0

Az igazak (The Right Stuff, 1983)

írta Nikodémus

Különös rejtekutakon jár néha egy-egy film, még Hollywoodban is. Miközben a Star Wars és Michael Bay elterjesztette a jó hangos, lángcsóvákkal járó robbanást, a végtelen üzemanyag- és levegő-készleteket az űrben, született A jedi visszatér évében egy csöndes, akkurátus film az amerikai űrhajózás kezdeteiről. Ha kedvelted A számolás jogát, izgatott, miket csinál Matt Damon a Mentőexpedícióban, izgultál az Apollo 13-on vagy lenyűgözött a Csillagok között, érdemes egy próbát tenni mindannyiuk ihletőjével, a valaha volt talán legakkurátusabb űrhajózós-filmmel. Az igazak, amely bemutatása idején akkora bukás volt, hogy magával rántott egy produkciós céget, s ma már filmtörténeti mérföldkő, ezen a napon lett 35 éves.

Olvasd tovább

1

Röviden: Rocksuli (2003)

írta Nikodémus

Az, hogy Dewey (Jack Black) mindig kapható egy kis őrültségre, enyhe kifejezés: egy nevesincs rockbanda gitáros-énekeseként ő maga a fékevesztett színpadi tombolás. A másnapossággal kísért rock n’ roll-életnek azonban vége szakad, amikor saját csapata kirúgja, sőt, albérlőtársa is tisztes, polgári foglalkozás után néz. Lúzer-hősünk azonban egy véletlen folytán bekerül egy általános iskola tanári karába, s mivel nincs kedve a szokásos tárgyakhoz, énekórán haladéktalanul megkezdi a gyerekekkel a rockforradalom kirobbantását. Az idővel jókora botrányt kavaró tett azonban eléri célját: a diákok közösséggé kovácsolódnak, megtanulnak zenélni és kiállni egymásért – tanáruk pedig megdicsőül. Richard Linklater akkora szeretettel filmezi a láthatóan tehetséges lurkókat, hogy eszünkbe se jut gyereksztárgyárt emlegetni, Jack Black pedig fékezhetetlen energiával (valamint számtalan zenetörténeti utalással és vicces kiszólással) közvetíti a rock felszabadító erejét.

Az idén 15 éves filmet ma a FilmPlusz adja 13 órakor.

(Megjelent: Új Ember, 2018. október)

Olvasd tovább

0

Könyvajánló – Őrizd az embert

Kósa Ferenc a filmkészítőknek ahhoz a nemzedékéhez tartozik, amely a hatvanas években kezdte el pályáját, s tehetsége és elhivatottsága révén meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészet korabeli megújításában. Már első játékfilmje nemzetközi figyelmet keltett. Főiskolai diplomamunkája, az 1956-os forradalmat forradalomnak nevező, ezért évekig betiltott Tízezer nap a legjobb rendezés díját nyerte el az 1967-es cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. Munkásságát a továbbiakban olyan jelentékeny, drámai erejű művek fémjelzik, mint az Ítélet, a Nincs idő, a Hószakadás, a Balczó András próbatételeit felidéző Küldetés, a dr. Béres József pokoljárását bemutató Az utolsó szó jogán, továbbás A mérkőzés vagy A másik ember. Ezek a filmek művenként változó hangsúllyal ugyan, de újra és újra azt a kérdést teszik fel, hogy vajon alkotója e az ember önnön sorsának, vagy csupán a dolgok elszenvedésére ítéltetett? Kósa Ferenc hősei erkölcsileg is megformált emberek, akik mindenekelőtt önmaguktól kérik számon a történelmet, ezért aztán rendre konfliktusba kerülnek a létezés nyomorító hatalmaival.

Könyvünk műfaja szerint szöveggyűjtemény, amely arra vállalkozik, hogy elemzések, visszaemlékezések, dokumentumok és interjúk révén bemutassa a rendező pályájának sajátosságait s felidézze annak főbb állomásait. Szerepünk a tárlatvezetőéhez hasonlatos, arra törekedtünk, hogy a filmekről közölt hasznos információkkal kedvet csináljunk az olvasónak (nézőnek) a Kósa-filmek világának közelebbi megismerésére. A kötetben található szövegek egy része korábban már megjelent, más részük viszont – köztük Kósa Ferenc számos írása, illetve a vele készített levélinterjúk – itt olvashatók először.

A kötet végén részletes filmográfia és válogatott bibliográfia található. (Forrás)

Pörös Géza (szerk.): Őrizd az embert – Kósa 80, Magyar Művészeti Akadémia, 416 oldal, 2018, 4800 Ft

1

25 éves a Jurassic Park

írta Nikodémus

Negyedszázada, 1993. június 11-én mutatták be Steven Spielberg dinós kalandfilmjét.

Szerte a világon legalább két generáció szorongatta a karfát azon a szép nyári napon a mozikban: a gyerekek az épp felfutó dinókultusz-keltette vágyaik beteljesülését várták, szüleik pedig az akkoriban legmenőbb ponyvafilmes szerző, Michael Crichton nevére mentek be a moziba. Utóbbiak kicsit csalódtak, előbbiek pedig családbarát Disney-mozi helyett egy vérfagyasztó horrort kaptak. De hogy is lett az ősi ijesztegetést és egy divathullámot ravaszul összeházasító látványfilm technikatörténeti mérföldkő? Steven Spielberg még egyszer utoljára megmutatta, milyen jó a szimata.

Olvasd tovább

3

20 éves a Truman Show

írta Nikodémus

Két évtizede ezen a napon debütált a mozikban Peter Weir kultikus filmje.

Azt hiszem, a mi generációnknak háromféle Truman Show-élménye van. Az első a kortárs kiskamasz rajongása: újra egy Jim Carrey-film, csak nem értem, ebben miért nem viccelődik annyit a gumiarcú színész. A második egy felemelő szabadulósztori (fiúknak) avagy egy megható szerelmes történet (lányoknak). A harmadik pedig amikor a tévében elkapod a sokadik ismétlést: nosztalgiából kezded nézni, de egyre inkább hatalmába kerít az érzés, hogy ez egy nyugtalanító, sötét mozi a média totális, lealjasító hatalmáról. A döbbenet, hogy ez a három értelmezési sík mind igaz, sőt, egymást erősítve működik a filmben. Az érdem pedig az író-rendező-főszereplő hármasé.

Olvasd tovább

1

A Marvel-moziverzum első tíz éve

Már csak egy nap, és eljő a mozikba Thanos, hogy tíz év türelmes építkezését beteljesítse, és alaposan megritkítsa az elmúlt évtized alatt megszeretett szuperhőseink táborát. A Disney legnagyobb újkori pénznyomdájának sztoriját épp ezért (no és a DC-kínlódással való összevetés kedvéért) érdemes kicsit áttekinteni (s persze újraolvasni a kritikákat). Jöjjön hát a felvezetés: 10 év, 18 film, egyetlen hatalmas történet, Kevin Feige vezényletében.

írta Nikodémus

Olvasd tovább

5

50 éves a 2001: Űrodüsszeia

írta Nikodémus

Szinte hihetetlen, de már öt évtizede, hogy 1968. április 2-án bemutatták Stanley Kubrick
kultikus remekművét. A
z alkalomból összeszedtünk pár kulisszatitkot.

Nevezték már mindennek: lenyűgöző időutazásnak, a legreálisabb scifinek, a holdraszállás főpróbájának, evolúciós grádicsnak, jéghideg pózfilmek, pesszimista emberiség-próféciának. Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája millió elemzést megért bemutatója óta, mégis, a nagy boncolgatásban épp a szerző szűkszavú nyilatkozatát vagyunk hajlamosak elfelejteni: filmjét elsősorban lehengerlő audiovizuális élménynek szánta, nem rejtélyes metaforák sorának. Utóbbi persze bőven akad azért, ám az a félelemmel vegyes áhítat, amit a Kubrick által bemutatott űrutazás kelt a nézőben, alig feledhető élmény.

Olvasd tovább

0

Tragikus dominanciaharc – 50 éves A majmok bolygója

írta Nikodémus

2018-02-majmok-bolygója-1

(A kép innen való.)

Félévszázada, 1968. február 8-án mutatták be A majmok bolygóját.
Az évfordulóról egy hosszabb elemző-ismertető írással emlékezünk meg.

Habár nevezhető evolúciós tanmesének vagy társadalmi példabeszédnek is, Pierre Boulle 55 éve megjelent regénye és a belőle készült film-sorozat, A majmok bolygója valódi értelmében tulajdonképpen tükröt tart az emberiség elé. S ebbe őszintén belenézni szerfölött kellemetlen élmény. A tükörnek persze fel lehet róni, hogy torzít, ám mégis bennünk motoszkál a nyugtalanító érzés, hogy valójában mi vagyunk érzékcsalódás áldozatai, s a kegyetlen igazságot önámításunk takarja el előlünk.

Olvasd tovább

6

Farkasokkal táncoló (Dances With Wolves, 1990)

írta Nikodémus

2017-12-dances-with-wolves-1

Emlékszem, iskolai szünet volt, talán a téli. Jöhet a süti, az önfeledt játék, nem számít a lefekvés, és fel lehet fedezni az ajándékokat, amik a karácsonyfa alatt vártak ránk. Az egyik ilyen gondtalan, szénhidrát-telített évben lepett meg először a Farkasokkal táncoló. Valamelyik kereskedelmi csatorna adta este tízkor, s felfigyeltem a főcímre. Végül ott ragadtam, és amikor kiírták, hogy folytatása holnap következik, másnap már forró teával és takaróval készültem. Igen, a Farkasokkal táncoló így varázsolt el… Kevin Costner legnagyobb dobása értelmezhető klasszikus és revizionista westernként, sajátos Robinson Crusoe-történetként (és persze obligát karácsonyi moziként is), legfőbb jellemzője mégis az a romantikus költőiség, amiről úgyis tudom, hogy hazugság, de nem zavar, hiszen egy mítosz grandiózus (és egyik utolsó) kibontakozását látom.

Olvasd tovább

3

20 éves a Gattaca

2017-12-gattaca-1írta Nikodémus

A kilencvenes években benne volt a levegőben az eugenika: mindenki DNS-kijavított betegségekről meg klónozott emberekről álmodozott (vagy rettegett), sorra készültek a dokumentumfilmek és a tényfeltáró könyvek a témában. Csináltak néhány filmet is, közülük azonban messze kiemelkedik az íróként indult Andrew Niccol első rendezése, az épp húsz éve, 1997. október 24-én bemutatott Gattaca.

Olvasd tovább

4

20 éves a Szigorúan bizalmas

0laconf1John posztja

Az 50-es évekbeli Los Angelesben járunk, ahol egyre növekszik a korrupció. Adott három nagyon különböző rendőr, akik szöges ellentétei egymásnak, de most kénytelenek összefogni egy gyilkossági ügy kapcsán, melyhez néhány korrupt rendőrnek is köze van. 20 éves a Szigorúan bizalmas (L.A. Confidential).

Olvasd tovább

4

Az utolsó mohikán – 25 éves Michael Mann műve

lastofthemohicansAz utolsó mohikán népszerű regénynek számít, több mozis-és tévés adaptáció készült, de született rádiójáték is a könyv alapján. Valószínűleg az olvasók többsége Michael Mann 1992-es verziójára emlékszik, amely éppen a héten lett 25 éves. Mann egyébként gyerekként odavolt az 1936-ban kiadott produkcióért, három vagy négy évesen látta először George B. Seitz rendezését és elhatározta, ha lehetősége nyílik rá, akkor ő is leforgat egy alkotást. Olvasd tovább