0

Megfojtott virágok – A kulisszák mögött

A huszadik század fordulóján az olaj mesés vagyont hozott az oszázs törzs tagjainak, szinte egyik pillanatról a másikra valóságos krőzusok lettek. Az őslakosok pénze azonnal felkeltette a fehér nyerészkedők figyelmét, akik kezdetben megtévesztéssel, zsarolással és lopással próbálták őket megrövidíteni, majd gyilkossághoz folyamodtak. A Megfojtott virágok megtörtént eseményeken alapuló nagyszabású vadnyugati bűneposz, amelyet egy különös szerelem fénytörésében ismerhetünk meg: Ernest Buckhart (Leonardo DiCaprio) és Mollie Kyle (Lily Gladstone) kapcsolatában az igaz szenvedély a legsötétebb árulással fonódott össze. A film további főszereplői Robert De Niro és Jesse Plemons, rendezője az Oscar-díjas Martin Scorsese, a forgatókönyvet Eric Roth és Scorsese írták David Grann bestselleréből.

Olvasd tovább

0

Oppenheimer

írta Nikodémus

Christopher Nolan visszatért. Absztrakcióktól az emberhez, konstrukciótól a történethez, elmejátéktól a lélek rejtelmeihez. Na jó, ez így talán kissé fellengzős, de számomra úgy tűnik, tényleg ez történhetett: két kísérletezőbb film (Dunkirk, Tenet) és egy stúdióváltás után újra egy ember kezdte érdekelni Hollywood manapság talán legnagyobb vászonra festő szerzői filmesét. Az Oppenheimer megragadó portréja egy kivételes intellektusú, érzékeny lelkiismeretű fizikusnak, aki többedmagával szó szerint és átvitt értelemben is felforgatta a világot. És közben valahogyan megpróbált normális maradni.

Olvasd tovább

0

Szörnyetegek / R.M.N. (2022)

írta Nikodémus

Megroppanó világhelyzetben szeretünk menedéket keresni és elbújni: saját hiteinkbe, egy magunk-teremtette privát édenbe vagy az egyéni boldogság biztos sáncai közé. Hogy mindez lehet akár egy gondosan kiagyalt hazugság? Legtöbbször nem zavar minket. Két, nemrég bemutatott film azonban nem hagyja nyugodni a békességre vágyókat: Rodrigo Sorogoyen és Christian Mungiu Európa két, viszonylag távoli pontjáról hoz vérfagyasztó látleletet jelenkorunk kisközösségeinek gyűlölködéséről, ráadásul egyaránt igaz történet alapján.

Olvasd tovább

0

Láthatatlanok – A mecseki remény 12 napja (2021)

írta Nikodémus

Mikor e sorok íródnak, javában tart a februárban kitört ukrajnai háború. Megrettenünk és kérdezünk, imádkozunk és adakozunk – s reménykedünk abban, hogy a szenvedés mielőbb véget ér. Hogy a szörnyű pusztításon túl talán végződhet másképp is. Itt, ezen a ponton növekszik különös jelentőségűvé Cs. Nagy Sándor friss dokumentumfilmje, melynek hősei akkor ragadtak fegyvert, amikor úgy tűnt, már elveszett az ügy, amiben hittek.

A Láthatatlanok – A mecseki remény 12 napja címet viselő alkotás kezdő képsoraiban utcai járókelőket kérdez a stáb Pécs főterén: hallottak-e már a mecseki láthatatlanokról? A diáksereg elvicceli, a középkorú úr a vállát vonogatja, az idős hölgynek beugrik valami, ám összességében alig kapunk választ. Legendák ködébe vész az egész história, miszerint az 1956-os magyar szabadságharcot még november 4. után is vívták néhányan a Mecsekben. Rég volt, tán igaz se volt, legyint egyikük. Biztos csak bajkeverők voltak, jegyzi meg másikuk. Pedig a valóság még a legdörzsöltebb hollywoodi forgatókönyvírókat is átejti: erről szól Cs. Nagy Sándor rendező és Sashegyi Zsófia újságíró, szerkesztő közös mozija, amely a mára szinte agyonkutatott ’56-os események egy máig ismeretlen vidékét tárja fel.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Dunkirk-kötet

0dunkirk1940-ben, a franciaországi Dunkerque kikötővárosában több mint 300 000 csapdába esett szövetséges katonát mentett ki a náci Németország karmaiból egy rendkívüli tengeri evakuációs hadművelet. A kilenc napig tartó csatában részt vevő katonák, tengerészek, pilóták és civilek igaz története az évek során legendává vált. A Winston Churchill által “csoda”-ként emlegetett mentőakciót 2017-ben, a Christopher Nolan által rendezett különleges mozifilm bemutatásának évében a korábban több bestsellert is jegyző történész, Joshua Levine tárja fel, beavatva az olvasókat az események hátterébe, kiegészítve az áttekintést veteránokkal és túlélőkkel készített friss interjúkkal. (Forrás)

Joshua Levine: Dunkirk – A mozifilm történelmi háttere, Gabo, 416 oldal, 2017, 3999 Ft

0

Könyvajánló – ’56, te suhanc

0suhancA Magyar Szabadság Éve elnevezésű programsorozat keretében jelent meg egy hiánypótló tanulmánykötet ’56, te suhanc címmel, melynek kiindulópontja a 2006-ban megjelent 13 nap remény című, 100 filmet tartalmazó katalógus volt. A korszakjelző címet Déry Tibor egyik esszéje ihlette, melyben pozitív jelentéstartalom párosul a zsarnoksággal, a tankokkal szembeszálló ifjú „suhancokhoz.”

A mostani vállalkozás – tíz év eltelte után – kiemelt, 1956 és 2016 közötti filmek részletes ismertetésével igyekszik körüljárni az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot. A filmtörténeti és -elméleti szakma legjelesebb szakemberei összesen 65 játékfilm, animáció és tévéfilm különböző szempontú megközelítésével elemzik a témát. A húsz szerző 35 tanulmánya a múlt bizonyos olvasatát tükrözi, többek között olyan neves alkotásokat bemutatva, mint Sándor Pál Szerencsés Dániel, Goda Krisztina Szabadság, szerelem vagy Bokor Attila 56 csepp vér című filmjei.

Olvasd tovább

4

Top 10: újkori 56-os filmek

top10Mondják, egy emberöltő kell a megfelelő távolsághoz: a szemtanúk ekkor már eltávoznak, a sérelmek kihűlnek, az eleven emlékezet helyére pedig lassan beoson a szárazan kopogó, ám legalább elfogulatlan tényanyag. Hogy ötvenhattal így vagyunk-e, nagy kérdés, habár még egy évtized hiányzik abból a bizonyos emberöltőből. Az azóta összegyűlt újkori filmtermés mégis árulkodó: illusztrál, vádol, simít, visszakérdez – eleven viszonyra törekszik a forradalom és szabadságharc hatásával. A hatvanadik évfordulón jöjjön hát tizenhárom, rendszerváltozás utáni film (időrendben) arról a varázslatos tizenhárom napról.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

1

A homok alatt (Under sandet, 2015)

írta Nikodémus

2016-10-under-sandet-1

Az európai menekültválság megerősödésével párhuzamosan egyre-másra tűnnek fel európai filmfesztiválokon a témával behatóan foglalkozó szerzői filmek. Ki-ki társadalmi parabolába, szenvtelen szociodrámába vagy feszült thrillerbe csomagolva mondja el véleményét, ám nem hittem volna, hogy egy dán rendező nemrég bemutatott történelmi filmje lesz rám a legnagyobb hatással. Martin Zandvliet-nek az idei miskolci Cinefesten bemutatott (s három díjat is nyert) alkotása, A homok alatt észre-szívre egyaránt súlyos hatást gyakorol.

Olvasd tovább

1

Ida (2013)

írta Nikodémus

2015-04-ida-1

“Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy óvd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15)

Fekete-fehér, 4:3-as képarányú film, melynek játékideje még a 90 percet sem teszi ki. Végigtarolja az európai fesztiválokat, s végül Oscart nyer. E két momentum közti (látszólagos) ellentmondás kikényszeríti, hogy szóljunk az Ida című filmről, mely minden tekintetben szembemegy a jelenkori látványpékség-elvárásokkal, mégis, a kritikusok hozsannázásán túl közönségsikere is kétségtelen. Pedig – ahogy errefelé, Közép-Európában fogalmazni szoktak – “problémafilm”, sőt, traumafilm.

Olvasd tovább

16

A mások élete (Das Leben der Anderen, 2006)

írta walter sobchak

A német filmgyártás már régóta egy talány számomra. Míg vígjátékaik – már amelyek eljutnak hozzánk – gyakorlatilag kimerülnek a szexközpontú Amerikaipite-majmoló szörnyűségekben, akciófilmjeik pedig a 20-25 évvel ezelőtti, szintén a tengerentúlról származó társaik lebutításai, addig a német drámák és történelmi filmek szinte mindegyike a kedvenceim közé tartozik; A hullám, az eredeti Kísérlet, A bukás, Az alagút, Good bye, Lenin!, hogy csak néhányat említsek. A sor nem teljes; direkt hagytam a végére mindezek közül a legnagyobb kedvencemet, A mások életét.

livesofothers.gif

Olvasd tovább