röviden

0

Röviden: Amityville: Az ébredés (Amityville: The Awakening)

Publikálta Koimbra

amityvilleSokan élcelődtek azon, amikor az X-Men: Apokalipszisben viccelődve arról beszél az egyik karakter a mozizás után, hogy mindig a harmadik rész a leggyengébb. A legújabb Amityville filmben felmerül, hogy vajon A rettegés háza 1979-es eredeti változatát vagy az előzményét nézzék meg, esetleg a 2005-ös remake-et. Nagy egyetértésben arra jutnak, hogy az új változatot nem teszik bele a lejátszóba, mert biztos, hogy sz*r. Hogy ezen a kijelentésen miért nem rugóztak szerte az interneten? Mert kevesen látták és akik esetleg mégis eljutottak a végéig inkább sóhajozva a szemüket forgatják.

A történet szerint egy anya lányával és kómában lévő fiával új helyre költözik. Hamarosan kiderül, hogy nem volt jó ötlet, mivel pont ebbe az elátkozott Amityville házba tették be a lábukat. Szépen lassan történik is pár furcsa dolog, majd az izgalom a tetőfokára hág.

Szó szerint értendő, hogy lassan zajlanak az események, a feszültséget pedig maximum a karakterek élik át, a néző enerváltan ásítozhat. Hiszen a játékidő feléig maximum egy-két jump scarre futja…és hát tulajdonképpen a második felében sem markolásszuk a szék karfáját. Franck Khalfoun azért nem reménytelen eset (P2, Maniac), de a rendező ezúttal vért izzadhatott, hogy össze tudja tákolni a filmjét. Unalom a köbön. Érthető, hogy Amerikában miért nem akarják évek óta bemutatni. Egy-két kérdés ugyan felmerül a cselekmény során, gyorsan el is felejtődik, de ha szükséges lenne beszélni róluk akkor már inkább vállalom be többszöri megnézésre a 2005-ös filmet. Olvasd tovább →

0

Röviden: Naked

Publikálta Koimbra

nakedmovieNagy lehetőségeket kínálnak az időhurkos témák, ennek csak az alkotók fantáziája, a költségvetés és a producerek szabhatnak határt. Lehet akár rendkívül viccesen tálalni (Idétlen időkig), vagy akár izgalmasan (Időbűnök) is. A lényeg, hogy az alaphelyzet kellőképpen érdekes legyen, fenntartsa a kíváncsiságunkat és ne kihagyott ziccerként tekintsünk rá (mint pl. az ARQ). Tegyük be a képletbe Marlon Wayans-t. Késő, már benne van. Mire számíthatunk? Olvasd tovább →

1

Röviden: Védelmezők (The Guardians)

Publikálta Koimbra

guardians2Az orosz X-Men – nagyjából ennyi juthatott eszünkbe az első előzetes láttán. A lényeg, hogy még a hidegháború alatt a genetika bevetésével létrehoztak néhány különleges képességgel bíró embert. Van itt nagy erejű medveember, rendkívül gyors, görbe kardokkal felfegyverzett férfi, köveket-sziklákat mozgató és használó alak, illetve a dögös vízilány. Az évek során nyomuk veszett, eltűntek a figyelő szemek elől, ám amikor egy közös(en utált) ismerősük a hazát fenyegeti ismét be kell vetniük magukat. Elena Larina őrnagy a film Nick Fury-ja, ő hozza össze a nagy csapatot.

Nem vádolhatóak azzal az alkotók, hogy túl sokat foglalkoztak volna forgatókönyvvel tulajdonképpen az egész olyan, mintha pár összefirkált papírlap alapján dolgoztak volna. Sablonosnál is sablonosabb a cselekmény, a szövegeket pedig jobb, ha nem értékeljük. Felkeresik a rendkívüli négyest, harcba indulnak, csúnyán elbuknak, majd némi upgrade-et követően újra nekiveselkednek. Tulajdonképpen az akciójelenetek jó része eléggé pofás, ám önmagában mindez kevés. Agyatlan durrbelebumm non stop hősködést könnyen ki lehetett volna hozni belőle, de eléggé félresikerült, ráadásul gyermeteg is. Olykor az Asylum trashcég munkáihoz hasonlít, a főgonosz eléggé röhejesen néz ki. Gyenge eresztés, bár a tizenéves korosztálynak valószínű, hogy tetszeni fog. Olvasd tovább →

0

Röviden: Menedék (Zookeeper’s Wife)

Publikálta Koimbra

zookeperswifeCsodálatos állatkert üzemelt Varsóban, a Zabinski házaspár üzemeltette, a férfi és a nő odavolt munkájáért, szeretettel gondozta a bennlakókat. Azonban a II. világháború eljövetelével a várost lebombázták, az állatok jó része elpusztult, a maradékot pedig a németek lelőtték. Zabinskiék (Jessica Chastain és Johan Heldenbergh) tevékenységet váltottak a Lutz Heck (Daniel Brühl) engedélyével, titkon pedig zsidóknak segítettek, több száz embert bújtattak az évek során. Messziről hallatszott a dobpergés, ebből a filmből komoly díjesélyes lesz. De ahogy közeledett a bemutató, úgy csökkent a zsivaj körülötte, majd úgymond, effektíve csendben surrant be a mozikba és különösebb nélkül távozott. Egyáltalán nem meglepő, mivel Niki Caro rendezése egyáltalán nem erőteljes, kevésbé szomorú és drámai, mint amilyennek lennie kellene.

Chastain maga a tökéletesség, a legcudarabb percekben is csodálatosan néz ki. Ő a tiszta szívű nő, aki mindent megtesz az állatkákért, oroszlánkölyköket dajkál és kis elefántot éleszt fel. Mindenki odavan érte, még maga a Lutz is. Eléggé kilóg a többiek közül, amire még a ruházatával is ráerősítettek. Lelki szemeink előtt megjelenik Caro, amint erőteljesen mutogat Chastain felé, hogy tessék figyelni rá, adjon neki valaki egy díjat, vagy kettőt. Beleerőltették a romantikát (már ha lehet annak nevezni) is, még szép. Brühl-t sem hagyja hidegen Zabinskiné, de a karakterrel csúnyán elbánt a forgatókönyv, nem tudták meghúzni a határt, hogy mennyire legyen génekkel kísérletező náci tudós és gonosz német tiszt.

zookeperswife2Valahogy túlságosan is felszínes a történet, egyszerűen nem foglalkoztak a mélységeivel. Megmutatják a szenvedő embereket, de nem foglalkozik velük a film, láthatunk szörnyűségeket, de sikerült teljesen érzelemmentesen bemutatni. A varsói gettót és a kegyetlenkedéseket Zabinskiékon keresztül tárják elénk, akik ugyebár hősök, lehet nekik gratulálni, csak a film után vállunkat vonogatva állunk fel: Tudjuk ezt is, volt ilyen is. Szomorú történet, de nem érint meg. Szerették volna, hogy több legyen, ám mégsem foglalkoztak vele igazán, így maradt egy átlagos II. világháborúban játszódó drámai esemény.

Olvasd tovább →

2

Röviden: Power Rangers

Publikálta Koimbra

rangersmagyarposzterAmikor beharangozták, hogy hozzálátnak a Transformers filmhez a legtöbben nosztalgiával gondoltak vissza gyerekkorukra, de a hirtelen jött lelkesedés mellett azért ott volt a kétség is. Mégis hogyan fognak ebből élvezhető sztorit kifacsarni? Aztán jött az előzetes, eléggé meggyőző volt és végül a végeredmény is tetszetős volt. Ennek fényében a Power Rangers sem indult hendikeppel. Hiszen lehet, hogy a szép, színes maskarákba öltözött fiatalok némileg furcsának tűnhetnek, de azért valljuk be, hogy ütős harcművész történetet lehet mögéjük rettyinteni. Már ha akarták volna, akkor lehetett volna ilyen is.

Maga a sorozat, vagy éppen a 90-es években legyártott két film gagyi volt. Nem akarom senkinek megsérteni a lelki világát, de már akkor is világosan látszott, hogy csak 6-7 éven alattiak tudják igazán élvezni és semmiképpen sem ajánlatos most elővenni. Mivel ha valakinek egykor tetszett, eléggé esélyes, hogy az illetőnek egy szép emlékkel lesz kevesebb. Viszont maga az újabb produktumban megvolt az esély, hogy ütős, frappánsan megkoreografált bunyókat mutogassanak és a végén a Rangerek harci „járművei” egy látványos, Transformers-szerű ütközetbe induljanak.

Még a nyitány alatt is reménykedhetünk, hiszen a rendező eléggé ügyesen filmezte az autósüldözést-menekülést, rá lehetett fogni, hogy ez aztán egyáltalán nem volt rossz. De ami ezután jött, arra nincs mentség. A zűrös múltú főhősök elméláznak és drámáznak. Rajtuk múlik a világ sorsa? A felmerülő kérdéseket inkább hagyjuk, nem itt kell „de hát hogyan és miért?” értetlenkedését elsütni. Ám amikor már csak a tinik vívódását, „Jaj, nem akarom” ábrázatát látjuk a türelem is elfogy. Majd végre eljön az idő egy kis csihi-puhira, csakhogy ezzel mit sem foglalkoztak és eléggé gyatra vágói munka szemtanúi lehetünk. Lehet, hogy effektek terén nem, de azért egyes sorozatokban sokkal jobb és ütősebb bunyókat látni. Így a végeredmény tulajdonképpen nem más, mint egy tinidráma felhígítva némi sci-fivel. 20 %

Olvasd tovább →

0

Röviden: Bye Bye Man – A rettegés neve

Publikálta Koimbra

byebyemagyar

Temérdek városi legenda van és bizony mindegyikből lehetne épkézláb horrort forgatni. Lehetne, csak akarni kell. És hozzá lehet állni úgy is, hogy majd a munkálatok során szépen kikerekedik belőle egy érdekes történet. A Bye Bye Man mumusa eléggé izgalmas jelenség, elég kiejteni a nevét vagy csak rá gondolni és máris kész a baj. Hallucinációk révén szörnyűséges dolgok elkövetésére vehet rá. Nem túl eredeti ötlet, viszont hozzáértő kezekben félelmetes filmet lehet faragni belőle. Nos, sohasem veszi ki jól magát, ha valamit ide-oda tologatnak,nehezen tudják megtalálni a bemutató dátumot. 2015 novemberében ért véget a horror forgatása, majd némi csúsztatgatás után 2017 elején (itthon április 27-től) küldték az amerikai közönség szeme elé. Talán jobb lett volna elfeledkezni a létezéséről, pont mint az említett mumusról.

Tinikért kellene izgulnunk, akik egy ház kibérlése után ismerkednek meg a névvel, amit jobb lett volna, ha nem ejt ki senki. Ki kell üríteni az elmét, nehogy valami rettenetes történjen, de hát ez nem megy oly könnyen és nem a Habcsókemberke jelenik meg. Sajnos a rendezőnő nem nyúlt túl kreatívan az alapötlethez, eléggé nagy hülyeségnek tűnik, hogy éppen úgy próbálkozik valaki elfeledni a horrorisztikus rémséget, ha folyamatosan lefirkálja, hogy ne gondolj rá. Ugyan az első percek még érdekesnek tűnhetnek, de később már csak azon kell aggódni, hogy az állkapcsunk ne akadjon ki a folytonos ásítástól. A fiatal színészek totálisan gyenge teljesítményt nyújtanak és eléggé bosszantó, hogy egyes helyzetek csak úgy lógnak a levegőben, mintha akartak volna kezdeni valamit pár ötlettel, csak menet közben elfeledkeztek róla. Ügyes rendezéssel és operatőri munkával a „Ne gondolj rá” sztoriból nézhető filmet lehetett volna faragni. Viszont legalább a mumusról nagyjából olyan gyorsan feledkezünk meg,mint erről a gyenge minőségű alkotásról. Mert a Bye Bye Man ezúttal nem a rettegés neve, hanem a komplett unalomé.

imdb: 4,2 Olvasd tovább →

0

Röviden: Blair Witch

Publikálta Koimbra

tn_1blairwitchposzterMinden idők egyik legsikeresebb found footage műve az Ideglelés volt. Akkoriban még nem volt elterjedt ez a műfaj, másrészt elég sokan gondolták úgy, hogy valóban megtörtént események pörögnek a szeme előtt. 1999-ben a horror beíródott a filmtörténelembe, az alkotók többsége pedig szépen eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Azóta se nagyon lehetett hallani róluk. A rendezők időnként felemlegették, hogy csak kellene egy korrekt folytatás, de aztán minden maradt a régiben. Tavaly a San Diego-ban zajló Comic Conon mindenki felkapta a fejét, amikor kiderült, hogy a The Woods tulajdonképpen az Ideglelés folytatása. A jelenlevő tömeg örvendezett, bár ezen az eseményen tulajdonképpen mást se csinálnak.

Már a bejelentés előtt is rákerülhetett a várólistára a film, hiszen Adam Wingard és Simon Barrett dolgozott rajta. A You’re Next és a The Guest kellemes meglepetés volt tőlük, utóbbi 2014 egyik legjobbja volt. Ám ezúttal sikerült összerántani egy színtiszta ócskaságot.

Hogyan is kapcsolódik az első filmhez? Heather öccse szeretne rájönni, hogy mi történhetett pár évvel ezelőtt a fák között, szóval fogják a kamerájukat és néhány elindulnak abban a bizonyos erdőben. Találkoznak egy-két ismeretlennel, aztán beköszönt a rettegés és a félelem is. Mármint számukra, mert az egészen cselekmény roppant andalító, a karaktereknek egyáltalán nem lehet szorítani. A színészi játékot még be lehet tudni annak is, hogy a film kedvéért átvedlettek totál amatőrbe. A hangulat nulla, a dialógusuk gyengék, a szereplők gondolkodni nem igazán tudnak. Teljesen élvezhetetlen az egész. Olvasd tovább →

2

Röviden: Kubo és a varázshúrok (Kubo and the Two Strings)

Publikálta Koimbra

kuboMiközben a nagy stúdiók vívják örök csatájukat a különböző műfajú filmek piacán, a küzdelem hátterében a kisebb cégek is próbálják felhívni magukra a figyelmet. A Disney, a DreamWorks, a Blue Sky vagy éppen az Illumination egymással vetélkedve próbálják behúzni a közönséget a különféle családi szórakozásokkal. Azonban a stop motion technikát magas szinten űző Laika sajnos a háttérbe szorítva érvényesülne. Minőségi termékeket ad ki, nem is ezzel van a gond, hanem történetei sokkal komorabbak, gyerekek számára egyes helyzetek túlságosan félelmetesek.

A Kubo és a varázshúrok sem feltétlenül fiataloknak készült. Hiába a remek képi világ, látvány és kiválóan összerakott és megalkotott történet, nem lehetne nyugodt szívvel ajánlani családok részére. Talán éppen ezért teljesített alul a kasszáknál, márpedig nagyon is megérdemelte volna a kimagasló bevételt. A címszereplő félszemű srác a közelben lakó falusiaknak mesél rég letűnt korról, amelyet csodálatos hangszerével életre keltett papírlapokkal tesz igazán lenyűgözővé. Édesanyja intelmére egy alkalommal nem hallgat és miután sötétedés után nem megy haza megjelennek nagynénjei, akik – hogy úgy mondjam – ikerdémonok. Őket és persze a gonosz Holdkirályt csak úgy tudja legyűrni, ha megtalálja édesapja egykori fegyverzetét.

Rendkívül kreatívan oldották meg feladatukat az alkotók. Nem vették félvállról a munkát, a pár percnyi hajós játszódó jeleneteket 19 hónap alatt sikerült vették fel. Szívvel és lélekkel álltak a feladathoz és ez látszik a kész produkción is. A Kubo-t kísérő mogorva majom és a vicces kedvű Bogár szamuráj is abszolút érdekes karakterek, ráadásul nem csupán Kubo-ért szoríthatunk, hanem mindvégig foglalkoztathat minket édesanyja sorsa is. Akadnak rémisztő, kísérteties alakok útjuk során és a nagy kalandba sikerült mondanivalót beleszőni a múltról, az emlékezésről és a szülőkről. Varázslatos, 90 %. Olvasd tovább →

2

Röviden: Skiptrace – Zűrös páros (Skiptrace)

Publikálta Koimbra

skiptraceMogorva, kemény öklű, de alapjában véve jólelkű férfi és egy másik, vicceskedő, talán simlis, ám lelkiismeretes alak kénytelen-kelletlen együtt átloholni a fél világon. Út közben szépen összecsiszolódnak, egyik kalandos helyzetből keverednek a másikba és a végén szépen leverik a nagy ellenfelet. Volt idő, amikor egészen sok film épült erre a sémára, de most az egykor szebb pillanatokat is megélt Jackie Chan, Johnny Knoxville és Renny Harlin próbálkozott némileg élvezhető alkotást kihozni a sablonos alapanyagból. Elárulom: felemás sikerrel.

Bennie Chan (Chan) Hong Kong-i nyomozó és egy amerikai szélhámos (Knoxville) közös útja nem megy épp a legsimábban. Viszonylag könnyed utazásnak indult, de aztán kénytelenek nagyobb sebességre kapcsolni és a menekülés Mongólián, a Góbi sivatagon keresztül zajlik. Időközben Bennie rájön, hogy a piti bűnözőnél van valami, ami segíthet lebuktatni az általa régóta keresett Matador gengsztert.

Chan már nem a régi, de nem is várható el, hogy 60-on túl olyan akciójeleneteket mutasson, mint 20-30 éve. Látszik is, hogy már nem vállal be hosszabb bunyókat és nincsenek hosszabb snittek a de azért még így is próbál kreatívan felhasználni bármit, ami kezébe kerül. Nem Chanen múlott a dolog. Knoxville? Vagy épp olyan fejet vág, aki éppen aludni készül vagy mint aki ledöntött néhány felest a torkán. Ha összeszedte volna magát és egyáltalán írtak volna normális szövegeket neki, még akár egy korrekt duó is lehettek volna. Harlin sem erőlteti meg magát, pár jobb jelenetet leszámítva unalmasan tálalja a cselekményt. De a kínaiak számára ez elég, kasszasikerré tették a filmet, ezek után nem csoda, hogy odavannak néhány hollywoodi vacakért.

Olvasd tovább →

2

Röviden: Énekelj! (Sing)

Publikálta Koimbra

enekeljAz aranyos, cuki kis állatkákért mindenki odavan. Mivel lehetne az érdeklődést még magasabb szintre emelni? Jó, oké, nyilván fülbemászó dallamokkal. De mi lenne, ha inkább közismert számokat adnának elő egy animációs filmben? Toldjuk meg mindezt úgy, hogy a történet szerves része legyen egy tehetségkutató. Hiszen milliók ülnek le megnézni az X-Faktort és társait.

Sztori? Karakterek? Felesleges, legyenek csak papírvékonyak. Ha az állatokat és az éneklős show-t összemixeljük szinte kizárt, hogy bukjunk vele. A szórakoztatóbizniszben tevékenykedő, pénzügyileg padlón lévő fejéből kipattan a Nagy Műsor ötlete és máris lehet a figurák szájába adni a különféle dalok szövegeit.

Bejáratott sablonokra építkeznek az alkotók, egy bizonyos ponton felerősödik a dráma és a gond is, de aztán minden sínre kerül. A szereplők között akad többgyermekes férjes malacanyuka, nagyképű kisegér vagy éppen dalolászni szerető, bűnözőcsaláddal bíró gorillasrác is. Ám egyikükkel sem lehet azonosulni igazán, a szűk játékidőben, mosolyogni és nevetgélni rajtuk igen, de közelebb kerülni hozzájuk nem lehet. Eléggé vérszegény ez az egyveleg, bár ha az Universal/Illuminationnak nem kellett túlzottan törnie magát a Minyonokkal, akkor miért próbált volna kreatív lenni ezzel az animációval? 50 % Olvasd tovább →

0

Röviden: Bezárva (Shut In)

Publikálta Koimbra

bezarvaAmikor a moziban láttam a Bezárva előzetesét valahogy úgy éreztem, mintha vért izzadva rakták volna össze, hogy izgalmas filmnek látszódjon és minden erejükkel azon voltak, hogy elhintsék, hogy valamiféle eszméletlenül nagy csavart fogunk kapni. Naomi Watts és Jacob Tremblay miatt viszont volt okunk a bizakodásra, hiszen bizonyítottak már. Ráadásul az újonc Christina Hodson is egyre nagyobb volumenű munkákat kap (Harley Quinn, Űrdongó spin off).

Watts egyedülálló anyukát alakít, aki kissé belefáradt már, hogy gondozza a folyamatos ápolásra szoruló lebénult fiát. Méghozzá mindentől messze éldegél, ahol nagyjából csak azért fordulnak meg az emberek, mivel a nő pszichológus. Gondozásába venne egy kisfiút, ám hamarosan nyoma vész és úgy tűnik, hogy a hideg, zord időben elhunyt.

Nyilvánvaló, hogy egy sablonsztorit is el lehet adni, ha jó a körítés. Szinte dühítő, hogy nem használták ki a leszerződtetett színészeket, hiszen alapvetően tehetséget brigádot nyertek meg a horrorhoz. Hiába a pozitív lelkesedés a film iránt, elég gyorsan kiderül, hogy túl sok jót nem kell várni tőle. Ennek oka, hogy sikerült a lehető legálmosítóbb módon tálalni a történetet, amit próbálnak félelmetesebbé tenné Watts álomjeleneteivel és a hirtelen ijesztegetésekkel próbálnak kizökkenteni a méla unalomból. Olvasd tovább →

0

Röviden: Trollok (Trolls)

Publikálta Koimbra

trollokposterThomas Dam favágó és halász 1959-ben nem engedhette meg magának, hogy lányának karácsonyi ajándékot vegyen, ezért inkább saját maga által készített bábúkat adott csemetéjének. Nevük is lett: Trollok. Idővel kikerült a piacra és az eltelt évtizedek alatt is nagy népszerűségnek örvendtek. Köréjük szőtt sztori? Nem igazán volt.

Nem meglepő: manapság szinte mindenből születhet film vagy animáció. Ha volt Angry Birds és hangulatjelekből is születik egy „mese”, akkor miért ne lehetne a Trollokból is valami? A DreamWorks-nél adták ki az utasítást egy animációs filmre. Mit találtak ki? Az apró és színes lényekre jellemző, hogy folyamatosan táncoltak, daloltak és öleltek, majd rájuk találtak a bergeniek, akik évente egy alkalommal elfogyasztottak jó néhány trollt, ezáltal rövid időre ők is boldogok lehettek. Viszont a vidám apróságok megelégelik, hogy csemegéznek belőlük, ezért kereket oldnak.

Eredetiség? Elsőre mi ugorhat be? A Hupikék törpikék, akikre nagyjából ugyanúgy viselkednek (elég csak a rajzfilm sorozat intróját megnézni). Ráadásul ellenfelük, Hókuszpók szintén szeretné megenni az apró törpicsekeket. Ehhez még vegyük hozzá, hogy a trollok vezetője kvázi Törpapa hasonmás, lánya meg akár lehetne Törpilla is. Koppintás, elég durva koppintás és ebbe még sikerült belekavarni Hamupipőke jól ismert történetéből is. Ezek után meg se lepődjünk, hogy nem original dalokat énekelnek a karakterek, hanem hozott számokból dolgoztak. Na de legalább volt az alkotókban annyi, hogy ezekből egy egészen tűrhető és szórakoztató animációt készítettek. Tisztán látszik, hogy miből merítettek, de legalább dolgoztak rajta, nem csak úgy ímmel-ámmal álltak hozzá a munkához, sőt, a dalolászás is eléggé eltalált. Van itt sok öröm, kaland, szerelem és dráma is. Inkább kicsiknak, mint nagyoknak ajánlott, de azért az „öregebbek” számára sem lesz szenvedős. 65 % Olvasd tovább →