Röviden: A halottak hadserege / Bűntudat nélkül / Spirál / Boss Level / Monster Hunter

írta Minime

A halottak hadserege (Army of the Dead) – Zack Snyder író-rendező, azért valljuk meg őszintén, nagyot húzott az Igazság Ligájával, ami sokak számára végre feltette őt is a rendezői térképre úgy istenigazából. Ezért is várták olyan sokan a zombis-bankrablós történetének bemutatóját, mert mindenki azt remélte, megismétli a DC-vel elért sikerét.  Az 51-es körzetben furikázó katonai konvoj balesetet szenved, és a szállított konténerből kiszabadul egy zombiszerű szupervalami, ami módszeres alapossággal teszi el láb alól a katonákat, ám valójában csak magához hasonló zombilényekké változtatja őket. Miután kellően elszaporodtak, gyakorlatilag megfertőzik teljes Las Vegas-t, és az amerikai kormány kénytelen fallal körülvenni a város maradékát, hogy a fertőzést kordában tartsák. Hosszas huzavona után az elnök úgy dönt, atomot dob a kaszinóvárosra, hiszen ez tök jó kampányfogás, és amúgy is július 4-e lesz. Azonban ahol kaszinó van, ott széf is, pénz is. Szóval Bly Tanaka (Hiroyuki Sanada) kaszinótulajdonos felbéreli a korábbi zombiirtó zsoldost, Scott Ward-ot (Dave Bautista), hogy még a zombik kinyírása előtt rabolják ki a kaszinóját, amelynek a széfjében felejtett kb. 200 millió dollárt, persze csakis a bombázás előtti napon. Ward összetoborozza régi zsoldoscsapatát, mindenkinek ígér a jutalmul szánt 50 millióból valamennyit, és belevágnak a lehetetlenbe. Átkelni Zombielanden és meggazdagodni anélkül, hogy meghalnál. A film hatalmas potenciállal bírt, de a hosszú játékidő, a „viccesen” megemlített alternatív és kihasználatlan lehetőségek nyakon öntve a túltolt érzelmeskedéssel sajnos villámgyorsan megtörik a néző lendületét. Romerói babérokra nem olyan nehéz törni, de hasonló anyagból, hasonló kultuszt teremteni ma már nem könnyű. Bautista nagyon igyekszik, hogy játékával kápráztasson el minket, de neki sem sikerül az áttörés, a többiek közül vannak, akik egész jól hozzák a karaktereiket, de még ez sem segít. Sajnos ez egy elszalasztott lehetőség Snydertől a további felemelkedésre, vagy csak beárazta magát ezúttal sokkal olcsóbbra. Egyszer nézhető. Értékelés: 40 %

Bűntudat nélkül (Tom Clancy’s Without Remorse) – Szinte már elvárás volt a mozik közönsége részéről, hogy Tom Clancy könyveiből újabb értékes adaptáció készüljön, különös tekintettel ugye a számítógépeken és konzolokon is elérhető Rainbow Six sorozat elemeire. A film rendezésére a Sicario 2-vel egészen jót alkotó olasz Stefano Sollimát sikerült megnyerni, aki Taylor Sheridan és Will Staples adaptált szkriptjét vitte vászonra. A főszerepre a manapság méltán népszerű Michael B. Jordant sikerült megnyerni. A film története John Kelly (Jordan) kommandós egysége és személye körül építkezik, akik titkos küldetéseket hajtanak végre világszerte, ám az egyik bevetésen furcsa ellentmondásban találják magukat, ami előre várható következményekkel jár. A visszavonult Kelly egységének tagjait, valamint őt magát is fegyveres támadások érik, amelyek egyértelműen köthetőek a legutóbbi „furcsa” akcióhoz. A támadásokban életét veszti Kelly várandós felesége, és ez arra ösztönzi a férfit, hogy immáron határok, erkölcs és megbánás nélkül követelje meg magának a bosszú és az igazság jogát. A film egy tipizált Clancy történet, előre sejthető fordulatokkal és sablonos szereplőkkel. Az epizódszerepekben többé-kevésbé ismert nevekkel találkozunk, de Guy Pearce az egyetlen, akit azért gond nélkül mindenki fel fog ismerni. A történet ugye teljesen ismert, főleg a regényt már olvasó nézők körében, azonban a film valamiért elveszti a benne rejlő potenciált vagy csak Sollima nem adott ki magából ezúttal mindent. A franchise-teremtő szándék vastagon benne van a levegőben, azonban nem tudom, ilyen közepes kezdés után érdemes-e ebben gondolkodni. Értékelés: 40 %

Spirál: Fűrész hagyatéka (Spiral) – Darren Lynn Bousman unatkozott és kedve támadt polkorrekt filmet gyártani, abból a franchise-ból, amelynek többnyire a rosszabb részeit rendezte. Szóval mi lenne, ha fűrészelnénk egyet, de nem úgy, mint eddig, most legyen fekete a főszereplő, mivel manapság ez nagy divat. Chris Rock jó is lesz, végülis fejhangú üvöltözése a teljes filmen keresztül úgyis ide illik. Samuel L. Jackson is legyen benne, mert nélküle nem készülhet film. Aztán ha már Jigsaw halott és az előző folytatás nem jött be annyira, majd mi megmutatjuk, hogy tudunk jobbat. Hát sajnos nem tudtak. A sztorira tök felesleges időt pazarolni, ugyanaz, mint eddig mindig. Van egy titokzatos gyilkos, aki a hajdani John Kramer zsenijét majmolja, csak ezúttal nem „bűnösök” a célpontok, hanem a „jófiúk.” Brr, micsoda csavar. A csapdák unalmasak, a fordulatok kiszámíthatóak, a színészi játék borzalmas, de olcsó és sokat fog hozni pluszban, hiszen utal a híres elődsorozatra. Annyira nagyon kár ezért az egészért, hogy egy tökéletes első részből egy borzalmasan lehangolóan gagyi futószalag terméket csináltak pusztán pénzért és a rajongók nyomására. Nem mondom, egy kiváló trilógia is kijöhetett volna belőle, ha a Wan-Whannell páros kezében marad a gyeplő, de nem így lett. Nem találtam benne olyan újdonságot, amiért akár egyszer is érdemes lett volna megnézni, de ilyen az élet. Értékelés: 10 %

Boss Level – Játszd újra (Boss Level) – Joe Carnahan rendező-társíró akciófilmjében az exkommandós Roy Pulver-t (Frank Grillo) helyezi egy időhurokba, amolyan Holnap határa-módon, de közel sem azonos indok miatt – vagy mégis?! Földönkívüliek mindenesetre nincsenek a filmben. Pulver minden napja ugyanaz, és a végtelenségig ismétlődik, hacsak rá nem jön, miért került időhurokba, ki tette bele, és mi volt a célja ezzel. A film egy pörgős akciómozi, amely nem nélkülözi a humor erőszakosabb formáit sem. Tempója gyors, a története azonban kissé kusza, az akciójelenetek viszont egész látványosak és helyenként kifejezetten viccesek is. Természetesen nem maradhatunk főgonosz nélkül, akit Mel Gibson személyesít meg, valamint Naomi Watts, Michelle Yeoh, Annabelle Wallis és az NFL-sztár, Rob Gronkowski is feltűnik a filmben. A színészi játék egészen kellemes ahhoz képest, amit egy B filmtől várhatunk, és Carnahan rendezésére sincs okunk panaszkodni. Talán a történet banalitása és elcsépelt mondanivalója az, ami csalódást okozhat, de számomra inkább pozitív, mint negatív meglepetés. Grillo pedig kifejezetten jól helytáll a számára azért nem teljesen idegen akcióhős szerepben, sőt az ő karaktere azért némi jellemfejlődésen is átmegy, ami szintén pozitívum. Helyenként pedig egészen jók a karakterek szövegei. Értékelés: 60 %

Monster Hunter – Szörnybirodalom (Monster Hunter) – A film, amivel gyakorlatilag ölni lehet. Értem én, hogy Paul W. S. Anderson szereti a nejét, hiszen egy komplett franchise-t épített rá Resident Evil címmel, de hogyha ennyire nem tud megújulni, előbb-utóbb megunja ám az asszony is. Ezúttal Natalie Artemis szerepébe helyezi Milla Jovovichot a kedves férj, akinek katonai alakulatát egy bevetés közben beszippantja egy furcsa vihar, amelyen keresztül az Új Világ nevű helyre kerülnek, ahol az emberek kénytelen együtt élni, és élet-halál harcot vívni hatalmas CGI szörnyekkel, amelyeknek változatossága és ötletessége szinte példátlan, de baromi unalmas is. Szóval miután az egység elhalálozik, Jovovich amazon-katona karaktere megismeri az Új Világ nagy vadászát (Tony Jaa), aki segít neki kiismerni magát az új környezetben, és kiképzi mesterdiplomás szörnyhentelővé. Aztán megküzdenek sok nagy szörnnyel, és aztán lesz nagy meglepetés, és végül már a világunk sorsa a tét, amelynek igazi vészhelyzettel talán csak az – ám remélhetőleg sosem – elkövetkező folytatásokban lesz valós konfliktusa. Szóval én megértem, hogy léteznek hülyék, de külön rájuk építkezni és nekik filmeket gyártani nem biztos, hogy jó ötlet. Mondom én, aztán kimegyek egy hétköznap az utcára vagy bekapcsolom a TV-t, és rájövök, ja, tévedtem. Ennek ellenére sem tudom ezt a filmet kedvelni, szenvedés volt végignézni. Értékelés: 20 %