dráma

1

A háború démonjai (The Railway Man)

Publikálta Koimbra

railway

Első ránézésre kissé fura, hogy a film kikerülte az Oscar átadót, hiszen a téma és a szereplők láttán bárki úgy gondolná, hogy az Akadémia tagok köreiben is népszerű lehetne. Így beugorhat, hogy talán elrontották a drámát és Weinsteinék ezért nem erőltették a promóciót. Majd rájöhetünk hogy a forgalmazó inkább a Philomenát részesítette előnyben. Ráadásul az amerikaiakat miért érdekelné egy poszttraumás stresszben szenvedő egykori brit katona sorsa?

Eric Lomax (Colin Firth) csendes, látszólag nyugodt embert. A férfi megszállottja a vasútnak, mindent tud róla, a megépítésétől kezdve a menetrendig. Ki gondolná, hogy ezzel a témával is lehet ismerkedni? Talán Eric sem sejtette, mindenesetre úgy alakul, hogy az egyik szerelvényen beszélgetésbe elegyedik Pattivel. Gyorsan megkedvelik egymást, idővel kialakul a szerelem is, azonban látható, hogy olykor Eric teljes boldogságát hátráltatja a múlt. A II. világháború alatt a japánok fogságba ejtették, szörnyen megkínozták. Amikor tudomására jut, hogy kínjainak okozója még mindig életben van, úgy dönt, hogy megkeresi és bosszút áll, így végre megnyugodhat. Olvasd tovább →

2

Joe

Publikálta Koimbra

joe

Ha valaki csak az elmúlt években kezdett ismerkedni Nicolas Cage újabb filmjeivel, valószínűleg alaposan meglepődik azon, hogy Oscar-díjat kapott. A színész régen még körültekintő volt, és nem vállalt be minden eléje rakott forgatókönyvet. De a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb jönnie kell egy olyan filmnek, ahol megrázza magát, félreteszi unott arckifejezését és valóban jó alakítást nyújt. Ez a pillanat most jött el.

David Gordon Green-t sem lehet igazán érteni. Egy 180 fokos fordulat után James Franco-Jonah Hill baráti körének házi rendezőjeként dolgozott, de idővel szerencsére megelégelte a füves vicceket. Úgy döntött, hogy visszakanyarodik ahhoz a közeghez, ahonnét elindult: a mindentől távol játszódó, giccsmentes, erős atmoszférájú drámákhoz. És ami a legnagyobb meglepetés, hogy Danny McBride neve olvasható a producerek között. Olvasd tovább →

6

A passió (2004)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-04-a-passio-01

Különös élmény tíz év távolából újranézni Mel Gibson annak idején nagy felhajtást és még nagyobb bevételt produkáló filmjét. A passió körüli hírverés elcsitulásával immár sokkal tisztábban látszik annak két fontos jellemzője: a tudatos sokkolás szándéka, valamint kifejezetten keresztény, mi több, katolikus mondanivalója.

Olvasd tovább →

0

Dermesztő mélység (The Deep)

Publikálta Koimbra

dermeszto

A filmről korábban itt esett szó.

Ha nemzetközi hírnévre teszel szert a filmvilágban Hollywood is felfigyel rád, utánad nyúl, aztán vagy beerőltet hatalmas szájába, szépen megcsócsál, majd megválik tőled (ha nem váltál be, azaz bukást gyártottál), esetleg szorosan fogja a kezed, hogy még véletlenül se menj el más irányba, maradj csak náluk. Néhány szerencsés eléri, hogy az Álomgyár ne szipolyozza ki őket. A tehetséges izlandi filmes Baltasar Kormakur is megtalálta az utat Amerika felé, ahol Mark Wahlberg mellett bontogathatta szárnyait, ám a Csempészek után és a 2 kaliber előtt visszatért hazájába, hogy leforgasson egy megtörtént esetet elregélő drámát. Olvasd tovább →

0

3 nap a halálig (3 Days to Kill)

Publikálta Koimbra

3napahalalig

Ethan Renner (Kevin Costner) nem tud kiigazodni lányán, bár nem is ismeri igazán, sajnos munkája miatt nem jutott elég ideje a családjára. Mielőtt eljő a vég szeretne több időt tölteni vele, így amikor újabb feladatot kell végrehajtania kissé elkalandozik. Küldetése elvégzéséhez fontos információkra van szüksége, de mivel családja jár a fejében egy összekötözött férfitől a spagettikészítés rejtelmei felől érdeklődik, míg egy másik alaktól azt tudakolja fegyverrel a kezében, hogy vajon mit kell tenni, ha a lánya bezárkózik a szobájába.

Előfordul, hogy valaki nem bírja megállni, hogy felcsapja a közhelyszótárat és kimazsolázzon belőle néhány unalomig ismert helyzetet. Ám Luc Besson még azzal sem szerette volna fárasztani magát, hogy rábökjön valamire, kellett neki az összes. Ugyanakkor mintha Besson mostanában a család fontosságáról szeretne értekezni, de valahogy nem tud kiszakadni az akciófilmes keretek közül. A Vérmesék is afféle műfajegyveleg volt, ahol a maffiafamília együtt próbálja átvészelni a tanúvédelemben töltött nehéz időket. Ezzel szemben a 3 nap a halálig inkább családegyesítő dráma néhány humoros jelenettel megspékelve némi akcióval. Tehát senki ne számítson Taken 2.5-re, Kevin Costner ugyan elhiteti magáról, hogy mindenkit el tud intézni, ám ő nem verekszi át magát másfél órán. Olvasd tovább →

2

Röviden: Augusztus Oklahomában

Publikálta Koimbra

augustBeverly Weston (Sam Shepard) kissé megtörten, szomorúan üldögél kitöltött itala mellett. Neje (Meryl Streep) igazi házisárkány, aki nem fogja vissza magát. Rákos ugyan, de nem erőlteti magára a szomorúságot és nem fúrja fejét párnák közé, inkább odaszúr mindenkinek, akinek csak tud. Beverlynél végleg betelik a pohár, öngyilkos lesz. Ahogy ilyenkor lenni szokott összegyűlik a nagy család. Általában a gyászhangulat miatt évtizedes ellentétek és viszályok simulnak el, a nagy sírás-rívás közepette mindenki összeborul. Ám ez a család más, diszfunkcionális! Mindenkinek megvan a maga nyűge, gondja, baja és csak ideig-óráig tartják magukban, ami ki akar robbanni belőlük, ha már ilyen szépen összeverődtek. A nézeteltérések, konfliktusok egyre csak sokasodnak és az, ami majdnem maga alá gyűri a filmet, hiszen idővel már inkább erőltetettnek hat.. Megszokott, hogy Meryl Streep remekel, ám a betegségben szenvedő kárörvendő nő karakterét sokszor túljátssza. Felettébb meglepő (meghökkentő?), de Julia Roberts brillírozik, most megmutatta, hogy mire képes igazán. Mióta nem láthattuk tőle ilyen kiváló alakítást? John Wells sokat köszönhet színészeinek (mint a Vállalati csalódások esetében), de műve nem tudja feledtetni, hogy az alapanyag inkább színházba való és a konfliktusok sokasodása már-már unalmassá válik. 55 %

6

Mielőtt meghaltam (Dallas Buyers Club)

Publikálta Koimbra

mielottmeghaltam

Néhány héttel ezelőtt feltúrtam néhány fiókot köhögés elleni orvosságot keresve. Kezembe akadt egy gyógyszer, az adagolást keresvén eljutottam a mellékhatásokig: előfordulhat fejfájás, hasmenés, alvászavar, hányinger, émelygés, szédülés, kiütések, zavartság, homályos látás, ingerlékenység, hőemelkedés, levertség, stb. stb. … És ami a legjobb: szívmegállást is okozhat. Megfordult a fejemben két köhintés között, hogy jó-e ez egyáltalán valamire vagy esetleg valakinek a pénzes jó barátja érte el, hogy piacra kerüljön a szer? Mielőtt bárki aggódni kezdene el kell mondanom, hogy köszönöm jól vagyok, de az én problémám kismiska volt Ron Woodroof gondjához képest, aki elkapta az AIDS-et és hasznavehetetlen, semmit nem érő pirulákkal szúrták ki a szemét. Olvasd tovább →

3

Minden odavan (2013) / Dermesztő mélység (2012)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2014-02-all-is-lost-the-deep-01

Egy sima, egy fordított, nem lepődünk meg: a bizonyára ezernyi érdektől egyszerre mozgatott Hollywoodban minden nagyobb irányzat idővel kitermeli saját antitézisét. Így van ez mostanság, a szuperhősök világmegmentő grasszálásának idején is. A tét gigászi, a fegyverek hatalmasok és csillogók, a lépték lélegzetelállító. Akinek azonban csömöre van már ettől, annak jó szívvel ajánlom a minimalista túlélőfilmek két legújabb gyöngyszemét: J.C. Chandor Minden odavan-ját és Balthasar Kormákur Dermesztő mélység-jét.

Olvasd tovább →

1

Out of the Furnace

Publikálta Koimbra

outofthefurnace

Russell Baze (Christian Bale) egy kisebb gyaloghídon szeretné rábeszélni szerelmét, volt barátnőjét Lena Taylort (Zoe Saldana), hogy próbálják meg újra, melegítsék fel kapcsolatukat. Azonban a nő összejött a seriffel, amíg Russell a rácsok mögött pihent, amiért ittasan balesetet okozott, ráadásul Lena terhes lett. A férfi nem erőlteti a dolgot és minden jót kíván. A szürke, szomorkás hangulatú vidéken csak egy jó nagy adag optimizmus, a család és a barátok tudják tartani a lelket az emberben. De mivel apja időközben elhunyt, barátnője másnál talált boldogságra, így csak a testvére az utolsó szalmaszál, akibe még kapaszkodhat, hogy ne forduljon be véglegesen. Olvasd tovább →

7

12 év rabszolgaság (12 Years A Slave)

Publikálta Koimbra

12evrabszolgasag

A feketék jogainak sárba tiprása, illetve állatokként való kezelése egy soha el nem feledhető, fájó pont az amerikai történelemben. A szolgasorsról rengeteg produkció született, bemutattak mindent amit csak lehetett, sokan mozgókép formában sírták el bánatukat és megannyi rendező film formába öntött nyílt levéllel mondta meg a magáét. Újat a témában nemigen lehet bemutatni vagy éppen elmesélni. Próbálkozni ettől függetlenül lehet, hiszen nem kell feltétlenül újdonsággal előrukkolni, ahhoz, hogy a közönség egy idő után folyamatosan zsebkendője után kapkodjon vagy éppen a The End alatt ne felállva tapsoljon, hanem leboruljon az alkotás előtt. Nemrég Lee Daniels mutatta be egy Fehér Házban dolgozó komornyik szemszögén keresztül, hogy miképp formálódtak az évtizedek és ezzel együtt a feketék jogai pályafutása során. Azonban rendezése nem volt több, mint egy átlagos történelemóra, aminek a végén már igencsak várjuk a kicsengetést. Olvasd tovább →

12

Az ember gyermeke (Children Of Men, 2006)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2013-12-az-ember-gyermeke-01

A hollywoodi filmipar kacskaringós története során talán először volt menő akkoriban a “realizálás” (nem függetlenül az első normálisan végiggondolt és profin kivitelezett munkától), s az álomgyárban (milyen ironikus) boldog-boldogtalan nekiállt “valóságközelivé” tenni projektjeit, jött is a földhöztapadt titkosügynök, képregényhős, fantasy, minden. S itt ez a film, melynek műfaja elvben a legelrugaszkodottabb lehetőségeket kínálja, s mégis, mint Clive Owen zoknija, ragad az egész az anyaföld sarától. Az ember gyermeke úgy vegyíti a rögvalót a csodával, ahogy nagyon kevés film (mondjuk A messzi dél vadjai még). Igen, Alfonso Cuarón nem misztikumot, nem varázslatot vagy mágiát kevert sajátos ízű főzetéhez, hanem csodát.

Olvasd tovább →