0

Könyvajánló – A kecskeméti animációs film

A magyar animációs film több mint 100 éves históriájának egyik fontos helyszíne Kecskemét. Vízipók-csodapók, Magyar népmesék, Száz éve történt… csak néhány a nagysikerű animációs filmek közül, melyek a Kecskemétfilm Kft. néven világhírűvé vált stúdióban születtek. Varga Zoltán kötete színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
2016 végén megjelent, A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyvében Varga Zoltán kísérletet tett arra, hogy a magyar animációs film több mint 100 évének történetét térképezze föl. 2019-ben, az MMA Kiadó gondozásában és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jelenik meg a szerző új kötete, A kecskeméti animációs film. Hasonló törekvései okán a könyv az előző kötet folytatásaként is megközelíthető; a kecskeméti szerző ezúttal a Kecskemétfilm működésének évtizedeit mutatja be, s az itt készült animációs filmek világát ismerteti meg az olvasókkal. A kötet éppúgy részletesen foglalkozik a stúdió krónikájával – a kezdetektől napjainkig –, mint a kecskeméti animációs sorozatok és egyedi filmek elemzésével – a Vízipók-csodapóktól a Magyar népmeséken át a Városi legendákig, a Regöléstől Az éjszaka csodáin át a Balanszig –, miközben a meghatározó rendezői életműveket is áttekinti. (Forrás)

Ötven év, háromszáz produkció, film. Sokféle, a legkülönbözőbb igények szerint készült alkotás, amelyeket a szerző sorra vesz, szinte egyenként megvizsgál; leírja a filmek keletkezéstörténetét, technikai ismertetőit, tematikai hovatartozását, a keletkezésük korában, a stúdióban és az animációs filmtörténet egészében elfoglalt helyüket – írja a kötet előszavában Szoboszlay Péter.

A bemutatóról és a kötetről itt olvashatsz bővebben.

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2019, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Filmes férfialakok

Ez az első magyar nyelvű monográfia az 1989-es rendszerváltás utáni magyar rendezői filmről. Elsősorban a filmek férfialakjait, a posztkommunista identitás alakzatait vizsgálja, ezt azonban mindig a kor társadalmi-kulturális jelenségeinek kontextusában teszi. Az elemzésekben így a filmtörténet rendre összekapcsolódik a társadalomtörténettel és az adott szociokulturális helyzetre adott identitáspolitikai válaszokkal, azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent a posztkommunista Kelet-Európában férfinak lenni. A szerző, Kalmár György a Debreceni Egyetem Brit Irodalom Tanszékének habilitált docense. 1997-ben szerzett magyar-angol szakos diplomát a Debreceni Egyetemen, majd egy évig az Oxfordi Egyetemen végzett kutatást, 1999 óta a DE oktatója. Első PhD fokozatát filozófiából szerezte 2003-ban, a másodikat irodalomból 2007-ben. Fő kutatási területei az irodalom- és kultúraelmélet, a test és nemiség társadalmi konstrukciói, és a kortárs európai film. Ez az ötödik könyve.

Kalmár György: A férfiasság alakzatai a rendszerváltás utáni magyar rendezői filmben, Gondolat, 200 oldal, 2018, 2900 Ft

0

Könyvajánló – Bergman 100

Tavaly született száz éve az egyetemes filmművészet és az európai modernizmus egyik legnagyobb alakja, Ingmar Bergman. Munkássága – színházi rendezései kivételével – jól ismert hazánkban: ma már filmtörténeti klasszikusnak számító filmjeit (mint A hetedik pecsét, A csend, a Persona, a Suttogások, sikolyok vagy a Fanny és Alexander) bemutatták, irodalmi forgatókönyveit, regényeit, önéletrajzát kiadták Magyarországon is. Az elmúlt évtizedekben számos magyar szerző értelmezte Bergman művészetét: a filmtörténészek mellett esztéták (többek között Balassa Péter, Kovács András Bálint, Radnóti Sándor) és költők (mint Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János), vagy a társtudományok olyan neves képviselői, mint Mérei Ferenc pszichológus. Miközben egybegyűjtjük az immár klasszikusnak számító magyar nyelvű Bergman-esszéket, számos új, kifejezetten a kötet számára készült tanulmányt is közlünk. Ily módon a tematikus rendszerezésű fejezetekben régi és új Bergman-olvasatok folytatnak párbeszédet egymással, s kerülnek a korábbi szövegek más fénytörésbe, míg az újak eddig kevéssé hangsúlyozott, sokszor meglepő szempontokkal állnak elő. A kötetben olvasható szövegek így nemcsak magáról Bergmanról, de a máig terjedő hazai Bergman-recepcióról is képet adnak, a régi és mai gondolatok dialógusa pedig kísérlet arra, hogy Ingmar Bergman művészete eleven maradjon – a következő száz évben is.

Gelencsér Gábor, Murai András (szerk.): Bergman 100 – Régi és új írások Ingmar Bergman művészetéről, Gondolat, 386 oldal, 2018, 3500 Ft

0

Könyvajánló – Kinek a történelme?

Trianon, Don-kanyar, Holokauszt, 1956 és az azt követő megtorlás. A XX. századi magyar történelem nagy traumái. A múlt olyan eseményei, amelyeket máig nem dolgozott fel a társadalom; az emlékezeti munka hiánya rányomja bélyegét mindennapjainkra, tisztázatlan múltbéli történeteink nyomasztó árnyékként vetülnek a jelenre. Sokféle módja lehet a kollektív emlékezet ápolásának, a múlt feldolgozásának. A történelem megítélésének és művelésének lehetőségei átalakultak az elmúlt évtizedekben. Egyre inkább elfogadott, hogy a történelem társadalmi diskurzus, és nem kizárólag a tudományosság szűk keretei között lehet értelmezni, hanem meg lehet jeleníteni, sőt létre lehet hozni történeti narratívát más médiumon, kulturális szférában is. A dokumentumfilm az egyik lehetséges eszköz ehhez: segíthet megszabadulni a múlt nyomasztó terheitől. Ez a könyv azt vizsgálja, hogy az elmúlt harminc év magyar történelmi dokumentumfilmjei milyen szerepet játszottak a magyar nemzeti emlékezeti narratívák megfogalmazásában, az emlékezeti közösség megteremtésében, a traumák feldolgozásában.

Sárközy Réka az ELTE Bölcsészkarán és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerzett diplomát. 1995 óta az OSZK 1956-os Intézet munkatársa, kutatási területe a történelmi dokumentumfilm és a történelmi fényképek. Producerként vett részt 16 dokumentumfilm elkészítésében. Az 1956-os Intézet több mint 15 000 digitális fényképet tartalmazó jelenkortörténeti fotóadatbázisának egyik létrehozója. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen doktorált 2011-ben, Elbeszélt múltjaink címmel jelent meg monográfiája a magyar történelmi dokumentumfilm történetéről. 2011 és 2014 között Bolyai János kutatói ösztöndíjas. Óraadóként tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetében és a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. (Forrás)

Sárközy Réka: Kinek a történelme? – Emlékezet, politika, dokumentumfilm, Gondolat, 286 oldal, 2018, 3400 Ft

0

Könyvajánló – Biomozi

A Hódosy Annamária irodalom- és ökokritika-kutató tollából frissen megjelent könyv népszerű, többnyire hollywoodi filmek ökokritikai olvasatával ismerteti meg az érdeklődőket. Az alcímben is szereplő terminus, az “öko­kritika”, a kultúrkritikai irányzatoknak egy újabban előtérbe került, környezet­tudatos, természetközpontú válfajára vonatkozik. Olyan szemléletet kínál, amelynek megismerése és elsajátítása új fényben tüntetheti fel e többnyire nem sokra becsült alkotásokat. És talán hozzá­járulhat egy olyan gondolkodásmód kialakításához is, amely a TV vagy a számítógép elől felkelve és a moziból való távozás után is a világ fenntarthatóbbá tételére ösztönzi a nézőket. (Forrás)

A könyv fejezeteibe itt olvashatsz bele.

Hódosy Annamária: Biomozi – Ökokritika és populáris film, Tiszatáj könyvek, 380 oldal, 2018, 3490 Ft

0

Könyvajánló – Két kötet a csillagok útján

Hivatalos: folytatódik A scifi politológiájával kezdődött sorozat! Tóth Csaba könyvét azóta két újabb, a sci-fi és a fantasy világát tudományos szempontból vizsgáló kötet követte. Most készül a sorozat negyedik, két kötetes darabja, amely a tavaszi Budapesti Könyvhétre (2019. április 25-28.) jelenik meg. Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója nem is sejthette, hogy A scifi politológiája címmel megjelent (és azóta már újra ki is adott) kötetével egy komplett könyves univerzumot teremt majd. Az Athenaeum Kiadó látott fantáziát a folytatásban, így jelenhetett meg a Fantasztikus világok című tanulmánygyűjtemény, amelybe társadalomtudósok és újságírók írhattak egy-egy scifi alkotás társadalomtudományi kérdéseiről. A sorozat harmadik kötete, a Nevelj Jedit! már a pedagógiára fókuszált.

A negyedik kötettel kapcsolatban a szemfülesek már gyanakodhattak: Szabó Tibor Benjámin kiadóvezető ugyanis kiposztolt egy fotót a Facebookra, amelyen Tóth Csabával, Filippov Gáborral (a Fantasztikus világok szerzője) és Nagy Ádámmal (a Nevelj jedit! szerkesztője) látható. Mint a kiadótól megtudtuk, ők hárman lettek az két kötetesre tervezett anyag szerkesztői. A két kötet címe Csillagok útján és Egy galaxissal odébb lesz. A projekt ismét újít, ugyanis ezúttal már nem csupán társadalomtudományi témájú tanulmányok szerepelnek majd a könyvben, hanem a tervek szerint a természettudományok felé is nyitnak, új szerzőkkel. A projekt további újítása, hogy a korábbi kötetekkel ellentétben a különféle tudomány-népszerűsítő írások végén az egyes szerzők megoldási javaslatokkal is élnek.

A tervek szerint a két kötet olyan popkulturális termékekkel foglalkozik majd, mint például a Star Wars, a Star Trek, a Csillagok között, a Harry Potter, vagy a Trónok harca stb. A kiadó azt kérte, hogy a felkért szerzők kilétét egyelőre ne áruljuk el, csak annyit mondhatunk, igen nagynevű tudósok és egy komoly író is szerepel közöttük. Remélhetőleg mindenki elkészül majd időben a vállalt feladatával, így egy igazán színvonalas könyveket vehetünk majd kezünkbe. És hogy mikor? Ahogy a korábbi években, ezúttal is a könyvfesztivált célozta meg a kiadó, azaz 2019 tavaszára várható a két kötet megjelenése. (Ziro.hu)

0

Könyvajánló – Nevelj Jedit!

Valóban olyan vonzó iskola a Roxfort, ahol mindennaposak a tanári zaklatások és ahol halálos csapdák leselkednek a diákokra? Milyenek is valójában a roxforti tanárok és mennyire is erkölcsösek Voldemort ellenfelei? Miben hasonlít és miben különbözik a messzi-messzi galaxis jedi-nevelése a Trónok harca westerosi mesterek rendjétől? Megfelel-e a tesztelmélet alapvetéseinek a Star Trek Kobayashi Maru-próbája? Ölve vagy ülve jó az éjfúria, s milyen tantárgyakat oktatna a hibbant-szigeteki “új iskola?” Pennywise vagy a felsőbb éves zaklatók okoznak nagyobb lelki törést a diákokban? Milyen is lenne a Xavier professzor mutánsiskolájának pedagógiai programja? Milyen tudásokat preferál a Csillagközi invázió és a Végjáték képzési rendszere? Tóth Csaba, A scifi politológiája és a Fantasztikus világok című könyvek szerzőjének ajánlásával ezúttal tíz, a nevelésoktatás területének avatott kutatója mutatja be a scifi, a fantasy és a horror világának iskolai és iskolán túli tanulási sajátosságait. A Nagy Ádám szerkesztésében megjelenő antológia további szerzői Boráros-Bakucz András, Feleky Mirkó, Galuska László Pál, Horváth László, Karlowits-Juhász Orchidea, Körtvélyesi Franciska, Lőrincz Andrea, Melinda Mikusová és Svitek Szilárd. A gyakorló tanárokon és pedagógushallgatókon túl a tanulás háttere iránt érdeklődők vagy kezdő szülők számára is izgalmas olvasmányt nyújt a kötet. Mert ki mondta, hogy a tanulás nem lehet szórakoztató? (Forrás)

Nagy Ádám (szerk.): Nevelj Jedit! – A képzelet pedagógiája, Athenaeum, 350 oldal, 2018, 3699 Ft

0

Könyvajánló – A kortárs tömegfilm / Filmfilozófia

A kortárs tömegfilm (tömegkultúra, műfajok, médiumok) egy olyan előadás-sorozat jegyzete, amely a kérdéskörrel most ismerkedő diákok tájékozódását hivatott elősegíteni. Bár elsődleges célzottjai a Sapientia EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakán tanuló alap- és mesterképzéses diákok, a jegyzet hasznos lehet a magyar nyelvű média szakok közössége, valamint az érdeklődő nagyközönség számára is, lévén, hogy kortárs médiakultúránk egyik fontos vetületét, a tömegfilmet dolgozza fel, és teszi komplexitásában érthetővé. (Forrás)

Virginás Andrea: A kortárs tömegfilm (tömegkultúra, műfajok, médiumok) – Egyetemi jegyzet, Ábel Kiadó, 132 oldal, 2016, 3610 Ft

A világot már hallgatólagosan meg tudjuk fejteni, még mielőtt azt nyelvileg megpróbálnánk kifejezni. Felismerünk egy arckifejezést, és megértjük anélkül, hogy pontosan körül tudnánk írni, hogy mit is fejez ki ez az arc. (…) Kant fogalmaival a szemlélt dolog formája beindítja a képzelőerő spontán sematizmusát, ami annak felfogását/megjelenítését lehetővé teszi, még mielőtt le tudnánk írni, hogy pontosan mihez is hasonlít – másképp fogalmazva, mielőtt fogalmak alá tudnánk hozni ezt a különös megjelenést. A nyelv előtti értelemképződés, mint a szemléletek fogalom nélküli egységének lehetősége már Kant harmadik Kritikájában jelen van mint az esztétikai beállítódás jellemzője, mégis óvatosan kell bánnunk ezzel a kijelentéssel, mivel Kant a felfogásnak ezt a módját sohasem különíti el teljesen a fogalmaktól, legyenek azok akár az értelem vagy az ész fogalmai. A reflektáló ítélőerő működésében megjelenő sémaképződés, bár nem az értelem fennhatósága alatt áll, mégis összhangban működik vele; ahogyan az érzéki, esztétikai eszmék esetében is azt találjuk, hogy az érzéki minőségekkel telített értelemtöbblet az ész fogalmaihoz/ eszméihez válik hasonlatossá (az előszóból). (Forrás)

Gregus Zoltán: Észlelés és értelemképződés a filmművészetben, Egyetemi műhely, 214 oldal, 2016, 2840 Ft

0

Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás

A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)

Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft

A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)

Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft

0

Könyvajánló – Átkelések / Forgatott könyvek

Pócsik Andrea Átkelés című könyve a magyar filmtörténet romaképeit elemzi, de nem a hagyományos – leíró, rendszerező – módszerrel, hanem kultúratudományi megközelítésben. Különböző korszakokban végez mélyfúrásokat: egy-egy olyan művet választ ki, amely markánsan megjeleníti az adott időszak reprezentációs és beszédmódját, és behatóan elemzi annak készítési folyamatát, formai megoldásait és fogadtatását. A művelet egy archeológiai feltáráshoz hasonlítható, s a Thomas Elsaesser német filmtörténész által képviselt új filmtörténetírás követőjeként a médiaarcheológia egyik, tartalomvezérelt irányába illeszthető leginkább. Néhány kortárs jelenség elemzése egészíti ki a történeti vizsgálódásokat, hogy felhívja a figyelmünket az archiválás, a bemutatás, a forgalmazás (intézmény)politikai hátterére. Ezek a rövid esettanulmányok példaként szolgálnak a kritikai megközelítés nélkülözhetetlenségére. (Forrás)

Pócsik Andrea: Átkelések – A romaképkészítés (an)archeológiája, Gondolat, 312 oldal, 2017, 3800 Ft

Gelencsér Gábor Forgatott könyvek című, nagyszabású, hiánypótló monográfiája a magyar film és az irodalom kapcsolatát tárgyalja 1945 és 1995 között. Egyfelől áttekinti két kulturális rendszer, azaz film és irodalom hatásösszefüggéseinek történetét, másfelől érzékeny és alapos elemzéseket közöl a legfontosabb írók műveinek adaptációiról (Móricz Zsigmond, Déry Tibor, Mándy Iván, Krasznahorkai László), illetve az irodalmi ihletettségű szerzői filmesek munkáiról (Fábri Zoltán, Makk Károly, Gothár Péter, Tarr Béla). A kötet tehát olvasható nem hagyományos filmtörténetként, kultúrpolitikai és kultúrtörténeti összefoglalásként, illetve figyelmes és értékes esztétikai elemzések sorozataként is. Egyszerre tankönyv, monográfia és műelemző esszé. Nehezen besorolható, különleges vállalkozás – ahogy a mű tárgyát képező, kiemelkedő magyar filmes adaptációk is azok. Filmbarátok, diákok, tanárok, kutatók, nézők és olvasók kötelező olvasmánya. (Forrás)

A könyvről kritika itt olvasható.

Gelencsér Gábor: Forgatott könyvek – A magyar film és az irodalom kapcsolata 1945 és 1995 között, Kijárat, 565 oldal, 2015, 3325 Ft

0

Könyvajánló – Sára + Gaál, 80 + 5

A 2013. november 28-án az akkor 80 éves Sára Sándor operatőr és filmrendező ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és jelen születésnapi kötetben (mely öt évvel később, ma is nagy haszonnal forgatható) a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Pro Patria – Sára 80, Magyar Művészeti Akadémia, 516 oldal, 2014, 4655 Ft

Gaál István (1933-2007) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is készített mindössze nyolc játékfilmet, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és a sienai kismesterek kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket. A születésnapi kötetet az ELTE-konferencián, a korábbi Gaál István Filmnapokon elhangzott tanulmányokból, visszaemlékezésekből, illetve Gaál Istvánnak főleg a pásztói tematikus Filmnapokhoz (Mesterek és pályatársak, Választott hazák) kapcsolódó leveleiből, írásaiból állították össze. (Forrás)

Pintér Judit, Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban – Gaál 80, Magyar Művészeti Akadémia, 250 oldal, 2014, 3610 Ft

0

Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig

Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.

A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)

Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft

Olvasd tovább