1

Filmek a netről: Megbízható úriember (1984)

Új sorozatunkban sem a mozi elhagyására, sem az illegális filmbeszerzésre nem biztatunk,
inkább megmutatjuk, milyen, pár kattintással nézhető kincseket rejt az internet.

Gontrán Alfréd – barátainak csak Fred – (Lukács Sándor) nem egy aggodalmas típus. Amint reggel (pontosabban késő délelőtt) felkel, egyből megragadja a napot. Bármit hoz az este, tárt karokkal fogadja, s némi ügyeskedéssel mindig kikaparja magának a gesztenyét. Mindehhez csupán sármját és behízelgő stílusát kell bevetnie – ez elég könnyen megy neki –, s máris megvan a zsákmány. Fred persze nem horgász, s nem is tolvaj vagy zenész, hanem selyemfiú. Mestersége a csábítás, hölgyről hölgyre repked, s akkor sem rebben a szeme, amikor a II. világháború előestéjén Magyarország új urai egy elűzött zsidó gyárának névleges vezetésére kérik fel. A Szobotka Tibor regényéből Málnay Levente rendezésében készült, holnap 21.20-tól az M3-on elkapható tévéfilm kitűnően ábrázolja a minden erkölcsi aggályon túllépő opportunista örök (és sajnos manapság is aktuális) figuráját, aki a folytonos kalandot hajszolva öntudatlanul asszisztál egyre nagyobb szörnyűségekhez. (megjelent: Új Ember, 2019. február)

0

Innen szép nyerni – Beharangozó a 91. Oscar-átadóhoz

Különös időket él manapság a globális szórakoztatóipar fellegvárának számító Hollywood: legreprezentatívabb eseményére, az idén február 24-én megtartandó Oscar-díjátadóra egyre kevesebben kíváncsiak, miközben kínos botrányok tarkítják a tavaly szeptembertől zajló díjszezont.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Ha nem zavar a reklám: Curtiz tévépremier

Egy mondás szerint a Casablanca nem egy film, hanem filmek egész sora. Humprey Bogart és Ingrid Bergman vászonra vitt történetének ugyanis felbecsülhetetlen hatása volt a szerelmi drámák hollywoodi megformálására: a tökéletes egyensúlyban lévő politikai és romantikus szál, a szokatlanul árnyalt karakterek, a Pazar kivitelezés és a szállóigévé lett mondatok mind-mind a rendező, Kertész Mihály (Michael Curtiz) zsenialitását dicsérik. A hazánkból Amerikába emigrált, nehéz természetű filmes titkát számtalanszor próbálták már megfejteni, Topolánszky Tamás Yvan legújabb, a Duna TV-n ma 22.15-től debütáló tévéfilmjében egyenesen a „nagy mű” forgatásának közepébe invitálja nézőjét. Történetében Kertész (Lengyel Ferenc) és hű producere, Hal B. Wallis (Scott A. Young) a Warner stúdió felügyeletével küszködve épp a filmet próbálják összehozni, amikor a forgatásra hirtelen betoppan egy ismeretlen ismerős (Dobos Evelin). (Megjelent: Új Ember, 2019. február)

Pár további infó a filmről itt olvasható, aztán teaser meg pár werkfotó jön.

Olvasd tovább

1

Hidegháború / Roma (2018)

írta Nikodémus

Egészen különös, hogy a mostanság folyton a trendiséget hajszoló Amerikai Filmakadémia két, ennyire régimódi filmet futtat az Oscar-szezonban. A botrányok, a politikai korrektség-mánia és a vastag aktuálpolitizálás hisztériájában igazi felüdülés leülni a Hidegháború vagy a Roma elé, mert régimódiságuk elsősorban nem fényképezésükben, tempójukban vagy hangvételükben áll, hanem abban, hogy képekben mesélnek. Komoly bátorságra vall ilyesmit bevállalni sztoriközpontú, direkt látványra gyúró (és CGI-licitáló) világunkban, Pawel Pawlikowski (Ida) és Alfonso Cuarón (Harry Potter és az azkabani fogoly, Az ember gyermeke, Gravitáció) mégis imponáló magabiztossággal ad leckét a filmvilágnak mozimágiából (ennek fényében pláne ironikus, hogy mexikói rendezőnk a Netflixen tündököl 10 Oscar-jelöléssel). Közös az önéletrajzi ihletettség, a választott operatőri technika, a társadalmi-közéleti hangoltság és a rajongó filmszeretet, épp csak a cselekmény játszódik a Föld két ellentétes pontján.

Olvasd tovább

0

Behódolás – Két királynő / A kedvenc

írta Nikodémus

Mi lett volna, ha? – tesszük fel az elcsépelt, mégis lényegbevágó kérdést egy-egy életfordulónkra vagy a világ folyásának keresztútjára visszatekintve. Talán elégedetlenségből, talán kíváncsiságból? Esetleg az önfelmentés szándékával? Egy biztos, a történelem nem ismétli önmagát, hogy megadasson a valódi újrakezdés lehetősége. Mégis, olykor szeretünk visszahelyezkedni, beleképzelni magunkat abba a pillanatba, amikor talán másképp, másfelé fordul a nagy kerék… Különböző nézőpontból ugyan, de ezt az anakronizmust működteti buzgón két idei kosztümös történelmi filmünk, a január-február fordulóján bemutatott Két királynő és A kedvenc.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Aminek álmodom

Az Aminek álmodom teljesen egyedi könyv, amely betekintést nyújt David Lynch életébe és alkotásaiba a szerző saját szavain, vallomásain, filmes nyelvén, valamint a legközelebbi munkatársai, barátai és családtagjai nyilatkozatain keresztül. Ez a könyv egyszerre életrajz és memoár: David Lynch először nyílik meg, hogy elbeszélje életét, amelynek során mindig az volt a legfontosabb számára, hogy kifejezésre juttassa látomásait; és amelynek során szívfájdalmak és vívódások közepette vitte sikerre váratlan és beskatulyázhatatlan művészeti projektjeit. Lynch lírai, közvetlenül és kötetlenül megfogalmazott bekezdésekben tárja fel élményeit, amelyek életrajzi szakaszokkal váltakoznak – ez utóbbiakat a filmrendező közeli munkatársa, Kristine McKenna írta, miután száznál is több új interjút készített: alanyai a megdöbbentően nyílt exfeleségek, rokonok, színészek, ügynökök, zenészek és más munkatársak voltak, akik saját nézőpontjukból mesélték el, hogyan látták az eseményeket. Az Aminek álmodom mérföldkő, egy kötet, amely bemutatja korunk legrejtélyesebb, meghökkentően eredeti művészének életét és gondolkodásmódját, miközben sorra ismerjük meg Radírfej, Az elefántember, a Dűne, a Kék bársony, a Veszett a világ, a Twin Peaks, a Twin Peaks: Tűz, jöjj velem!, a Lost Highway – Útvesztőben, a Straight Story, a Mulholland Drive – A sötétség útja, az Inland Empire és a Twin Peaks: A visszatérés titkait, és a művek hátterében rejlő történeteket. (Forrás)

David Lynch, Kristine McKenna: Aminek álmodom, Athenaeum, 640 oldal, 2018, 4999 Ft

0

Átváltozás – Eighth Grade (2018) / Edge Of Seventeen (2016)

írta Nikodémus

Rettentő nehéz őszintén beszélni a kamaszkorról. Nekünk, felnőtteknek legtöbbször nem is sikerül: többnyire ifjúkorunkban megszilárdult jellemünk biztonságából tekintünk vissza a tini-lét egymásnak is ellentmondó, mégis elementáris igazságaira, gyakran nosztalgiával párásítva szemünket. Mintha egy sorsdöntő sportmérkőzés izgalmait próbálnánk felidézni a kiábrándító végeredmény tudatában. Bo Burnham és Kelly Fremon Craig író-rendező szerencsére nem félt belevetni magát a kamaszkor örvényébe, sőt, filmjeik jó eséllyel minket is berántanak – érdemes a merülés.

Olvasd tovább

0

Két királynő – a kulisszák mögött

A Két királynő dr. John Guy Queen of Scots: The True Life of Mary Stuart (A skótok királynője: így élt valójában Stuart Mária) című történelmi monográfiáján alapul. A film Stuart Mária (Saoirse Ronan) hányatott életét meséli el, aki Franciaország királynője lett 16 évesen, amikor pedig megözvegyült, mindössze 18 éves volt. Nem volt hajlandó újra férjhez menni, inkább szülőhazájába, Skóciába ment, hogy visszakövetelje őt jogosan megillető trónját. A születési jog szerint Máriának volt egy trónkövetelő riválisa I. Erzsébet (Margot Robbie) személyében, aki Anglia királynőjeként uralkodott. A korábbi közvélekedéssel ellentétben dr. Guy kutatásai új eredményt hoztak: ezek alapján Mária rátermett politikus és céltudatos vezető volt, aki szövetséget akart kötni unokatestvérével, Erzsébettel. Mária olyan korban küzdött örökségéért, amikor a szuverenitásra törekvő női uralkodókat undorító pokolfajzatoknak bélyegezték. A trónjukért folytatott harcban Mária és Erzsébet eltérő stratégiákat alkalmaztak, ami a házasságot és a gyermekvállalást illeti. Mária ellen folyamatos karaktergyilkosság zajlott, elképesztő hazugságokat terjesztettek róla, szexuális kicsapongásokkal vádolták. Árulás, lázadás és összeesküvések keserítették meg a két királynő életét – közeledésük nem volt lehetséges, és mindketten megtapasztalták, milyen szörnyű árat követel a hatalomért folytatott harc.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A kortárs tömegfilm / Filmfilozófia

A kortárs tömegfilm (tömegkultúra, műfajok, médiumok) egy olyan előadás-sorozat jegyzete, amely a kérdéskörrel most ismerkedő diákok tájékozódását hivatott elősegíteni. Bár elsődleges célzottjai a Sapientia EMTE fotóművészet, filmművészet, média szakán tanuló alap- és mesterképzéses diákok, a jegyzet hasznos lehet a magyar nyelvű média szakok közössége, valamint az érdeklődő nagyközönség számára is, lévén, hogy kortárs médiakultúránk egyik fontos vetületét, a tömegfilmet dolgozza fel, és teszi komplexitásában érthetővé. (Forrás)

Virginás Andrea: A kortárs tömegfilm (tömegkultúra, műfajok, médiumok) – Egyetemi jegyzet, Ábel Kiadó, 132 oldal, 2016, 3610 Ft

A világot már hallgatólagosan meg tudjuk fejteni, még mielőtt azt nyelvileg megpróbálnánk kifejezni. Felismerünk egy arckifejezést, és megértjük anélkül, hogy pontosan körül tudnánk írni, hogy mit is fejez ki ez az arc. (…) Kant fogalmaival a szemlélt dolog formája beindítja a képzelőerő spontán sematizmusát, ami annak felfogását/megjelenítését lehetővé teszi, még mielőtt le tudnánk írni, hogy pontosan mihez is hasonlít – másképp fogalmazva, mielőtt fogalmak alá tudnánk hozni ezt a különös megjelenést. A nyelv előtti értelemképződés, mint a szemléletek fogalom nélküli egységének lehetősége már Kant harmadik Kritikájában jelen van mint az esztétikai beállítódás jellemzője, mégis óvatosan kell bánnunk ezzel a kijelentéssel, mivel Kant a felfogásnak ezt a módját sohasem különíti el teljesen a fogalmaktól, legyenek azok akár az értelem vagy az ész fogalmai. A reflektáló ítélőerő működésében megjelenő sémaképződés, bár nem az értelem fennhatósága alatt áll, mégis összhangban működik vele; ahogyan az érzéki, esztétikai eszmék esetében is azt találjuk, hogy az érzéki minőségekkel telített értelemtöbblet az ész fogalmaihoz/ eszméihez válik hasonlatossá (az előszóból). (Forrás)

Gregus Zoltán: Észlelés és értelemképződés a filmművészetben, Egyetemi műhely, 214 oldal, 2016, 2840 Ft

0

Instant család – a kulisszák mögött

Amikor Pete (Mark Wahlberg) és Ellie (Rose Byrne) úgy döntenek, hogy családot alapítanak, az örökbefogadás ingoványos talaján kénytelenek fogódzót találni. Rátalálnak három testvérre, köztük a lázadó kamaszra, Lizzyre (Isabela Moner), és egy pillanat alatt nulláról háromra ugrik a gyerekeik száma. Az újdonsült szülők kétségbeesetten igyekeznek megfelelni az instant család támasztotta elvárásoknak. Az Instant család történetét a forgatókönyvíró / rendező / producer Sean Anders személyes tapasztalatai inspirálták.

Olvasd tovább

1

Pókember: Irány a Pókverzum (Spider-Man: Into the Spider-Verse)

írta Nikodémus

Tudom, kicsit megkésett ez az írás, mert a film, amiről szól, jórészt már kikopott a hazai mozikból (azért ha megtalálod még, ne hagyd ki), mégis érdemes pár sort szentelni egy olyan mozinak, amely kábé a semmiből érkezve akkora meglepetéssel csap arcon, hogy a fal adja a másikat. S ez a gigafranchise-ok és a személyre szabott tartalmak Hollywoodjától igen nagy ritkaság. A Pókember: Irány a Pókverzumnak amilyen hülye a címe, olyan kreatív az alapkoncepciója és a kivitelezése, ráadásul mindezt túlcsorduló ötlet-áradattal, száguldó tempóban adja. Nehéz ellenállni neki.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Dokufilm, tér, hatalom és identitás

A dokumentumfilmes és játékfilmes rendezői módszerek kölcsönhatása nem újdonság, ugyanis az olasz neorealizmustól kezdődően a direct cinemán és a cinéma véritén, a Budapesti Iskolán, a csehszlovák új hullámon és a dán Dogmán keresztül egészen a napjainkban zajló román új hullámig végigvonul a filmtörténeten. A dokumentumfilm a játékfilm lelkiismereteként működik, vagyis amikor az utóbbi eltávolodik a valóságtól, az előző hatására általában létrejön egy realista irányzat, amely visszatéríti a játékfilmet a társadalmi valóság vizsgálatához. A könyvben szereplő elemzések tárgyát azon közép-kelet-európai kortárs fiatal filmrendezők munkamódszerei képezik, akik útkeresésükben, játékfilmjeik kapcsán a dokumentumfilm hagyományainak ideológiai következtetéseire, rendezői habitusaira reflektálnak. (Forrás)

Lakatos Róbert Árpád: Dokumentumfilmes hatások a játékfilmben – Közép-kelet-európai filmes karrierek kezdete az ezredfordulót követő években, Erdélyi múzeum Egyesület, 252 oldal, 2017, 2565 Ft

A tanulmánykötet a magyar film kultúratudományos szempontú újraértelmezésének újabb fejezetét nyitja meg. A téri fordulat kulcsfogalmaira és legfontosabb szerzőire támaszkodva kínál szoros olvasatokat filmekről (Ifjú szívvel, Apacsok, Bibliotheque Pascal, Nyolcker!), életművekről (Jancsó Miklós, Kósa Ferenc, Hajdu Szabolcs), filmes motívumokról (labirintus-motívum, klinikai tekintet, evés-metaforika, utazás-motívum), illetve társadalmi jelenségekről (apa-fiú kapcsolat, paraszti kultúra, homoszexualitás, emigráció). A kötet tanulmányai folytatják az előző, 2013-ban megjelent Zoom konferenciakötetben elkezdett munkát: míg ott a magyar filmben megjelenő testek és az általuk megképződött szubjektivitás-konstrukciók álltak a kutatás homlokterében, a jelen kötet írásai a filmekben létrejövő különböző tereket vizsgálják, szoros összefüggésben a bennük működő hatalmi gyakorlatokkal és identitásstratégiákkal. (Forrás)

Győri Zsolt, Kalmár György (szerk.): Tér, hatalom és identitás viszonyai a magyar filmben – Zoom: A kortárs filmtudomány kulcskérdései sorozat 3., Dupress, 208 oldal, 2016, 1995 Ft