0

Könyvajánló – Jankovics Marcell

Jankovics Marcell hihetetlenül szerteágazó munkásságát szinte lehetetlen egyetlen könyvben összefoglalni. E kötet a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó tevékenységének legfontosabb területeit, legérdekesebb részleteit és összefüggéseit igyekszik megragadni, bemutatni. Varga Zoltán filmtörténész írása az animációs filmes, vizuális művész portréját rajzolja meg: értő elemzése új dimenzióit nyitja meg a Sisyphus, a Prometheus vagy a Küzdők fémjelezte életműnek. Hoppál Mihály etnológus-folklorista esszéje pedig a közéleti embert, a népmesekutatót, a reneszánsz műveltségű gondolkodót méltatja, akinek nevéhez a Jelképtár című könyv mellett még számtalan érdekes és progresszív mű kapcsolódik. Az MMA Kiadó gazdagon illusztrált, impozáns albuma részint jól ismert, részint korábban még nem közölt képekkel kelti életre Jankovics Marcell páratlanul sokszínű életművét. (Forrás)

Hoppál Mihály, Varga Zoltán (szerk.): Jankovics Marcell (monográfia), MMA Kiadó, 304 oldal, keménytáblás, 2019, 6800 Ft

0

Könyvajánló – A kecskeméti animációs film

A magyar animációs film több mint 100 éves históriájának egyik fontos helyszíne Kecskemét. Vízipók-csodapók, Magyar népmesék, Száz éve történt… csak néhány a nagysikerű animációs filmek közül, melyek a Kecskemétfilm Kft. néven világhírűvé vált stúdióban születtek. Varga Zoltán kötete színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
2016 végén megjelent, A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyvében Varga Zoltán kísérletet tett arra, hogy a magyar animációs film több mint 100 évének történetét térképezze föl. 2019-ben, az MMA Kiadó gondozásában és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jelenik meg a szerző új kötete, A kecskeméti animációs film. Hasonló törekvései okán a könyv az előző kötet folytatásaként is megközelíthető; a kecskeméti szerző ezúttal a Kecskemétfilm működésének évtizedeit mutatja be, s az itt készült animációs filmek világát ismerteti meg az olvasókkal. A kötet éppúgy részletesen foglalkozik a stúdió krónikájával – a kezdetektől napjainkig –, mint a kecskeméti animációs sorozatok és egyedi filmek elemzésével – a Vízipók-csodapóktól a Magyar népmeséken át a Városi legendákig, a Regöléstől Az éjszaka csodáin át a Balanszig –, miközben a meghatározó rendezői életműveket is áttekinti. (Forrás)

Ötven év, háromszáz produkció, film. Sokféle, a legkülönbözőbb igények szerint készült alkotás, amelyeket a szerző sorra vesz, szinte egyenként megvizsgál; leírja a filmek keletkezéstörténetét, technikai ismertetőit, tematikai hovatartozását, a keletkezésük korában, a stúdióban és az animációs filmtörténet egészében elfoglalt helyüket – írja a kötet előszavában Szoboszlay Péter.

A bemutatóról és a kötetről itt olvashatsz bővebben.

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2019, 4800 Ft

0

Könyvajánló – A magyar animációs film

0animVarga Zoltán A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyve hiánypótló és úttörő munkaként az első vállalkozás arra, hogy a magyar animációs film 100 évének egészét feltérképezze, és a magyar animáció esztétikai jellegzetességeit és összefüggéseit történeti keretekben vizsgálja. A magyar animációs film korszakolásának koncepcióját, illetve az intézménytörténeti tényezők részletes taglalását követően a kötet alapvető törekvése, hogy elemző és értelmező módon közelítsen tárgyához, s az animációs filmeket létrehozó vizuális, hangi, elbeszélői stb. jegyekből eredeztethető jelentéseket, értelmezési lehetőségeket is kimutassa, és a közöttük létesülő összefüggésekre rámutasson. A kötet fő állítása, hogy a magyar animáció sokfélesége mögött kimutathatók olyan közös jellegzetességek, amelyek alapján indokolt szorosabban összekapcsolódó tendenciák együtteseként elgondolni a magyar animációs filmet.

A magyar animáció formatörténeteinek – az egyes animációs típusok – részletes vizsgálata eredményezi a magyar animációs film összefüggő és átfogó feldolgozását. A kötet oroszlánrészét a magyar rajzfilm bemutatása jelenti, de a többi termékenynek bizonyult animációs forma is részletes áttekintés tárgya: a stop-motion animáció, a papírkivágásos és kollázsanimáció, a festményanimáció, a CGI-animáció, végezetül pedig az animációs formák kombinált változatai. Valamennyi formatörténeti vizsgálat kiterjed az animáció mindhárom alapvető produkciótípusára: a rövidfilmektől kezdve a sorozatokon át az egész estés művekig. A nagyszabású áttekintés kirajzolja a formai határokon átívelő közös jellegzetességeket, vagyis a magyar animáció klasszikus, karikaturisztikus, ornamentális és dokumentarista tendenciáit.

Varga Zoltán alapkutatása több éves munka eredménye; a szerző 2007 óta foglalkozik szisztematikusan az animációs filmmel, korábban a Szegedi Tudományegyetem Vizuális Kultúra és Irodalomelmélet Tanszékén, illetve az ELTE BTK Filmtudomány Tanszékén tartott órákat a témában, jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakának óraadója. (Forrás)

Beleolvasás és rendelés itt.

Varga Zoltán: A magyar animációs film – Intézmény- és formatörténeti közelítések, Apertúra Könyvek – Pompeji, Szeged, 2016