könyvajánló

0

Könyvajánló – Sára + Gaál, 80 + 5

Publikálta Filmdroid

A 2013. november 28-án az akkor 80 éves Sára Sándor operatőr és filmrendező ünneplése már szeptemberben elkezdődött az ELTE Filmtudományi Tanszékének konferenciáján: az ország tucatnyi felsőoktatási és kulturális intézményéből érkezett, eltérő életkorú és szemléletű előadó elemezte Sára sokszínű és kiemelkedő rendezői, operatőri és fotós életművét. Az Urániában válogatást mutattak be felkavaró történelmi dokumentumfilmjeiből, és jelen születésnapi kötetben (mely öt évvel később, ma is nagy haszonnal forgatható) a konferencia anyaga, s a szinte kivétel nélkül erre az alkalomra készült további írás mellett egy csokorra való köszöntő, laudáció is helyet kapott. A kötetet teljes filmográfia és válogatott bibliográfia zárja, valamint mellékletként egy DVD is, amelyről a Magyar Művészeti Akadémia megrendelésére készített 50 perces Sára portré nézhető meg. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Pro Patria – Sára 80, Magyar Művészeti Akadémia, 516 oldal, 2014, 4655 Ft

Gaál István (1933-2007) 1957-ben készült Pályamunkások című vizsgafilmjével, majd az 1963-as Sodrásban című első játékfilmmel (mindkettőt Sára Sándor fényképezte) a modern magyar filmművészet egyik megteremtője volt. A vizsgafilm nemzetközi sikerének a korszakban szinte egyedülálló jutalmaként 1959-től két évet tölthetett a római filmfőiskolán, és az Itáliában megismert művészi szabadságról sem a Kádár-rezsim kultúrpolitikai, sem a rendszerváltozást követő piaci elvárások nyomására soha nem volt hajlandó lemondani. 1963 és 1986 között talán ezért is készített mindössze nyolc játékfilmet, majd néhány televíziós munka után, a 90-es évektől lényegében önként kiszállt a filmkészítők ringjéből, és a sienai kismesterek kézműves módszerével alkotta meg egyéni hangú városfilmjeit és kiemelkedő Bartók-portréját, a Gyökereket. A születésnapi kötetet az ELTE-konferencián, a korábbi Gaál István Filmnapokon elhangzott tanulmányokból, visszaemlékezésekből, illetve Gaál Istvánnak főleg a pásztói tematikus Filmnapokhoz (Mesterek és pályatársak, Választott hazák) kapcsolódó leveleiből, írásaiból állították össze. (Forrás)

Pintér Judit, Shah Gabriella (szerk.): Sodrásban – Gaál 80, Magyar Művészeti Akadémia, 250 oldal, 2014, 3610 Ft

0

Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig

Publikálta Filmdroid

Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.

A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)

Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – A vászon és a dívány találkozása

Publikálta Filmdroid

A kötet pszichoanalízis és film(tudomány) kapcsolatába nyújt betekintést elsősorban hazai, a mélylélektan iránt érdeklődő filmalkotók, filmelméleti szakemberek és a filmművészetben jártas pszichoanalitikusok tanulmányain keresztül. A két szakterület találkozása lehetővé teszi a tudatos filmes koncepciók mögötti tudattalan dinamikák és üzenetek feltárását, valamint olyan a filmművészetben megjelenő és a kulturális mitológia részét képező témák pszichoanalitikus felderítését, mint szexualitás és agresszió, (ön)reflexió, titok, a másikhoz (az idegenhez) való viszonyunk vagy a trauma. Az itt közreadott válogatás nagyrészt a 2006 óta folyamatosan megrendezett Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferenciákon elhangzott előadások szerkesztett tanulmány változataiból merít olyan írásokat, melyek magas színvonalon képviselik “a filmművészet és a pszichoanalízis” kapcsolatát; a párhuzamosság lehetőségeit és határvidékeit kutatják. Kötetünk tíz fejezetében a pszichoanalitikus filmelmélet történetéből, alapvető téziseiből és kérdéseiből kiindulva igyekeztünk átfogó képet nyújtani a pszichoanalízis különböző irányzatainak a filmtudományban alkalmazható modelljeiről, és bemutatni, hogy a lélektani relevanciával bíró alkotások esetében hogyan mélyítheti el a filmértelmezést a pszichoanalízisnek a szubjektív történésekre kidolgozott fogalomtára. Célunk a hazai pszichoanalitikus filmelemzés legutóbbi tíz évének bemutatása, népszerűsítése, ezáltal a további kapcsolódási pontok lehetőségeinek megnyitása. (Forrás)

Fecskó-Pirisi Edina, Lénárd Kata, Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): A vászon és a dívány találkozása – Tanulmányok filmről, pszichoanalízisről, Oriold és Társai, 512 oldal, 2018, 6500 Ft

0

Könyvajánló – A megtévesztés dramaturgiája

Publikálta Filmdroid

Görcsi Péter kötete az első magyar nyelvű monográfia Martin McDonagh drámáiról és filmjeiről. Az 1970-ben született angol-ír drámaíró, filmrendező és forgatókönyvíró első drámái az 1990-es évek végén jelentek meg, és szinte azonnal meghozták számára a nemzetközi sikert. A 2000-es években bemutatott újabb darabjai nemcsak népszerűségét fokozták, hanem a tudományos érdeklődést is felkeltették. Az általa írt és rendezett filmek Oscar-díjat (Six Shooter, Három óriásplakát Ebbing határában) és BAFTA-díjat (In Bruges/Erőszakik) nyertek. Darabjait már 1997 óta játsszák Magyarországon, az elmúlt két évtizedben több mint harminc magyar bemutatója volt. Drámái közül a legnépszerűbbek közé tartozik a The Beauty Queen of Leenane (Leenane szépe, illetve Piszkavas címen is játszották), a The Lonesome West (Vaknyugat), a The Cripple of Inishmaan (A kripli) és a The Pillowman (A Párnaember). Görcsi Péter könyvének első két fejezete azt vizsgálja, hogy McDonagh művei hogyan kapcsolódnak a huszadik századi ír, illetve angol drámatörténeti hagyományokhoz, valamint hogy művészete miért számít kivétel(es)nek a vele együtt induló brit kortársak között. A kötet harmadik fejezete pedig árnyalt és tüzetes értelmezését adja a McDonagh-drámák és filmek tér- és időkezelésének, a nyelvhasználatnak, az erőszak szerepének, a művek enigmatikusságának és főbb dramaturgiai sajátosságainak. (Forrás)

Görcsi Péter: A megtévesztés dramaturgiája – Martin McDonagh drámái és filmjei, Kronosz, 297 oldal, 2017, 2660 Ft

0

Könyvajánló – Bécs, Budapest, Hollywood

Publikálta Filmdroid

„Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – állt állítólag a figyelmeztető felirat egy magyar származású hollywoodi producer irodájának falán. Fantasztikus karrierek, mesés történetek világába kalauzol Muszatics Péter könyve a hollywoodi közép-európaiakról. A Bécs, Budapest, Hollywood június elején jelent meg az Ünnepi Könyvhétre a Kossuth Kiadó gondozásában. Muszatics Péter a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere és 12 éve a legnagyobb magyar filmes rendezvény, a miskolci Jameson CineFest egyik főszervezője. A CineClassics programsorozat kurátora, melynek keretében 2010 óta számos világhírű, közép-európai származású filmest mutattak be, így például Emeric Pressburgert, a Korda-testvéreket, Kertész Mihályt, a stúdióalapító Zukor Adolfot, André De Tothot, Trauner Sándort, Gabriel Pascalt, Billy Wildert, Oscar-díjas, nagy hatású alkotókat – közülük sokan szerepelnek a Bécs, Budapest, Hollywood című könyvben is, melynek megírását részben a CineClassics konferenciái, vetítései, előadásai inspirálták. A 2017-ben, a Magyar Nemzeti Filmarchívum által elindított Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik fókuszában részben szintén a közép-európaiak állnak (a fesztivál idén szeptember 4. és 9. között lesz), akik a háborúk, forradalmak, népirtások sújtotta Európából, az összeomló Osztrák-Magyar Monarchiából kerültek a 20. század első felében Amerikába, és a legnépszerűbb művészeti ág, a film aranykorában képi formába öntötték az új világ álmait.

A Bécs, Budapest, Hollywood lapjain felbukkan Erich von Stroheimtől Billy Wilderig, Molnár Ferenctől, Wes Andersonig, Ernst Lubitschtól, Quentin Tarantinóig a filmvilág krémje, és közben talán választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mi a siker, a „human touch”, az emberi érintés, a hatásos történetmesélés egyik titka – amit a legtehetségesebb emigránsok Közép-Európából vittek magukkal Hollywoodba. A Bécs, Budapest, Hollywood-ot is bemutatták május 31-én, csütörtökön 11 órakor, az Örkény Könyvesboltban (Szent István körút 26.) a Kossuth Kiadói Csoport ünnepi könyvhétre megjelenő könyveinek nyilvános sajtótájékoztatóján. A könyv első dedikálása a Vörösmarty téren, az Ünnepi Könyvhéten június 10-én, vasárnap 11 órakor lesz a Kossuth Kiadó standjánál. (Forrás)

Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood – Ausztria-Magyarország hatása az amerikai filmre, Kossuth, 176 oldal, 2018, 2990 Ft

A szerző beszél könyvéről:

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Jelentések Vietnamból

Publikálta Filmdroid

1968-nak, a többek között Vietnam-ellenes tüntetések csúcsévének ötvenedik évfordulóján újra megjelent magyarul a vietnami háború egyik irodalmi alapvetése. Michael Herr az Esquire magazin haditudósítójaként utazott Vietnamba 1967-ben. Egy olyan igaz történettel tért haza, amely testközelből mutatja be a csatatér tébolyát és poklát, és átélhetővé teszi, a háború miért gyakorolt olyan vonzó és pusztító hatást fiatal férfiak egy teljes generációjára. Beszámolóját nem is igazán erőszakossága, mint inkább őszintesége teszi hátborzongatóvá. Az eredetileg 1977-ben megjelent könyv az úgynevezett új újságírás irányzatának úttörő képviselője, és a mai napig a vietnámi háborús tematika egyik legnagyobb klasszikusának tartják. Részben Herr műve, a Jelentések ihlette Francis Ford Coppola 1979-es Apokalipszis most, illetve Stanley Kubrick 1987-ben bemutatott Acéllövedék című filmjét, amelynek a szerző társ-forgatókönyvírója volt. (Forrás)

Ízelítő a kötetből itt olvasható.

Michael Herr: Jelentések, Gabo, 304 oldal, 2018, 3990 Ft

0

Könyvajánló – Solo: Egy képes útmutató

Publikálta Filmdroid

Ismerd meg a galaxist a tolvaj, katona és kalandor Han Solo segítségével! Ereszkedj le a Korélia alvilági bandáinak legmélyebb bugyraiba, tudd meg, hogyan ismerkedett meg Han és Csubi, nézd meg, kik vendégeskednek Dryden Voss luxusjachtján, tanulmányozd a szabakk-kártyajátékot – ismerkedj meg a szabályokkal és a szabályszegőkkel, s találd ki, hol tartja Lando Calrissian a köpenygyűjteményét! A Lucasfilmmel közösen alkotott és az elismert Star Wars-szakértő, Pablo Hidalgo által írt könyv segítségével tanulmányozhatjuk a Solo: Egy Star Wars-történet című filmben látható új világokat, szereplőket, járműveket, és a karaktertervezés kulisszái mögé is bepillantást nyerhetünk. (Forrás)

Pablo Hidalgo: Solo – Egy Star Wars-történet – Képes útmutató, Kolibri, 128 oldal, 2018, 4999 Ft

0

Könyvajánló – Mágia és mesterség

Publikálta Filmdroid

Ingmar Bergman svéd filmrendező épp száz éve, 1918. július 14-én született. Ennek alkalmából ajánljuk e vaskos, igényes kötetet. Győrffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Győrffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexander-hez, a Suttogások és sikolyok-hoz vagy éppen A nap végé-hez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható. (Forrás)

Győrffy Miklós: Mágis és mesterség – Ingmar Bergman művészete, Európa, 528 oldal, 2014, 4265 Ft

0

Könyvajánló – Talán mindenütt voltam

Publikálta Filmdroid

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, 25 éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: a Szindbád filmművészeti kánonunk megingathatatlan darabja, különféle “minden idők legjobb filmje” listák biztos és előkelő helyezettje; az Elégia pedig hasonló pozíciót foglal el a rövidfilmek mezőnyében. Munkáit bemutatójuk után sokan és lelkesen méltatták, ahogy halálát követően is rengeteg megemlékezés született róla. Miért szükséges mégis újabb könyvben felidézni Huszárik Zoltán írásait, interjúit, s monografikus igényű áttekintést nyújtani filmes életművéről? A tiszteleten, megbecsülésen, a filmek felelevenítésén, életben tartásán, aktualizálásán, az emlékezésen túl mi indokolhatja ezt a vállalkozást? Mindenekelőtt az elemző dialógus igénye. Mert akinek a műveivel beszélgetünk, az velünk van. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán, DVD- melléklettel, Magyar Művészeti Akadémia, 282 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Publikálta Filmdroid

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Az isteni Marlene

Publikálta Filmdroid

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és C. W. Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét. (Forrás)

C. W. Gortner: Az isteni Marlene – Életrajzi regény, Tericum Kiadó, 480 oldal, 2017, 4170 Ft

0

Könyvajánló – Utazás a lehetetlenbe

Publikálta Filmdroid

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva.
A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet.

Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. (Forrás)

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe – Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben, Gondolat Kiadó, 224 oldal, 2018, 3 400 Ft