0

Könyvajánló – A Monty Pythontól a Csinibabán át a Family Guy-ig

Megjelent a Filmanatómia-sorozat ötödik kötete. A vígjáték a címében hivatkozott műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a zsáner történetét; műfajait, mint a burleszk, a tinivígjáték, és a screwball comedy; beszélnek a franchise-rendszerről; szó esik benne az abszurd humor nagyágyúiról, a Monty Python-társulatról, továbbá Bud Spencer és Terence Hill vígjáték-sikereiről. A második világháború utáni magyar vígjátékot külön tanulmány tárgyalja, és a hazai vonalat erősíti a Tímár Péter filmrendezővel készült interjú, aki az Egészséges erotika, a Csinibaba, vagy a Zimmer Feri révén egyike a vígjáték műfaj legjelentősebb hazai képviselőjének. Emellett a kötet kitér az animációs komédiasorozatok esetére (A Simpson család, South Park, Family Guy) a politikai korrektséggel az amerikai tévében. A vígjáték című tanulmánykötet arra vállalkozik, hogy segítsen a műfaji eligazodásban. A kötetben a zsáner társadalomtörténeti áttekintése mellett szó esik a vígjáték-franchise-okról, a Rendőrakadémiától és a Reszkessetek, betörők!-től kezdve az Amerikai pitén és a Bridget Jones-filmeken át a Másnaposok-szériáig bezárólag.

A Filmanatómia-sorozat elsődleges célja, hogy olvasmányos, laikusok számára is élvezhető műfajelemző és filmtörténeti kalauzként szolgáljon a tömegfilmek rengetegében, miközben szakmai tudományos mélysége révén oktatási segédanyagként is forgatható legyen a közép- és felsőfokú oktatás filmes képzéseiben. A kötet szerzői gyakorló, jegyzett filmkritikusok, többek közt a Filmvilág szerzői, valamint a felsőoktatásban dolgozó professzorok. A kötetet október 19-én 18 órától a budapesti Art+ Cinemában beszélgetés és filmvetítés keretében mutatják be. (Forrás)

Kárpáti György (szerk.): A vígjáték – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 5., KMH Print, 364 oldal, 2018, 3190 Ft

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A vászon és a dívány találkozása

A kötet pszichoanalízis és film(tudomány) kapcsolatába nyújt betekintést elsősorban hazai, a mélylélektan iránt érdeklődő filmalkotók, filmelméleti szakemberek és a filmművészetben jártas pszichoanalitikusok tanulmányain keresztül. A két szakterület találkozása lehetővé teszi a tudatos filmes koncepciók mögötti tudattalan dinamikák és üzenetek feltárását, valamint olyan a filmművészetben megjelenő és a kulturális mitológia részét képező témák pszichoanalitikus felderítését, mint szexualitás és agresszió, (ön)reflexió, titok, a másikhoz (az idegenhez) való viszonyunk vagy a trauma. Az itt közreadott válogatás nagyrészt a 2006 óta folyamatosan megrendezett Magyar Pszichoanalitikus Filmkonferenciákon elhangzott előadások szerkesztett tanulmány változataiból merít olyan írásokat, melyek magas színvonalon képviselik “a filmművészet és a pszichoanalízis” kapcsolatát; a párhuzamosság lehetőségeit és határvidékeit kutatják. Kötetünk tíz fejezetében a pszichoanalitikus filmelmélet történetéből, alapvető téziseiből és kérdéseiből kiindulva igyekeztünk átfogó képet nyújtani a pszichoanalízis különböző irányzatainak a filmtudományban alkalmazható modelljeiről, és bemutatni, hogy a lélektani relevanciával bíró alkotások esetében hogyan mélyítheti el a filmértelmezést a pszichoanalízisnek a szubjektív történésekre kidolgozott fogalomtára. Célunk a hazai pszichoanalitikus filmelemzés legutóbbi tíz évének bemutatása, népszerűsítése, ezáltal a további kapcsolódási pontok lehetőségeinek megnyitása. (Forrás)

Fecskó-Pirisi Edina, Lénárd Kata, Papp-Zipernovszky Orsolya (szerk.): A vászon és a dívány találkozása – Tanulmányok filmről, pszichoanalízisről, Oriold és Társai, 512 oldal, 2018, 6500 Ft

0

Könyvajánló – A megtévesztés dramaturgiája

Görcsi Péter kötete az első magyar nyelvű monográfia Martin McDonagh drámáiról és filmjeiről. Az 1970-ben született angol-ír drámaíró, filmrendező és forgatókönyvíró első drámái az 1990-es évek végén jelentek meg, és szinte azonnal meghozták számára a nemzetközi sikert. A 2000-es években bemutatott újabb darabjai nemcsak népszerűségét fokozták, hanem a tudományos érdeklődést is felkeltették. Az általa írt és rendezett filmek Oscar-díjat (Six Shooter, Három óriásplakát Ebbing határában) és BAFTA-díjat (In Bruges/Erőszakik) nyertek. Darabjait már 1997 óta játsszák Magyarországon, az elmúlt két évtizedben több mint harminc magyar bemutatója volt. Drámái közül a legnépszerűbbek közé tartozik a The Beauty Queen of Leenane (Leenane szépe, illetve Piszkavas címen is játszották), a The Lonesome West (Vaknyugat), a The Cripple of Inishmaan (A kripli) és a The Pillowman (A Párnaember). Görcsi Péter könyvének első két fejezete azt vizsgálja, hogy McDonagh művei hogyan kapcsolódnak a huszadik századi ír, illetve angol drámatörténeti hagyományokhoz, valamint hogy művészete miért számít kivétel(es)nek a vele együtt induló brit kortársak között. A kötet harmadik fejezete pedig árnyalt és tüzetes értelmezését adja a McDonagh-drámák és filmek tér- és időkezelésének, a nyelvhasználatnak, az erőszak szerepének, a művek enigmatikusságának és főbb dramaturgiai sajátosságainak. (Forrás)

Görcsi Péter: A megtévesztés dramaturgiája – Martin McDonagh drámái és filmjei, Kronosz, 297 oldal, 2017, 2660 Ft

0

Könyvajánló – Bécs, Budapest, Hollywood

„Nem elég, hogy magyar vagy, tehetségesnek is kell lenned” – állt állítólag a figyelmeztető felirat egy magyar származású hollywoodi producer irodájának falán. Fantasztikus karrierek, mesés történetek világába kalauzol Muszatics Péter könyve a hollywoodi közép-európaiakról. A Bécs, Budapest, Hollywood június elején jelent meg az Ünnepi Könyvhétre a Kossuth Kiadó gondozásában. Muszatics Péter a Budapesti Klasszikus Film Maraton fesztiválmenedzsere és 12 éve a legnagyobb magyar filmes rendezvény, a miskolci Jameson CineFest egyik főszervezője. A CineClassics programsorozat kurátora, melynek keretében 2010 óta számos világhírű, közép-európai származású filmest mutattak be, így például Emeric Pressburgert, a Korda-testvéreket, Kertész Mihályt, a stúdióalapító Zukor Adolfot, André De Tothot, Trauner Sándort, Gabriel Pascalt, Billy Wildert, Oscar-díjas, nagy hatású alkotókat – közülük sokan szerepelnek a Bécs, Budapest, Hollywood című könyvben is, melynek megírását részben a CineClassics konferenciái, vetítései, előadásai inspirálták. A 2017-ben, a Magyar Nemzeti Filmarchívum által elindított Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik fókuszában részben szintén a közép-európaiak állnak (a fesztivál idén szeptember 4. és 9. között lesz), akik a háborúk, forradalmak, népirtások sújtotta Európából, az összeomló Osztrák-Magyar Monarchiából kerültek a 20. század első felében Amerikába, és a legnépszerűbb művészeti ág, a film aranykorában képi formába öntötték az új világ álmait.

A Bécs, Budapest, Hollywood lapjain felbukkan Erich von Stroheimtől Billy Wilderig, Molnár Ferenctől, Wes Andersonig, Ernst Lubitschtól, Quentin Tarantinóig a filmvilág krémje, és közben talán választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy mi a siker, a „human touch”, az emberi érintés, a hatásos történetmesélés egyik titka – amit a legtehetségesebb emigránsok Közép-Európából vittek magukkal Hollywoodba. A Bécs, Budapest, Hollywood-ot is bemutatták május 31-én, csütörtökön 11 órakor, az Örkény Könyvesboltban (Szent István körút 26.) a Kossuth Kiadói Csoport ünnepi könyvhétre megjelenő könyveinek nyilvános sajtótájékoztatóján. A könyv első dedikálása a Vörösmarty téren, az Ünnepi Könyvhéten június 10-én, vasárnap 11 órakor lesz a Kossuth Kiadó standjánál. (Forrás)

Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood – Ausztria-Magyarország hatása az amerikai filmre, Kossuth, 176 oldal, 2018, 2990 Ft

A szerző beszél könyvéről:

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Jelentések Vietnamból

1968-nak, a többek között Vietnam-ellenes tüntetések csúcsévének ötvenedik évfordulóján újra megjelent magyarul a vietnami háború egyik irodalmi alapvetése. Michael Herr az Esquire magazin haditudósítójaként utazott Vietnamba 1967-ben. Egy olyan igaz történettel tért haza, amely testközelből mutatja be a csatatér tébolyát és poklát, és átélhetővé teszi, a háború miért gyakorolt olyan vonzó és pusztító hatást fiatal férfiak egy teljes generációjára. Beszámolóját nem is igazán erőszakossága, mint inkább őszintesége teszi hátborzongatóvá. Az eredetileg 1977-ben megjelent könyv az úgynevezett új újságírás irányzatának úttörő képviselője, és a mai napig a vietnámi háborús tematika egyik legnagyobb klasszikusának tartják. Részben Herr műve, a Jelentések ihlette Francis Ford Coppola 1979-es Apokalipszis most, illetve Stanley Kubrick 1987-ben bemutatott Acéllövedék című filmjét, amelynek a szerző társ-forgatókönyvírója volt. (Forrás)

Ízelítő a kötetből itt olvasható.

Michael Herr: Jelentések, Gabo, 304 oldal, 2018, 3990 Ft

0

Könyvajánló – Solo: Egy képes útmutató

Ismerd meg a galaxist a tolvaj, katona és kalandor Han Solo segítségével! Ereszkedj le a Korélia alvilági bandáinak legmélyebb bugyraiba, tudd meg, hogyan ismerkedett meg Han és Csubi, nézd meg, kik vendégeskednek Dryden Voss luxusjachtján, tanulmányozd a szabakk-kártyajátékot – ismerkedj meg a szabályokkal és a szabályszegőkkel, s találd ki, hol tartja Lando Calrissian a köpenygyűjteményét! A Lucasfilmmel közösen alkotott és az elismert Star Wars-szakértő, Pablo Hidalgo által írt könyv segítségével tanulmányozhatjuk a Solo: Egy Star Wars-történet című filmben látható új világokat, szereplőket, járműveket, és a karaktertervezés kulisszái mögé is bepillantást nyerhetünk. (Forrás)

Pablo Hidalgo: Solo – Egy Star Wars-történet – Képes útmutató, Kolibri, 128 oldal, 2018, 4999 Ft

0

Könyvajánló – Mágia és mesterség

Ingmar Bergman svéd filmrendező épp száz éve, 1918. július 14-én született. Ennek alkalmából ajánljuk e vaskos, igényes kötetet. Győrffy Miklós ismert irodalomtörténész, kritikus és műfordító már több évtizede avatott szakértője Ingmar Bergman munkásságának. Ez az áttekintő monográfia egészében tárgyalja a 2007-ben elhunyt svéd filmrendező karrierjét. Bergman a negyvenes évektől kezdve folyamatosan készített filmeket és jelentetett meg kisregényeket, amelyek magyarul is hozzáférhetők. Győrffy Miklós érzékeny elemzésekkel közelít a Fanny és Alexander-hez, a Suttogások és sikolyok-hoz vagy éppen A nap végé-hez, sokrétűen értelmezi a filmtörténet e maradandó klasszikusait, amelyek így még inkább befogadhatóvá válnak az olvasók és filmnézők újabb és újabb generációi számára. Ingmar Bergman új és teljes, korszerű pályaképe önálló olvasmányként is megállja a helyét, de a filmek mellékleteként is haszonnal forgatható. (Forrás)

Győrffy Miklós: Mágis és mesterség – Ingmar Bergman művészete, Európa, 528 oldal, 2014, 4265 Ft

0

Könyvajánló – Talán mindenütt voltam

Huszárik Zoltán (1931-1981) mindössze ötven évet élt, két egész estés és öt szerzői rövidfilmet forgatott, 25 éves pályafutásával mégis beírta magát a magyar film történetébe: a Szindbád filmművészeti kánonunk megingathatatlan darabja, különféle “minden idők legjobb filmje” listák biztos és előkelő helyezettje; az Elégia pedig hasonló pozíciót foglal el a rövidfilmek mezőnyében. Munkáit bemutatójuk után sokan és lelkesen méltatták, ahogy halálát követően is rengeteg megemlékezés született róla. Miért szükséges mégis újabb könyvben felidézni Huszárik Zoltán írásait, interjúit, s monografikus igényű áttekintést nyújtani filmes életművéről? A tiszteleten, megbecsülésen, a filmek felelevenítésén, életben tartásán, aktualizálásán, az emlékezésen túl mi indokolhatja ezt a vállalkozást? Mindenekelőtt az elemző dialógus igénye. Mert akinek a műveivel beszélgetünk, az velünk van. (Forrás)

Pintér Judit (szerk.): Talán mindenütt voltam – Huszárik Zoltán, DVD- melléklettel, Magyar Művészeti Akadémia, 282 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Az isteni Marlene

Maria Magdalena Dietrich szegénységben nő fel az első világháború alatt. Kislánykora óta a színpadról álmodik. Miután hegedűművészi ambíciói meghiúsulnak, Berlinbe költözik, ahol nyomban belecsöppen a kabarék züllött világába. Szmokingot visel, cigarettázik, szerelmi viszonyba keveredik férfiakkal és nőkkel egyaránt. Igéző szépségével, tartásával, polgárpukkasztó öltözködésével telt házak előtt énekel, és hamarosan a filmszakmában is befut. Sem a házasság, sem az anyaság nem tudja megfékezni szabadság- és szereplésvágyát. Hitler hatalomra kerülése után Marlene Amerikában talál új hazára. Hollywood tárt karokkal várja. Greta Garbóval vetekedve olyan sztárokkal látni a mozivásznon, mint Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant. A második világháborúban Marlene úgy harcol a nácik ellen, hogy önmagát nem kímélve katonák ezreinek énekel a frontvonalban. A szerző finom pszichológiai érzékkel tárja elénk az isteni díva belső vívódásait. Marlene igazi legenda volt, és C. W. Gortner mesterien ábrázolja lenyűgöző, ugyanakkor ellentmondásos személyiségét. (Forrás)

C. W. Gortner: Az isteni Marlene – Életrajzi regény, Tericum Kiadó, 480 oldal, 2017, 4170 Ft

0

Könyvajánló – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva.
A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet.

Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. (Forrás)

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe – Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben, Gondolat Kiadó, 224 oldal, 2018, 3 400 Ft

0

Könyvajánló – Ezerszemű filmhíradó

A híradóműfaj kutatása a történettudomány, a kommunikációelmélet és az esztétika határterületén helyezkedik el, és számos résztémára bontható. A filmhíradó a két világháború közötti Magyarország új tömegkommunikációs eszköze, amely nem csak az információközlés, de a befolyásolás lehetőségeit is kibővíti, mert a szerkesztők – az események dokumentálásán túl – a közönség identitásának formálására is törekednek. A kötet bemutatja a hazai filmhíradók fejlődésének kezdeteit, az 1931–1944 között Magyar Világhíradó címmel forgalmazott mozgóképek intézményi hátterét, formai és tartalmi sajátosságait – jelezve ezzel a korabeli médiatörténet néhány fontos állomását.

Barkóczi Janka (1983) filmkritikus, filmesztéta. Doktori tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában folytatja a magyar filmhíradók és a politikai kommunikáció témájában. Írásai rendszeresen jelennek meg hazai és külföldi kiadványokban, blogot is vezet a témáról. Kutatási területe a vizuális propaganda, valamint a mozgókép és a történelem viszonya. (Forrás)

Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó – Vizuális propaganda Magyarországon 1930-1944, L’Harmattan, 138 oldal, 2017, 2390 Ft