0

Testvérlövészek (The Sisters Brothers, 2018)

írta Nikodémus

Lövések dördülnek a vaksötétben. Épp csak a torkolattűz parázslik fel, majd kiáltás hallatszik. Nem halálhörgés, nem is diadalüvöltés: bizonytalankodó kurjantások. Megvan? Sikerült? Hol a többi? Pár pillanatra a néző is elveszti a fonalat, aztán kiderül minden: egy éjszakai rajtaütést izgulhattunk végig. Hangzatos főcím, napszítta kopár táj vagy diadalmas filmzene helyett ilyen szokatlanul kezdődik Jacques Audiard (Halálos szívdobbanás, A próféta, Rozsda és csont, Dheepan – Egy menekült története) legújabb, Patrick DeWitt regényéből készült filmje, a március legvégén itthon is bemutatott Testvérlövészek, és a meglepetéseknek még nincs vége.

Olvasd tovább

0

Kilenc hónap háború – Interjú az alkotókkal

A Kilenc hónap háború egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani társaival ellentétben nem menekül el a katonai behívó elől, hanem bevonul, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan a háború első vonalában találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. Csuja László rendező (Virágvölgy) első dokumentumfilmjében érzékenyen és sokrétűen ragadja meg egy fiatal férfi belső küzdelmét, melyben az intim családi pillanatok és a mobiltelefonos selfie-kultúra hatására testközelbe kerül a háború. A  Kilenc hónap háború világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját. A film április 11-től itthon is látható a mozikban.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Két kötet a csillagok útján

Hivatalos: folytatódik A scifi politológiájával kezdődött sorozat! Tóth Csaba könyvét azóta két újabb, a sci-fi és a fantasy világát tudományos szempontból vizsgáló kötet követte. Most készül a sorozat negyedik, két kötetes darabja, amely a tavaszi Budapesti Könyvhétre (2019. április 25-28.) jelenik meg. Tóth Csaba politológus, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója nem is sejthette, hogy A scifi politológiája címmel megjelent (és azóta már újra ki is adott) kötetével egy komplett könyves univerzumot teremt majd. Az Athenaeum Kiadó látott fantáziát a folytatásban, így jelenhetett meg a Fantasztikus világok című tanulmánygyűjtemény, amelybe társadalomtudósok és újságírók írhattak egy-egy scifi alkotás társadalomtudományi kérdéseiről. A sorozat harmadik kötete, a Nevelj Jedit! már a pedagógiára fókuszált.

A negyedik kötettel kapcsolatban a szemfülesek már gyanakodhattak: Szabó Tibor Benjámin kiadóvezető ugyanis kiposztolt egy fotót a Facebookra, amelyen Tóth Csabával, Filippov Gáborral (a Fantasztikus világok szerzője) és Nagy Ádámmal (a Nevelj jedit! szerkesztője) látható. Mint a kiadótól megtudtuk, ők hárman lettek az két kötetesre tervezett anyag szerkesztői. A két kötet címe Csillagok útján és Egy galaxissal odébb lesz. A projekt ismét újít, ugyanis ezúttal már nem csupán társadalomtudományi témájú tanulmányok szerepelnek majd a könyvben, hanem a tervek szerint a természettudományok felé is nyitnak, új szerzőkkel. A projekt további újítása, hogy a korábbi kötetekkel ellentétben a különféle tudomány-népszerűsítő írások végén az egyes szerzők megoldási javaslatokkal is élnek.

A tervek szerint a két kötet olyan popkulturális termékekkel foglalkozik majd, mint például a Star Wars, a Star Trek, a Csillagok között, a Harry Potter, vagy a Trónok harca stb. A kiadó azt kérte, hogy a felkért szerzők kilétét egyelőre ne áruljuk el, csak annyit mondhatunk, igen nagynevű tudósok és egy komoly író is szerepel közöttük. Remélhetőleg mindenki elkészül majd időben a vállalt feladatával, így egy igazán színvonalas könyveket vehetünk majd kezünkbe. És hogy mikor? Ahogy a korábbi években, ezúttal is a könyvfesztivált célozta meg a kiadó, azaz 2019 tavaszára várható a két kötet megjelenése. (Ziro.hu)

0

Röviden: Ne hagyj nyomot! (Leave No Trace, 2018)

írta Nikodémus

Sűrű erdő – burjánzó aljnövényzet, magas szálfák, vízpára és napsütés. A zöldellő lombok között feltárul egy parányi otthon: sebtében összetákolt, mégis gondoskodó törődésről árulkodó lak, amelynek minden szegletét a praktikus célszerűség uralja. És az átmenetiség: egy férfi (Ben Foster) és egy lány (Thomasin McKenzie) ül egymással szemben. Egyikük tüzet csihol, másikuk az aznapi ételt vágja fel. Szó alig hallatszik köztük, inkább takarékos mozdulatokkal és gyorsan villanó tekintetekkel kommunikálnak. Portland egyik nemzeti parkjában élnek, helyzetüket folyamatosan változtatják, s gondosan megtanultak minden nyomot eltüntetni maguk mögül. Egy apró hiba folytán azonban felfedezi őket a külvilág, s a szociális szolgálat belefog kényszer-civilizálásukba.

Debra Granik (Csontodiglan, Winter’s Bone – A hallgatás törvénye) harmadik nagyjátékfilmje az a fajta élmény, mely elsősorban képeivel és hangulatával fészkeli be magát nézőjének lelkébe: cselekménye epizodikus, forgatókönyve alig szolgál valamilyen információval, csak a kamera követi apát és lányát szelíd állhatatossággal. Az út pedig különös helyre visz: természet és civilizáció, normalitás és radikális másság, elfogadás és elutasítás határmezsgyéjére, ahol még az is nehezen eldönthető, ki az, aki valójában rászorul a másikra. A (kiváló érzékkel fel nem fedett) múltbéli démonok gyötörte apa? A kamaszodó, nyiladozó értelmű lány? A saját kényelmébe lassan belefulladó jóléti társadalom vagy minimál-koszton vegetáló számkivetettjei? A filmet megülő súlyos csend árulkodó: főszereplőinkben elsöprő erők dolgoznak mélyen eltemetve, kitérni előlük képtelenség. Apa és lánya tehát összekapaszkodik: néma imádságban hordozzák egymást – amíg lehet.

(Megjelent: A Szív, 2019. április)

Olvasd tovább

0

Kedvencek temetője – A kulisszák mögött

A film Stephen King azonos című regényén alapul, főhőse dr. Louis Creed orvos (Jason Clarke), aki feleségével, Rachellel (Amy Seimetz) és két gyermekükkel Bostonból egy Maine állambeli kisvárosba költöznek. Clark titokzatos temetkezőhelyet fedez fel az erdő mélyén, otthonuktól nem messze. Amikor bekövetkezik a tragédia, a doktor különös szomszédjától, Jud Crandalltől kér tanácsot, ami végzetes láncreakciót indít el: elszabadul az elképzelhetetlen gonosz, s ez rettenetes következményekkel jár.

Olvasd tovább

0

BSG-retró: Ilyen is lehetett volna

Bryan Singer és a cylonok

írta Freevo

Március 20-án volt kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A korábbi hetekben körbejártuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo kulisszatitkokat leleplező írását szíves engedélyével közöljük.

Kevesen tudják minálunk, hogy a Battlestar Galactica felújításának ötlete nem Ron Moore és David Eick fejében fogalmazódott meg először. Az eredeti BSG atyja, Glen A. Larson maga is tervezgetett egy Battlestar Atlantis című előzmény-sorozatot, és Richard Hatch, az ős-Apollo, ismertebb nevén Tom Zarek, évekig kampányolt a folytatás mellett. Ő odáig jutott, hogy saját pénzből leforgatott egy három perces kamutrailert, hátha ráharap valamelyik stúdió, de a terve nem jött be, bármennyire is hatásosra sikerült a projektje.

Végül nem mások, mint Bryan Singer és Tom DeSanto vették kezelésbe az ügyet. A rendező és a producer épp túl voltak az X-Men forgatásán, amikor DeSanto szóba hozta kollégájának a régi álmát, hogy folytassa a BSG-t. Singernek, aki gyerekkori rajongója volt a sorozatnak, rögtön megtetszett az ötlet, és szerepet akart vállalni a projektben. A Universal stúdió azelőtt évekig hallani sem akart a dologról, mert nem ők birtokolták a szerzői jogokat, de miután a páros filmje kiválóan teljesített a mozikban, rögtön kinyílt az ő pénztárcájuk is. Megszerezték a szükséges jogokat, és áldásukat adták egy kétórás minisorozat forgatására, amely úgynevezett backdoor pilotként szolgált volna egy lehetséges sorozat számára, ha jó nézettségi adatokat ér el. Ismerős a történet?

Olvasd tovább

0

Testvérlövészek – A kulisszák mögött

„Ha testvéred vagy rokonod van, ebből a helyzetből nem menekülhetsz – mondja a film egyik főszereplője és producere, John C. Reilly. – Örökre össze vagytok kötve. Nincs más választásod, így rendelte a sors, a vér kötelez. Nem tudsz kiszállni, már csak az a kérdés, hogy meddig bírod.” Jacques Audiard rendező mint korábban, ezúttal is a vérségi kötelék problémáit boncolgatja – most éppen a westernműfaj keretein belül. Új filmjét áthatja korábbi alkotásainak feszültsége (A próféta /The Prophet/, Rozsda és csont /Rust and Bone/, Dheepan – Egy menekült története). Audiard és gyakori munkatársa, Thomas Bidegain Patrick de Witt Testvérlövészek (The Sisters Brothers) című regénye alapján írták a film forgatókönyvét, amelyre Reilly és felesége, Alison Dickey 2011-ben opciót szereztek producerként.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Filmeskönyv 2.0

Ez a könyv filmeseknek és leendő filmeseknek készült. Azoknak, akiket érdekel a film hatásmechanizmusa, a filmnyelv szerkezetének elemei, az, hogy ezekből a film hogyan épít képsort és történetet, és hogy napjainkban milyen irányokba fejlődik tovább a klasszikus filmnyelv. Nem recepteket próbál adni, hanem inkább abban segít, hogy ki-ki elkészíthesse a saját receptjeit.
A Filmeskönyv első kiadása teljesen kifogyott a boltokból, és már én is szétosztogattam minden elérhető példányomat. Mikor nekiláttam a második kiadásnak, először is kölcsön kellett kérnem egy példányt egy vágó barátomtól. Hamar rájöttem, hogy sok helyen szorul változtatásra az első kiadás, részben, mert azóta sokat változott maga a filmkészítés is, részben mert úgy éreztem, néhány dolgot ma már máshogy fogalmaznék meg. Amikor pedig a javításnak nekiláttam, sok helyen az az érzésem támadt, hogy ki is kell egészítenem az eredeti szöveget. Így néhol kisebb betoldásokkal, máshol komplett fejezetekkel egészítettem ki az eredeti könyvet, ami a végén kb. másfélszeresére duzzadt az első kiadásnak. Tettem bele többek közt egy szómagyarázatot, amely a filmes szakkifejezéseket magyarázza el. Remélem, ez a második kiadás nemcsak azoknak lesz érdekes, akik először találkoznak a könyvvel, hanem azoknak is, akik az első kiadást már olvasták. (A szerző)

A kötet itt megrendelhető.

Szabó Gábor: Filmeskönyv – Hogyan kommunikál a film?, 2. kiadás, Magánkiadás, 2019, 3990 Ft

*

Az alábbi vélemények a Filmeskönyv 1. kiadása után íródtak:

Olvasd tovább

0

BSG-retró: 10 dolog, amiért érdemes újranézni a Battlestar Galacticát

Március 20-án volt kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. Az elmúlt és további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Ezúttal rendhagyó módon, top10-zel buzdítunk az újranézésre.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Mi (Us) – A kulisszák mögött

Az Oscar-díjas Jordan Peele tavalyelőtt sokkhullámokat keltett a kortárs kultúrában Tűnj el! című filmjével. Első rendezése új mércét állított fel a provokatív, társadalomkritikus horrorok sorában. Most újabb rémálommal tér vissza, amelyet ismét ő írt, rendezett és ő a mű egyik producere is. A Mi (Us) története az észak-kaliforniai partvidéken játszódik. Egyik főszereplője az Oscar-díjas Lupita Nyong’o. Adelaida Wilsont alakítja, aki visszatér gyermekkori otthonába férjével, Gabe-bel (Winston Duke), valamint két gyermekükkel, Zorával (Shahadi Wright Joseph) és Jasonnel (Evan Alex), hogy egy jót nyaraljanak. A fiatal nőt megmagyarázhatatlan és feldolgozatlan trauma kísérti múltjából, s most egy sor kísérteties véletlen ejti gondolkodóba. Paranoiája lassan fokozódik, mert kezd egyre biztosabb lenni abban, hogy valamilyen veszély leselkedik a családjára. Miután intenzív napot töltött a tengerparton barátaikkal, Kitty és Josh Tylerrel, illetve ikerlányaikkal, Beccával és Lindseyvel, Adelaide és családja visszatér a házukba, ahol négy alak áll a kocsifeljárón. A Mi-ben egy átlagos amerikai család egy rémisztő és hátborzongató ellenféllel szembesül: saját doppengängereikkel.

Olvasd tovább

0

Hostiles / The Rider (2017)

írta Nikodémus

A western igazi főhőse a táj. Nem a pisztolyhősök, a seriffek vagy a jámbor telepesek, hanem a végtelenbe nyúló horizont, mely egyszerre nyugtat és rémiszt. Határvidék: hívogat és fenyeget. Otthonoddá válhat, de ki is vethet magából – de csak azután, hogy megküzdöttél érte. Két, a közelmúltban bemutatott westernfilm figyelemre méltó együttállásban elmélkedik az amerikai mítosz(építés) elsődleges tárgyáról: puszta és ember viszonyáról.

Olvasd tovább

2

BSG-retró: A Ron Moore-sztori – 3. rész

írta Freevo

Március 20-án lesz kerek tíz éve, hogy véget ért a tévétörténet egyik legegyénibb, kultsikert elérő scifi-sorozata. A további hetekben körbejárjuk, hogyan lett mítosz a mítosz-építő Battlestar Galacticából. Freevo írását szíves engedélyével közöljük.

A Star Trek elhagyása és a Battlestar Galactica megalkotása között mindössze négy év telt el, mégis sok mindent kellett még tanulnia a későbbi showrunnernek ahhoz, hogy 2003-ban magáénak tudhassa a saját sorozatát. A bejegyzéssorozat záró részében ezt a rövid, de eseménydús időszakot dolgozzuk fel.

Olvasd tovább