0

Könyvajánló – Hirosima gyermeke

0skA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Intézetének Vallás – média – nyilvánosság kutatócsoportja a Doktoranduszok Országos Szövetsége Filmtudományi Osztályával közös megemlékezést szervezett Sindó Kaneto (1912-2012) emlékére. A konferenciát lassú érlelődési folyamat követte, melyben megszülettek a konferencia előadásainak írott változatai, és a kínálkozó lehetőséget kihasználva végül sikerült kötetté formálni az előadók által megírt tanulmányokat. A szövegek több oldalról tárgyalják a japán modern filmművészet egyik nagy mesterének életművét: szépirodalmi, pedagógiai vonatkozásait, a klasszikus irodalom és színház modern megjelenését, a nyelvjáráshasználatot, vagy épp a társadalmi változások lenyomatait tekintik át, foglalkoznak adaptációval, a műfajisággal, a filmes poézissel és az emlékezettel összefüggő kérdésekkel. Sindót olyan nagy formátumú rendezőként mutatják be, aki nemcsak az adott kor és társadalom történelmi vonatkozásaink tud teret engedni, hanem éppígy otthon van a modern lélektani folyamatok megragadásában, művészi formát kialakító megmutatásában – kettős elköteleződésű művész, aki népének hétköznapi és különös történeteinek bemutatásán keresztül képes volt arra, hogy felmutassa a történelem mélyén megjelenő emberi általánost. Hirosima gyermeke, aki sejti, mi lakik a szívünkben.

“Úgy gondolom, hogy mi, emberek azért vagyunk itt, hogy dolgozzunk. Az elvégzett munka egy élet műve. Nem számít, hogy mit csinálsz, rament, vagy szójaszószt hordószámra, vagy filmeket. A munka elvégzése a legfontosabb. Ha lehetséges, addig kell végeznie a munkáját, ameddig csak bírja az ember. A legvégsőkig szeretném folytatni, tenni a dolgomat.” (…) “Hirosima az én otthonom. De amikor az atombombát ledobták, minden, minden darab fa apró szilánkokra hullott. Ha nem lett volna az otthonom, akkor nem tudtam volna elkészíteni a Hirosima gyermekeit. Azt hiszem, nem lehet művészetet létrehozni valamiféle kötődés nélkül. Ez a rögeszmém.” (Sindó Kaneto) (Forrás)

Farkas György, Lázár Kovács Ákos (szerk.): Hirosima gyermeke – Tanulmányok Sindó Kaneto filmművészetéről, Gondolat, 234 oldal, 2017, 2500 Ft

0

InterCom hírlevél

Szólíts Oscar néven!

Az Oscar-verseny az idén nyitott; jó pár esélyest emlegetnek a szakértők, és bármelyiküknek igaza lehet. De egy módszer minden statisztikánál árulkodóbb: a fogadóirodák oddszai szerint egyetlen kategóriában szinte biztos a befutó. Az Oscar legidősebb férfi jelöltje (a megszorításra azért van szükség, mert Agnes Varda egy héttel idősebb), James Ivory 1:5-höz áll a fogadóirodákban mint a legjobb adaptált forgatókönyv szerzője. A szakma nagy örege, a legendás Merchant/Ivory-filmeket alkotó páros egyik fele, a Szoba kilátással, a Szellem a házban és a Napok romjai alkotója most szinte biztosra veheti a filmakadémia elismerését.
A Szólíts a neveden (Call Me By Your Name, hazai bemutató: február 8.) forgatókönyvéért már szint minden számottevő díjat elnyert (bár a Golden Globe-ról lecsúszott), és valószínűleg sok szavazó filmes úgy látja, hogy ezzel a díjjal nemcsak az Észak-Olaszországban nyaraló amerikai fiatalok nosztalgikus, édes-bús történetét, hanem az író egész pályáját is elismerné. Az idős mester minden ilyen irányú újságírói megkeresését elhárít, azt mondja, semmi sem biztos.
A verseny természetesen csak a díjátadáson dől el – de a fogadóirodákban úgy érzik, biztosra mennek.

Olvasd tovább

1

Elhunyt Jóhann Jóhansson zeneszerző

Február 9-én 48 éves korában, eddig ismeretlen okok következtében elhunyt Jóhann Jóhannsson izlandi származású zeneszerző, akit leginkább a Denis Villeneuve-vel közös munkáiról ismerhetünk. Ő szerezte a Fogságban, a Sicario – A bérgyilkos és az Érkezés zenéjét is, valamint sokáig úgy volt, hogy a Szárnyas fejvadász 2049 dallamait is ő komponálja, de félúton megváltak tőle a producerek, mert a filmnek másfajta hangzásvilágra volt szüksége.

Jóhansson egyik legutolsó munkája A hentes, a kurva és a félszemű című Szász János-film volt, utoljára pedig a várhatóan idén tavasszal érkező Mária Magdolna című filmben hallhatjuk az általa írt dallamokat. Nincs három éve sem, hogy szintén tragikusan korán, mindössze hatvanegy évesen elvesztettük James Hornert egy repülőbaleset következtében, most pedig ismét egy karrierje csúcsán lévő zeneszerzőtől kell elbúcsúznunk. Jóhanssont A mindenség elmélete és a Sicario – A bérgyilkos című filmek zenéjéért jelölték Oscar-díjra. A férfit pénteken találták holtan berlini lakásán, remélhetőleg a boncolás után az is kiderül, hogy mi okozhatta a halálát. (Ign)

0

Röviden: The Meyerowitz Stories (New and Selected)

2018-02-meyerowitz-storiesírta Nikodémus

Danny (Adam Sandler) épp válófélben, s mivel nincs rendszeres jövedelme, kallódó negyvenesként apjához költözik egy időre. Harold (Dustin Hoffman) meg nem értett szobrászművész, aki negyedik feleségével (Emma Thompson) azon tanakodik, eladja művészházát, és öregségére egy kis nyaralóba költözik. A hírre befut Matthew (Ben Stiller), a sikeres üzletember és Jean (Elizabeth Marvel), a zárkózott nővér, s gyorsan felfordul a családi béke. A fiúk, miután egymás révén szembesülnek önnön hamisságaikkal, kénytelenek újrarendezni kapcsolataikat, végiggondolni sorsukat. Ki lázad, ki beletörődik, ki komoly elhatározásra jut – döntéseiket pedig észrevétlenül az apa személye mozgatja, aki talán maga is bánja, mekkora hatással volt gyermekei életére.

Noah Baumbach eddigi legérettebb filmjében ezúttal nem az élettől megriadó fiatalokat, hanem a végzetesen megfakult álmaikat cipelő középgenerációt ábrázolja szívig hatoló érzékenységgel, s ezt filmje formai jegyeivel is illusztrálja. Az eleinte rendezett dramaturgia lassacskán megkeveredik, és a végtelen párbeszédek tengerében csakhamar arra eszmélünk, az élet folyását magát tapasztaljuk.

(Megjelent: A Szív, 2018. február)

Olvasd tovább

0

Tragikus dominanciaharc – 50 éves A majmok bolygója

írta Nikodémus

2018-02-majmok-bolygója-1

(A kép innen való.)

Félévszázada, 1968. február 8-án mutatták be A majmok bolygóját.
Az évfordulóról egy hosszabb elemző-ismertető írással emlékezünk meg.

Habár nevezhető evolúciós tanmesének vagy társadalmi példabeszédnek is, Pierre Boulle 55 éve megjelent regénye és a belőle készült film-sorozat, A majmok bolygója valódi értelmében tulajdonképpen tükröt tart az emberiség elé. S ebbe őszintén belenézni szerfölött kellemetlen élmény. A tükörnek persze fel lehet róni, hogy torzít, ám mégis bennünk motoszkál a nyugtalanító érzés, hogy valójában mi vagyunk érzékcsalódás áldozatai, s a kegyetlen igazságot önámításunk takarja el előlünk.

Olvasd tovább

2

Röviden: The Cloverfield Paradox / Az útvesztő: Halálkúra / Nincs kiszállás / Ritual

írta Minime

The Cloverfield Paradox – Az év egyik meglepetéseként várt sci-fi filmje. A JJ. Abrams nevével fémjelzett Cloverfield franchise legújabb darabja, amely magyarázattal próbál szolgálni az első filmben látott események bekövetkeztére. A történet szerint a Föld túlnépesedett, energiaforrásai kifogyóban vannak, a nemzetek a háború küszöbére sodródtak. Azonban egy a világűrben elhelyezett, minden eddiginél nagyobb részecskegyorsító szerkezet – a Shepard – segítségével egy csapásra megoldhatóvá válna a bolygó energia utánpótlása és az életszínvonal fenntarthatósága. A kísérletben egy tudósokból álló csapat próbálja működésre bírni a Shepard-öt, azonban a számításaikba hiba csúszik, a kísérlet elhúzódik, majd a sokadik próbálkozásra a szerkezet túltöltődik és az egész űrállomást egy másik dimenzióba repíti. A tér-időben okozott zavar hatására az állomás dolgozói egyre furább jelenségekkel találkoznak, valamint a Földön is kitör a káosz, valami „nagy dolog” megjelenése miatt. A film egyszerre próbál humoros, ijesztő, mély, szórakoztató és titokzatos lenni. Sajnos azt kell mondanunk, mindebből talán csak az utolsó kitétel valósul meg hellyel-közzel, ugyanis a várt magyarázat helyett csak morzsákat kapunk és semmiféle indoklást az első filmben megjelent hatalmas lény előkerülésének okára. A szereplők játéka teljesen jellegtelen, talán az Avá-t alakító Gugu Mbatha-Raw emelhető ki, pedig jelen van a stábban egy Daniel Brühl is. Helyenként vicces, egyszeri megnézésre ajánlott, de semmiképpen nem maradandó és az előző két Cloverfield mozinak nyomaiba sem érő alkotás a fiatal, nigériai Julius Onah rendezésében. Értékelés: 50%

Olvasd tovább

0

Hírcsokor

A Trónok harca íróit, D. B. Weisst és David Benioffot leszerződtette a Lucasfilm újabb Star Wars-filmek készítésére. Annyit tudni, hogy több filmre írtak alá, és hogy a filmterveknek sem a számozott trilógiához, sem Rian Johnson korábban már bejelentett új trilógiájához nincs közük.

Közben részben bizonytalanná válhat a múlt év végén nyélbe ütött Disney-Fox fúzió: miközben az illetékes hatóságok és bizottságok átnézik és jóváhagyják az üzlet részleteit (ez eltarthat akár 11-17 hónapig is!), a Comcast cégcsoport állítólag arra készül, hogy ráígér a Disney-ajánlatra, és elhalássza a rókát az egérke elől.

Uma Thurman hosszú interjút adott a New York Times-nak (érdemes végigolvasni), s több más téma mellett felidézte, Quentin Tarantino miként vette rá arra a Kill Bill forgatásán, hogy kaszkadőr helyett maga vezesse az autót egy jelenetben. Lett is belőle baleset, sérülés, bizalom-megrendülés, főleg azután, hogy Thurman alig bírta bizonyítéknak kicsikarni az esetet tanúsító felvételt. Az eset nyomán kitört internet-hajcihőben minden szereplő finomította mondandóját: Tarantino élete egyik legnagyobb hibájának nevezte a történteket, Thurman pedig hangsúlyozta, országos cimborák a rendezővel, és a producereket okolta.

Vadiúj Deadpool 2. előzetes, Kábel is feltűnik (hajaj).

Új Bosszúvágy-remake előzetes. Kicsit Grindhouse-ra vették a figurát.

Melissa McCarthy új vígjátékkal jelentkezik: Life of the Party előzetes.

Íme az idei Oscar-jelöltek csoportképe. Enyedi Ildikó az első sorban a szobortól jobbra a második.

Olvasd tovább