1

Könyvajánló – Final Cut

A tankönyvről: Ez egy tankönyv, amelynek az a célja, hogy segítsen a Final Cut című filmet eljuttatni a nézőkhöz. Eljuttatni technikai értelemben, ugyanis jogi okok miatt a film csak oktatási segédanyagként jelenthet meg. És eljuttatni pedagógiai értelemben, amennyiben a kötet célja, hogy a Pálfi György filmje kapcsán a filmes vágás- és montázstechnika, valamint a felmerülő kulturális és jogi kérdések közül vezesse elő a legfontosabbakat. A kötet elsődleges célközönsége a mozgóképkultúrával foglalkozó, azt tanuló középiskolás korosztály, illetve az egyetemek és főiskolák alapszakos hallgatói, de természetesen rajtuk kívül minden filmszerető nézőnek, olvasónak ajánljuk szeretettel.

A Final Cut-ról: És milyen az igazi férfi? Hát sármos, mint Marcello Mastroianni a La dolce vitában, de azért izmos is, mint Brad Pitt a Harcosok klubjában. Kisfiús, mint Leonardo DiCaprio a Titanicban… vagy inkább, mint Alain Delon a Rocco és fivéreiben, csak kicsit magasabb – legalább, mint Belmondo. Lehengerlő, mint Clark Gable, és néha, persze, mélabús, mint Tony Leung Chiu Wai a Szerelemre hangolvában. Határozott, mint Sean Connery, vagy Daniel Craig, mikor James Bond, de azért öntörvényű és kiszámíthatatlan is, mint Latinovits a Szindbádban, és néha kicsit esetlen, mint Chaplin a Modern időkben, közben persze titokzatos és kicsit félelmetes is, mint Gary Oldman a Drakulában és nagyon vicces, mint Woody Allen az Annie Hallban.
És milyen az igazi nő? Biztosan kiszámíthatatlan és ösztönös, mint Lollobrigida, de közben kecses és összeszedett, mint Audrey Hepburn. Kislányos, mint Audrey Tatou, ugyanakkor hideg és távolságtartó, mint Greta Garbo. Bolondos és közvetlen, mint Julia Roberts, de a mosolya olyan, mint Ava Gardneré. Igazi asszony, akár csak Sophia Loren, de az se baj, ha egy kicsit Monica Belluccira is hasonlít… és közben légies, akár Liv Tyler, amikor tündét alakít. Tudja, mit akar, akár Sharon Stone, de egyszerre elveszett és ártatlan, mint Szeleczky Zita. Ja, és olyan odaadással tud csókolni, mint Kim Novak.
…Te jó ég, mi van, ha ezek ketten találkoznak?! (Forrás)

Pálfi György, Varga Balázs: Final Cut – Hölgyeim és Uraim – Tankönyv + DVD (A Színház és Filmművészeti Egyetem Oktatási segédanyaga), L’Harmattan, 210 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Elégtétel (Eidurinn, 2016)

írta Nikodémus

Új stílus hódít az európai művészfilmes színtéren: kimért képek, ritkás szavak, lassú tempó. A bő egy évtizede megfigyelhető irányzat filmjei – nem függetlenül az épp északi tájakon született dogmafilmes eszközök, valamint a skandináv bűnügyi regény-elemek használatától – minden beállításukban jelentőségteljessé igyekeznek emelkedni, s jó posztmodern alkotáshoz illően ezzel leplezik a koherens mondanivaló hiányát. Baltasar Kormákur legújabb, az idei Titanic Filmfesztiválon nálunk bemutatott mozija, az Elégtétel (Eidurinn) örömteli kivételnek ígérkezett.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A film mint mozgás

Gazdag történeti, elméleti és esztétikai gondolatgyűjteményt kínál a szerző, mely alighanem minden filmrajongó figyelmére érdemes. A filmszakma szereplőit pedig ő maga így szólította meg egy televíziós interjújában félig humorosan, félig komolyan: „Azért kellett megírnom ezt a könyvet, mert tudom, hogy aki egyszer elolvassa, soha többé nem mer rossz filmet csinálni.” A film mint mozgás jól rendszerezett eszmefuttatásait mintegy kétszázötven világfilm és jónéhány magyar film elemzése, sokszor meghökkentő összevetések, fekete-fehér és színes fotók támasztják alá.

Noha a könyvben minden benne van, amit az új, digitális korszakváltás idején a film szépségéről tudni kell, mégsem egyszerű összefoglalása ez a filmvarázs százhúsz év alatt született és mai elméleti magyarázatainak. A szerző kiindulópontja szerint a film nem audiovizuális, hanem kinetovizuális művészet, azaz nem a hang és a kép, hanem a mozgás és a kép művészete. E látszatra egyszerű tétel kibontásakor A film mint mozgás egyfelől legendákat búcsúztat, másfelől számos új fogalommal és megfigyeléssel szolgál. Ilyenek az itt először megfogalmazott valóságtöbblet-elmélet, a filmszerű mozgások elmélete, az autoszelekciós szerepválasztás leírása, a szín-montázzsal, a totálkép művészi rangjának visszaadásával kapcsolatos megfontolások. Mindez fölös tudományoskodás nélkül, közérthető, olvasmányos stílusban. (Forrás)

Bokor Pál: A film mint mozgás – Gondolatok a film szépségéről és szabadságáról, Atlantic Press, 576 oldal, 2015, 6800 Ft

Az eddig megjelent kritikákból:

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Örökbefogadás (1975)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Kata (Berek Kati) negyvenéves korára magára marad. Férje meghalt, gyereke nincs, nős szeretője pedig nem vállalja fel kapcsolatukat. A kicsi, szerényen berendezett Duna-menti lakásban ordít a magány. Csakhamar intézetis lányok érkeznek a faluba, s egyikük, a visszahúzódó Anna (Vígh Gyöngyvér) közeledni kezd az asszonyhoz. Rokonlelkek találnak egymásra, s bár végül mindkettőjük vágya teljesül, mégsem lesznek boldogok. Mészáros Márta Arany Medve-díjas filmje, az Örökbefogadás klasszikus révbeérés-történet helyett komor színekkel festi le két súlyosan sebzett lélek bolyongását a Kádár-korszak fásultságba merevült Magyarországán. Hernádi Gyula és Grunwalsky Ferenc érzékeny forgatókönyve a lényegre szorítkozik, Koltai Lajos kamerája empatikus egyszerűséggel siklik, a színészek pedig megindító eszköztelenséggel játszanak. Akarhatjuk-e ép ésszel, hogy vágyaink mindent felülírjanak? Képesek vagyunk-e felvállalni, hogy sebzők és sebezhetők vagyunk? Tudunk-e ragaszkodás nélkül szeretni?

(Megjelent: Új Ember, 2018. március)

0

Könyvajánló – Főszerepben Budapest

A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében.Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon.Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz. (Forrás)

Basa Balázs, Názer Ádám: Itt forgott – Főszerepben Budapest (Nemzetközi filmek), Akadémiai Kiadó, 248 oldal, 2014, 3500 Ft

1

A Marvel-moziverzum első tíz éve

Már csak egy nap, és eljő a mozikba Thanos, hogy tíz év türelmes építkezését beteljesítse, és alaposan megritkítsa az elmúlt évtized alatt megszeretett szuperhőseink táborát. A Disney legnagyobb újkori pénznyomdájának sztoriját épp ezért (no és a DC-kínlódással való összevetés kedvéért) érdemes kicsit áttekinteni (s persze újraolvasni a kritikákat). Jöjjön hát a felvezetés: 10 év, 18 film, egyetlen hatalmas történet, Kevin Feige vezényletében.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Film és erotika

A Douglas Keesey és Paul Duncan által szerkesztett hiánypótló kötet Neumann Anna fordításában a kezdetektől napjainkig elemzi a filmek szexuálisan izgató jeleneteit, amelyek jól tükrözik a befogadó közönség tűrés- avagy ingerköszöbének változásait. A könyv nagyalakú, 300 színes képet tartalmazó albumként a Taschen kiadó gondozásában jelenik meg. (Forrás)

Douglas Keesey, Paul Duncan (szerk.): Erotika a filmben, fordította: Neumann Anna, Taschen / Vince Kiadó, 192 oldal, 2007, 4995 Ft

A hatvanas évek szexforradalma és a hetvenes évek pornóhulláma letörölt minden szabályt és tiltást az ún. jó erkölcsök táblájáról. Milyen folyamat zajlott? A filmművészet szabadságharca vagy az ízléstelenség ellenforradalma? Erre a kérdésre keresi a választ Kelecsényi László filmtörténész közel kétszáz, művészi szándékú mozgókép tanulságait elemezve. Elemi ösztöneinkről szólva kalandozik az érzékek birodalmában, áttekintve az elmúlt fél évszázad során forgatott erkölcstelen meséket, melyekben olykor eladó a szerelem, amikor már nincsenek késői találkozások, és szinte senki sincs szerelemre hangolva, mikor majdhogynem tilos a szerelem, s a férfiak és nők nyíltan vállalják az új kor jelszavát, csak szexre kellesz, vagy még durvábban szólva, dugj meg! Mire senki sem süti le a szemét, még a moziban sem. (Forrás)

Kelecsényi László: FilmSZEXtétika, Scolar Kiadó, 160 oldal, 2014, 2450 Ft

0

Könyvajánló – Bolond Pierrot különös kalandja

Bikácsy Gergely szereti a mozit, mindenekelőtt a francia filmet, azon belül is az új hullámot s elsősorban Godard-t. A szerzőnek ez a cseppet sem komolytalan jellemzése a kötet lényegére utal: szubjektív filmtörténetet olvasunk, egy mozibolond filmtörténetét.” (Gelencsér Gábor)
Jean-Luc Godard azt képviseli a (francia) filmművészetben, amit Bikácsy Gergely a magyar filmtörténetírásban. Mindkettőjüket a hagyományokra és szabályokra minduntalan fittyet hányó, szabadság- és énkereső attitűd jellemzi. A 75. születésnapját ünneplő polihisztor sokszínűsége nem csupán esztétaként nyilvánul meg, számos alkalommal élvezhettük színészi játékát is. (Forrás)

Pentelényi László (szerk.): Bolond Pierrot különös kalandja I. – Töredékek Bikácsy Gergely (szubjektív) filmtörténetéből Robert Bressontól Jean-Luc Godard-ig (Szerzőifilmes Könyvtár, 4. kötet), Francia Új Hullám Filmművészeti Szakkönyvtár és Könyvkiadó, 384 oldal, 2018, 4500 Ft

Olvasd tovább

2

Filmek a netről: Feketerigó (2015)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Kolos (Viktor Balázs) egy lézengő művész, akit gyermekkori barátja bevezet a nihilista punk világba. Márknak (Lugosi Dániel) köszönhetően a fiú rájön, ezt az illúziót kereste egész életében. “De a feketerigó. Neki van egyénisége, saját éneke, de ha úgy tetszik neki, le tud másolni más énekeket.” Szombath Máté író-rendező-vágó 400 000 forintból elkészült (!) generációs filmjéről itt lehet olvasni bővebben, interjú is készült az alkotóval.

0

A hűséges (Le Fidèle, 2017)

írta Nikodémus

Ha a plakátra nézünk, egyből egy romantikus-kalandos dráma képe dereng fel, a még márciusban itthon is bemutatott A hűséges pedig teljesíti is egy ideig az elvárásokat, aztán egészen másfelé kanyarodik. Michaël R. Roskamtól persze a remek Bikanyak és a míves Piszkos pénz után számíthattunk erre, legújabb mozija valahogy mégsem tud átütő élmény lenni.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Viszlát, Roger Moore!

A legendás színész, a James Bondot is alakító Roger Moore még tavaly tavasszal, néhány nappal a halála előtt is írta Viszlát… című önéletrajzi könyvét, amelyben visszatekint az életére – a tőle megszokott (ön)iróniával. Visszaemlékezése nosztalgikus, humoros, elbűvölő, és ami a legfontosabb: rendkívül emberi. A könyvben, amelyet Moore saját rajzai illusztrálnak, példátlan őszinteséggel nyílik meg olvasói előtt. Az öregségről és öregedésről szóló elmélkedése élete minden vonatkozását érinti: gyermekkori emlékeit; soha be nem teljesült álmait és terveit; hogyan sikerült (vagy nem) lépést tartania a folyton változó világgal; az öregedés tapasztalatait, a memóriagondokat és örökös küzdelmeit a technológiával; az utazás örömeit (és idegesítő pillanatait); a munkát és a szórakozást. Ezen kívül megismerhetjük családi élete számos rendkívül boldog (és néhány hasonlóképpen szomorú) fejezetét. Olyan történeteket mesél el, amelyeken keresztül megismerhetjük az embert az őt világhírűvé tévő kém álarca mögött. A Viszlát… lapjain Moore vidám, megkapóan szerény és visszafogott stílusban számol be az élet mindennapi örömeiről, és a legváratlanabb pillanatokban elért apró diadalokról.

„Öregedni lehet méltósággal vagy morgolódva. Én kombinálom a kettőt.”

Sir Roger Moore 1927-ben született Londonban. Egy ideig animátor-gyakornokként, majd a szerencsés véletlennek köszönhetően statisztaként dolgozott, ezt követően a Royal Academy of Dramatic Art (RADA) hallgatója lett. Egy év után felfüggesztette tanulmányait, és színházakban kezdett játszani. A kötelező honvédelmi szolgálat után számos színdarabban és tévéműsorban szerepelt. Az 1950-es évek elején Amerikába költözött, ahol előbb az MGM, majd a Warner Brothers stúdióknál dolgozott. Az 1960-as és 1970-es években végül két brit tévésorozat, Az Angyal és a Minden lében két kanál tette széles körben ismertté. 1973-ban alakította először James Bondot az Élni és halni hagyni című filmben, ezután még hat alkalommal bújhatott a 007-es ügynök bőrébe. 1991 óta az UNICEF jószolgálati nagykövete, jótékonysági tevékenysége érdemeként 2003-ban lovagkereszttel jutalmazták. 2017 májusában, kilencvenedik életévében hunyt el. (Forrás)

Roger Moore: Viszlát… – Önéletrajz, Kossuth kiadó, 208 oldal, 2018, 3200 Ft

Részlet a kötetből:

Olvasd tovább

0

Röviden: Columbus (2017)

írta Nikodémus

Két ember figyeli elmélyülten a tájat. A látvány lenyűgöző: hídként magasodik egy kórházépület a szurdokkal ölelt folyó fölé. Természet és civilizáció harmonikus egysége, finom pasztellszínekbe öltöztetve. Gyönyörű, szólal meg a páros egyik tagja, s beszélgetésbe kezdenek. Jobbára efféle, leplezetlenül esztétizáló, statikus beállítású jelenetekből áll a koreai származású Kogonada első nagyjátékfilmje, ám a minimalista fogalmazásmód ezúttal túlmutat önmagán.

Az építészrajongó fiatal lány (Haley Lu RichardsonEgy magányos tinédzser, Széttörve) és a helyi sztárépítész megtört fia (John Cho Kalandférgek– és Star Trek-filmek) különös utat jár be együtt, miközben a modern építészetéről híres Indiana állambeli Columbus kellemesen kertvárosias utcáit járják. Egyikük kitörni szeretne, de szeretet-kötelékei visszahúzzák, másikuk megpróbál felkészülni a rá váró gyászra. Mi pedig a rendezővel együtt elveszett jelentéseket keresünk: hogy lehet, hogy a modernitás nagy újraértelmező társasjátéka közepette fogódzót és reményt vesztettünk? Képes-e mesélni egy épület a posztmodern melankóliájáról?

(Megjelent: A Szív, 2018. április)

Olvasd tovább