0

Megérintettségünk esélyei

Kép és mozgókép, mozi és streaming dilemmái

írta Nikodémus

E sorok megjelenésekor már túlleszünk egy nehéz éven, melynek testi-lelki kihívásait jórészt a világot térdre kényszerítő koronavírus-járvány okozta. Egész iparágak, gazdasági szektorok álltak le, megtanultuk, mit jelent a karantén, a home office vagy a távolságtartás, s a járvány bizony a kultúra és a szórakoztatóipar világát sem hagyta érintetlenül. Hirtelen jött magányunk jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, mit ad nekünk a film és a mozi.

Van képünk hozzá

Szokás korunkat a kép korának nevezni, melyet legjobban talán a mozgókép feltalálása, annak gyors elterjedése és nem múló divatja jellemez. Bonyolult előkészítő munkával megeleveníteni a létezést, majd azt bármennyiszer ismételhetően felvenni és lejátszani: mágia, amitől a hagyományos XIX. századi társadalom embere óvakodott. S valóban, boszorkányságnak tűnik a valóság egy darabját objektív hűséggel leképezni, hiszen lelket lopunk vele: az elkapott pillanat vegyi anyagok segítségével őrződik meg, megsemmisítve a történés spontaneitását. Bő egy évszázaddal később, képtúlterheléses jelenkorunkban már észre sem vesszük ezt a finom különbségtételt: a szórakoztatóipar gondosan piackutatott befolyásolással tereli figyelmünket az eladnivaló áru felé.

Olvasd tovább

0

Egymásra utalva – A 2020-as Faludi Filmszemléről

írta Nikodémus

Közösségben – ez volt a mottója a tavaly immár huszonharmadik alkalommal megrendezett Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázatnak, s e kifejezésnek 2020-ban különleges többletjelentést adott az egész világot térdre kényszerítő koronavírus-járvány. A november 18-21. között online megrendezett fesztiválra csaknem 400 filmes és 100 fotópályázat érkezett.

Nem volt tehát könnyű dolga a zsűrinek (Pavel Lungin, Radu Jude, Nagy Dénes, Lázár Kovács Ákos), amikor meg kellett birkóznia a mintegy félezer beadott munkával: a jezsuita háttérrel megrendezett szemle eddigi történelme kiváló példa a türelmes építkezésre, melynek jutalma az évről évre emelkedő művészi színvonal. A szemle az idők során az egyik legfontosabb rövid- és dokumentumfilmes eseménnyé nőtte ki magát, ahol rendre új tehetségeket lehet felfedezni a fiatal alkotók között.

Olvasd tovább

0

Hallgat róluk az evangélium – Apasorsok a filmvásznon

írta Nikodémus

„Daddy issue” – mondja az angol kissé lazáskodva, de mindenképp találóan. Igen, mindannyiunknak van „apa-ügye”, legyen az a viszony rendezett vagy rendezetlen, erős vagy szakadozó, nyomasztó vagy fölszabadító. Woody Allentől George Lucason, Steven Spielbergen át Christopher Nolanig filmrendezők sokasága gondolkozott már saját apjához – vagy apaként gyermekeihez – fűződő viszonyán, Hollywoodban azonban mégis csupán az utóbbi évtized szült kifejezetten apa-gyermek viszonyt tematizáló filmeket.

Fakuló idill

Az amerikai mozgókép társadalomképét oly sokáig mélyen átitató (neo)protestáns etika sokáig érvényesült a szülő-gyerek kapcsolatokat ábrázoló filmekben is, melyek jórészt a klasszikus családmodellt állították a néző elé követendő példának. Úgymint: az apa keresi a kenyérre valót a munkahelyen, az anya pedig otthon neveli a gyerekeket. A fárasztó hétköznapok után a vacsoraasztal körül, hétvégén pedig kalandos kirándulás vagy házkörüli foglalatosság révén egyesül boldog harmóniában a család. A korabeli film többnyire a magányos hősként bemutatott férfi dilemmáit emelte ki, illetve akkor beszélt a családról, ha az imént lefestett idillt valami fenyegette; legyen az egzisztenciális (állásvesztés, jelzálog-kölcsön) vagy erkölcsi veszély (csábító harmadik személy, lelketlen hivatalnok-állam).

Olvasd tovább

0

Nyolc dolog: így készült a Becsúszó szerelem

Csütörtöktől nézhető a hazai mozikban az ősz romantikus vígjátéka, a Becsúszó szerelem, ami érzelmes, humoros történetén keresztül bepillantást enged a focidrukkerek lelkes, de ellentmondásos világába, az örökbefogadás bonyodalmaiba és a gyerekvárás mindenki életét, fenekestül felforgató helyzeteibe. A premierre várva összeszedtünk pár, a filmmel kapcsolatos kulisszatitkot.

1. A forgatókönyvet jegyző Bárány Mártonnak és a rendezést is elvállaló Nagy Viktor Oszkárnak régi terve volt egy olyan film, ami a focis szubkultúrát emberi oldaláról közelíti meg. Első perctől egy könnyedebb stílusú, humoros történetben gondolkoztak, amihez valós helyzetekből merítettek ötletet, de a megvalósítás során az érzelmekre, a humorra helyezték inkább a hangsúlyt.

Olvasd tovább

0

Némaság – 30 éves a Szürkület

írta Nikodémus

Amíg odakint, az utcákon és a közéletnek nevezett szimbolikus (s már akkor sem túl finom hangnemű) térben nagy robajjal zakatolt a rendszerváltozás, a magyar mozik csendben bemutattak egy filmet, amelyre a kortárs politizálásnak még az árnyéka sem vetült. Mintha nem is evilágból érkezett volna. Idén 30 éves Fehér György Szürkület című filmje.

Olvasd tovább

0

Visszatérés Epipóba – videóinterjú Magyari Péterrel

Magyari Péter sajtótörténelmet írt Utána minden állat szomorú című írásával, ami 2014. július 9-én jelent meg a 444.hu oldalán. Az elitiskola molesztáló tanáráról szóló tényfeltáró cikk hatalmas visszhangot váltott ki, az addig jobbára tabuként kezelt téma hónapokig uralta a közbeszédet. Az ügy kirobbanása is szerepet játszott abban, hogy még ugyanabban az évben a parlament elfogadott egy törvénymódosítást, amelynek értelmében a kiskorúak ellen elkövetett erőszakos szexuális bűncselekmények nem évülnek el. Az 1980-as években történt sokkoló eseményeket leleplező újságíró, Magyari Péter most több év távlatából beszélt a letaglózó erejű cikkről az év talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó magyar dokumentumfilmje, az HBO és a Campfilm gyártásában készült Visszatérés Epipóba kapcsán.

Olvasd tovább

0

Az életmű megmarad – Három kortárs filmzeneszerző

Óz, a csodák csodája, James Bond, Csillagok háborúja – ha meghalljuk ezt a három filmcímet, azonnal ikonikus jelenetek peregnek szemünk előtt. S beugranak a hozzájuk tartozó, összetéveszthetetlen dallamok is: egy álmodozó dal, egy rejtélyes-izgalmas swing-szám és egy kicsattanó energiájú nagyzenekari himnusz. Ma már mindhármat meglehetősen konvencionálisnak halljuk – részben azért, mert az évtizedek alatt rongyosra koptatták velük a fülünket –, ám a maguk idejében mindhárom alkotás merész újításnak számított. Ám mi a helyzet napjaink filmzenéjével? Három kortárs zeneszerző bemutatásán keresztül erre próbálok választ találni.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

1

Retró: A 90-es évek kebelcsodái (18+)

Ami egy évtizeddel azelőtt a tiltott gyümölcs rejtegetett izgalma volt, a napfényes, ledér kilencvenes években szabályosan ránk robbant: cicik és popsik mindenütt, egyre kevesebb textillel fedve. Sportos testek, kockás hasak és gömbölyded formák divatját hozta el a szupermodell-bumm, no és a Baywatch. Nem véletlen, hogy az alábbi válogatás vonzó főszereplői közül többen is megjárták a kultikus tévésorozatot.

1. Erika Eleniak (Baywatch, Úszó erőd, Díszkíséret)

Olvasd tovább

2

Retró: A 80-as évek bombanői (18+)

Hollywood mindig is nagyon értett az erotika finom adagolásához, amit a 60-as évek szexuális forradalma után még szabadosabban tudott alkalmazni, sok fiatal férfiember örömére. Egy libbenő szoknya itt, egy villanó fürdőruha ott, és máris megvan az izgalom, vallották a producerek, és igazuk volt: a fülledt nyolcvanas évek nem csak a geekség, hanem a pajzánkodás aranykora is volt. Európai művészfilmek helyett nézzük, kik voltak azok, akiknek idomait ámulva bámulták a kiskamaszok Hollywood- és világszerte!

1. Ornella Muti – Flash Gordon (1980)

Olvasd tovább

0

Staten Island királya – A kulisszák mögött

Judd Apatow sikerekben gazdag pályafutása során sok ígéretes tehetséget juttatott élete első főszerepéhez, ebben a szerencsében részesült például Steve Carell, Seth Rogen, Jonah Hill, Jason Segel, Kristen Wiig, Amy Schumer és Kumail Nanjiani. Apatow most a Saturday Nigh Live sztárját, Pete Davidsont rendezte egy olyan magával ragadó vígjátékban, amely a szerelemről, a veszteségről és a mindent gyógyító humorról szól, a történet ráadásul New York egyik legendás kerületében, Staten Islanden játszódik.

Scott Carlin (Davidson) teljesen le van fagyva, amióta hétéves korában meghalt tűzoltó édesapja. Most huszonévesen szeretne tetoválóművész lenni, de úgy tűnik, a vágyai és a valóság eléggé messze esnek egymástól. Scott ambíciózus húga, Claire (Maude Apatow) egyetemre készül, de a srác még mindig teljesen lestrapált ápolónővér édesanyjával, Margie-val él együtt (az Oscar-jelölt Marisa Tomei). Füvezik és egész nap a haverjaival lóg, miközben titokban gyermekkori barátnőjével, Kelsey-vel kavar (Bel Powley). Amikor Scott édesanyja viszonyba kezd egy szabadszájú tűzoltóval, Rayjel (Bill Burr), új fordulatot vesznek az események, mert a srácnak szembe kell néznie a gyásszal, és ki kell találnia, mihez kezdjen magával az életben.

Olvasd tovább

0

Tíz dolog: így készült a Pesti balhé

Július 30-ától látható a hazai mozikban az őrült képrablás, az annál is őrültebb barátság és egy nagy szerelem történetét elmesélő magyar vígjáték, a Pesti balhé. A közelgő premierre várva összeszedtük a film legfőbb balhés kulisszatitkait.

1. Az első ötlettől a bemutatóig 5 év telt el. A fordított képrablásba keveredő gyerekkori banda története 2015. karácsonyán merült fel a rendezőben, Lóth Balázsban, aki utána Kis-Szabó Márkkal és az egyik főszerepet is elvállaló Inotay Ákossal két éven át dolgozott a forgatókönyvön. Utána egy évet ölelt fel az előkészítés, amiből sok időt az filmbeli elithelyszínek felkutatása, letárgyalása vitt el. Valamint ekkor készült el a forgatás alapját biztosító 450 oldalas technikai forgatókönyv is, amiben minden jelenet képről-képre ki lett dolgozva. A forgatás 2019. nyarán zajlott, a bemutató: 2020. július 30.

Olvasd tovább

0

Három hang kavarog a szélben – Ennio Morricone pályaképe

2020. július 6-án, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone, a világ talán legismertebb filmzeneszerzője. A közel 400 film, melyhez kísérőzenét írt, felsorolhatatlan, dallamvilága eltéveszthetetlen, jelentősége felmérhetetlen. Egy hosszú, gazdag életmű westerntől westernig, kísérletezéstől a szakralitásig.

írta Nikodémus

Morricone 1928. késő őszén egy ötgyermekes római családba született. Édesanyja rövidáruboltot vezetett, ő azonban édesapja hivatását követte: korán felismert tehetsége révén s Szent Cecília Konzervatóriumba került trombitásként, majd kitanulta a hangszerelést és a zeneszerzést is. Nagy hatással volt rá szüleinek mély katolikus hite és apja muzikalitása. Eleinte slágerek hangszerelését bízták rá az akkor bevett gyakorlat szerint egy-egy neves szerző neve alatt. Saját neve először egy 1959-es film, az Egy barát halála stáblistáján tűnt fel, ám még sok megaláztatást kellett elviselnie: a rendezők gyakran egyszerűen kidobták gondosan megkomponált kísérőzenéjét.

Olvasd tovább