0

A vászon felhasad – Csontváry (1980)

írta Nikodémus

 

Festő, színész, filmrendező – három ember sorsa fonódik össze eltéphetetlenül az 1980-as Csontváry-moziban, mely miközben címadója művészetének titkát próbálja megfejteni, számot ad a főszerepre eredetileg szánt Latinovits Zoltán és rendezője, Huszárik Zoltán tragikus sorsáról is.

1919 Magyarországának vészterhes koranyarán egy krisztinavárosi lakásból érkezik különös beteg a Szent János-kórházba. Csont és bőr, mozdulni alig tud, csak a tekintete lángol különös fénnyel. A folyosó betegei különc művészemberről suttognak, s gúnnyal, kuncogva osztják meg a pletykát: az iglói patikus élete derekán egyszerre piktornak képzelte magát, beutazta a világot, hatalmas vásznakat festett tele furcsa vízióival, ám végül mindene odalett – bizonyára a józan esze is. Az orvos vészes kiszáradást állapít meg. Rokon vagy ismerős nincs, ki hallgatná a diagnózist, a beteg viszont, mielőtt távozna az árnyékvilágról, lassú, szaggatott zihálással elkezdi mesélni élete történetét.

Olvasd tovább

0

Rövidfilm: Szépleányok

Ma 33 éve, hogy önkezével vetett véget életének Magyarország első szépségkirálynője, Molnár Csilla. A rendszerváltás küszöbén megtartott, botrányosra sikerült szépségversenyről és annak utóhatásairól nincs jobb kordokumentum, mint ez a film, melyet Dér András és Hartai László forgatott a verseny fordulói közben. Aki olvasni is szeretne mellé, annak itt és itt némi háttéranyag a tragikus sztoriról.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kinek a történelme?

Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, 1956 és az azt követő megtorlás. A XX. századi magyar történelem nagy traumái. A múlt olyan eseményei, amelyeket máig nem dolgozott fel a társadalom; az emlékezeti munka hiánya rányomja bélyegét mindennapjainkra, tisztázatlan múltbéli történeteink nyomasztó árnyékként vetülnek a jelenre. Sokféle módja lehet a kollektív emlékezet ápolásának, a múlt feldolgozásának. A történelem megítélésének és művelésének lehetőségei átalakultak az elmúlt évtizedekben. Egyre inkább elfogadott, hogy a történelem társadalmi diskurzus, és nem kizárólag a tudományosság szűk keretei között lehet értelmezni, hanem meg lehet jeleníteni, sőt létre lehet hozni történeti narratívát más médiumon, kulturális szférában is. A dokumentumfilm az egyik lehetséges eszköz ehhez: segíthet megszabadulni a múlt nyomasztó terheitől. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában.

Sárközy Réka az ELTE Bölcsészkarán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát. 1995 óta az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm és a történelmi fényképek. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet több mint 15 000 digitális fényképet tartalmazó jelenkortörténeti fotóadatbázisának egyik létrehozója. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, Elbeszélt múltjaink címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. 2011 és 2014 között Bolyai János kutatói ösztöndíjas. Óraadóként tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. (Forrás)

Sárközy Réka: Kinek a történelme? – Emlékezet, politika, dokumentumfilm, Gondolat, 286 oldal, 2018, 3400 Ft

1

Könyvajánló – Így filmeztünk: interjúválogatás

Szekfü András Így filmeztünk című interjúkötete kettőzötten idézi meg a filmtörténeti múltidőt. Egyfelől a 2018-as megjelenés már egy közel ötvenéves restanciát orvosol, másfelől a ’60-70-es évek fordulóján rögzített beszélgetéseken keresztül egy még korábbi éra sajátos világa elevenedik meg. A kettős múltidő kettős retorikát is eredményez: a szocializmus évtizedei alatt a megnyilatkozók őszinteségük ellenére óhatatlanul igazodnak a kor politikai elvárásaihoz. A kötet egyediségét mégis ez adja: az olvasó úgy kaphat képet egy – Ranódy László szavaival – páratlanul izgalmas időszakról, hogy azt nem filmtörténészek utólagos interpretációja, hanem az azt megélők élményszerű, sokszor anekdotikus és nagyon is emberi visszaemlékezései teszik színessé. Szekfü András interjúválogatása számtalan eddig ismeretlen történetet, információt, filmtörténeti adalékot – azaz valódi kincseket menekít ki a magnószalagról e könyv lapjaira. (Forrás)

Szekfü András: Így filmeztünk – Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból, MMA Kiadó, 324 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Kilenc hónap háború – Interjú az alkotókkal

A Kilenc hónap háború egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani társaival ellentétben nem menekül el a katonai behívó elől, hanem bevonul, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan a háború első vonalában találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. Csuja László rendező (Virágvölgy) első dokumentumfilmjében érzékenyen és sokrétűen ragadja meg egy fiatal férfi belső küzdelmét, melyben az intim családi pillanatok és a mobiltelefonos selfie-kultúra hatására testközelbe kerül a háború. A  Kilenc hónap háború világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját. A film április 11-től itthon is látható a mozikban.

Olvasd tovább

1

Filmek a netről: Megbízható úriember (1984)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Gontrán Alfréd – barátainak csak Fred – (Lukács Sándor) nem egy aggodalmas típus. Amint reggel (pontosabban késő délelőtt) felkel, egyből megragadja a napot. Bármit hoz az este, tárt karokkal fogadja, s némi ügyeskedéssel mindig kikaparja magának a gesztenyét. Mindehhez csupán sármját és behízelgő stílusát kell bevetnie – ez elég könnyen megy neki –, s máris megvan a zsákmány. Fred persze nem horgász, s nem is tolvaj vagy zenész, hanem selyemfiú. Mestersége a csábítás, hölgyről hölgyre repked, s akkor sem rebben a szeme, amikor a II. világháború előestéjén Magyarország új urai egy elűzött zsidó gyárának névleges vezetésére kérik fel. A Szobotka Tibor regényéből Málnay Levente rendezésében készült, holnap 21.20-tól az M3-on elkapható tévéfilm kitűnően ábrázolja a minden erkölcsi aggályon túllépő opportunista örök (és sajnos manapság is aktuális) figuráját, aki a folytonos kalandot hajszolva öntudatlanul asszisztál egyre nagyobb szörnyűségekhez. (megjelent: Új Ember, 2019. február)

0

Rövidfilm: Földre pottyant emberek (2003)

„Van a Csillagok Háborúja és vannak más filmek”, állítja a Hollywood-i mondás. A film alkotói több mint két éves ismerkedés és együttlét alatt utánajártak, hogy a rajongók mit gondolnak fontosnak a régi értékekből, és miért tartják a mai napig egészségesnek, hogy idejük egy részében ebben az „álomvilágban” éljenek. Talán az is kiderül, hogy a közös játék ereje és a szeretet kiskaput nyithat az élet nagy gondjainak megoldása felé. Rendező: Szita János.

0

Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás

A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)

Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft

A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)

Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft

0

Könyvajánló – Jávor Pál, aki kétszer halt meg

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál! Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül. Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni.

De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt. Magyarországon, magyarok között. (Forrás)

Vajda Pierre: Ripityom – Jávor Pál, aki kétszer halt meg, Athenaeum, 447 oldal, 2018, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Átkelések / Forgatott könyvek

Pócsik Andrea Átkelés című könyve a magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. (Forrás)

Pócsik Andrea: Átkelések – A romaképkészítés (an)archeológiája, Gondolat, 312 oldal, 2017, 3800 Ft

Gelencsér Gábor Forgatott könyvek című, nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya. (Forrás)

A könyvről kritika itt olvasható.

Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek – A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között, Kijárat, 565 oldal, 2015, 3325 Ft

0

Könyvajánló – Péntek esti Kádár-mozi

Hét évvel ezelőtt, 2011 júliusában bejárta a magyar sajtót a hír, hogy megtalálták Kádár titkos filmarchívumát. Később ennek több cáfolata is megjelent. Az azonban tény, hogy Kádár János és szűk köre 23 éven keresztül péntekenként összejárt mozizni. Ezt járja körül most Gál Mihály könyvében, a Péntekre javasoljuk! című kötetben. A könyvből megtudhatják az olvasók, milyen filmeket nézett Kádár János az MSZMP többi vezetőjével péntek délutánonként a Filmfőigazgatóság Báthory utcai vetítőjében. A katalógust levéltári kutatáson alapuló tanulmány egészíti ki. A szerző filmátvétellel foglalkozó kötetéhez hasonlóan forrásértékű munka a Kádár-korszak kultúrtörténetéhez. (Forrás: 1, 2)

Részletes kritika a könyvről itt olvasható.

Gál Mihály: Péntekre javasoljuk! – Az MSZMP vezetőinek vetített filmek 1966-1989, Clipperton, 296 oldal, 2016, 4000 Ft

1

Sztálin halála / Lajkó – Cigány az űrben

írta Nikodémus

Jót röhögni a saját nyomorunkon – ez igazi XX. századi, közép-európai találmány. Talán a Föld egyetlen más tájékán sem sűrűsödik össze komédia, tragédia, groteszk irónia és a tékozlás dzsentri gesztusa úgy egy-egy művészeti alkotásban, mint felénk. Lehet hozni példának a lengyel drámairodalmat, a cseh abszurd filmet, vagy a megunhatatlan klasszikus A tanút: olyan esszencia, amelyen könnyen mulatunk, ám rendkívül nehezen tudunk közelíteni hozzá. Idén két film próbálta meg a (szinte) lehetetlent. s ugyan félsikert arattak, ez az agykikapcsoló kortárs filmdömpingben felér egy győzelemmel.

Olvasd tovább