5

Röviden: Frank

0frankJon (Domnhall Gleeson) nagy álma, hogy közönség előtt zenélhessen, meghallgassák a dalait. Úgy adódik, hogy kipróbálhatja magát egy underground zenekarban, amelynek Frank (Michael Fassbender) a frontembere. Frank különös alak, igazi csodabogár, aki egy hatalmas fejet hord állandóan. A csapat vidéken próbálja összehozni új albumát, ahol adódik néhány nézeteltérés.

Az előzetes anyagok afféle indie vígjátékot sejtettek. Nem térdcsapkodósat, hanem egy visszafogottabb, mosolygós produkciót. Ám erről szó sincs. A humor ugyan megtalálható benne, de a Frank inkább művészfilm. Michael Fassbender a maszk alatt/mögött is kiválóan formálja meg a címszereplőt, csakhogy a játékidő második felére elfogy a figurából a szusz. A mellé felsorakoztatott karakterek is csak az elején érdekesek. Van itt egy elmegyógyintézetet megjárt alak, illetve egy angolul nem is tudó férfi, azonban a végére túlságosan is fárasztóvá válik a film. Amennyire tűnnek élettel teli a film elején, olyannyira válnak már-már erőltetetté a végére, amit súlyosbít, hogy kétdimenziósak maradnak, a helyzetkomikumok túlságosan laposak. Jon Ronson és Peter Straughan íróknak ugyan volt egy egészen jó ötletük, de kibontani nem tudták, mintha ők magukat sem igazán tudták volna, hogy mit kezdjenek a sztorival.

5 komment

  1. Ó, pedig ez egy kiváló film, nekem tetszett (ott is van a tavalyi top10 közelében nálam :-)). A közepétől valóban van egy finom váltás, de valójában nem a zenekar karakterei a főszereplők (illetve inkább a kapcsolataik dinamikája, mint ők maguk), hanem Jon. Mibe is pottyant bele, és mit is rombol szét öntudatlanul? – ez az igazi kérdés.
    Az biztos, hogy hangulat kell hozzá.

  2. Borzatsztóan rossz film, szerintem. Ennél még én is jobbat rendeznék..sajnos kiadtam rá a mozijegy árát. Ráadásul leadták előtte azt a magyar animációs örületet (Symphony no 42), amihez nem tudom mennyit kellett volna szívni, hogy értékelni tudjam..kb 20-an voltunk a teremben, de mindenki a másikat nézte, hogy WTF!? Előzetesekkel együtt keleltt vagy 45 percet várni a filmkezdésre…nem érte meg.

  3. Nagyon tetszett, nem olvastam semmit sem előre, úgyhogy meglepetés is volt a szereposztásban. A zenekaros alkotós hangulat és a zenék nagyon jók, a történet vállalható. Végre valami újszerű!

  4. Nekem is a tavalyi év kedvencei között landolt. Tény, hogy kicsit elfárad a közepe felé, de annyira azért nem vészes. A karakterek nekem úgy jöttek le, hogy eleinte őrültek és újszerűek a főszereplő életében is, majd amikor megismeri őket, az egész lelkesedése alábbhagy, és a film is ehhez idomul. Persze mindenki azt beszél bele a filmekbe, amit akar. 😀
    Fassbender itt is remekelt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Biztosra megyünk *