Csaknem két év várakozás után holnap befut az HBO-ra a Westworld 3. évada, ennek apropóján pedig tartunk egy kis felhozót a sorozatból: megnézzük a kezdeteket, merengünk kicsit a forrásokon és az előzményeken, valamint szóba kerül az első két évad, és megpróbáljuk megjósolni, mi várhat ránk immár a parkon kívüli világban. Nagy SPOILERezések a tovább mögött. Robotok, előre!
írta Nikodémus
A science fiction valóságában élünk. A minket körülvevő technológiai környezet és a futurisztikus fejlesztések hatalmas változást hozhatnak az előttünk álló néhány évtizedben. Kánai András Holnap történt című könyve öt aktuális témát jár körül: a 3D-s nyomtatást, az Egyesült Államok pozíciójának meggyengülését, a Nagy Testvér Rt.-t, a transzhumanizmust és a Mars-utazást. Kánai András kommunikációs szakember, futurológus és sci-fi blogger a legújabb tudományos kutatások alapján elemzi a trendeket, sőt alternatív jövőképeket is felvázol. Könyve nemcsak az utópikus és disztópikus forgatókönyvek katalógusa, hanem kiállás a technológiai fejlődés és a pozitivizmus mellett. A Geekblog recenziója a könyvről itt olvasható. (Forrás)
Kánai András: Holnap történt – Öt sci-fi téma, amely valósággá válhat, HVG Könyvek, 248 oldal, 2017, 3200 Ft
írta Nikodémus
Szinte hihetetlen, de már öt évtizede, hogy 1968. április 2-án bemutatták Stanley Kubrick
kultikus remekművét. Az alkalomból összeszedtünk pár kulisszatitkot.
Nevezték már mindennek: lenyűgöző időutazásnak, a legreálisabb scifinek, a holdraszállás főpróbájának, evolúciós grádicsnak, jéghideg pózfilmek, pesszimista emberiség-próféciának. Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiája millió elemzést megért bemutatója óta, mégis, a nagy boncolgatásban épp a szerző szűkszavú nyilatkozatát vagyunk hajlamosak elfelejteni: filmjét elsősorban lehengerlő audiovizuális élménynek szánta, nem rejtélyes metaforák sorának. Utóbbi persze bőven akad azért, ám az a félelemmel vegyes áhítat, amit a Kubrick által bemutatott űrutazás kelt a nézőben, alig feledhető élmény.
A legtöbb romantikus filmre nagyjából elsüthető, hogy sablonos, e kijelentés mögé pedig fel lehet sorakoztatni az érveket, hogy miért rossz vagy éppen miért jó. Hozzá lehet tenni, hogy azért jól bejáratott cselekményt – tehát: férfi és nő megismerkedik, megkedvelik egymást, összejönnek, nevetgélnek, jön a kötelező dráma, de azért végül minden rendbe jön – valahogyan fel kellene rázni, fel kellene dobni. Az Utazókban sci-fi köntösbe bújtatták az egyébként csontig lerágott sztorit. Olvasd tovább
Karácsony előtt spontán minisorozatba kezdtünk: könyveket ajánlunk filmőrülteknek, hogy azoknak is jusson valami a fa alá, akik nem csak nézni, hanem olvasni is szeretnek. Utolsóként két igazi nehézsúlyú – de korántsem nehézkes, sőt, hiánypótló – könyvet ajánlunk a sci-fi rajongóinak.
Vajon a valóságban is működhetne a Star Trek pénz nélküli világa? Miért nem akart Katniss Everdeen a lázadás arca lenni? Aligha van olyan sci-fi-rajongó, aki ne akarna még többet olvasni Luke Skywalkerről vagy a Dűne sorozat fűszeréről. Ez a tudományos ismeretterjesztő könyv visszarepít minket kedvenc science fiction univerzumainkba, s elemzéseit olvasva, újraélhetjük kedvenc hőseink kalandjait. A politikai rendszerek kapcsán érdekes gondolatkísérletekre hív minket a szerző, s elemzi többek között a Mellékes igazságban és Az éhezők viadalában rejtőző politikai dimenziókat, az egyes szereplők motivációit és a választás alternatíváit. (Forrás)
Tóth Csaba: A sci-fi politológiája, Athenaeum, 360 oldal, 2016
A Filmanatómia sorozat harmadik kötete a sci-fi műfajt járja körbe. Válogatott tanulmányok mutatják be a sci-fi műfajtörténetét, alműfajait, beszélnek az inváziós filmekről, és a franchise-rendszerről, ismertetik a sci-fi vallással, és szerzői filmmel való kapcsolatát. A kötetben szerepel egy mélyinterjú a magyar film egyik legkreatívabb látványtervezőjével, Pater Sparrow-val, aki Stanislaw Lem-adaptációt rendezett is, ‘1’ címmel. Rajongók és laikusok számára egyaránt emlékezetes olvasmány. (Forrás)
Kárpáti György – Schreiber András (szerk.): A sci-fi – Válogatott tanulmányok, Filmanatómia sorozat 3., KMH Print Kft., 314 oldal, 2016
When robot men and women are programmed to serve you… Romance… Violence… Anything
A cikk spoileres.
2015-ben a Star Wars vitte a prímet sci-fi terén, legalábbis abban egyetérthetünk, hogy bevétel terén mindenképpen. Idén jön a spin off, amely bizonyára visszafogottabban fog teljesíteni, illetve megérkezik a következő Star Trek, amelynek előzetesével kevesen voltak elégedettek. Roland Emmerich újra rombolhat-tombolhat és lesz egy-két kisebb költségvetésű, de ígéretes darab is a felhozatalban.
A Star Wars: Az ébredő Erő (Star Wars: The Force Awakens) hatalmas 
bevételre tett szert. Idén jön a spin off, amelyben nem lesz fénykard, nem lesz jedi. Bár azért még Darth Vader feltűnhet a Rogue One-ban, hiszen a történések az Új remény előtt fognak játszódni. Ebben néhány lázadó ellopja a Halálcsillag terveit. A Godzillával világhírnévre szert tevő Gareth Edwards dirigálhat a forgatáson. 2016. december 16-án mutatják be a filmet, a főszerepet Felicity Jones játssza, Diego Luna, Jiang Wnd, Mads Mikkelsen, Forest Whitaker és Ben Mendelsohn erősítik a produkciót, Alan Tudyk pedig motion capture felszerelésben mászkálhat a munkálatok alatt. Olvasd tovább
Wachowskiék pont olyanok, mint a gyerekek és élvezik, hogy Hollywood hagyja őket méregdrága játékokkal játszani a homokozóban. Ellesik a hozzájuk hasonló technikáját és stílusát, alakítanak rajta és sajátos módon újra felépítik. Kissé hasonlítanak Quentin Tarantinohoz, de merőben eltérő a hozzáállásuk, bár a tesók is szeretik szövegeltetni karaktereiket, ám a Mátrix óta inkább se füle, se farka monológokat gyártanak. És hiába dolgoznak borsos áron megvásárolt anyagból, sajnos esetükben gyorsan kiderül, hogy nem mind arany, ami fénylik. Olvasd tovább
írta Nikodémus
Mielőtt megkérdezed, hol késett eddig a kritika, szólok: igenis kellett ez a hét, hogy a filmélmény leülepedjen, és lassan kibogozza magát a csinnadrattából és az irreális felhajtásból. Spoiler azért nem lesz.
Nemcsak filmtörténetileg, eszmeileg is szimbolikus a váltás: ami Kubricknál rejtélyes, az emberiséget felfedezésre ösztönző monolit volt, Nolannél kiábrándítóan praktikus, a küldetést vicceskedve segítő robottá alakul. Győzött volna a rideg célszerűség a misztikum felett? A kérdés nem ilyen egyszerű, de jó, ha valami újra készülünk, ugyanis hiába a párhuzamok, az Űrodüsszeia és a Csillagok között két gyökeresen különböző film: míg előbbi rendezője szándéka szerint elsősorban audiovizuális élmény akar lenni, utóbbi leül egy székbe, és elkezd magyarázni – ahogy egyébként Nolan minden filmje az utóbbi időben. Lássuk, ezúttal mi sült ki belőle.
Amint egyre közeleg Hollywood új aranycsinálójának (Christopher Nolan) egy másik aranycsináló (Steven Spielberg) tervéből átformált filmje, a Csillagok között, érdemes egy röpke pillantást vetni arra, ki és hányszor próbálta nagyvásznon kitágítani a mindig nagyravágyó emberiség hódításainak határait. Űrutazós filmekről lesz tehát szó (a listát persze bővíthetitek), amely nem feltétlenül egyenlő a sci-fivel (olyanból amúgy is volt már egy válogatás). Öveket becsatolni, visszaszámlálás indul, irány a csillagos ég!
írta Nikodémus
írta Nikodémus
A filmről három éve itt is írtunk.
Mivel a folytatás hazai premierje vészesen közeleg (az előzetes vélemények a nyár legjobb moziját sejtetik), ráadásul a három évvel ezelőtti kritika valahogy a régi blogon ragadt (végül áthoztuk, itt olvashatod), érdemes bemelegítésként újra szemügyre venni a már számtalan magasságot és mélységet megért majmos film-sorozat mindeddig legfrissebb darabját.
írta Nikodémus
Hollywood általában ráfarag a távol-keleti kultfilmek újsütetű másolásával (kitűnő példa erre a nemrég készült Oldboy-remake), ám míg az amerikaiak olyan lusták, hogy nem hajlandóak feliratos filmet nézni, marad a tendencia. Annál különösebb, hogy az általában vaskos alapvetésekkel imponáló ajánlólevélként érkező távol-keleti rendezők szintén rendre besülnek az álomgyárban. Bong Joon-ho eddig is meglepően okosan lavírozott saját alkotói védjegyei és a széles közönségsikert hozó műfaji megkötések között, s új filmje, a Snowpiercer – ha nem is menti meg a “sci-fi éveként” beharangozott csúnya beégést – utólag mégiscsak enyhít valamit a felhozatal okozta csalódáson.
FilmDROID