Bevezetésnek pár régebbi top10-es listánk:
2022, 2021, 2020, 2019, 2018, 2017

Dungeons & Dragons: Betyárbecsület (Dungeons & Dragons: Honor Among Thieves) – Egyetlen látványfilm váltotta be teljes mértékben (sőt, múlta felül) várakozásaimat. Egyetlen, melynek alapjátékával sohasem játszottam (maximum a Stranger Things ébreszthetett iránta hamis nosztalgiát), de ez a mozi olyan jól sikerült, hogy magam csodálkoztam a legjobban. Fifikás ötletek, briliáns humor, árnyalt karakterek – minden a helyén van. Az már Hollywood szégyene, hogy nem fog készülni belőle folytatás. Futottak még: A galaxis őrzői vol.3, Avatar: A víz útja

Olvasd tovább →

Bevezetésnek pár régebbi évvégi top10-es listánk:
2021, 2020, 2019, 2018, 2017, 2016, 2015, 2014, 2013

Top Gun: Maverick – Egyszerűen hihetetlen ez a Tom Cruise. Színészi képességei limitáltak, egója kicsit túl nagy (a zavarbaejtő szcientológia-mániáját meg pláne hagyjuk), de még mindig nagyon érti, mi kell a közönségnek. Olyan szintlépést hajtott végre a kultikus Top Gun folytatásával, amire nagyon kevesen képesek. És igen, az utolsó félóra tömény álleejtés, mozitörténelem. Futottak még: The Batman (2022), Préda (Prey)

Olvasd tovább →

Bevezetésnek régebbi évvégi top10-es listáink:
2020, 2019, 2018, 2017, 2016, 2015, 2015 legjei, 2014, 2013,
2012 (legjobb), 2012 (legrosszabb), 2011, 2010, 2008,
2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Dűne – Lehet bírálni Denis Villeneuve munkásságát (néhány kritikával magam is egyetértek), de tény, Nolan Tenet-buktája után most nincs nála menőbb nagyvászonra festegetős rendező Hollywoodban. Ő pedig úgy tűnik, eljegyezte magát a scifivel, és ügyesen (olykor kifejezetten ellenállva korunk ízlésdivatjának) megbirkózott a hírhedten megfilmesíthetetlennek gondolt alapanyaggal. Hogy mi a végeredmény, arra persze két évet még várnunk kell, de az eddigiek sokat ígérőek.

Olvasd tovább →

Tényleg másra készültünk: az egész világ. Nem tudtuk, hogy egy aprócska, ám annál kiszámíthatatlanabb vírus a valóságban is előidézi a posztapok-filmek hangulatát; egy egész civilizáció tanulta lassanként, hogyan kell egymásra vigyázva úrrá lenni a pánikon, a nehéz gyászon és a hétköznapi kényelmetlenségeken. A filmvilág ebben szinte elhanyagolható szelet, ám nekünk és millióknak mégiscsak rendkívül fontos. Az éves mozi- és fesztiválszezon gyakorlatilag elmaradt, Hollywood pedig kétségbeesve keresi az új filmforgalmazási utakat. A koronavírus-kikényszerítette trendekkel foglalkoztunk már (s még fogunk is), de most következzen a mi saját, szokatlan toplistánk – illően egy szokatlan évhez.

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2019, 2018, 2017, 2016, 2015, 2015 legjei, 2014, 2013, 2012 (legjobb),
2012 (legrosszabb), 2011, 2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Olvasd tovább →

Az évtized utolsó moziszezonja előtt még toplistázunk egyet, s bár mindent nem tudtunk számba venni, megnézni és megkritizálni, a legfontosabbak elértek hozzánk. Fogadjátok szeretettel MiniMe és Nikodémus listáját… mi így láttuk 2019-et filmek tekintetében.

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2018, 2017, 2016, 2015, 2015 legjei, 2014, 2013, 2012 (legjobb),
2012 (legrosszabb), 2011, 2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Olvasd tovább →

A kedvetekért idén kicsit előrehoztuk best of-válogatásunkat, vállalva akár azt is, hogy nem mindent láttunk, amit kéne (hiszen a díjszezon még csak most indul be igazán). Jöjjön hát Minime és Nikodémus listája, amint minden megtalálható, ami 2018-ban változatossá tette a moziszezont: gigalátványfilm, képregénymozi, dráma, vígjáték, csendesen bekúszó meglepetés. Jó olvasgatást, s persze várjuk véleményeteket, meglátásaitokat!

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2017, 2016, 2015, 2015 legjei, 2014, 2013, 2012 (legjobb),
2012 (legrosszabb), 2011, 2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Olvasd tovább →

Nem siettük el: miután már szinte mindenki bejglivel a kezében listázott, mi bevizsgáltuk az évzárás filmjeit is, és alapos megfontolás után közzétesszük listáinkat. Hajtás után Armida, John, Minime és Nikodémus esszenciája következik 2017 filmterméséből.

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2016, 2015, 2015 legjei, 2014, 2013, 2012 (legjobb), 2012 (legrosszabb),
2011, 2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Nálatok mik voltak a tavalyi kedvencek?

Olvasd tovább →

Koimbra:

Eljött a pillanat, mi is közzétesszük, hogy szerintünk mik voltak a tavalyi év legjobbjai. Néhány hete még úgy gondoltam, hogy 2016 nem volt túl erős, de a lista összeállításánál rájöttem, hogy volt jó néhány emlékezetes film. Talán csak értékelhető akcióból volt kevés és sajnáltam, hogy a hollywoodi nyár már nem a szórakoztatni akarás jegyében telt, hanem egyértelműen látszott, hogy a stúdiók a pénzt hajhásszák. Na de itt az én felsorolásom, alatta pedig Nikodémus listája.

Leszögezném, hogy mi nem akarjuk megmondani a frankót, hogy márpedig ezek voltak a legjobbak tavaly és mindenképpen muszáj megnézni őket. Csupán szerintünk e filmek voltak tavaly az igazán jók.

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2015, 2015 legjei, 2014, 2013, 2012 (legjobb), 2012 (legrosszabb), 2011,
2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Egyúttal érdekel minket, hogy szerintetek mely alkotások voltak 2016-ban a legjobbak?

Olvasd tovább →

Koimbra:

Azt hiszem a 2015-ös éven egy dologban nagyon is hasonló volt a 2014-eshez. Sok filmet szerettem volna megnézni és mégis tengernyi van, amelyeket pótolni kellene. Az Apolló fia vagy éppen A szoba még nem került a hazai mozikba, de örültem volna, ha eljutottam volna a Victoriára, a Fekete misére vagy éppen A kis hercegre. De jó lett volna, ha esetleg olyan agymenés elé ülök le, mint pl. a Lavalantula vagy pótolni tudtam volna a Heli-t. De így is volt miből válogatni, szóval következzenek a tavalyi év legjobbjai, azaz szerintünk mik voltak a legjobbak 2015-ben.

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2015 legjei, 2014, 2013, 2012 (legjobb), 2012 (legrosszabb), 2011,
2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Olvasd tovább →

Koimbra:

Lassan lecseng a „2014 legjobb filmjei” listázás és most mi is közzétesszük, hogy szerintünk melyek voltak a tavalyi év legjobbjai. Lehetett volna jobb év is, de azért így sem panaszkodhatunk. Láthattunk jó néhány érdekes és minőségi produkciót és megannyi szóra sem érdekes művet. Sajnos akciók terén nem kényeztettek el minket, úgy két említésre méltó darab született, Denzel Washington A védelmezőben, Keanu Reeves a John Wickben aprította a maffiát. Mindenképpen megemlíteném a Coherence-t, ami végig fenntartja az érdeklődést és agyalásra ösztönöz. De nem mehetek el szó nélkül A séf mellett sem, amely után fel tudtam volna falni bármit, akár a farostlemezt is. Végül kimaradt a felsorolásból a The Guest és a számomra nagyon tetszetős The Returned zombidráma vagy az izgalmas Open Grave, esetleg az eléggé furcsa Enemy. Ó és tavaly végre Nicolas Cage újra megmutatta a Joe-ban, hogy tud még játszani, ha akar. És szomorú, de kimaradt a Locke, Leviathan és Az üldözött is, de még lehetne sorolni. Szóval van még mit pótolni. De akkor következetten a 2014 top 10-em.

Régebbi évvégi top10-es listáink:
2013, 2012 (legjobb), 2102 (legrosszabb), 2011, 2010, 2008, 2007 (Miecs), 2007 (Koimbra)

Olvasd tovább →