0

Könyvajánló – Az ismeretlen Uránia

Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel megjelent a Nemzeti Filmszínház gazdagon illusztrált, többszerzős monográfiája. A többéves kutató- és előkészítő munka eredményeként megvalósuló kötet a 122 éves Uránia – eleinte: Tudományos Színház, később: filmszínház, ma: Nemzeti Filmszínház –, valamint a neki otthont adó móros-keleties épület, az idén 125 éves Rimanóczy-ház szövevényes múltjával ismerteti meg az olvasót. A könyv a Nemzeti Filmszínház Nonprofit Kft. kiadásában, a Méry Ratio kiadó gondozásában, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával látott napvilágot, és a kiadó forgalmazásában kapható az Uránia pénztárában.

„Kik és milyen célból építették ezt a különleges épületet? Honnan ered móros jellege, mik lehettek előképei? Ha mulató volt eredetileg, hogyan lett belőle 1899-ben jeles tudósaink összefogása nyomán Tudományos Színház? Mivel foglalkozott a gyakorlatban ez az ős-Uránia, amelyben »a legelső magyar filmlaboratórium« is működött, és amelynek az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmet, A tánczot köszönhetjük? A táncművészetnél maradva: mikor és milyen alkalomból lépett fel az Uránia színpadán Isadora Duncan? Hogyan alakult az intézmény sorsa később, amikor a magyar némafilm fénykorának gálamozijaként több Korda-film ősbemutatójának helyszíne is lett? Miként igazodott ez az »új« Uránia – immár a filmélet reprezentatív helyszíneként – a huszadik századi magyar történelem drámai fordulataihoz, és ki mindenki fordult meg a falai között a magyar filmtörténet, kultúrtörténet, politikatörténet szereplői közül? Magyarán: milyen örökséget hordoz ez az építészeti és kulturális kincs, amely ma Nemzeti Filmszínházunk?” (részlet a fülszövegből)

A kötet megjelenését egy filmtörténeti évfordulóhoz időzítettük: 120 éve készült az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotás, A táncz, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója a magyar filmtörténet nyitánya. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének. Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi „A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát. (Forrás)

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét. A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek. A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A mozisátortól a tévétoronyig

A mozisátortól a tévétoronyig című filmtörténeti tanulmánykötet a Filmtett Egyesület és az Iskola Alapítvány együttműködésének eredményeként jelent meg a napokban; a bemutatóra a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében került sor. A Fejezetek a romániai magyar filmezés, televíziózás és mozizás történetéből alcímmel megjelent kötet alaposan dokumentált tanulmányok formájában keresi a választ arra a kérdésre, hogy „mi az, és létezik-e romániai magyar film?”, ami persze „vanni van, csak nem úgy.”

A kötet a romániai magyar filmkészítés történetének legfontosabb mozzanatait járja körül. Első része mozitörténeteket mutat be Aradtól Kolozsváron át Sepsiszentgyörgyig és Csíkszeredáig, majd a következő két fejezet az erdélyi magyar filmkészítés kettős „peremvidéken” történt kibontakozásáról beszél: az itt élő filmesek a második világháború előtt „a magyar filmgyártás peremén” alkottak, a második világháború után viszont a „a román filmgyártás peremére” kerültek. A tanulmányfüzér a némafilmes korszak nagy nemzetközi sikereitől az 1989-es rendszerváltásig fogja át a romániai magyar filmtörténet fejezeteit, mozaikszerűen, „egyfajta képbe helyezési kísérlet” formájában: „A képkivágás folyamatos korrekcióra szorul, de első zoomnak talán megteszi.”

A kötetet Ferenczi Szilárd és Zágoni Bálint szerkesztette, a 10. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Blos-Jáni Melinda, Zágoni Bálint, Jakab-Benke Nándor, Ferenczi Szilárd és Gergely Zsuzsa mutatta be. A bemutató eseménye a Facebookon itt található. (Forrás)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Latin mozi kétszer

Az Isten városa brazil karneválja, a Bábel kontinenseken átívelő drámája, A víz érintése kopoltyús szeretője – az utóbbi néhány évtized latin-amerikai rendezői lebilincselő képekkel és különleges történetekkel rázták fel a filmvilágot, magyar nyelven mégis csak elvétve olvashattunk róluk. A Kino Latino Árva Márton szerkesztésében arra vállalkozik, hogy 15 alkotó portréját megrajzolva vezessen be alig ismert birodalmukba. A Prizma folyóirat kötetében többszörös Oscar-díjasok és feltörekvő fiatalok, elmélyült elemzések és egzotikus különlegességek is helyet kaptak. Többek között kiderül, hogyan boldogulnak az olasz maffiózók a szocialista Kubában, miért csapták ki a filmiskolából Alfonso Cuarónt, miből merít ihletet a kultikus szürrealista mester, Alejandro Jodorowsky és álmodnak-e az amazonasi indiánok hallucinogén növényekkel. (Forrás)

A Lénárt András legújabb könyve, a Film és történelem Latin-Amerikában című kötet Latin-Amerika kapcsán ismerteti a történelemtudomány és a filmtörténet közös vizsgálati területeit, középpontban elsősorban 20. századi történelmi témák, események és személyek filmtörténeti-filmpolitikai vonatkozásaival. Röviden a tartalomból: a film szerepe Latin-Amerika történelmében; Kolumbusz Kristóf a filmvásznon; a spanyol-amerikai háború (1898) és 20. századi következményeinek ábrázolása; Amerika-közi filmkapcsolatok: Hollywood és a jószomszédság-politika; gyermekrablás, terror, puccs és diktatúra Latin-Amerikában; Kuba közelmúltja filmen. (Forrás)

Árva Márton (szerk.): Kino Latino – Latin-amerikai filmrendezőportrék, Prizma könyvek 2., Tudással a Jövőért K. Alapítvány, 332 oldal, 2020, 3990 Ft

Lénárt András: Film és történelem Latin-Amerikában – A 20. század a filmtörténet tükrében, Jatepress, 144 oldal, 2020, 2520 Ft

0

Könyvajánló – Egy galaxissal odébb

Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz? A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény. A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük. (Forrás)

Filippov Gábor, Nagy Ádám, Tóth Csaba (szerk.): Egy galaxissal odébb – Fantáziavilágok valóságai, Athenaeum, 364 oldal, 2020, 4299 Ft

0

Könyvajánló – Esszék a sorozatok világáról

Sorozatokból sokat, sokszor, sokféleképp fogyasztunk. Habzsoljuk őket, mint a szórakoztatóipar bármely más termékét, de néha jogosan érezhetjük úgy, hogy az egyszerű, passzív fogyasztásnál több történik eközben velünk: valódi művet élvezünk. Bár egyre nehezebb tájékozódni a sorozatipar tartalompiacot elárasztó dömpingszériái között, időnként mégis rátalálunk egy-egy olyan sorozatra, amelyre szívesen szánunk minőségi időt. De mi az, ami megragad minket egy sorozatban? Mi köt össze időben és témában egymástól távol eső szériákat? Hogyan reflektálnak a korszellemre a készítők és hogyan kísérlik meg befolyásolni azt? Hol húzódik a határ az esztétikai és a marketingszempontok között? Mikor válik propagandaeszközzé egy széria és mikor használja a nézőt észrevétlenül? Egyáltalán, meg tudjuk-e találni azokat a minőségi sorozatokat, amelyek mondanak is számunkra valamit, nem csak megerősítik azt, amit eddig is tudtunk? A Spoiler című esszékötet ilyen és ehhez hasonló kérdések körbejárására vállalkozik. (Forrás)

Zsolnai György: Spoiler – Esszék a minőségi sorozatok világáról, Szépirodalmi Figyelő, 152 oldal, 2020, 2500 Ft

0

Könyvajánló – A cápától a Schindler listájáig

Steven Spielberg nem véletlenül vált a filmtörténet egyik legsikeresebb rendezőjévé: ösztönös stílusérzékével már pályafutása kezdetén hátborzongató hatékonysággal tudta nézőit a moziszékekbe szegezni. A hetvenes évek óta generációk nőttek fel a filmjein izgulva: A cápa, az E. T., a Jurassic Park, a Ryan közlegény megmentése vagy a Különvélemény hatása máig nem fakult meg, a rendező legtöbb munkája akárhányszor újranézhető. Ez a könyv magyar nyelven először elemzi átfogóan Spielberg eddigi életművét: az olvasmányos, gyakran személyes hangvételű esszék elsősorban a filmek gyártástörténetére és stílusára fókuszálnak, de a rendező életútja is gyakran visszaköszön bennük. (Forrás)

Lichter Péter: Steven Spielberg filmjei – A cápától a Schindler listájáig, Scolar, 304 oldal, 2020, 3999 Ft

0

Könyvajánló – Hollywoodi Reneszánsz

A hatvanas évek második felében Hollywood a tönk szélére jutott, a nagy költségvetésű produkciók zöme elbukott a mozikban. Egy ideig úgy tűnt, az álmok gyára örökre bezárja kapuit, de végül nem így történt: a pangás filmforradalmat érlelt, virág nőtt a romokon. A könyv ezt a korszakot, a hatvanas-hetvenes évek amerikai filmreneszánszát vizsgálja meg, melyben a filmek arculata és világképe, értékszerkezete és formája is módosult, új értelmezést nyert.

A szerző a hollywoodi filmek formai megoldásainak vizsgálatára fókuszál, és ezzel összefüggésben az európai művészfilmből eredő inspirációkat igyekszik feltérképezni. A Hollywoodi Reneszánszot tágabb formatörténeti keretbe helyezve tárgyalja: az új típusú művek sajátosságait nemcsak az európai (pre)modern, hanem az óhollywoodi jelenségekkel is összeveti, továbbá a korszakot egybekapcsolja napjaink tendenciáival, így a kortárs filmkultúra vizsgálatához is fogódzókat nyújt. A filmtörténeti trendek felvázolását részletes esettanulmányok – mások mellett Stanley Kubrick, Dennis Hopper, Clint Eastwood, Francis Ford Coppola, Robert Altman, Arthur Penn munkásságáról írt fejezetek – egészítik ki. Számos meghatározó alkotás (például a Bonnie és Clyde, a 2001: Űrodüsszeia vagy a Nashville) bemutatása mellett több filmről e kötetben olvasható először részletes elemzés, nem csupán a magyar, de a nemzetközi szakirodalomban is. A könyv olvasmányosan megírt tudományos szakmunka, amely nemcsak a teoretikusok, hanem a gyakorlati szakemberek – kivált a filmdramaturgok –, sőt a szélesebb közönség – minden filmrajongó – érdeklődésére is számot tart.

Pápai Zsolt filmtörténész, kritikus. Az ELTE BTK Filmtudomány tanszékének adjunktusa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem külsős oktatója. 1994 óta publikál filmkritikákat, tanulmányokat, interjúkat. A Filmvilág folyóirat külső munkatársa; 2002 és 2011 között a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat munkatársa volt. (Forrás)

Pápai Zsolt: Hollywoodi Reneszánsz – Formatörténet és európai hatáskapcsolatok a hatvanas-hetvenes években, Gondolat, 574 oldal, 2020, 4500 Ft

0

Könyvajánló – Star Wars-tól a Bosszúállókig

Az elmúlt években az amerikai filmstúdiók sosem látott mértékben nyúlnak bevált receptekhez, ismert filmekhez. Futószalagon készülnek a folytatások, bővül egy-egy film univerzuma egyre újabb kapcsolódó részekkel. Ez a franchise-gondolkodás, amely a bejáratott termékek mellett tör pálcát, nem keresi az újat, igyekszik a biztosra, a biztos sikerre menni. Ennek eredményeképp sosem látott számban készülnek különféle filmfranchise-ok újabb és újabb darabjai. Ha megnézzük a 2019-es év globális mozibevételi toplistáját, az első tíz között nem találunk eredeti történetet. Olyan sikerfilmekről van szó, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora, a Pókember: Idegenben, Az oroszlánkirály, a Jégvarázs 2, vagy a Toy Story 4.

A Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében a filmtörténet legsikeresebb hollywoodi franchise-ait tekinti át a Star Wars-tól kezdve a Marvel-moziuniverzumon át a Halálos iramban-filmekig bezárólag. A horror, sci-fi, akciófilm, vígjáték, fantasy és képregényfilm műfaj áttekintése mellett külön fejezetben szerepelnek a legnépszerűbb animációs film franchise-ok. Az animációs film mellett zömmel ezek a műfajok adják a legismertebb, legnépszerűbb filmeket, amelyekből könnyel számos folytatás készülhet. A legnépszerűbb thriller, kalandfilm, katasztrófafilm példák egy önálló fejezetben találhatók, de szó esik a Rockyról, az Ocean’s Eleven-ről és A hét mesterlövészről is.

A műfajok és franchise-ok áttekintése előtt egy rövid fogalomismertető igyekszik eligazodást nyújtani a manapság oly gyakran használt szakkifejezések között, s tisztázni, mit jelent a prequel, sequel, remake, spin-off, vagy rip-off. (Forrás)

Dr. Kárpáti György: Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében, Vertigo Média Kft., 290 oldal, 2020, 3490 Ft

0

Könyvajánló – Filmtörténeti kalandozások

Ez könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem “összegyűjtött művek”, nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben.

Zalán Vince, a kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott “filmművészeti kánonnal”, olykor meg utat engednek “egyéni bolondériáinak.” De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai remélhetőleg sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.

Zalán Vince: Kalandozások – Egy filmkritikus feljegyzéseiből, Gondolat, 324 oldal, 2020, 3400 Ft

0

Könyvajánló – Film noir-történet

A film noir („fekete film”) filmstílus, amit elsősorban a hollywoodi bűnügyi drámák, krimik jellemzőjeként használnak, legfőképp amelyeknél kiemelt szerepet játszik az ambivalens erkölcs és a szexuális motiváció. Először Nino Frank francia kritikus alkalmazta a film noir elnevezést a hollywoodi filmekre 1946-ban. Gyakran hivatkoznak rá önálló, a bűnügyi filmnek alárendelt műfajként.

Hollywood klasszikus film noir időszakát általában az 1940-es évek eleje és a késő 1950-es évek közé teszik. Ehhez a korszakhoz társítják általában a kontrasztos fekete-fehér képi világot, melynek gyökerei a német expresszionista fényképezésig nyúlnak vissza, míg sok történet és klasszikus noir szemléletmód Amerikában a nagy gazdasági világválság idejének krimi iskoláiból származik. (Wikipédia)

Grób László átfogó könyve bemutatja a klasszikus amerikai film noir történetét, amelyet szoros összefüggésben tárgyal az amerikai krimiirodalommal; részletezi a műfaj kialakulását, ismerteti a reprezentáns alkotásokat, és felvázolja társadalmi-gazdasági hátteret. (Forrás)

Grób László: Az amerikai film noir története – 1940-1960, Attraktor, 344 oldal, 2020, 3900 Ft

0

Könyvajánló – Körhinta a viharban

Igaz-e, hogy a Rákosi-korszak szocreál termelési és nevelési filmjei fonák – öntudatlan – disztópiák? Mi a különbség a példázatos és mitizáló történelmi film típusa között? Kijelenthetjük-e, hogy a Fábri Zoltán által rendezett sematikus Vihar szoros „rokonságban” áll az 1945 utáni magyar filmművészet egyik első remekművével, a Körhintával? Hogyan jelenik meg a pártállammal szembeni társadalmi autonómia vágya Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmjében? Lehetséges-e, hogy Bacsó Péter 1970-es Kitörése Kovács András 1968-ban forgatott reformista Falakjának közvetlen kritikája? Igaz-e, hogy a disztópiákat ábrázoló filmekből megérthetjük a szabadság kultúráját napjainkban is fenyegető totalitarizmus természetét? Hogyan vonul végig az apokalipszis problémája Tarr Béla életművén? Milyen megoldást kínál a nihilizmus „betegségére” Pasolini a Teorémában és testvérfilmjében, a Disznóólban? Íme néhány kérdés, amelyek felmerülnek e könyv lapjain. A filozófusként indult Pólik József filmesztétikai írásai a magyar és egyetemes filmművészet tájain barangolnak, hol gondolkodásra ösztönző, felemelő remekműveket, hol félresikerült, a hatalomnak kiszolgáltatott művészet esendőségéről tanúskodó alkotásokat interpretálva. (Forrás)

Pólik József: Körhinta a viharban – Filmesztétikai írások, A kortársfilmtudomány kulcskérdései 6., Debreceni Egyetemi Kiadó, 280 oldal, 2019, 3900 Ft

0

Könyvajánló – Ang Lee és társai: a tajvani filmről

A kelet-ázsiai szigetország, Tajvan filmművészete a nyolcvanas években jelent meg a nemzetközi színtéren. A tajvani új hullám legjelesebb alkotói, Hou Hsiao-hsien és Edward Yang, majd a kilencvenes évek nagyjai, Ang Lee és Tsai Ming-liang sorra aratták a nemzetközi fesztiválsikereket, és nem maradtak ismeretlenek a magyar moziközönség előtt sem. A tajvani film azonban jóval gazdagabb néhány jelentős szerzőnél. Ez a kötet a történelmileg és kulturálisan sokszínű ország filmkultúrájának sokoldalúságát varázsolja az olvasó elé az 1980-as évektől napjainkig.

A nemzetközi szerzőgárdát felvonultató tanulmánykötet utánajár a tajvani új hullám születéstörténetének, bemutatja a populáris film kétezres évekbeli felemelkedését és legnépszerűbb műfajait, és feltárja a mai tajvani film legjelentősebb rendezőinek sajátos stílusát. A könyv egyszerre tartalmaz filmtörténeti tanulmányokat, közöl szerzői portrékat és részletes filmelemzéseket, valamint kínál kulturális-társadalmi értelmezéseket a tajvani filmmel kapcsolatban. Olvashatunk többek között a tajvani őslakosok filmi ábrázolásának sajátosságáról, a japán gyarmati múlt terhével való birkózásról és az iránta érzett nosztalgiáról, a szemlélődés és a lassúság sajátos művészi kultúrájáról. Mindeközben képzeletben bebarangoljuk a gyönyörű szigetet, Ilha Formosát, ahogy a portugál felfedezők egykoron elnevezték.

A hiánypótló kötet egyaránt izgalmas olvasmány azok számára, akiket Tajvan sajátos történelme, kultúrája, társadalma érdekel, és a filmrajongók számára, akik szívesen indulnak felfedezőútra az élő történelemmel bíró távoli sziget mozgóképes kincsei nyomában.

Robert Ru-Shou Chen a tajpeji National Chengchi University professzora, filmtörténész, filmkritikus. Stőhr Lóránt a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem docense, filmtörténész, filmkritikus. (Forrás)

Robert Ru-Shou Chen, Stőhr Lóránt (szerk.): A kortárs tajvani filmművészet, Gondolat, 365 oldal, 2020, 3400 Ft