0

Könyvajánló – Horrorok és szörnyek keringője

Mitől lesz egy film hátborzongató? A történet, a stílus, a díszlet, a zene vagy mindezek összessége hordozza magában a félelemkeltéshez szükséges energiát? Ez a könyv a maga töredékes módján erre a kérdésre keresi a választ: az 52 hátborzongató film egy vállaltan szubjektív válogatáson keresztül mutatja be a filmi hátborzongatás széles spektrumát. A 2018-ban megjelent 52 kultfilm szerzője most is sokféle filmet vizsgál olvasmányos esszéiben: a horrorfilm klasszikusaitól kezdve (Frankenstein menyasszonya, Psycho) modern remekműveken át (Iszonyat, Ragyogás, A bárányok hallgatnak) a kortárs kultfilmekig (Tűnj el!, Fehér éjszakák) tart a válogatás, de terítékre kerülnek határfeszegető kísérleti alkotások és hollywoodi blockbusterek is. (Forrás)

A szörnyek népszerűsége töretlen, sőt felfelé ívelő: rémeink elválaszthatatlan részei mindennapi életünknek. De vajon mennyire értjük a szörnyeket, amelyeket mi magunk hozunk létre, csodálunk és félünk? Látjuk-e, mi köti össze a múlt ikonikus, frankensteini szörnyét a jövő mesterséges intelligenciájával? Mi köze van Marvel Kapitány macskájának az Alien-sorozathoz és miért félnek annyira a Star Trek kemény férfi karakterei az univerzum női szörnyeitől? Miért nem egyfélék a vámpírok, és miért kezdtek el fejlődni a zombik? Milyen szorongásainkat tárják fel az állati szörnyek és a különféle állat-ember és növény-ember hibridek? Míg a középkorban a szörnyek a veszélyes ismeretlent jelölték a színes térképeken, ma már egész tudományág alapul a szörnyek feltérképezésén. Ebből ad ízelőt ez a népszerű regényeket és filmeket elemző tanulmánykötet – hogy minél jobban eligazodjunk saját világunk szörnyekkel teli térképén, vagyis jobban értsük félelmeinket és önmagunkat: a szörnyek által meghatározott embert. (Forrás)

Lichter Péter: 52 hátborzongató film – A Psychótól a Fehér éjszakákig, Scloar, 280 oldal, 2021, 3999 Ft
Limpár Ildikó (szerk.): Rémesen népszerű – Szörnyek a populáris kultúrában, Athenaeum, 309 oldal, 2021, 4499 Ft

0

Top 5+1 érdekesség az Így vagy tökéletes-ről

Augusztus 19-től lesz látható a hazai mozikban az új magyar romantikus vígjáték, az Így vagy tökéletes. A sok humorral elmesélt érzelmes történet az ezoterikus sikerkönyv szerzőnő és a magát tehetséges szépírónak gondoló, kiégett reklámguru hazugságokkal, önbecsapásokkal teli kapcsolatát követi nyomon, amibe belekeveredik a nagyszájú kolléga, a felnőtt tinilány, pár megbízhatatlan pasi, az életunt műkritikus meg a dögös reklámszépség is.

1. A nézők érdeklődést egyből felkeltő filmcím kulcsfontosságú tényező a romantikus vígjátékoknál. A készítők ezúttal is hosszasan mérlegelték az ideális elnevezést, de amíg rátaláltak az Így vagy tökéletesre, addig a Verne Gyula a Holdon munkacímet kapta tőlük a film, ami a kész alkotás egyik ikonikus, és nagyon vicces jelenetében elhangzó párbeszédre utal. Ez a dialógus egyébként benne van a mozikba kerülő, végső változatban.

Olvasd tovább →

0

Emésztő tűz – Perzsa nyelvleckék / Új világrend (2020)

írta Nikodémus

Másfél éve egy parányi, szabad szemmel láthatatlan kórokozó alaposan elbánt a világgal. Veszteségeinket siratva talán kevésbé vettük észre, de a koronavírus-járvány bizony rávilágított, mennyire ingataggá válhat az a társadalmi-gazdasági rend, amiben eddig éltünk. Miközben a nyári uborkaszezonban minden (még a kurrens mozikínálat is) arra biztat, hogy élvezzük ki a pihenés jól megérdemelt perceit, két nemrégiben bemutatott film a közhangulattal dacolva csendesen figyelmeztet, milyen törékeny az ember hétköznapi biztonságérzete.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Végszónak sem rossz

Miért állt át analógról digitális fotózásra Nádas Péter? Milyen számítógépes játékon játszik Enyedi Ildikó? Ki az igazi hippi: Martin Amis vagy Ian McEwan? Miképp veszélyezteti Karl Ove Knausgard férfiasságát a nyilvános babakocsitologatás? Hogyan került Zadie Smith Esterházy Péter társaságában egy toscanai outletbe? Miért pofozta fel Margaret Atwood Elisabeth Mosst? Melyik kölcsönzőben szerezte Bödőcs Tibor orbáni pókhasát? Mit gondolnak a hírességek Trumpról? És Philip Rothról? És a teniszről? Mindezt megtudhatjuk Köves Gábor második kötetéből, akinek interjúi a kétezres évek óta jelennek meg a Magyar Narancsban, ahol jelenleg szerkesztőként dolgozik. A köztes időben iskolapadokban és mozikban ült, innen, a mozikból ered krónikus New York-mániája. Interjúalanyai közül talán Margaret Atwoodot és Patti Smitht „üldözte” a leghosszabban. Akadnak még be nem teljesült interjúálmai. (Forrás)

Köves Gábor: Végszónak sem rossz, 21. Század Kiadó, 384 oldal, 2021, 3990 Ft

1

Röviden: Az Öngyilkos Osztag / Dzsungeltúra / Szörnyella

írta Nikodémus

Az Öngyilkos Osztag (The Suicide Squad, 2021) – Az évszám demonstratív kiírása nem véletlen: ettől eltekintve csupán egy ártatlan határozott névelő választja el a Warner legújabb szuperhősmoziját az öt évvel ezelőtti, csúnya katasztrófával végződő próbálkozástól. Arra is jött rendesen a hype-vonat, ezúttal pedig az a James Gunn volt a húzónév, aki trashfilmes előzmények (pl. Super) után két Galaxis őrzői-adaptációval elég alaposan letette a névjegyét a szomszédban (aztán kirúgták, aztán visszavették, tudjuk a sztorit). Derekasan igyekszik is bebizonyítani, hogy mennyire más ez az őrület, amiben a képregényhősök B-csapatja csapatja – jó sikamlósan, véresen. De azon túl, hogy a forgatókönyv most normálisan meg van írva, és bőven repkednek a húscafatok meg az egysorosok, ez a film tulajdonképpen nem különbözik túlságosan rosszemlékű elődjétől. Amott zenés klipekben mutatkoztak be a karakterek, itt meglehetősen egyszerű indirekt párbeszédekben (még jó, hogy nem fordulnak ki a kamerának), és az öncélú erőszakorgia meg a bizarr feketehumor ellenére gyakorlatilag megismétlik önnön útjukat, csak más avatár alatt (Idris Elba Bloodsportja egyenesen ordítja, hogy ő eredetileg Will Smithnek készült). Gunn pedig sajnos nem elég bátor ahhoz, hogy a végére ne formálja jóságossá figuráit, akik természetesen az igazi főellenség ellen fordulnak a megfelelő pillanatban (családozás szerencsére azért nincs). Tudom, súlyos pénzekből készült stúdiófilmet nézek, szóval mit is vártam? Talán többet egy mocskosszájú, cafatos, de végülis felszínes polgárpukkasztásnál?

Olvasd tovább →

0

Idő – A kulisszák mögött

A mindig elgondolkodtató történeteket mesélő M. Night Shyamalan rendezte az Idő (Old) című filmet, amelyben egy család nyaralni megy az érintetlen trópusi tengerpartra, és rádöbbennek, hogy néhány órásra tervezett ottlétük alatt villámgyorsan öregszenek – az egész életük lezajlik mindössze egyetlen nap alatt.

Nem túlzás azt állítani, hogy az Idő története egy ajándékozással kezdődött. M. Night Shyamalan rendező különleges meglepetést kapott a három lányáról apák napjára: a Sandcastle (Homokvár) című bizarr, meditatív, gondolatébresztő képregényt, amely a francia Pierre Oscar Lévy író és Frederick Peeters grafikus 2011-es közös alkotása. A képregény azonnal beindította a rendező fantáziáját. Miután befejezte Estrail 177 című trilógiáját (A sebezhetetlen /Unbreakable/, Széttörve /Split/, Üveg /Glass/), Shyamalan nekilátott az Idő forgatókönyvének megformálásához. Célja az volt, hogy a történetet egzisztenciális thrilleré alakítsa, amely az emberiség nagy rejtélyeinek kérdéseit boncolgatja: halandóság, megbánás, szerelem, elköteleződés és az idő természete. A középpontban rendkívül provokatív kérdések állnak. Ha csak egy nap maradna az életedből, mit tennél ezalatt? Kivel töltenéd el ezt az időt? Mi lenne a legfontosabb számodra?

Olvasd tovább →

0

Egy évem Salingerrel (My Salinger Year, 2020)

írta Nikodémus

A rendező egyik korábbi filmjéről itt írtunk.

Meleg színek, kellemes háttérzene, bögrényi illatos kávé és egy jó könyv – mi sem kell több egy csöndes elmélyültségben töltött estéhez. S ugyanennyi elég Philippe Falardeu Joanna Rakoff könnyed önéletrajzi lektűrjéből készült új filmjéhez is, amely értelmünk helyett beleérzésünkre próbál támaszkodni – talán túlságosan is, ám ha betekinthetünk egy menő New York-i irodalmi ügynökség kulisszái mögé, megcsodálhatjuk két kiváló színésznő finom összjátékát, és integethetünk J. D. Salingernek (persze szigorúan csak távolról), egyáltalán nem bánjuk a könnyen csúszó nyári filmélményt.

Olvasd tovább →