cikk

0

The Mandalorian – 3-4. rész

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

Két hete még csak távolról vizsgálgattuk a horizontot: ízlelgettük a Disney új üdvöskéjének hangulatát, karakterét, játékidejét. A Disney+ egyik zászlóshajójának szánt The Mandalorian két újabb része viszont alaposan beindítja a történéseket, és főszereplőjének figuráját is tovább árnyalja – legalábbis így sejtjük, mert a sisak alá továbbra sem leshetünk be.

Hősünk (Pedro Pascal) még mindig nagyon kúl, és ahogy kell, leszállítja a zsákmányt a megbízónak. Igen ám, csakhogy valami (lelkiismeret? taktika? haszonlesés?) megszólal benne, és amikor lehallgat egy titkos beszélgetést, akcióba lép a fizetségből megerősített páncéljában. Lezúz pár rohamosztagost, szerez pár sérülést, de a java még hátravan. Igen, a harmadik rész végre kicsit nagyobb tétekben játszik, a vége pedig egy kellemes leszámolásba torkollik: a készítők a sivatagi kutyagolást jó érzékkel váltották fel egy kis akciózással. A szökés épphogy sikerül, a rejtőzködés pedig nem egészen úgy jön össze, ahogy várnánk. Ezen a ponton (az amúgy Bryce Dallas Howard által rendezett a negyedik részben) sétál be Cara Dune (Gina Carano) a képbe, hogy kissé megzrikálja hősünk addig betonkemény arcélét.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Személyesség, jelenlét, narrativitás

Publikálta Filmdroid

A kilencvenes években a rendszerváltás társadalmi és kulturális átalakulásának súlyos következményeivel küszködő magyar dokumentumfilm-művészet az ezredforduló után elkezdte tudatosan keresni és lassanként megtalálni az utat a széles közönséghez. Mi a nemfikciós filmek új keletű sikerének titka? Milyen változások zajlottak le a kétezres években, amelyek nyomán e hagyományosan felvilágosító szerepkörbe utalt mozgóképes formában előtérbe került a drámai és a komikus hatáskeltés? Kik az alakítói, és melyek az összetevői a változásoknak? A könyv a magyar dokumentumfilmben lezajlott paradigmaváltást kutatja széles perspektívában, a kulturális-társadalmi-politikai összefüggésektől eljutva egészen a részletekbe menő filmelemzésekig.

A szerző bemutatja a dokumentumfilm nemzetközi piacában és módszereiben a nyolcvanas évektől kezdve lezajlott változásokat, amelyek a magyarországi átalakulásnak is megágyaztak; elemzi a hazai dokumentumfilm rendszerváltás utáni helyzetét, és leírja azokat az alapvető elmozdulásokat stílusban, gondolkodásmódban és hangvételben, amelyek összességében paradigmaváltásként jellemezhetőek. Az átfogó filmtörténeti vizsgálódást a kortárs dokumentumfilm meghatározó alkotásait körbejáró esettanulmányok színesítik, melyekben a szerző részletesen elemzi két kiemelkedő magyar dokumentumfilmes, Almási Tamás és Sós Ágnes életművét. Az itt olvasható, a társtudományokra is támaszkodó filmesztétikai elemzések a dokumentumfilmet a magyar filmművészet színes, eleven, együttérzésre és együtt gondolkodásra sarkalló ágaként mutatják fel.

Stőhr Lóránt (1974) Balázs Béla-díjas filmkritikus, filmtörténész. A Színház és Filmművészeti Egyetem docense, az Élet és Irodalom filmkritikusa. A filmmelodráma, a kortárs magyar film és a dokumentumfilm témaköreiben publikálta legfontosabb írásait. Keserű könnyek – A melodráma a modernitáson túl című kötete 2013-ban jelent meg. (Forrás)

Stőhr Lóránt: Személyesség, jelenlét, narrativitás – Paradigmaváltás a kortárs magyar dokumentumfilmben, Gondolat, 262 oldal, 2019, 3200 Ft

0

Az Úr sötét anyagai a HBO-n – A kulisszák mögött

Publikálta Filmdroid

November elején debütált az HBO GO-n a Philip Pullman nagy sikerű regényfolyama alapján készült Az Úr sötét anyagai című sorozat. A premier alkalmából Angyalosy Eszter, Gyárfás Dorka, Kovács Gellért és Tasnádi István beszélgetett könyvek és képregények mozgóképes adaptációiról.

A „fantoméhség” kialakulása

Gyárfás Dorka, a wmn.hu újságírója és szerkesztője volt az esemény moderátora, aki bevezetőjében megemlítette, hogy ugyan a filmes adaptációk történelme gyakorlatilag egyidős a mozi megszületésével, a sorozatok formájában való feldolgozások az utóbbi években szaporodtak meg. A meghívott szakértők egyetértettek abban, hogy ez a jelenség többek között annak folyománya, hogy korábban sosem látott éhség van a tartalomra. Kovács Gellért Filmszerész szerint a sorozat formájában történő adaptációk felvirágzása köthető a Trónok harca őrületes sikeréhez is, ami korántsem volt borítékolható. Ugyan a regényfolyamnak volt rajongótábora, de közel sem akkora, hogy biztos legyen a bombasztikus nézettség, ráadásul kockázatos volt egy olyan történetet kisképernyőre vinni, amiben például megölik a főhőst. „Kiderült, hogy az emberek vevők arra, hogy egy ilyen kegyetlenebb narratívával szembesüljenek, ez valamilyen szinten áttörés volt.”

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Katarzis

Publikálta Filmdroid

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy az autentikus irodalom és filmkultúra csakugyan képes arra, amire hivatott: hogy kiszakítson minket a mindennapi megalkuvásaink – a félelmeink és a gyengeségeink – terepéről. Hogy olyan perspektívával szolgál számunkra, amelyből minden a maga helyén és értékén mutatkozik. Az így megnyert kép tényleg fölemelő, s nem kell hozzá több erőfeszítés, mint legyőznünk a belénk oltott évezredes valláskulturális tiltást: ne kívánkozz a magasba! Utunkat olyan remekművek által fogjuk bejárni, mint Alfred Hithcock Szédülése, David Fincher Játsz/mája, Sarkadi Imre Oszlopos Simeonja és Thornton Wilder regénye, a Szent Lajos király hídja, amelyek egytől egyig szédítő magaslatokra visznek, hogy közben kétféleképpen is megéljük szellemi épülésünket. Előbb fölfelé haladva, megszabadulva a belénk sulykolt világértelmezési sztereotípiáktól, majd visszafelé, a megélt katarzis által: hogy a tisztánlátás képessége és vele együtt a tisztesség elemei és egyetemes erénye mindig is a miénk volt, csak nem mertünk vele élni. (Forrás)

Rott József: Katarzis, Napkút, 197 oldal, 2019, 2490 Ft

0

Elfordulni könnyebb – Az angyal / A rendszer (2018)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

Mióta él az ember, manipulál: rokont, barátot, ismerőst vagy akár egy egész országot. Mielőtt azonban felülnénk bármilyen, manapság divatos összeesküvés-elméletnek, érdemes közelebbről megvizsgálnunk – amíg tehetjük – a félrevezetés működésének pontos mechanizmusát. Erre vállalkozik erős, időnként húsbavágó aktualitással két, hazánkban idén ősszel bemutatott film is: az argentin Az angyal (El Ángel) és a spanyol A rendszer (El reino) hősei egyaránt született manipulátorok, akik még akkor is valósággörbítéssel próbálkoznak, amikor már rég megtörtént a lebukás.

Olvasd tovább →

4

The Mandalorian – 1-2. rész

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

Ilyen az igazi SW-fan: vár, egyre türelmetlenebbül, izgatottan veszi kezébe az új portékát, és már az első benyomásból mindent ki akar facsarni. A világ Star Warsos része minden valószínűség szerint így itta a kedden debütált The Mandalorian első képsorait. Többszörösen korszakos pillanat ez: a Csillagok háborúja élőszereplős sorozat formáját ölti (George Lucas legalább három évtizedes álma volt ez), streaming-csatornát robbantanak be vele (Disney+), és ünnepi esemény(film) helyett hétköznapjaink részévé válik. A felhajtás és a tuti biznisz látszata ellenére kockázatos vállalkozás ez, és a Lucasfilmnek a Skywalker-sztori enyhe félresiklatása (plusz a szólófilmek kudarca) miatt nem is nagyon van más választása. De amint lepereg a szokatlanul visszafogott főcím és az első, definitívnek szánt szekvencia (ami az is, mármint definitív), már látszik, nem lesz itt hiba.

Olvasd tovább →

2

Rocketman / Yesterday

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

Nem menekülnek a popsztárok: a Bohém rapszódia valószínűtlen (s szerintem érdemtelen) sikere új löketet adott a zenés életrajzi filmek zsánerének. A producerek már a pénzt számolnák, a vészes ötletszegénység általános kiütközésének idején azonban volt két terv, amely sokat ígért. A Rocketman élő ikonról szól, és musicalformában kíván lelket boncolni, a Yesterday pedig felveti, mi lenne, ha a világ leghíresebb beat-zenekara sosem létezett volna. Zseniális ideák, a végeredmény azonban sajnos felemás lett.

Olvasd tovább →

0

Szembesítés – Nobadi

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

November 26-án, 18 órától a Faludi Ferenc Akadémia és az Osztrák Kulturális Fórum
szervezésében a Művész moziban vetítik Karl Markovics Lélegzés című filmjét.
A vetítést követően a rendezővel is találkozhatnak az érdeklődők.
A 22. Faludi Nemzetközi Filmszemlét 2019. november 27. és 30. között rendezik Budapesten,
a Premier Kultcafé és Moziban. Az idei mottó a Hívás.

Többen is pályázhatnának az osztrák néplélek kényelmes jóléte mögött lapuló sötét titkok feltáróinak krónikási címére (Michael Haneke és Ulrich Seidl biztosan a dobogósok között lenne), és legújabb filmje alapján úgy tűnik, Karl Markovics is ebbe a klubba tart. Az idei Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott Nobadi nem kíméli a nézőt, ám a provokatív(nak tűnő) felszín ne tévesszen meg minket: Markovics metsző őszinteséggel szembesít és kérdez.

Olvasd tovább →

0

Múlt karácsony – A kulisszák mögött

Publikálta Filmdroid

Kate (Emilia Clarke) élete nem habostorta. Reménytelenül csetlik-botlik Londonban, csupa rossz döntést hoz, és csengettyűs cipőben adja elő magát, mivel krampuszt alakít egy karácsonyos boltban, ahol egyébként egész évben karácsonyos cuccokat árulnak. Tom (Henry Golding), a hihetetlenül kedves és jóképű fiatalember éppen jókor toppan be a lány életébe, hogy meglássa azokat a korlátokat, amelyeket Kate maga elé emelt. London ráfordul az év legcsodálatosabb ünnepi időszakára, a két fiatalnak azonban csak nem jön össze semmi. Ám néha elég, ha hagyod, hogy csak úgy hulljon a pelyhes, hallgatnod kell a szívedre – és egy kis hit sem árt. A történet Londonban, a 2017-es karácsonyi ünnepek idején játszódik, George Michael és a Wham! számai csendülnek fel benne, köztük a film címét is adó keserédes szerelmi dal. A legendás, Emmy-díjas előadóművész egy soha nem hallott dala is szerepel a filmben, mégpedig a végefőcím alatt, hogy ne csak néhány taktus legyen hallható, hanem teljes egészében élvezhesse a közönség.

Olvasd tovább →

0

Top 10: Pixar-kisfilmek

Publikálta Szenilla

írta Szenilla

A Pixar 1979-ben kezdte meg működését The Graphics Group néven, a Lucasfilm egyik alvállalataként. Néhány évvel később Steve Jobs felvásárolta a céget, és többek között rövidfilmeket készített megrendelésre. Első kisfilmjükkel 1986-ban jöttek ki Luxo Jr. címmel, hogy bemutassák vele saját fejlesztésű számítógépük tudását. Az animációt Oscar-díjra is jelölték, amiből szobor ugyan nem lett, de Jobs vérszemet kapott, és úgy határozott, hogy minden évben készíteni fognak egy rövidfilmet. (Ugyan a The Adventures of André and Wally B. még a Lucasfilm rövidfilmje, elkészítésében már a Pixar munkatársai is részt vettek, így a stúdió honlapján ez szerepel a legkorábbi alkotásként.) Első egész estés animációs filmjüket, a Toy Story-t a Disney-vel karöltve készítették el, végül hosszas huzavona után 2006-ban sor került a két cég fúziójára.

A Pixar szavaival élve a stúdiónak szenvedélye a rövidfilmek készítése, ezért az alábbiakban megpróbáltam összeszedni nektek a Pixar 10 legjobbját. Igyekeztem néhány előre meghatározott szempontot figyelembe venni, ettől függetlenül a lista teljesen szubjektív (egyet nem érteni ér). Mivel a mesék elsősorban mégiscsak a gyermekeknek szólnak, azonnal kiestek a szórásból az erőszakos jelenteket tartalmazó szösszenetek, és azok, amik valamiért negatív érzést hagytak maguk után. Holtversenynél a tanulságosabb került az előkelőbb helyre. Lássuk a befutókat!

Olvasd tovább →

0

Monos – Interjú a rendezővel

Publikálta Filmdroid

Egy távoli hegyvidéken, valahol Latin-Amerikában, egy kamaszokból álló fegyveres különítmény – Rambo, Törpe, Répa, Hosszúláb, Farkas, Lady és Bumbum – azt a parancsot kapja a Szervezettől, hogy egy külföldi túszt (Julianne Nicholson) és egy fejős tehenet tartsanak életben. A frontvonalak gyors mozgása nyomán azonban könnyűnek hitt, paradicsomi küldetésük pokoljárásba fordul, és nemcsak a feladat teljesítése, de az életük is veszélybe sodródik.

Alejandro Landes (Porfirio, Cocalero) harmadik nagyjátékfilmje a kolumbiai polgárháború borzalmait idézi meg a kamaszok szemszögéből. Az üdítő cameo alakításokat – mint Julianne Nicholsoné, vagy a Hannah Montanából ismert Moisés Ariasé –, a parádés operatőri munkát (Jasper Wolf), valamint az Oscar-jelölt zeneszerző, Mica Levi experimentális kompozícióit Landesnak sikerült úgy összegyúrnia, hogy ezzel a háborús film műfaji kereteit írta át. A Monos a Sundance Filmfesztiválon robbant be a zsűri különdíjával, majd sorban nyert azokon a fesztiválokon, ahol csak indították. (Kolozsvár, Odessa, Cartagena, Newport, Montclair). Az év végi toplisták egyik nagy esélyese. A 16. CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon megnyerte a legjobb filmnek járó Pressburger Imre díjat és az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége zsűrijének (CICAE) díját is.

Olvasd tovább →

0

Könyvajánló – Magyar kereszt

Publikálta Filmdroid

A Magyar Művészeti Akadémia Láthatatlan filmtörténet című sorozatában neves alkotóktól olyan forgatókönyveket ad közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését. A sorozat legújabb kötete Dobai Péter Magyar kereszt című forgatókönyve, amely igényes kivitelezésben, DVD-melléklettel jelenik meg. A kötet az MMA Kiadó és a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum közös vállalkozása. (Forrás)

„Egy ifjú nemzedék, egy immár időben messzi Magyarországon, a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, filmkamerával.” (Dobai Péter)

Az alkotóval interjú itt, könyvkritika itt olvasható.

Dobai Péter: Magyar kereszt – Irodalmi forgatókönyv, Láthatatlan filmtörténet sorozat, Magyar Művészeti Akadémia, 144 oldal, 2019, 3600 Ft