0

Könyvajánló – Star Wars-tól a Bosszúállókig

Az elmúlt években az amerikai filmstúdiók sosem látott mértékben nyúlnak bevált receptekhez, ismert filmekhez. Futószalagon készülnek a folytatások, bővül egy-egy film univerzuma egyre újabb kapcsolódó részekkel. Ez a franchise-gondolkodás, amely a bejáratott termékek mellett tör pálcát, nem keresi az újat, igyekszik a biztosra, a biztos sikerre menni. Ennek eredményeképp sosem látott számban készülnek különféle filmfranchise-ok újabb és újabb darabjai. Ha megnézzük a 2019-es év globális mozibevételi toplistáját, az első tíz között nem találunk eredeti történetet. Olyan sikerfilmekről van szó, mint a Bosszúállók: Végjáték, a Star Wars: Skywalker kora, a Pókember: Idegenben, Az oroszlánkirály, a Jégvarázs 2, vagy a Toy Story 4.

A Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében a filmtörténet legsikeresebb hollywoodi franchise-ait tekinti át a Star Wars-tól kezdve a Marvel-moziuniverzumon át a Halálos iramban-filmekig bezárólag. A horror, sci-fi, akciófilm, vígjáték, fantasy és képregényfilm műfaj áttekintése mellett külön fejezetben szerepelnek a legnépszerűbb animációs film franchise-ok. Az animációs film mellett zömmel ezek a műfajok adják a legismertebb, legnépszerűbb filmeket, amelyekből könnyel számos folytatás készülhet. A legnépszerűbb thriller, kalandfilm, katasztrófafilm példák egy önálló fejezetben találhatók, de szó esik a Rockyról, az Ocean’s Eleven-ről és A hét mesterlövészről is.

A műfajok és franchise-ok áttekintése előtt egy rövid fogalomismertető igyekszik eligazodást nyújtani a manapság oly gyakran használt szakkifejezések között, s tisztázni, mit jelent a prequel, sequel, remake, spin-off, vagy rip-off. (Forrás)

Dr. Kárpáti György: Star Wars-tól a Bosszúállókig – Hollywood a franchise bűvöletében, Vertigo Média Kft., 290 oldal, 2020, 3490 Ft

0

Kvíz (Quiz) minisorozat

írta Nikodémus

Kiszámíthatatlan, mit vesz szárnyára a siker: gyakran a legbanálisabb ötlet csörgeti meg leginkább a kasszát, különösen a média világában. S ha rendkívüli a helyzet (mint most, koronavírus után-közben), akkor a kivitelezés szinte másodlagos, ám a brit ITV által, Stephen Frears rendezésében elkészült Kvíz (Quiz) esetében utóbbi miatt szerencsére nem kell aggódnunk. A háromszor háromnegyed órányi minisorozat idén nyáron kiemelkedő nézettséget produkált az HBO GO-n, miközben a tévétörténelem egyik legellentmondásosabb botrányát dolgozza fel.

Olvasd tovább

0

Tenet

írta Nikodémus

Nem spoilerezünk (a kép innen való.)

Ne próbáld érteni, érezd – szól ki a nézőnek Christopher Nolan legújabb filmjében (és egyúttal kritikusok százainak is – akik használják is rendesen ezt a mondatot, mint valami kapaszkodót), és mintha öntudatlanul hűteni próbálná a gigantikus elvárásokat. Legkésőbb A sötét lovag óta elképesztő felhajtás övez minden Nolan-premiert, amihez idén ráadásul a koronavírus-járvány is hozzátett. A Tenet azonban nem megváltó, nem orákulum, csak egy film – és annak sem a legelmésebb, mert hiába a bonyolult felszín, izgalmas rétegek nemigen akadnak a a mélyén. Csupán néhány közhely.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Filmtörténeti kalandozások

Ez könyv: nem rendszeres filmtörténet, nem “összegyűjtött művek”, nem tematikus tanulmánygyűjtemény. Hát akkor micsoda? Kalandozások a közelmúlt filmvilágában. Elsősorban a magyar film és az európai film világában. Műfajilag változatos, többféle íz keveredik benne. Jegyzetek és tanulmányok, naplórészletek és interjúk, portrék és kritikák sorjáznak az egyes fejezetekben. Nem húz szakavatottan határvonalakat: a film egésze érdekli, miközben természetesnek tartja, hogy a film különböző műfajokban szólalhat meg, sokféle formában emelkedhet a művészet magasába. Nemcsak játékfilmekről, hanem dokumentumfilmről, animációs filmekről is szól, sőt olykor a filmkultúra más terrénumaira is eljut. Többek között azt sugallja, hogy nincsenek értékes és értéktelen műfajok. A megfelelő mesterségbeli tudással elkészített film lehet kellemes a szemnek, lehet hasznos. Ahhoz azonban, hogy művészet legyen, ennél több kell – mindenekelőtt tehetség, meg sok minden más; akárcsak a többi művészetben.

Zalán Vince, a kötet szerzője bevallottan elfogult, anélkül, hogy az értéktelenségnek kedvezményeket adna. Kedveli azokat a rendezőket, akikről ír – Huszárikot és Bódyt, Fassbindert, Rivette-et és Angelopuloszt, vagy éppen Reisenbüchler Sándort és Gyarmathy Líviát. S nem rejti el jó néhány film iránt érzett rokonszenvét sem. Méltatásai olykor találkoznak – ha lehet ilyesmiről beszélni – az általánosabban elfogadott “filmművészeti kánonnal”, olykor meg utat engednek “egyéni bolondériáinak.” De mindegyik írás hátterében felfedezhetünk egy állandó, intellektuálisan is megerősített érzést: a filmművészet szeretetét. Ezért a Kalandozások írásai remélhetőleg sok együtt érző (s talán együtt is gondolkodó) olvasóra találnak.

Zalán Vince: Kalandozások – Egy filmkritikus feljegyzéseiből, Gondolat, 324 oldal, 2020, 3400 Ft

0

Az életmű megmarad – Három kortárs filmzeneszerző

Óz, a csodák csodája, James Bond, Csillagok háborúja – ha meghalljuk ezt a három filmcímet, azonnal ikonikus jelenetek peregnek szemünk előtt. S beugranak a hozzájuk tartozó, összetéveszthetetlen dallamok is: egy álmodozó dal, egy rejtélyes-izgalmas swing-szám és egy kicsattanó energiájú nagyzenekari himnusz. Ma már mindhármat meglehetősen konvencionálisnak halljuk – részben azért, mert az évtizedek alatt rongyosra koptatták velük a fülünket –, ám a maguk idejében mindhárom alkotás merész újításnak számított. Ám mi a helyzet napjaink filmzenéjével? Három kortárs zeneszerző bemutatásán keresztül erre próbálok választ találni.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

1

Retró: A 90-es évek kebelcsodái (18+)

Ami egy évtizeddel azelőtt a tiltott gyümölcs rejtegetett izgalma volt, a napfényes, ledér kilencvenes években szabályosan ránk robbant: cicik és popsik mindenütt, egyre kevesebb textillel fedve. Sportos testek, kockás hasak és gömbölyded formák divatját hozta el a szupermodell-bumm, no és a Baywatch. Nem véletlen, hogy az alábbi válogatás vonzó főszereplői közül többen is megjárták a kultikus tévésorozatot.

1. Erika Eleniak (Baywatch, Úszó erőd, Díszkíséret)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – A Jóbarátok-generáció

Jó reggelt! Tényleg 1994-et írtunk, amikor a televízió műsorra tűzte az első epizódot? Abban az évben, szeptemberben hat barát ücsörgött a kedvenc kávézójukban, hogy szexről, párkapcsolatokról, munkáról meg az élet egyéb dolgairól trécseljenek – és a mai napig újabb és újabb rajongók fedezik fel Rachel, Ross, Joey, Chandler, Monica és Phoebe életét. A sorozat – tehetséges megalkotóinak köszönhetően – szőröstül-bőröstül bekebelezte a fiatal közönséget. A Jóbarátok volt e korszak legkedveltebb és a legnagyobb hatású televíziós programja. Soha nem tartottak szünetet. De pillantsunk csak bele, mi zajlott a színfalak mögött!

Saul Austerlitz, a popkultúra ismert krónikása, exkluzív interjúkat készített az írókkal, a rendezővel, a producerekkel és a stáb tagjaival a sorozat történetéről, amely a Netflixen jelenleg is meghökkentő népszerűséggel éli utóéletét. Izgalmas részleteket közöl a forgatás körülményeiről, a Super Bowl-ról, londoni utakról, leszbikus esküvőkről, frizuradivatokról, szupersztárok cameóiról vagy a millió dolláros szerződésekről. A Jóbarátok az új műsorokkal is felveszi a versenyt. Előkelő helyet foglal el televíziós adások népszerűségi listáin, az ismétlések is ott vannak a Top 10-ben! A Jóbarátok a 90-es évek televíziós szimbólumává vált, öröksége és sikere a legmerészebb ábrándokat is túlszárnyalja. Ez a letehetetlen, vidám, humoros könyv is ezt bizonyítja. (Forrás)

Saul Austerlitz: A Jóbarátok-generáció – Mi zajlott a színfalak mögött?, 21. Század Kiadó, 430 oldal, 2020, 4490 Ft

2

Retró: A 80-as évek bombanői (18+)

Hollywood mindig is nagyon értett az erotika finom adagolásához, amit a 60-as évek szexuális forradalma után még szabadosabban tudott alkalmazni, sok fiatal férfiember örömére. Egy libbenő szoknya itt, egy villanó fürdőruha ott, és máris megvan az izgalom, vallották a producerek, és igazuk volt: a fülledt nyolcvanas évek nem csak a geekség, hanem a pajzánkodás aranykora is volt. Európai művészfilmek helyett nézzük, kik voltak azok, akiknek idomait ámulva bámulták a kiskamaszok Hollywood- és világszerte!

1. Ornella Muti – Flash Gordon (1980)

Olvasd tovább

0

Staten Island királya – A kulisszák mögött

Judd Apatow sikerekben gazdag pályafutása során sok ígéretes tehetséget juttatott élete első főszerepéhez, ebben a szerencsében részesült például Steve Carell, Seth Rogen, Jonah Hill, Jason Segel, Kristen Wiig, Amy Schumer és Kumail Nanjiani. Apatow most a Saturday Nigh Live sztárját, Pete Davidsont rendezte egy olyan magával ragadó vígjátékban, amely a szerelemről, a veszteségről és a mindent gyógyító humorról szól, a történet ráadásul New York egyik legendás kerületében, Staten Islanden játszódik.

Scott Carlin (Davidson) teljesen le van fagyva, amióta hétéves korában meghalt tűzoltó édesapja. Most huszonévesen szeretne tetoválóművész lenni, de úgy tűnik, a vágyai és a valóság eléggé messze esnek egymástól. Scott ambíciózus húga, Claire (Maude Apatow) egyetemre készül, de a srác még mindig teljesen lestrapált ápolónővér édesanyjával, Margie-val él együtt (az Oscar-jelölt Marisa Tomei). Füvezik és egész nap a haverjaival lóg, miközben titokban gyermekkori barátnőjével, Kelsey-vel kavar (Bel Powley). Amikor Scott édesanyja viszonyba kezd egy szabadszájú tűzoltóval, Rayjel (Bill Burr), új fordulatot vesznek az események, mert a srácnak szembe kell néznie a gyásszal, és ki kell találnia, mihez kezdjen magával az életben.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Ennio Morricone, a Maestro

A Maestro – egyszerűen csak így hívták a szakmában Ennio Morriconét, akit hazájában nemcsak Olaszország büszkeségeként, de az évszázad zeneszerzőjeként is emlegetnek. Filmek százaihoz komponált remekművei ma is visszacsengenek az emberek fülében. Zenéinek többsége jócskán túlnőtt a filmeken, önálló életre kelt, sláger- és lemezlisták éllovasa lett. A műfaji korlátokat nem ismerő Maestro tehetsége vígjátékban, drámában, krimiben éppúgy megmutatkozott, mint sci-fiben, horrorfilmben vagy épp háborús történetben. Morricone kétségkívül a filmvilág megkerülhetetlen alakja volt: hangjegyekben szólaltatta meg azt, ami a filmszalagon megnyilvánult, sőt a zenei hatásokkal sokszor javított akár a forgatókönyv, akár a képi megjelenítés esetleges hiányosságain. Ezért is lett ő a Maestro, akinek munkásságát 2007-ben Oscar-életműdíjjal honorálták. Valójában azonban a legkevésbé sem érdekelte a dicsőség. A rendkívül szerény muzsikusról lepergett minden magasztalás. Végtelenül alázatos ember volt, aki egész életét arra tette fel, hogy a közönség szórakoztatására komponáljon.

A könyv érdekes történeteken keresztül mutatja be azt a kisfiút, akit az iskolában csodagyerekként tartottak számon, miután hatévesen már zenét szerzett. Ennio – aki valójában orvos szeretett volna lenni – sokszor éjszakai bárokban trombitált, hogy eltartsa szegénysorban tengődő családját. A háború alatt ugyanis gyakran előfordult, hogy nem volt mit enniük. A kezdetekben Dan Savio és Leo Nichols álnéven dolgozó zeneszerző úgy vélte, zenéi egy titokzatos, földöntúli világból jönnek. Ennek a világnak a nyomába eredünk, hogy megismerjük az évszázad zeneszerzőjének titkait és megfejtsük azt is, hogy a magyarokat rendkívüli módon szerető világhírű olasz komponista miért nyilatkozta azt, hogy: “A szívem Budapesté!”

Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere. (Forrás)

Király Levente: A Maestro – Ennio Morricone – Exkluzív beszélgetés Ennio Morriconéval, a filmzene halhatatlan legendájával, Macro-Media Bt., 230 oldal, 2020, 3990 Ft

0

Tíz dolog: így készült a Pesti balhé

Július 30-ától látható a hazai mozikban az őrült képrablás, az annál is őrültebb barátság és egy nagy szerelem történetét elmesélő magyar vígjáték, a Pesti balhé. A közelgő premierre várva összeszedtük a film legfőbb balhés kulisszatitkait.

1. Az első ötlettől a bemutatóig 5 év telt el. A fordított képrablásba keveredő gyerekkori banda története 2015. karácsonyán merült fel a rendezőben, Lóth Balázsban, aki utána Kis-Szabó Márkkal és az egyik főszerepet is elvállaló Inotay Ákossal két éven át dolgozott a forgatókönyvön. Utána egy évet ölelt fel az előkészítés, amiből sok időt az filmbeli elithelyszínek felkutatása, letárgyalása vitt el. Valamint ekkor készült el a forgatás alapját biztosító 450 oldalas technikai forgatókönyv is, amiben minden jelenet képről-képre ki lett dolgozva. A forgatás 2019. nyarán zajlott, a bemutató: 2020. július 30.

Olvasd tovább

0

And We Go Green (2019)

írta Nikodémus

Alejandro Agag makacs ember. Olyan, aki a legkisebb részletekre is odafigyel, ha valamit sikerre akar vinni. A rajtjelző lámpa elromlása márpedig fontos részlet, főleg akkor, ha egy bőségesen beharangozott, vadiúj autóverseny-sorozat első futamának rajtjakor történik. Lehetne mindez önmagán túlmutató szimbólum, de az And We Go Green nem akar metaforát növeszteni az esetből: derék dokumentumfilmként ironikusan csipkelődik kicsit, aztán továbblép. Napjaink egyik legfelkapottabb versenysorozata, a Formula-E tuti megér egy hőskölteményt, de szerencsére ebben sincs részünk, inkább csak abban, hogy testközelből figyelhetjük egy teljesen új motorsportág születését.

Olvasd tovább