0

Magyar filmhírek még: Kölcsönlakás, Senki nem megy sehova, Hét kis véletlen, Post Mortem

Stílusosan egy randijelenet felvételével zárult az új magyar romantikus vígjáték, a Kölcsönlakás forgatása június 26-án. A Dobó Kata (A miniszter félrelép, Szabadság, szerelem, Halálkeringő, Brazilok) rendezésében készülő film felvételei feszített tempóban, 32 napon keresztül tartottak elsősorban a fóti Mafilm stúdióban, majd a Liszt Ferenc téren, illetve további tizenkét más külső helyszínen. A következő fél évben még rengeteg munka vár az alkotókra, hogy a film 2019. február 14-én, Valentin napon országszerte a mozikba kerülhessen.

„Álmodni sem mertem volna simább, jobb hangulatú forgatást. Mindent időben fel tudtunk venni, és a külső helyszíneken még az időjárás is kegyes volt hozzánk. Kemény munka volt, a teljes stábtól óriási fegyelemre volt szükség, hogy tartani lehessen a szoros menetrendet, mert nap, mint nap rengeteg jelenetet kellett rögzítenünk. Itt kivétel nélkül mindenki a maximumot nyújtotta, vagy még annál is többet adott, hogy határidőre végezzünk.” – hangsúlyozta Dobó Kata rendező az utolsó forgatási napon. Hozzátette, hogy a színészektől különösen sok áldozatot követelt a munka, főként az időbeosztást tekintve. A felvételek döntő része a tavaszi színházi évad végére esett, ezért többen közülük, sőt maga a rendező is, esténként hét órakor még színpadra lépett. Emiatt előbb kellett kezdeni a napi forgatásokat, így a szereplők gyakran hajnali négykor keltek, hogy hatkor már munkára készen álljanak a kamerák elé.

A Balla Eszter, Martinovics Dorina, Oroszlán Szonja, Kopek Janka, Kiss Ramóna, valamint Haumann Máté, Klem Viktor, Fehér Tibor, illetve Szabó Simon főszereplésével készülő Kölcsönlakás a világszerte nagy sikerrel játszott színdarab eredetijétől részben eltérő, önálló koncepcióra épülő feldolgozás lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a humoros, pikáns cselekmény, és a szereplők még jobban tükrözik majd a hazai viszonyokat. Az alkotók célja pedig elsősorban az volt, hogy olyan színvonalas, minőségi szórakoztató filmet forgassanak, ami a hasonló műfajú hollywoodi produkciókkal is sikerrel felveszi a versenyt. Erre minden esély meg is van, miután a Kölcsönlakás története vérbeli tévedések vígjátéka, amelynek hősei, a két házaspár, a csábító jógatanár, az önimádó belsőépítész, illetve kiszemelt hódítása, valamint a sikeres írónő és a vadítóan szexi escortlány, sorozatos bonyodalmakba keverednek. Végül mindannyian ugyanabban a lakásban kötnek ki, ahol az események izgalmas fordulatokat vesznek, és kiszámíthatatlan lezárást tartogatnak. (Good Option PR)

Olvasd tovább

0

Interjú a Virágvölgy rendezőjével

„Egy menekülő pár története a mai Kelet-Európában. Lopott gyerekkel, egy morálisan vak lánnyal és egy szélsőségesen naiv fiúval”. Csuja László rendező így foglalta össze Virágvölgy című első nagyjátékfilmjét, ami a Karlovy Vary-i filmfesztivál East of the West válogatásában mutatkozik be.

– A Virágvölgy fiú főszereplője értelmi sérült, ahogy az előző két kisfilmed főhőse is az volt. Most mi volt az, amit meg akartál mutatni ebből a jelenségből?

– A családalapítás motívuma érdekelt a leginkább. Léteznek olyan szörnyűséges tévképzetek, hogy egyes embertársainknak nincs joguk olyan dolgokhoz, mint a család vagy a gyerekvállalás, csak azért, mert egy bizonyos fajta intelligenciájuk nem elég magas. Ez a helyzet sok-sok kérdést felvet, amire nincsenek megnyugtató válaszok.

Olvasd tovább

2

X – A rendszerből törölve előzetes, kép és poszter

November 1-jén érkezik a Liza, a rókatündér írójának, rendezőjének (Ujj Mészáros Károly) és főszereplőjének (Balsai Móni) új közös filmje, az X – A rendszerből törölve. A film különleges látványvilágú, erős hangulatú, hátborzongató thriller, műfaja kivételes és emlékezetes darabjának ígérkezik. A főbb szerepekben feltűnik Kulka János, Básti Juli, Szirtes Ági, Fekete Ernő, Schneider Zoltán és Szabó Győző. Alább előzetes, szinopszis, képek és poszter.

Olvasd tovább

0

Cannes nyertesei

Az idén május 8-19. között megrendezett 71. Cannes-i Filmfesztivál sem volt mentes emlékezetes eseményektől, hogy csak az idő előtti premierként bemutatott Solo Star Wars-filmet vagy Terry Gilliam Don Quixote-mozija körüli újabb nehézségeket említsük. Nekünk külön öröm, hogy úgy tűnik, a magyar film újra bekerült a nemzetközi film-vérkeringésbe: Szilágyi Zsófia Egy nap című filmje elnyerte a FIPRESCI egyik díját. Alább a díjazottak listája:

Olvasd tovább

0

Oscar-jelölt a Testről és lélekről

0testroleslelekrol

Tovább folytatódik a magyar film újkori diadalmenete: az Amerikai Filmakadémia beválogatta Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét az idei Oscar legjobb külföldi film-kategóriájának öt jelöltje közé. Szoríthatunk. A kategória teljes mezőnye egyébként:

Chile: A Fantastic Woman (Sebastián Lelio)
Svédország: A négyzet (Ruben Östlund)
Magyarország: Testről és lélekről (Enyedi Ildikó)
Libanon: The Insult (Ziad Doueiri)
Oroszország: Szeretet nélkül (Andrej Zvjagincev)

0

Hatvan magyar film nézhető a neten a Filmarchívum jóvoltából

060film

Tegnaptól, azaz december 22-től január 12-ig hatvan magyar filmet tett szabadon hozzáférhetővé az idén 60 éves Filmarchívum. A megnézhetők között ott van a Szaffi, Az ötödik pecsét, az Isten hozta, őrnagy úr!, A tizedes meg a többiek a Megáll az idő, a Hannibál tanár úr, a Körhinta, a Valahol Európában, és egy csomó rövidfilm, werkfilm és filmtörténeti különlegesség.

A leírás és a teljes, linkelt filmlista itt elérhető.

0

Könyvajánló – A szimbolikus-retorikus film / A befogadó kamera

0dslSzőts István, Mundruczó Kornél, Jancsó Miklós, Huszárik Zoltán, Tarr Béla filmjein át megérkezünk a magyar film, a magyar filmtörténet, esztétika és etika elméleti és gyakorlati kérdéseihez. Vajon miért olyan bonyolultak a modern filmek, amelyeknek egy részét nagyon szeretjük, más részüket kevésbé? Hogyan lehet őket minél árnyaltabban, mélyebben megérteni? A szerző ezekre a kérdésekre keresi a választ sokrétű, tudományos igényű, mégis olvasmányos könyvében. Fő célja a médiatudatosság fejlesztése, és ennek érdekében több új megközelítést alkalmaz. Felvázolja a modernizmusok eszmetörténetét, megalapozza a filmek értelmezésének módszertanát, továbbá részletesen elemez kilenc, 1941 és 2011 között Magyarországon készült, hazai és nemzetközi díjakkal elismert filmet. Az eredmény egy igazán korszerű szemlélet és módszer, amely választ ad egyes divatos kortárs művészetelméletek elhajlásának okaira. A könyv alapjául szolgáló PhD-értekezés egyik hivatalos bírálója, Dr. Bencze Lóránt szavaival: Nem valószínű, hogy a jövőben komoly filmelemzés születhet magyarul az értekezés elemzési eljárásainak, problémafelvetéseinek, eredményeinek figyelembe vétele nélkül. (Forrás)

Deák-Sárosi László: László: A szimbolikus-retorikus film – Szőts, Jancsó, Huszárik, Mundruczó, Tarr és a modernizmusok, Magyar Napló, 474 oldal, 2016, 3500 Ft

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Filmek a kezdetektől napjainkig

0ggGelencsér Gábor: Magyar film 1.0 – könyvünkben a magyar film alkotóiról, meghatározó műfajairól és stílusairól olvashatunk az első magyarországi vetítéstől, vagyis 1896-tól a Saul fia 2016-os Oscar-díjáig. A 120 év történetét bemutató tíz fejezetben megismerhetjük az egyes korszakokat alakító társadalmi folyamatokat, a filmgyártás intézményrendszereit, amelyek segítségével a kortárs magyar film értelmezése is könnyebbé válhat. A Magyar film 1.0 a Holnap Kiadó ismeretterjesztő sorozatában, a magyar művészet és művelődéstörténet fejezetei részeként jelenik meg. Reméljük, hogy olvasóink a könyv segítségével értőbb szemmel, több tudással és nagyobb élvezettel nézik majd a magyar filmművészet nagyszerű alkotásait. Gelencsér Gábor az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense. 1961-ben született Budapesten. 1986-ban magyar-történelem szakos tanári, 1990-ben esztétika szakos előadói diplomát szerzett. PhD-dolgozatát 2001-ben védte meg. 2008-ban habilitált. Hat önálló kötete, kb. 200 tanulmánya, kritikája és recenziója jelent meg különböző folyóiratokban. Két kiadványba filmes tárgyú lexikon-szócikkeket írt. Több filmes tárgyú tanulmánykötetet, kézikönyvet, lexikont, katalógust szerkesztett, illetve lektorált. Balázs Béla-díjas (2007). (Forrás)

Gelencsér Gábor: Magyar film 1.0, Holnap Kiadó, 272 oldal, 2017, 3500 Ft

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Klasszikus, kultikus, korfestő

0kkkírta Nikodémus

Karácsony előtt spontán minisorozatba kezdünk: könyveket ajánlunk filmőrülteknek, hogy azoknak is jusson valami a fa alá, akik nem csak nézni, hanem olvasni is szeretnek.

Magyar hangosfilm-kalauz 1931-től napjainkig – érdekel ez manapság bárkit? Egy főleg amerikai filmeket ajánló és kritizáló blogon vagyunk, mégis izgalmas lehet ez a kötet. Legelőször azért, mert szó sincs enciklopédiáról: Kelecsényi László könyve tulajdonképpen velős kritikafüzér, mely hagyja az adatolást és a görcsös precizitást, helyette benyomásokkal, érzésekkel hódít, élményeket ad át. Másodszor apró recenziós remekművek sorát olvashatjuk a kötet oldalain – a szerző virtuózan forgatja tollát, szédületes tömörséggel fogalmaz, és mindig rávilágít a lényegre. Harmadikként pedig ízes kedvcsinálóként is működik: a magyar film kincseinek felfedezésére csábít.

„Ez a könyv szerelmi vallomás. A szerzőnek a magyar filmhez fűződő, állandóan újra kezdődő viszonyának gyümölcse. Több mint egy évtizede jött először a világra, aztán másodjára is megszületett. Korábbi kiadásai már csak közkönyvtárak polcain lapozhatók fel. Most újra megjelenik, az utóbbi évek friss nyomaival, újabb filmek bemutatásával. Írója évtizedeket töltött a filmszakma különböző területein: volt tudományos kutató, dramaturg, újságíró, filmtörténész, média-tanár. Élete jelentős része mozik sötétjében telt; videotékákban böngészve meg letöltő oldalak nézegetésével zajlott. Naprakészen követi a magyar film változásait: munkáját akár folytatásos regényként lehet olvasni.” (Forrás: moly.hu)

Klasszikus, kultikus, korfestő – Magyar hangosfilm-kalauz 1931-től napjainkig, Kronosz, Pécs, 364 oldal, 2014

0

Október 15. és 18. között ismét kedvezményesen mozizhatunk a Cinema City FilmÜnnep-en

cinemacityA Cinema City idén negyedik alkalommal rendezi meg minden fővárosi és vidéki mozijában négynapos eseménysorozatát, a Cinema City FilmÜnnepet. A Szerencsejáték Zrt.-vel partnerségben szervezett rendezvényen október 15. és 18. között a résztvevők 730 és 930 forintért vásárolhatnak jegyet 30 különféle filmre, melyek közül ötöt premier előtt, hármat premieren mutat be a mozihálózat. Ebben az évben két magyar filmet is jóval a bemutató előtt tűz műsorára Magyarország legnagyobb mozilánca, és a filmezés élményét tematikus filmklubok, közönségtalálkozók is színesítik. Olvasd tovább

2

Isteni műszak (2013)

írta Nikodémus

2014-03-isteni-muszak-1

Bodzsár Márknak majdnem sikerült. Andy Wajna Nagy Magyar Filmszanálás című műveletéről jókat lehetne vitatkozni, de az kétségtelen, hogy az új rendszer első fecskéit kiemelt figyelemmel követte mindenki, akit egy kicsit is érdekel a magyar film ügye. Az Isteni műszak ennek áldozata, pedig jól indul. Piszkosul jól.

Olvasd tovább