FilmDROID 
Medvevilág Szicíliában (La fameuse invasion des ours en Sicile) (6) 82 perc
UIP hírlevél
Megvan, miről szól az új Top Gun
Sokáig nem lehetett tudni, miről fog szólni az új Top Gun, hiszen a hidegháborúnak már vége, nem lehet egy látványos repülős filmben szovjet vadászbombázókkal szívózni a Csendes-óceán felett. A stúdió sokáig egy mukkot nem szólt arról, hogy több mint 30 évvel az eredeti Top Gun után mi újat lehet mondani.
Az új film, a Top Gun: Maverick rendezője, Joseph Kosinski azonban most elárulta az Empire magazinnak, mi az új sztori alapja. Maverick (Tom Cruise) a múltjával küzd, tehát a produkció gerince hasonlóan nevelődési történet, mint az előző opuszban. Az a különbség, hogy Maverick ma már középkorú férfiú, aki továbbra is a légierő legkiválóbb pilótája, de kísértik múltjának démonai, fel kell dolgoznia traumáit. Maverick új csapatot toboroz a Top Gun nevű elit repülős alakulatnak, közben vívódik, és van persze romantikus vonulat is, amelyet az Oscar-díjas Jennifer Connelly képvisel. Az új csapat végül rendkívüli bevetésre indul, és senki nem fogja kitalálni, hogy győznek-e, vagy sem.
(Top Gun: Maverick – hazai bemutató: 2020. december 25.)
The Current War (2017) / Radioactive (2019)
írta Nikodémus
Manapság közkeletű (s mélyen leegyszerűsítő) értelmezésként él a közvéleményben, hogy a szabadság nem más, mint végtelen lehetőségek azonnal kihasználható tárháza. Társadalmi keretekről, erkölcsi megfontolásokról vagy a tények tiszteletéről alig hallani, és immár három nemzedék közös élménye, hogy a szabadság kiküzdendő érdem helyett hétköznapi valóság. Többek között ennek veszélyeiről gondolkodtat el két, nemrég bemutatott film, nézőjét a másfél évszázaddal ezelőtt berobbant tudományos-technikai forradalom hőskorába repítve.
Merre tovább, mozifilm?
Vírusjárvány után, kultúrharc közben
Mire e sorok megjelennek, nagy eséllyel túlleszünk az idei koronavírus-járvány első hullámán. Az eddigi életvitelünket felforgató pandémia számos tanulsággal szolgált már eddig is, s mint annyi minden más, maga a szórakoztatóipar sem lesz már ugyanaz, mint azelőtt. A filmvilág mostanság új szavakat tanul: távolságtartás, online fesztivál, streaming-bemutató.
írta Nikodémus
Mozi- és streaming-premierek
Könyvajánló – Hollywood királynője
A Meryl Streep, Hollywood királynője magával ragadó, inspiráló portré az élő legendáról és színészi játékáról. Bemutatja a félelmet nem ismerő színésznő elsöprő sikert arató, ikonikus filmszerepeit, feminista elhivatottságát és azt a tagadhatatlan hatást, amit a popkultúrára gyakorolt. Meryl Streep korunk legünnepeltebb színésznője. Valóságos kaméleonként olvad bele minden egyes szerepébe. Soha nem játszik kétszer ugyanúgy. Kifinomult eszköztárát latba vetve egy sor dinamikus, bonyolult női karaktert jelenít meg, legyen az fiktív vagy valóságos személy: Joanna Kramer, Sophie Zawistowska, Karen Silkwood, Julia Child, Margaret Thatcher vagy Florence Foster Jenkins. Nem alkuszik meg, nem bújik olyan mellékszereplők bőrébe, amelyekkel más színésznőknek be kell érniük: a támogató feleség, a támogató anya vagy a támogató, ám egyetlen mozdulattal lecserélhető szerető karakterébe. Streep ilyesmit nem hajlandó eljátszani.Az egykori különc, göndörhajú külvárosi tinédzser a Vassar és a Yale Egyetem dráma tagozatának színpadán nőtte ki magát feltörekvő naivává. A 60-as és 70-es évek nőmozgalmának virágkorában vált felnőtté, és akkor is nyíltan vállalta feminista elkötelezettségét, amikor ez még nem volt divat. A korai sikereket követően, negyvenéves korára – amikor sok főszerepet játszó színésznő ragyogása elhalványul – Streep még inkább előretört, egyre érettebb és jobb lett. Olyan szerepeket vállalt, amelyek valóban érdekelték, miközben számtalan rangos díjat és elismerést zsebelt be. (Forrás)
Erin Carlson: Meryl Streep, Hollywood királynője, Kossuth Kiadó, 352 oldal, 2020, 4500 Ft
Droidzaj: Trailerzenék 6.
írta Minime
Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!
Ninja Tracks
A 2004-ben alapított produkciós céget Kaveh Cohen komponista és zenei producer vezetése alatt Los Angeles-i központtal találhatjuk meg a szakma berkeiben. A tulajdonos mellett két kiemelt zeneszerzőt említhetünk meg az állandó munkatársak között, mégpedig Collin Perry-t és Michael Nielsen-t. Triumvirátusuk több száz hosszabb-rövidebb zenei tételt dolgozott ki az elmúlt 14 évben, amelyek mozifilmek, tévéfilmek, számítógépes játékok előzeteseihez és zenei betéteihez készültek.
A cég az elmúlt években folyamatos bővítéseken esett át és lehetőséget kínált feltörekvő újonc zeneszerzők munkáinak bemutatására, akár vendégkomponistaként, akár hivatalos munkatársként. A korábban ismertetett zenei produkciós cégekhez hasonlóan a Ninja Tracks is próbál önálló zenei előadóként megjelenni a piacokon, így saját szerzeményeiket rendszeresen megjelentetik saját albumokként és zenei kiadványokként, meglehetősen nagy sikerrel. A vezető komponisták pedig előszeretettel vállalják különböző díjátadók és koncertek, valamint nagy volumenű rendezvények zenei anyagának összeállítását és munkálatait.
Következzen néhány szerzemény kedvcsinálóként:
Mozi- és streaming-premierek
Röviden: A Fire Saga története / Artemis Fowl / Force Of Nature / You Should Have Left / Éjjeli ragadozó
írta Minime
Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története (Eurovision Song Contest: The Story of Fire Saga) – Lars Erickssong (Will Ferrell) gyerekkori álma, hogy megnyerje az Eurovíziós dalfesztivált, oldalán Sigrit Ericksdottir-ral (Rachel McAdams), akivel közösen alkotják a Fire Saga elnevezésű formációt. Husavik izlandi kisvárosának parkolóőre és általános iskolai tanítónője tehát nagy álmokat szövöget. Van bennük akarat, némi tehetség és társul melléjük számos balszerencsés esemény, mitikus és kevésbé folklóros balszerencse. Erick szkeptikus apja, Erick (Pierce Brosnan) sem könnyíti meg a dolgukat, hiszen fiát és álmát semmibe sem nézi. Sigrit pedig, mint a kisváros legszemrevalóbb teremtése, kissé furán mutat a mamlasz, de eltökélt Lars oldalán. Kettejük története ez a film, ami megidézi az Eurovíziós dalfesztiválok giccstől és ripacskodástól fuldokló világának minden sarkalatos aspektusát, és azért a néző eszébe juttatja, hogy néhány igazán kiváló előadó és sláger is hírnevet szerzett magának, ezen az igazából komolyan soha nem vett eseményen. Ferrell, mint társíró gondoskodik a rá jellemző és a nézők számára egyre inkább terhet jelentő bugyuta humorának jelenlétéről, míg McAdams a naiva-komika mezsgyén letolja a vászonról behemót, ám éneklésben abszolút nem tehetségtelen színésztársát. A filmet a Netflix készítette el, David Dobkin rendezésében, akinek volt már ennél jobb munkája is. Egy igazi klasszikus vígjáték is lehetett volna, ha kevésbé PC, és mer bátrabb lenni, de azért annyira így sem rossz. A film legnagyobb értékeként mindenképpen ki kell emelni Molly „My Marianne” Sandén svéd énekesnőt, aki McAdams karakterének hangját prezentálja, valami elképesztően igényes és gyönyörű énekléssel, különösképpen a Hometown című dal tekintetében. Azonban a film ezzel együtt sem felejthetetlen élmény. Értékelés: 50 %
Heti streaming-premierek
NETFLIX
Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története (Eurovision Song Contest: The Story Of Fire Saga) (16+) 120 perc
Könyvajánló – Körhinta a viharban
Igaz-e, hogy a Rákosi-korszak szocreál termelési és nevelési filmjei fonák – öntudatlan – disztópiák? Mi a különbség a példázatos és mitizáló történelmi film típusa között? Kijelenthetjük-e, hogy a Fábri Zoltán által rendezett sematikus Vihar szoros „rokonságban” áll az 1945 utáni magyar filmművészet egyik első remekművével, a Körhintával? Hogyan jelenik meg a pártállammal szembeni társadalmi autonómia vágya Máriássy Félix Egy pikoló világos című filmjében? Lehetséges-e, hogy Bacsó Péter 1970-es Kitörése Kovács András 1968-ban forgatott reformista Falakjának közvetlen kritikája? Igaz-e, hogy a disztópiákat ábrázoló filmekből megérthetjük a szabadság kultúráját napjainkban is fenyegető totalitarizmus természetét? Hogyan vonul végig az apokalipszis problémája Tarr Béla életművén? Milyen megoldást kínál a nihilizmus „betegségére” Pasolini a Teorémában és testvérfilmjében, a Disznóólban? Íme néhány kérdés, amelyek felmerülnek e könyv lapjain. A filozófusként indult Pólik József filmesztétikai írásai a magyar és egyetemes filmművészet tájain barangolnak, hol gondolkodásra ösztönző, felemelő remekműveket, hol félresikerült, a hatalomnak kiszolgáltatott művészet esendőségéről tanúskodó alkotásokat interpretálva. (Forrás)
Pólik József: Körhinta a viharban – Filmesztétikai írások, A kortársfilmtudomány kulcskérdései 6., Debreceni Egyetemi Kiadó, 280 oldal, 2019, 3900 Ft
Retró: 30 éve ért véget a Linda sorozat
Csak pár ikonikus beállítás: tojásföld-törő főcím, védjegyszerű sikongatások, sárga Babetta, és amikor a főszereplő kilép a klumpájából, már mindenki tudja, mi következik. A nyolcvanas évek magyar kultsorozatát Bruce Lee- és Jackie Chan-filmek ihlették, ám a karatézó rendőrnő hatására egyre többen kezdtek küzdősportokat tanulni, és a rendőrnek jelentkezők száma is megnőtt. Három évtizede, hogy három évadnyi uralkodása után véget ért a Linda sorozat.
írta Nikodémus