Az 1998-as filmről itt olvashatsz.
Egy vallomással kell indítanom! Szégyellem, de eddig még soha nem láttam egyetlen japán Godzilla filmet sem. Persze képek sokaságába már belefutottam, azonban az óriásszörny eddigi megpróbáltatásai kimaradtak az életemből. Egyedül a Roland Emmerich-féle, Jurassic Park farvizén beevező amerikai átiratot láttam, amiben a címszereplő és az amerikai haderő együtt rendezik át New York arculatát. Az eredeti műveket nem ismerve az 1998-as film kellemes szórakozás volt, sőt még most is az. Éppen ezért a rebootnál sem kellett egyes jeleneteknél morogva bosszankodnom vagy boldogan bólogatnom. Nem kellett azon rágódnom, hogy Hollywood már megint miképp nyúlt a szigetország kedvenc kaidzsujához. Bár maga a rendező, Gareth Edwards rajongónak vallotta magát, ami azt sugallja, hogy olyan filmet fog készíteni, amit nem csak ő, hanem a régebbi alkotások kedvelői is örömmel megnéznének.
Szóval Godzillát nem egy hatalmasra nőtt probléma, hanem épp ellenkezőleg. A gigantikus teremtmény más, hozzá hasonló rémségeknek lép tyúkszemére, megakadályozza, hogy még többet romboljanak és elszaporodjanak. Persze az már más kérdés, hogy az ütközetek közepette letarolnak mindent (a ráérő nagyokos zsenik pár napon belül úgyis kiszámolják, hogy mekkora az okozott kár a filmben), a földdel teszik egyenlővé a csata színhelyét.
A Bryan Cranston által játszott tudós egy fiktív japán atomerőműben dolgozik, ahol egy katasztrófa során elveszíti nejét. 15 év elteltével még minden azzal az elmélettel kel és fekszik, hogy a hivatalos magyarázatot próbálja megcáfolni és bizonyítani saját igazát. Már Mel Gibson az Összeesküvés-elméletben is szeretett volna hírek mögé látni, saját teóriákat gyártott. De hát engem sem hallgatna meg senki, ha azt mondom, hogy a Fukusimai atomerőmű-balesetnél eltussolnak valamit. Mert félrebeszélésekben nagyot alakít minden kormány, így a filmben Cranston sem veszi be az igazságként és tényként előadott maszlagot. Ahogy általában lenni szokott, csak akkor figyelnek fel mondókájára, amikor már beüt a baj.
Megint a régi nóta, ezerszer látott klisékkel próbálják megfogni a nézőt, és Edwards ügyesen eléri, hogy a vászonra meredjünk. Talán lettek volna eredeti ötletei is, talán a gonosz producerek nyaggatták, hogy legyen családi dráma (hogy a néző is szomorkodhasson az emberi főszereplőkkel), így az elvakult tudós bombaszakértő fiának, Fordnak a szemszögén keresztén követhetjük az eseményeket. Edwards ugyanis csak akkor mutatja a rombolást és a rémségeket, amikor éppen a közelben tartózkodik egy ember és ezek nagy része Fordtól nem messze történik. Mindez egyáltalán nem zavaró, sőt, az izgalmak egyre csak fokozódnak és izgatottan suttogjuk magunkban, hogy a tévékamera, a statiszta vagy a főszereplő nézzen már egy kicsit arrébb, fel vagy le. A lényekről teljes alakját nem csak az utolsó percekben csodálhatjuk meg, az effektmesterek többet izzadhattak gépeik előtt és megdolgoztak a pénzükért. Majd a film utolsó harmadában felteszik az i-re a pontot és olyan szörnybunyót mutatnak be, ami könnyedén kenterbe veri a Tűzgyűrűben látott viaskodásokat.
Valahol jó döntés volt, hogy sokkal emberközpontúbb lett a film, mint ahogy várható volt, de érdemesebb lett volna jobban kidolgozni a szereplőket. Mintha a forgatókönyvírók, a producerek és a stúdió szándéka az lett volna, hogy még a leszerződtetett színészek is csak statisztának tűnjenek a teremtmények mellett, de valamennyire illett volna velük is foglalkozni. Láttál már olyan képeket, amiről azt gondoltad ha az egyik személyt körbevágnád és valami mással helyettesítenéd, nem tűnne fel senkinek? Aaron Taylor-Johnson pont ebbe a kategóriába tartozik. Ha a film bármely pontján készített fotóján alakját nyugodtan körbevághatnánk és berakhatnánk helyette akár Shia LaBeouf-ot, egy vukit vagy Jack Sparrow-t, nem osztana, nem szorozna, mert ebben a szerepben a minimális rendező instrukciók mellett senki nem tudná érdekesen hozni Fordot. Nincs kisugárzása, nincs karizmája és nem működnek az érzelmek az apja, a felesége, se neki között. Ken Watanabe pedig röhejessé válik a „Na, ez már valami!” és a „Hu, most mi lesz?” nézéseivel.
Mennyire felel meg a film a nyári hollywoodi blockbuster követelményeknek? Lassítva lengedező amerikai zászló? A naplementébe még lassabban elgyalogoló karakterek? Vagy éppen a nap felől érkező katonák, akiket hangos tapssal üdvözülnek? Ilyesmire ne számítsunk. A tévé is mutatja, hogy több ezer áldozatot követelt a szörnycsata. Edwards kibírta (esetleg kiharcolta?), hogy ne legyen ilyen vég és a lények viadala közben is képes úgy elfordulni a kamerájával, majd vissza, hogy ne guruljunk dühbe. A vizuális haddelhadd megvolt, a gyenge színészi teljesítmény ellenére megkaptuk, amire vágytunk és nem úgy kell felállnunk a székből, hogy a csalódottságtól úgy akarunk üvölteni, mint Godzilla.
imdb: 7,7
rottentomatoes: 72 %
- SZÜNET - 2017. október 02.
- Box Office: Tom Cruise visszafogottan indított - 2017. október 01.
- Kristen Stewart lehet Charlie egyik angyala - 2017. szeptember 30.
- 2019-ben jön a Men in Black spin off - 2017. szeptember 30.
- Never Here előzetes - 2017. szeptember 29.
- Sorozat lesz a Rendes fickókból - 2017. szeptember 29.
- Apavadászat előzetes - 2017. szeptember 28.
- Acts of Vengeance előzetes – Banderas bosszút áll - 2017. szeptember 28.
- Jonathan Levine rendezheti az Amerikába jöttem 2-t - 2017. szeptember 28.
- Scorsese és DiCaprio vinné vászonra Roosevelt életét - 2017. szeptember 28.
Huh nagyon retro volt. Godzilla olyan mint a régi. A csata monumentális. Külön tetszett, hogy hosszú snittek voltak és a nem mostanában szokásos agyon vágott. Viszont tényleg megvolt az az érzés, hogy az emberi szereplők csak statiszták.
tegnap mi is megnéztük, és nekem tetszett a film.
Ken Watanabe végig úgy viselkedett mint aki csakis ipari mennyiségű marihuána elfogyasztása után kezdett el minden jelenetet. Ez a folyamatosan az arcára fagyott bávatag, csodálkozó arckifejezés félelmetesebb volt minden szörnynél.
Pedig jó színész szóval
1. Egész idő alatt a Bryan Cranston által főzött Meth-et szedte, minden jelenete előtt. Így már tulajdonképpen mindenre csodálkozó fejet vágott.
2. Minél hamarabb túl akart lennie az egészen és csak a fizetési csekk lebegett a szeme előtt.
3. Mindössze csak hűen követte a rendezői utasításokat.
A helyes megfejtők között életnagyságú Mothra babát sorsolunk ki,
Nekem is tetszett. Én egyébként úgy éreztem, hogy gyakorlatilag Aaron-Taylor Johnson és Elisabeth Olsen karakterei teljesen feleslegesek voltak a filmbe. Egyébként sem vitték túlzásba az emberi karakterek kidolgozását.
De ahogy haverom mondta, ez amolyan tipikus szörnyfilm volt, szóval nem az emberek voltak a lényeg. 🙂
SPOILER:
Én egyébként teljesen meglepődtam, hogy Godzilla volt a jófiú, a trailer alapján nem erre számítottam. 🙂
SPOILER vége
Én sem láttam egyetlen japán Godzilla filmet sem.
Nekem nem tetszett. Bugyuta volt az egesz. Lätväny volt persze de a sztori olyan lyukas mint egy ementäli sajt.
Csak Bryan Cranston miatt neztem meg , semmeik mäs szereplö nem mutatott benne semmit. Komolyan mondom Steven Segalnak több arckifejezese volt mint az összes szereplönek együttveve.
Különösen a föszereplö Johnson aki a kick ass-ekben nagyon jo volt itt most egy zombi.
Az hogy godzilla a jofiu nem tudom elfogadni.
Tudom volt ilyen anime sorozat is tudom a regiekben is volt jo fiu , de vhogy semmi köze a realitäshoz ezekben az idökben.
A muto szörnyek atom zabäläsa is külön vicc….
nekem a Roland “destroy” Emmerich fele jobban tetszett jobb volt meg godzilla mozgäsa felepitese is , sokkal realisztikussabb volt mint ez. nekem 10 böl 4 p csalodäs…. 🙁
Tökéletes! 10/10! Én csak azt nem értem hogy Godzilla miért állt az emberiség oldalán, azok után hogy az emberek meg akarták őlni. Egyszer sem bántott embereket, csak azokra a másik szörnyekre vadászott, hogy megmentse az emberiséget. Félreértés ne essék, örülök hogy így volt, de ez akkor is furcsa.
Egyszer régen feltettem a kérdést, hogy ez a film hasonlít-e majd a Hanna-Barbera féle rajzfilmsorozatra, és ugye hivatalosan úgy volt hogy nem. Meglepődve tapasztaltam hogy mégis. Talán csak annyi a különbség hogy itt nem parancsoltak neki az emberek, nem “kapcsolóval” hívták elő ha szükség volt rá, hihi!
Azon töprengek hogy a másik két szörny vajon földönkívüli volt-e?
Ma megnéztem.Látvány jó volt de maga a film rohadtul unalmas.Hosszú és vontatott összevissza vágva.A látvány tényleg jó volt bár ez a lassú mozgás kicsit már unalmas.Nem lesz a gyűjteményem része sajnos.mint ahogy az idei eddigi felhozatalból még semmi.Szerintem erre az évre befejezem a mozit decemberig.Akkor majd a Hobbit!
Én értem, hogy ez a szörnyekről szólt, de egyszerűen kínos volt, ahogy az emberi szereplők játszottak.
Taylor-Johnsonnak lehet, hogy csak kellett valami, ahol az izmait kondiban tudta tartani. Bitang rosszul játszott, nem működött a kémia közte és hát egyébként senki között.
Watanabe meg láthatóan be volt állva a forgatáson.
Ezt leszámítva nem lett volna rossz, de az előzetesekből úgy tűnt, hogy sokkal parásabb lesz. Az sem tetszett, hogy a szörnyek csak úgy püfölik egymást, nem sérülnek, majd amikor a forgatókönyvben le van írva szépen kifekszenek.
Hát, egyszer elment. De nem rohanok bluray-tvenni.
Vicces, hogy mindenki Watanabe bárgyú fejéről ír. 😀
hogy milyen volt a godzilla? Ilyen: http://tekasztorik.blog.hu/2014/05/19/film_fater_budapest
Ha nem szabad linkeli akkor koimbra majd kimoderálja. 😀
De addig is, vicces. 😀
Na ez a link odavágott! 🙂 Ezerszer többet ért, mint az atomevő csótányok….
Szerintem jó volt! aki pedig a jófiúságát kérdőjelezi meg Godzillának, az olvassa el a Wikipedián a Karakter történetét-jellemzését.
Ez egy borzalmas film! 🙂
Szó szerint fájt :).
Ha otthon nézem elalszom rajta!!
Hogy mitől lett ez a kritikák szerint 6 vagy afeletti pontszámú, fogalmam sincs. Popcorn mozihoz gyenge. Látvány?
ÁÁÁÁ sírás. Fizika mint olyan nem létezik. Méretarányok folyamatos elb@szása. Ennyi idióta bakit..
Minden elektromosságot kiütött a nagy rovar. A bombát nem lehet aktiválni távolról emiatt, de szerencsére a jeladó működik 😀 😀
Jaaaa a fogaskerekek adták ki a jelet. És ez csak egy aprócska hiba. Ilyenből áll az egész film. Ott bedobtam a töröközőt, mikor Gojila feláll a vízből, és csak a bokájáig ér a víz :D. Katasztrófa!!
A színészi alakítások, barátok közt szinten van.
Egy nagy hülyeség volt az egész úgy ahogy van. 10-20 évesen még lehet élvezhető, de….
Sajnálom az időt és a pénzt is erre a rettenetre. Mondanivaló…ááá hagyjuk már. Milyen Isteni dologról van itt szó?? Itt van ez a kis csöppség szörny oszt észrevétlenül él…
Jaaa persze, mert az autobotokkal van egy telephelyen 😀
Komolyan, hogy a tökömbe lett ez ekkora bevételű valami, ennyire értéktelen lett a filmipar? Látvány kell a többi meg nem érdekes? Katasztrófa.
3-as fölé de valami rettenetesen halván négyeskénél többet nem ér !
Méretarányok? Mesélj még :DDD
A régiek és a rajzfilm tökéletes kombinációja, kicsit pufók de nagyon badass, az ellenfelei ergyák voltak mondjuk. Az ejtőernyős jelenet meg libabőr.
Rég láttam ekkora marhaságot.
A Pacific Rim vagy az invázió csata losangelesért (képtelen vagyok megjegyezni a címét) szintjén tudnám említeni.
A látvány még csak csak oké volt, bár ez az elhízott godzilla, nekem fura volt (még ha tudom, hogy a japán filmekben is kb így nézett ki anno).
Tipikus szörnyfilm: a behemót számít, nem az emberek.
Nem merültem bele túlságosan a Godzilla-mitológiába, de úgy tűnik, ezúttal figyeltek a részletekre. Gareth Edwards jól adagolja a feszültséget és a szörnye(ke)t, néhol kifejezetten bátor megoldásokat választ. Jól érzékelteti a félelemmel vegyes tehetetlenséget, és az is finoman el van hintve, hogy Godzilla tk. az emberiség kollektív tudatalattijának egyfajta torz megtestesülése.
A színészek viszont csapnivalóak, cselekmény semmi újdonsággal nem szolgál, és valóban el van nyújtva az egész.
Egy fos az egész. Nem lehet végignézni annyira unalmas. Ráadásul a film felében olyan sötét a kép, hogy semmit nem lehet látni. Színészi teljesítmény:0, sztori gagyi, a szörnyek röhejesek. Már vártam, hogy mikor ugrik be Jackie Chan egy kis karatéra..:)