0

Sosem voltál itt (You Were Never Really Here, 2017)

írta Nikodémus

A kiégettség kortünet, s egyben tabu. Foghatjuk túlhajszoltságunkra, a nap mint nap ránk ömlő információ-áradatra vagy személyes kapcsolataink lassú kihűlésére, nem ússzuk meg a szembenézést, mely csak akkor gyógyít, ha még fáj. A Sosem voltál itt főhősének egyáltalán nem fáj már semmi – és ez rémisztőbb bármilyen csapdában vergődő lélek rúgkapálásánál.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Utazás a lehetetlenbe

A filmtörténetben a hollywoodi filmgyártáson és az avantgárd filmművészeten kívül nincs még két olyan tradíció, amely formanyelvi szempontból távolabb esne egymástól. Ez a könyv mégis arra tesz kísérletet, hogy a lehető legátfogóbb módon mutassa be a két filmkészítési gyakorlat találkozását, azon belül is a tudományos-fantasztikus mozik és az absztrakt kísérleti filmek ritka keresztmetszetét vizsgálva.
A szerző részletesen bemutatja az absztrakt filmek technikáit, intézményi hátterét, illetve a science fiction filmek történetét és elméletét, a hatvanas-hetvenes évek hollywoodi filmjének gyártástörténeti kérdéseit is kibontva. A könyv elsődleges célkitűzése, hogy részletesen körbejárja a történetmesélő filmek és az absztrakt alkotások találkozását, olyan klasszikusok mélyelemzésével, mint a Stanley Kubrick által rendezett 2001: Űrodüsszeia. Az Utazás a lehetetlenbe egészen új perspektívából pillant rá a műfajfilmek és az avantgárd történetére, ami gyakorló filmkritikusok és elkötelezett filmőrültek számára egyaránt izgalmas lehet.

Lichter Péter 1984-ben született Budapesten. 2009-ben diplomázott az ELTE Filmtudomány Tanszékén, ahol 2018-ban doktori fokozatot is szerzett. Tizennyolc éves kora óta aktív filmkészítő: kísérleti filmjeit több mint kétszáz nemzetközi fesztiválon vetítették – köztük olyan rangos eseményeken, mint a Berlini Kritikusok Hete, a New York-i Tribeca Filmfesztivál vagy a Rotterdami Filmfesztivál. 2009 óta a Prizma filmművészeti folyóirat szerkesztője; filmes tárgyú írásait itt, illetve a Filmvilág lapjain publikálja. Emellett az ELTE, a Pécsi Tudományegyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem óraadó tanára. Első, a kísérleti filmekről szóló kötete (A láthatatlan birodalom) 2016-ban jelent meg. (Forrás)

Lichter Péter: Utazás a lehetetlenbe – Az avantgárd film absztrakt formái a science fiction filmekben, Gondolat Kiadó, 224 oldal, 2018, 3 400 Ft

1

25 éves a Jurassic Park

írta Nikodémus

Negyedszázada, 1993. június 11-én mutatták be Steven Spielberg dinós kalandfilmjét.

Szerte a világon legalább két generáció szorongatta a karfát azon a szép nyári napon a mozikban: a gyerekek az épp felfutó dinókultusz-keltette vágyaik beteljesülését várták, szüleik pedig az akkoriban legmenőbb ponyvafilmes szerző, Michael Crichton nevére mentek be a moziba. Utóbbiak kicsit csalódtak, előbbiek pedig családbarát Disney-mozi helyett egy vérfagyasztó horrort kaptak. De hogy is lett az ősi ijesztegetést és egy divathullámot ravaszul összeházasító látványfilm technikatörténeti mérföldkő? Steven Spielberg még egyszer utoljára megmutatta, milyen jó a szimata.

Olvasd tovább

0

Röviden: The Trip to Spain (2017)

írta Nikodémus

Rob (Rob Brydon) és Steve (Steve Coogan) régi haverok. Gyerekkoruk óta ismerik egymást, együtt voltak jóban-rosszban, s most gasztrotúrára indulnak – immár harmadszor. Az úti cél ezúttal Spanyolország: a katalán kolbász, a tapas, a füstölt-főtt sonka és a könnyű, mediterrán borok hazája. Hőseink nekivágnak, s közben be nem áll a szájuk.

Rob és Steve tulajdonképpen önmagukat játsszák: Michael Winterbottom rendező egyik őrületes vígjátékának forgatásán annyira egymásra találtak, hogy közösen improvizált jeleneteikből nőtt ki a mára kultikussá vált gasztro-filmsorozat. A Trip-trilógia darabjaitól ezért nem érdemes összefogott narratívát, netán nagy tanulságokat várnunk: színészeink alapvetően a szituációs komédiázásban jeleskednek, melynek elsődleges eszközei a jórészt rögtönzött, és így spontánnak, életszagúnak ható párbeszédek. S persze nem kell a szomszédba menni egy kis ego-fitogtatásért vagy enyhe ripacskodásért: Brydon és Coogan kedves bájjal teszik lóvá egymást és önmagukat, eljátsszák a sértődöttet, majd teátrálisan megbocsátanak, s miközben Michael Caine akcentusának parádés utánzásán, lökött összeesküvés-elméleteken, parádés okfejtéseken vagy mulattató közhelyekbe fullasztott életbölcsességeken nevetünk, olykor-olykor elgondolkodunk: ilyen volna egy jellegzetesen nyugati kultúrkör-beli értelmiségi élete?

Rob és Steve hazavágyik: előbbi nemrég alapított családjától búcsúzott el, utóbbi pedig (újra) egyedülálló nőcsábászként elárvult gyerekére próbál figyelni, miközben új ügynököt keres magának. Winterbottom a szikrázó dialógusok és a kulináris élvezetek mellé csendesen felsorakoztatja a társas magány, az elidegenedés és az életközepi válság dilemmáit, ám szerencsére nem fest túl komor színekkel: sorozatának legfrissebb darabjából is szívmelengető életigenlés sugárzik. No és a gasztrokultúra féktelen dicsérete.

(Megjelent: A Szív, 2018. június)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Ezerszemű filmhíradó

A híradóműfaj kutatása a történettudomány, a kommunikációelmélet és az esztétika határterületén helyezkedik el, és számos résztémára bontható. A filmhíradó a két világháború közötti Magyarország új tömegkommunikációs eszköze, amely nem csak az információközlés, de a befolyásolás lehetőségeit is kibővíti, mert a szerkesztők – az események dokumentálásán túl – a közönség identitásának formálására is törekednek. A kötet bemutatja a hazai filmhíradók fejlődésének kezdeteit, az 1931–1944 között Magyar Világhíradó címmel forgalmazott mozgóképek intézményi hátterét, formai és tartalmi sajátosságait – jelezve ezzel a korabeli médiatörténet néhány fontos állomását.

Barkóczi Janka (1983) filmkritikus, filmesztéta. Doktori tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kommunikáció Doktori Iskolájában folytatja a magyar filmhíradók és a politikai kommunikáció témájában. Írásai rendszeresen jelennek meg hazai és külföldi kiadványokban, blogot is vezet a témáról. Kutatási területe a vizuális propaganda, valamint a mozgókép és a történelem viszonya. (Forrás)

Barkóczi Janka: Ezerszemű filmhíradó – Vizuális propaganda Magyarországon 1930-1944, L’Harmattan, 138 oldal, 2017, 2390 Ft

3

Filmek a netről: An Open Secret (2014)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

AN OPEN SECRET. Official PG-13 version. Copyright Esponda Productions LLC #AnOpenSecret FINAL from Matt Valentinas on Vimeo.

Amy Berg dokumentumfilmje megdöbbentő, felzaklató, s a tavaly ősszel kezdődött szexuális zaklatási botrányok fényében aktuálisabb, mint valaha. Az An Open Secret a Hollywoodban régóta működő, illegális pedofil-szerveződések nyomába ered pszichológiai manipulációval, orgiapartikkal, alkohollal, kábszerrel, árnyékos életű sztárokkal és mélyen hallgató filmszakmával. A film nagy sikert aratott a bemutató idején, valahogy azonban senki sem akarta megvenni forgalmazásra – ezért van fenn a neten. A filmben szereplő filmesek közül Bryan Singer mintha már eltűnt volna a színről (legalábbis gyanús a tavaly forgatott Queen-filmből való távozása).

0

Suicide Squad: Hell to Pay / Batman Ninja

írta Nikodémus

Míg a Warner-DC élőszereplős fronton évek óta kínlódik (most épp cégátrendezés és sokadik újratervezés zajlik), az animációs részleg meglepő nyugodtsággal baktat a maga útján. Nem mintha errefelé nem lennének balfogások, és a stúdió bizony képes minket időnként alaposan meglepni. Én is így jártam, amikor legújabb két munkájukat megnéztem: elvárásaim érdekes módon épp fordítva teljesültek.

Olvasd tovább

3

20 éves a Truman Show

írta Nikodémus

Két évtizede ezen a napon debütált a mozikban Peter Weir kultikus filmje.

Azt hiszem, a mi generációnknak háromféle Truman Show-élménye van. Az első a kortárs kiskamasz rajongása: újra egy Jim Carrey-film, csak nem értem, ebben miért nem viccelődik annyit a gumiarcú színész. A második egy felemelő szabadulósztori (fiúknak) avagy egy megható szerelmes történet (lányoknak). A harmadik pedig amikor a tévében elkapod a sokadik ismétlést: nosztalgiából kezded nézni, de egyre inkább hatalmába kerít az érzés, hogy ez egy nyugtalanító, sötét mozi a média totális, lealjasító hatalmáról. A döbbenet, hogy ez a három értelmezési sík mind igaz, sőt, egymást erősítve működik a filmben. Az érdem pedig az író-rendező-főszereplő hármasé.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kép, mozgókép, megértés

Vissza a filmekhez! – ebben a rövid, jelmondatszerű felszólításban ragadható meg Gyenge Zsolt könyvének fő célkitűzése. Méghozzá vissza a filmek (vizuális) tapasztalatához. „A sok szimbólumot, kódot, narratív struktúrát, ideológiát és műfajt azonosító és tárgyaló elemzés erdejében ugyanis – írja a szerző a Bevezetésben – mintha elfelejtkeztünk volna a vizualitásról.” Mindehhez a fenomenológiai filmelemzés elméletén keresztül vezet az út, vagyis egy olyan elmélet útján, amely a dolgok naiv, természetes, reflektálatlan percepciójához igyekszik visszatérni. Márpedig a filmben, a filmnézés során elsődlegesen a világ számunkra való „dolgai”, vagyis a mindennapi élettapasztalatok segítségével tájékozódunk. Egy ilyen módszer a reflektív tudományosság ellen érvel – a fenomenológia elmélete azonban nem tartozik az egyszerű olvasmányok közé. Nincs ebben ellentmondás? Nos, ha van, az feltétlenül termékenynek mondható, amelyet e könyv első, elméleti fejezetei bizonyítanak. A látszólagos ellentmondás másik feloldása pedig a további, elemző fejezetekben rejlik, amelyekben a szerző fenomenológiai megközelítését, elemzésmódját konkrét filmekre, életművekre és a film különböző megnyilvánulási formáira alkalmazza, nevezetesen Abbas Kiarostamira, Roy Anderssonra és a videóművészetre. A könyvben kidolgozott fenomenológiai filmelemzés elmélete ezen a módon is eljut a „dolgokhoz” – az olvasó pedig egy igen meggyőző elemzői attitűd megismerésétől az elemzett „dolgok” jobb megismeréséhez. Azaz: vissza a filmekhez. (Gelencsér Gábor docens, ELTE) (Forrás)

Gyenge Zsolt: Kép, mozgókép, megértés – Egy fenomenológiai filmelemzés elmélete, L’Harmattan, 202 oldal, 2017, 2490 Ft

0

Loving Vincent (2017) / Maudie (2016)

írta Nikodémus

A festőfilmek elsődleges kérdését, miszerint át lehet-e ültetni az alkotó vizuális világát mozgóképre, a legtöbb életrajzi mozi simán kikerülni. Képeskönyvvé degradálja az életművét vagy elmeséli a művész életét. Nincs ezzel gond, számtalan kitűnő biográfiát láttunk már, a Loving Vincent viszont merészen nagyobb ambíciókat sző. A Maudie nem, ám mégis teljesebb élmény.

Olvasd tovább

5

Solo: Egy Star Wars történet (Solo: A Star Wars Story)

írta Nikodémus

A kritika spoilermentes.

Vérmes rajongók, örök kétkedők, nyugi: a Solo: Egy Star Wars történet rendben van. Hogy ez pontosabban mit jelent a két tábornak, avagy az egyszerű mozinézőnek (és hát ne legyenek illúzióink, a Disney elsősorban őket célozza az újabb és újabb filmekkel), arról alább még lesz szó, de ahogy Minime kolléga tette a Deadpool 2-nél, úgy itt is szentelnünk kell egy bekezdést a rendhagyóan fajsúlyos előzményeknek.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Három Syd Field-kötet

Syd Field a nemzetközi forgatókönyvírás legelismertebb szakértője, a Forgatókönyv című könyve pedig világszerte a forgatókönyvírók bibliája. Az ötlettől a karakterig, a nyitójelenettől a kész könyvig – Syd Field műve könnyen elsajátítható szabályokat és módszereket kínál kezdő és gyakorló írnók számára. (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyv – A forgatókönyvírás alapjai, Cor Leonis kiadó, 290 oldal, 2011, 3990 Ft

Syd Fieldnél senki sem tud többet a forgatókönyvírásról. A hollywoodi bennfentes a Forgatókönyv című bestsellere folytatásában most a forgatókönyvírók új nemzedékével osztja meg titkait, meglátásait, anekdotáit. A Forgatókönyvírók kézikönyvéből kiderül, hogy milyen a jó ötlet, milyen a profi szerkezet, megtudhatod, hogyan keltsd életre a karaktereket, hogyan írj párbeszédet, vagyis hogyan dolgozd fel ötletedet sikeres, profi forgatókönyvvé. Akár kezdő vagy, akár profi, ha követed Field tanácsait, végül a kezedben lesz egy kész, eladható forgatókönyv! (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyvírók kézikönyve – A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései, Cor Leonis kiadó, 295 oldal, 2012, 3990 Ft

Az írás folyamata valójában nem egyéb, mint átírás. De vajon mit és hogyan kell megváltoztatni? Minden forgatókönyvben vannak problémák. Így volt ez a Die Hard – Az élet mindig drága vagy a Rés a pajzson esetében is – és ezeket nem is javították ki. Miattuk maradt kis híján dobozban A szakasz, de Oliver Stone átírta az első tíz oldalt, és a film klasszikus lett. Minden forgatókönyvíró szembesül a problémákkal – csakhogy a jó író a kreatív megoldások ugródeszkájának tekinti őket. A könyvben a népszerű szerző, Syd Field, akinek évente ezernél is több forgatókönyv megy át a kezén, lépésről lépésre bemutatja, hogyan lehet észrevenni és kijavítani a forgatókönyvek jellemző hibáit. Olyan szakmai titkokat árul el, amelyek naggyá tették a remekműveket, és amelyekkel a reménybeli forgatókönyvírók is eséllyel pályázhatnak a sikerre. A könyvből megtudhatjuk, mitől működnek a legjobb történetek; hogyan lehet hatásos az első tíz oldalunk – a Thelma és Louise és a Farkasokkal táncoló példáinak segítségével –; hogyan adjunk magunknak álomfeladatot éjszakára; hogy felszabadítsuk kreatív énünket; hogyan építsük fel a karaktereket a tetteik segítségével, ahogy Quentin Tarantino teszi; hogyan szedjük össze magunkat, ha falnak ütköztünk; és hogyan küzdjük le az alkotói válságot egyszer s mindenkorra. (Forrás)

Syd Field: Forgatókönyvírók munkafüzete – Avagy így vesszük észre, így oldjuk meg, ha gond van a forgatókönyvvel, Cor Leonis kiadó, 317 oldal, 2013, 3990 Ft