2

Könyvajánló – George Lucas-életrajz

A holnapi Star Wars – Az utolsó Jedik premierre a tegnapi cikken kívül egy friss, ropogós könyv ajánlójával is készültünk.

0gl1977. május 25-én az Egyesült Államokban bemutattak egy független, kis költségvetésű, kínkeservesen leforgatott science-fiction filmet. Mindössze harminckét moziban vetítették, a Csillagok háborúja mégis filmtörténelmet írt: bár senki nem számított rá, pillanatok alatt megdöntött minden bevételi rekordot, és a filmkészítés, illetve -forgalmazás új korszakát nyitotta meg. George Lucas még be sem fejezte a Csillagok háborúja forgatókönyvét, amikor megálmodta a kincsvadász régészprofesszor, Indiana Jones figuráját. Az Indiana Jones-filmeket később Steven Spielberg rendezte, míg Lucas producerként működött közre az elkészítésükben. E két kultikus sorozat mellett George Lucas azzal is beírta magát a filmtörténetbe, hogy forradalmasította a speciális effektusokat és a mozifilmek hangzásvilágát. A hírhedten zárkózott, öntörvényű és kontrollmániás rendező George Lucas – Galaxisokon innen és túl című életrajzi kötete hol felemelő, hol provokatív magánéleti és szakmai eseményeken keresztül mutatja be, hogyan bontakozott ki ez az egyedülálló karrier, és milyen hatással voltak George Lucasra az őt körülvevő alkotó- és pályatársak, Francis Ford Coppola, Steven Spielberg és Harrison Ford. Feledhetetlen hőseihez és halhatatlan történeteihez hasonlóan George Lucas hatása a mai napig töretlen. Egyedülálló életműve és az a bizonyos messzi-messzi galaxis, amelyben megálmodója él, Brian Jay Jones író jóvoltából most végre kézzelfogható közelségbe kerül. (Forrás)

Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl, Bookline Könyvek, 619 oldal, 2017, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Twin Peaks: Az utolsó dosszié

0tpNézed a Twin Peaks harmadik évadát, és nem érted? Mélyebbre ásnál egy-egy történetszálban, vagy érdekel a karakterek háttértörténete, múltja is? Szeretnél megismerni valami többet, emberibbet Mark Frost és David Lynch látomásosan örvénylő fantáziavilágából? Az utolsó dosszié egy spirituális térkép a Twin Peaks univerzumához. A 26 év szünet után, 2017 májusában a képernyőre visszatért, tévétörténeti jelentőségű sorozat az egyik legrétegzettebb szellemi termék, amit valaha létrehoztak. Befogadása, megértése nagy odafigyelést, türelmet, kitartást kíván nézőjétől. Mark Frost feltáró jellegű háttérmunkája, az itthon ma megjelenő Az utolsó dosszié megadja a végső válaszokat rajongók kérdéseinek egy részére, miközben rengeteg új kérdést is nyit a Twin Peaks univerzum utolsó műve. Mert igen, David Lynch és Mark Frost azok, amiknek látszanak: ködlovagok. (Forrás)

Mark Frost: Twin Peaks: Az utolsó dosszié, Athenaeum Kiadó, 160 oldal, 2017, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Animációs körkép

0animacioskorkepkonyvAhogy Jókai és Gárdonyi legendás hősei vagy József Attila kivételes mélységű verssorai, úgy a Pom Pom meséi, a Vízipók-csodapók kalandjai vagy a Fehérlófia képsorai is összekötnek bennünket. Korunkat a mozgókép határozza meg. Ha vannak ilyen meséink, és ha úgy mondjuk el azokat, ahogyan senki más nem tudná, akkor az világraszóló lesz. De talán még fontosabb, hogy animációs filmművészetünk Goethét idézve gyökereket és szárnyakat ad nekünk, gyermekeinknek és egész nemzetünknek. Könnyen találják meg a “közös nyelvet” a Macskafogó sorainak idézésével egy párizsi kávéház teraszán összefutó magyarok, és ugyanilyen boldog izgalommal vetítjük le gyermekeinknek a Vukot, ahogy megmutatjuk nekik életükben először Budapest panorámáját a Gellérthegyről. Gyökerek és szárnyak. Talán nem kell erre jobb bizonyíték, mint hogy több tízezernyi, a Kárpát-medencéből és azon túlról is érkező magyar szurkoló énekelte közösen a Magyar népmesék főcímdalát a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon. Gyermekkorunk óta bennünk él sok-sok legendás animációs filmünk szereplője, zenéje, látványvilága. Nemzeti kultúránkba mélyen beépült, de a világ is csodálta Jankovics Marcell Sisyphusát, tűnődött Rófusz Ferenc Légy-metaforáján, meghökkent M. Tóth Géza Maestróján, avagy elveszett Orosz István tér- és időlabirintusaiban.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016-ban indította útjára Fundamenta profunda című sorozatát, amelynek harmadik kötete a magyar animáció aktuális kérdéseit vizsgálja.

Fülöp József, Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép – A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei – rövid történeti kitekintéssel, Fundamenta profunda sorozat 3., Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 320 oldal, 2016

2

Könyvajánló – Az akciófilm

0akciofilmkonyvMegjelent a Filmanatómia-sorozat negyedik kötete. Az akciófilm a címében hivatkozott műfajt járja körbe, válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét, alműfajait, beszélnek a franchise-rendszerről, az amerikai akcióhősről, szó esik benne a hongkongi és az európai akciófilmekről.

Napjaink egyik legnépszerűbb, elpusztíthatatlannak tűnő sikersorozata a Halálos iramban, amely újabban gond nélkül képes filmenként egymilliárd dolláros bevételt elérni. James Bond 1962-es, első mozgóképes feltűnése óta talán sosem volt annyira népszerű, mint napjainkban, mozis bevétele szintén a tíz számjegyű régiókba repült. Ötvenen túl lett akciósztár Liam Neeson, Keanu Reeves pedig a Mátrix után szintén ötvenesként lett ismét trendi akcióhős a John Wickkel. Nagyköltségvetésű, látványos, trükkökkel telepakolt zsáner ma az akciófilm, s több rekord is a műfajhoz köthető.

Az akciófilm hiánypótló tanulmánykötet ugyanakkor szeretne rámutatni arra, hogy az akciófilm közel sem csak az a faék egyszerűségű, kétdimenziós karaktereket és sok csihi-puhit ész nélkül felvonultató műfaj, aminek sokan látják, vagy láttatják. Társadalmi beágyazottsága nemcsak van, de legalább annyira érdekes, mint más műfajoké.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – ’56, te suhanc

0suhancA Magyar Szabadság Éve elnevezésű programsorozat keretében jelent meg egy hiánypótló tanulmánykötet ’56, te suhanc címmel, melynek kiindulópontja a 2006-ban megjelent 13 nap remény című, 100 filmet tartalmazó katalógus volt. A korszakjelző címet Déry Tibor egyik esszéje ihlette, melyben pozitív jelentéstartalom párosul a zsarnoksággal, a tankokkal szembeszálló ifjú „suhancokhoz.”

A mostani vállalkozás – tíz év eltelte után – kiemelt, 1956 és 2016 közötti filmek részletes ismertetésével igyekszik körüljárni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. A filmtörténeti és -elméleti szakma legjelesebb szakemberei összesen 65 játékfilm, animáció és tévéfilm különböző szempontú megközelítésével elemzik a témát. A húsz szerző 35 tanulmánya a múlt bizonyos olvasatát tükrözi, többek között olyan neves alkotásokat bemutatva, mint Sándor Pál Szerencsés Dániel, Goda Krisztina Szabadság, szerelem vagy Bokor Attila 56 csepp vér című filmjei.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Animáció háromszor

0anim1Noha születtek idehaza Macskássy Gyula (1912-1971) színrelépése előtt is animált filmkísérletek, a világ az ő műveinek köszönhetően fedezte fel a magyar animációt. Többek között ezért tartja őt a hazai rajzfilmgyártás atyjának a filmtörténeti kánon. A bőséges képanyagot, valamint az emblematikus filmalkotásokat is tartalmazó kötet amellett, hogy felvázolja az egyes művek (film)történeti közegét és társművészeti hátterét, részletesen bemutatja e szerteágazó pálya kulcsfontosságú fejezeteit, és eligazít az életmű egyes fázisai, a személyes motívumok, valamint a technikai részletek között. (Forrás)

Macskássy Kati, Orosz Márton, Orosz Anna Ida: Macskássy Gyula animációsfilm-rendező tervezőgrafikus, a magyar rajzfilmgyártás megteremtője, MaNDa Kiadó, 275 oldal, 2015, 3791 Ft

0anim2Az animációt a közvélekedés még ma is nagyobbrészt a szórakoztató gyermekrajzfilmekkel azonosítja. Pedig e nagymultú – az élő filmnél is korábbi – kiterjedt művészeti ágnak beláthatatlanul gazdag irányzatai, kísérletei, alkotói életművei vannak már vagy másfélszáz éve. Ennek áttekintésére, esszéisztikus, élményközpontú megismertetésére vállalkozott a képzőművész-rajzfilmes M. Tóth Éva, aki az animáció világtörténetén túl különös figyelmet szentel a műfaj hazai történetének, nagyjainak és jelenlegi problémáinak, és személyes érintettségét sem tagadva idézi fel a Pannónia Filmstúdió aranynapjait. (Forrás)

M. Tóth Éva: Aniráma – Animációs mozgóképtörténet, Kortárs Könyvkiadó, 124 oldal, 2010, 3325 Ft

0anim31999-ben jelent meg a Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948-1998 című kötet a Balassi Kiadó gondozásában, amely az államosított magyar animációsfilm-gyártás történetét dolgozta fel. A könyv kedvező fogadtatása és az animációs filmek iránti érdeklődés újjáéledése arra indította a szerzőt, hogy mélyebbre ásson az időben, s mentse meg az utókor számára azokat a ma még szórványosan fellelhető tárgyi és szellemi emlékeket, amelyek az animációval foglalkozó magyar vagy magyar származású művészektől fennmaradtak. Dizseri Eszter azt kutatta, honnan, mely műhelyekből indult útjára a 20. század legelején a magyar animációsfilm-művészet, kik voltak, akik kísérleteikkel, majd később művészi produkcióikkal először igazolták e sajátos műfaj létének jogosultságát. (Forrás)

Dizseri Eszter: A kecskeméti rajzfilmstúdió – Az animáció magyar műhelyei, Balassi Kiadó, 182 oldal, 2009, 3610 Ft

0

Könyvajánló – Nagyszerű rögeszmém, a film

0bbÉpp öt éve, 2012-ben mutatták be a neves olasz filmrendező, Bernardo Bertolucci máig utolsó filmjét, ami jó alkalom arra, hogy ajánluk ugyanabban az évben magyarul is megjelent interjúkötetét.

A kötet a világhírű olasz rendező 1962 és 2010 között folyóiratokban megjelent írásaiból: esszéiből, visszaemlékezéseiből és a vele készült beszélgetésekből nyújt válogatást. Bertolucci írásaiban nemcsak a saját filmművészetéről beszél, hanem a filmművészetről és egyben a világról alkotott elképzeléseiről is. Bertulucci rendkívül szókimondó és szuggetív alkotó – könyve letehetetlen olvasmány. (Forrás)

Emitt kritika is olvasható a kötetről.

Bernardo Bertolucci: Nagyszerű rögeszmém, a film – Írások, emlékek, interjúk, Pesti Kalligram, 292 oldal, 2012, 3300 Ft

0

Könyvajánló – A mai film szimbolikája

0kjKirály Jenő, a Balázs Béla- és Hauser Arnold díjas szerző új könyve – A mai film szimbolikája – azt kutatja, hogy korunk emberének lelki és társadalmi problémái miként jelennek meg általában a kor tipikus és különösképpen a legújabb idők jelentős, reprezentatív filmjeiben. A filmek gyakran a társadalomtudományokat megelőző érzékenységgel mutatják be a lelki hidegség és közöny, a szellemi cinizmus, az önimádat és a szenvedélybetegségek elhatalmasodását, a nemi szerepek bomlását, a házasság válságát, a gyermekkor eltorzulását és az ennek nyomában járó általános infantilizációt, a konkurencia elvadulását és a korrupció elhatalmasodását, a társadalmakon belüli és a társadalmak közötti kiéleződő viszonyokat, az életszínvonal különbségeinek abszurddá és elviselhetetlenné válását. A szerző könyve a mai turbókapitalizmus kártékonyságának előrejelzéseit már a némafilmben kimutatja, de a végeredmény, az emberiesség összeomlása jellemzésére összpontosít, melyet a könyv első részének döntő fejezetében, a Saul fia című film vizsgálata során összegez.

Részletesen elemzi azokat a kimagasló filmeket, melyek nagy ugrásokat jelentettek a mai stílus és élményvilág felé, így Hitchcock Psychoját, melynek történeti jelentősége, hogy a fenséget leváltja benne az iszonyat, s a melodrámát a thriller. Kiemelten tanulmányozza Pasolini Salo – Sodoma 120 napja című filmjét is, mely a szerelem nyers szexualitás általi leváltását mutatja be. Verhoeven filmjei elbúcsúztatják a klasszikus hősiesség- és boldogságmitológiát. Ezúttal a szerző részletesen elemzi a korábbi könyveiben is minduntalan emlegetett Turks Fruit című filmet, mint az utolsó jelentős tragikus románcot. Végső áttekintésben kibontakozik a boldogságmitológia leváltása az iszonyat és kéj mitológiája által, mely a XX. század második felében zajlott le.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Hollywood magyar szemmel

0hollywoodKik voltak Hollywood magyar alapítói, miért éppen zsidó származású, jóképességű, de tanulatlan magyar üzletemberek találták ki és építették fel az amerikai filmbirodalmat? Miként abszolválta a foghúzást tolcsvai szatócsboltjában William Fox édesapja? Hogyan került bajba a harmincas években maga William Fox, akit a nagy Upton Sinclair könyve sem tudott megóvni a börtöntől? Hogyan lett Oscar-díj a neve az Amerikai Filmakadémia díjának? Kik voltak a magyar Oscar-díjasok, akiknek száma már régen meghaladta a magyar Nobel-díjasokét? Miért nem vette át az aranyozott szobrocskát Dustin Hoffman? Ki volt az a hollywoodi producer, akinél Tom Cruise gyakran előszobázott? És kik voltak a legendás Új-Hollywood rendezőóriásai?

Lebilincselő filmtörténeti sztorik sokaságát gyűjtötte egybe, állította időrendbe és rendszerbe, toldotta meg saját hazai kutatásainak eredményeivel a szerző. Bokor Pál Hollywood-kötetének harmadik, napjainkig terjedően kiegészített kiadásából az olvasó megtudhatja, hogyan és miért találta ki Louis B. Mayer az Oscar-díjat. Hogyan keletkezett egy véletlennek köszönhetően Elizabeth Taylor egymillió dolláros gázsija, amelyet évtizedekkel később – már nem véletlenül – Joe Eszterhas első egymillió dolláros forgatókönyvírói honoráriuma követett. Részletesen körüljárja a szerző azt a mindenkit izgató kérdést is, hogy lehet-e pénzzel, befolyással, trükközéssel Oscar-díjat szerezni.

A kötet első része az Oscar-díj történetéről és díjazottjairól szól a némafilmek korszakától egészen Matthew McConaughey-ig. A második rész a legnagyobb filmklasszikusokat és sikerfilmeket létrehozó stúdiókat mutatja be, melyek ma is a Ricséről 14 évesen emigrált Adolph Zukor munkarendje szerint működnek. A harmadik pedig magukat a sztárokat hozza emberközelbe, kezdve a Fox által kiötlött sztárrendszer első csillagával, akit Theda Barának hívtak, a némafilmes Putty Liával és Bánki Vilmával. Ők valamikor ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a filmrajongók világában, mint később Marilyn Monroe vagy napjainkban Angelina Jolie és Sandra Bullock. (Forrás)

Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel – Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok, és a magyarok, akik az egészet kitalálták, Atlantic Press, 432 oldal, 2014, 5000 Ft

0

Könyvajánló – Újságírók és horrorfilmek

0cimlapsztoriKárpáti György Címlapsztori című kötete áttekinti az amerikai hangosfilm 90 évét, és a teljességre törekvés igényével megvizsgálja az újságírószerep változását, illetve az újságírókép alakulását. A kutatás többszáz hangosfilmre terjedt ki, élen mindjárt a könyv címét kölcsönző filmalkotással, amely alapvetően formálta az újságíróképet, és évtizedekre meghatározta a zsurnaliszták mozgóképes ábrázolását. Az újságíró mindig is kedvelt karaktere volt a mozgóképnek, s bár az újságírófilm nem önálló műfaj, hanem tematika amelynek népszerűsége nem vethető össze például a westernnel vagy a musicallel, a zsurnaliszták mégis már a filmgyártás kezdetétől rendszeres szereplői voltak az amerikai mozgókép történetének. A több száz elkészült játékfilm alapján a sajtómunkás felismerhető, ikonikus alakjává vált a stúdiófilmeknek. A Címlapsztori filmtörténeti kalandozása során végigkövethetjük azt a folyamatot, ahogy a televíziózás megjelenése az ötvenes években felkavarta a sajtófilmek állóvizét, majd a tévé kommercializálódása visszavonhatatlanul lecsapódott a nyolcvanas-kilencvenes évek mozgóképein. Az internet ezredfordulós megjelenése és hihetetlen gyorsasággal történő elterjedése pedig egy új típusú újságírót és újságírást vezetett be a filmben is. (Forrás)

Kárpáti György: Címlapsztori – Az újságírószerep változása az amerikai hangosfilmben, Filmanatómia sorozat 1., Kultúrbarlang, 364 oldal, 2015, 2490 Ft

0horrorfilm„Ebben a könyvben Kárpáti György és társai szemügyre veszik a műfaji filmkészítést, és kapukat nyitnak meg, amelyeken keresztül mindannyian megtapasztalhatjuk annak a csodának és izgalomnak az érzését, amelyeket csak az általuk vizsgált horrorfilmeken keresztül élhetünk át.” (George A. Romero) A Filmanatómia sorozat második kötete, A horrorfilm a horror műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a horror műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek a legismertebb monstrumokról, és a franchise-rendszerről, ismertetik a horror vallással, és zenével való kapcsolatát. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány, a világhírű rendező, George A. Romero ajánlásával és előszavával. (Forrás)

Kárpáti György, Schreiber András: A horrorfilm – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 2., KMH Print, 360 oldal, 2015, 2790 Ft

0

Könyvajánló – Robert De Niro

0rdnVan Hollywoodban egy, 74. szülinapját épp ma ünneplő színész, aki képes bármilyen alakot ölteni, legyen szó rettegett keresztapáról, frusztrált taxisofőrről, elszánt bokszolóról, hűvös bankrablóról, gyilkos médiumról vagy a bizalom köréről hadováló, komikus családapáról. Robert De Niro eddig több mint 100 filmet forgatott, és lendülete a mai napig töretlen. Ez a könyv teljeskörűen, érdekes anekdotákon és kulisszatitkokon keresztül mutatja be azt a legendát, aki köztudottan viszolyog a rivaldafénytől és az interjúktól, imádja a fekete nőket és New Yorkot, valamint döbbenetes átszellemültséggel készül a Szerepeire. Filmrajongóknak kötelező és hiánypótló kötet, amely minden magánéleti és forgatásokkal kapcsolatos kérdésre választ ad, kivéve arra, amelyre nem létezik felelet: hogy mi az a kifürkészhetetlen összetevő, amely Robert De Nirót korunk egyik legnagyobb színészévé teszi. (Forrás)

Naomi Toth: Robert De Niro, Vintage Media, 240 oldal, 2014, 3791 Ft

0

Könyvajánló – Novák Erik: Betyár

0betyarNovák Erik filmrendező (Nyócker!, Zuhanórepülés, Fekete Leves) első könyv formájában megjelenő forgatókönyve a Betyár című kötet. A történet fő cselekménysorozata a Rózsa Sándor-féle betyársereg részvétele a délvidéken dúló háborúban, Kossuth nekik címzett amnesztiájával. Bemutatja a nagyformátumú betyárvezér életének ezt a meghatározó részét, amikor az üldözött törvényen kívüliből a szabadságharc legális harcosa lehet, tisztára mosva ezzel saját és társai nevét. „A most következő történetet filmvásznon nem fogja látni a közeljövőben. Ezért egy másfajta filmnézésre invitálom, a belső moziba, az olvasás közben megelevenedő filmélmény élvezetére, a fantáziájára bízva a rendezést, az operatőri munkát, a vágást és a zeneszerzést. A könyv a Magyar Nemzeti Filmalaphoz leadott teljes pályázati anyagot tartalmazza, azaz a forgatókönyvet, a rendezői és operatőri koncepciót, valamint a főbb szereplők karakterleírását. Kiadónk a korai impresszionista festők mintájára – akik a hivatalos művészeti fórumról, a Salon-ból kiszorulva létrehozták az elutasítottak szalonját, a Salon des refusés-t – a szerintünk filmvászonra érdemes forgatókönyveket, amelyek a jelen rendszerben nem kerülhetnek forgatási szakaszba, tehát nem lesz film belőlük, ezen a módon szeretné a filmszerető és olvasni szerető közönség elé tárni. Sorozatunk első darabját, A betyár című forgatókönyvet tartja a kezében a kedves olvasó. Jó szórakozást és belső moziélményt kívánunk!” (Forrás)

Novák Erik: Betyár – Forgatókönyv, Konkrét Könyvek, 242 oldal, 2017, 2890 Ft