0

Könyvajánló – Hollywoodi Reneszánsz

A hatvanas évek második felében Hollywood a tönk szélére jutott, a nagy költségvetésű produkciók zöme elbukott a mozikban. Egy ideig úgy tűnt, az álmok gyára örökre bezárja kapuit, de végül nem így történt: a pangás filmforradalmat érlelt, virág nőtt a romokon. A könyv ezt a korszakot, a hatvanas-hetvenes évek amerikai filmreneszánszát vizsgálja meg, melyben a filmek arculata és világképe, értékszerkezete és formája is módosult, új értelmezést nyert.

A szerző a hollywoodi filmek formai megoldásainak vizsgálatára fókuszál, és ezzel összefüggésben az európai művészfilmből eredő inspirációkat igyekszik feltérképezni. A Hollywoodi Reneszánszot tágabb formatörténeti keretbe helyezve tárgyalja: az új típusú művek sajátosságait nemcsak az európai (pre)modern, hanem az óhollywoodi jelenségekkel is összeveti, továbbá a korszakot egybekapcsolja napjaink tendenciáival, így a kortárs filmkultúra vizsgálatához is fogódzókat nyújt. A filmtörténeti trendek felvázolását részletes esettanulmányok – mások mellett Stanley Kubrick, Dennis Hopper, Clint Eastwood, Francis Ford Coppola, Robert Altman, Arthur Penn munkásságáról írt fejezetek – egészítik ki. Számos meghatározó alkotás (például a Bonnie és Clyde, a 2001: Űrodüsszeia vagy a Nashville) bemutatása mellett több filmről e kötetben olvasható először részletes elemzés, nem csupán a magyar, de a nemzetközi szakirodalomban is. A könyv olvasmányosan megírt tudományos szakmunka, amely nemcsak a teoretikusok, hanem a gyakorlati szakemberek – kivált a filmdramaturgok –, sőt a szélesebb közönség – minden filmrajongó – érdeklődésére is számot tart.

Pápai Zsolt filmtörténész, kritikus. Az ELTE BTK Filmtudomány tanszékének adjunktusa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem külsős oktatója. 1994 óta publikál filmkritikákat, tanulmányokat, interjúkat. A Filmvilág folyóirat külső munkatársa; 2002 és 2011 között a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat munkatársa volt. (Forrás)

Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz – Formatörténet és európai hatáskapcsolatok a hatvanas-hetvenes években, Gondolat, 574 oldal, 2020, 4500 Ft

0

Könyvajánló – Star Wars-tól a Bosszúállókig

Az elmúlt években az amerikai filmstúdiók sosem látott mértékben nyúlnak bevált receptekhez, ismert filmekhez. Futószalagon készülnek a folytatások, bővül egy-egy film univerzuma egyre újabb kapcsolódó részekkel. Ez a franchise-gondolkodás, amely a bejáratott termékek mellett tör pálcát, nem keresi az újat, igyekszik a biztosra, a biztos sikerre menni. Ennek eredményeképp sosem látott számban készülnek különféle filmfranchise-ok újabb és újabb darabjai. Ha megnézzük a 2019-es év globális mozibevételi toplistáját, az első tíz között nem találunk eredeti történetet. Olyan sikerfilmekről van szó, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora, a Pókember: Idegenben, Az oroszlánkirály, a Jégvarázs 2, vagy a Toy Story 4.

A Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében a filmtörténet legsikeresebb hollywoodi franchise-ait tekinti át a Star Wars-tól kezdve a Marvel-moziuniverzumon át a Halálos iramban-filmekig bezárólag. A horror, sci-fi, akciófilm, vígjáték, fantasy és képregényfilm műfaj áttekintése mellett külön fejezetben szerepelnek a legnépszerűbb animációs film franchise-ok. Az animációs film mellett zömmel ezek a műfajok adják a legismertebb, legnépszerűbb filmeket, amelyekből könnyel számos folytatás készülhet. A legnépszerűbb thriller, kalandfilm, katasztrófafilm példák egy önálló fejezetben találhatók, de szó esik a Rockyról, az Ocean’s Eleven-ről és A hét mesterlövészről is.

A műfajok és franchise-ok áttekintése előtt egy rövid fogalomismertető igyekszik eligazodást nyújtani a manapság oly gyakran használt szakkifejezések között, s tisztázni, mit jelent a prequel, sequel, remake, spin-off, vagy rip-off. (Forrás)

Dr. Kárpáti György: Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében, Vertigo Média Kft., 290 oldal, 2020, 3490 Ft

0

Könyvajánló – Film noir-történet

A film noir („fekete film”) filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként.

Hollywood klasszikus film noir időszakát általában az 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé teszik. Ehhez a korszakhoz társítják általában a kontrasztos fekete-fehér képi világot, melynek gyökerei a német expresszionista fényképezésig nyúlnak vissza, míg sok történet és klasszikus noir szemléletmód Amerikában a nagy gazdasági világválság idejének krimi iskoláiból származik. (Wikipédia)

Grób László átfogó könyve bemutatja a klasszikus amerikai film noir történetét, amelyet szoros összefüggésben tárgyal az amerikai krimiirodalommal; részletezi a műfaj kialakulását, ismerteti a reprezentáns alkotásokat, és felvázolja társadalmi-gazdasági hátteret. (Forrás)

Grób László: Az amerikai film noir története – 1940-1960, Attraktor, 344 oldal, 2020, 3900 Ft

0

Könyvajánló – Alex és Andy

Korda Sándor (Alexander Korda) és Vajna András György (Andy Vajna) – két filmproducer, akiknek személyét már életükben legendák övezték. Eltérő történelmi kor szülöttei, teljesen más Magyarországról vándoroltak ki, egészen másfajta filmeket hoztak létre, másként alakult az életútjuk, ugyanakkor szembeszökőek a közöttük meglevő hasonlóságok is: mindketten tehetségesek, kockázatvállalók – mondhatni, kalandorok –, sokfelé éltek a világban, szerették a luxust, a szép nőket, de ami a legfontosabb: a bőrük alatt is film volt. Rendkívüli érzékkel találtak rá azokra a témákra és formákra (Korda rendezőként is), amelyekkel meghódították a széles közönséget. Mindketten igazi hajóskapitányok voltak, akik nem szerettek felettesnek dolgozni. A maguk útját kívánták járni, főnökként irányítani stábokat, vállalatokat, gyárakat. Mindketten számtalan filmet gyártottak, filmvállalatokat alapítottak és vezettek, filmgyárat építettek, komoly díjakat nyertek és otthonosan mozogtak világhírű filmsztárok körében csakúgy, mint hatalmas pénzek fölött diszponáló üzletemberek vagy politikusok között. Alex és Andy – róluk lesz szó – és még sok minden másról is. (Forrás)

Pataki Éva: Alex és Andy – Két magyar filmcézár itthon és másutt, Athenaeum, 240 oldal, 2019, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Mr. Hollywood

Návai Anikó exkluzív fotókat és beszélgetéseket tartalmazó interjúkötetében arra vállalkozott, hogy egy ismert ember mindmáig ismeretlen arcát fedje fel az olvasónak.

„Bevallom, azért írtam meg ezt a könyvet, mert meg akartam fejteni Andy Vajna titkát. Azért beszélgettem Arnold Schwarzeneggerrel, Sylvester Stallone-nal, Antonio Banderasszal, Michael Douglasszel, Oliver Stone-nal, Joe Eszterhassal, Andy volt üzlettársával, Mario Kassarral, híres producerekkel, PR-osokkal és Andy magánéletének legfontosabb szereplőivel, hogy összeálljon ez a mozaik.
Harmincnégy évig voltunk barátok, és a halála után jöttem rá, mennyire nem ismertem.
Pedig ott voltam élete legfontosabb, legkritikusabb, legtragikusabb állomásainál, amikor az ember védtelen. De az ő arca ritkán rezdült. A sikereire lekezelően, a kudarcaira erővel válaszolt. Mind a kettőt lenyelte, mint akinek egyik sem számít. Nevetni ritkán, sírni csak egyszer láttam. Hiába kutatok az emlékeimben, soha nem örült felhőtlenül semminek. És soha nem bízott meg igazán senkiben.
A gyanakvása saját magát sem kímélte. Ezért kérdezgettem egyre gyakrabban, hogy mikor kezdi végre szeretni magát. Mert megérdemelte volna: rengeteg embernek segített.
Büszke volt rá, hogy ismerik, és szerette volna, ha szeretik. Mégsem engedett senkit olyan közel, hogy fájjon, ha elveszítené.
Okos ember volt, de nem bölcs ember. Ha bölcs lett volna, az élete nem úgy alakul, és nem úgy ér véget, mint egy görög sorstragédia.” (Forrás)

Interjú az íróval a könyvről.

Návai Anikó: Mr. Hollywood, Mr. Hungary, Central Könyvek, 240 oldal, 2019, 4590 Ft

0

Innen szép nyerni – Beharangozó a 91. Oscar-átadóhoz

Különös időket él manapság a globális szórakoztatóipar fellegvárának számító Hollywood: legreprezentatívabb eseményére, az idén február 24-én megtartandó Oscar-díjátadóra egyre kevesebben kíváncsiak, miközben kínos botrányok tarkítják a tavaly szeptembertől zajló díjszezont.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Ha nem zavar a reklám: Curtiz tévépremier

Egy mondás szerint a Casablanca nem egy film, hanem filmek egész sora. Humprey Bogart és Ingrid Bergman vászonra vitt történetének ugyanis felbecsülhetetlen hatása volt a szerelmi drámák hollywoodi megformálására: a tökéletes egyensúlyban lévő politikai és romantikus szál, a szokatlanul árnyalt karakterek, a Pazar kivitelezés és a szállóigévé lett mondatok mind-mind a rendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) zsenialitását dicsérik. A hazánkból Amerikába emigrált, nehéz természetű filmes titkát számtalanszor próbálták már megfejteni, Topolánszky Tamás Yvan legújabb, a Duna TV-n ma 22.15-től debütáló tévéfilmjében egyenesen a „nagy mű” forgatásának közepébe invitálja nézőjét. Történetében Kertész (Lengyel Ferenc) és hű producere, Hal B. Wallis (Scott A. Young) a Warner stúdió felügyeletével küszködve épp a filmet próbálják összehozni, amikor a forgatásra hirtelen betoppan egy ismeretlen ismerős (Dobos Evelin). (Megjelent: Új Ember, 2019. február)

Pár további infó a filmről itt olvasható, aztán teaser meg pár werkfotó jön.

Olvasd tovább

3

A mesének vége?

Mivé lett a gyermekkorunk ártatlan meséit készítő Disney?

Sokunk gyermekkorának kedves emléke a két ünnep közötti „kizökkent idő”: lefekvés helyett éjfélig szabad még játszani, anyu finom sütivel kínál, és a tévében is csupa jó műsor látható. Mary Poppins, A kincses sziget, Bambi vagy Aladdin kalandjai megunhatatlan szórakozást nyújtanak ilyenkor kicsinek-nagynak egyaránt. Talán nosztalgiánk kopott meg kicsit, talán Hollywood lett ridegebb, de úgy érezzük: igazi családi mozik ma már alig készülnek, miközben az iménti klasszikusok gyártója, a Walt Disney-stúdió minden eddiginél nagyobb hadjáratba fogott, hogy elkábítsa érzékeinket.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Hollywood magyar szemmel

0hollywoodKik voltak Hollywood magyar alapítói, miért éppen zsidó származású, jóképességű, de tanulatlan magyar üzletemberek találták ki és építették fel az amerikai filmbirodalmat? Miként abszolválta a foghúzást tolcsvai szatócsboltjában William Fox édesapja? Hogyan került bajba a harmincas években maga William Fox, akit a nagy Upton Sinclair könyve sem tudott megóvni a börtöntől? Hogyan lett Oscar-díj a neve az Amerikai Filmakadémia díjának? Kik voltak a magyar Oscar-díjasok, akiknek száma már régen meghaladta a magyar Nobel-díjasokét? Miért nem vette át az aranyozott szobrocskát Dustin Hoffman? Ki volt az a hollywoodi producer, akinél Tom Cruise gyakran előszobázott? És kik voltak a legendás Új-Hollywood rendezőóriásai?

Lebilincselő filmtörténeti sztorik sokaságát gyűjtötte egybe, állította időrendbe és rendszerbe, toldotta meg saját hazai kutatásainak eredményeivel a szerző. Bokor Pál Hollywood-kötetének harmadik, napjainkig terjedően kiegészített kiadásából az olvasó megtudhatja, hogyan és miért találta ki Louis B. Mayer az Oscar-díjat. Hogyan keletkezett egy véletlennek köszönhetően Elizabeth Taylor egymillió dolláros gázsija, amelyet évtizedekkel később – már nem véletlenül – Joe Eszterhas első egymillió dolláros forgatókönyvírói honoráriuma követett. Részletesen körüljárja a szerző azt a mindenkit izgató kérdést is, hogy lehet-e pénzzel, befolyással, trükközéssel Oscar-díjat szerezni.

A kötet első része az Oscar-díj történetéről és díjazottjairól szól a némafilmek korszakától egészen Matthew McConaughey-ig. A második rész a legnagyobb filmklasszikusokat és sikerfilmeket létrehozó stúdiókat mutatja be, melyek ma is a Ricséről 14 évesen emigrált Adolph Zukor munkarendje szerint működnek. A harmadik pedig magukat a sztárokat hozza emberközelbe, kezdve a Fox által kiötlött sztárrendszer első csillagával, akit Theda Barának hívtak, a némafilmes Putty Liával és Bánki Vilmával. Ők valamikor ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a filmrajongók világában, mint később Marilyn Monroe vagy napjainkban Angelina Jolie és Sandra Bullock. (Forrás)

Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel – Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok, és a magyarok, akik az egészet kitalálták, Atlantic Press, 432 oldal, 2014, 5000 Ft

3

20 éve nem mentek ilyen kevesen moziba Amerikában

???????????????????????????????????????????????Tavaly is akadt jó néhány megabevételű film, de azért 2014 feladta a leckét Hollywoodnak. A box office számokat végigböngészve látható, hogy az amerikaiak már nem vonultak olyan nagy kedvvel a mozikba, mint az ezt megelőző időszakban. A korrekt eredmények egy része a 3D-nek és a megnövelt jegyáraknak köszönhető.

A becslések szerint Észak-Amerikában 1,26 milliárd jegy kelt el. 20 éve nem volt ilyen alacsony a filmszínházak látogatottsága. 1995-ben 1,21 milliárd belépőt adtak el. Összehasonlításképpen 2013-ban 1,34 milliárd volt ez a szám, 2002 volt a csúcs, akkor 1,57 milliárd jegyet értékesítették. Akkor mutatták be a Pókembert (Spider-Man), a Gyűrűk ura: A két tornyot (The Lord of the Rings: The Two Towes), a Star Wars: A klónok támadását (Star Wars Episode II – Attack of the Clones), illetve a Harry Potter és a titkok kamráját (Harry Potter and the Chamber of Secrets), ráadásul a Bazi nagy görög lagzira (My Big Fat Greek Wedding) is nagyon sokan voltak kíváncsiak.

Mi lehet a probléma? A nagyobb költségvetésű filmek nem vonzották be úgy az embereket, ahogy a stúdiók elvárták volna. Csupán két film lépett át a 300 millió dolláron: A galaxis őrzői (Guardians of the Galaxy) és Az éhezők viadala: A kiválasztott (The Hunger Games: Mockingjay Part 1).

Talán majd 2015 lendít a bevételen. Borítékolható, hogy a Bosszúállók: Ultron kora (Avengers Age of Ultron) és a Star Wars folytatása gigasiker lesz. És ezen túlmenően akad még több ígéretesnek tűnő produkció, újra beköszön Mad Max, visszatérnek a dinók és a beszélő plüssmaci, Schwarzenegger is megpróbálja behúzni a tömegeket a termekbe halálosztó gépezetként.

14

Mi volt a nyár legjobb filmje?

livedie

Májusban elkezdődött a hollywoodi nyár és jöttek csőstül a látványfilmek, kaptunk jó néhány vígjátékot és néhány dráma is befutott. A hétvégén véget ér a szezon és míg az Álomgyár számolgatja a befolyt milliókat addig mi elgondolkodhatunk rajta, hogy mik voltak az elmúlt 4 hónap legjobbjai. Meg voltatok elégedve a felhozatallal? A látványfilmek átlagban szórakoztattok vagy ásítoztál rajtuk? És a komédiákon tudtál-e nevetni?

1

Yves Saint Laurent / Grace – Monaco csillaga

írta Nikodémus

2014-08-ysl-grace-01

Hiába, az utóbbi időben nincs szerencsém az életrajzi filmekkel: valahányszor rászánom magam egyre, keserű csalódás lesz a vége. Hollywood után most Európa jelentkezett egy-egy exkluzívnak szánt darabbal, ám az igazán bosszantó az, hogy teljesen ugyanabba a hibába estek, mint morcogásom korábbi alanyai, A komornyik és a Diana: a vastag csillámpor és a teátrális érzelmek mögött egyszerűen nincs semmi. De tényleg semmi.

Olvasd tovább