0

Könyvajánló – A Netflix-sztori

Reed Hastings most megjelent könyve elsőként mutatja be a kulisszák mögül a világ egyik legsikeresebb vállalatának cégfilozófiáját. Az a szabály, hogy nincs szabály! Aki a Netflixnél dolgozik bárhol a világban, kellő teret, önállóságot kap a kibontakozáshoz, egy bajnokcsapat tagja, nem egy családé. A jó Netflix-vezető biztosítja az alkalmazottaknak a megfelelő információt, kontextust ad, nem pedig csak irányít. A legnagyobb kockázat nem az, ha hibázunk, hanem ha nem változtatjuk meg az irányt, amikor a piaci környezet változik. Ilyen és ezekhez hasonló vezetési elvekről vall először Reed Hastings elnök, a Netflix alapítója a már itthon is kapható könyvében. A történet izgalmas, személyes történeteken, több száz vállalati interjú alapján mutatja be azt is, hogy a szabad felhasználói élmény megteremtése mindent visz a vállalatnál. Hogyan lett egy postai dvd-kölcsönzőből a világ egyik legkeresettebb szolgáltatása? Mit is jelent a Netflix kultúra? Többek között ezek is kiderülnek a kötetből! (Forrás)

Reed Hastings, Erin Meyer: Az a szabály, hogy nincs szabály – A Netflix és a megújulás kultúrája, Barecz &Conrad Books, 256 oldal, 2020, 3950 Ft

0

Mank

írta Nikodémus

Ha David Fincher filmet rendez, arra érdemes odafigyelni. Legyen szó nagyvárosi bűndrámáról, fekete humorú szatíráról vagy melankolikus életrajzi portréról, korunk posztmodern veszteségkrónikása rendre a magunk köré szőtt álvalóságok fojtogató szorítását, s a bennük való elveszettségünk okait kutatja. Ezúttal úgy tűnik, Fincher hat évnyi producerkedés és sorozatkészítés után könnyedebbre vette a figurát: legújabb nagyjátékfilmjében elhunyt édesapja hátrahagyott forgatókönyvéből meséli el nekünk Hollywood egyik legnagyobb mítoszát, Orson Welles Aranypolgárjának születését, mégpedig a forgatókönyvíró, Herman J. Mankiewitz szemszögéből.

Olvasd tovább

0

Megérintettségünk esélyei

Kép és mozgókép, mozi és streaming dilemmái

írta Nikodémus

E sorok megjelenésekor már túlleszünk egy nehéz éven, melynek testi-lelki kihívásait jórészt a világot térdre kényszerítő koronavírus-járvány okozta. Egész iparágak, gazdasági szektorok álltak le, megtanultuk, mit jelent a karantén, a home office vagy a távolságtartás, s a járvány bizony a kultúra és a szórakoztatóipar világát sem hagyta érintetlenül. Hirtelen jött magányunk jó alkalom arra, hogy elgondolkodjunk, mit ad nekünk a film és a mozi.

Van képünk hozzá

Szokás korunkat a kép korának nevezni, melyet legjobban talán a mozgókép feltalálása, annak gyors elterjedése és nem múló divatja jellemez. Bonyolult előkészítő munkával megeleveníteni a létezést, majd azt bármennyiszer ismételhetően felvenni és lejátszani: mágia, amitől a hagyományos XIX. századi társadalom embere óvakodott. S valóban, boszorkányságnak tűnik a valóság egy darabját objektív hűséggel leképezni, hiszen lelket lopunk vele: az elkapott pillanat vegyi anyagok segítségével őrződik meg, megsemmisítve a történés spontaneitását. Bő egy évszázaddal később, képtúlterheléses jelenkorunkban már észre sem vesszük ezt a finom különbségtételt: a szórakoztatóipar gondosan piackutatott befolyásolással tereli figyelmünket az eladnivaló áru felé.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Filmtörténeti kalandozások

Ez könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem “összegyűjtött művek”, nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben.

Zalán Vince, a kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott “filmművészeti kánonnal”, olykor meg utat engednek “egyéni bolondériáinak.” De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai remélhetőleg sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.

Zalán Vince: Kalandozások – Egy filmkritikus feljegyzéseiből, Gondolat, 324 oldal, 2020, 3400 Ft

0

Könyvajánló – Kalandos filmtörténet

“Könyvünk célja, hogy a legfontosabb stílusirányzatokon, műfajokon és szerzői életműveken keresztül áttekintést adjon az egyetemes filmtörténet hálózatáról: arról, milyen hatáskapcsolatok szövődhettek Ingmar Bergman és az amerikai szexfilmek között, mit köszönhet egy James Bond-film Orson Wellesnek, és mit jelent a neorealizmus Olaszországban, Iránban és Latin-Amerikában. A Kalandos filmtörténet nem tudományos vállalkozás, inkább bevezető a filmkultúra rendszerébe. Az összefüggések megmutatásával azt a saját élményünket szeretnénk megosztani olvasóinkkal, hogy amikor filmet nézünk, soha nem csak egy filmet nézünk.”

Kránicz Bence filmkritikus, újságíró. Az ELTE filmes doktori képzésén a 20. század első felének magyar filmkritika-történetével foglalkozik. Az Üres lovak című filmtörténeti esszéfilm társ-forgatókönyvírója.
Lichter Péter filmrendező, filmesztéta, a Prizma folyóirat szerkesztője. Az ELTE filmtudományi képzésén végzett, jelenleg a PTE adjunktusa. 2002 óta készít kísérleti filmeket, amiket számos filmfesztiválon vetítettek, például a Berlini Filmfesztivál Kritikusok Hete programjában vagy a New York-i Tribeca Filmfesztiválon. Legutóbbi kötete az 52 kultfilm. (Forrás)

Tervezett megjelenés: 2019. október

0

Könyvajánló – Hollywood magyar szemmel

0hollywoodKik voltak Hollywood magyar alapítói, miért éppen zsidó származású, jóképességű, de tanulatlan magyar üzletemberek találták ki és építették fel az amerikai filmbirodalmat? Miként abszolválta a foghúzást tolcsvai szatócsboltjában William Fox édesapja? Hogyan került bajba a harmincas években maga William Fox, akit a nagy Upton Sinclair könyve sem tudott megóvni a börtöntől? Hogyan lett Oscar-díj a neve az Amerikai Filmakadémia díjának? Kik voltak a magyar Oscar-díjasok, akiknek száma már régen meghaladta a magyar Nobel-díjasokét? Miért nem vette át az aranyozott szobrocskát Dustin Hoffman? Ki volt az a hollywoodi producer, akinél Tom Cruise gyakran előszobázott? És kik voltak a legendás Új-Hollywood rendezőóriásai?

Lebilincselő filmtörténeti sztorik sokaságát gyűjtötte egybe, állította időrendbe és rendszerbe, toldotta meg saját hazai kutatásainak eredményeivel a szerző. Bokor Pál Hollywood-kötetének harmadik, napjainkig terjedően kiegészített kiadásából az olvasó megtudhatja, hogyan és miért találta ki Louis B. Mayer az Oscar-díjat. Hogyan keletkezett egy véletlennek köszönhetően Elizabeth Taylor egymillió dolláros gázsija, amelyet évtizedekkel később – már nem véletlenül – Joe Eszterhas első egymillió dolláros forgatókönyvírói honoráriuma követett. Részletesen körüljárja a szerző azt a mindenkit izgató kérdést is, hogy lehet-e pénzzel, befolyással, trükközéssel Oscar-díjat szerezni.

A kötet első része az Oscar-díj történetéről és díjazottjairól szól a némafilmek korszakától egészen Matthew McConaughey-ig. A második rész a legnagyobb filmklasszikusokat és sikerfilmeket létrehozó stúdiókat mutatja be, melyek ma is a Ricséről 14 évesen emigrált Adolph Zukor munkarendje szerint működnek. A harmadik pedig magukat a sztárokat hozza emberközelbe, kezdve a Fox által kiötlött sztárrendszer első csillagával, akit Theda Barának hívtak, a némafilmes Putty Liával és Bánki Vilmával. Ők valamikor ugyanolyan népszerűségnek örvendtek a filmrajongók világában, mint később Marilyn Monroe vagy napjainkban Angelina Jolie és Sandra Bullock. (Forrás)

Bokor Pál: Hollywood magyar szemmel – Az Oscar-díj, a stúdiók, a sztárok, és a magyarok, akik az egészet kitalálták, Atlantic Press, 432 oldal, 2014, 5000 Ft