0

Asteroid City

írta Nikodémus

A rendező előző filmjéről itt olvashatsz.

Emlékszünk még gyerekkorunkból arra, hogyan játszottunk a terepasztallal? Úgy, hogy megépítettük: lelkesen vásároltuk hozzá a vasútmodellt, emberfigurát és műanyagfát, élethűre csiszoltuk az épületeket, faragtuk az alagutat rejtő hegy lankáit. A végtelen türelemmel elkészített, valóságunk egy darabkáját másoló végeredmény aztán késő kamaszkorunkra többnyire a padláson porosodva végezte. Wes Anderson új filmje, a hazai mozikban már júniusban bemutatott Asteroid City pontosan ugyanezt teszi, csak éppen a valóság helyett rendezője képzelőerejéből táplálkozik.

Olvasd tovább

0

Asteroid City – A kulisszák mögött

A rendező előző filmjeiről itt és itt olvashatsz.

Asteroid City aprócska pont a térképen: kisváros Amerika délnyugati részén. 1955-ben járunk. A város legnagyobb attrakciója a közelében található gigantikus meteorkráter és a mellette működő csillagászati obszervatórium. Ezen a hétvégén a katonák és a csillagászok öt zseniális gyereket látnak vendégül, akik bemutatják találmányaikat. Nem túl messze, a dombokon túl atomkísérletek gombafelhői láthatók. Történetünk egy ünnepséggel kezdődik, amely az Ifjú Csillagfürkészők eredményeit hivatott elismerni, ám váratlan vendég toppan be: egy földönkívüli. Asteroid City vesztegzár alá kerül, és a hadsereg hamis fedősztorit kreál, ám a koraérett zsenipalánták, mintha csak Spielberg valamelyik klasszikusából léptek volna elő, tervet kovácsolnak, hogyan értesíthetnék a külvilágot.

Olvasd tovább

0

Győzött a mítosz – Elvis és a zenész-életrajzi filmek

írta Nikodémus

A muzsikusokról szóló életrajzi filmek újkori áradatában igazi különlegességnek ígérkezett az Elvis Presleyről szóló mozi: alanya még halála után félévszázaddal is igazi szupersztár, tárgya egy kacskaringókkal teli életút, rendezője pedig eddigi életművét tekintve kiválóan ért a látványos zenés-táncos koreográfiák levezényléséhez. Baz Luhrmann legújabb filmje, a még nyár elején bemutatott Elvis nagyszabású portrét fest „a Király” életéről, koráról és hatásáról, igazi tétje azonban az, hogy be tud-e kukkantani főhősének maszkja mögé.

Olvasd tovább

0

Röviden: Elvis / Jurassic World: Világuralom / Uncharted

írta Nikodémus

Elvis – Elvis Presley legendás alakja a XX. századi popkultúrának, ezért nagyon nehéz, szinte lehetetlen józanul mondani róla bármit. Mitikus alak, aki imádni vagy gyűlölni lehet, középút nem nagyon van. Pedig meg lehetne próbálni a mítosz mögé pillantani, ám Baz Luhrmann (A nagy Gatsby, Ausztrália, Rómeó + Júlia), a pimaszul adagolt giccs és a kirobbanó tánckoreográfiák mestere sejtette, hogy erre nem képes. Helyette azzal igyekezett színes-szagos wikipédia-mozijának egyedi ízt adni, hogy a hős menedzserét, a máig ellentmondásos megítélésű Tom Parker “ezredest” tette meg narrátornak. Tom Hanks becsülettel helytáll (a szájába adott önmentegető szövegekről nem tehet), Austin Butler átlényegülése szenzációs (nem kérdés, hogy ezzel megvan az ő nagy kiugrása), de a folyton pörgő-forgó karneválban egyetlen őszinte, csendes pillanat sincs, amikor kifürkészhetnénk, mégis ki rejtőzik a világ legnagyobb entertainere mögött. Elvis engedelmesen végigrongylábazza a játékidőt, kicsit sír, kicsit magányos… igazából meglepően gyorsan belesimul mindenbe, hiába a “nagy lázadó” imázs. Az már az ő (filmen kívüli) egyéni tragédiája, hogy amivel (rock)forradalmat csinált, azt nagyrészt csente (számtalan feldolgozás formájában, többnyire fekete előadóktól), tíz év múlva pedig, a brit invázió érkeztével (ld. Beatles) egy pillanat alatt vált végzetesen idejétmúlttá.

Olvasd tovább

0

Ásatás (The Dig) / A kapitány küldetése (News of the World)

írta Nikodémus

A múlt sok mindenre jó, többek között elmerülni benne, vágyakozni rá, és pajzsként használni a gyakran szörnyűnek érzett jelen ellen. Nevezhetjük nosztalgiának vagy eszképizmusnak, a filmvilág gyakran él ezzel a trükkel, főként olyan időkben, amikor a kortárs társadalmi-kulturális viszonyok nem éppen a legideálisabbak. Feltehetnénk a kérdést persze, hogy ezek egyáltalán mikor voltak “ideálisak”, két filmünk azonban nem megy ilyen mélyre: az Ásatás (The Dig) és A kapitány küldetése (News of the World) nagyrészt megelégszik a felidézett kor feletti merengéssel, enyhe kultúrkesergés kíséretében.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Tom Hanks szerint a világ

Korunk egyik legsikeresebb filmszínészének és legmenőbb világsztárjának életrajzát Gavin Edwards (Bill Murray és a TAO), a New York Times bestsellerszerzője írta meg. Edwards Tom Hanks szenvedélyes, örömökben, sikerekben, marháskodásokban és jótéteményekben gazdag életét dolgozta fel olvasmányos, informatív és humoros biográfiájában. Bemutatja többek között Hanks távolról sem idilli gyermekkorát, rázós első házasságát, karrierjének mélységeit és magaslatait, valamint sokak által csodált és irigyelt boldogságát élete szerelmével, Rita Wilsonnal.

Edwards elkalauzolja az olvasót Hanks életének kulisszái közé és mögé, részben a színész segítségével, aki saját maga is beszámol több mint 60 év történéseiről, szomorú és boldog eseményeiről, szenvedélyeiről és hobbijairól, munkájáról és magánéletéről, életfilozófiáiról és jótanácsairól. Hanks életének számos fontos és kevésbé fontos szereplője is szót kap a könyvben – Steven Spielbergtől kezdve egészen addig a New York-i taxisofőrig, aki először nem vette fel Hankset, majd mégis, végül meghívást kapott a színész Broadway-premierjére. Robert Sikoryak fantáziadús illusztrációi frappáns összefoglalói az egyes fejezeteknek.

Manapság a kedvességnek igencsak rossz híre van a világban. Kultúránk a legnagyobb szekálókat és gúnyolódókat jutalmazza. Az, hogy az ember elgondolkodik a szenvedélyesen optimista és páratlanul sikeres Tom Hanks életén, eseménydús pályáján és rögeszméin, nem feltétlenül mutatja meg számára a helyes ösvényt. De megmutatja, hogy a kedvesség nagyszerű úti cél lehet. (Forrás)

Gavin Edwards: Tom Hanks szerint a világ, Kossuth Kiadó, 399 oldal, 2020, 4500 Ft

0

A Pentagon titkai (The Post)

írta Nikodémus

Steven Spielberg visszatért: a hat évvel ezelőtti Lincoln után kivett néhány éves szabadságát feladva 2015-től immár újra régi tempójában dolgozik. Hogy másodvirágzásával mi, nézők is jól járunk-e, más kérdés; a döntésben pedig aligha segít az idei díjszezonra pozicionált legújabb filmje, A Pentagon titkai. Az itthon február végén bemutatott alkotás becsülettel végigveszi a klasszikus újságírófilmek összes toposzát, mégis inkább fontos, semmint kiemelkedő film.

Olvasd tovább

2

Tom Hanks lesz Az ember, akit Ovénak hívnak remake főszereplője

oveIdén a svéd Az ember, akit Ovénak hívnak (A Man Called Ove) két kategóriában is indult az Oscaron, nem csak a legjobb külföldi filmek között, hanem a sminkért is nominálták. Kész csoda, hogy eddig nem csapott le a jogokra Hollywood. De megtörtént az elkerülhetetlen. A főszerepet Tom Hanks vállalta be, író és rendező jelenleg még nincs.

Az eredeti film Fredrick Backman regénye alapján készült és egy öregember áll a középpontban, akinek nagyon nem tetszik, hogy a kertvárosi részre engedély nélkül hajtanak be a kocsik és az új szomszédai is szúrják a szemét. Rendszeresen össze is kap mindenkivel. És miután dolgoznia sem kell többé megpróbál öngyilkos lenni.

2

A kör (The Circle)

akor

Bármily meglepő egyesek számára, de volt internet nélküli világ. Ha valaki meg akart kérdezni valakitől valamit, akkor találkozott vele, esetleg vezetékes telefonon felhívta. Nem kell aggódni, így is terjedtek a szaftos hírek, csak épp nem gombnyomásra. Aztán jött az iwiw, ahol hirtelen minden tágasabb lesz a kényelmes székünkből nézve. Ó, ez az ismerős elment az Adriára, a másik összejött Bélával, a harmadik pedig épp berágott valakire. Nem sokkal később átléptünk a Facebook korba, ahol már olykor-olykor kész reality show zajlik. És ugye a nagy többség – még ha kicsit pironkodva is- de szeret kukkolni, szereti beleásni magát a pikáns részletekbe. Ergo: sokan megosztják teljes magánéletüket, betekintést nyújtanak privát(nak gondolt) életükbe. A kör mintha éppen ennek veszélyességének hívná fel a figyelmet, de mintha az alkotók is inkább az Instagramjukkal, Twitterükkel, Facebook oldalukkal lettek volna elfoglalva a munkálatok alatt. Olvasd tovább

0

D23: Elkezdődött a Dumbo forgatása

Elindult a Dumbo forgatása, de ezúttal nem animációs filmről van szó, hanem élőszereplősről. Tim Burton áll a kamera mögött, mivel a munkálatok csak most startoltak el, így a rendező nem tudott megjelenni a Disney rendezvényén, de küldött egy rövid videót. Sajnos ez egyelőre még nem került ki a világhálóra.

Így tehát kvázi esély sem volt arra, hogy bármilyen kész jelenetet megmutassanak a közönségnek, azért pár szép színes vázlatot megmutattak, ám ezeket sem tették még ki a netre.

Eva Green alakítja a francia Colette trapézművészt, ő egyben az egyik negatív karakter lesz. Tom Hanks lehetett volna a főgonosz, miután távozott Michael Keaton lépett a helyére. Danny DeVito vállalta a cirkusztulaj megformálását, Colin Farrell alakítja azt a kétgyermekes, megözvegyült apukát, aki összebarátkozik a címbéli elefánttal. Nagyjából elmondható, hogy Burton nem bízta a véletlenre és ismerősöket verbuvált össze.

Bemutató? 2019. március 29.

0

Tom Hanks a News of the World adaptációban

hanksTom Hanks is képes rosszul választani, olykor a szimata cserben hagyja. De valószínűleg a News of the World ismét minőségi darab lesz. Paulette Jiles regényét az Oroszlán (Lion) írója, Luke Davies adaptálhatja, Hanks producerként is sürgölődik a történet körül.

A könyv 1870-ben játszódik, a színész Jefferson Kyle Kidd kapitányt alakíthatja. Városra utazik és a helyieknek elújságolja a híreket, akik egyébként nem tudják, hogy mi folyik a nagyvilágban. Tőle tudják meg az emberek, hogy elfogadták a 15. Kiegészítést, ami minden férfit szavazásra jogosít fel. Majd rábíznak egy tíz éves lányt, szüleit az indiánok 4 évvel ezelőtt megölték, őt pedig elrabolták. Kidd bevállalja, hogy elkíséri a nagyszüleihez San Antonioba. Csakhogy a lány egyáltalán nem akart kikerülni a rézbőrűek közül és nem is akarja, hogy rokonaihoz vigyék.

0

Hologramot a királynak (Hologram for the King)

írta Nikodémus

2017-03-hologram-for-the-king-1

Az általános világhelyzet, számba véve csupán az elmúlt másfél év történéseit, sajnos nem túl biztató: egyre szaporodó háborús konfliktusok, növekvő migráció, gazdasági válság… kinek van kedve viccelődni? Tom Tykwernek úgy tűnik, igen, s bármily különös, ezzel mi is jól járunk. No nem térdcsapkodó hahotázásra kell számítani a rendező legújabb filmjének megtekintésekor: a Hologramot a királynak ironikus hangnemben kommentálja napjaink társadalmi-gazdasági viszonyait, s közben intelligens humorral beszél egy nagyon súlyos problémáról.

Olvasd tovább