Merre tovább, mozifilm?

Vírusjárvány után, kultúrharc közben

Mire e sorok megjelennek, nagy eséllyel túlleszünk az idei koronavírus-járvány első hullámán. Az eddigi életvitelünket felforgató pandémia számos tanulsággal szolgált már eddig is, s mint annyi minden más, maga a szórakoztatóipar sem lesz már ugyanaz, mint azelőtt. A filmvilág mostanság új szavakat tanul: távolságtartás, online fesztivál, streaming-bemutató.

írta Nikodémus

Mozihalál?

Arról, amiről néhány éve még csak a legpesszimistább jóslatok szóltak, idén tavasszal bekövetkezett: mély álomba szenderült az egész filmvilág. Forgatások álltak le, produkciós előkészületek maradtak félbe, mozibemutatókat kellett elhalasztani, hiszen maga a mozizás mint közösségi élmény vált lehetetlenné. Hollywood nagystúdiói sorra új időpontokat kerestek legértékesebb látványfilmjeiknek, s néhány, vélhetően kisebb nyereséget ígérő alkotással kapcsolatban lemondtak a filmszínházas bemutatóról (pl. Trollok a világ körül, Scooby, Capone, Artemis Fowl, A Greyhound csatahajó). A nyári látványfilmes szezon elmaradásával szemben két stúdió próbál dacolni: a Warner Christopher Nolan új presztízsmoziját, a Tenet című filmet mutatja be augusztus 13-án, a Disney pedig egy héttel később remél bevételt élőszereplős Mulan-filmjének premierjétől. Ennek fényében igen sűrű moziőszre számíthatunk – hacsak közbe nem szól a koronavírus-járvány esetleges második hulláma.

Győztesek és vesztesek

A hónapokig tartó mozihiány érthetően felértékelte az alternatív filmnézési lehetőségeket, melyek közül talán a streaming-csatornák és az online filmkölcsönzők nyerték a legtöbbet. Évek óta tartó kötélhúzás tárgya, hogy mennyire óvja a mozizás élményét a filmvilág – a vírusjárvány úgy tűnik, ebben is döntő változást hozott: a moziforgalmazók és a nagystúdiók egyre inkább kénytelenek számolni azzal, hogy a közönség filmszínház helyett inkább otthon szeretne filmet nézni, s ezért hajlandó külön is fizetni. Az HBO GO bejelentette, hogy internetről elérhető sorozatainak nézettsége látványosan megugrott, a Netflix pedig új közönséget szerzett. A Tigrisvilág (Tiger King) excentrikus sorozat és a Tyler Rake: A kimenekítés (Extraction) akciófilm valós érdemein felül került az érdeklődés középpontjába (előbbiből a siker hatására játékfilmes változat is készül), a Michael Jordan és a Chicago Bulls kosárcsapat kilencvenes évekbeli menetelését bemutató Az utolsó bajnokságig (The Last Dance) dokusorozat premierjét viszont a járvány hatására előrehozták áprilisra – nem csoda, hogy esemény híján mindenki erről beszélt a sportvilágban.

Régi vitatéma a filmek világában az úgynevezett forgalmazási ablak: az az időtartam, amíg a frissen bemutatott film mozikban látható, hogy utána Blu-rayen vagy online tékában folytassa pályafutását. A járvány hatására a Universal stúdió bejelentette, ezt az ablakot több jövőbeli filmje esetében a minimumra csökkenti, amivel kivívta két nagy mozihálózat haragját is (AMC, CineWorld – utóbbihoz tartozik a magyarországi Cinema City hálózata is). A harcos nyilatkozatok mögött kőkemény pénzügyi érdekek munkálnak, ám valószínű, hogy a kedélyek csillapodásával tovább folytatódik a forgalmazási ablak szűkülése, vagyis a mozis és az otthoni filmnézés közti határvonal elmosódása.

Azt hinnénk, hogy a nagy befektetést igénylő, gyakran kiábrándítóan egysíkú látványfilmek időleges visszaszorulásával előtérbe kerülhetnek a kis- vagy közepes költségvetésű, karakter-vezérelt drámák és vígjátékok. Két magyar forgalmazó is próbálkozott online mozizással (Cinego, Távmozi), Hajdu Szabolcs Békeidő filmje pedig magyar filmtörténetet írva az interneten mutatkozott be. E műfaj azonban lassan évtizedek óta halódik már (nem függetlenül a számítógépes trükkök és a szuperhősök vásznon való feltűnésétől), amin az idei koronavírus-járvány okozta vákuum aligha segít. A forgatókönyvi kreativitás túlnyomó része mára amúgy is jórészt átköltözött a kisképernyőre, többnyire sorozatok formájában.

Lángoló indulatok

Másfél hónapja, május 25-én a színesbőrű George Floyd egy rendőri túlkapás következtében meghalt Minneapolisban. Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, tüntetések kezdődtek Amerikában, s ma már ott tartunk, hogy világszerte egyre több kulturális vívmányról igyekeznek elhitetni önjelölt kultúrharcosok, hogy azokat be kellene tiltani, ugyanis nem a korunkban helyesnek tartott értékrendet közvetítik.

A magasra csapó indulatok első körben a rendőrség felé irányultak, melynek következtében a Paramount harminc év után véget vetett a Cops (Rendőrök) című dokumentum-sorozat sugárzásának. A széria gyakorlatilag egy évtizeddel megelőzte a reality-műfaj térhódítását azzal, hogy az intézkedő rendőrökhöz forgatócsoport csatlakozott, hogy valós helyzetekben mutassa be az egyenruhások tevékenységét. A sorozatról – és általában az amerikai rendőr-sorozatokról – már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy idealizálja a rendőröket (bizalmat keltve irántuk a lakosság körében), s bizony tendenciózusan többször mutat színesbőrű letartóztatottakat a valóságos számarányoknál. Ugyanígy vegyes reakciókat szült, amikor az HBO bejelentette, kiveszi online filmtárából a tízszeres Oscar-nyertes Elfújta a szél-t, amiért az nem ítéli el eléggé a déli, rabszolgatartó társadalmi berendezkedést. Mi több, a BBC megszabadult a szatirikus Waczak szálló sorozat egyik epizódjától, a Netflix pedig eltávolította kínálatából a Trópusi vihar című parodisztikus vígjátékot – mindkettőt azért, mert állítólag a feketék kárára viccelődnek benne.

Az incidens nyomán újra szárnyra kapó és gyorsan világjelenséggé váló #BlackLivesMatter mozgalom immár szobrokat dönt, lázít bármiféle hatalom ellen, hangadóinak mindent elsöprő érve pedig a rasszizmus. Radikális anti-kolonializmusa (mely mindent az épp elnyomottnak gondolt csoportok nézőpontjából láttat) nem hagy teret az árnyalt gondolkodásnak, s a tőle eltérő véleményeket nem értelmezni, hanem eltörölni akarja. Mindez gyanúsan ismerős számunkra itt, Közép-Európában, ahol nemrég kétféle totalitarizmus is el akarta törölni az emberi történelem neki nem tetsző korszakait. A párhuzam nem véletlen: a nyugati világban újfajta kultúrmarxizmus hódít, mely a „dicső elődök” türelmetlenségével próbálja előírni széles tömegek számára, hogy mit gondoljanak. A sajátos kampány előtt a szórakoztatóipar nagyvállalatai is meghajoltak, jórészt túlzott megfelelési kényszerből, valamint a fogyasztóikkal szembeni hitelességüket féltve. A demonstratív kiállásra pedig a vírusjárvány elvonulásával egyre több rendezvényen adódik látványos lehetőség.

*

Az HBO néhány napnyi hezitálást követően újra elérhetővé tette az Elfújta a szél-t egy film előtti értelmező felirattal kiegészítve. Győzött a józan ész, gondolhatnánk, ám ha nyílt és higgadt vita helyett önkényes (és gyorsan avuló) lábjegyzetekkel kezdjük ellátni a minket körülvevő kultúrát, azzal lassanként leszoktatjuk magunkat a gondolkodásról. Ami – engedtessék meg a radikális párhuzam – sajnos egy világjárvánnyal is összemérhető veszélyeket hordoz.

(Megjelent: Új Ember, 2020. július)