0

Könyvajánló – A kecskeméti animációs film

A magyar animációs film több mint 100 éves históriájának egyik fontos helyszíne Kecskemét. Vízipók-csodapók, Magyar népmesék, Száz éve történt… csak néhány a nagysikerű animációs filmek közül, melyek a Kecskemétfilm Kft. néven világhírűvé vált stúdióban születtek. Varga Zoltán kötete színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
2016 végén megjelent, A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyvében Varga Zoltán kísérletet tett arra, hogy a magyar animációs film több mint 100 évének történetét térképezze föl. 2019-ben, az MMA Kiadó gondozásában és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jelenik meg a szerző új kötete, A kecskeméti animációs film. Hasonló törekvései okán a könyv az előző kötet folytatásaként is megközelíthető; a kecskeméti szerző ezúttal a Kecskemétfilm működésének évtizedeit mutatja be, s az itt készült animációs filmek világát ismerteti meg az olvasókkal. A kötet éppúgy részletesen foglalkozik a stúdió krónikájával – a kezdetektől napjainkig –, mint a kecskeméti animációs sorozatok és egyedi filmek elemzésével – a Vízipók-csodapóktól a Magyar népmeséken át a Városi legendákig, a Regöléstől Az éjszaka csodáin át a Balanszig –, miközben a meghatározó rendezői életműveket is áttekinti. (Forrás)

Ötven év, háromszáz produkció, film. Sokféle, a legkülönbözőbb igények szerint készült alkotás, amelyeket a szerző sorra vesz, szinte egyenként megvizsgál; leírja a filmek keletkezéstörténetét, technikai ismertetőit, tematikai hovatartozását, a keletkezésük korában, a stúdióban és az animációs filmtörténet egészében elfoglalt helyüket – írja a kötet előszavában Szoboszlay Péter.

A bemutatóról és a kötetről itt olvashatsz bővebben.

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2019, 4800 Ft

0

KAFF- és Hypewriter-nyertesek

Láng Orsolya: Szezon után

Június 22-én, múlt szombaton kiosztották a 14. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) elismeréseit, a nagydíjat Láng Orsolya MOME Anim diplomamunkája, a Szezon után nyerte, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm pedig Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett. A több mint 200 beérkezett magyar nevezésből összesen 2 egész estés alkotás, 14 diákfilm, 22 rövidfilm, 23 televíziós sorozatepizód és 28 alkalmazott animáció került a versenyprogramba, emellett közel 30 film az információs programban mutatkozott be. Az európai versenyben 6 egész estés alkotás, 28 sorozatepizód és 6 speciál volt látható, valamint 12 animációt vetítettek versenyen kívül.

Andrasev Nadja: Szimbiózis

A 11. Európai Animációs Játékfilm és TV-film Fesztivál legjobb egész estés alkotása Nora Twomey A kenyérkereső című Oscar-jelölt filmje lett, a legjobb TV-sorozatnak járó elismerést Dorte Bengtson Vitello Undi barátnője nyerte, a legjobb TV-speciál díját pedig megosztva kapta Jeroen Jaspaert A bandita patkány, valamint Ivana Sebestová és Katarína Kerekesová Mimi és Lisa – A karácsony fénye című alkotása. Kecskemét városának különdíjával tüntették ki a Medvevilág Szicíliában című olasz egész estés animációt, mely részben a Kecskemétfilm stúdiójában készült. Az Országos diákzsűri Marc James Roels és Emma De Swaef Micsoda pompás torta! című stop motion filmjét jutalmazta.

Tóth Roland: Bela

A legjobb egész estés magyar animáció Milorad Krstić sokszorosan díjazott, művészeti utalásokkal teletűzdelt akció-thrillere, a Ruben Brandt, a gyűjtő lett. A legjobb televíziós sorozat elismerését megosztva kapta Tóth-Pócs Roland Cigánymesék sorozatának Riza éjszakája epizódja, valamint Fabók Szilvia és Mikori Tama Kippkopp a hóban című meseadaptációja. Utóbbi kisfilmet, mely Marék Veronika könyve alapján készült, az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület közönségdíjjal jutalmazta. A záróünnepség befejezéseként Mikulás Ferenc életműdíjjal tüntette ki A légy című rövidfilm Oscar-díjas rendezőjét, Rófusz Ferencet a magyar animációért végzett évtizedes munkájáért. 2021-ben ismét várja az animáció szerelmeseit a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál a hazai és nemzetközi animáció legfrissebb darabjaival, szakmai programokkal, mesterkurzusokkal, könyvbemutatókkal, kiállításokkal és a szakma világhírű alkotóival.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A magyar animációs film

0animVarga Zoltán A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyve hiánypótló és úttörő munkaként az első vállalkozás arra, hogy a magyar animációs film 100 évének egészét feltérképezze, és a magyar animáció esztétikai jellegzetességeit és összefüggéseit történeti keretekben vizsgálja. A magyar animációs film korszakolásának koncepcióját, illetve az intézménytörténeti tényezők részletes taglalását követően a kötet alapvető törekvése, hogy elemző és értelmező módon közelítsen tárgyához, s az animációs filmeket létrehozó vizuális, hangi, elbeszélői stb. jegyekből eredeztethető jelentéseket, értelmezési lehetőségeket is kimutassa, és a közöttük létesülő összefüggésekre rámutasson. A kötet fő állítása, hogy a magyar animáció sokfélesége mögött kimutathatók olyan közös jellegzetességek, amelyek alapján indokolt szorosabban összekapcsolódó tendenciák együtteseként elgondolni a magyar animációs filmet.

A magyar animáció formatörténeteinek – az egyes animációs típusok – részletes vizsgálata eredményezi a magyar animációs film összefüggő és átfogó feldolgozását. A kötet oroszlánrészét a magyar rajzfilm bemutatása jelenti, de a többi termékenynek bizonyult animációs forma is részletes áttekintés tárgya: a stop-motion animáció, a papírkivágásos és kollázsanimáció, a festményanimáció, a CGI-animáció, végezetül pedig az animációs formák kombinált változatai. Valamennyi formatörténeti vizsgálat kiterjed az animáció mindhárom alapvető produkciótípusára: a rövidfilmektől kezdve a sorozatokon át az egész estés művekig. A nagyszabású áttekintés kirajzolja a formai határokon átívelő közös jellegzetességeket, vagyis a magyar animáció klasszikus, karikaturisztikus, ornamentális és dokumentarista tendenciáit.

Varga Zoltán alapkutatása több éves munka eredménye; a szerző 2007 óta foglalkozik szisztematikusan az animációs filmmel, korábban a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékén, illetve az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékén tartott órákat a témában, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakának óraadója. (Forrás)

Beleolvasás és rendelés itt.

Varga Zoltán: A magyar animációs film – Intézmény- és formatörténeti közelítések, Apertúra Könyvek – Pompeji, Szeged, 2016