Jórészt Trianon óta viselt terhünk, hogy annyi minden fővárosunkba összpontosul: Budapest többek között a magyar filmgyártás kimondatlan központja is. Forgassanak bár a nagykörúton vagy a budai hegyekben, érkezzen akár kis létszámú, lelkes magyar stáb vagy hollywoodi megaprodukció, a főváros ideális díszletként szolgál bármire – és alkalmanként meg is elevenedik, hogy meséljen.
írta Nikodémus
írta Nikodémus
Egyetlen árva kokárda okoz országos kalamajkát Reisz Gábor legújabb, Velencében díjazott filmjében, mely egyszerre próbál helytállni kamaszmoziként, korlenyomatként és társadalmi látleletként. Az ambíciók szokatlanul nagyok, főleg ha hozzátesszük, a film mikro-költségvetésből, gerillamódszerekkel forgott Budapesten. A Magyarázat mindenre nem hibátlan, mégis az utóbbi évek legfontosabb magyar filmje. S bár talán dadog itt-ott, mondanivalójára oda kellene figyelnünk.
Nyár van Budapesten. A gimnazista Ábelnek (Adonyi-Walsh Gáspár) az érettségire kellene készülni, de épp most ébredt rá, hogy szerelmes legjobb barátjába, Jankába (Kizlinger Lilla). Janka jó tanuló, a vizsga miatt nem kell izgulnia, viszont ő is reménytelenül szerelmes, csak éppen a történelemtanárukba, Jakabba (Rusznák András). Jakabnak családja van, pedagógusként próbál túlélni Magyarországon, és korábban már összetűzésbe került Ábel konzervatív apjával. A két részre szakadt társadalom feszültségei felszínre törnek, amikor Ábel történelemérettségije országos botrányba torkollik, ő pedig valahol a két oldal között áll, mindennek a kellős közepén, és még mindig szerelmes.
írta Nikodémus
Egy kort mindig nagyon érzékenyen jellemez saját ifjúságának viselkedése: mihez fordulnak a fiatalok? Milyen dilemmák foglalkoztatják őket? Mit fogadnak és mit utasítanak el? Az utóbbi években meglepően sok magyar, többségében független vagy minimál-finanszírozású elsőfilm érkezett fiatal alkotóktól, akik ifjú hőseikkel együtt keresik az érvényes létezést ebben a felforgatott XXI. században. Hogy eközben lázadnak? Hibáznak? Megbotránkoztatnak? Igen, az összkép vegyes – s mindenképpen izgalmas.
Évezred-fordulós alapélmény a késő-kamaszkori tanácstalanság: a korábban megszokott, biztosnak tűnő élet-választások meginogtak, s a szülők elszörnyedve nézik, hogy gyermekük bennragad a mama-hotelben, gyér munkáját ímmel-ámmal végzi, s elvárja, hogy harmincadik szülinapján is tortát kapjon anyutól.
írta Nikodémus
Ha élne, idén lenne 100 éves. Valószínűleg utálná a róla szóló meghatott méltatásokat (odafentről biztosan most is kajánul vigyorog), s egy könnyed grimasszal intézné el az életművét heves buzgalommal elemezgető kritikusokat, filmtörténészeket vagy bölcsésztanulókat. Az egy évszázada született Jancsó Miklósra ezért életrajzi citátum helyett leghíresebb filmje, az idén 55 éves Szegénylegények megidézésével emlékezünk.
Augusztus 19-től lesz látható a hazai mozikban az új magyar romantikus vígjáték, az Így vagy tökéletes. A sok humorral elmesélt érzelmes történet az ezoterikus sikerkönyv szerzőnő és a magát tehetséges szépírónak gondoló, kiégett reklámguru hazugságokkal, önbecsapásokkal teli kapcsolatát követi nyomon, amibe belekeveredik a nagyszájú kolléga, a felnőtt tinilány, pár megbízhatatlan pasi, az életunt műkritikus meg a dögös reklámszépség is.
1. A nézők érdeklődést egyből felkeltő filmcím kulcsfontosságú tényező a romantikus vígjátékoknál. A készítők ezúttal is hosszasan mérlegelték az ideális elnevezést, de amíg rátaláltak az Így vagy tökéletesre, addig a Verne Gyula a Holdon munkacímet kapta tőlük a film, ami a kész alkotás egyik ikonikus, és nagyon vicces jelenetében elhangzó párbeszédre utal. Ez a dialógus egyébként benne van a mozikba kerülő, végső változatban.
Csütörtöktől nézhető a hazai mozikban az ősz romantikus vígjátéka, a Becsúszó szerelem, ami érzelmes, humoros történetén keresztül bepillantást enged a focidrukkerek lelkes, de ellentmondásos világába, az örökbefogadás bonyodalmaiba és a gyerekvárás mindenki életét, fenekestül felforgató helyzeteibe. A premierre várva összeszedtünk pár, a filmmel kapcsolatos kulisszatitkot.
1. A forgatókönyvet jegyző Bárány Mártonnak és a rendezést is elvállaló Nagy Viktor Oszkárnak régi terve volt egy olyan film, ami a focis szubkultúrát emberi oldaláról közelíti meg. Első perctől egy könnyedebb stílusú, humoros történetben gondolkoztak, amihez valós helyzetekből merítettek ötletet, de a megvalósítás során az érzelmekre, a humorra helyezték inkább a hangsúlyt.
Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált, többszerzős monográfiája. A többéves kutató- és előkészítő munka eredményeként megvalósuló kötet a 122 éves Uránia – eleinte: Tudományos Színház, később: filmszínház, ma: Nemzeti Filmszínház –, valamint a neki otthont adó móros-keleties épület, az idén 125 éves Rimanóczy-ház szövevényes múltjával ismerteti meg az olvasót. A könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot, és a kiadó forgalmazásában kapható az Uránia pénztárában.
„Kik és milyen célból építették ezt a különleges épületet? Honnan ered móros jellege, mik lehettek előképei? Ha mulató volt eredetileg, hogyan lett belőle 1899-ben jeles tudósaink összefogása nyomán Tudományos Színház? Mivel foglalkozott a gyakorlatban ez az ős-Uránia, amelyben »a legelső magyar filmlaboratórium« is működött, és amelynek az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot köszönhetjük? A táncművészetnél maradva: mikor és milyen alkalomból lépett fel az Uránia színpadán Isadora Duncan? Hogyan alakult az intézmény sorsa később, amikor a magyar némafilm fénykorának gálamozijaként több Korda-film ősbemutatójának helyszíne is lett? Miként igazodott ez az »új« Uránia – immár a filmélet reprezentatív helyszíneként – a huszadik századi magyar történelem drámai fordulataihoz, és ki mindenki fordult meg a falai között a magyar filmtörténet, kultúrtörténet, politikatörténet szereplői közül? Magyarán: milyen örökséget hordoz ez az építészeti és kulturális kincs, amely ma Nemzeti Filmszínházunk?” (részlet a fülszövegből)
A kötet megjelenését egy filmtörténeti évfordulóhoz időzítettük: 120 éve készült az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotás, A táncz, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója a magyar filmtörténet nyitánya. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát. (Forrás)
A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.
Jól szeretni talán a legnagyobb művészet az életben – már ha valóban elhisszük, hogy ez földi pályafutásunk egyetlen, igazi tétje. Ez a különös, vágyakból, érzelmekből, akaratból, elkötelezettségből összeálló, hétköznapi fogalmainkkal nehezen leírható tapasztalat azonban menthetetlenül személyes: megismételhetetlen és lemásolhatatlan, sugárzását mégis megérzik rajtunk mások. Három közelmúltban bemutatott film megdöbbentő pontossággal rajzolja körbe ezt az emberi kitettségében gyönge, mégis csodás erőket mozdító szeretetet – vagy annak vacogtató hiányát.
írta Nikodémus
írta Nikodémus
A többnyire klasszikusan önsorsrontó figurákat felmutató magyar filmekben néhány éve új tendencia kezd kibontakozni: a 2010-es évek új magyar mozihősei súlyos traumákkal küzdenek ugyan, ám készek a gyógyulás gyakran hosszú és fájdalmas útjára lépni. Legyen szó párkapcsolati válságról, életünk irányának kereséséről vagy egy súlyos magánéleti tragédia feldolgozásáról, az utóbbi időben három fesztiválgyőztes magyar film is megmutatta, érdemes őszintén beszélni elhallgatott problémáinkról – s keresni a gyógyulás lehetőségeit.
A Magyarok Hollywoodban könyvsorozat részeként először vehetjük kézbe magyarul Adolf Zukor és William Fox életrajzi köteteit. Az újonnan megjelenő könyveket a szerkesztők, Takó Sándor és Kollarik Tamás mutatták be. Zukor Adolf, a Paramount Pictures alapítójának, az amerikai filmgyártás atyjának önéletrajzi kötetét az Egyesült Államokban 1953-ban adták ki, itthon A közönség sohasem téved címmel jelenik meg. Szintén első alkalommal kerül a magyar könyvesboltokba Fried Vilmos, ismertebb nevén William Fox, a 20th Century Fox alapítójának, a hangosfilm úttörőjének 1933-as életrajzi regénye, az Upton Sinclar bemutatja: William Fox.
Takó Sándor, a kötetek kiadója és szerkesztője a bemutató alkalmával elmondta: „A két kötet a Magyarok Hollywoodban induló könyvsorozatunk keretében jelenik meg. A munka a két életmű hazahozatalával nem befejeződött, inkább elkezdődött, a sorozat keretében több további kiadványon is dolgozunk. Közülük is kiemelném a jövő évben megjelenő Hollywood és a magyarok című ismeretterjesztő kötetünket.”
Kollarik Tamás, a kötetek szerkesztője és ötletgazdája Egri Lajos A drámaírás művészete című műve után újabb fontos kulturális érték magyar változatán dolgozhatott: „A két életút és életrajz messze túlmutat személyes sorsok bemutatásán, komoly tanulságokat hordoz, összekötnek kultúrákat és nemzeteket. Ami Liszt és Bartók a zenében, Kubala és Puskás a labdarúgásban, az Zukor és Fox az egyetemes filmkultúrában. Magyar földön születtek, kulcsfontosságú szerepet játszottak Hollywood „feltalálásában”, és életük végéig büszkén vallották magukat magyar amerikainak, nem elfeledkezve a gyökereikről.” A könyvbemutatón részt vett a kötetek kiadását támogató Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszter-helyettese, Rétvári Bence, aki kiemelte a két filmes jelentőségét: „Ők fektették le a mai napig uralkodó hollywoodi stúdió- és sztárrendszer alapjait. Zukor volt az első amerikai nagyjátékfilm producere, míg Fox a hangosfilm úttörője a tengerentúlon. Filmjeik nyerték el a filmtörténelem első Oscar szobrait 1929-ben.”
A két kötetet együtt kedvezményesen, 6000 forintos áron megvásárolható a kiadó oldalán a MAGYARFILM2020 kuponkód alkalmazásával. (magyar.film.hu)
írta Nikodémus
Amíg odakint, az utcákon és a közéletnek nevezett szimbolikus (s már akkor sem túl finom hangnemű) térben nagy robajjal zakatolt a rendszerváltozás, a magyar mozik csendben bemutattak egy filmet, amelyre a kortárs politizálásnak még az árnyéka sem vetült. Mintha nem is evilágból érkezett volna. Idén 30 éves Fehér György Szürkület című filmje.
FilmDROID