint Marcello Mastroianni a La dolce vitában, de azért izmos is, mint Brad Pitt a Harcosok klubjában. Kisfiús, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban… vagy inkább, mint Alain Delon a Rocco és fivéreiben, csak kicsit magasabb – legalább, mint Belmondo. Lehengerlő, mint Clark Gable, és néha, persze, mélabús, mint Tony Leung Chiu Wai a Szerelemre hangolvában. Határozott, mint Sean Connery, vagy Daniel Craig, mikor James Bond, de azért öntörvényű és kiszámíthatatlan is, mint Latinovits a Szindbádban, és néha kicsit esetlen, mint Chaplin a Modern időkben, közben persze titokzatos és kicsit félelmetes is, mint Gary Oldman a Drakulában és nagyon vicces, mint Woody Allen az Annie Hallban.
És milyen az igazi nő? Biztosan kiszámíthatatlan és ösztönös, mint Lollobrigida, de közben kecses és összeszedett, mint Audrey Hepburn. Kislányos, mint Audrey Tatou, ugyanakkor hideg és távolságtartó, mint Greta Garbo. Bolondos és közvetlen, mint Julia Roberts, de a mosolya olyan, mint Ava Gardneré. Igazi asszony, akár csak Sophia Loren, de az se baj, ha egy kicsit Monica Belluccira is hasonlít… és közben légies, akár Liv Tyler, amikor tündét alakít. Tudja, mit akar, akár Sharon Stone, de egyszerre elveszett és ártatlan, mint Szeleczky Zita. Ja, és olyan odaadással tud csókolni, mint Kim Novak.
…Te jó ég, mi van, ha ezek ketten találkoznak?! (Forrás)

Pálfi György, Varga Balázs: Final Cut – Hölgyeim és Uraim – Tankönyv + DVD (A Színház és Filmművészeti Egyetem Oktatási segédanyaga), L’Harmattan, 210 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Könyvajánló – A film mint mozgás

Gazdag történeti, elméleti és esztétikai gondolatgyűjteményt kínál a szerző, mely alighanem minden filmrajongó figyelmére érdemes. A filmszakma szereplőit pedig ő maga így szólította meg egy televíziós interjújában félig humorosan, félig komolyan: „Azért kellett megírnom ezt a könyvet, mert tudom, hogy aki egyszer elolvassa, soha többé nem mer rossz filmet csinálni.” A film mint mozgás jól rendszerezett eszmefuttatásait mintegy kétszázötven világfilm és jónéhány magyar film elemzése, sokszor meghökkentő összevetések, fekete-fehér és színes fotók támasztják alá.

Noha a könyvben minden benne van, amit az új, digitális korszakváltás idején a film szépségéről tudni kell, mégsem egyszerű összefoglalása ez a filmvarázs százhúsz év alatt született és mai elméleti magyarázatainak. A szerző kiindulópontja szerint a film nem audiovizuális, hanem kinetovizuális művészet, azaz nem a hang és a kép, hanem a mozgás és a kép művészete. E látszatra egyszerű tétel kibontásakor A film mint mozgás egyfelől legendákat búcsúztat, másfelől számos új fogalommal és megfigyeléssel szolgál. Ilyenek az itt először megfogalmazott valóságtöbblet-elmélet, a filmszerű mozgások elmélete, az autoszelekciós szerepválasztás leírása, a szín-montázzsal, a totálkép művészi rangjának visszaadásával kapcsolatos megfontolások. Mindez fölös tudományoskodás nélkül, közérthető, olvasmányos stílusban. (Forrás)

Bokor Pál: A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról, Atlantic Press, 576 oldal, 2015, 6800 Ft

Az eddig megjelent kritikákból:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Főszerepben Budapest

A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében.Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon.Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz. (Forrás)

Basa Balázs, Názer Ádám: Itt forgott – Főszerepben Budapest (Nemzetközi filmek), Akadémiai Kiadó, 248 oldal, 2014, 3500 Ft

0

Könyvajánló – Film és erotika

A Douglas Keesey és Paul Duncan által szerkesztett hiánypótló kötet Neumann Anna fordításában a kezdetektől napjainkig elemzi a filmek szexuálisan izgató jeleneteit, amelyek jól tükrözik a befogadó közönség tűrés- avagy ingerköszöbének változásait. A könyv nagyalakú, 300 színes képet tartalmazó albumként a Taschen kiadó gondozásában jelenik meg. (Forrás)

Douglas Keesey, Paul Duncan (szerk.): Erotika a filmben, fordította: Neumann Anna, Taschen / Vince Kiadó, 192 oldal, 2007, 4995 Ft

A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem. (Forrás)

Kelecsényi László: FilmSZEXtétika, Scolar Kiadó, 160 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Könyvajánló – Bolond Pierrot különös kalandja

Bikácsy Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)
Jean-Luc Godard azt képviseli a (francia) filmművészetben, amit Bikácsy Gergely a magyar filmtörténetírásban. Mindkettőjüket a hagyományokra és szabályokra minduntalan fittyet hányó, szabadság- és énkereső attitűd jellemzi. A 75. születésnapját ünneplő polihisztor sokszínűsége nem csupán esztétaként nyilvánul meg, számos alkalommal élvezhettük színészi játékát is. (Forrás)

Pentelényi László (szerk.): Bolond Pierrot különös kalandja I. – Töredékek Bikácsy Gergely (szubjektív) filmtörténetéből Robert Bressontól Jean-Luc Godard-ig (Szerzőifilmes Könyvtár, 4. kötet), Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, 384 oldal, 2018, 4500 Ft

Olvasd tovább