interjúkötet

0

Könyvajánló – Végszónak sem rossz

Publikálta Filmdroid

Miért állt át analógról digitális fotózásra Nádas Péter? Milyen számítógépes játékon játszik Enyedi Ildikó? Ki az igazi hippi: Martin Amis vagy Ian McEwan? Miképp veszélyezteti Karl Ove Knausgard férfiasságát a nyilvános babakocsitologatás? Hogyan került Zadie Smith Esterházy Péter társaságában egy toscanai outletbe? Miért pofozta fel Margaret Atwood Elisabeth Mosst? Melyik kölcsönzőben szerezte Bödőcs Tibor orbáni pókhasát? Mit gondolnak a hírességek Trumpról? És Philip Rothról? És a teniszről? Mindezt megtudhatjuk Köves Gábor második kötetéből, akinek interjúi a kétezres évek óta jelennek meg a Magyar Narancsban, ahol jelenleg szerkesztőként dolgozik. A köztes időben iskolapadokban és mozikban ült, innen, a mozikból ered krónikus New York-mániája. Interjúalanyai közül talán Margaret Atwoodot és Patti Smitht “üldözte” a leghosszabban. Akadnak még be nem teljesült interjúálmai. (Forrás)

Köves Gábor: Végszónak sem rossz, 21. Század Kiadó, 384 oldal, 2021, 3990 Ft

0

Könyvajánló – Így filmeztünk 2.

Publikálta Filmdroid

Szekfü András nagysikerű Így filmeztünk című könyvének második kötete sok tekintetben hoz újdonságokat a 2018-ban megjelent interjúkötethez képest. Nemcsak a filmtörténeti időben lép előre az elsőhöz képest, hanem megváltozik a fókusza is: egyrészt a (kultúr)politika mellett több szó esik benne a filmekről, a filmek stílusáról, a forgatás módszertani kérdéseiről; másrészt a felülről, adminisztratív eszközökkel irányított folyamatok leírásáról a hangsúly áthelyeződik azok belső dinamikájára, önmozgására. Mindez pontosan körvonalazza a mostani kötetben előtérbe kerülő korszakokat, a magyar új hullámét, majd az azt követő hetvenes évekét, rövid kitekintéssel a rendszerváltásig terjedő időszakra. A magyar filmtörténet olyan páratlan hatású művészei elevenednek meg e könyv lapjain, mint Szabó István, Sára Sándor és Kósa Ferenc – hogy a teljes névsort ne idézzük. Fontos különbség és egyben a kötet érdekessége, hogy megszólaltat több ma is élő vagy a közelmúltban elhunyt alkotót, így az évtizedes retrospekció még izgalmasabb és tanulságosabb síkokat tár az olvasó elé. (Forrás)

Szekfü András: Így filmeztünk 2. – Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból, MMA Kiadó, 488 oldal, 2020, 5600 Ft

Könyvbemutató:

1

Könyvajánló – Így filmeztünk: interjúválogatás

Publikálta Filmdroid

Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg. A kettős múltidő kettős retorikát is eredményez: a szocializmus évtizedei alatt a megnyilatkozók őszinteségük ellenére óhatatlanul igazodnak a kor politikai elvárásaihoz. A kötet egyediségét mégis ez adja: az olvasó úgy kaphat képet egy – Ranódy László szavaival – páratlanul izgalmas időszakról, hogy azt nem filmtörténészek utólagos interpretációja, hanem az azt megélők élményszerű, sokszor anekdotikus és nagyon is emberi visszaemlékezései teszik színessé. Szekfü András interjúválogatása számtalan eddig ismeretlen történetet, információt, filmtörténeti adalékot – azaz valódi kincseket menekít ki a magnószalagról e könyv lapjaira. (Forrás)

Szekfü András: Így filmeztünk – Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból, MMA Kiadó, 324 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Magyar forgatókönyvírók I.

Publikálta Filmdroid

0mf1Tizennyolc alkotó életinterjúját tartalmazza a Magyar forgatókönyvírók I. című kötet, amelyet Kollarik Tamás és Köbli Norbert szerkesztésében jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete. A kutatóintézet ezzel a kötettel a harmadik könyvsorozatát indítja el: a Documenta Artis sorozat azt a célt tűzi ki, hogy az oral history eszközeivel örökítse meg a még velünk élő alkotók gondolatait – közölte a könyv Pesti Vigadó-beli bemutatóján dr. Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója.

Dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára hozzátette, hogy a sorozat hasonló megközelítéssel vizsgálja majd a többi műfajt is, így a jövőben más művészeti ágakkal, például az iparművészettel foglalkozó köteteket is megjelentetnek. Kocsis Miklós és Kucsera Tamás elmondták: a tervek szerint a sorozat későbbi köteteiben további forgatókönyvírók is megszólalnak majd.

Mint Köbli Norbert forgatókönyvíró megjegyezte, a most megjelent kötet előkészületei során szembesültek azzal, hogy szinte semmilyen szakirodalom nem létezik a magyar forgatókönyvírókról. “Eddig senki nem volt kíváncsi a forgatókönyvírók hangjára, gondolataira” – fogalmazott.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Nagyszerű rögeszmém, a film

Publikálta Filmdroid

0bbÉpp öt éve, 2012-ben mutatták be a neves olasz filmrendező, Bernardo Bertolucci máig utolsó filmjét, ami jó alkalom arra, hogy ajánluk ugyanabban az évben magyarul is megjelent interjúkötetét.

A kötet a világhírű olasz rendező 1962 és 2010 között folyóiratokban megjelent írásaiból: esszéiből, visszaemlékezéseiből és a vele készült beszélgetésekből nyújt válogatást. Bertolucci írásaiban nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről is. Bertulucci rendkívül szókimondó és szuggetív alkotó – könyve letehetetlen olvasmány. (Forrás)

Emitt kritika is olvasható a kötetről.

Bernardo Bertolucci: Nagyszerű rögeszmém, a film – Írások, emlékek, interjúk, Pesti Kalligram, 292 oldal, 2012, 3300 Ft

0

Könyvajánló – A szimbolikus-retorikus film / A befogadó kamera

Publikálta Filmdroid

0dslSzőts István, Mundruczó Kornél, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Tarr Béla filmjein át megérkezünk a magyar film, a magyar filmtörténet, esztétika és etika elméleti és gyakorlati kérdéseihez. Vajon miért olyan bonyolultak a modern filmek, amelyeknek egy részét nagyon szeretjük, más részüket kevésbé? Hogyan lehet őket minél árnyaltabban, mélyebben megérteni? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ sokrétű, tudományos igényű, mégis olvasmányos könyvében. Fő célja a médiatudatosság fejlesztése, és ennek érdekében több új megközelítést alkalmaz. Felvázolja a modernizmusok eszmetörténetét, megalapozza a filmek értelmezésének módszertanát, továbbá részletesen elemez kilenc, 1941 és 2011 között Magyarországon készült, hazai és nemzetközi díjakkal elismert filmet. Az eredmény egy igazán korszerű szemlélet és módszer, amely választ ad egyes divatos kortárs művészetelméletek elhajlásának okaira. A könyv alapjául szolgáló PhD-értekezés egyik hivatalos bírálója, Dr. Bencze Lóránt szavaival: Nem valószínű, hogy a jövőben komoly filmelemzés születhet magyarul az értekezés elemzési eljárásainak, problémafelvetéseinek, eredményeinek figyelembe vétele nélkül. (Forrás)

Deák-Sárosi László: László: A szimbolikus-retorikus film – Szőts, Jancsó, Huszárik, Mundruczó, Tarr és a modernizmusok, Magyar Napló, 474 oldal, 2016, 3500 Ft

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve

Publikálta Filmdroid

0tmBeszélgetés – Kovács nagyapa mozijáról és a Nagykert rózsafáiról, a pélyi templom oltáráról és a velemi diófáról, a Cannes-i életműdíjról és a szomszéd Margitkáról, az angolkisasszonyokról és a főiskolai felvételiről, mesterekről és pályatársakról. “Majorelvtárs” és Zsótér Sándor, Grigorij Konszkij és Anatolij Vasziljev, Alföldi Róbert és Vidnyánszky Attila itt ugyanolyan súllyal esik latba.

Beszélgetés – Törőcsik Mari szüleiről, testvéreiről, gyermekeiről, szerelmeiről, férjeiről és az örök társról, Maár Gyuláról, akivel egyszer majd a Fekete-tengerben fognak találkozni…

Beszélgetnek, sört pattintanak, és örülnek, hogy süt a nap. Törőcsik Mari fesztelenül mesél, és mindketten tudják, mi is tudjuk, hogy az emlékezet néha botlik, szalajt. Nem is az itt a lényeg, hogy napra pontosan mi történt ennek a rendkívüli művésznek az életében, hanem – ahogy Bérczes László mondja – “azt keressük, ki az az ember, akit Törőcsik Marinak hívnak. Hogyan él, hogyan közlekedik az emberek között, hogyan gondolkodik. Hogyan tekint a világra. Sőt, bármilyen önző szándék, arra hívom az olvasót, hogy Mari tekintetével nézzen a világra, amikor ezzel a könyvvel találkozik. Azért akarom ezt, mert szerintem jó dolog így nézni a világra. Az az egyszerű mondat jut eszembe, amit Zsótér mondott a Brand kapcsán. Megmutatni egy embert. Ezt akarom. Egy embert, akit érdemes megmutatni.”

“Tudni kell szeretni.” (Törőcsik Mari)

Egy kis részlet a könyvből itt olvasható. (Forrás)

Bérczes László: Törőcsik Mari – Bérczes László beszélgetőkönyve, Európa Könyvkiadó, 2016, 4590 Ft