FilmDROID 
Mulan (12) 115 perc
Tenet
írta Nikodémus
Nem spoilerezünk (a kép innen való.)
Ne próbáld érteni, érezd – szól ki a nézőnek Christopher Nolan legújabb filmjében (és egyúttal kritikusok százainak is – akik használják is rendesen ezt a mondatot, mint valami kapaszkodót), és mintha öntudatlanul hűteni próbálná a gigantikus elvárásokat. Legkésőbb A sötét lovag óta elképesztő felhajtás övez minden Nolan-premiert, amihez idén ráadásul a koronavírus-járvány is hozzátett. A Tenet azonban nem megváltó, nem orákulum, csak egy film – és annak sem a legelmésebb, mert hiába a bonyolult felszín, izgalmas rétegek nemigen akadnak a a mélyén. Csupán néhány közhely.
Heti bemutatók
Könyvajánló – Filmtörténeti kalandozások
Ez könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem “összegyűjtött művek”, nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben.
Zalán Vince, a kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott “filmművészeti kánonnal”, olykor meg utat engednek “egyéni bolondériáinak.” De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai remélhetőleg sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.
Zalán Vince: Kalandozások – Egy filmkritikus feljegyzéseiből, Gondolat, 324 oldal, 2020, 3400 Ft
UIP hírek
Vin Diesel egy kínai házaspárnak maszekolt
Bárénekesként tündököl Vin Diesel egy reklámklipben, ám húsz másodperc után kiderül róla, hogy igazából titkos szuperkém, ennek jegyében gyorsan leüt egy testőrt, aztán kiugrik a létesítményből a kirakaton keresztül. Ekkor következik a klip üzenete: Vin egy elektromos robogón menekül üldözői elől, amely a Yadea nevű cég terméke. A vállalkozást egy kínai házaspár alapította, és az utóbbi pár hónapban nagyon beindult az üzlet, mivel egész Ázsiában hatalmas kereslet alakult ki az elektromos robogók iránt a világjárvány miatt. A polgárok ugyanis a környezetbarát és gyors kétkerekűt választják ahelyett, hogy a zsúfolt tömegközlekedést vennék igénybe, ahol mindenki rátüsszenthet mindenkire.
Dieselt legközelebb a Halálos iramban 9.-ben láthatjuk Dom Toretto szerepében. A cselekményről nem sokat tudni, de annyi biztos, hogy a sztárokkal telepakolt produkció még egy lapáttal rátesz majd az előző részek teljesítményére. A szórakoztató robogós klip itt látható vietnami felirattal:
(Fast & Furious 9. – hazai bemutató: 2021. április 1.)
Az életmű megmarad – Három kortárs filmzeneszerző
Óz, a csodák csodája, James Bond, Csillagok háborúja – ha meghalljuk ezt a három filmcímet, azonnal ikonikus jelenetek peregnek szemünk előtt. S beugranak a hozzájuk tartozó, összetéveszthetetlen dallamok is: egy álmodozó dal, egy rejtélyes-izgalmas swing-szám és egy kicsattanó energiájú nagyzenekari himnusz. Ma már mindhármat meglehetősen konvencionálisnak halljuk – részben azért, mert az évtizedek alatt rongyosra koptatták velük a fülünket –, ám a maguk idejében mindhárom alkotás merész újításnak számított. Ám mi a helyzet napjaink filmzenéjével? Három kortárs zeneszerző bemutatásán keresztül erre próbálok választ találni.
írta Nikodémus
Heti bemutatók
Retró: A 90-es évek kebelcsodái (18+)
Ami egy évtizeddel azelőtt a tiltott gyümölcs rejtegetett izgalma volt, a napfényes, ledér kilencvenes években szabályosan ránk robbant: cicik és popsik mindenütt, egyre kevesebb textillel fedve. Sportos testek, kockás hasak és gömbölyded formák divatját hozta el a szupermodell-bumm, no és a Baywatch. Nem véletlen, hogy az alábbi válogatás vonzó főszereplői közül többen is megjárták a kultikus tévésorozatot.
1. Erika Eleniak (Baywatch, Úszó erőd, Díszkíséret)
Heti bemutatók
Könyvajánló – A Jóbarátok-generáció
Jó reggelt! Tényleg 1994-et írtunk, amikor a televízió műsorra tűzte az első epizódot? Abban az évben, szeptemberben hat barát ücsörgött a kedvenc kávézójukban, hogy szexről, párkapcsolatokról, munkáról meg az élet egyéb dolgairól trécseljenek – és a mai napig újabb és újabb rajongók fedezik fel Rachel, Ross, Joey, Chandler, Monica és Phoebe életét. A sorozat – tehetséges megalkotóinak köszönhetően – szőröstül-bőröstül bekebelezte a fiatal közönséget. A Jóbarátok volt e korszak legkedveltebb és a legnagyobb hatású televíziós programja. Soha nem tartottak szünetet. De pillantsunk csak bele, mi zajlott a színfalak mögött!
Saul Austerlitz, a popkultúra ismert krónikása, exkluzív interjúkat készített az írókkal, a rendezővel, a producerekkel és a stáb tagjaival a sorozat történetéről, amely a Netflixen jelenleg is meghökkentő népszerűséggel éli utóéletét. Izgalmas részleteket közöl a forgatás körülményeiről, a Super Bowl-ról, londoni utakról, leszbikus esküvőkről, frizuradivatokról, szupersztárok cameóiról vagy a millió dolláros szerződésekről. A Jóbarátok az új műsorokkal is felveszi a versenyt. Előkelő helyet foglal el televíziós adások népszerűségi listáin, az ismétlések is ott vannak a Top 10-ben! A Jóbarátok a 90-es évek televíziós szimbólumává vált, öröksége és sikere a legmerészebb ábrándokat is túlszárnyalja. Ez a letehetetlen, vidám, humoros könyv is ezt bizonyítja. (Forrás)
Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció – Mi zajlott a színfalak mögött?, 21. Század Kiadó, 430 oldal, 2020, 4490 Ft
UIP hírek
Őrületes lesz az új G.I. Joe film
Teljesen új dimenziókat nyit a G.I. Joe franchise történetében az új epizód, a Kígyószem: G.I. Joe – A kezdetek. Ezt maga Henry Golding írja a közösségi oldalán, aki a Kőgazdag ázsiaiak főszerepében robbant be a köztudatba. Már látta a frissen elkészült G. I. Joe film első vágott változatát, ami nem is csoda, hiszen ő a főszereplő. A Slashfilm emiatt arra int, hogy Golding rajongó kijelentését érdemes némi forráskritikával kezelni, de ettől még a film tényleg lehet nagyon jó. Az előző két G.I. Joe opusz szépen teljesített a mozikban (összesen vagy 280 millió dollárt termeltek), ezért készült el a mostani spinoff, amely az egyik hős, Kígyószem eredettörténetét meséli el.
A filmsorozat kultikus képregényből készült, amiben Kígyószem eredetileg szőke, kék szemű, úgyszólván germán típusú hős volt, de a félig maláj származású Golding annyira piacképes sztár lett pillanatok alatt, hogy simán átírták miatta a karaktert, ahogyan állítólag az egész történetet is. Golding érdekes színészi feladatot kapott, mert karakterével felrobban egy helikopter, ami miatt eltorzul az arca és nem tud beszélni, így gesztusokkal kell kommunikálnia. Ám ha azt vesszük, hogy Tom Hardy gyakorlatilag a bal szemével alakította bravúrosan a Dunkirk vakmerő angol vadászpilótáját (ennyi látszik belőle a fülkében a hadifelszerelés alatt), a nem kevésbé tehetséges Golding is biztosan parádésan megfelel a kihívásoknak.
(Snake Eyes: G. I. Joe Origins – hazai bemutató: 2020. október 22.)
Retró: A 80-as évek bombanői (18+)
Hollywood mindig is nagyon értett az erotika finom adagolásához, amit a 60-as évek szexuális forradalma után még szabadosabban tudott alkalmazni, sok fiatal férfiember örömére. Egy libbenő szoknya itt, egy villanó fürdőruha ott, és máris megvan az izgalom, vallották a producerek, és igazuk volt: a fülledt nyolcvanas évek nem csak a geekség, hanem a pajzánkodás aranykora is volt. Európai művészfilmek helyett nézzük, kik voltak azok, akiknek idomait ámulva bámulták a kiskamaszok Hollywood- és világszerte!