0

Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig

Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.

A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)

Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A vászon és a dívány találkozása

A kötet pszichoanalízis és film(tudomány) kapcsolatába nyújt betekintést elsősorban hazai, a mélylélektan iránt érdeklődő filmalkotók, filmelméleti szakemberek és a filmművészetben jártas pszichoanalitikusok tanulmányain keresztül. A két szakterület találkozása lehetővé teszi a tudatos filmes koncepciók mögötti tudattalan dinamikák és üzenetek feltárását, valamint olyan a filmművészetben megjelenő és a kulturális mitológia részét képező témák pszichoanalitikus felderítését, mint szexualitás és agresszió, (ön)reflexió, titok, a másikhoz (az idegenhez) való viszonyunk vagy a trauma. Az itt közreadott válogatás nagyrészt a 2006 óta folyamatosan megrendezett Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferenciákon elhangzott előadások szerkesztett tanulmány változataiból merít olyan írásokat, melyek magas színvonalon képviselik “a filmművészet és a pszichoanalízis” kapcsolatát; a párhuzamosság lehetőségeit és határvidékeit kutatják. Kötetünk tíz fejezetében a pszichoanalitikus filmelmélet történetéből, alapvető téziseiből és kérdéseiből kiindulva igyekeztünk átfogó képet nyújtani a pszichoanalízis különböző irányzatainak a filmtudományban alkalmazható modelljeiről, és bemutatni, hogy a lélektani relevanciával bíró alkotások esetében hogyan mélyítheti el a filmértelmezést a pszichoanalízisnek a szubjektív történésekre kidolgozott fogalomtára. Célunk a hazai pszichoanalitikus filmelemzés legutóbbi tíz évének bemutatása, népszerűsítése, ezáltal a további kapcsolódási pontok lehetőségeinek megnyitása. (Forrás)

Fecskó-Pirisi Edina, Lénárd Kata, Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): A vászon és a dívány találkozása – Tanulmányok filmről, pszichoanalízisről, Oriold és Társai, 512 oldal, 2018, 6500 Ft

0

Könyvajánló – Valósággá vált sci-fi

A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. Kánai András Holnap történt című könyve öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást. Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett. A Geekblog recenziója a könyvről itt olvasható. (Forrás)

Kánai András: Holnap történt – Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat, HVG Könyvek, 248 oldal, 2017, 3200 Ft

0

Könyvajánló – Animációs körkép

0animacioskorkepkonyvAhogy Jókai és Gárdonyi legendás hősei vagy József Attila kivételes mélységű verssorai, úgy a Pom Pom meséi, a Vízipók-csodapók kalandjai vagy a Fehérlófia képsorai is összekötnek bennünket. Korunkat a mozgókép határozza meg. Ha vannak ilyen meséink, és ha úgy mondjuk el azokat, ahogyan senki más nem tudná, akkor az világraszóló lesz. De talán még fontosabb, hogy animációs filmművészetünk Goethét idézve gyökereket és szárnyakat ad nekünk, gyermekeinknek és egész nemzetünknek. Könnyen találják meg a “közös nyelvet” a Macskafogó sorainak idézésével egy párizsi kávéház teraszán összefutó magyarok, és ugyanilyen boldog izgalommal vetítjük le gyermekeinknek a Vukot, ahogy megmutatjuk nekik életükben először Budapest panorámáját a Gellérthegyről. Gyökerek és szárnyak. Talán nem kell erre jobb bizonyíték, mint hogy több tízezernyi, a Kárpát-medencéből és azon túlról is érkező magyar szurkoló énekelte közösen a Magyar népmesék főcímdalát a 2016-os franciaországi labdarúgó Európa-bajnokságon. Gyermekkorunk óta bennünk él sok-sok legendás animációs filmünk szereplője, zenéje, látványvilága. Nemzeti kultúránkba mélyen beépült, de a világ is csodálta Jankovics Marcell Sisyphusát, tűnődött Rófusz Ferenc Légy-metaforáján, meghökkent M. Tóth Géza Maestróján, avagy elveszett Orosz István tér- és időlabirintusaiban.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2016-ban indította útjára Fundamenta profunda című sorozatát, amelynek harmadik kötete a magyar animáció aktuális kérdéseit vizsgálja.

Fülöp József, Kollarik Tamás (szerk.): Animációs körkép – A magyar animáció oktatási, intézményi, forgalmazási és pályázati lehetőségei – rövid történeti kitekintéssel, Fundamenta profunda sorozat 3., Magyar Művészeti Akadémia, Budapest, 320 oldal, 2016

2

Könyvajánló – Az akciófilm

0akciofilmkonyvMegjelent a Filmanatómia-sorozat negyedik kötete. Az akciófilm a címében hivatkozott műfajt járja körbe, válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét, alműfajait, beszélnek a franchise-rendszerről, az amerikai akcióhősről, szó esik benne a hongkongi és az európai akciófilmekről.

Napjaink egyik legnépszerűbb, elpusztíthatatlannak tűnő sikersorozata a Halálos iramban, amely újabban gond nélkül képes filmenként egymilliárd dolláros bevételt elérni. James Bond 1962-es, első mozgóképes feltűnése óta talán sosem volt annyira népszerű, mint napjainkban, mozis bevétele szintén a tíz számjegyű régiókba repült. Ötvenen túl lett akciósztár Liam Neeson, Keanu Reeves pedig a Mátrix után szintén ötvenesként lett ismét trendi akcióhős a John Wickkel. Nagyköltségvetésű, látványos, trükkökkel telepakolt zsáner ma az akciófilm, s több rekord is a műfajhoz köthető.

Az akciófilm hiánypótló tanulmánykötet ugyanakkor szeretne rámutatni arra, hogy az akciófilm közel sem csak az a faék egyszerűségű, kétdimenziós karaktereket és sok csihi-puhit ész nélkül felvonultató műfaj, aminek sokan látják, vagy láttatják. Társadalmi beágyazottsága nemcsak van, de legalább annyira érdekes, mint más műfajoké.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – ’56, te suhanc

0suhancA Magyar Szabadság Éve elnevezésű programsorozat keretében jelent meg egy hiánypótló tanulmánykötet ’56, te suhanc címmel, melynek kiindulópontja a 2006-ban megjelent 13 nap remény című, 100 filmet tartalmazó katalógus volt. A korszakjelző címet Déry Tibor egyik esszéje ihlette, melyben pozitív jelentéstartalom párosul a zsarnoksággal, a tankokkal szembeszálló ifjú „suhancokhoz.”

A mostani vállalkozás – tíz év eltelte után – kiemelt, 1956 és 2016 közötti filmek részletes ismertetésével igyekszik körüljárni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. A filmtörténeti és -elméleti szakma legjelesebb szakemberei összesen 65 játékfilm, animáció és tévéfilm különböző szempontú megközelítésével elemzik a témát. A húsz szerző 35 tanulmánya a múlt bizonyos olvasatát tükrözi, többek között olyan neves alkotásokat bemutatva, mint Sándor Pál Szerencsés Dániel, Goda Krisztina Szabadság, szerelem vagy Bokor Attila 56 csepp vér című filmjei.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Újságírók és horrorfilmek

0cimlapsztoriKárpáti György Címlapsztori című kötete áttekinti az amerikai hangosfilm 90 évét, és a teljességre törekvés igényével megvizsgálja az újságírószerep változását, illetve az újságírókép alakulását. A kutatás többszáz hangosfilmre terjedt ki, élen mindjárt a könyv címét kölcsönző filmalkotással, amely alapvetően formálta az újságíróképet, és évtizedekre meghatározta a zsurnaliszták mozgóképes ábrázolását. Az újságíró mindig is kedvelt karaktere volt a mozgóképnek, s bár az újságírófilm nem önálló műfaj, hanem tematika amelynek népszerűsége nem vethető össze például a westernnel vagy a musicallel, a zsurnaliszták mégis már a filmgyártás kezdetétől rendszeres szereplői voltak az amerikai mozgókép történetének. A több száz elkészült játékfilm alapján a sajtómunkás felismerhető, ikonikus alakjává vált a stúdiófilmeknek. A Címlapsztori filmtörténeti kalandozása során végigkövethetjük azt a folyamatot, ahogy a televíziózás megjelenése az ötvenes években felkavarta a sajtófilmek állóvizét, majd a tévé kommercializálódása visszavonhatatlanul lecsapódott a nyolcvanas-kilencvenes évek mozgóképein. Az internet ezredfordulós megjelenése és hihetetlen gyorsasággal történő elterjedése pedig egy új típusú újságírót és újságírást vezetett be a filmben is. (Forrás)

Kárpáti György: Címlapsztori – Az újságírószerep változása az amerikai hangosfilmben, Filmanatómia sorozat 1., Kultúrbarlang, 364 oldal, 2015, 2490 Ft

0horrorfilm„Ebben a könyvben Kárpáti György és társai szemügyre veszik a műfaji filmkészítést, és kapukat nyitnak meg, amelyeken keresztül mindannyian megtapasztalhatjuk annak a csodának és izgalomnak az érzését, amelyeket csak az általuk vizsgált horrorfilmeken keresztül élhetünk át.” (George A. Romero) A Filmanatómia sorozat második kötete, A horrorfilm a horror műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a horror műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek a legismertebb monstrumokról, és a franchise-rendszerről, ismertetik a horror vallással, és zenével való kapcsolatát. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány, a világhírű rendező, George A. Romero ajánlásával és előszavával. (Forrás)

Kárpáti György, Schreiber András: A horrorfilm – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 2., KMH Print, 360 oldal, 2015, 2790 Ft

0

Könyvajánló – A magyar animációs film

0animVarga Zoltán A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyve hiánypótló és úttörő munkaként az első vállalkozás arra, hogy a magyar animációs film 100 évének egészét feltérképezze, és a magyar animáció esztétikai jellegzetességeit és összefüggéseit történeti keretekben vizsgálja. A magyar animációs film korszakolásának koncepcióját, illetve az intézménytörténeti tényezők részletes taglalását követően a kötet alapvető törekvése, hogy elemző és értelmező módon közelítsen tárgyához, s az animációs filmeket létrehozó vizuális, hangi, elbeszélői stb. jegyekből eredeztethető jelentéseket, értelmezési lehetőségeket is kimutassa, és a közöttük létesülő összefüggésekre rámutasson. A kötet fő állítása, hogy a magyar animáció sokfélesége mögött kimutathatók olyan közös jellegzetességek, amelyek alapján indokolt szorosabban összekapcsolódó tendenciák együtteseként elgondolni a magyar animációs filmet.

A magyar animáció formatörténeteinek – az egyes animációs típusok – részletes vizsgálata eredményezi a magyar animációs film összefüggő és átfogó feldolgozását. A kötet oroszlánrészét a magyar rajzfilm bemutatása jelenti, de a többi termékenynek bizonyult animációs forma is részletes áttekintés tárgya: a stop-motion animáció, a papírkivágásos és kollázsanimáció, a festményanimáció, a CGI-animáció, végezetül pedig az animációs formák kombinált változatai. Valamennyi formatörténeti vizsgálat kiterjed az animáció mindhárom alapvető produkciótípusára: a rövidfilmektől kezdve a sorozatokon át az egész estés művekig. A nagyszabású áttekintés kirajzolja a formai határokon átívelő közös jellegzetességeket, vagyis a magyar animáció klasszikus, karikaturisztikus, ornamentális és dokumentarista tendenciáit.

Varga Zoltán alapkutatása több éves munka eredménye; a szerző 2007 óta foglalkozik szisztematikusan az animációs filmmel, korábban a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékén, illetve az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékén tartott órákat a témában, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakának óraadója. (Forrás)

Beleolvasás és rendelés itt.

Varga Zoltán: A magyar animációs film – Intézmény- és formatörténeti közelítések, Apertúra Könyvek – Pompeji, Szeged, 2016

0

Könyvbeharangozó – Fantasztikus világok

0fantvilSzuperhősök, varázslók, jedik – sok mindenben különböznek tőlünk. A világok, amelyeket benépesítenek, mégis hasonlóak Földünk társadalmaihoz. E világok társadalmi és politikai kérdéseibe kalauzol el ez a könyv, ami Tóth Csaba A sci-fi politológiája című, nagy sikerű munkájának folytatása.

Hogyan kell megszervezni egy sikeres lázadást az elnyomó Galaktikus Birodalommal szemben? Indokolt volt-e a Trónok harcának Vörös Nászában a szószegő Starkok legyilkolása? Hogyan reagálna Földünk, ha hirtelen idegenek, netán zombik támadnák meg országainkat? E kérdések csak ízelítők azok közül, amelyekről ebben az antológiában olvashatunk.

A kötet tizenöt szerzője – a hazai társadalomtudomány, a közéleti elemzés és a tudományos-fantasztikus újságírás legjobbjai – megannyi izgalmas világba kalauzol el, hogy olyan összefüggésekre mutassanak rá, amelyek könnyen elkerülhették figyelmünket, miközben lézerkardok összecsapására, vámpírok és vérfarkasok küzdelmére, vagy éppen Batman pofonjaira figyeltünk.

A szerzők: Ceglédi Zoltán, Filippov Gábor, Földi Bence, Hoffman István, Kisteleki Károly, Lovász Dorottya, Muchichka László, Pintér Bence, Sik Endre, Szabó Zoltán Ádám – Oroszlány Balázs, Tóth Csaba, Török Gábor, Zotter Judit, Zsótér Indi Dániel. (Forrás)

Várható megjelenés: 2017. április 10.

Athenaeum Kiadó, 183 mm x 124 mm, 400 oldal, 2017, 3999 Ft