1

Lady Bird

írta Nikodémus

Kamasznak lenni keserves, de végülis jó dolog, sulykolja belénk Hollywood immár évtizedek óta. Bár az ifjúsági scifi-k fősodorbeli divatja épp lecsengőben van, szinte nem akad olyan művészi ambíciókkal megáldott filmes Amerikában, aki ne egy felnövés-történettel szeretné letenni névjegyét. Greta Gerwig színész-rendező az Oscar-gála küszöbén, március 1-jén bemutatott debütáló nagyjátékfilmjében ki is használja rendesen a műfaj közhelyeit, a Lady Bird mégis alaposan eltér a már megszokott tinisztoriktól.

Olvasd tovább

1

Batman: Gotham by Gaslight

írta Nikodémus

Igazi csemegének ígérkezett Mike Mignola és Brian Augustyn kultikus képregényének megfilmesítése: a sötét köpenyes a múlt századelő Londonját öltő Gothamben Hasfelmetsző Jack után nyomoz. Sam Liu rendezése igyekszik hű lenni az egyébként nem túl terjedelmes alapanyaghoz, de az eredmény túl illedelmes – s így gyorsan feledhető.

Batman viktoriánus-korabeli kalandjának sava-borsát alapvetően sajátos, kissé steampunkos atmoszférája, valamint véres stílusa adja, ám a Warner Animation-nél sajnos úgy gondolták, maradnak az eddig bevált rajzstílusnál. Az eredeti képregény szikár, szálkás, hosszú árnyékokkal teli világa így alig köszön vissza a vásznon. Innen már nehéz felállni, de Liu megpróbálja, s a sztori egész jól indul: a rejtélyes Hasfelmetsző újra lecsap, s miközben a Wayne-birodalom világkiállítást rendez új csodákkal, a város sikátoraiban szembetűnő a nyomor. Főhősünk (Bruce Greenwood) nagyonis jól tudja, mi zajlik a csipkés estélyik és elegáns szalonok háttere mögött, alteregóját azonban csak módjával engedi szabadon. Le is marad pár akcióról, olyannyira, hogy gyanúba keveredik, és őt börtönzik be.

Olvasd tovább

0

Ha nem zavar a reklám!

Kokárdához, nagygyűléshez, délutáni szieszta helyett, mellkas-düllesztőnek, léleksimogatónak… lássuk, mit kínál a tévé nemzeti ünnepünk négynapos hétvégéjén.

CSÜTÖRTÖK

Duna TV – 18.40 – A kőszívű ember fiai (1964) – I. rész – Kihagyhatatlan klasszikus.

Duna TV – 21.00 – Bánk bán (2002)Káel Csaba grandiózus, kissé merev operafilmje Katona József szabálytalan színdarabájból.

Cool – 21.00 – Hős6os (2014) – A Disney tündérmesélősdiből átmegy geekbe.

Mozi Plusz – 21.00 – Kingsman: A titkos szolgálat (2015) – Teljesen őrült, ezért frissnek ható kémfilmparódia viccesen elrajzolt figurákkal (a folytatás már nem jött össze ennyire jól).

Super TV2 – 21.00 – Titanic (1997)James Cameron rettenetesen túltolt, valahogy mégis működő történelmi-romantikus tablója.

M5 – 21.15 – 80 huszár (1978) – Helytállás, becsület, zendülés, árulás. Csoóri Sándor novellájából Sára Sándor forgatott zseniális mozit.

RTL Klub – 21.15 – Kellékfeleség (2011) – Valamiért azt hiszik, egy Adam Sandler-vígjáték még mindig menő az ünnepnapon.

Duna World – 21.35 – Föltámadott a tenger (1953) – Történelmi szuperprodukció rákosista-módra, enyhén osztályharcos szemlélettel.

Cool – 23.00 – Saul fia (2015) – Megrendítő Antigoné-történet Auschwitz poklában. A film, ami mindent megnyert – és meg is érdemelte.

Olvasd tovább

0

Filmek a netről: Föltámadott a tenger (1953)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

A kommunista Rákosi-rendszer nem bízta a véletlenre öndicsőítését: a Föltámadott a tenger – Petőfi és Bem című történelmi szuperprodukció forgatókönyvén Illyés Gyula is ügyködött, főbb szerepeit a kor magyar sztárszínészeire (Görbe János, Makláry Zoltán, Básti Lajos, Darvas Iván, Szirtes Ádám, Bárdy György, Bessenyei Ferenc, Sinkovits Imre) bízták, rendezésében pedig Ranódy László mellett Nádasdy Kálmán és Szemes Mihály is közreműködött. A forradalom kitörésétől a nagyszebeni győzelemig tartó cselekmény természetesen nem hagyja ki az erőltetett osztályharcos utalásokat (sőt, itt-ott történelmet is hamisít), de a látvány lenyűgöző. Aki tévében akarja nézni:  Duna World, 21.35.

0

Könyvajánló – A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944

A magyar hangosfilm 85. születésnapjának tiszteletére jelent meg e hiánypótló kötet: korábban nem készült ilyen kaliberű összegzés az 1931-1944 közötti magyar hangosfilmek plakátjait illetően. E közel másfél évtized kb. 360 filmet eredményezett, ezek fennmaradt színes hírnökeit, félezer plakátot mutat be a monumentális képanyag melyhez az időszakot vizsgáló tanulmányok szolgáltatnak fontos információkat. (Forrás)

Fekete Dávid (szerk.): A magyar hangosfilm plakátjai 1931-1944, Dr. Kovács Pál Megyek Könyvtár, Győr, 580 oldal színes és fekete-fehér képekkel, 2016, 9500 Ft

0

A Pentagon titkai (The Post)

írta Nikodémus

Steven Spielberg visszatért: a hat évvel ezelőtti Lincoln után kivett néhány éves szabadságát feladva 2015-től immár újra régi tempójában dolgozik. Hogy másodvirágzásával mi, nézők is jól járunk-e, más kérdés; a döntésben pedig aligha segít az idei díjszezonra pozicionált legújabb filmje, A Pentagon titkai. Az itthon február végén bemutatott alkotás becsülettel végigveszi a klasszikus újságírófilmek összes toposzát, mégis inkább fontos, semmint kiemelkedő film.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kármentő Éva: Muszter

MUSZTER (német szó) jelentése: minta. A filmes zsargonban az előző napon leforgatott, másnapra előhívott, felhangosított, de még vágatlan anyag elnevezése. Kármentő Éva önéletrajzi visszaemlékezése filmként kezdődött, kamera előtt mondta el a saját és felmenői történetét, ennek a leiratát olvashatjuk az első fejezetben. Miután enyhült a kényszer, ami arra hajtotta, hogy elmondja az emlékeit a soáról, és megemlékezzék a családjáról, akik közül már senki sem élt, úgy érezte, folytatnia kell a történetét. Mi több, ahogy ő fogalmaz, rákapott az írásra, hiszen „majdnem olyan szórakoztató dolog, mint a filmvágás, amit egész életemben műveltem.” Aktív élete egybeesett a magyar film egyik fénykorával, történeteiből nemcsak híres rendezőkről, színészekről hallhatunk, hanem megismerhetjük a „szürkék” munkáját is, első asszisztensekét, fővilágosítóként, kameramanokét és így tovább, akik „a hátukon hordták a filmeket, sokszor szó szerint is. Szobrot érdemelnének, de csak a feledés jutott nekik.” A magánéleti szál pedig annak az erős, önálló, karakán asszonynak a sorsát mutatja, aki azt látta, hogy már az anyja nemzedéke is dolgozott. Minta tehát állt a korosztálya előtt, csak azt nem mondták meg nekik, hogyan kell megküzdeni a családi hétköznapokkal, ha akár hetekig, hónapokig reggeltől estig benn kell maradni munkában, a vágószobában. (Forrás)

Kármentő Éva: Muszter – Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől, Múlt és Jövő Alapítvány, 316 oldal, 2017, 3900 Ft

A könyvbemutató (2017. június 7., Budapest, Uránia Filmszínház):

Olvasd tovább

0

Fantomszál (Phantom Thread)

írta Nikodémus

Paul Thomas Anderson már megint titokzatoskodik. Miként két előző filmje, a Master és a Beépített hiba, a Fantomszál is ellenáll a kézenfekvő értelmezéseknek, sokkal inkább atmoszférájával ragad meg, hogy aztán alig eresszen. Két világ, egy kultúrkör, visszafogott elegancia és romboló indulatok, gyalázat és megaláztatás, pillanatnyi hév és rideg örökkévalóság… és egy bizarr kékszakállú-történet.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Doku-fenegyerekek

Gulyás Gyula és Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakjai. A hatvanas évektől radikálisan megújuló műfajban számos jelentős alkotás tanította önismeretre, árnyalt gondolkodásra, bátor szembenézésre és megalkuvás nélküli számvetésre a nézőket. Ezek között is egyéni hangot ütöttek meg a szociografikus érzékenységű testvérpár revelatív filmjei: a Vannak változások, a Ne sápadj! vagy a Törvénysértés nélkül. A később, már egyénileg készített művek is a legfontosabb társadalmi kérdéseket feszegették s feszegetik a mai napig, nem egyszer viharos polémiát provokálva. Könyvünk áttekinti az alkotópáros pályafutásának (illetve pályafutásainak) legfontosabb csomópontjait, megidézi a kort, amelyben ezek a – részben közös – életművek megszülettek, s ezen életművek kapcsán kísérletet tesz annak a kérdésnek egyáltalán nem magától értetődő megválaszolására, hogy mi is a dokumentumfilm voltaképpen. A kötet a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata megbízásából készült. A könyv DVD-melléklettel kapható az Írók Boltjában (1061 Bp., Andrássy út 45.) és a Fókusz Könyváruházban (1072 Bp., Rákóczi út 14.), valamint megrendelhető a bookline.hu-n. (Forrás)

Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek (DVD-melléklettel), Magyar Művészeti akadémia, 328 oldal, 2017, 4800 Ft

0

Battle of the Sexes / Borg/McEnroe

írta Nikodémus

A tenisz ugyebár úri sport (no és idősebb tesója, a krikett), a foci pedig a proletárok szórakozása. Ma, amikor mindkettőt (sőt, minden tévéképes sportágat) felzabálta már a szórakoztatóipar, szinte kivehetetlenek már ezek az apró különbségek, noha pár évtizede komoly jelentősége volt még mindennek. Erre világít rá két, frissen kijött teniszfilm: győzelem és vereség relativitásáról, sporton túlnövő társadalmi ügyekről regélnek, s közben finoman pedzegetik a média hatalmát is.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Két Makk Károly-kötet

0mk1Makk Károly utolsó olvasmánya a saját életrajza volt – ennek a könyvnek a kézirata, amelyet halála előtt egy héttel fejezett be. De a sors úgy rendezte a dolgot, hogy ő és a szerző már nem tudhattak közösen örvendeni a kiadott műnek. Egyedül maradtunk hát a róla szóló emlékeinkkel, ő már ezek gazdagításában nem segíthet. Nem marad más hát, csak a remény, hogy ez a közösen összehozott mű segíti majd megőrzi ennek a nagy és izgalmas életútnak a fordulatait. (Forrás)

Gyöngyösi Zoltán: Makk Károly nyomában, Unicus, 448 oldal, 2017, 5460 Ft

0mk2Nem memoár, nem önéletrajz, nem emlékezés, és főleg nem vissza. Ha mégis emlékezés, akkor előre. Emlékezés előre a jövőbe, a jövőre. Filmről van szó, filmet látunk és élünk, sok bennük a saját film, ami a mienk, a mi történetünk. A mienk akkor is, ha sem a történet, sem a forgatása idejében még nem éltünk. Az egyik legnagyobb magyar filmrendező 89 évesen emlékezik vissza több mint 70 éves pályájára. (Forrás)

Makk Károly: Szeretni kell, Kossuth, 468 oldal, 2014, 3990 Ft

3

A kocsma közepén – Én, Tonya

írta Nikodémus

A posztmodern hozadéka, hogy a dolgok önazonossága meginog: jelentőségük csökken, marketingértékük növekszik. Így áll a helyzet tények utáni korunkban a sporttal is: eredeti értelme – miszerint test és lélek összhangjára tanít – elhalványult, miközben szinte teljesen lefoglalta magának a szórakoztatóipar. A szenzációhoz pedig lassan már nem is szükséges maga a sportesemény, világít rá Tonya Harding és Nancy Kerrigan műkorcsolyázó elhíresült története, melyben minden megvan, ami éltet egy szaftos botrányt. Craig Gillespie rendező megtehette volna, hogy az esetről szóló, hazánkban február 1-jén debütált filmjében csupán erre épít, ám ő többre vágyott: az Én, Tonya egyszerre zajos botránykrónika, rendhagyó életrajz és keserű kommentár az aktuális világhelyzet margójára.

Olvasd tovább