0

Önkiteljesítés felmosóval – Joy (2015)

írta Nikodémus

Ez a cikk nemrég, bő két éve íródott, ám pár dologgal még ártatlanabbak voltunk:
nem volt Weinstein-botrány,
nem volt #MeToo, és Jennifer Lawrence sem nőtt
önmagán túlmutató ikonná (avagy SJW-rá, kinek ahogy tetszik).
Érdekes lehet újraolvasni a későbbi fejlemények tükrében.

David O. Russell legújabb filmje egyszerre több is, kevesebb is egy szokványos karriertörténetnél. A címszereplője után Joynak keresztelt alkotás humoros-lendületes óda egy talpraesett háziasszonyhoz, aki tehetségével és kitartásával éri el, hogy egyáltalán életpályát választhasson magának.

Olvasd tovább

0

Szépséges fiatalság (La meglio gioventù, 2003)

írta Nikodémus

2016-01-la-meglio-gioventu-1

Azon a nyáron minden megváltozott. Matteo (Alessio Boni) és Nicola (Luigi Lo Cascio) az egyetemi vizsgák után haverjaik után indulnának, de belebotlanak egy különös szépségű autista lányba, akit el kell vinni apjához. A vállalkozás csupán félig-meddig sikerül, a könnyű mediterrán levegő csak úgy izzik a fiatalok között, aztán az idősebbik testvér egyszer csak hirtelen eltűnik. Később mindhárman életük sorsfordító eseményeként tartják számon azt a búcsúzás nélküli elszakadást. Így illan el a Szépséges fiatalság: az élet megy tovább, rendületlenül.

Olvasd tovább

0

Sztorizás mesterfokon – A titokzatos szerető (2013) / Apáim története (2012)

írta Nikodémus

2015-08-the-invisible-woman-stories-we-tell-1

Már több mint másfél éve láttam, de nem tudom feledni az élményt: az interjúalany vallomása közben egyszer csak megáll, és visszakérdez. A kérdező – képen kívül – meglepődik, majd a helyzet spontaneitásának engedve válaszol, s kedélyes beszélgetés alakul ki. Varázslatos pillanat: a jólfésült dokumentumfilm megbillen, hogy átadja helyét valami sokkal izgalmasabbnak, a történetmesélés mint létezésmód feltárásának. Sarah Polley és Ralph Fiennes különböző álruhában ugyan, de egyaránt erről mesél ihletetten.

Olvasd tovább