0

Top 10: Tíz sztár, aki ellenáll(t) a szuperhősfilmeknek

A héten újra debütál a mozikban a képregény-univerzum legikonikusabb gonosztevője, Joker. Todd Phillips Martin Scorsese által felügyelt alkotása ezúttal kizárólag főszereplőjére koncentrál, és az előzetes hírek szerint egészen egyedi alakítást láthatunk a főszereplő Joaquin Phoenixtől. A különc viselkedéséről és gondos szerepválogatásáról ismert színész most csábult el először a szuperhősfilmek világába, merész (és úgy tűnik, díjakban is gyümölcsöző) vállalkozásának ürügyén nézzük azokat a hollywoodi sztárokat, akik eddig következetesen távol tartották magukat mindenféle köpenyes hőstől!

írta Nikodémus

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Kalandos filmtörténet

“Könyvünk célja, hogy a legfontosabb stílusirányzatokon, műfajokon és szerzői életműveken keresztül áttekintést adjon az egyetemes filmtörténet hálózatáról: arról, milyen hatáskapcsolatok szövődhettek Ingmar Bergman és az amerikai szexfilmek között, mit köszönhet egy James Bond-film Orson Wellesnek, és mit jelent a neorealizmus Olaszországban, Iránban és Latin-Amerikában. A Kalandos filmtörténet nem tudományos vállalkozás, inkább bevezető a filmkultúra rendszerébe. Az összefüggések megmutatásával azt a saját élményünket szeretnénk megosztani olvasóinkkal, hogy amikor filmet nézünk, soha nem csak egy filmet nézünk.”

Kránicz Bence filmkritikus, újságíró. Az ELTE filmes doktori képzésén a 20. század első felének magyar filmkritika-történetével foglalkozik. Az Üres lovak című filmtörténeti esszéfilm társ-forgatókönyvírója.
Lichter Péter filmrendező, filmesztéta, a Prizma folyóirat szerkesztője. Az ELTE filmtudományi képzésén végzett, jelenleg a PTE adjunktusa. 2002 óta készít kísérleti filmeket, amiket számos filmfesztiválon vetítettek, például a Berlini Filmfesztivál Kritikusok Hete programjában vagy a New York-i Tribeca Filmfesztiválon. Legutóbbi kötete az 52 kultfilm. (Forrás)

Tervezett megjelenés: 2019. október

0

Újraélesztés – Lélegzés (Atmen, 2011)

írta Nikodémus

A 22. Faludi Nemzetközi Filmszemlét 2019. november 27. és 30. között rendezik Budapesten, a Premier Kultcafé és Moziban. Az idei mottó a Hívás. A témához kapcsolódó filmmel vagy fotóval, október 18-ig bárki pályázhat.

Mi egy élet értéke? Megítélhetjük-e azt, amikor épp zajlik? Készek vagyunk rá, hogy a legvégső határokig vessük magunkat? Karl Markovics, az idei Faludi Nemzetközi Filmszemle és Fotópályázat filmes zsűrijének elnöke bátran átlépte saját komfortzónáját, amikor a Rex felügyelő-sorozat és számtalan mozifilm karakterszínészeként megrendezte első nagyjátékfilmjét.

Olvasd tovább

1

Ad Astra – Út a csillagokba (Ad Astra)

írta Nikodémus

Nyugodt vagyok és kiegyensúlyozott. A lényegre koncentrálok, minden mást kizárok – így beszél Roy McBride (Brad Pitt) az apró mikrofonba, s végzi a rendre esedékes pszichológiai tesztet, amelyen többnyire meg is felel. A SpaceCom veterán űrhajósaként felettesei épp azért szeretik, mert nem felesel, nem gondolkodik, az utasításokat pontosan végrehajtja. S ha váratlan vészhelyzet áll elő, nem megy nyolcvan fölé a pulzusa. Kívülről úgy tűnik, igazából sosem izgatta magát különösebben semmiért, a feleség (Liv Tyler) talán épp ezért hagyja a lakáskulcsot az asztalon. A férfi egy űrig érő antenna-állomáson dolgozik épp, amikor rejtélyes mágneses vihar söpör végig a Földön, s miután túléli, behívják. A meghallgatáson aztán őt éri a legnagyobb meglepetés: halottnak hitt apja (Tommy Lee Jones) után kellene erednie, aki immár három évtizede nem hallatott magáról a Neptunusz mellől. Az út pedig – amint az menet közben kiderül – nem a külső, hanem a belső űr miatt kockázatos.

Olvasd tovább

1

30 éves a Baywatch sorozat

Napfényes strand és kisportolt testek, vörös fürdőruci és bombanők, nyári forróság és krimi – ha azt mondom, Baywatch, sokunknak ez jut eszébe Mitch Buchannon (David Hasselhoff) és csinos vízimentő-társainak kalandjairól. Az idén 30 éves, világszinten is az egyik legsikeresebb tévésorozat indulása nem volt éppen diadalmenet. Alább elmeséljük a legendás (és pikáns) sorozat megszületésének történetét, kitérünk az azt kísérő ellentmondásokra, botrányokra, és vetünk egy pillantást az örökségére is. Csobbanjunk!

A kezdetek

Gregory J. Bonann tizenéves kamaszként, könnyű nyári munka reményében csatlakozott 1970-ben a Los Angeles-i partiőrség vízimentő-csapatához. Már az első nap komoly sokk érte: egy férfit és egy nőt kellett kimentenie a vízből, miközben szeretteik a móló szélén jajveszékeltek. Bonannt azonnal megfogta a vízimentő-élet izgalma, és eszébe jutott, milyen remek tévésorozat lehetne ebből.

Olvasd tovább

0

Az Aranypinty – A kulisszák mögött

Bomba robban az egyik legrangosabb New York-i múzeumban. Kevesen élik túl a merényletet: egy 13 éves srác édesanyja meghal, Theo azonban kijut a romok alól – és magával visz egy 17. századi németalföldi festményt. A félig elárvult fiú attól kezdve mindenhova magával viszi a képet: előbb jómódú nevelőszülőkhöz kerül, majd részeges, szélhámos apjával tart Las Vegasba, később műtárgyakat hamisít, zsarolásba keveredik és egy nemzetközi műtárgycsempész banda is üldözőbe veszi… De bárhová vetődik, jó és rossz emberek között, saját jó és rossz tettei nyomán mindig vele marad a felbecsülhetetlen értékű festmény, Az aranypinty… és befolyásolja az életét.

Donna Tartt Az Aranypinty című regénye 2013 egyik legnagyobb könyvszenzációja volt: 40 héten át szerepelt a New York Times bestseller-listáján, a kritikusok Az év könyvének választották, és 2014-ben Pulitzer-díjat hozott szerzőjének.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Irodalomra közelítő kamera

Sághy Miklós tanulmánykötete az irodalmi adaptáció elméleti és gyakorlati-esztétikai kérdéseit tárgyalja. Többek közt olyan témaköröket vizsgál, mint a hűség vagy hűtlenség mibenléte, az irodalom és a filmművészet hierarchikus szemlélete, multi- vagy monomediális megközelítése, illetve a filmtörténeti korszak, az írói kultusz, az emlékezetpolitika, a fennálló ideológia és a rendezői stílus hatása a megfilmesítés folyamatára. A magyar alkotásokat előtérbe állító elemzések különböző – és gyakorta eltérő teoretikus keretrendszert igénylő – módszereket, megközelítéséket alkalmaznak, jóllehet kezdőpontjukat minden esetben a szoros szöveg- és mozgóképolvasás határozza meg. A komparatív analízisek egyfelől feltárják a filmes és irodalmi művek összehasonlításban megmutatkozó sajátosságait, másfelől pedig az elemzési módszerek alapos bemutatásával kínálnak példát az irodalmi adaptációk több szempontú megközelítésére. A kötet mind a szakmai, mind a filmművészet iránt érdeklődő, szélesebb olvasóközönség számára is izgalmas és tanulságos olvasmány lehet. (Forrás)

Sághy Miklós: Az irodalomra közelítő kamera – A XX. századi magyar irodalmi művek filmes adaptációi, Kalligramm, 209 oldal, 2019, 3000 Ft

0

Downton Abbey film – A kulisszák mögött

Megszületett a világszerte híres és kedvelt Downton Abbey sorozat világában játszódó nagyszabású mozifilm. A Crawley család és a szolgálatukban álló elszánt személyzet a Downton birtok fennállásának legfontosabb pillanatára készülődik. Az angol király és királyné látogatásának hírére felbolydul az egész ház, botrányok, románcok, intrikák kezdenek kibontakozni, és az események olyan fordulatot vesznek, hogy hirtelen egész Downton jövője forog kockán…

Olvasd tovább

0

Remélem legközelebb sikerül meghalnod :) (2018)

írta Nikodémus

Sok művész nagy, szinte egyetlen vágya, hogy megragadhassa a korszellemet. Egész életművek telnek el a siker legkisebb jele nélkül, gyakran fájó hibázásokkal. Schwechtje Mihálynak összejött a páratlan bravúr: mindjárt legelső nagyjátékfilmjével sikerült a korszellem szíve közepébe találnia.

Eszter (Herr Szilvia) visszahúzódó tini, aki a mangák világában talál menedéket. Angoltanára (Polgár Csaba) az egyetlen, aki megértéssel közeledik hozzá, ezért a lányt alaposan megviseli, amikor a fiatal férfi bejelenti, itt hagyja az iskolát, és más városba költözik. Eszter messengerén azonban hamarosan bejelentkezik valaki, és egy igen különös, baljós kapcsolat veszi kezdetét. Szégyen és vágyakozás, bájos kamasz-szerelem és felnőttes felelősségérzet ütközik Eszter lelkében, s a néző gyakran úgy érzi, ezek az ütközések bizony egyúttal keveredések is – hiszen a határok egyre inkább elmosódnak.

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Mozgókép és paragrafusok

Mozgókép és paragrafusok címmel jelentetett meg a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet egy a filmgyártás intéz­ményi és jogi szabályozási kérdéseivel kapcsolatos filmszakmai kiadványt. A filmszakma intézményi és szabályozási kérdéseivel foglalkozó könyvet Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja és Varga Balázs, az ELTE Filmtudományi Intézetének oktatója szerkesztette. A könyv már kapható a könyvesboltokban, de később elérhető lesz online is az érdeklődők számára a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet weboldalán.
A könyvben tanulmányok olvashatók az állami támogatások uniós szabályozásáról, a Kreatív Európa programról, az Európai Tanács filmtámogatási programjáról. Fejezetet szenteltek a Médiatanács Magyar Média Mecenatúra programjának és a Magyar Nemzeti Filmalap támogatási rendszerének. A közvetett állami támogatás tagállami mintáit és a koprodukciós lehetőségeket bemutató írások is olvashatók a kötetben. Egy-egy fejezetet szól Szerbia és Románia, valamint a visegrádi országok támogatási rendszereiről. A könyv utolsó fejezeteiben interjúkat találnak az olvasók alkotókkal, producerekkel (VAN, Saul fia, Félvilág).
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének Fundamenta profunda sorozatában most megjelenő kötet olyan újdonság, amely egyedülállóan járja körbe a filmes szakterület jogi, igazgatási és támogatási környezetét. (Forrás)

Bővebb olvasnivaló a könyvről itt.

Kollarik Tamás, Varga Balázs (szerk.): Mozgókép és paragrafusok – A filmgyártás intézményi és szabályozási kérdései, Magyar Művészeti Akadémia, Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2018

0

Könyvajánló – Fábri-portré

Fábri Zoltán, a magyar film egyik meghatározó személyisége 1952-ben készítette az első, 1983-ban utolsó filmjét, és épp negyedszázada, 1994-ben halt meg. Épp elég idő, hogy a hosszú pálya ellenére elfelejtsék, mint a magyar filmtörténet oly sok alkotóját, hiszen a film az újdonságok művészete. Szerencsére a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Húsz óra, A Pál utcai fiúk, a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Magyarok rendezőjére nem ez a sors várt. Filmjei a nemzeti köztudat részét alkotják. Pályája azonban nemcsak saját, sokszor tragikusan szemlélt sorsára jellemző, hanem a magyar film emelkedő és ellapályosodó szakaszaira egyaránt. Marx József monográfiája ezért nemcsak egy filmrendezői pálya első teljes feldolgozását nyújtja, hanem az egyik „főszereplő” révén bevezet a magyar film legjelentősebb időszakának történéseibe is. (Forrás)

Marx József: Fábri Zoltán, Vince Kiadó, 232 oldal, 2004, 3495 Ft

0

Jó srácok – A kulisszák mögött

Ha egy nap rosszul indul, később még inkább minden balul üthet ki. Ezt bizonyítják a Superbad – avagy miért ciki a szex?, az Ananász expressz és a Virsliparti alkotói legújabb filmjükben, amely a hatodikosok eszelős kalandjai miatt szintén sok helyen kiverheti majd a biztosítékot. A 12 éves Maxot meghívják élete első smárolós bulijába, ő pedig pánikol, mivel nem tudja, hogyan kell smárolni. Útmutatásra vágyik, ezért legjobb barátaival, Thorral és Lucassal igénybe veszik Lucas apjának drónját – amihez egyébként egy ujjal sem nyúlhatnának hozzá –, hogy titokban megfigyeljenek egy smároló kamaszpárt. Aztán kicsúszik a kezükből az irányítás, és a drón megsemmisül. Kétségbeesetten helyre akarják hozni a katasztrófát, mielőtt Max apja hazatér, ami további súlyos zűrökhöz vezet. A jó srácok a cél érdekében hanyagolják az iskolát, és ámokfutásuk során önhibájukon kívül kábítószert lopnak, egyetemisták paintball-csatájába keverednek, miközben egyszerre menekülnek a zsaruk és két szédült kamaszcsaj, Hannah és Lily elől.

Olvasd tovább