2

Kálvária (Calvary)

írta Nikodémus

2014-11-kálvária-1

Régi, halványan manicheista töltetű közhely, hogy nincs fény árnyék nélkül. John Michael McDonagh idén elkészült filmje, a Kálvária (Calvary) megrendítő illusztrációja e tételnek, mely miközben csendes ódát énekel a fényhez, kíméletlenül megmutatja a sötétséget: az emberi lélek legmélyebb árnyékait.

Olvasd tovább

2

Időről időre / Augusztus Oklahomában (2013)

írta Nikodémus

2014-10-időről-időre-augusztus-01

Annyi pöttyös fedelű lányregény és rózsaszín cukormázzal bevont romantikus komédia után lehet-e hitelesen mesélni a boldogságról a művészet nyelvén? A mozikban tavaly debütált Időről időre és Augusztus Oklahomában (Koimbra utóbbit már megénekelte) mindenesetre megpróbálja: mindkét film a boldogságot igyekszik körberajzolni, ám gyökeresen különböző nézőpontból.

Olvasd tovább

1

God’s Not Dead / Heaven is for Real

heavenis

Eléggé jól teljesítenek idén a vallásos témájú filmek, talán éppen azért, mert eddig nem igazán volt elkényeztetve a célcsoport. Ha már így alakult, szépen elzarándokoltak a mozikba. És még nincs vége az évnek, decemberben jöhet a következő nagy durranás Ridley Scott prezentálásában. De nem kell több tíz millió dollár tömegek megmozgatására. Pár hónappal korábban a God’s Not Dead és a Heaven is For Real teljesített szépen a kasszáknál és rosszul a kritikusok körében. Olvasd tovább

0

Le Mans (1971) / Bobby Deerfield (1977)

írta Nikodémus

2014-09-Le-Mans-Bobby-Deerfield-01

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt dicsértem itt egy filmet, melynek titka tulajdonképpen nem volt más, mint egy okosan kitalált és jól kivitelezett forgatókönyv. A Rush persze nem írta újra filmtörténelmet, ám az eddig készült talán legkorrektebb autóversenyzős-film előképeit bizony nagyítóval kell keresnünk. A Le Mans és a Bobby Deerfield érdekes módon rendre azzal nyeri meg magának nézőjét, hogy elsősorban nem a száguldásra koncentrál – az csak ráadás. Két film egy olyan korszakból, amikor Hollywood Európát majmolta.

Olvasd tovább

2

Csillagainkban a hiba (The Fault in Our Stars)

csillagainkban

Úgy érzed, hogy a romantikus drámákat jobb kihagyni? Meg tudom érteni. Fiatalok nagy életbölcsességeket fogalmaznak meg, úgy érzik, mintha már átéltek volna mindent és szenvelgő arccal néznek egymásra. De a célközönség adott és a Nicholas Sparks adaptációkra mindig is lesz kereslet. A Csillagainkban a hiba történetének hallatán is csupán abban reménykedhet a mozibajáró egyszerű halandó, hogy talán ezúttal megerőltetik magukat.

Hazel Grace (Shailene Woodley) rákbeteg és sajnos nem áll előtte túl hosszú jövő. Augustus (Ansel Elgort) hasonlóképpen halálos kórral viaskodik, a sors vele szemben sem túl kegyes. Úgyszólván egyiküknek sem kell öregkorukra terveznie. Afféle önsegítő csoportban találkozik a két kamasz és gyorsan megtalálják a közös hangot. Ugye, hogy nem hangzik túl fényesen? Ám a lány és a fiú nem önmaguk sajnáltatásával múlatják az időt, nem esőverte ablakon keresztül bámulnak ki könnyes szemekkel. Éppenséggel nagyon is vidámak, cinikusak és nem húzzák maguk mögött képzeletben a koporsójukat. Olvasd tovább

11

Top 10 Shakespeare-filmek

2014-08-top-10-shakespeareIrodalmunk legnagyobbjai, Kazinczy, Vörösmarty, Petőfi és Arany álltak sorba, hogy lefordíthassák, idén pedig a Globe Színház turnézza körbe a világot életművével. 450 éve született William Shakespeare, a „Bárd”, aki immár félévszázada andalít, gondolkodtat, megrendít és provokál – nemcsak a színpadon, nagyvásznon is. Következzék egy tízpontos házi feladat – nemcsak Shakespeare-ből, hanem egyúttal róla is. S persze mirólunk, emberekről.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

1

Hosszú út lefelé (Long Way Down)

hosszuut

Ki mondta, hogy az öngyilkosságot feltétlenül komolyan kell vennünk? Tény, hogy elég nehéz téma, de egyúttal némileg viccesen is lehet kezelni. És bizony már a történet hallatán úgy érezhető, hogy ehhez pláne kell némi humor. Szilveszter éjjelén a sittet megjárt lecsúszott híresség, egykori műsorvezető szeretné mélybe vetni magát. Utolsó szivarján pöfélgetve ismerkedik a mélységgel, amikor nagy megdöbbenésére újabb öngyilkosjelölt toppan be. Majd még egy és egy negyedikkel is kiegészülnek. Ezzel sorsuk összefonódik, nem vetik magukat le, inkább próbálják egymásban tartani a lelket és figyelnek egymásra.

Maureen (Toni Collette) egyedülálló anya, gyakorlatilag nincsenek barátai, csak egy sérült gyermeke. Jó ismerősök nélkül könnyen depresszióssá válik az ember. Jess (Imogen Poots) leginkább családja, eltűnt testvére és magányosnak vélt élete miatt lépdel fel a tetőre, J.J. (Aaron Paul) pedig állítása szerint agyrákban szenved. Négy abszolút különböző személyiség, de a forgatókönyv egyik negatívuma, hogy mégsem tud velük egyenlően bánni. Olvasd tovább

2

Röviden: Mr. Morgan utolsó szerelme (Mr. Morgan’s Last Love)

mrmorganMichael Caine Párizsban élő özvegy filozófiaprofesszor. Nem tudta feldolgozni felesége halálát, bezárkózik elméjébe és elképzeli, hogy az asszony mellette van, beszélgetnek, ami a külvilág számára olyan, mintha magában motyogna. Befordult, szomorú öregúr, aki úgymond kiselőadást tart a jó néhány évtizeddel fiatalabb életvidám Clémence Poésy által játszott Pauline-nek, hogy egyszer mindenki találkozik egy olyan emberrel, akinek odaadjuk a teljes szeretetünket, amit eddig megosztottunk helyek, tárgyak és élőlények között. Ha ezt a személyt elveszítjük, akkor gyakorlatilag nem marad más, csak a magány. Arra még nem sikerült rájönnie, hogy Pauline miképp is helyezkedik el az ő életében.

Nem kell mély filozofálgatásokra  számítani, de ha egy magába zuhant, a vén kaszásra váró nyugdíjas és egy huszonéves vidám tánctanár kapcsolatáról szól a történet, illetve ha ehhez hozzátesszük az egykori professzor gyanakvó és válófélben lévő fiát, rengeteg bús helyzetet és megmosolyogtató jelenetet várhatunk. Elméletben legalábbis. De hol vannak mindezek? Az ilyen témájú lassabb filmek után a stáblista után csendesen elüldögélhetünk, hogy esetleg mi is elmélázzunk pár perc erejéig az élet értelmén. Habár szó esik a reményről, a halálról, a minket körülölelő világ szépségeiről a film mégsem tudja elérni, hogy gondolkodóba ejtsen. Félreértés ne essék, a filmet nem lehet rossznak nevezni, de a melodráma kissé vontatott. Legalább Michael Caine és Clemense Posey játékára nem lehet panasz. Olvasd tovább

2

Röviden: Gimme Shelter

gimmeA tündi-bündi ugra-bugráló Disney dalospacsirták idővel mind ráunnak a jókisfiú/ aranyos kislány szerepre és az újságok címlapjain vagy éppen filmekben próbálja megváltoztatni a róluk kialakult képet. Vanessa Hudgens szintén megteszi, ami tőle telik, thrillerben (Frozen Ground) és fantasy-akcióban (Álomháború) vállal szerepet, de ha kell bikinire vetkőzve durvul (Spring Breakers). Ezúttal megpróbálja bizonyítani, hogy drámai produkcióban helyt tud állni, nyugodtan lehet hívni egy Oscar-gyanús filmbe is. „Miből lesz a cserebogár?” – Az alkotók úgy gondolhatták, hogy ezzel a felvetéssel két legyet ütnek egy csapásra. Egyrészt a fiatal színésznő megmutathatja, hogy mire képes, illetve a megtörtént esetet bemutató történet is passzol ehhez a kérdéshez. Hudgens formálja meg a terhes Apple-t, aki megelégeli erőszakoskodó drogos anyját és menő édesapjánál próbál menedéket találni. Az egyik bökkenő, hogy nem elég, hogy csapzott frizurát, fekete göncöket és néhány tetkót adnak a főszereplőnőnek, hiszen hihetően kellene hoznia a karakterét. Ám csak arra képes, hogy folyamatosan sértődöttnek látszik és túlságosan szenved, ami kizárja, hogy együtt lehessen érezni vele. Ergo: Egyelőre ne hívják díjgyanús produkcióba. Sajnos a sztori is eléggé szájbarágós. Szép dolog, hogy valaki úgymond megtér, talpra áll és leküzdi az akadályokat. De a „térj meg” és az abortuszellenes témát nem sikerült erőteljesen tálalni, túlságosan erőltetett és tévéfilmbe illő. Világos, hogy az alkotókat a jó szándék vezérelte (naívan erre gondolok), csak éppen csúnyán elrontották.

3

The Returned

returned

Ha zombifilmről esik szó, általában azonnal a hörgő, hús-vér emberek felé csoszogó hullákra gondolunk. Nem árt messzire elkerülni őket, csak azok próbálnak barátkozni velük, akiknek elment a józan eszük (láttunk már ilyet: The Walking Dead). De mi történik, ha gyorsan meglelik a gyógymódot? Felsóhajthatunk és minden visszatér a régi kerékvágásba? Botorság lenne ezt hinni.

A The Returned nem horror, sokkal inkább egy érdekes és izgalmas dráma. Habár a járvány felüti a fejét, mégsem omlik össze a társadalom és nem jő el a világvége. Az ellenszert gyorsan megtalálják, a bökkenő, hogy a megfertőződött testből nem lehet kiírtani véglegesen a szörnyű kórt. Rendszeresen, napi jelleggel kell be kell adniuk maguknak az injekciókat, a páciensek csak így élhetnek teljes életet. Ha a napi szúrás elmarad gyorsan átváltanak vérengző zombimódba. Olvasd tovább

2

The Good Lie – Witherspoon szudáni menekülteket fogad be

goodlieOscar csengő megszólalt. Reese Witherspoon szeretne még egy elismerést az Akadémiától, ne árválkodjon már egyedül a kopasz szobrocska. Tehát idén alaposan belehúzott. Láthatjuk majd a Paul Thomas Anderson rendezésében készült Inherent Vice-ban és a Wild-ban. Illetve jön a valós eseményeken alapuló The Good Lie is, ami négy szudáni menekültet fogad be egy egyedülálló amerikai nő.

Az Emmy-jelölt Margaret Nagle írta a forgatókönyvet, amelyben Philippe Falardeau, a Lazhar tanár úr (Monsieur Lazhar) rendezője dolgozhatott a forgatáson. Amerikában október 4-én mutatják be. Olvasd tovább

0

Police Story 2013

policestory2013

Ebben a filmben Jackie Chan ábrázatát elnézve Roger Murtaugh kedvenc mondata jut eszembe: „Túl öreg vagyok ehhez a szarhoz.” A hongkongi harcművész gyakorlatilag végigbunyózta pályafutását és nem csoda, hogy kissé elfáradt. Elképzelhető, hogy pihenni akart és nem tesz jót a csontjainak ha megerőlteti magát. Bár az utóbbi időben többször láthattuk visszafogottan játszani. Ami Channél azt jelenti, hogy elmarad a megszokott humor és a látványos ütésváltások.

A Rendőrsztori első részét 1985-ben adták ki, majd három folytatást követően 2004-ben elkészítettek egy rebootot. Pár évre rá ondoltak egyet és Police Story 2013 címmel leforgatták a következő rebootot, amely abszolút eltér a franchise többi részétől, sokkal komorabb lett és a harcművész jelenetekkel is spóroltak. Olvasd tovább