0

Droidzaj: Trailerzenék 2.

írta Minime

Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!

Újabb hónap, újabb fülbemászó dallamok, ezúttal azonban egy másik zenei produkciós társulattól, akik nem kevésbé sikeresek, mint az Audiomachine, és hasonlóan szerteágazó, sokoldalú tevékenységük során kiváló muzsikákkal látnak el minket és a film- és játékipart. Ismerkedjünk meg a Hi-Finesse Music and Sound csapatával kicsit bővebben!

Hi-Finesse

A produkciós cég alapítója Jez Colin, a kaliforniai egyetem zenészdiplomása, aki pályafutása során a zene minden területén megfordult. Előadóként az 1990-es években a The Solsonics nevű hiphop-jazz banda előadója volt, majd közreműködött olyan sztárok segítőjeként, mint Stevie Wonder, Sade vagy Alanis Morrisette, valamint részt vett az N’Sync, a Sublime és Barry Manilow albumainak elkészítésében is. 2008-ban immáron sikeres és elismert zeneszerző és producerként alapította meg a Hi-Finesse stúdiót, ahol a keze alatt dolgozó komponisták csapatával immáron több száz mozitrailer, játékelőzetes, TV-spot és más reklámokhoz készítettek jobbnál jobb zenei betéteket, amelyeket az Audiomachine-hoz hasonlóan önálló albumokon megjelentetve, saját termékként is népszerűsítenek és elérhetővé tesznek a halandó zenerajongók számára is.

Olvasd tovább

0

Röviden: A láthatatlan ember / Sötét vizeken / Talpig fegyverben / A Hold árnyékában / Hétköznapi vámpírok

írta Minime

A láthatatlan ember (The Invisible Man) – Egy nagyon régen megteremtett antihős sztorija elevenedik meg a mozivásznakon, természetesen korunk high-tech igényeihez alkalmazkodva és burkolt társadalmi problémafelvetéssel megspékelve. Leigh Whannell már tavaly is remek kis darabot hozott a nézőknek az Upgrade című sci-fi akciójával és hálistennek ez ezúttal sincs másképp. Cecilia Kass (Elizabeth Moss) az éjszaka közepén titokban elmenekül a hosszú ideje tartó mérgező párkapcsolatából, amelyben Adrian Griffin (Oliver Jackson-Cohen) high-tech optikai zseni mellett már nem látott más kiutat. A kapcsolat alatt elszenvedett sérelmei miatt, szinte ki sem mozdul barátja, James (Aldis Hodge) és lánya házából, pusztán a szökését segítő testvérével, Emily-vel (Harriet Dyer) tartja a kapcsolatot. Egy nap azonban jelentkezik Adrian öccse, az ügyvéd Tom (Michael Dorman), aki közli Ceciliával, hogy Adrian öngyilkos lett, és tetemes hagyatéka egy részét neki szánta, ám azzal a kikötéssel, hogy főhősnőnk nem keveredhet semmilyen törvénytelen dologba. A papírok aláírása után az új élet reményében bizakodva hazatérő Ceciliát azonban kellemetlen meglepetések és gyanús jelenségek kezdik érzelmileg és szellemileg terrorizálni, ami feltételezi Adrian jelenlétét. A nő hiába állítja, hogy volt párja életben van, senki nem hisz neki, és az ezzel párhuzamosan történő események még inkább a szakadék szélére sodorják. Elizabeth Moss kiválóan adja vissza a félelemben élő, rettegő főhősnőt, a családon belüli erőszakra utaló nyomok hatásosak, de borzalmasan egyoldalúak és sablonosak. (Ahogyan a polkorrekt médium, így a film sem vizsgálja a jelenség mindkét oldalát és ez igaz a #metoo-mozgalom kommunikációjára is napjainkban. Sajnos ez egy másik történet, amiről szívesen írnék, de ennek nem itt van a helye és ideje, pedig bosszantó jelenségek.) A film viszont kifejezetten izgalmas, nézhető és élvezhető, ahogyan az Upgrade is, amelyben már Whannell elengedi James Wan kezét és mer önállóan gondolkodni. Értékelés: 70%

Olvasd tovább

3

Röviden: A vágyak szigete / Úriemberek / 1917 / Jay és Néma Bob Reboot / 21 híd

írta Minime

A vágyak szigete (Fantasy Island)Jeff Wadlow (Kick-Ass 2) író-rendező-producer egy ’70-es évekbeli sorozatból készített természetfeletti „nemhorror”-filmet. Összekapott jó néhány „B” kategóriás színészt, akik meglehetősen komolyan vették a szerepüket, és így sikerült összehozniuk egy kellően feledhető élményt. A sziget egy titokzatos karibi helyszínen létezik, ahová egy nyereményjáték folytán öten érkeznek meg. Egy ingatlanügynök (Maggie Q), egy diáklány (Lucy Hale), egy rendőr (Austin Stowell), és két testvér (Ryan Hansen és Jimmy O. Yang). Mindannyian másra vágynak, és a sziget ezt teljesíti is, ám a dolgok rövidesen bizarr fordulatot vesznek, a direktor, Mr. Roarke (Michael Pena) pedig unott nyugalommal ismételgeti mottóit. Hiába érkezik egy remeteszerű idegentől – Damontól (Michael Rooker) – segítség, úgy tűnik, nincs kiút a vágyak rémálmából. Sőt, idővel egyéb furcsaságokra is fény derül, ahogyan arra is, mi a kapcsolat a szigeten tartózkodó, vágyakozó vendégek múltjában, és ki a felelős minden velük történő csínyért. Alapvetően egy kusza, horror-elemeket elvétve prezentáló klisés és buta alkotás, ami ráadásul kissé elnyújtott is. Wadlow ennél azért tud jobbat, és reméljük, törekszik is majd erre, mert ez nagyon halvány. Értékelés: 30 %

Olvasd tovább

1

Droidzaj: Trailerzenék 1.

írta Minime

Figyelem, új rovat a Filmdroidon: zene és film kapcsolata,
filmzenék, trailerzenék, muzsika minden mennyiségben!

Eléggé régen tervezem már ennek a rovatnak az indítását és talán végre elérkezünk az első cikkhez, amelyet reményeim szerint még néhány követni fog. Tematikailag, ahogyan a cím is mutatja, olyan zenékkel és főként az őket létrehozó csapatok, szerzők bemutatásával foglalkozunk kicsit, akik mozifilmek teasereihez és cinematic trailereihez készítenek, illetve „bérelnek” zenéket. Számos ilyen zenei produkciós cég létezik, közülük fogunk mostani rovatunkban szemezgetni és kicsit bemutatni munkásságukat. Hozzátéve azt a tényt, hogy nem vagyok zenében jártas ember, viszont rajongok az „epic score” kategóriába tartozó elektronikus és hagyományos úton komponált zenei betétekért.

Gondolom, nem csak jómagam vagyok az egyetlen, akit azonnal levesz a lábáról, ha egy trailer muzikalitása rendkívüli módon fülbemászó és igényesen elkészített munka. Sokan talán nem is gondolják, hogy mennyi munka és elkötelezettség szükséges ezeknek a dallamoknak az elkészítéséhez. Azt talán pedig még kevesebben, hogy ezekért a zenékért nem a film hivatalos zeneszerzői általában a felelősök. A film produkciós vezetői általában kiválasztanak egy zenei produkciós céget, szerződést kötnek velük és felkérik őket valamelyik szerzeményük teljes jogú felhasználására. Azonban főként a nagyobb franchise-ok esetében szükségesnek tartják, hogy a film főtémája is helyet kapjon a trailerben, ezért némileg módosított formában kerülnek bele a trailerekbe. Ezeket a módosításokat pedig az adott zenei produkciós cégek zenei vezetői és zeneszerzői tökéletesen el is végzik. Helyenként, a legnagyobb hagyományokkal rendelkező mozisorozatoknál nem kockáztatnak ilyen merész húzásokat, és a film eredeti zenéjét alkalmazzák módosítva a trailereikhez, azonban ez egyre inkább eltűnik a a kínálatból, és lassan már csak a Star Wars-filmeknél megfigyelhető. Ezek a produkciós irodák sokszor „felelősek” számítógépes játékok zenéiért és azok bemutatóinak betéteiért is, sőt előfordulhatnak közös munkáik adott filmek és játékprodukciók hivatalos zeneszerzőivel is. Az együttműködések palettája szinte végtelen.

Első cikkünkben egy amerikai zenei produkciós csapat tagjait és legismertebb munkáit szeretném bemutatni nektek.

Olvasd tovább

1

Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) – Birds of Prey (And the Fantabulous Emancipation of One Harley Quinn)

írta Minime

Az Öngyilkos Osztag legkedveltebb és legőrültebb figurája a rendkívüli külső adottságokkal és még ennél is fertőzőbb belső káosszal megáldott Harley Quinn (Margot Robbie) volt. Egyértelműnek tűnt a film kritikai sikertelensége ellenére is, hogy a karakter önálló filmért kiált, és ez szinte kötelező jelleggel meg is fog valósulni. A rendezésre Cathy Yan vállalkozott, míg a szkriptet Christina Hodson szállította.

Olvasd tovább

0

Bad Boys – Mindörökké rosszfiúk (Bad Boys for Life)

írta Minime

25 évvel az első közös akciózás után és 17 évvel a másodikat követően visszatérnek a vászonra a rosszfiúk. Azaz Mike Lowrey (Will Smith) és Marcus Burnett (Martin Lawrence), bár kétlem, hogy bárkinek, aki a két korábbi rész előtt született, be kéne mutatnunk a film főhőseit. A rendezést ezúttal a már kissé megalázóan kiközösített Michael Bay helyett a gyakorlatilag ismeretlen, ezzel szemben polkorrektségből belgának nevezett Adil El Arbi és Billal Fallah páros vállalta magára.

A történet középpontjában ezúttal egy, a múlt sötétjéből felbukkanó kísértettel kell megküzdeniük a fiúknak, akinek célja a bosszú egy réges-régi sérelem miatt, és ez annyira felbosszantotta szegénykét, hogy képes miatta merényletet végrehajtani Mike ellen. Amint az várható, Lowrey-t azért keményebb fából faragták, minthogy csak úgy belehaljon egy aprócska likvidálási kísérletbe, így visszatér, és még egyszer utoljára Marcus-szal karöltve lerendeznek pár rosszfiút, elkapják a gonoszokat és közben letarolnak mindent és mindenkit vagy fegyverrel és/vagy poénokkal.

Olvasd tovább

0

Röviden: Az árok / Tőrbe ejtve / Fekete karácsony / Feszültség / Az átok háza

írta Minime

Az árok (Underwater) – William Eubank a 2014-es méltatlanul lesajnált A jel (The Signal) című sci-fije után ezúttal egy nagyobb költségvetésű mélytengeri „tudományos horror” kategóriába sorolható filmmel jelentkezett. A Kepler kutató és fúróállomás, a Mariana-árok legmélyén végzi munkáját, amikor egy ismeretlen katasztrófa következtében a szerkezete összeomlik. Norah Price (Kristen Stewart) gépész, Lucien (Vincent Cassel) parancsnok, Abel (J.T. Miller) és társaik a mélyben rekednek. Az egyetlen kiutat egy másik fúróállomás elérése jelenti, amely a Roebuck nevet viseli, ám az odajutás nem egyszerű, hiszen a mélységben másfél kilométert kellene hőseinknek sétálniuk. Nem beszélve arról, hogy időközben arra is fény derül, hogy a katasztrófa nem baleset vagy véletlen eredménye volt, hanem egy a fúrás során felébresztett, eléggé agresszív életforma hathatós közreműködésével történt. A lény pedig úgy érzi a szereplők nem érdemlik meg a menekülés lehetőségét, így szisztematikusan megpróbálja levadászni és felfalni őket. A minden évben jelentkező zsánerfilmek között egy újabb ékes darab, amely igazából semmilyen újdonsággal nem szolgál. A zártnak tűnő tér és az ismeretlen lény jelenléte kissé víz alatti Alien-ízt a filmnek. Aki szereti a hasonló, nem túl okos, nem túl logikus és rövid alkotásokat, annak nyugodtan meg lehet nézni egyszer, de világmegváltó eredetiséggel sajnos nem fog találkozni. A színészek pedig végigbotladoznak a filmen, valószínűleg csak azért, mert muszáj. Értékelés: 40%.

Olvasd tovább

7

Six Underground – Hatan az alvilágból (6 Underground)

írta Minime

A Netflix ezúttal merészet húzott, ugyanis összekapta a sokak által már régóta lesajnált Michael Bay rendezőt, a Wernick-Reese (Deadpool, Zombieland) írópárost és Hollywood kétségtelenül legeladhatóbb individuális portékáját, Ryan Reynolds-ot, hogy közösen alkossanak valami rendhagyót, és ezt mind együtt R kategóriában.

Olvasd tovább

0

Jumanji: A következő szint (Jumanji: The Next Level)

írta Minime

Időnként előfordul, hogy az ember megváltoztatja egy filmmel kapcsolatos véleményét, miután megnézi újra, vagy csupán másképpen tekint rá. Jelen esetben ez rám is igaz, ugyanis két évvel ezelőtt az akkori Jumanji epizódot egy rövid ismertető csomagban kellemetlenül lehúztam, ám ha pusztán a vicces szórakoztatás szemszögéből figyeltem volna, akkor egy 70%-os értékelést simán megért az akkor elsőre megadott 30% helyett. Ritkán változtatok véleményt, de itt jogosnak éreztem, hiszen visszanézve a Vár a dzsungelt, egészen jól szórakoztam.

Eme rövid revideálás után térjünk is rá a legújabb epizódra, amely tegnap óta szerepel a hazai mozik műsorában. A korábbi gárda minden szereplője visszatér (Johnson, Black, Hart, Gillan, valamint Jonas is), persze a fiatalokkal egyetemben. Továbbá ezúttal újabb karakterekkel és avatárokkal – Ming (Awkwafina) és a fekete paripa például – bővítették ki a már meglévő csapatot. Ez helyenként jól, helyenként kevésbé frappánsan sül el, de mindenképpen hatásos bővítésnek ad helyet a moziban.

Olvasd tovább

1

Röviden: Charlie angyalai / Halálod appja / A holtak nem halnak meg / Az önvédelem művészete

írta Minime

Charlie angyalai (Charlie’s Angels)Elizabeth Banks író-rendező és mellékszereplő újrája a híres tévésorozat, valamint a korábbi mozifilmek figyelembevételével. Az angyalok szerepében Kristen Stewart, Ella Balinska és Naomi Scott „domborítanak”, valamint Banks Bosleyja mellett feltűnik még Patrick Stewarté és Djimon Hounsou hasonszőrű beosztásbeli szereplése is. A történet középpontjában pedig egy high-tech energiaforrás körüli hercehurca áll, mivel ezt a megújuló energiaforrást, akár bombává is lehet alakítani. A film önmagában semmivel nem rosszabb, mint a Diaz-Liu-Barrymore-féle korábbiak, de a nézők kevésbé szeretik. Kicsit összeszedetlen, kissé csapongó, viszonylag kevés az akció és rettenetesen sablonos is, de aki nem ettől várja a filmipar megváltását, annak egyszeri megtekintésre simán ajánlott darab, hiszen majdnem két órát eltölthetsz vele, miközben megvacsorázol vagy sminkelsz. Elizabeth Banks produceri ambícióihoz teljesen passzol a mozi, és éppen azt a csajos vonalat képviseli, ahogyan korábbi hasonló munkái is, ám most írni és rendezni is magát kérte fel, sőt még szerepel is, szóval ilyen a klasszikus mesternégyes. Végül is a lányok nem csúnyák, az akciók elmennek, a történettől ennél a sorozatnál sosem vártunk sokat (ez is éppen illik a koncepcióba), úgyhogy közel sem annyira trash-film, mint ahogy az értékelései mutatják. Értékelés: 50 %.

Olvasd tovább

0

Röviden: Az aszfalt királyai / Midway / Álomdoktor / Demóna – A sötétség úrnője

írta Minime

Az aszfalt királyai (Ford v Ferrari / Le Mans ’66)James Mangold zseniális mozija, amely megtörtént események alapján rekonstruálja az 1960-as évek versenyautó-gyártásának iparági és személyes versenyhelyzetét és a Le Mans-i 24 órás verseny megnyeréséhez vezető rögös utat. A valós eseményeken alapuló történet egészen kivételes alakításokkal rendelkezik, egyrészt a Carroll Shelby-t megformáló Matt Damon részéről, másrészt a még tőle is rendkívülibb alakítást nyújtó, Ken Miles szerepében brillírozó Christian Bale-nek köszönhetően. A kiváló forgatókönyv által egy kevéssé ismert történet kapott világméretű publicitást, és olyan emberek kerültek a középpontjába, akikről a hétköznapokban talán semmit vagy nagyon keveset tudunk. A presztízs, a család, az üzlet, a barátság és az emberség mindazon kérdéseire rávilágít ez a mozi, amely a mai filmeknek kevés alkalommal sikerül, és ezt mesterien teszi. A mellékszerepekben Jon Bernthal, Josh Lucas, Tracy Letts, Caitriona Balfe és az ifjú Noah Jupe is remekelnek. Dramaturgiailag, rendezésileg és főként színészileg azon kevés idei mozik egyike, amit nem szabad kihagyni, még akkor sem, ha egyébként távol áll a nézőtől az autóipar vagy éppen a Ferrari és a Ford rivalizálásának igaz története. A személyes motivációk, sorskérdések és emberi mélységek, illetve felületességek ábrázolásának magasiskolája a kiváló Mangoldtól. Értékelés: 90%

Olvasd tovább

10

Terminátor: Sötét végzet (Terminator: Dark Fate)

írta Minime

Az előző (?) részről itt esett szó.

A Terminator-franchise halott, és ez az állítás egészen 1984 óta igaz, ugyanis az 1991-es folytatás is alapjaiban felrúgott mindent, amit az első rész állított, de James Cameron gondos felügyelete, egy klassz forgatókönyv és a szuper kivitelezés miatt ezt meg lehetett bocsájtani, sőt esetünkben a technikai fejlődésnek hála az Ítélet napja jobb film lett elődjénél. Logikailag azonban totálisan felesleges volt, hiszen a sztori szerint a Skynet a bukása előtti utolsó pillanatban küldi a T-800-as halálosztót Sarah Connor életét kioltani. Ergo egy dobása volt, meglépte, bukta, lépjünk tovább. Azóta azonban kiderült, hogy nem csak a nézőket lehet alapjában hülyére venni, hanem maga a Skynet sem okosabb egy C-64-re írt sakkprogramnál, hiszen az újabb epizódokban egyre-másra bukkannak fel a T-800-tól jóval halálosabb gépemberek, hogy az éppen aktuális célpont életére törjenek. Ha 1984-ben már ezt a latino-terminátort küldi, Kyle Reese-nek esélye se lett volna.

Olvasd tovább