1

30 éves a Baywatch sorozat

Napfényes strand és kisportolt testek, vörös fürdőruci és bombanők, nyári forróság és krimi – ha azt mondom, Baywatch, sokunknak ez jut eszébe Mitch Buchannon (David Hasselhoff) és csinos vízimentő-társainak kalandjairól. Az idén 30 éves, világszinten is az egyik legsikeresebb tévésorozat indulása nem volt éppen diadalmenet. Alább elmeséljük a legendás (és pikáns) sorozat megszületésének történetét, kitérünk az azt kísérő ellentmondásokra, botrányokra, és vetünk egy pillantást az örökségére is. Csobbanjunk!

írta Nikodémus

A kezdetek

Gregory J. Bonann tizenéves kamaszként, könnyű nyári munka reményében csatlakozott 1970-ben a Los Angeles-i partiőrség vízimentő-csapatához. Már az első nap komoly sokk érte: egy férfit és egy nőt kellett kimentenie a vízből, miközben szeretteik a móló szélén jajveszékeltek. Bonannt azonnal megfogta a vízimentő-élet izgalma, és eszébe jutott, milyen remek tévésorozat lehetne ebből.

Olvasd tovább

0

Az Aranypinty – A kulisszák mögött

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, Theo azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: előbb jómódú nevelőszülőkhöz kerül, majd részeges, szélhámos apjával tart Las Vegasba, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad a felbecsülhetetlen értékű festmény, Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

Donna Tartt Az Aranypinty című regénye 2013 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt: 40 héten át szerepelt a New York Times bestseller-listáján, a kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben Pulitzer-díjat hozott szerzőjének.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Irodalomra közelítő kamera

Sághy Miklós tanulmánykötete az irodalmi adaptáció elméleti és gyakorlati-esztétikai kérdéseit tárgyalja. Többek közt olyan témaköröket vizsgál, mint a hűség vagy hűtlenség mibenléte, az irodalom és a filmművészet hierarchikus szemlélete, multi- vagy monomediális megközelítése, illetve a filmtörténeti korszak, az írói kultusz, az emlékezetpolitika, a fennálló ideológia és a rendezői stílus hatása a megfilmesítés folyamatára. A magyar alkotásokat előtérbe állító elemzések különböző – és gyakorta eltérő teoretikus keretrendszert igénylő – módszereket, megközelítéséket alkalmaznak, jóllehet kezdőpontjukat minden esetben a szoros szöveg- és mozgóképolvasás határozza meg. A komparatív analízisek egyfelől feltárják a filmes és irodalmi művek összehasonlításban megmutatkozó sajátosságait, másfelől pedig az elemzési módszerek alapos bemutatásával kínálnak példát az irodalmi adaptációk több szempontú megközelítésére. A kötet mind a szakmai, mind a filmművészet iránt érdeklődő, szélesebb olvasóközönség számára is izgalmas és tanulságos olvasmány lehet. (Forrás)

Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera – A XX. századi magyar irodalmi művek filmes adaptációi, Kalligramm, 209 oldal, 2019, 3000 Ft

0

Downton Abbey film – A kulisszák mögött

Megszületett a világszerte híres és kedvelt Downton Abbey sorozat világában játszódó nagyszabású mozifilm. A Crawley család és a szolgálatukban álló elszánt személyzet a Downton birtok fennállásának legfontosabb pillanatára készülődik. Az angol király és királyné látogatásának hírére felbolydul az egész ház, botrányok, románcok, intrikák kezdenek kibontakozni, és az események olyan fordulatot vesznek, hogy hirtelen egész Downton jövője forog kockán…

Olvasd tovább

0

Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

írta Nikodémus

Sok művész nagy, szinte egyetlen vágya, hogy megragadhassa a korszellemet. Egész életművek telnek el a siker legkisebb jele nélkül, gyakran fájó hibázásokkal. Schwechtje Mihálynak összejött a páratlan bravúr: mindjárt legelső nagyjátékfilmjével sikerült a korszellem szíve közepébe találnia.

Eszter (Herr Szilvia) visszahúzódó tini, aki a mangák világában talál menedéket. Angoltanára (Polgár Csaba) az egyetlen, aki megértéssel közeledik hozzá, ezért a lányt alaposan megviseli, amikor a fiatal férfi bejelenti, itt hagyja az iskolát, és más városba költözik. Eszter messengerén azonban hamarosan bejelentkezik valaki, és egy igen különös, baljós kapcsolat veszi kezdetét. Szégyen és vágyakozás, bájos kamasz-szerelem és felnőttes felelősségérzet ütközik Eszter lelkében, s a néző gyakran úgy érzi, ezek az ütközések bizony egyúttal keveredések is – hiszen a határok egyre inkább elmosódnak.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Mozgókép és paragrafusok

Mozgókép és paragrafusok címmel jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet egy a filmgyártás intéz­ményi és jogi szabályozási kérdéseivel kapcsolatos filmszakmai kiadványt. A filmszakma intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozó könyvet Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja és Varga Balázs, az ELTE Filmtudományi Intézetének oktatója szerkesztette. A könyv már kapható a könyvesboltokban, de később elérhető lesz online is az érdeklődők számára a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet weboldalán.
A könyvben tanulmányok olvashatók az állami támogatások uniós szabályozásáról, a Kreatív Európa programról, az Európai Tanács filmtámogatási programjáról. Fejezetet szenteltek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási rendszerének. A közvetett állami támogatás tagállami mintáit és a koprodukciós lehetőségeket bemutató írások is olvashatók a kötetben. Egy-egy fejezetet szól Szerbia és Románia, valamint a visegrádi országok támogatási rendszereiről. A könyv utolsó fejezeteiben interjúkat találnak az olvasók alkotókkal, producerekkel (VAN, Saul fia, Félvilág).
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Fundamenta profunda sorozatában most megjelenő kötet olyan újdonság, amely egyedülállóan járja körbe a filmes szakterület jogi, igazgatási és támogatási környezetét. (Forrás)

Bővebb olvasnivaló a könyvről itt.

Kollarik Tamás, Varga Balázs (szerk.): Mozgókép és paragrafusok – A filmgyártás intézményi és szabályozási kérdései, Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2018

0

Könyvajánló – Fábri-portré

Fábri Zoltán, a magyar film egyik meghatározó személyisége 1952-ben készítette az első, 1983-ban utolsó filmjét, és épp negyedszázada, 1994-ben halt meg. Épp elég idő, hogy a hosszú pálya ellenére elfelejtsék, mint a magyar filmtörténet oly sok alkotóját, hiszen a film az újdonságok művészete. Szerencsére a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Magyarok rendezőjére nem ez a sors várt. Filmjei a nemzeti köztudat részét alkotják. Pályája azonban nemcsak saját, sokszor tragikusan szemlélt sorsára jellemző, hanem a magyar film emelkedő és ellapályosodó szakaszaira egyaránt. Marx József monográfiája ezért nemcsak egy filmrendezői pálya első teljes feldolgozását nyújtja, hanem az egyik „főszereplő” révén bevezet a magyar film legjelentősebb időszakának történéseibe is. (Forrás)

Marx József: Fábri Zoltán, Vince Kiadó, 232 oldal, 2004, 3495 Ft

0

Jó srácok – A kulisszák mögött

Ha egy nap rosszul indul, később még inkább minden balul üthet ki. Ezt bizonyítják a Superbad – avagy miért ciki a szex?, az Ananász expressz és a Virsliparti alkotói legújabb filmjükben, amely a hatodikosok eszelős kalandjai miatt szintén sok helyen kiverheti majd a biztosítékot. A 12 éves Maxot meghívják élete első smárolós bulijába, ő pedig pánikol, mivel nem tudja, hogyan kell smárolni. Útmutatásra vágyik, ezért legjobb barátaival, Thorral és Lucassal igénybe veszik Lucas apjának drónját – amihez egyébként egy ujjal sem nyúlhatnának hozzá –, hogy titokban megfigyeljenek egy smároló kamaszpárt. Aztán kicsúszik a kezükből az irányítás, és a drón megsemmisül. Kétségbeesetten helyre akarják hozni a katasztrófát, mielőtt Max apja hazatér, ami további súlyos zűrökhöz vezet. A jó srácok a cél érdekében hanyagolják az iskolát, és ámokfutásuk során önhibájukon kívül kábítószert lopnak, egyetemisták paintball-csatájába keverednek, miközben egyszerre menekülnek a zsaruk és két szédült kamaszcsaj, Hannah és Lily elől.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A kecskeméti animációs film

A magyar animációs film több mint 100 éves históriájának egyik fontos helyszíne Kecskemét. Vízipók-csodapók, Magyar népmesék, Száz éve történt… csak néhány a nagysikerű animációs filmek közül, melyek a Kecskemétfilm Kft. néven világhírűvé vált stúdióban születtek. Varga Zoltán kötete színes illusztrációkkal varázsolja elénk a műhely és az animációs filmek történetét.
2016 végén megjelent, A magyar animációs film: intézmény- és formatörténeti közelítések című könyvében Varga Zoltán kísérletet tett arra, hogy a magyar animációs film több mint 100 évének történetét térképezze föl. 2019-ben, az MMA Kiadó gondozásában és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával jelenik meg a szerző új kötete, A kecskeméti animációs film. Hasonló törekvései okán a könyv az előző kötet folytatásaként is megközelíthető; a kecskeméti szerző ezúttal a Kecskemétfilm működésének évtizedeit mutatja be, s az itt készült animációs filmek világát ismerteti meg az olvasókkal. A kötet éppúgy részletesen foglalkozik a stúdió krónikájával – a kezdetektől napjainkig –, mint a kecskeméti animációs sorozatok és egyedi filmek elemzésével – a Vízipók-csodapóktól a Magyar népmeséken át a Városi legendákig, a Regöléstől Az éjszaka csodáin át a Balanszig –, miközben a meghatározó rendezői életműveket is áttekinti. (Forrás)

Ötven év, háromszáz produkció, film. Sokféle, a legkülönbözőbb igények szerint készült alkotás, amelyeket a szerző sorra vesz, szinte egyenként megvizsgál; leírja a filmek keletkezéstörténetét, technikai ismertetőit, tematikai hovatartozását, a keletkezésük korában, a stúdióban és az animációs filmtörténet egészében elfoglalt helyüket – írja a kötet előszavában Szoboszlay Péter.

A bemutatóról és a kötetről itt olvashatsz bővebben.

Varga Zoltán: A kecskeméti animációs film, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2019, 4800 Ft

0

Könyvajánló – Filmes férfialakok

Ez az első magyar nyelvű monográfia az 1989-es rendszerváltás utáni magyar rendezői filmről. Elsősorban a filmek férfialakjait, a posztkommunista identitás alakzatait vizsgálja, ezt azonban mindig a kor társadalmi-kulturális jelenségeinek kontextusában teszi. Az elemzésekben így a filmtörténet rendre összekapcsolódik a társadalomtörténettel és az adott szociokulturális helyzetre adott identitáspolitikai válaszokkal, azzal a kérdéssel, hogy mit is jelent a posztkommunista Kelet-Európában férfinak lenni. A szerző, Kalmár György a Debreceni Egyetem Brit Irodalom Tanszékének habilitált docense. 1997-ben szerzett magyar-angol szakos diplomát a Debreceni Egyetemen, majd egy évig az Oxfordi Egyetemen végzett kutatást, 1999 óta a DE oktatója. Első PhD fokozatát filozófiából szerezte 2003-ban, a másodikat irodalomból 2007-ben. Fő kutatási területei az irodalom- és kultúraelmélet, a test és nemiség társadalmi konstrukciói, és a kortárs európai film. Ez az ötödik könyve.

Kalmár György: A férfiasság alakzatai a rendszerváltás utáni magyar rendezői filmben, Gondolat, 200 oldal, 2018, 2900 Ft

0

A vászon felhasad – Csontváry (1980)

írta Nikodémus

 

Festő, színész, filmrendező – három ember sorsa fonódik össze eltéphetetlenül az 1980-as Csontváry-moziban, mely miközben címadója művészetének titkát próbálja megfejteni, számot ad a főszerepre eredetileg szánt Latinovits Zoltán és rendezője, Huszárik Zoltán tragikus sorsáról is.

1919 Magyarországának vészterhes koranyarán egy krisztinavárosi lakásból érkezik különös beteg a Szent János-kórházba. Csont és bőr, mozdulni alig tud, csak a tekintete lángol különös fénnyel. A folyosó betegei különc művészemberről suttognak, s gúnnyal, kuncogva osztják meg a pletykát: az iglói patikus élete derekán egyszerre piktornak képzelte magát, beutazta a világot, hatalmas vásznakat festett tele furcsa vízióival, ám végül mindene odalett – bizonyára a józan esze is. Az orvos vészes kiszáradást állapít meg. Rokon vagy ismerős nincs, ki hallgatná a diagnózist, a beteg viszont, mielőtt távozna az árnyékvilágról, lassú, szaggatott zihálással elkezdi mesélni élete történetét.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Bergman 100

Tavaly született száz éve az egyetemes filmművészet és az európai modernizmus egyik legnagyobb alakja, Ingmar Bergman. Munkássága – színházi rendezései kivételével – jól ismert hazánkban: ma már filmtörténeti klasszikusnak számító filmjeit (mint A hetedik pecsét, A csend, a Persona, a Suttogások, sikolyok vagy a Fanny és Alexander) bemutatták, irodalmi forgatókönyveit, regényeit, önéletrajzát kiadták Magyarországon is. Az elmúlt évtizedekben számos magyar szerző értelmezte Bergman művészetét: a filmtörténészek mellett esztéták (többek között Balassa Péter, Kovács András Bálint, Radnóti Sándor) és költők (mint Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János), vagy a társtudományok olyan neves képviselői, mint Mérei Ferenc pszichológus. Miközben egybegyűjtjük az immár klasszikusnak számító magyar nyelvű Bergman-esszéket, számos új, kifejezetten a kötet számára készült tanulmányt is közlünk. Ily módon a tematikus rendszerezésű fejezetekben régi és új Bergman-olvasatok folytatnak párbeszédet egymással, s kerülnek a korábbi szövegek más fénytörésbe, míg az újak eddig kevéssé hangsúlyozott, sokszor meglepő szempontokkal állnak elő. A kötetben olvasható szövegek így nemcsak magáról Bergmanról, de a máig terjedő hazai Bergman-recepcióról is képet adnak, a régi és mai gondolatok dialógusa pedig kísérlet arra, hogy Ingmar Bergman művészete eleven maradjon – a következő száz évben is.

Gelencsér Gábor, Murai András (szerk.): Bergman 100 – Régi és új írások Ingmar Bergman művészetéről, Gondolat, 386 oldal, 2018, 3500 Ft