Május derekán jött a hír, hogy meghalt Vangelis. A görög szintimágus, akinek a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász és az 1492 – A paradicsom meghódítása filmzenéjét köszönhetjük, egy merőben szokatlan, ugyanakkor saját korának technikai adottságaihoz szorosan kötődő pályafutás révén írta be magát a zenetörténetbe.
írta Nikodémus
Óz, a csodák csodája, James Bond, Csillagok háborúja – ha meghalljuk ezt a három filmcímet, azonnal ikonikus jelenetek peregnek szemünk előtt. S beugranak a hozzájuk tartozó, összetéveszthetetlen dallamok is: egy álmodozó dal, egy rejtélyes-izgalmas swing-szám és egy kicsattanó energiájú nagyzenekari himnusz. Ma már mindhármat meglehetősen konvencionálisnak halljuk – részben azért, mert az évtizedek alatt rongyosra koptatták velük a fülünket –, ám a maguk idejében mindhárom alkotás merész újításnak számított. Ám mi a helyzet napjaink filmzenéjével? Három kortárs zeneszerző bemutatásán keresztül erre próbálok választ találni.
írta Nikodémus
A Maestro – egyszerűen csak így hívták a szakmában Ennio Morriconét, akit hazájában nemcsak Olaszország büszkeségeként, de az évszázad zeneszerzőjeként is emlegetnek. Filmek százaihoz komponált remekművei ma is visszacsengenek az emberek fülében. Zenéinek többsége jócskán túlnőtt a filmeken, önálló életre kelt, sláger- és lemezlisták éllovasa lett. A műfaji korlátokat nem ismerő Maestro tehetsége vígjátékban, drámában, krimiben éppúgy megmutatkozott, mint sci-fiben, horrorfilmben vagy épp háborús történetben. Morricone kétségkívül a filmvilág megkerülhetetlen alakja volt: hangjegyekben szólaltatta meg azt, ami a filmszalagon megnyilvánult, sőt a zenei hatásokkal sokszor javított akár a forgatókönyv, akár a képi megjelenítés esetleges hiányosságain. Ezért is lett ő a Maestro, akinek munkásságát 2007-ben Oscar-életműdíjjal honorálták. Valójában azonban a legkevésbé sem érdekelte a dicsőség. A rendkívül szerény muzsikusról lepergett minden magasztalás. Végtelenül alázatos ember volt, aki egész életét arra tette fel, hogy a közönség szórakoztatására komponáljon.
A könyv érdekes történeteken keresztül mutatja be azt a kisfiút, akit az iskolában csodagyerekként tartottak számon, miután hatévesen már zenét szerzett. Ennio – aki valójában orvos szeretett volna lenni – sokszor éjszakai bárokban trombitált, hogy eltartsa szegénysorban tengődő családját. A háború alatt ugyanis gyakran előfordult, hogy nem volt mit enniük. A kezdetekben Dan Savio és Leo Nichols álnéven dolgozó zeneszerző úgy vélte, zenéi egy titokzatos, földöntúli világból jönnek. Ennek a világnak a nyomába eredünk, hogy megismerjük az évszázad zeneszerzőjének titkait és megfejtsük azt is, hogy a magyarokat rendkívüli módon szerető világhírű olasz komponista miért nyilatkozta azt, hogy: “A szívem Budapesté!”
Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere. (Forrás)
Király Levente: A Maestro – Ennio Morricone – Exkluzív beszélgetés Ennio Morriconéval, a filmzene halhatatlan legendájával, Macro-Media Bt., 230 oldal, 2020, 3990 Ft
2020. július 6-án, 91 éves korában elhunyt Ennio Morricone, a világ talán legismertebb filmzeneszerzője. A közel 400 film, melyhez kísérőzenét írt, felsorolhatatlan, dallamvilága eltéveszthetetlen, jelentősége felmérhetetlen. Egy hosszú, gazdag életmű westerntől westernig, kísérletezéstől a szakralitásig.
írta Nikodémus
Morricone 1928. késő őszén egy ötgyermekes római családba született. Édesanyja rövidáruboltot vezetett, ő azonban édesapja hivatását követte: korán felismert tehetsége révén s Szent Cecília Konzervatóriumba került trombitásként, majd kitanulta a hangszerelést és a zeneszerzést is. Nagy hatással volt rá szüleinek mély katolikus hite és apja muzikalitása. Eleinte slágerek hangszerelését bízták rá az akkor bevett gyakorlat szerint egy-egy neves szerző neve alatt. Saját neve először egy 1959-es film, az Egy barát halála stáblistáján tűnt fel, ám még sok megaláztatást kellett elviselnie: a rendezők gyakran egyszerűen kidobták gondosan megkomponált kísérőzenéjét.
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
A 2004-ben alapított produkciós céget Kaveh Cohen komponista és zenei producer vezetése alatt Los Angeles-i központtal találhatjuk meg a szakma berkeiben. A tulajdonos mellett két kiemelt zeneszerzőt említhetünk meg az állandó munkatársak között, mégpedig Collin Perry-t és Michael Nielsen-t. Triumvirátusuk több száz hosszabb-rövidebb zenei tételt dolgozott ki az elmúlt 14 évben, amelyek mozifilmek, tévéfilmek, számítógépes játékok előzeteseihez és zenei betéteihez készültek.
A cég az elmúlt években folyamatos bővítéseken esett át és lehetőséget kínált feltörekvő újonc zeneszerzők munkáinak bemutatására, akár vendégkomponistaként, akár hivatalos munkatársként. A korábban ismertetett zenei produkciós cégekhez hasonlóan a Ninja Tracks is próbál önálló zenei előadóként megjelenni a piacokon, így saját szerzeményeiket rendszeresen megjelentetik saját albumokként és zenei kiadványokként, meglehetősen nagy sikerrel. A vezető komponisták pedig előszeretettel vállalják különböző díjátadók és koncertek, valamint nagy volumenű rendezvények zenei anyagának összeállítását és munkálatait.
Következzen néhány szerzemény kedvcsinálóként:
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
A produkciós cég alapítója egy bizonyos David Travis Edwards zeneszerző, aki 2014-ben Kaliforniában hozta létre önmaga által is „butik ügynökségként” működő zenei irodáját, amelyben az eddigiekben bemutatott alakulatokhoz hasonlóan szinte állandó jelleggel változik a szerzői és előadói kör személyi állománya. A közreműködők között felfedezhető többek között Mark Petrie, Max Cameron és James Riordan Norman neve is. Eközben Edwards természetesen a saját útját is járja, amely mentén számos TV-sorozat, film, sportesemény és dokumentumfilm zeneszerzői feladatkörében kellett és kell helytállnia a trailerekhez komponált tételek és az önálló albumok forgalmazása mellett. Sőt, több kollégájával együtt közreműködik a Fringe Element zenei produkciós formációban is, amely szintén a mozgóképes világ zenei aláfestéséért dolgozik egyre sikeresebben.
Következzen néhány szerzemény kedvcsinálóként:
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
A rovat negyedik részében ismét egy elismert zeneszerző társulat munkásságának rövid bemutatása következik, akik jelenkorunk egyik legrégebben működő zenei produkciós cégeként ismertek a szélesebb közönség köreiben. Munkásságuk kiterjed a zene, a film, a televízió és természetesen az informatika, főképpen a játékok területére is. Mivel az elsők között jelentek meg a zenei piacon, talán nevezhetjük őket a műfaj úttörőinek, útmutatóinak és talán követendő példának is a többiek számára. Jellemzően az ezt megelőzően bemutatott zenei produkciós cégekhez hasonlóan. rövid ismertetés után, néhány ismertebb munkájuk bemutatásával fogjuk „promotálni” őket.
A cég alapítására 1993-ban került sor az Egyesült Államokban, mégpedig a kaliforniai Santa Monicában. Alapítói Yoav Goren izraeli-amerikai zeneszerző, komponista és producer, a New York-i Egyetem TV-filmproducer szakos diplomása, akire nagy hatással volt a klasszikus filmzeneszerzők munkássága, valamint Jeffrey Fayman dobos, aki már 1977-ben Peter Banks Empire nevű bandájában zenélt. Első munkájuk még 1993-ban elkészült a Carlito útja című film traileréhez. Legnagyobb szakmai elismerésüket 2007-ben zsebelhették be, ugyanis Emmy-díjat nyertek, a 2006-os torinói téli olimpiai játékok zenei megszervezéséért és megkomponálásáért.
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
Folytassuk zenei rovatunkat egy újabb produkciós társulattal, akik szintén követik az előzőekben ismertetett kompániák által bejárt utat és mind saját zenei produkcióikkal, mind pedig az azokból kiragadott, megrendelt, általunk főképpen trailerekből ismert motívumaikkal váltak ismertté és tettek szert hírnévre, a „modernkori komolyzene” képviselői között.
A produkciós céget a barcelonai születésű Agus Gonzalez-Lancharro alapította 2013. márciusában, Angliában. A Kingston Egyetem komponista szakos mesterdiplomása a baráti társaságából alakította ki rendkívül innovatív és fejlődőképes vállalkozását, amely az évek során szerződésbe került például a CBS-szel, Warnerrel, Universallal és például a Disneyvel is. Számos ipari cég reklámfilmjeiben is vállalnak zenei támogatói szerepet, ezzel is színesítve kínálatuk palettáját. Munkáját jelentősen segítette, hogy tanulmányai során a díjnyertes komponista és tanár, Maurizio Malagnini hallgatója is volt.
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
Újabb hónap, újabb fülbemászó dallamok, ezúttal azonban egy másik zenei produkciós társulattól, akik nem kevésbé sikeresek, mint az Audiomachine, és hasonlóan szerteágazó, sokoldalú tevékenységük során kiváló muzsikákkal látnak el minket és a film- és játékipart. Ismerkedjünk meg a Hi-Finesse Music and Sound csapatával kicsit bővebben!
A produkciós cég alapítója Jez Colin, a kaliforniai egyetem zenészdiplomása, aki pályafutása során a zene minden területén megfordult. Előadóként az 1990-es években a The Solsonics nevű hiphop-jazz banda előadója volt, majd közreműködött olyan sztárok segítőjeként, mint Stevie Wonder, Sade vagy Alanis Morrisette, valamint részt vett az N’Sync, a Sublime és Barry Manilow albumainak elkészítésében is. 2008-ban immáron sikeres és elismert zeneszerző és producerként alapította meg a Hi-Finesse stúdiót, ahol a keze alatt dolgozó komponisták csapatával immáron több száz mozitrailer, játékelőzetes, TV-spot és más reklámokhoz készítettek jobbnál jobb zenei betéteket, amelyeket az Audiomachine-hoz hasonlóan önálló albumokon megjelentetve, saját termékként is népszerűsítenek és elérhetővé tesznek a halandó zenerajongók számára is.
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
Eléggé régen tervezem már ennek a rovatnak az indítását és talán végre elérkezünk az első cikkhez, amelyet reményeim szerint még néhány követni fog. Tematikailag, ahogyan a cím is mutatja, olyan zenékkel és főként az őket létrehozó csapatok, szerzők bemutatásával foglalkozunk kicsit, akik mozifilmek teasereihez és cinematic trailereihez készítenek, illetve „bérelnek” zenéket. Számos ilyen zenei produkciós cég létezik, közülük fogunk mostani rovatunkban szemezgetni és kicsit bemutatni munkásságukat. Hozzátéve azt a tényt, hogy nem vagyok zenében jártas ember, viszont rajongok az „epic score” kategóriába tartozó elektronikus és hagyományos úton komponált zenei betétekért.
Gondolom, nem csak jómagam vagyok az egyetlen, akit azonnal levesz a lábáról, ha egy trailer muzikalitása rendkívüli módon fülbemászó és igényesen elkészített munka. Sokan talán nem is gondolják, hogy mennyi munka és elkötelezettség szükséges ezeknek a dallamoknak az elkészítéséhez. Azt talán pedig még kevesebben, hogy ezekért a zenékért nem a film hivatalos zeneszerzői általában a felelősök. A film produkciós vezetői általában kiválasztanak egy zenei produkciós céget, szerződést kötnek velük és felkérik őket valamelyik szerzeményük teljes jogú felhasználására. Azonban főként a nagyobb franchise-ok esetében szükségesnek tartják, hogy a film főtémája is helyet kapjon a trailerben, ezért némileg módosított formában kerülnek bele a trailerekbe. Ezeket a módosításokat pedig az adott zenei produkciós cégek zenei vezetői és zeneszerzői tökéletesen el is végzik. Helyenként, a legnagyobb hagyományokkal rendelkező mozisorozatoknál nem kockáztatnak ilyen merész húzásokat, és a film eredeti zenéjét alkalmazzák módosítva a trailereikhez, azonban ez egyre inkább eltűnik a a kínálatból, és lassan már csak a Star Wars-filmeknél megfigyelhető. Ezek a produkciós irodák sokszor „felelősek” számítógépes játékok zenéiért és azok bemutatóinak betéteiért is, sőt előfordulhatnak közös munkáik adott filmek és játékprodukciók hivatalos zeneszerzőivel is. Az együttműködések palettája szinte végtelen.
Első cikkünkben egy amerikai zenei produkciós csapat tagjait és legismertebb munkáit szeretném bemutatni nektek.
Hol volt, hol nem volt… volt egyszer egy kisfiú, akit Vitorlásnak hívtak. Senki sem tudja, szülei miért így nevezték el, barátai, ismerősei értetlenkedtek egy kicsit, aztán elfogadták – mert a kisfiú kedves volt, de leginkább csöndes. Kimaradt a nagy iskolai bunyókból, a tanulás után mindig engedelmesen hazament, hogy a fociőrült szomszéd sráccal múlassa az időt, s figyelje az otthonukat támasztó gerendát. Mert ez a gerenda bizony fontos volt, még az életnél is fontosabb: ha elmozdul, aprócska otthonuk azonmód ripityára törik. Ezt pedig a melós apa és a háziasszony anya nem engedheti meg magának. Mikor már öt rózsafüzér és nyolc segítő szent képe vigyázza a gerendát, a fiú úgy gondolja, új életcélt keres magának: beszerez egy ukulelét, hogy dalt írjon a városi kórházban haldokló nagyinak. Igen ám, de az ének olyan jól sikerül, hogy a fiú mindenkit lenyűgöz vele a tornatanártól az iskolatársakon át a buszvezetőig. Délutáni muzsikálása helyi látványossággá avanzsál, a világ felfordul körülötte, de őt egyre csak az hajtja, hogy örömet szerezhessen a beteg nagyinak.
Cameron Nugent ausztrál gyerekszínészből lett író-rendező debütáló nagyjátékfilmje lehetne akár a szokásos súlytalan tündérmese-sztori is, ám alkotónk saját útját rajzolja meg a nehéz sorsú, tehetségével mindenkit elkápráztató fiúban, aki éppoly természetességgel veszi a (zenei) csoda bekövetkeztét, mint egy-egy tragikusabb életfordulatot. A kopár táj megszomjasít, a bájosan elrajzolt mellékkarakterek mosolyogtatnak, a történet finom szimbolizmusa pedig a stáblista után kezd el működni bennünk. Mivégre hát a boldogság? El tudjuk-e fogadni, hogy mindenkihez másképp kopogtat be? A dal pedig, ami tündérmesénkben annyi örömöt okoz oly sokaknak, a néző számára néma marad: a boldogság titka megfejthetetlen.
(Megjelent: A Szív, 2019. július-augusztus)
Tegnap mindenki ismerte a Beatlest. Ma már csak Jack emlékszik a dalaikra. Nemsokára sokra is viszi. Jack Malik (Himesh Patel) sikertelen énekes-dalszerző egy angol tengerparti kisvárosban. Egyre kevesebb esélye van arra, hogy híres legyen, pedig gyerekkori legjobb barátja, Ellie (Lily James) mindenben támogatja. Aztán Jack balesetet szenved egy rejtélyes globális áramszünet alatt, és amikor felébred, kiderül, hogy a Beatles soha nem létezett… ami valóban rendkívül bonyolult probléma. Elkezdi játszani a világ legnagyszerűbb együttesének slágereit olyan fülek számára, amelyek soha nem hallották őket, amiben segítségére van egy kőkemény amerikai menedzser, Debra (Kate McKinnon) és kedves, de teljesen megbízhatatlan színpadtechnikusa, Rocky (Joel Fry), s csakhamar szárnyára veszi a világhír. Csakhogy minél nagyobb sikert arat, egyre inkább kockáztatja, hogy elveszíti Ellie-t, azt az embert, aki mindig hitt benne. Régi és új életét egyre nagyobb szakadék választja el egymástól, s Jacknek vissza kell térnie oda, ahová tartozott, bizonyítván, hogy csak szerelem kell.
FilmDROID