Néhány héttel ezelőtt feltúrtam néhány fiókot köhögés elleni orvosságot keresve. Kezembe akadt egy gyógyszer, az adagolást keresvén eljutottam a mellékhatásokig: előfordulhat fejfájás, hasmenés, alvászavar, hányinger, émelygés, szédülés, kiütések, zavartság, homályos látás, ingerlékenység, hőemelkedés, levertség, stb. stb. … És ami a legjobb: szívmegállást is okozhat. Megfordult a fejemben két köhintés között, hogy jó-e ez egyáltalán valamire vagy esetleg valakinek a pénzes jó barátja érte el, hogy piacra kerüljön a szer? Mielőtt bárki aggódni kezdene el kell mondanom, hogy köszönöm jól vagyok, de az én problémám kismiska volt Ron Woodroof gondjához képest, aki elkapta az AIDS-et és hasznavehetetlen, semmit nem érő pirulákkal szúrták ki a szemét.
Woodroof carpe diem életvitelt követ. Gyakran néz a pohár fenekére, nem veti meg a szerencsejátékot, napi szinten vesz magához drogot és szereti hármasban csinálni. Van amikor rámosolyog a szerencse, de akkor sem panaszkodik, amikor elfordul tőle fortuna. A nagy vigasságba és örömködésbe az orvosok rondítanak bele: egy vizsgálat során kiderül, hogy HIV-fertőzött. 1985-öt írunk, amikor az emberek nagy része úgy vélt, hogy a halálos kórt a melegek terjesztik és kapják el. Emberünktől is gyorsan elfordulnak barátai, ráadásul a fehér köpenyesek sem kecsegtetik semmi jóval, 30 napot jósolnak neki. Woodroof azonban makacs, nem hajlandó lefeküdni az ágyra és várni a nagy kaszást, csakhogy az is nyilvánvaló, hogy az Államok területén olyan szereket lehet kapni, ami annyit ér, mintha C vitamint szedne. Jön a nagy ötlet, a határokon túl kell beszerezni az életét meghosszabbító pirulákat és ezzel anyagilag is jól járhatna.
Már önmagában a téma is Oscarért kiált, nem? Hiszen egy halálos kórban senyvedő férfi szenvedéseit ügyesen előadva sokak zsebéből képes kicsalni a zsebkendőt és páran automatikus mozdulattal az alkotók felé lökik a csillogó elismeréseket. Igen, csakhogy a Mielőtt meghaltam képes máshogy, visszafogottan megközelíteni a helyzetet, eleve kihagyták a giccses jeleneteket. Persze van itt szenvedés, igen, de Woodroof nem sajnáltatja magát. Ő egy igazi texasi tájszólással beszélő, nagyképű alak, aki minden idegszálával utálja a melegeket és valamelyik zsebében mindig ott lapul egy laposüveg.
Matthew McConaughey… Rejtély ez az ember. Miért bújtatta tehetségét éveken keresztül? Már mondtam és ismét megemlítem, hogy inkább a könnyebb utat választotta, az egyszerűbb utat választotta, de látható volt, hogy ez az út, pályafutás, karrier nem vezet semerre. Így sóhajthatott egy nagyot és megmutatta mire képes. Tökéletesen formálja meg a Zoe Saldana „versenysúlyra” fogyó fertőzött Woodroofot, akinek csak a makacssága marad meg mindvégig, de életszemlélete és életvitele alaposan megváltozik. A férfi az Államokba csempészett gyógyszerrel eleinte csak a saját zsebét akarja megtömni, kifejezetten a profitra hajt. Végső soron a szerencsejátékos énje is ott mocorog benne. Ám idővel változik, segíteni akar másokon. Ironikus, de pont egy AIDS-es transzvesztitával köt jó barátságot. Jared Leto utoljára a Mr. Senkiben volt látható, de a pár év kihagyás nem látszik játékán, kiválóan formálja meg a karaktert.
Sam bácsi nem szereti a konkurenciát. Szedje csak szépen minden rászoruló az általuk jóváhagyott gyógyszert, ami gyakorlatilag csak az idegekre hat, de csak akkor, ha az ember rájön, hogy hatástalan vacakra költötte pénzét. A gyógyszeripari lobbi igazán erős, emiatt Woodroof előtt sorra zárulnak be a törvény adta kiskapuk, mert a hatóságok szépen sorban bezárják ezeket és a kulcsot is eldobják jó messzire. Nem baj, hogy az Államokban törvényes úton kiadott szer nem ért egy fabatkát sem, valakik jól jártak vele, csak úgy, mint az általam előkotort orvosság engedélyeztetésével. Woodroof így már nem csak saját magáért és több száz hasonló sorstársáért küzd, hanem a kizsákmányoló, népbutító rendszer ellen is.
Valahogy így kellene megcsinálni egy drámát úgy, hogy ne üvöltsön minden képkockájáról, ne legyen a képünkbe nyomva, hogy adjatok már ennek a filmnek egy díjat. Nem csak hogy hihetően ábrázolja, hogy egy nagyképű, leginkább a mának élő fickóból miképp vált több száz ember reménye, de az amerikai rendszernek is bemutat. 85 %
imdb: 8,0
rottentomatoes 94 %
Büdzsé: 5 millió dollár
Eddigi amerikai bevétel: 24,8 millió dollár
Eddigi összbevétel: 30,8 millió dollár
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Teljesen egyetértek. Nagyon ritkán látni egy drámai filmben azt (főleg, ha a főhős nagyon megszívta), hogy nem arra meg ki a játék, hogy – jaj, de beteg vagyok, segítsetek rajtam – hanem feláll és tesz magáért valamit. Ez egyrészt nagyon jó húzás volt az alkotók részéről, másrészt rendkívül életszerű volt. Hiszen a legtöbb beteg ugyanígy éli hátralévő napjait, nem azt várja el, hogy tartsák fölötte a gyertyát, hanem megpróbálja továbbra hétköznapi módon élni az életét. (Már amennyire lehetséges).
Egyébként Leto figurájától eleinte tartottam, de az az igazság, hogy az ő mellékszereplése sokszor feldobta a filmet és okozott vicces perceket. (Tetszett a McConaughey és közte kialakult se veled, se nélküled viszony).
Nem tudom mi lesz vasárnap éjjel a végeredmény, de szerintem mindketten díjjal távoznak. Ez a megérzésem.
Egyetértek, nagyon jó film. Csúcspontok nélküli, visszafogott dráma, J.Leto fantasztikus, McConaugheyre meg nincsenek szavak: eleve rémisztően néz ki, de ahogy finom gesztusokkal játssza el a vidéki suttyót, az fenomenális.
Elég nagy klisé gyűjtemény ez a film. Én nem estem hanyatt tőle, de Leto tényleg parádés volt.
“Néhány héttel ezelőtt feltúrtam néhány fiókot köhögés elleni orvosságot keresve”
Jó kis pálinka kell akkor, nem orvosság. 🙂 (Kivéve ha valami speciális okból egyáltalán nem ihatsz alkoholt mint egyik barátom. Akkor marad az orvosság…)
A film amúgy jó volt. Tetszett nekem is. Hogy a téma alkalmas-e az Oscar-ra? Hát végül is nem Világháborúról, nem a rabszolgaságról, nem a melegek helyzetéről szól…de azért lehetséges, majd meglátjuk.
A pálesz sokmindenre jó:) Náthára talán, de Woodroofon nem sokat segített volna.
Huh de nagyon feladta nekem ez a film a leckét: mellékszereplő kategóriában azt hittem, h sima liba lesz Fassbendernek szurkolni. Erre jön Leto, és felborítja a terveimet. 😀