0

Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás

A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)

Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft

A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)

Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft

0

Könyvajánló – Jávor Pál, aki kétszer halt meg

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál! Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.

De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között. (Forrás)

Vajda Pierre: Ripityom – Jávor Pál, aki kétszer halt meg, Athenaeum, 447 oldal, 2018, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Átkelések / Forgatott könyvek

Pócsik Andrea Átkelés című könyve a magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. (Forrás)

Pócsik Andrea: Átkelések – A romaképkészítés (an)archeológiája, Gondolat, 312 oldal, 2017, 3800 Ft

Gelencsér Gábor Forgatott könyvek című, nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya. (Forrás)

A könyvről kritika itt olvasható.

Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek – A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között, Kijárat, 565 oldal, 2015, 3325 Ft

0

Könyvajánló – Péntek esti Kádár-mozi

Hét évvel ezelőtt, 2011 júliusában bejárta a magyar sajtót a hír, hogy megtalálták Kádár titkos filmarchívumát. Később ennek több cáfolata is megjelent. Az azonban tény, hogy Kádár János és szűk köre 23 éven keresztül péntekenként összejárt mozizni. Ezt járja körül most Gál Mihály könyvében, a Péntekre javasoljuk! című kötetben. A könyvből megtudhatják az olvasók, milyen filmeket nézett Kádár János az MSZMP többi vezetőjével péntek délutánonként a Filmfőigazgatóság Báthory utcai vetítőjében. A katalógust levéltári kutatáson alapuló tanulmány egészíti ki. A szerző filmátvétellel foglalkozó kötetéhez hasonlóan forrásértékű munka a Kádár-korszak kultúrtörténetéhez. (Forrás: 1, 2)

Részletes kritika a könyvről itt olvasható.

Gál Mihály: Péntekre javasoljuk! – Az MSZMP vezetőinek vetített filmek 1966-1989, Clipperton, 296 oldal, 2016, 4000 Ft

1

Sztálin halála / Lajkó – Cigány az űrben

írta Nikodémus

Jót röhögni a saját nyomorunkon – ez igazi XX. századi, közép-európai találmány. Talán a Föld egyetlen más tájékán sem sűrűsödik össze komédia, tragédia, groteszk irónia és a tékozlás dzsentri gesztusa úgy egy-egy művészeti alkotásban, mint felénk. Lehet hozni példának a lengyel drámairodalmat, a cseh abszurd filmet, vagy a megunhatatlan klasszikus A tanút: olyan esszencia, amelyen könnyen mulatunk, ám rendkívül nehezen tudunk közelíteni hozzá. Idén két film próbálta meg a (szinte) lehetetlent. s ugyan félsikert arattak, ez az agykikapcsoló kortárs filmdömpingben felér egy győzelemmel.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Sára + Gaál, 80 + 5

A 2013. november 28-án az akkor 80 éves Sára Sándor operatőr és filmrendező ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és jelen születésnapi kötetben (mely öt évvel később, ma is nagy haszonnal forgatható) a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Pro Patria – Sára 80, Magyar Művészeti Akadémia, 516 oldal, 2014, 4655 Ft

Gaál István (1933-2007) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is készített mindössze nyolc játékfilmet, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és a sienai kismesterek kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket. A születésnapi kötetet az ELTE-konferencián, a korábbi Gaál István Filmnapokon elhangzott tanulmányokból, visszaemlékezésekből, illetve Gaál Istvánnak főleg a pásztói tematikus Filmnapokhoz (Mesterek és pályatársak, Választott hazák) kapcsolódó leveleiből, írásaiból állították össze. (Forrás)

Pintér Judit, Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban – Gaál 80, Magyar Művészeti Akadémia, 250 oldal, 2014, 3610 Ft

0

Filmek a netről: A merénylet (2018)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A Nyugat történelme manapság újra alkonyatba fordul: föl-fölriadó megrendüléssel, de leginkább csöndes beletörődéssel vesszük tudomásul a terrorakciókról, merényletekről érkező újabb és újabb híreket. Százhúsz éve, a látszólag békés, ám belülről szintén forrongó Európában azonban orvul meggyilkoltak valakit, aki tényleg nem tehetett semmiről. Erzsébet királyné, Magyarország rajongott „Sissi”-je esett áldozatul egy olasz anarchista tőrének, s mire kísérője, a magyar származású Sztáray Irma fölocsúdott a döbbenetből, a politikába sosem avatkozó, közkedvelt uralkodónő már menthetetlen volt. Pejó Róbert az ő visszaemlékezései alapján készítette el történelmi tévéfilmjét, kutatva, ki volt valójában a gyilkos, s elkerülhető lett volna-e a tragédia.

(Megjelent: Új Ember, 2018. szeptember)

0

Filmek a netről: A háromszáz éves ember (1914)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A Magyar Nemzeti Filmalap égisze alatt működő Filmarchívum a szeptember negyedikén induló Budapesti Klasszikus Film Maratonon mutatta be az 1914-ben készült A háromszáz éves ember című némafilm rekonstrukcióját. A fiatal magyar arisztokraták szereplésével készült, eredetileg 50 perces film ugyan elvesztett, de egy sokáig elfeledett, jelenetfotókat őrző fényképalbum alapján most megelevenedik egy tízperces kisfilmben. További háttér itt olvasható a filmről.

0

Rövidfilm: Bableves

Hogyan beszélnek el egymás mellett az emberek? A filmben a nagyszülők és a kamasz unoka megpróbálja bemutatni. Ferencz Péter a PPKE BTK Kommunikáció- és Médiatudomány, Film- és Videótanulmányok szakirányos hallgatójának vizsgafilmje.
Szereplők: Thirring Viola (nagymama), Rácz Ferenc (nagypapa), Ferencz Péter (Tamás). Rendezte: Ferencz Péter, rendezőasszisztens: Witzenleiter Kitti, gyártásvezető: Nádasdi Fanni, operatőr: Zsoldos Dávid, hangtechnikus: Kostya Bánk, vágó/colourist: Ferencz Péter. Külön köszönet: Balogh Dániel, Volner László Zsigmondné, Ferencz Bernadett. A filmet gyártotta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az ARCOK Stúdió kft. Készült: Budaörs, 2017

0

Rövidfilm: Superbia

Tóth Luca többszörös díjnyertes rövidfilmje, a Superbia mostantól a neten is nézhető.

A 15 perces kisfilm egy vadregényes, szürrealista világban játszódik, ahol majdhogynem teljesen felcserélődtek a nemi szerepek: a nők maszkulinok, a kicsire nőtt karjaikat a hosszú melleikkel kompenzálják, a vágyaikkal pedig a törékeny, ártalmatlan férfiakat hajszolják, akik gyengéden ápolgatják egymás lelkét. Ezt a groteszk hierarchiát borítja fel egy kialakuló kapcsolat egy férfi és egy nő között. A Superbia szürreális eszközökkel, színpompás grafikával, puha idomokkal, pajzán hangulatú képekkel és hangokkal csavar egyet a nők és férfiak társadalom által kiosztott és biológiai szerepein. (magyar.film.hu)

0

Magyar filmhírek még: Kölcsönlakás, Senki nem megy sehova, Hét kis véletlen, Post Mortem

Stílusosan egy randijelenet felvételével zárult az új magyar romantikus vígjáték, a Kölcsönlakás forgatása június 26-án. A Dobó Kata (A miniszter félrelép, Szabadság, szerelem, Halálkeringő, Brazilok) rendezésében készülő film felvételei feszített tempóban, 32 napon keresztül tartottak elsősorban a fóti Mafilm stúdióban, majd a Liszt Ferenc téren, illetve további tizenkét más külső helyszínen. A következő fél évben még rengeteg munka vár az alkotókra, hogy a film 2019. február 14-én, Valentin napon országszerte a mozikba kerülhessen.

„Álmodni sem mertem volna simább, jobb hangulatú forgatást. Mindent időben fel tudtunk venni, és a külső helyszíneken még az időjárás is kegyes volt hozzánk. Kemény munka volt, a teljes stábtól óriási fegyelemre volt szükség, hogy tartani lehessen a szoros menetrendet, mert nap, mint nap rengeteg jelenetet kellett rögzítenünk. Itt kivétel nélkül mindenki a maximumot nyújtotta, vagy még annál is többet adott, hogy határidőre végezzünk.” – hangsúlyozta Dobó Kata rendező az utolsó forgatási napon. Hozzátette, hogy a színészektől különösen sok áldozatot követelt a munka, főként az időbeosztást tekintve. A felvételek döntő része a tavaszi színházi évad végére esett, ezért többen közülük, sőt maga a rendező is, esténként hét órakor még színpadra lépett. Emiatt előbb kellett kezdeni a napi forgatásokat, így a szereplők gyakran hajnali négykor keltek, hogy hatkor már munkára készen álljanak a kamerák elé.

A Balla Eszter, Martinovics Dorina, Oroszlán Szonja, Kopek Janka, Kiss Ramóna, valamint Haumann Máté, Klem Viktor, Fehér Tibor, illetve Szabó Simon főszereplésével készülő Kölcsönlakás a világszerte nagy sikerrel játszott színdarab eredetijétől részben eltérő, önálló koncepcióra épülő feldolgozás lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a humoros, pikáns cselekmény, és a szereplők még jobban tükrözik majd a hazai viszonyokat. Az alkotók célja pedig elsősorban az volt, hogy olyan színvonalas, minőségi szórakoztató filmet forgassanak, ami a hasonló műfajú hollywoodi produkciókkal is sikerrel felveszi a versenyt. Erre minden esély meg is van, miután a Kölcsönlakás története vérbeli tévedések vígjátéka, amelynek hősei, a két házaspár, a csábító jógatanár, az önimádó belsőépítész, illetve kiszemelt hódítása, valamint a sikeres írónő és a vadítóan szexi escortlány, sorozatos bonyodalmakba keverednek. Végül mindannyian ugyanabban a lakásban kötnek ki, ahol az események izgalmas fordulatokat vesznek, és kiszámíthatatlan lezárást tartogatnak. (Good Option PR)

Olvasd tovább

0

Interjú a Virágvölgy rendezőjével

„Egy menekülő pár története a mai Kelet-Európában. Lopott gyerekkel, egy morálisan vak lánnyal és egy szélsőségesen naiv fiúval”. Csuja László rendező így foglalta össze Virágvölgy című első nagyjátékfilmjét, ami a Karlovy Vary-i filmfesztivál East of the West válogatásában mutatkozik be.

– A Virágvölgy fiú főszereplője értelmi sérült, ahogy az előző két kisfilmed főhőse is az volt. Most mi volt az, amit meg akartál mutatni ebből a jelenségből?

– A családalapítás motívuma érdekelt a leginkább. Léteznek olyan szörnyűséges tévképzetek, hogy egyes embertársainknak nincs joguk olyan dolgokhoz, mint a család vagy a gyerekvállalás, csak azért, mert egy bizonyos fajta intelligenciájuk nem elég magas. Ez a helyzet sok-sok kérdést felvet, amire nincsenek megnyugtató válaszok.

Olvasd tovább