2

Rocketman / Yesterday

írta Nikodémus

Nem menekülnek a popsztárok: a Bohém rapszódia valószínűtlen (s szerintem érdemtelen) sikere új löketet adott a zenés életrajzi filmek zsánerének. A producerek már a pénzt számolnák, a vészes ötletszegénység általános kiütközésének idején azonban volt két terv, amely sokat ígért. A Rocketman élő ikonról szól, és musicalformában kíván lelket boncolni, a Yesterday pedig felveti, mi lenne, ha a világ leghíresebb beat-zenekara sosem létezett volna. Zseniális ideák, a végeredmény azonban sajnos felemás lett.

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Emma Thompson ezért írta meg a Múlt karácsony forgatókönyvét

Az idei év ünnepi romantikus vígjátéka a Múlt karácsony, amely George Michael és a Wham! Last Christmas című dalától kölcsönzi a címét. Az egyik forgatókönyvíró a kétszeres Oscar-díjas Emma Thompson, aki szerepel is a filmben. A színésznőnek több jó oka is volt arra, hogy belevágjon a projektbe, amelyet tíz éven át készítettek elő. „George Michael Last Christmas című dala nem a legnagyobb kedvencem a Wham!-től, de előkelő helyet foglal el a toplistámon – mesélte Thompson az Entertainment magazinnak. – George-töl jobban szeretem a Heal the Pain (Gyógyítsd a fájdalmat) című számot, ami arról szól, hogy ha magadat nem tudod szeretni, akkor mást sem. Ez a filmünk egyik fontos üzenete, a hősnőnek ezzel a problémával kell megküzdenie. George áldását adta a Múlt karácsonyra, és nagyon sajnáljuk, hogy a film elkészültét már nem érhette meg.”
A színésznőt egy híres irodalmi klasszikus is inspirálta a forgatókönyv megírásakor. „Charles Dickens Karácsonyi ének című regénye beépült az irodalmi DNS-embe, időről időre előveszem. Nagy hatással volt az új forgatókönyvemre: arról szól, hogy valaki a karácsonyi ünnepek alatt átértékeli az életét és a világhoz való viszonyát, és pont ez történik a mi hősnőnkkel is.”
A karácsonyi díszbe öltözött London is fontos szereplője a Múlt karácsonynak, nem véletlenül. „London sok jól ismert helyszíne felbukkan a filmben, de meg akartam mutatni azokat a rejtett gyöngyszemeket is, amelyek a legnagyobb kedvenceim – mondja Thomson. – A férfi főhős körbevezeti a lányt a városban, és biztatja, hogy vegye észre azokat a gyönyörű részleteket, amelyeknek korábban nem szentelt figyelmet.”

A Múlt karácsony című film legvégén hangzik el George Michael This Is How (We Want You to Get High) című száma, amely közvetlenül az énekes-dalszerző halála előtt készült, és eddig kiadatlan maradt. A dal most a Múlt karácsony premierje előtt került a közönség elé a Universal Music Group/Island Records gondozásában. A filmet részben George Michael dalai inspirálták.

(Last Christmas – már a hazai mozikban!)

Olvasd tovább

0

InterCom hírlevél

King és az Álom doktor

Stephen King nem ismer kegyelmet. Félti a műveit és nem udvariaskodik azokkal, akik nem jól bánnak velük. Az egyik leginkább legendássá vált King-megfilmesítés, a Jack Nicholson főszereplésével készült Ragyogás például egyáltalán nem nyerte el a tetszését, és a mester nem fél tőle, hogy mindig újra hangot adjon az elégedetlenségének.
De dicsérni is tud. És az Álom doktor (Doctor Sleep, már a mozikban) megfilmesítése éppen azért nyert különleges jelentőséget számára, mert a Ragyogás folytatása: a filmbeli Jack Nicholsonnak az elhagyott rémhotel folyosóin triciklizgető kisfia egész felnőtt korában viseli a hotelben szerzett sebeket: a kísértetek követik őt – a kisfiú felnőtt korát az új filmben Ewan McGregor játssza.
– Nagyon, nagyon alaposan, jó néhányszor végigolvastam az Álom doktor forgatókönyvét – nyilatkozta Stephen King az Álom doktorral kapcsolatban. – És mindaz, ami miatt a Ragyogást utáltam, itt csodásan van megoldva. A néző borzongani fog, a szék karfáját szorítja majd a sötétben, az biztos – de közben azonosulni tud a történet hősével. Nekem ez is fontos.
Nem is meglepő, hogy Stephen King már bejelentette: további filmeket tervez az Álom doktor rendezőjével, Michael Flanagannel.

Olvasd tovább

0

Szembesítés – Nobadi

írta Nikodémus

November 26-án, 18 órától a Faludi Ferenc Akadémia és az Osztrák Kulturális Fórum
szervezésében a Művész moziban vetítik Karl Markovics Lélegzés című filmjét.
A vetítést követően a rendezővel is találkozhatnak az érdeklődők.
A 22. Faludi Nemzetközi Filmszemlét 2019. november 27. és 30. között rendezik Budapesten,
a Premier Kultcafé és Moziban. Az idei mottó a Hívás.

Többen is pályázhatnának az osztrák néplélek kényelmes jóléte mögött lapuló sötét titkok feltáróinak krónikási címére (Michael Haneke és Ulrich Seidl biztosan a dobogósok között lenne), és legújabb filmje alapján úgy tűnik, Karl Markovics is ebbe a klubba tart. Az idei Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott Nobadi nem kíméli a nézőt, ám a provokatív(nak tűnő) felszín ne tévesszen meg minket: Markovics metsző őszinteséggel szembesít és kérdez.

Olvasd tovább

0

Múlt karácsony – A kulisszák mögött

Kate (Emilia Clarke) élete nem habostorta. Reménytelenül csetlik-botlik Londonban, csupa rossz döntést hoz, és csengettyűs cipőben adja elő magát, mivel krampuszt alakít egy karácsonyos boltban, ahol egyébként egész évben karácsonyos cuccokat árulnak. Tom (Henry Golding), a hihetetlenül kedves és jóképű fiatalember éppen jókor toppan be a lány életébe, hogy meglássa azokat a korlátokat, amelyeket Kate maga elé emelt. London ráfordul az év legcsodálatosabb ünnepi időszakára, a két fiatalnak azonban csak nem jön össze semmi. Ám néha elég, ha hagyod, hogy csak úgy hulljon a pelyhes, hallgatnod kell a szívedre – és egy kis hit sem árt. A történet Londonban, a 2017-es karácsonyi ünnepek idején játszódik, George Michael és a Wham! számai csendülnek fel benne, köztük a film címét is adó keserédes szerelmi dal. A legendás, Emmy-díjas előadóművész egy soha nem hallott dala is szerepel a filmben, mégpedig a végefőcím alatt, hogy ne csak néhány taktus legyen hallható, hanem teljes egészében élvezhesse a közönség.

Olvasd tovább

0

Top 10: Pixar-kisfilmek

írta Szenilla

A Pixar 1979-ben kezdte meg működését The Graphics Group néven, a Lucasfilm egyik alvállalataként. Néhány évvel később Steve Jobs felvásárolta a céget, és többek között rövidfilmeket készített megrendelésre. Első kisfilmjükkel 1986-ban jöttek ki Luxo Jr. címmel, hogy bemutassák vele saját fejlesztésű számítógépük tudását. Az animációt Oscar-díjra is jelölték, amiből szobor ugyan nem lett, de Jobs vérszemet kapott, és úgy határozott, hogy minden évben készíteni fognak egy rövidfilmet. (Ugyan a The Adventures of André and Wally B. még a Lucasfilm rövidfilmje, elkészítésében már a Pixar munkatársai is részt vettek, így a stúdió honlapján ez szerepel a legkorábbi alkotásként.) Első egész estés animációs filmjüket, a Toy Story-t a Disney-vel karöltve készítették el, végül hosszas huzavona után 2006-ban sor került a két cég fúziójára.

A Pixar szavaival élve a stúdiónak szenvedélye a rövidfilmek készítése, ezért az alábbiakban megpróbáltam összeszedni nektek a Pixar 10 legjobbját. Igyekeztem néhány előre meghatározott szempontot figyelembe venni, ettől függetlenül a lista teljesen szubjektív (egyet nem érteni ér). Mivel a mesék elsősorban mégiscsak a gyermekeknek szólnak, azonnal kiestek a szórásból az erőszakos jelenteket tartalmazó szösszenetek, és azok, amik valamiért negatív érzést hagytak maguk után. Holtversenynél a tanulságosabb került az előkelőbb helyre. Lássuk a befutókat!

Olvasd tovább

0

UIP hírlevél

Üzenettel is bír az idei karácsony kaszabolós filmje

Egy alapfilm remake-jére vállalkozott Sophia Takal rendező: az 1974-es Fekete karácsony modern, újragondolt verzióját készítette el. Az 1974-es kultuszfilmet a Halloween elődjének tartják: ez volt az első produkciók egyike, amelyben egy titokzatos gyilkos sorra kaszabolja a sikoltozva menekülő diáklányokat.
Az új Fekete karácsony azonban nem csupán a gyilkolásról szól, Takal a #metoo mozgalom üzenetét is beleszőtte a koleszos lányok réméről szóló opuszába: „A nőgyűlölet legyőzhetetlennek tűnik, ott van mindenütt, és a legváratlanabb helyeken is felüti a fejét – mondja a rendező a The New Yorkernek adott interjújában. – Filmünkben egy pillanatra sem hagyják békén a nőket. Emiatt aztán kénytelen állandóan harcolni, amíg meg nem tanulják, hogyan kell hatásosan visszavágni.”
A „gyilkolás üzenettel” filozófia egybevág a Fekete karácsony producere, Jason Blum elképzeléseivel, aki szinte véletlenül tévedt az ijesztgetős filmek világába. Ő gyártotta az Ideglelés – The Blair Witch Project-et, amely hatvanezer dollárból készített sufnituning darab volt, s végül negyedmilliárd dolláros összbevételt ért el. Blum ekkor talált rá üzleti modelljére, amennyiben kis költségvetésű műfaji filmekkel ér el több száz milliós bevételeket. A pálya egyik csúcsa a Tűnj el! volt, amely a jelentős anyagi siker mellett Oscart is hozott az alkotóknak. „Ami az ijesztgetős filmeket igazán rémisztővé teszi, az az a matéria, ami két ijesztgetés között van – mondja Blum. – Azokra a félelmekre tapintunk rá, amelyek a közönséget a hétköznapokban foglalkoztatják. Nem elég a vérontás, mondanivaló is kell.”

(Black Christmas – hazai bemutató: 2019. december 12.)

Olvasd tovább

10

Terminátor: Sötét végzet (Terminator: Dark Fate)

írta Minime

Az előző (?) részről itt esett szó.

A Terminator-franchise halott, és ez az állítás egészen 1984 óta igaz, ugyanis az 1991-es folytatás is alapjaiban felrúgott mindent, amit az első rész állított, de James Cameron gondos felügyelete, egy klassz forgatókönyv és a szuper kivitelezés miatt ezt meg lehetett bocsájtani, sőt esetünkben a technikai fejlődésnek hála az Ítélet napja jobb film lett elődjénél. Logikailag azonban totálisan felesleges volt, hiszen a sztori szerint a Skynet a bukása előtti utolsó pillanatban küldi a T-800-as halálosztót Sarah Connor életét kioltani. Ergo egy dobása volt, meglépte, bukta, lépjünk tovább. Azóta azonban kiderült, hogy nem csak a nézőket lehet alapjában hülyére venni, hanem maga a Skynet sem okosabb egy C-64-re írt sakkprogramnál, hiszen az újabb epizódokban egyre-másra bukkannak fel a T-800-tól jóval halálosabb gépemberek, hogy az éppen aktuális célpont életére törjenek. Ha 1984-ben már ezt a latino-terminátort küldi, Kyle Reese-nek esélye se lett volna.

Olvasd tovább

0

Monos – Interjú a rendezővel

Egy távoli hegyvidéken, valahol Latin-Amerikában, egy kamaszokból álló fegyveres különítmény – Rambo, Törpe, Répa, Hosszúláb, Farkas, Lady és Bumbum – azt a parancsot kapja a Szervezettől, hogy egy külföldi túszt (Julianne Nicholson) és egy fejős tehenet tartsanak életben. A frontvonalak gyors mozgása nyomán azonban könnyűnek hitt, paradicsomi küldetésük pokoljárásba fordul, és nemcsak a feladat teljesítése, de az életük is veszélybe sodródik.

Alejandro Landes (Porfirio, Cocalero) harmadik nagyjátékfilmje a kolumbiai polgárháború borzalmait idézi meg a kamaszok szemszögéből. Az üdítő cameo alakításokat – mint Julianne Nicholsoné, vagy a Hannah Montanából ismert Moisés Ariasé –, a parádés operatőri munkát (Jasper Wolf), valamint az Oscar-jelölt zeneszerző, Mica Levi experimentális kompozícióit Landesnak sikerült úgy összegyúrnia, hogy ezzel a háborús film műfaji kereteit írta át. A Monos a Sundance Filmfesztiválon robbant be a zsűri különdíjával, majd sorban nyert azokon a fesztiválokon, ahol csak indították. (Kolozsvár, Odessa, Cartagena, Newport, Montclair). Az év végi toplisták egyik nagy esélyese. A 16. CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon megnyerte a legjobb filmnek járó Pressburger Imre díjat és az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége zsűrijének (CICAE) díját is.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Magyar kereszt

A Magyar Művészeti Akadémia Láthatatlan filmtörténet című sorozatában neves alkotóktól olyan forgatókönyveket ad közre, amelyekből valamilyen ok miatt nem születtek filmek, de árnyalhatják és gazdagíthatják egyes rendezők, illetve korszakok megítélését. A sorozat legújabb kötete Dobai Péter Magyar kereszt című forgatókönyve, amely igényes kivitelezésben, DVD-melléklettel jelenik meg. A kötet az MMA Kiadó és a Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum közös vállalkozása. (Forrás)

„Egy ifjú nemzedék, egy immár időben messzi Magyarországon, a hatvanas-hetvenes évek fordulóján, filmkamerával.” (Dobai Péter)

Az alkotóval interjú itt, könyvkritika itt olvasható.

Dobai Péter: Magyar kereszt – Irodalmi forgatókönyv, Láthatatlan filmtörténet sorozat, Magyar Művészeti Akadémia, 144 oldal, 2019, 3600 Ft