3

Foxcatcher

foxcatcher

Évekkel ezelőtt olvastam egy interjút, amiben egy producer arról mesélt, hogy akadnak olyan rendezők, akik karrierjük elején körberajong a szakma és később mindent megtesz azért, hogy a díjátadók állandó szereplője legyen. Néhányan viszont inkább más irányba tekintenek és megpróbálkoznak más műfajjal vagy éppen beleülni egy nagyobb költségvetésű projekt rendezői székébe. Duncan Jones a Hold után vezényelhette le a Forráskódot, majd elkészíthette a WarCraftot. Bennett Miller viszont nagyon szeretne végre Oscart kapni. Tavaly decemberben mutatták volna be a filmet, de a díjszezonra erős mezőny sorakozott fel és „Még nem készült el a film” indokkal elcsúsztatták a premiert. Kár, hogy most sem gyengébb a „konkurencia.” Olvasd tovább

3

Jane Eyre / Üvöltő szelek (2011)

írta Nikodémus

2015-02-jane-eyre-wuthering-heights-1

A szerelem nem csupán vak és süket – ijesztő is.

Minden második-harmadik generáció szükségét érzi annak, hogy a maga számára újrafogalmazza az örök sztorikat. A regényklasszikusok újraértelmezésének pedig igenis megvan a maga értelme, még akkor is, ha esetenként irodalomtanári hévvel tiltakozunk a kötelező olvasmányok képeskönyvesítése ellen. Hogy egy filmadaptáció silányítja-e a gyermekolvasó nyiladozó fantáziáját vagy sem, nem tisztem eldönteni, új minőség úgyis csak akkor születik, ha a szavakat valóban sikerül képekké formálni – átvinni egy másik műfaj határán. Az egyaránt négy éve készült Jane Eyre és Üvöltő szelek kiváló bizonyíték erre.

Olvasd tovább

6

Kódjátszma (The Imitation Game)

kodjatszma

Rengeteg remek lehetőséget hordoznak magukban az életrajzi filmek, és jó néhány kreatív filmes szakember gondolkodik el, hogy vászonra viszi valakinek az izgalmas, legendás, érdekfeszítő pályafutását. De ugye nem mindenki szent, és a tervezés korai szakaszában a producerek, illetve a rendezők kezére rácsapnak az örökösök vagy a vagyonkezelő. A főszereplőt goromba fráternek akarják ábrázolni, amilyen valójában volt? Szó sem lehet róla! Sok jót tett a tárdalomért, de azért rendszeresen bántalmazta családját? Kizárt, hogy így ábrázolják. Sőt, egy drámai életutat könnyedén át lehet formálni unalmas, középszerű romantikus produkcióvá. Olvasd tovább

0

Két nap, egy éjszaka (2014) / Zárt rendszer (2013)

írta Nikodémus

2015-02-két-nap-zárt-rendszer-1

Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell látszani – a jól ismert mondás fényében szívszorító korképet rajzol a jelenkori Európa társadalmi-gazdasági viszonyairól a Dardenne-fivérek Két nap, egy éjszaka, valamint Ryszard Bugajski Zárt rendszer című filmje. Hőseik pedig, ha álmodnak is, legfeljebb rémálmot, melyből a mégoly kegyetlen valóságba is megkönnyebbülve térnének vissza.

Olvasd tovább

3

A mindenség elmélete (The Theory Of Everything)

mindensegelmelete

„Soha ne nyomd fullba a kretént, mi? Oscar bácsi meg fog gyünni,” – Hallottam a moziból kijövet, ahogy egy társaság férfitagja kimondta a Trópusi vihar klasszikus szövegét. Pont itt nem lehetne elsütni. Hiszen attól még, hogy degeneratív idegrendszeri elváltozása miatt Hawking tolókocsiba kényszerült és alig tudta megértetni magát szeretteivel, barátaival, hallgatóival még véletlen sem volt kretén. Hatalmas koponya, megannyi elmélet kidolgozója, elismert tudós. Hab a tortán, hogy megnyert egy fogadást Kip Thorne-nal szemben.

Hawking zseniális elme, több teória kiötlője. Életútjából, a fejében zakatoló gondolatokról Terry Gilliam szürrealisztikus, kissé groteszk filmet tudott volna összehozni. Talán egyszer megvalósul, úgy ahogy egy olyan alkotás is, ahol nem csak érintőlegesen esik szó a tudós munkásságáról. Hiszen az alkotók az elért eredmények jó részét alig említik, mindezeket lesöpörték az asztalról. Olvasd tovább

1

Drámák 2015-ben

Adós voltam még egy válogatással a 2015-ös drámafelhozatalból.

Baltasar Kormakur rendezésében érkezik  az Everest, hiába is keressük Mark Wahlberg nevét a stáblistán, nem leljük. Az izlandi direktor ezúttal Wahlberg nélkül próbálkozik Hollywoodban, de így is neves szereplőgárdát irányíthat: Jason Clarke, Josh Brolin, John Hawkes és Jake Gyllenhaal húzhat meleg cuccot és indulhat a csúcs felé. A történet két csapat hegymászóra fókuszál, akik a világ legmagasabb hegyét próbálják meghódítani szörnyű hóvihar közepette.

everest Olvasd tovább

4

I Origins

origins

A szem a lélek tükre – tartja a mondás. Ian már csak a munkájából adódóan is megszállottja a látószerveknek. Egy buliban ismerkedik meg egy álarcos nővel, tekintete lenyűgözi a férfit, de mielőtt jobban összemelegednének, útjaik szétválnak. Később furcsa jeleket követve ráakad a szem tulajdonosára, felizzik közöttük a levegő és szépen egymásba szeretnek. Igen ám, de nem csupán egy romantikus filmről van szó, hanem nyakon öntötték némi tudománnyal és misztikummal. Olvasd tovább

1

Get On Up / Jersey Boys

írta Nikodémus

2015-01-get-on-up-jersey-boys-1

Az álomgyártól kb. egy évtizede már megszokott tempóban érkezik az Oscar-szezon környékére néhány életrajzi film, többnyire kiszámíthatóan közepes minőségben, néhány csúnya melléfogást öntudatlanul is bekalkulálva. A tavalyi keserű csalódások után jó hírem van: a Get On Up és a Jersey Boys végre nem rossz filmek. Sajnos nem is jók igazán, csupán illedelmesen felmondják a leckét.

Olvasd tovább

5

Röviden: Frank

0frankJon (Domnhall Gleeson) nagy álma, hogy közönség előtt zenélhessen, meghallgassák a dalait. Úgy adódik, hogy kipróbálhatja magát egy underground zenekarban, amelynek Frank (Michael Fassbender) a frontembere. Frank különös alak, igazi csodabogár, aki egy hatalmas fejet hord állandóan. A csapat vidéken próbálja összehozni új albumát, ahol adódik néhány nézeteltérés.

Az előzetes anyagok afféle indie vígjátékot sejtettek. Nem térdcsapkodósat, hanem egy visszafogottabb, mosolygós produkciót. Ám erről szó sincs. A humor ugyan megtalálható benne, de a Frank inkább művészfilm. Michael Fassbender a maszk alatt/mögött is kiválóan formálja meg a címszereplőt, csakhogy a játékidő második felére elfogy a figurából a szusz. A mellé felsorakoztatott karakterek is csak az elején érdekesek. Van itt egy elmegyógyintézetet megjárt alak, illetve egy angolul nem is tudó férfi, azonban a végére túlságosan is fárasztóvá válik a film. Amennyire tűnnek élettel teli a film elején, olyannyira válnak már-már erőltetetté a végére, amit súlyosbít, hogy kétdimenziósak maradnak, a helyzetkomikumok túlságosan laposak. Jon Ronson és Peter Straughan íróknak ugyan volt egy egészen jó ötletük, de kibontani nem tudták, mintha ők magukat sem igazán tudták volna, hogy mit kezdjenek a sztorival.

0

To The Wonder (2012)

írta Nikodémus

Plakat_To The Wonder_A4.indd

Miután előző munkájában, Az élet fájában feltette a kérdések kérdését, s válaszokat keresett az életre, az Univerzumra és úgy általában mindenre, Terrence Malick legutóbbi filmje, a 2012-ben bemutatott To the Wonder – mely cím fordítható „A csoda felé”, illetve „A csodához” kifejezésként is – látszólag szűkebbre veszi fókuszát, s szándéka szerint egy szerelmespár történetét meséli el.

Olvasd tovább

5

The Homesman

írta Nikodémus

2014-12-the-homesman-01a

Itt minden fordítva van: az elvileg rettenthetetlen hősök szűkölve menekülnek, a falu retteg, a férfiak pipogyák, a feleségek megőrülnek, a határtalan szabadságot szimbolizáló táj üres és sivár, s csupán egyvalaki áll egyenes derékkal az élet hozta kihívás elé – egy nő. Már érezzük, Glendon Swarthout 1988-as regénye nem a szokásos western-toposzokat mondja fel, Tommy Lee Jones belőle készült kitűnő filmje pedig még tovább radikalizálja az önmagában is izgalmas közhelydúlást. Egy küldetés, két számkivetett, három súlyos teher – a The Homesman gyomorbavágó erővel ábrázolja a klasszikus, férfiközpontú western kegyetlen fonákját, s közben egy szívszaggató történetet mesél el az azt lakó, végzetesen eltévedt lelkekről.

Olvasd tovább

0

Röviden: Ha maradnék (IF I Stay)

hamaradnekMia élete majdnemhogy tökéletes. Megértő, laza, egykoron punk szüleivel, aranyos testérével él és akad egy zenész barátja is és nagyon úgy fest, hogy felveszik a Julliardra. A felhőtlen öröm-boldogságot egy autóbaleset töri ketté. A lány testéből kilépve magatehetetlenül szemléli mi történik körülötte. Családja állapota enyhén szólva is kritikus és nem tud kommunikálni senkivel, hiába érkeznek a kórházba érkező ismerősök, barátok, rokonok.

Könnyes dráma képe lebeghet szemünk előtt, de hozzá kell tennem, hogy a Ha maradék a young adult adaptációk sorát gazdagítja. Nem lenne ezzel semmi probléma, ha RJ Cutler biztos kézzel nyúlt volna a filmhez. Egy biztos, nem Chloe Moretzen múlott, hiszen ő csak azt tette, amire a direktor utasította. A kórházban ugyanis többször inkább egy sértődött tini képét mutatja és nem úgy viselkedik, mint aki egy komoly tragédián esett át. Ráadásképpen eléggé zavaróak a sablonos jellemek is, minden egyes szereplőt elképesztően szimpatikusan és szeretnivalóan akartak bemutatni. Cutler az eseményeket sodrát flashbackekkel szakítja meg, bemutatván Mia életét, amiből azért nem hiányzik a humor sem és pont a múltat bemutató jelenetek sikerültek a legjobban.

Egyértelmű, hogy a film a fiatalabb korosztálynak készült, ők odalesznek a látottakért. Valószínűleg húszon túl már nem lesz nagy hatása.

Olvasd tovább