kritika

2

Röviden: Az élet könyve (Book of Life)

Publikálta Koimbra

bookoflove10Tim Burton többször bizonyította, hogy a holtak világa nem annyira bús és szürke, nagyon is élettel teli. Xibalba, az Elfeledettek földjének ura viszont nagyon szeretné az Emlékezettek földjét uralni, ezért fogadást köt a La Muertével. Ha nyer, akkor világot cserélnek. Kinéznek egy lánykát, ha a romantikus lelkületű, álmodozó, torreádornak szánt Manolo veszi el, akkor La Muerte örülhet, ha viszont a bátor, hősies és harcos kedvű Joaquin nyeri el a szívét, akkor Xibalba vigadozhat.

A ReelFX produkciós cég nem csak a felszín feletti életet mutatja be, de a holtak világába is elkalauzol minket. Az animáció nem a megszokott Disney/DreamWorks-féle képi világ, még ha nem is egyedi, de mindenképpen üdítő és változatos. Egyúttal képesek megtölteni élettel és humorral a karaktereket. A kaland és a romantika mellett a halál is helyet kap a történetben, de gyerekek számára bőven fogyasztható. Ráadásul a tanúságok – a család, szeretet, stb – sincsenek leerőltetve a torkunkon. Ötletes, szórakoztató, bájos és magával ragadó animáció. 80 % Olvasd tovább →

3

Tusk

Publikálta Koimbra

tuskposter

Kevin Smith szereti a vicceket és mi is szeretjük a humorát. Egyúttal nem az a hallgatag típus, aki látott róla egy-két videót megtapasztalhatta, hogy alig bírja befogni a száját. Igazi geek, nem csak írással és rendezéssel foglalkozik, hanem képregényeket is adott ki kezei közül, illetve heti rendszerességgel jelentkezik az SModcast-tel. Az egyik ilyen adásban producer barátjával együtt vesézett ki egy cikket, amelyben egy lakástulajdonos ingyen és bérmentve adott volna ki szobát, ha a bérlő vállalja, hogy rozmárnak öltözik (a . Az egy órás beszélgetés során született meg a Tusk ötlete is, majd Smith a twitterén kérdezte követőit, hogy érdekelné-e őket esetleg a horror. Mivel a többség látni akarta a filmet, így Smith hozzálátott a forgatókönyvhöz, majd beállt a kamera mögé. Amúgy sem áll tőle távol a műfaj, a Red State-tel bizonyította, hogy nem csak a popkultúrális utalásokkal tarkított vígjátékokban van otthon. Olvasd tovább →

12

Sorstalanság (2005)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2015-04-sorstalanság-1b

„…, természetesen.” Ez a hátravetett határozószó (és néhány rokon értelmű párja) a hajtóereje, rákfenéje és kulcsa Kertész Imre Nobel-díjas regényének. A Sorstalanság egy fiatal fiú kiavatás-története egy rezignált író borzongatóan szenvtelen előadásmódjában. Hetven éve ezen a napon szabadult fel a buchenwaldi koncentrációs tábor, s tíz éve, hogy bemutatták az író művéből készült filmet.

Olvasd tovább →

1

A piramis (The Pyramid)

Publikálta Koimbra

pyramid

Deja vu kerülgethet a film közben, ami nem meglepő. Hiszen pár hónappal ezelőtt jött ki az Úgy fent, mint lent, ráadásul szintén found footage-ről beszélünk. Csak éppen abban egy kalandvágyó és agyalásban eléggé kiváló hölgy ment le a párizsi katakombákba, itt pedig egy régész, szintén okosnak tűnő nő merészkedik be a föld alá néhány emberrel, egy frissen előásított háromoldalú piramisba. A két produkcióban gyakorlatilag az érdeklődés és a kérdések megválaszolása hajtja az embereket. Olvasd tovább →

7

Paul Walker emlékére… Halálos iramban 7.

Publikálta Filmdroid

halaosiramban7

A kritikát TrueMan01 küldte be, köszönet érte.

Az előző részekről: 1., 3., 4., 5., 6.

Kritikámat szeretném először is egy jó hírrel kezdeni: Az akciófilm él! Filmsorozatokban él tovább. Az olyan franchise-okban, mint a Mission:Impossible, a James Bond, vagy éppen a Halálos iramban sorozat. Az (amerikai) akciófilm műfaját a 80-as, 90-es években olyan sztárok, mint Arnold Schwarzenegger, Sylvester Stallone vagy Bruce Willis tették naggyá. Ám mikor ők kezdtek kiöregedni, a 2010-es évek beköszöntével egyesek bizony temetni kezdték a műfajt. Ám az akciófilm nem halott, csupán csak mint minden más, jelenleg mozisorozatokban tud sikeres lenni.

Olvasd tovább →

1

Az interjú (The Interview)

Publikálta Koimbra

interview

Mi a legjobb reklám? Sok választ lehetne a kérdésre adni és köztük lenne a következő is: Ha a ráfordított marketingösszegnél nagyobb figyelmet generál a film. Az interjú esetében a Sony nem költött volna százmilliót a promócióra, viszont a vígjáték jó ideig a figyelem középpontjában volt, erről cikkezett mindenki. Mennyire érte meg a felhajtás? Erre csak a stúdió tudna választ adni.

Seth Rogen és produkciós partnere, Evan Goldberg fejéből pattant ki, hogy a maguk módján kicsinálják Észak-Korea első emberét. Azaz írnak egy vígjátékot, a tőlük megszokott hangnemben, szólnak egy-két jó havernak és belevágnak a forgatásba. Arra viszont kevesen számítottak, hogy Kim Dzsongun annyira berág a történetre, hogy hackereivel támadást indított a stúdió ellen (a hivatalos állásfoglalás szerint legalábbis Észak-Koreának köze volt hozzá).

Olvasd tovább →

1

Ida (2013)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2015-04-ida-1

“Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15)

Fekete-fehér, 4:3-as képarányú film, melynek játékideje még a 90 percet sem teszi ki. Végigtarolja az európai fesztiválokat, s végül Oscart nyer. E két momentum közti (látszólagos) ellentmondás kikényszeríti, hogy szóljunk az Ida című filmről, mely minden tekintetben szembemegy a jelenkori látványpékség-elvárásokkal, mégis, a kritikusok hozsannázásán túl közönségsikere is kétségtelen. Pedig – ahogy errefelé, Közép-Európában fogalmazni szoktak – “problémafilm”, sőt, traumafilm.

Olvasd tovább →

4

A lázadó (Insurgent)

Publikálta Koimbra

lazadoposzter

„Megmozgatta az agyam. Napokig ezen gondolkodtam.” – lehet olvasni egyes YA regények fórumain és jó néhány adaptáció után is „kattogtak” rajta. Nyilván az Alkonyat célközönsége máshogy áll hozzá ezekhez a filmekhez és a stúdiók jó része nem is próbálkozik, hogy rajtuk kívül más is élvezhesse a filmeket. Hiába vázolnak fel a könyvekben egy viszonylag érdekesnek hangzó világot/problémát/utópiát, sajnos gyakran előfordul, hogy még a fiatalabb korosztály is nemet mond ezekre. A burok egyszerűen unalmas volt, Jeff Bridges pedig egyszerűen megunhatta a tökölést és belevágott Az emlékek őrébe, meglovagolva a YA-művek népszerűségi hullámát. Legalább Az éhezők viadalához olyan szakembereket válogattak össze, akiket valóban érdekel a minőség, bár a harmadik felvonásnál erősen érződött a rétestészta-jelleg. Olvasd tovább →

1

Blackhat

Publikálta Koimbra

blackhatposter

A hackertéma mindig is izgalmasan és érdekesen hangzott, de a filmipar egyszerűen képtelen észrevenni a piaci rést és nem igyekszik betömni, pedig – ahogy mondani szokás – igény lenne rá. Mikor volt az utolsó jó alkotás az informatikai rendszerek feltörésében? Komputerkémek. És ki lenne a legalkalmasabb a feladatra egy igazán élvezetes és maradandó produkció ledirigálására. Eddig egyértelműnek tűnt, hogy Michael Mann neve joggal szerepelhetne a listán, de a Blackhat után egyértelművé vált, hogy nincs keresnivalója a felsorolásban. Olvasd tovább →

9

A magyar film megint jó lesz… – Liza, a rókatündér

Publikálta Filmdroid

írta TrueMan01

2015-03-Liza-a-rókatündér-TrueMan01-1

Új vendégszerző mutatkozik be blogunkon: TrueMan01 a friss és ropogós sikerű Liza, a rókatündérről írt kritikát, köszönjük neki.

A magyar film 2000-es évektől datálódó válságában tagadhatatlanul fordulópontot jelentett Andy Vajna megjelenése, aki 2007-ben megalapította az etyeki Korda Filmstúdiót, 2011-ben pedig kinevezték a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztosának. Feladata a Wikipédia szerint „a magyar film megőrzésére, fejlesztésére, állami támogatására és az ezzel kapcsolatos kormányzati tevékenység összehangolására irányuló stratégia kidolgozása” volt. A kicsit hosszúra nyúlt előkészítő szakasz után (gyakorlatilag 2 évig nem mutattak be új magyar filmet!) 2013-ban aztán elkezdtek szállingózni az új éra első termései. Az azóta eltelt időszakban voltak jobb (ide sorolható talán a Megdönteni Hajnal Tímeát és az Isteni műszak) és rosszabb próbálkozások (Coming Out) is, de egy igazán ütős zsánerfilm még hiányzott. Nem vagyok biztos benne, hogy a Liza, a rókatündér óriási kasszasiker lesz (erre inkább az áprilisban érkező Argo 2.-nek van szerintem nagyobb esélye), de Ujj Mészáros Károly filmjének magas színvonalához nem fér kétség. Ezt az imbn-n elért 8,4-es osztályzatán kívül az is mutatja, hogy március elején Portóban, a Fantasporto nemzetközi filmfesztiválon – a 35 éves fesztiválon először magyarként – fődíjat nyert.

Olvasd tovább →

0

A nehezebb út – Szavak nélkül (2013)

Publikálta nikodemus

írta Nikodémus

2015-03-szavak-nélkül-1

Egy film, ami mellett szingularitásként zsugorodik össze A mindenség elmélete. Egy film, amelyben – Oscar-díj ide vagy oda – ketten is überelik Eddie Redmayne-t.

Rettentő kínos élmény, ha félreértenek minket, és nem tudjuk magunkat kimagyarázni. Mateusznak (Dawid Ogrodnik) mentálisan sérült fiúként alaposan kijutott az ilyesféle tapasztalatokból, az orvosi szakvélemény szerint egyenesen úgy kell kezelni őt, mint egy növényt. Az itthon tavaly október végén bemutatott Szavak nélkül című lengyel film ebből a képtelennek tűnő alapszituációból formál egész estés élettörténetet úgy, hogy mindvégig dicséretesen kerüli az olcsó szánalomkeltést.

Ez már csak azért is komoly fegyvertény, mert a napjainkban dúló hollywoodi zsiger-esztétika olyannyira erős, hogy néhány premier plánban zokogó arc csábításának bizony még míves alkotók is engednek (ahogy legutóbb Christopher Nolan tette ezt az egyébiránt imponálóan grandiózus Csillagok között-ben). Maciej Pieprzyca a nehezebb utat választotta, és empátiájának, stílusérzékének, valamint zseniális főszereplőinek köszönhetően végig is tud menni rajta.

Olvasd tovább →

1

Röviden: Hamupipőke (Cinderella)

Publikálta Koimbra

hamupipokeMár mindenki kívülről fújhatja, hogy az Alice Csodaországban milliárdos bevétele után adta ki az ukázt a Disney, hogy élőszereplős filmet kell gyártani a klasszikus mesékből. Nem szolgahű másolatokról volt szó, hanem a jól ismert történeteken csavarintottak egyet. Legalább lehetett látni és érezni, hogy tényleg próbáltak kicsit kreatívak lenni. Effektekbe csomagolt drága, sok százmillió dollárt hozó fantasy-k. A Shakespeare-től eltávolodó képregényfilmben és akcióban utazó és bizonyító Kenneth Branagh nyúlhatott Hamupipőkéhez. Történet? A jól ismert sztorit mutatják be mindenféle fordulat vagy csavar nélkül. Ezúttal nem is próbálkoztak máshogy prezentálni az alapanyagot, egyszerűen csak újra végigvezetnek minket énekelgetések nélkül a bejáratott cselekményen. Habár eléggé ismerős, mégsem lehet lerágott csontnak nevezni. Meséről van szó, amelyet ha jól tárnak elénk újra és újra élvezhető lesz. Branagh érti a dolgát, Lily James aranyos és bájos, Cate Blanchett remekül hozza az utálnivaló mostohát. Olvasd tovább →